[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aru1 <aru aru aru -, aru[de aru[sid 17 s> (mõistus) ész ♦ tark aru élesz ész; tehisaru mesterséges intelligencia; tal pole enam täit v õiget v selget aru [peas] nincs helyén az esze; minu arust szerintem; aru kaotama megőrül; pikk juus, lühike aru piltl hosszú haj, rövid ész; ta on arust ära a feje lágyára esett

autoriteet <autorit'eet autoriteedi autorit'eeti autorit'eeti, autorit'eeti[de autorit'eeti[sid_&_autorit'eet/e 22 s> tekintély ♦ isa autoriteet apai tekintély; on suur autoriteet {kellelgi} vkinek nagy a tekintélye; {kelle} autoriteeti õõnestama kikezdi vkinek a tekintélyét; autoriteeti kaotama veszít a tekintélyéből

deklasseeruma <deklass'eeru[ma deklass'eeru[da deklass'eeru[b deklass'eeru[tud 27 v> (oma klassi tunnuseid kaotama, moraalselt laostuma) deklasszál, elzüll ♦ deklasseerunud rahvakiht elzüllött népréteg

eksima <'eksi[ma 'eksi[da eksi[b eksi[tud 28 v>
1. (teed kaotama) téved, eltéved ♦ metsa eksima eltéved az erdőben
2. (kuhugi juhuslikult sattuma) odatéved, betéved ♦ turiste siia ei eksi ide nem tévednek turisták
3. (viga tegema) hibázik, téved ♦ kui ma ei eksi ha nem tévedek; arvutuses eksima hibázik a számolásban
4. (reegleid, tavasid rikkuma) téved ♦ eksimine on inimlik tévedni emberi dolog; a lónak négy lába van, mégis megbotlik

elujõud <+j'õud j'õu j'õudu j'õudu, j'õudu [de j'õudu[sid_&_j'õud/e 22 s> életerő ♦ elujõudu kaotama elveszíti az életerejét

enesekindlus <+k'indlus k'indluse k'indlus[t k'indlus[se, k'indlus[te k'indlus/i_&_k'indluse[id 11_&_09 s> magabiztosság, önbizalom ♦ enesekindlust kaotama elveszti az önbizalmát

enesevalitsus <+valitsus valitsuse valitsus[t valitsus[se, valitsus[te valitsus/i 11 s> önuralom, lélekjelenlét, önmérséklet ♦ enesevalitsust säilitama megőrzi az önuralmát; enesevalitsust kaotama kijön a türelméből/sodrából, elveszti az önuralmát, megfeledkezik magáról, magából/képéből kikel

ettur <'ettur 'etturi 'etturi[t -, 'etturi[te 'etture[id 02 s> (nõrgim malend) gyalog, paraszt ♦ kaksikettur dupla gyalog; etturiga käima gyaloggal jár; etturit kahima gyalogot áldoz; etturit kaotama gyalogot elveszt

hulluma <h'ullu[ma h'ullu[da h'ullu[b h'ullu[tud 27 v> (mõistust kaotama) bolondul, megőrül; (pööraseks muutuma) megvadul, fékezhetetlen ♦ alatisest üksindusest võib hulluda a magányba bele lehet őrülni; raevust hullunud mees dühében elvakult férfi; püssipaukudest hullunud hobused puskalövésektől megvadult lovak

huvi <huvi huvi huvi -, huvi[de huvi[sid_&_huv/e 17 s>
1. (tähelepanu, harrastamine) érdeklődés, kiváncsiság, kedvtelés ♦ elav huvi élénk érdeklődés; suur huvi nagy érdeklődés; vaimsed huvid szellemi érdeklődés; muusikahuvi zenei érdeklődés; mitmekülgsete huvidega inimene sokoldalú ember; huvi ilmutama {kelle-mille vastu} érdeklődést mutat vki/vmi iránt; huvi kaotama {kelle-mille vastu} elvesztette érdeklődését vki/vmi iránt; huvi pakkuma érdekel, foglalkoztat; huvi tundma {kelle-mille vastu} érdeklődik vki/vmi iránt; huvi äratama {kelle-mille vastu} érdeklődést kelt; lehitsesin raamatut huvi pärast kiváncsiságból lapoztam a könyvet; mul on kadunud huvi töö vastu elvesztettem érdeklődésemet a munka iránt
2. (hrl pl) (tulu, kasu) érdek, haszon ♦ isiklikud huvid személyes érdekek; rahvuslikud huvid nemzetközi érdekek; klassihuvid osztályérdekek; {kelle} huvides kinek az érdekében; {kelle} huve kaitsma vki érdekeit védi; {kelle} huvidest lähtuma vki érdekeiből kiindulva; oma huvide eest võitlema harcol az érdekeiért

