[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ei <'ei adv; 'ei 'ei 'ei[d -, 'ei[de 'ei[sid 26 s>
1. (eitussõna, annab lausele eitava sisu) nem, sem, nincs(en) ♦ ma ei tea nem tudom; ei sobi nem illik; isa ei ole kodus (az) apa nincs otthon; see ei ole tõsi ez/az nem igaz; sellest ei tule midagi head ebből semmi jó nem származik; kui ei, siis ei ha nem, hát nem; kas tuled või ei? jössz vagy nem?; ei sina ega mina se te, se én; kas sa ei kuule? nem hallod?
2. (eitab järgnevat sõna) se(m) ♦ ei iialgi semmikor, sose(m), sohasem, soha; ei midagi erilist semmi különös
3. (jaatavas lauses soovi v küsimuse esitamisel) ne ♦ kas me ei läheks täna õhtu kinno? ne menjünk moziba ma este?
4. (koos sidesõnaga ega) se(m) ♦ ei see ega teine se(m) ez, se(m) az

ette kujutama képzel, elképzel, gondol ♦ kas sa suudad seda ette kujutada? el tudod ezt képzelni?; sa oled visam, kui ma ette kujutasin kitartóbb vagy, mint gondoltam; püüan ette kujutada, kuidas kõik oli el tudom képzelni hogy történt mindez; kujuta ette, ta jättis tulemata! képzeld el, nem is jött

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

kodunt <kodunt adv> (kodust) hazulról, otthonról ♦ kodunt põgenema elszökik otthonról; kas sa tuled kodunt? hazulról jössz?; ta sai kodunt kirja levelet kapott hazulról

kunagi <kunagi adv>
1. (mingil ajal, millalgi minevikus) valamikor, valaha, hajdan(ában), egyszer, anno; (mitte ealeski, mitte iialgi) soha ♦ kunagi aastate eest valamikor évekkel ezelőtt; ta oli kunagi meremees olnud valaha tengerész volt; kunagi teinekord valamikor máskor; ma pole sellest kunagi kellelegi rääkinud erről még soha senkinek nem beszéltem; tule kunagi meile õhtusöögile gyere el egyszer hozzánk vacsorára; mitte kunagi sohasem; annan selle talle kunagi tagasi egy nap majd visszaadom neki; kas sa kunagi üldse kuulad mind? sose figyelsz rám?; parem hilja, kui mitte kunagi jobb későn, mint soha, ami késik, nem múlik
2. (võrdlustes) valaha ♦ see oleks parim võistlus kunagi ez lenne a legnagyszerűbb meccs; aktuaalsem kui kunagi aktuálisabb, mint valaha; käed karedad nagu töömehel kunagi a keze olyan durva, mint egy hajdani munkásé

lahti saama (vabanema) elszabadul, megszabadul ♦ kas sa nii tahadki minust lahti saada? így akarsz megszabadulni tőlem?

mina1 <mina minu m'in[d -, minu[sse minu[s minu[st minu[le minu[l minu[lt minu[ks minu[ni minu[na minu[ta minu[ga; pl meie 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; ma <m'a_&_ma m'u_&_mu m'in[d -, m'u[sse m'u[s m'u[st m'u[lle m'u[l m'u[lt mu[ga; pl me 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> én ♦ mina ja tema én és ő; aita mind! segíts nekem!; mul on kakas tütart két lányom van; see raamat on minu oma ez a könyv az enyém; mind ei olnud kodus nem voltam otthon; minu meelest oled sa nutikas szerintem okos vagy; anna mulle! add (ide) nekem!; kas sa helistad mulle? felhívsz engem?; mu daamid ja härrad! hölgyeim és uraim!

mõistma <m'õist[ma m'õist[a mõista[b mõiste[tud, m'õist[is m'õist[ke 34 v>
1. (aru saama, taipama) (meg)ért ♦ õigesti mõistma jól ért; vääriti mõistma félreért; ära mõista mind valesti! félre ne érts!; muidugi mõista természetesen, magától értedődik; kas sa mõistad, mis ma sellega mõtlen? érted, mire gondolok?
2. (mõistatama, ära arvama) kitalál
3. kõnek (oskama) tud ♦ kas sa rootsi keelt mõistad? tudsz svédül?; laps mõistab juba lugeda már tud olvasni a gyerek; mõistab suu kinni hoida tudja, hogy kell fognia a száját
4. (kelle-mille kohta otsust langetama, hinnangut andma) elítél; (kohtuotsusega määrama) megítél ♦ kohus mõistis hüvitise hageja kasuks välja a bíróság megítélte a felperes javára a kártérítési összeget; süüdi mõistma bűnösnek nyilvánít

