[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

edasiminek <+minek mineku mineku[t -, mineku[te mineku[id 02 s> elmozdulás, haladás, érvényesülés ♦ kas edasiminek või paigaltammumine akár előrehaladás, akár elakadás; see oli vaieldamatu edasiminek tema loomingus vitathatatlan előrelépés volt az ő alkotásában

ei <'ei adv; 'ei 'ei 'ei[d -, 'ei[de 'ei[sid 26 s>
1. (eitussõna, annab lausele eitava sisu) nem, sem, nincs(en) ♦ ma ei tea nem tudom; ei sobi nem illik; isa ei ole kodus (az) apa nincs otthon; see ei ole tõsi ez/az nem igaz; sellest ei tule midagi head ebből semmi jó nem származik; kui ei, siis ei ha nem, hát nem; kas tuled või ei? jössz vagy nem?; ei sina ega mina se te, se én; kas sa ei kuule? nem hallod?
2. (eitab järgnevat sõna) se(m) ♦ ei iialgi semmikor, sose(m), sohasem, soha; ei midagi erilist semmi különös
3. (jaatavas lauses soovi v küsimuse esitamisel) ne ♦ kas me ei läheks täna õhtu kinno? ne menjünk moziba ma este?
4. (koos sidesõnaga ega) se(m) ♦ ei see ega teine se(m) ez, se(m) az

ilma <ilma adv, prep [abess]>
1. prep [abess] anélkül, nélkül, kívül ♦ ilma mütsita sapka nélkül; ilma rahata pénz nélkül; ilma tööta munka nélkül; ilma nähtava põhjuseta látha okok nélkül; minge ilma minuta menjetek nélkülem; lahkus ilma sõna lausumata elment egy szó nélkül
2. adv (tasuta, muidu) ingyen ♦ ilma ei taha ta midagi nem akar semmit ingyen; kas ostsid või anti ilma? vetted, vagy ingyen adták?
3. adv (puudu, ära jäänud) nélkül ♦ mees jäi käest ilma a férfi elvesztette a kezét; mõni joob kohvi suhkruga, teine ilma egyk cukorral iszza a kávét a másik cukor nélkül; rahast ilma olema pénz nélkül van

ise2 <ise enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00; ise 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron (hrl järeltäiendina)>
1. maga, önmaga, ön-, saját ♦ ta ise ütles seda ő maga mondta; eks sa ise tead te tudod; öelge seda temale endale mondják/mondjátok ezt meg neki magának; arvud räägivad ise enda eest a számok önmagukért beszélnek; kirjutan kas või ministrile enesele én írok akár magának a miniszternek is; tema enda korjatud marjad az általa szedett bogyók; raamatut ennast ma ei leidnudki magát a könyvet nem találtam meg; jõe endani on veel tükk maad magáig a folyóig még sok van hátra; ise alles laps, aga mõtleb kui täiskasvanu még gyermek, de úgy gondolkodik, mint a felnőtt. Vrd enese, enda
2. (millegi rõhutamisel) maga ♦ ta on tähelepanu ise maga a figyelmesség; ta on headus ise maga a jóság, tele van jósággal

jaa <j'aa adv; j'aa j'aa j'aa[d -, j'aa[de j'aa[sid 26 s>
1. adv (möönduse, nõusoleku v meenutuse puhul) igen, hogyne, persze ♦ jaa, see juba on midagi igen, ez már valami; jaa, tulen meeleldi persze, szívesen jövök; jaa, aga ole hästi ettevaatlik igen, de légy nagyon óvatos
2. s (jaasõna positiivse otsuse puhul) igen ♦ kas ei või jaa nem vagy igen; jää nõusse, ütle ometi jaa egyezz bele, mondd, hogy igen; ta ütles oma kindla jaa határozottan igent mondott