hääl <h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s>
1. hang, voks, szólam, szavazat, orgánum ♦ hele hääl csengő hang; kile hääl éles hang; kiunuv hääl nyafogó/nyávogó hang; kõrge hääl magas hang; madal hääl mély hang; mahe hääl szelíd hang; nõrk hääl gyenge hang; koolitatud hääl muus iskolázott hang; inimhääl emberi hang; kurguhääl torokhang; lapsehääl gyerek hang; lauluhääl énekhang; mehehääl férfihang; naishääl támogató szavazat; naisehääl női hang; ninahääl orrhang; protestihääl tiltakozó hang; rinnahääl mellhang; sisehääl belső hang; südamehääl a szív hangja; vastuhääl ellenszavazat; verehääl a vér szava; rahva hääl a nép hangja; hääle ulatus hangtartomány; häälte lugemine szavazatszámlálás; valju häälega, valjul häälel hangosan; väriseval häälel, värisevi hääli remegő hangon; häält kaotama elveszti a hangját; häält kõrgendama emeli a hangját; häält tegema hangot ad; pill on häälest ära lehangolódott a hangszer; tundsin ta hääle järgi v häälest ära megismerte a hangjáról; mul on hääl ära elment a hangom; karjus oma hääle ära elkiabálta a hangját; enne esinemist tuleb hääl lahti laulda fellépés előtt be kell énekelni; dirigent andis koorile hääle[d] kätte a karmester megadta a kórusnak a hangot; matkib lindude hääli utánozza a madarak hangját; võta kuulda mõistuse häält halgass az eszedre; südametunnistuse hääl lelkiismeret szava
2. (heli) hang ♦ öise metsa hääled az éjszakai erdő hangjai; flöödi hääled a fuvola hangjai; aisakellade hääl száncsengők hangja; poiss ei saanud pasunast häält kätte a fiúnak nem sikerült hangot csikarnia a trombitából; kohviveski tegi imelikku häält a kávédaráló furcsa hangot adott ki magából
■LS: hääle+ (häälekurdude võnkumine) ♦ häälekadu med hangvesztés; häälekurrud anat hangszalag; häälemurre füsiol mutálás, hangváltozás; häälepaelad rhvk hangszalag, hangszál; häälepilu anat hangrés; hääletoon hangnem, hangvétel; häälevarjund hangárnyalat
hääle+ (heli) ♦ häälelaine füüs hanghullám

ihunuhtlus <+n'uhtlus n'uhtluse n'uhtlus[t n'uhtlus[se, n'uhtlus[te n'uhtlus/i_&_n'uhtluse[id 11_&_09 s> testi fenyítés ♦ avalik ihunuhtlus nyilvános testi fenyítés; ihunuhtlusega karistama testi fenyítéssel büntet; ihunuhtlust kaotama eltörölni a testi fenyítést

isikupära <+pära pära pära p'ärra, pära[de pära[sid 17 s> egyéniség, személyiség, sajátosság ♦ kordumatu isikupära egyedi személyiség; helilooja isikupära a zeneszerző személyisége; oma isikupära kaotama elveszti a személyiségét, elveszti az egyéniségét