mäletama <mäleta[ma mäleta[da mäleta[b mäleta[tud 27 v> (meeles olema, mälus säilima, meeles pidama, mälus säilitama) emlékszik, emlékezik ♦ kas sa mäletad veel? emlékszel még?; ta ei mäleta oma vanaisa nem emlékszik a nagyapjára; kõige eakamadki ei mäleta niisugust põuda a legöregebbek sem emlékeznek ilyen nagy szárazságra

naisevõtt <+v'õtt võtu v'õttu v'õttu, v'õttu[de v'õttu[sid_&_v'õtt/e 22 s>, ka naisevõtmine házasodás, nősülés ♦ kas sa pole veel naisevõtule v naisevõtmisele mõelnud? nem gondoltál még arra, hogy megházasodj/megnősülj?; ära naisevõtuga kiirusta ne siess a nősüléssel

nimme1 <n'imme adv> kõnek (nimelt, meelega, sihilikult) szándékosan, készakarva; (kiuste, jonni pärast) készakarva; (ekstra, just nimelt, tingimata) okvetlenül ♦ kas sa unustasid ukse lahti või jätsid nimme? nyitva felejtetted az ajtót vagy szándékosan hagytad nyitva?; jonnakas laps teeb nimme seda, mida keelatakse a makacs gyermek szándékosan azt teszi, amit megtiltottak; laskis meid nimme oodata szándékosan váratott minket; ja nimme temaga pidi see juhtuma okvetlenül vele kellett ennek történnie

nuuskima <n'uuski[ma n'uuski[da nuusi[b nuusi[tud 28 v>
1. (korduvalt nuusutama, nuusutades, otsima) fürkész, szimatol, szaglász(ik), ólálkodik; (üksteist) megszaglász; (korduvalt ninaga sissepoole vedama) szippantgat ♦ koerad nuusivad teineteist a kutyák szaglásszák egymást; lammas nuuskis mu kätt a bárány megszagolta a kezem; mis sa nuusid, kas sul taskurätti pole?! miért szipogsz, nincs zsebkendőd?; koer nuusib ninaga õhku a kutya a levegőbe szimatol
2. (nuhkima, salaja sorima, tuhnima) kémkedik, kémlel, kutat; (kiiruga) kutat; (nuhina tegutsema) kémkedik; (välja) kifürkész ♦ läbiotsimisel nuusiti kõik nurgad läbi a házkutatáskor minden sarkot felforgattak; mis sa nuusid teiste asjades? mit kutatsz mások dolgai között?; nuusib teiste järele mások után kémkedik; naine nuuskiski välja, kes on mehe armuke az asszony kifürkészte, ki a férje szeretője

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

oskama <'oska[ma osa[ta 'oska[b osa[tud 29 v> tud, ért; (millekski võimeline olema) képes; (keelt) tud ♦ oskab joonistada tud rajzolni; oskab ennast valitseda tud magán uralkodni; oskab hiina keelt tud kínaiul; oskab mitut pilli mängida több hangszeren tud játszani; kas sa oskad mulle öelda, millal ...? meg tudod mondani mikor...?; ei oska öelda nem tudom; poleks osanud arvata nem gondoltam volna; kus sa oled osanud ennast nii ära määrida? hol tudtad magad így összekenni?

pakkuma <p'akku[ma p'akku[da paku[b paku[tud 28 v>
1. (ettepanekut tegema, et keegi võtaks midagi vastu v ostaks) (fel)kínál, (fel)ajánl ♦ abi pakkuma felajánlja a segítségét; kaupa pakkuma árut kínál
2. (toidu, joogi kohta: andma, ulatama, ette tõstma) (meg)kínál ♦ külalistele kohvi pakkuma kávéval kínálja a vendégeket; mida ma võin teile pakkuda? mivel kínálhatom?; kas sa pakuks suitsu? megkínálnál egy cigarettávál
3. (ulatama, sirutama) nyújt ♦ kätt pakkuma kellelegi kezet nyújt vkinek
4. (esitama, esile tooma) kínál ♦ ta pakub lepitust békejobbot nyújt vkinek
5. (võimaldama) nyújt ♦ võimalust pakkuma alkalmat nyújt; lõbu pakkuma szórakoztat; see kirjutis pakub mulle huvi ez a cikk érdekel

päriseks <päriseks adv> örökre, végleg ♦ kas sa jääd päriseks siia? végleg itt maradsz?; kas sa arvad, et ta jääb päriseks minu juurde? mit gondolsz, örökre velem marad?

