[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

elama <ela[ma ela[da ela[b ela[tud 27 v>
1. él; (elunema) lakik ♦ pealinnas elama fővárosban lakik; maal elama falun lakik, vidéken lakik; jõukalt elama bőségben él, jómódban él; pensionist elama a nyugdíjából él; teiste kulul elama élősködik; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; minu vanemad elavad veel a szüleim még élnek; kuidas sa elad? hogy vagy?; elame, näeme majd meglátjuk; elagu juubilar! éljen az ünnepelt!; ela ise ja lase teistel elada élni és élni hagyni; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen; laialt elama nagy lábon él; õhust ja armastusest elama a levegőből él; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (elumärke avaldama, elavana tunduma) él

emane <emane emase emas[t -, emas[te emase[id 10 adj, s>
1. adj nőstény ♦ emane loom anya; emane kass nőstény macska; emane jänes nőstény nyúl
2. s nőstény

hiilima <h'iili[ma h'iili[da hiili[b hiili[tud 28 v>
1. (vargsi liikuma) lopakodik, surran, sompolyog, somfordál, settenkedik, oson, oldalog, lopódzik; (sisse) beoson ♦ kikivarvul hiilima lábujjhegyen lopódzik; hiilisin majja belopakodtam a házba; poiss hiilib ukse juurde a fiú az ajtóhoz lopakodik; mul õnnestus vaikselt minema hiilida sikerült csendben kiosonnom; hinge hiilib nukrus szomorúság lopakodik lelkembe; hiilivad sammud lopakodó léptek
2. (varitsema, salamisi piiluma) les, leselkedik, leskelődik ♦ kass hiilib hiirt a macska lesi az egeret

hiir1 <h'iir hiire h'iir[t h'iir[de, hiir[te h'iir[i 13 s> egér ♦ koduhiir zool (Mus musculus) házi egér; juttselghiir zool (Apodemus agrarius) pirókegér; nahkhiir denevér, bőregér; põld-uruhiir mezei pocok; stepihiir güzüegér; hiiri hävitama egeret írt; ta oli vait kui hiir hallgatott, mint a sír, hallgatott, mint a sült hal; kui kassi kodus pole, on hiirtel pidu (ha) nincs otthon a macska, cincognak az egerek; mängib temaga nagu kass hiirega játszik vele, mint macska az egérrel; magavale kassile hiir suhu ei jookse várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön
■LS: hiire+ ♦ hiireauk egérlyuk; hiirehambad egérfogak; hiirepesa egérfészek; hiiretõrje egérírtás; hiireurg egérlyuk

hiirekuningas <+kuningas kuninga kuninga[t -, kuninga[te kuninga[id 02 s> nlj (kass) macska

hulkuma <h'ulku[ma h'ulku[da hulgu[b hulgu[tud 28 v> csavarog, kujtorog, kószál, kóborol, kujtorog, bitangol, csatangol; (rändama) vándorol ♦ hulkusin linna peal a városban kószáltam; hulgub päevad läbi mööda tänavaid naphosszat az utcán csavarog; hulkus mööda maailma ringi bekóborolta a világot; hulkuv kass kóbor macska; hulkuv neer kõnek vándorvese

hõõruma <h'õõru[ma h'õõru[da hõõru[b hõõru[tud 28 v>
1. dörzsöl, súrol, súrlódik, sikál, megdörzsöl, horzsol, bedörzsöl, dörgöl; (veidi, mõnda aega) megdörzsöl; (aeg-ajalt, kergelt) dörzsölget; (peeneks, katki) szétdörzsöl; (peale, läikima) kisikál; (läbi, puhtaks) kidörzsöl; (sisse) beledörzsöl; (üle) átdörzsöl; (katki, puruks, ära) szétdörzsöl, eldörzsöl ♦ pulbriks hõõruma porrá dörzsöl; põrandat läikima hõõruma fényesre sikálta a padlót; hõõrusin heameele pärast käsi elégedetten dörzsölgettem a kezem; hõõrub uniseid silmi megdörzsölti álmos szemeit; hõõrub haiget kohta dörzsölgeti a fájós helyet; hõõruge ennast kareda rätikuga dörgöljétek magatokat durva kendővel; saapad hõõruvad dörzsöl a csizma; kingad on jalad rakku hõõrunud a cipő sebesre dörzsölte a lábam; rangid on hobuse kaela verele hõõrunud véresre dörzsölte a ló nyakát az kumet; selga tuleb salviga hõõruda kenőccsel kell kenni a hátát; hõõrub kreemi näole krémet ken az arcára; hõõrusin munavalge vahule habosra dörzsöltem a tojásfehérjét; kass hõõrub end vastu jalgu a macska a lábamhoz dörgölődzik; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. piltl (nägelema) súrlódás ♦ nad ei saa omavahel läbi, hõõruvad kogu aja nem jönnek ki egymással, folyton súrlódás van közöttük