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

juhitavus <juhitavus juhitavuse juhitavus[t juhitavus[se, juhitavus[te juhitavus/i_&_juhitavuse[id 11_&_09? s> irányíthatóság ♦ lennuki juhitavus a repülő irányíthatósága; juhitavust kaotama elveszíti irányíthatóságát; juhitavuse kaotanud auto irányíthatóságát elveszített autó

jutujärg <+j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s> a beszélgetés fonala ♦ jutujärge kaotama elveszti a beszédfonalát; jutujärge üles võtma beszélgetni kezd vkivel, folytatja a beszélgetést vkivel, felveszi a beszélgetés fonalát; {kellega} jutujärjele saama szóba elegyedik; kuhu ma jutujärjega jäingi? hol is tartottam?

jälg <j'älg jälje j'älge j'älge, j'älge[de j'älge[sid_&_j'älg/i 22 s> lenyomat, nyom ♦ sügavad jäljed mély nyomok; värsked jäljed friss nyomok; karu jäljed a medve nyomai; sõja jäljed a háború nyomai; lahingute jäljed a csata nyomai; maavärina jäljed a földrengés nyomai; autojälg autónyom; hambajälg fognyom; hammustusjälg harapásnyom; hundijälg farkasnyom; jalajälg lábnyom; kontsajälg saroknyom; kuulijälg golyónyom; küünejäljed körömynom; [mets]loomajälg vadállat nyoma; pidurdusjälg fékezési nyom; pitsatijälg pecsétnyom; puutejälg érintés-nyom; põletusjälg égésnyom; rattajäljed keréknyomok; rebasejälg, rebase jälg rókanyomok, a róka nyomai; saapajälg csizmanyom; sõrmejälg ujjlenyomat; verejälg vérnyom; värvijälg festéknyom; jäljed lumes nyomok a hóban; pisarate jäljed näol a könnyek nyomai az arcán; kirve jäljed puul a balta nyomai a fán; peksu jäljed kehal a verés nyomai a testén; magamatuse jäljed näos a kialvatlanság nyomai az arcán; hääbunud tsivilisatsiooni jäljed letűnt civilizáció nyomai; mööda jälgi a nyomok mentén; jälgi kaotama eltünteti a nyomokat; koer ajab jälgi a kutya követi a nyomokat; koer võttis kurjategija jälje üles a kutya megtalálta a bűnöző nyomát; käisime jälg jäljes egymás nyomában haladtunk; jäljed on juba umbe tuisanud a nyomokat már befűjta a hó; jäljed on kadunud a nyomok eltűntek; jäljed lähevad üle välja a nyomok a téren át vezetnek; uriinis leiti valgu jälgi fehérjenyomokat találtak a vizeletben; koidust pole veel jälgegi a hajnalnak még nyoma sincs; augustikuust alates pole temast mingit jälge augusztustól nyomát se láttuk; ta hinges pole kurjuse jälgegi lelkében nyoma sincs gonoszságnak; kellegi jälgedes käima vkinek a nyomába lép; vkinek a nyomdokaiba lép / vkinek a nyomdokain halad

kannatus <kannatus kannatuse kannatus[t kannatus[se, kannatus[te kannatus/i 11 s>
1. (valu, vaev, piin) szenvedés ♦ hingelised kannatused lelki szenvedés; kannatusi põhjustada szenvedést okoz; kellegi kannatusi lõpetama véget vet vki szenvedéseinek
2. (kannatlikkus, vastupidavus) türelem ♦ kannatust kaotama elveszti a türelmét; {kelle} kannatust proovile panema próbára teszi vkinek a türelmét; tal on kõva kannatus nagy türelemmel van megáldva; {kelle} kannatus katkes elfogy a türelme; tal katkeb kannatus nem győzi cérnával (türelemmel)