jook <j'ook joogi j'ooki j'ooki, j'ooki[de j'ooki[sid_&_j'ook/e 22 s> innivaló, ital, pia ♦ karastav jook üdítőital; kuumad joogid meleg italok; alkohoolsed joogid szeszes ital, alkoholtartalmu italok; armujook szerelmi bájital; hapupiimajook aludttej; mahlajook szörp; nõiajook varázsital; rammujook erőt adó ital; sidrunijook citromos ital; tervisejook egészségital; joogiks oli ainult paljas vesi inivalónak csak víz volt; laual oli rikkalikult sööke ja jooke az asztalon bőven volt enni- és innivaló; hommikul oli joogiks kas kohv või tee a reggel imellé vagy kávé vagy tea volt
■LS: joogi+ ♦ joogiautomaat italautomata; joogiklaas pohár, üvegpohár; joogikruus csésze; joogiküna vályú; joogimaja kocsma; jooginõu itató, ivóedény; joogirada ivóhelyhez vezető ösvény; joogisarv ivókürt; joogitops ivópohár

kaalutlema <kaalutle[ma kaalutle[da kaalutle[b kaalutle[tud 27 v> (mõttes läbi kaaluma, arutlema) mérlegel, latolgat, megfontol ♦ võimalusi põhjalikult kaalutlema latolgatja a lehetőségeket; kaalutlesime kaua, kas minna või mitte sokáig latolgattuk, menni vagy sem; kaalutletud otsus megfontolt döntés

kas <k'as adv>
1. (küsisõna) vajon, -e ♦ kas teate? tudjátok-e?; kas tõesti? csak nem?; kas ta tuleb? vajon eljön? vajon eljön-e?; kas te tõesti tahate seda? tényleg ezt akarjátok?; kas lähed või ei? mész vagy nem?; kas ei või jaa? vagy nem, vagy igen?; kas nüüd või mitte kunagi most vagy soha
2. (väljendab käsku, keeldu, pahameelt, imestust) ♦ kas te jätate järele! hagyjátok abba!, nem hagynátok abba?
3. (koos sõnaga või: isegi, vähemalt, näiteks) akár ♦ ootan sind kas või õhtuni akár estig várlak

kasvõi <+v'õi adv>, ka kas või akár

lõhik <lõhik lõhiku lõhiku[t -, lõhiku[te lõhiku[id 02 s> (rõivastel) hasíték, slicc ♦ küljelõhik oldalhasíték; seelikul on lõhik kas taga või külje peal a szoknyán hátul vagy oldalt van a slicc

lõunane <l'õunane l'õunase l'õunas[t l'õunas[se, l'õunas[te l'õunas/i_&_l'õunase[id 12_&_10 adj> (keskpäevane) déli ♦ lõunane päike déli nap; kas lähed hommikuse või lõunase bussiga? reggeli vagy déli busszal mész?

maitsma <m'aits[ma m'aits[ta maitse[b m'aits[tud, m'aitse[s m'aits[ke 32 v>
1. (maitset proovima) belekóstol, megkóstol, megízlel, kóstol, ízlel ♦ maitse, kas supp on soolane või mage ízleld meg, hogy a leves sós vagy sótlan; ta maitses ettevaatlikult tundmatut jooki óvatosan ízlelte az ismeretlen italt
2. piltl (kogema, tunda saama) megízlel ♦ nad maitsesid õnne megízlelték a boldogságot
3. (maitselt meelepärane olema) ízlik, jólesik ♦ mulle maitseb sült nekem ízlik a kocsonya; uni maitses hästi piltl jólesett az alvás
4. (teatud maitsega olema) vmilyen íze van (vminek)
■LS: maitsmis+ ♦ maitsmisaisting psühh ízérzet; maitsmismeel psühh ízlelőérzék

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

naljatama <naljata[ma naljata[da naljata[b naljata[tud 27 v> (nalja tegema) viccel, tréfál; (mõnda aega) viccelődik, elviccel ♦ ei saa aru, kas ta naljatab või räägib tõtt nem értem, viccel vagy igazat beszél; ütles naljatades, et läheb kosja tréfálkozva mondta, hogy leánykérőbe megy; ega ma seda tõsiselt ei mõelnud, ma niisama naljatasin nem gondoltam én ezt komolyan, csak vicceltem; räägib pooleldi naljataval toonil félig viccelődve beszél; tiisikus ei naljata, see viib hauda piltl a tuberkulózis nem viccel, a sírba visz; tuli ei naljata, kui valla pääseb piltl ha elszabadul a tűz, az nem tréfa