raasuke[ne] dem <raasuke_&_raasukene raasukese raasukes[t raasukes[se, raasukes[te raasukes/i 12 s>
1. (pisitilluke tükike) morzsa, falat, kevés, keveset, kicsi(t) ♦ koogist polnud enam raasukestki järel a sütiből nem maradt egy morzsa sem; ei ole täna veel raasukestki suhu saanud ma még egy falatot sem ettem; palusin raasuke soola kértem egy kis sót
2. (ka adverbilähedaselt: midagi väheke, pisut, natuke) ♦ kas sa saad mind raasuke aidata tudsz nekem egy kicsit segíteni?; räägi raasuke kõvemini beszélj kicsit hangosabban

see <s'ee selle se[da -, selle[sse_&_s'e[sse selle[s_&_s'e[s selle[st_&_s'e[st selle[le selle[l_&_s'e[l selle[lt_&_s'e[lt selle[ks_&_s'e[ks selle[ni selle[na selle[ta selle[ga; pl n'ee[d, nen[de, n'e[id, nen[desse_&_n'e[isse 00 pron> (substantiivselt viitab ümbritsevale reaalsusele) ez, az, e ♦ see on minu poeg ez az én fiam; kes need on? kik ezek?; mina töötan selle laua taga e mögött az asztal mögött dolgozom; kas sa tead midagi sellest? tudsz valamit róla?; seda ja teist ezt is, azt is; võidab see, kes jõuab esimesena finišisse az nyer, aki elsőként ér a célba; kiirustasin, aga sellest hoolimata jäin bussist maha siettem, de annak ellenére lekéstem a buszt; sel aastal (az) idén, abban az évben; sel juhul abban az esetben; sel päeval azon a napon; mis selle tüdruku nimi on? mi annak a lánynak a neve?; too on see kuulus laulja az az a híres énekes; selle asemel ahelyett; peale selle azonkívül; mida varem, seda parem piltl minél előbb, annál jobb

selts <s'elts seltsi s'eltsi s'eltsi, s'eltsi[de s'eltsi[sid_&_s'elts/e 22 s>
1. (ühing, organisatsioon) társaság, egyesület, társulat ♦ kindlustusselts biztosítótársaság; spordiselts sportegyesület; Emakeele Selts Anyanyelvi Társaság; jahimeeste selts vadásztársaság
2. (seltskond, kaaslane) társaság ♦ ta ainsaks seltsiks oli koer egy kutya volt egyedüli társasága; kas sa tuleks mulle seltsi? lenne kedved csatlakozni hozzám?; lähme seltsis menjünk együtt; tule meie seltsi állj közénk, gyere hozzánk
3. biol (klassist väiksem süstemaatikaüksus) rend

soovima <s'oovi[ma s'oovi[da soovi[b soovi[tud 28 v>
1. (tahtma) parancsol, kér, óhajt, (meg)kíván ♦ keda te soovite? kit keres?, kit tetszik keresni?; mida te soovite? mit óhajt?, ön mit kér?, mit parancsol?; kuidas soovid! ahogy akarod!; nagu soovite! ahogy óhajtja!; kas sa soovid veel suppi? kérsz még levest?; soovitud tulemused kívánt eredmények
2. (heade soovide ütlemise kohta) kíván ♦ soovime edu! sok sikert kívánunk!; soovin õnne! gratulálok!; soovin sulle kõike head! minden jót kívánok!

suvatsema <suvatse[ma suvatse[da suvatse[b suvatse[tud 27 v>
1. ([armuliselt] heaks arvama) kegyeskedik ♦ kas sa suvatseksid üles tõusta? kegyeskednél felkelni?
2. (lahkesti, armuliselt [millekski] valmis olema, pidama sobivaks [midagi] teha, vaevaks võtma, vaevuma, viitsima) tetszik, szíveskedik, veszi a fáradságot ♦ suvatsege palun vastata tessék válaszolni; ta ei suvatsenud kohalegi ilmuda nem is vette a fáradságot, hogy megjelenjen

sõnum <sõnum sõnumi sõnumi[t -, sõnumi[te sõnume[id 02 s> hír, üzenet ♦ halb sõnum rossz hír; hea sõnum jó hír; leinasõnum gyászhír; rõõmusõnum örömhír; surmasõnum halálhír; kellelegi sõnumit saatma üzenetet kül vkinek; sõnumit jätma üzenetet hagy; kas sa said mu sõnumi kätte? megkaptad az üzenetemet?