kaotama <k'aota[ma k'aota[da k'aota[b k'aota[tud 27 v>
1. (kaotsi minna laskma) veszít, elveszt, elveszít ♦ võtmeid kaotama elveszti a kulcsait; teadvust kaotama ájul, elvesz(í)ti a öntudatát, eszméletét veszíti/veszti, eszméletét veszti, elveszti az eszméletét; kannatust kaotama elveszti a türelmét; enesevalitsust kaotama kijön a türelméből/sodrából, elveszti az önuralmát, elveszíti a tartását, megfeledkezik magáról, magából/képéből kikel; lootust kaotama csügged, feladja a reményt, elcsügged; pinda jalge alt kaotama piltl elveszti a talajt a lába alól; pead kaotama elveszti a fejét; mõõdutunnet kaotama elveti a sulykot
2. (mängus, võitluses vastasele alla jääma) elveszt, kikap ♦ kihlvedu kaotama elveszti a fogadást
3. (likvideerima, kõrvaldama, tühistama) eltöröl, megszüntet ♦ pärisorjust kaotama eltörli a jobbágyságot

kihlvedu <+vedu v'eo vedu v'ettu, vedu[de vedu[sid 18 s> fogadás ♦ kihlvedu sõlmima millegi peale fogadást köt vmire; kihlvedu kaotama elveszíti a fogadást; kihlvedu võitma megnyeri a fogadást

komistama <komista[ma komista[da komista[b komista[tud 27 v> (tasakaalu kaotama, vääratama) megbotlik, elbotlik, botlik, botladozik, belebotlik ♦ kivi otsa komistama megbotlik egy kőben

lahing <lahing lahingu lahingu[t -, lahingu[te lahingu[id 02 s> csata ♦ otsustav lahing döntő csata; Borodino lahing Borogyinói csata; sõnalahing szócsata; õhulahing sõj légi harc; lahingut kaotama elveszti a csatát; lahingut pidama csatáz, csatát vív; lahingusse minema csatába indul/megy/vonul; lahingut võitma csatát nyer; lahingus langema elesik a csatában
■LS: lahingu+ ♦ lahingukaaslane harcostárs; lahingukord sõj csatarend; lahingulaev sõj csatahajó; lahingulennuk sõj harci repülőgép; lahingulipp sõj lobogó; lahingumasin harcjármű; lahingumüra csatazaj; lahingutander harcmező; lahinguvalmidus harci készség; lahinguvalmis (1) (asend) harcra kész; (2) harcképes; lahinguväli csatatér, harctér, hadszíntér

lendama <l'enda[ma lenna[ta l'enda[b lenna[tud 29 v>
1. (korduvalt v edasi-tagasi) repül; (üle, teisale) átrepül; (alla, maha) lerepül ♦ linnud lendavad lõunasse a madarak délre repülnek; kuulid lendavad repülnek a golyók; lennukiga lendama repülővel utazik; sädemed lendavad röpködnek a szikrák; pesast välja lendama kirepül a fészekből; õhku lendama levegőbe repül; õielt õiele lendama virágról virágra száll; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
2. piltl (kihutama, tormama) száll, repül ♦ fantaasia lendab szárnyal a képzelet; päevad lendavad repülnek a napok; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő
3. kõnek (kukkuma); piltl (töö- v õpingukohta kaotama) (le)esik, elesik ♦ hobuse seljast alla lendama leesik a lóról

liisuma <l'iisu[ma l'iisu[da l'iisu[b l'iisu[tud 27 v> (seismisel värskust kaotama) megposhad ♦ see õlu on liisunud ez a sör megposhadt

likvideerima <likvid'eeri[ma likvid'eeri[da likvideeri[b likvideeri[tud 28 v> (kaotama, kõrvaldama, lõppu tegema, hävitama) megszüntet, likvidál, felszámol, eltüntet

lootus <l'ootus l'ootuse l'ootus[t l'ootus[se, l'ootus[te l'ootus/i_&_l'ootuse[id 11_&_09 s> remény ♦ asjatud lootused hiú remények; luhtunud lootused meghiúsult remények; tärkab lootus feléled a remény; võidulootus a győzelem reménye; lootust hellitama reményt dédelget, reményt táplál, reménykedik; lootust kaotama elveszíti a reményt; lootus sureb viimasena remény hal meg utoljára
■LS: lootuse+ ♦ lootusekiir reménysugár; lootusesäde reményszikra