isane <isane isase isas[t -, isas[te isase[id 10 adj, s>
1. adj hímnemű ♦ isane jänes bak; isane kass kandúr
2. s hím

jaht1 <j'aht jahi j'ahti j'ahti, j'ahti[de j'ahti[sid_&_j'aht/e 22 s>
1. (jahipidamine, küttimine) vadászat, vitorlás, hajsza ♦ ajujaht hajtóvadászat; hundijaht farkasvadászat; hülgejaht fókavadászat; jänesejaht nyúlvadászat; karujaht medvevadászat; lõvijaht oroszlánvadászat; pardijaht kacsavadászat; peibutusjaht csalogatós vadászat; pistrikujaht solymászat; rebasejaht rókavadászat; jahil käima vadászik; jahile minema vadászatra indul/megy, vadászni megy; jahil olema vadászik; jahilt saabuma v koju tulema megjön/haza ér a vadászatból; karule jahti pidama medvére vadászik; kass peab hiirtele jahti a macska egerekre vadászik; kurjategijale jahti pidama piltl gonoszetvőre vadászik
2. piltl (tegutsemine millegi kättevõitmiseks) vadászat, hajhászat ♦ kasumijaht nyereségvadászat; kullajaht arany hajhászás; kuulsusejaht hírnév-hajhászás; medalijaht éremhajhászás; uudisejaht hír-hajhászás; õnnejaht boldogság-hajhászat; uudistele jahti pidama vadászik a hírekre; seelikukandjatele jahti pidama szoknyvadászat
3. kõnek (jändamine, sekeldamine) bajlódás, baj ♦ küll on selle asjaga jahti van baj ezzel a dologgal; oli mul kogu seda jahti tarvis! kellett nekem ez a sok baj!
■LS: jahi+ ♦ jahiaeg vadászati idő, vadászidény; jahiala vadászterület; jahieeskirjad vadászati szabályzat; jahifauna vadászati fauna; jahiharuldus vadászritkaság; jahihooaeg vadászidény, vadászévad; jahijutt vadásztörténet; jahijärelevalve vadászati felügyelet; jahikaaslane vadásztárs, vadászcimbora; jahikalender vadászati naptár; jahikeeld vadászati tilalom; jahikirg vadászszenvedély; jahikoer vadászkutya, vadászkopó; jahikott vadásztáska; jahilind szárnyasvad; jahiloom vad; jahiloss vadászkastély; jahiluba vadászengedély, vadászati engedély; jahilugu vadászhistória; jahimaja vadászház; jahimajand vadészfarm; jahinuga vadászkés, vadásztőr; jahipasun vadászkürt; jahipaun vadásztarisznya; jahipiirkond vadászkerület; jahipilet vadászbérlet; jahipüss vadászpuska; jahiretk vadászkirándulás; jahisaapad vadászcsizma; jahisaak zsákmány, vadászzsákmány; jahisarv vadászkürt; jahiseadus vadásztörvény; jahiselts vadásztársaság; jahiseltskond vadásztársaság; jahisport sportvadászat; jahitarbed vadászkellék; jahitrofeed vadásztrófea; jahiuluk vad; jahivarustus vadászfelszerelés; jahiõnn vadászszerencse; jahiülikond vadászöltözet

jahtima <j'ahti[ma j'ahti[da jahi[b jahi[tud 28 v>
1. (jahti pidama, küttima) hajszol, vadászik ♦ jäneseid jahtima nyulakra vadászik; metsloomi ja linde jahtima vadállatokra és madarakra vadászik; kass jahtis hiiri a macska egerekre vadászott; ristleja jahtis vastase allveelaevu a cirkáló ellenséges tengeralattjárókra vadászott
2. piltl (millegi kättesaamiseks tegutsema) vadászik ♦ haruldasi raamatuid jahtima ritka könyvekre vadászik; kaasavara jahtima hozományvadász; rekordeid jahtima rekordhajhász; tüdrukuid jahtima szoknyavadász; pool tundi jahtisin taksot fél órát vadásztam taxira
3. kõnek (jändama, sekeldama) bajlódik ♦ jahtis terve päeva mootoriga egész nap a motorral bajlódott; pole mul aega sinuga jahtida nincs időm veled bajlódni