tahtma <t'aht[ma t'aht[a taha[b tahe[tud, t'aht[is t'aht[ke 34 v> akar ♦ tahan koju haza akarok menni; tahab vahetpidamata magada folyamatosan aludni akar; kes tahab kohvi? ki kér kávét?; kas sa tahaksid süüa? szeretnél enni?; ma ei tea, mis ta minust tahab nem tudom, mit akar tőlem; ma tahan sind näha látni akarlak; kui sa just teada tahad ha éppen tudni akarod; tahan sind aidata segíteni akarok rajtad; saatus tahtis nii a sors úgy akarta; tahab kõigile head jót akar mindenkinek; mida sa must tahad? mit akarsz tőlem?; tee, mida tahad! csinálj, amit akarsz!; uks ei taha avaneda az ajtó nem akar kinyílni; ta tahab saada arstiks orvos szeretne lenni; tahaksin puhata pihenni szeretnék; koer tahab välja a kutya ki akar menni; ma ei taha sellest rääkida nem szeretnék beszélni róla; kas see tahab Suzuki olla? ez Suzuki akar lenni?; tahes või tahtmata akarva-akaratlan

tegemine <tegemine tegemise tegemis[t tegemis[se, tegemis[te tegemis/i 12 s>
1. végzés, készítés ♦ otsuste tegemine döntéshozatal
2. (vaevanägemine, jändamine, sekeldus, tüli[n]) dolog, tennivaló ♦ puu otsa ronida oli kerge, allasaamisega oli rohkem tegemist a fára felmászni könnyű volt, inkább a lemászás volt a feladat
3. (sg partitiivis: kellegi v millegi kohta, kokkupuude, läbikäimine) kapcsolat ♦ siin on tegemist rahaga itt pénzről van szó; kas sa üldse tead, kellega sul tegemist on? tudod egyáltalán, hogy kivel állsz szemben?; mul pole sellega mingit tegemist semmi közöm hozzá

tundma <t'und[ma t'und[a tunne[b t'un[tud, t'und[is t'und[ke 34 v>
1. (tajuma, tunnetama) érez ♦ valu tundma fájdalmat érez; tunnen nälga éhes vagyok; janu tundma szomjúságot érez; kuidas sa ennast tunned? hogy érzed magad?; tunneb end tervena egészségesnek érzi magát; midagi oma naha peal tubdma piltl saját bőrén érez vmit
2. (hingelist elamust kogema) érez; (koos enesekohase asesõnaga) érzi magát ♦ {millest} rõõmu tundma örül vminek, örömöt érez; {kelle-mille} vastu vastikust tundma undort érez vki/vmi iránt; kaasa tundma együttérez; kahetsust tundma sajnál, megbánást érez; kadedust tundma irigységet érez; muret tundma aggódik, aggodalmat érez; uhkust tundma büszkeséget érez; hirmu tundma félelmet érez; tunnen vanaemast väga puudust nagyon hiányzik a nagymamám; tunneb end üksildasena magányosnak érzi magát; tundke end nagu kodus érezzék magukat otthon; ta ei tunne millegi vastu huvi nem érdeklődik semmi iránt; tundsin huvi, kuidas tal läheb érdeklődtem,hogy hogy van
3. (mingit valdkonda teadma v valdama, millestki teadlik olema) ismer ♦ seadusi tundma ismeri a törvényeket; laps tunneb juba tähti a gyerek már ismeri a betűket; nooti tundma ismeri a kottát; ta tunneb seda kanti ismeri ezt a vidéket; tunneb kedagi/midagi nagu oma viit sõrme ismeri, mint a tenyerét; tunneb midagi läbi ja lõhki ismeri vminek minden csínját-bínját, töviről hegyére/hegyire ismer vmit
4. (kellegagi lähemalt tuttav olema, kedagi teadma) ismer ♦ kas sa Martat tunned? ismered Mártát?; nägupidi tundma kedagi látásból ismer vkit; mul pole au teda tunda nincs szerencsém őt ismerni
5. (ära tundma) megismer, felismer ♦ tundsin sind sammudest ära megismertem a lépteidet; kedagi häälest ära tundma felismer vkit a hangjáról

ärkvel <'ärkvel adv, adj> vt ka ärkvele (mitte uneseisundis, üleval, ärksas olekus) ébren, fenn ♦ ärkvel olema éjszakázik, virraszt; olime kaua ärkvel sokáig ébren voltunk; mõni oli ärkvel, mõni tukkus volt, aki ébren volt, mások szunyókáltak; kas sa oled veel ärkvel? ébren vagy még?