meelemärkus <+m'ärkus m'ärkuse m'ärkus[t m'ärkus[se, m'ärkus[te m'ärkus/i_&_m'ärkuse[id 11_&_09 s> (teadvus) eszmélet ♦ meelemärkust kaotama elveszíti az eszméletét; meelemärkusele tulema magához tér; meelemärkusel olema eszméletén van, magánal van; meelemärkuseta eszméletlenül

minetama <mineta[ma mineta[da mineta[b mineta[tud 27 v> (midagi abstraktset kaotama) elveszt

murduma <m'urdu[ma m'urdu[da m'urdu[b m'urdu[tud 27 v>
1. (oma terviklikkust kaotama, katkema, purunema) betörik, letörik, összetörik, megtörik, eltörik; (pooleks) kettétörik ♦ jää murdub betörik a jég; tükkideks murduma darabokra törik; oks murdub letörik az ág
2. (hääle kohta: katkema) megszakad ♦ ta hääl murdub megszakad a hangja
3. füüs (levimissuunda muutma) törik
4. piltl (hävima, katkema) megtörik ♦ kellegi tervis murdub megrendül vkinek az egészsége; murdunud mees megtört férfi; süda murdub összetörik a szíve

mõõdutunne <+tunne t'unde tunne[t -, tunne[te t'unde[id 06 s> tapintatosság ♦ mõõdutunnet kaotama elveti a sulykot

nivelleerima <nivell'eeri[ma nivell'eeri[da nivelleeri[b nivelleeri[tud 28 v> (erinevusi kaotama, tasandama, ühtlustama); geod (maapinna kõrgusvahesid määrama, maad loodima) vízszintez, szintez, nivellál, egy szintre/színvonalra hoz, (el)simít, (el)egyenget ♦ erinevusi nivelleerima kiegyenlíti a kőlönbségeket; maastikku nivelleerima nivellálja a terepet

pea2 <p'ea p'ea p'ea[d pä[he, p'ea[de p'ä[id 26 s>
1. (inimese, looma keha osa) fej ♦ ümar pea kerek fej; suur pea nagy fej; linalakk pea szőke fej; punase peaga naine vörös hajú nő; värvitud peaga festett hajú; palja peaga hajadonfőtt; kaine v targa v selge peaga józan fejjel; purjus peaga részegen; mu pea valutab fáj a fejem; pead kummardama fejet hajt; pead langetama meghajt, lesüti a fejét, lehorgasztja a fejét, lecsüggeszti a fejét; kellelgi pead segi ajama megszédít/elszédít vkit; pead noogutama bólint; tal on kaabu peas kalap van a fejéén; pead murdma töri az agyát; nagu peata kana olyan, mint a kerge birka; peaga vastu seina jooksma fejjel megy a falnak; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; pead kaotama elveszti a fejét; kellelgi üle pea kasvama a fejére nő vkinek; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok; midagi pea peale pöörama a feje tetejére állít vmit; kõike pea peale pöörama mindent a feje tetejére állít; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; mulle ei mahu pähe nem fér a fejembe; (kellegi) pea suitseb fő vkinek a feje; pead norgu laskma lógatja a fejét; päid (nõupidamiseks) kokku panema összedugják a fejüket; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin; tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; pead liiva alla peitma homokba dugja a fejét; pistab pea liiva alla nagu jaanalind homokba dugja a fejét, mint a strucc; varga peas põleb müts akinek vaj van a fején, ne menjen a napra; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá
2. piltl (psüühiliste protsesside ja tunnete asupaigana) fej ♦ peaga poiss tehetséges fiú; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója; mulle tuli mõte pähe eszembe jutott egy gondolat; pähe tuupima bemagol; mu pea ei jaga nem értem; pähe õppima kívülről megtanul; arvutab peast fejben számol, fejszámol; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; tal on juba mõistus pähe tulnud benőtt már a feje lágya; ta pea lõikab jól forog az esze; peast põrunud a feje lágyára esett
3. piltl (juht, valitseja, eestvedaja, pea- v ninamees) fő ♦ riigipea államfő
4. (miski pead meenutav) fej
5. (sisekohakäänetes rõhutab millegi pea juurde v külge kuulumist) ♦ (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; kellelgi tõusevad juuksed peas püsti vkinek minden haja szála az égnek áll/mered
6. kõnek (elatiivis seisundi märkimiseks) ♦ noorest peast fiatal/ifjú éveiben, kölyök koromban; pimedast peast vaktában
■LS: pea+ ♦ peaehe fejdísz; peahaav fejseb; peahari hajkefe; peakapsas fejes káposzta; pealiigutus fejmozdulat; peanahk fejbőr; peanikutus, peanoogutus fejbiccentés, főhajtás, fejbólintó, fejbólintás; pearinglus szédülés, szédülési roham; pearaputus fejcsóválás; pearätik, pearätt fejkendő; peasalat fejes saláta; peatugi fejtámla; peavangutus fejcsóválás; peavigastus fejsérülés