niisamuti <+samuti adv>
1. (samuti) akárcsak, is, ugyanúgy, ugyanígy ♦ täna niisamuti nagu eilegi tegnap éppúgy, mint ma; kõik lähevad ära, mina niisamuti mindeki elmegy, én is
2. kõnek (niisama, muidu) csak úgy ♦ ei midagi, ma niisamuti küsisin semmi, csak úgy kérdeztem; kas jätan nägemist või teen niisamuti sääred? elköszönjek, vagy lépjek le csak úgy

nimelt <nimelt adv>
1. (just nii, täpselt) mégpedig, ui., ugyanis, tudniillik, ti., szándékosan, nevezetesen, mármint, készakarva, éppen ♦ nimelt seda ta ootaski éppen erre várt; ta tahab just nimelt selliseid kingi ő éppen ilyen cipőt akar; nimelt selles küsimuses on meil lahkarvamusi tudniillik ebben a kérdésben eltérő a véleményünk; andis meile head nõu, ja nimelt, et lahkuksime adott nekünk egy jó tanácsot, mégpedig, hogy távozzunk; võid teda õnnitleda, ta sai nimelt vanaisaks gratulálhatsz neki, ugyanis nagyapa lett
2. (nimme, meelega, sihilikult) direkt, szándékosan, azért is ♦ lähen nimelt, öeldagu mis tahes azért is elmegyek, mondjanak bármit; kas kogemata või nimelt? véletlenül vagy direkt/szándékosan?

nimme1 <n'imme adv> kõnek (nimelt, meelega, sihilikult) szándékosan, készakarva; (kiuste, jonni pärast) készakarva; (ekstra, just nimelt, tingimata) okvetlenül ♦ kas sa unustasid ukse lahti või jätsid nimme? nyitva felejtetted az ajtót vagy szándékosan hagytad nyitva?; jonnakas laps teeb nimme seda, mida keelatakse a makacs gyermek szándékosan azt teszi, amit megtiltottak; laskis meid nimme oodata szándékosan váratott minket; ja nimme temaga pidi see juhtuma okvetlenül vele kellett ennek történnie

nöök <n'öök nöögi n'ööki n'ööki, n'ööki[de n'ööki[sid_&_n'öök/e 22 s>
1. (nöökamine, nöökimine) gúny, csúfolódás ♦ neil käib omavahel vaimukas nöök szellemes csúfolódás folyik közöttük; ei saa aru, kas öeldu oli tunnustus või nöök nem érti, elismerés volt-e vagy gúny
2. (kius[amine], kimbatus) gúny, irónia ♦ lihtsalt nöök, et nüüd sadama hakkas csak irónia, hogy éppen most kezdett el esni; see on saatuse nöök ez a sors iróniája

nöökama <n'ööka[ma nööga[ta n'ööka[b nööga[tud 29 v> (tögama, pilkama) frocliz, kötekedik ♦ temast ei saa aru, kas kiidab või nöökab nála nem lehet érteni, hogy dicsér-e vagy gúnyolódik; kui ma kartma löön, hakatakse mind nöökama ha megijedek, gúnyolni fognak

ohoh <oh'oh interj, adj>
1. interj (imestuse, üllatuse, rahulolematuse väljendamisel) nahát ♦ ohoh, sul töö juba valmis! nahát, már készen is vagy a munkával!; ohoh, sina ka siin! nahát, te is itt vagy!
2. adj kõnek (napakas, iseäralik) gyagya, félcédulés, hülye ♦ ei saa aru, kas ta on pisut ohoh või mängib lolli nem értem, egy kicsit gyagyás-e, vagy csak teszi magát

omaette <+'ette adv>
1. (eraldi, teistest eraldatuna) egyedül, saját szakállára, privát, magános, maga, külön-külön; (segamatult, iseendas) egyedül; (endamisi) magában; (atribuudina) különálló ♦ kas lähme koos või igaüks omaette? együtt megyünk, vagy mindenki külön; istub omaette nurgas magányosan ül a sarokban; mitu omaette töörühma több különálló munkacsoport; omaette tuba különszoba; omaette võetuna magában, magában véve, önmagában nézve; igaühel on vajadus omaette olla mindenkinek szüksége van egyedüllétre; räägib omaette magában beszél; vaikne omaette inimene csendes, magános ember
2. (sõltumatult, iseseisvalt) függetlenül, önállóan; (sõltumatu, iseseisev) független, önálló ♦ tuleb omaette, teiste abita toime elboldogul egyedül, más segítsége nélkül; töötab juba omaette már önállóan dolgozik; moodustati omaette riik független államot alapítottak; noored elavad omaette elu a fiatalok önállóan élnek; ta on omaette peremees a maga ura
3. (individuaalselt, spetsiaalselt) egyénileg; (individuaalne, spetsiaalne) egyéni, magán, privát ♦ kas see tuba on sul omaette? ez a te privát szobád?; tal on omaette maja saját háza van
4. (omamoodi) a maga módján; (atribuudina) önmagában ♦ omaette huvitav reis a maga módján érdekes utazás; see ei ole omaette eesmärk ez önmagában véve nem cél; teda nõusse saada oli omaette vägitükk őt meggyőzni már önmagában is hőstett volt

ostma <'ost[ma 'ost[a osta[b oste[tud, 'ost[is 'ost[ke 34 v> megvásárol, vesz, vásárol, megvesz; (suurt hulka) felvásárol ♦ järelmaksuga ostma részletre vásárol; võlgu ostma hitelbe/hitelre vásárol; ostsin endale kassast pileti jegyet vettem magamnak a pénztárból; ostsin hulga pesu egy csomó fehérneműt vettem; kas su kampsun on omatehtud või ostetud? a kardigánodat magad készítetted vagy vetted?; kaubad on ostetud turult az árut a piacon vették; leib on ostetud poest a kenyeret a boltban vették; põrsast kotis ostma zsákbamacskát vesz

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

otsakuti <otsakuti adv>
1. (otstega koos) a végénél ♦ kaks köit seoti otsakuti két kötelet összekötöttek a végüknél; voodid on otsakuti [koos] az ágyak egymás végében vannak
2. (üksteise peal v otsas) egymáson, egyik a másikon ♦ tal on kaks mütsi otsakuti peas egyszerre két sapka van a fején
3. (üksteise järele v otsa) egymásután, egyik a másik után ♦ ma võin kas või kaks võistlust otsakuti maha mängida akár két versenyt is játszhatok egymásután

otse <otse adv; otse otse otse[t -, otse[de otse[sid 16 adj>
1. adv (sirgelt, mitte viltu) egyenesen, egyenest; (otsevaates) szemben ♦ kas lähme otse või paremale? egyenesen vagy jobbra menjünk?; hoia pea otse tartsd egyenesen a fejed; kas pildistame teid otse või profiilis? szemből vagy profilból fényképezzük?
2. adv (otsekoheselt) nyíltan; (avameelselt, siiralt) őszintén ♦ öelge otse välja, mida mõtlete mondjátok ki nyíltan, amit gondoltok; otsesele küsimusele vastan ka otse a közvetlen kérdésre közvetlenül válaszolok; ära keeruta, räägi otse ne csűrd-csavard a dolgot, beszélj nyíltan
3. adv (just) éppen, mindjárt; (kohe, vahetult) azonnal, közvetlenül ♦ otse mere kaldal mindjárt a tengerparton; romaan on tõlgitud otse eesti keelest a regény közvetlenül észt nyelvből volt lefordítva; otse sel silmapilgul helises telefon éppen ebben a pillanatban csengett a telefon
4. adv (lausa) teljesen, éppen, épp, egyenesen; (täiesti) egészen ♦ otse vastupidi éppen ellenkezőleg; see on otse uskumatu ez egyenesen hihetetlen; otse nii ma ei öelnud nem egészen így mondtam; pääsesime otse ime läbi a csodával határos módon menekültünk meg
5. adj (sirge, otse minev) egyenes ♦ seadis lipsu otseks megigazította a nyakkendőjét; otsisime otsemat teed egyenesebb utat kerestünk

otsustama <otsusta[ma otsusta[da otsusta[b otsusta[tud 27 v>
1. (otsust tegema) dönt, felteszi magában, eltökéli magát, elszánja magát, határoz, eltökél, elrendel, elhatároz, eldönt ♦ otsustage kiiresti döntsön gyorsan; pärast keskkooli lõpetamist otsustas ta edasi õppida úgy döntött, tovább tanul a középiskola után; tuleb otsustada, kas minna või mitte el kell dönteni, hogy menjek vagy sem
2. (arvama, oletama, hinnangut andma) vél, megítél, feltételez, értékel ♦ raamatu üle otsustama dönteni a könyvről; silma järgi otsustama szemre; sa otsustad tema üle teiste jutu järgi mások elmondásai alapján döntesz róla; välimuse järgi otsustades a külső alapján ítélve
3. (määrama) dönt ♦ homne mäng otsustab medalisaajad a holnapi játék dönti el az érmeseket; minu sõna ei otsusta midagi az én szavam nem döntő