pead kaotama elveszíti a fejét, elveszti a fejét

pind2 <p'ind pinna p'inda p'inda, p'inda[de p'inda[sid_&_p'ind/u 22 s>
1. (pealmine kiht) felület, felszín ♦ sile pind egyenletes felület, sima felület; krobeline pind szemcsés felület; pealispind külső felület; veepind vízfelület, vízszint; maakera pind a föld felszíne; allveelaev tõusis pinnale a tengeralattjáró a felszínre emelkedett; pinnalt päästja felszíni mentő
2. (pinnas, alus, põhi, jalgealune) talaj ♦ kõva pind kemény felület; viljakas pind termékeny talaj; viljakasse pinda langema kedvező talajra talál; Eestimaa pinnal Észtország földjén; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kellegi/millegi jaoks pinda ette valmistama vki/vmi számára előkészíti a talajt
3. (pindala) felület, terület ♦ kasulik pind hasznos felület; põrandapind alapterület; tootmispind termőterület
4. piltl (see, millel miski rajaneb, millele miski tugineb) tér ♦ vastuolud tekkisid maailmavaatelisel pinnal nézeteltérések keletkeztek ideológiai síkon
■LS: pind+ ♦ pindpinevus füüs felületi feszültség; pindstruktuur keel felszíni szerkezet
pinna+ ♦ pinnakaredus tehn felületi érdesség; pinnakiht felső réteg; pinnamõõt területmérték; pinnatöötlus felületi kezelés

suund <s'uund suuna s'uunda s'uunda, s'uunda[de s'uunda[sid_&_s'uund/i 22 s>
1. ([liikumise] siht) irány ♦ mis suunas? milyen irányba?; põhjasuund északi irány; rõhtsuund függőleges irány; millegagi ühes suunas vmivel egy irányban; ta elu liigub vales suunas rossz irányban halad az élete; muutliku suunaga tuul kóbor szél; mitmest suunast sokfelől; suunda võtma irányt vesz; suunda hoidma tartja az irányt; suunda muutma irányt változtat; suunda kaotama elveszt vmely irányt; (auto) näitab suunda indexel; tuul puhub sellest suunast ebből az irányból fúj a szél
2. piltl (iseloomulik joon, kallak [arengus, tegevuses]) irányzat, irány ♦ arengusuund fejlődési irányzat; põhisuund főirány; uurimissuunad, uurimistöö suunad kutatási irányok; ta andis vestlusele uue suuna új irányt adott a beszélgetésnek
3. piltl ([ühiskondlik, kirjanduslik] vool, koolkond, rühmitus, fraktsioon) irányzat ♦ poliitiline suund politikai irányzat; kirjanduslikud suunad irodalmi irányzatok; moesuund divatirányzat
■LS: suuna+ ♦ suunamuutus irányváltoztatás; suunanumber körzetszám; suunatuli index, irányjelző; suunaviit iránytábla

sõda <sõda sõja sõda s'õtta, sõda[de sõda[sid_&_sõd/u 18 s>
1. háború, had ♦ kurnav sõda felőrlő háború; külm sõda hidegháború; maailmasõda világháború; majandussõda gazdasági háború; partisanisõda, sissisõda partizánháború, gerillaharc; tuumasõda atomháború; vabadussõda függetlenségi háború, felszabadító háború; vallutussõda hódító háború; vennatapusõda testvérgyilkos háború; Kolmekümneaastane sõda a harmincéves háború; sõja eelõhtul a háború előestéjén; sõda kuulutama {kellele} háborút üzen vkinek; sõda alustama háborút kezd/indít; sõda võitma megnyeri a háborút; sõda õhutama háborúra uszít; sõda kaotama elveszti a háborút; sõda puhkeb kitör a háború; on sõjas kellegagi/millegagi hadban áll vkivel/vmivel; peab sõda kellegi/millegi vastu hadat visel vki/vmi ellen
2. (mäng) csata ♦ padjasõda párnacsata; lumesõda hógolyózás
3. piltl (võitlus, konflikt) harc ♦ psühholoogiline sõda pszichológiai hadviselés; sõnasõda szócsata; sõda uimastite vastu harc a kábítószer ellen
■LS: sõja+ ♦ sõjaaeg háború ideje; sõjaajalugu hadtörténet, hadtörténelem; sõjafilm háborús film; sõjahüüd csatakiáltás; sõjainvaliid hadirokkant; sõjajumal háború istene; sõjajõud haderő; sõjakirves csatabárd; sõjakirjasaatja haditudósító; sõjakohus hadbíróság; sõjakomissariaat hadkiegészítő parancsnokság; sõjakorrespondent haditudósító; sõjakuritegu háborús bűn; sõjakurjategija háborús bűnös; sõjakuulutus hadüzenet; sõjalipp hadizászló; sõjamaal háborús festmény; sõjamasin hadigépezet, háborús gépezet; sõjamuuseum háborús múzeum; sõjamäng háborúsdi; sõjanõukogu haditanács; sõjaohver háborús áldozat; sõjaoht háborús veszély; sõjaolukord (1) hadi helyzet; (2) hadiállapot; sõjapidamine hadviselés; sõjapropaganda háborús propaganda; sõjapõgenik háborús menekült; sõjaratsu csataló; sõjaretk hadjárat; sõjaromaan háborús regény; sõjasaak hadizsákmány; sõjasaladus hadititok; sõjasangar háborús hős; sõjaseisukord hadiállapot; sõjategevus hadművelet; sõjatehas hadiüzem; sõjatehnika haditechnika; sõjatsensuur háborús cenzúra; sõjatööstus hadiipar; sõjauudised háborús hírek; sõjavalmidus háborús készültség; sõjavarustus hadfelszerelés; sõjaveteran háborús veterán; sõjaväli hadszíntér; sõjaõigus hadijog

süütus <s'üütus s'üütuse s'üütus[t s'üütus[se, s'üütus[te s'üütus/i_&_s'üütuse[id 11_&_09 s>
1. (süütu-olek) ártatlanság ♦ oma süütust tõestama bebizonyítja ártatlanságát
2. (neitsilikkus) szüzesség ♦ süütust kaotama elveszti a szüzességét

teadvus <t'eadvus t'eadvuse t'eadvus[t t'eadvus[se, t'eadvus[te t'eadvus/i_&_t'eadvuse[id 11_&_09 s>
1. filos, psühh (psüühika kõrgeim vorm) tudat, tudatosság ♦ ühiskondlik teadvus társadalmi tudat; poliitilise teadvuse kujundamine politikai tudatosság kialakítása
2. (meelemärkus) eszmélet ♦ on ta ikka veel teadvuseta? még mindig eszméletlen?; teadvust kaotama elveszti az eszméletét; teadvusele tulema v ärkama magához tér
teadvuse+ ♦ teadvusekaotus eszméletvesztés

tähtsus <t'ähtsus t'ähtsuse t'ähtsus[t t'ähtsus[se, t'ähtsus[te t'ähtsus/i_&_t'ähtsuse[id 11_&_09 s> (olulisus, mõjukus) fontosság, jelentőség ♦ see on suure tähtsusega küsimus ez nagyfontosságú kérdés; sel pole minu jaoks tähtsust ennek nincs jelentősége számomra; tähtsust kaotama elveszíti a jelentőségét; tähtsust omistama fontosnak tart