poissmees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> (vallaline mees) agglegény, legényember ♦ kas oled poiss- või naisemees? nős vagy nőtlen vagy?
■LS: poiss+mehe+ ♦ poissmeheelu agglegénység; poissmehekorter garzon(lakás), agglegénylakás; poissmehepõlv agglegénység

tegema <tege[ma teh[a t'ee[b tee[vad t'eh[tud, teg[i t'eh[ke teh[akse tei[nud 28 v>
1. (midagi valmistama, looma, tekitama) csinál, tesz, (el)készít ♦ mis sa teed? mit csinálsz?; süüa tegema főz; pannkooke tegema palacsintát süt; leiba tegema kenyeret süt; täna lõunaks teeme suppi ma ebédre levest készítünk; kas teen kohvi või teed? kávét vagy teát főzök?; haiget tegema megbánt; kahju tegema kárt okoz; õnnelikuks tegema boldoggá tesz; märkust tegema megjegyzést tesz; märkmeid tegema feljegyzéseket készít; enesetappu tegema öngyilkosságot követ el; kellelegi järeleandmisi tegema engedményeket tesz vkinek; tegemata jätma nem csinál meg; romaanist on tehtud mitu tõlget a regényt többször is lefordították; see ei ole minu teha ez nem rajtam áll/múlik; otsust polnud kerge teha nem volt könnyű meghozni a döntést; mis teha! nincs mit tenni!; kedagi naerualuseks tegema majmot csinál vkiből
2. (kehaliste liigutuste kohta ja seoses ühest paigast teise liikumisega, mitmesuguste tööde, toimingute, ettevõtmiste kohta) végez ♦ teeb hommik[u]võimlemist reggeli tornázik; tähelepanekuid tegema megfigyeléseket végez; teeme paar tantsu! táncoljunk egy kicsit!; minekut tegema indulófélben van; külalised ei mõelnudki minekut teha a vendégeknek eszükbe sem jutott távozni; tööd tegema dolgozik, dolgozgat, végzi a munkáját, munkálkodik; rügab v vihub v lõhub tööd teha melózik; füüsilist tööd tegema fizikai munkát végez; sisseoste tegema bevásárol; sain oma ostud tehtud elvégeztem a bevásárlást; teeme ühe õlle! igyunk egy sört!; taksojuht tegi avarii a taxis karambolozott
3. (mingit ala harrastama, viljelema) űz ♦ sporti tegema sportol, sportot űz

toss2 <t'oss tossu t'ossu t'ossu, t'ossu[de t'ossu[sid_&_t'oss/e 22 s>
1. (paks suits v aur) füst, gőz, pára
2. kõnek (hing, elu) lélegzet ♦ ei tea, kas on veel elus või on juba toss väljas nem tudom, él-e még, vagy már elpatkolt

tõsi <tõsi t'õe t'õ[tt t'õ[tte, tõ[te tõsi 15 s>
1. igaz, való ♦ purutõsi, sulatõsi, surmtõsi a színtiszta igazság, szent/való igaz; kas ta räägib tõtt või valetab? az igazat mondja, vagy hazudik?; tõeks saama megvalósul; miski osutub tõeks valóra válik vmi, valónak bizonyul vmi; tõtt öelda, see ei puutu minusse az igazat megvallva, ez nem az én dolgom
2. (tõesti, tõepoolest) igaz ♦ mis tõsi, see tõsi igaz, ami igaz; kas ta tõega tuleb? vajon tényleg eljön?
■LS: tõsi+ ♦ tõsielu valóság; tõsielufilm dokumentumfilm

ärastama <ärasta[ma ärasta[da ärasta[b ärasta[tud 27 v>
1. (eemaldama, kõrvaldama) eltávolít ♦ plekke ärastama foltot eltávolít
2. (ebaseaduslikult omastama) elsikkaszt, ellop, eloroz ♦ kas sovhoosi vara erastati või ärastati? privatizálták vagy elorozták az állami gazdaságok vagyonát?