jalus2 <jalus adv, postp> vt ka jalgu, jalust
1. adv (jalgade all v ümber) láb alatt, lábai körül; (tülinaks) láb alatt ♦ hobusel lohisesid ohjad jalus a ló a lába alatt húzta a gyeplőt; kass oli igal pool jalus a macska mindenütt láb alatt volt; ära ole siin jalus ne légy láb alatt; jalus olema láb alatt van
2. postp [gen] (ees, mõjupiirkonnas) láb alatt, hatáskörében ♦ lapsed olid suurte inimeste jalus a gyerekek a felnőtek lába alatt voltak; oleme siin teiste jalus láb alatt vagyunk másoknak

kass <k'ass kassi k'assi k'assi, k'assi[de k'assi[sid_&_k'ass/e 22 s>
1. zool (Felis) macska; (isakass) kandúr ♦ hall kass szürke macska; kollane kass vörös macska; vöödiline kass cirmos; hulkuv v kodutu kass kóbor macska; emane kass anyamacska; isane kass kandúr; angoora kass angóramacska; siiami kass sziámi macska; kodukass házimacska; kõrkjakass, rookass zool (Felis chaus) mocsári macska, csausz; luitekass zool (Felis margarita) homoki macska, margaritamacska; tõukass fajtatiszta macska; kass tõi pojad a macska előhozta a kölykeit; kass lööb nurru a macska dorombol; kass näub a macska nyávog; kass turtsub a macska fúj; kass lakub v limpsib piima a macska tejet lefetyel; kass peseb silmi a macska mosakszik; kass küünistab a macska karmol; kass varitseb hiirt a macska lesi az egeret; kass tõmbus kerra a macska összegömbölyödött; kass tõmbas küüru selga a macska fölpúposította a hátát; ära solguta v väntsuta kassi! ne húzd-vond, ne nyaggasd a macskát!; kui kassi kodus pole, on hiirtel pidu (ha) nincs otthon a macska, cincognak az egerek; mängib temaga nagu kass hiirega játszik vele, mint macska az egérrel; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen, úgy él, mint a molnár tyúkja, él, mint hal a vízben; magavale kassile hiir suhu ei jookse várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; käib nagu kass ümber palava pudru kerülgeti, mint macska a forró kását; pimedas on kõik kassid hallid a sötétben minden tehén fekete
2. (hrl pl) kõnek (saapa külge kinnitatav ronimisvahend alpinistidel) hágóvas

ketrama <k'etra[ma kedra[ta k'etra[b kedra[tud 29 v>
1. (lõnga valmistama) fon ♦ lõnga ketrama fonalat fon; vokiga ketrama fon a rokkán
2. kõnek (palju ja kiiresti rääkima) prézsmitál, papol ♦ {kelle} suu ketrab vahetpidamata jár a nyelve, mint a rokka
3. piltl dorombol ♦ kass ketrab a macska dorombol

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kräunuma <kr'äunu[ma kr'äunu[da kräunu[b kräunu[tud 28 v> nyávog, vernyákol, nyervog ♦ kass kräunub ukse taga a macska nyávog az ajtó mögött

kuningas <kuningas kuninga kuninga[t -, kuninga[te kuninga[id 02 s> király ♦ kroonimata kuningas koronázatlan király; asekuningas alkirály; Hispaania kuningas a spanyol király; kuningaks kroonima királlyá koronáz; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen; lõvi on loomade kuningas az oroszlán az állatok királya
■LS: kuninga+ ♦ kuningakoda királyi ház; kuningakroon királyi korona; kuningaloss királyi vár; kuningapaar királyi pár; kuningasugu (királyi) ház; kuningatiib sport királyszárny; kuningatroon királyi trón; kuningavõim királyi hatalom

kärnane <kärnane kärnase kärnas[t -, kärnas[te kärnase[id 10 adj> rühes, ótvaros, koszos ♦ kärnane kass rühes macska; kärnased kartulid varas krumpli

lakkuma <l'akku[ma l'akku[da laku[b laku[tud 28 v>
1. (vedelat toitu) nyal, nyalogat ♦ kass lakub piima a macska tejet lefetyel
2. hlv (jooma, purjutama) nyakal, részegeskedik
3. (limpsama, limpsima) nyal, nyalogat ♦ haavu lakkuma sebeit nyalogatja; kellegi perset lakkuma vkinek a seggét nyalja; kellegi taldu lakkuma vkinek a talpát nyalja

masajalgne <+j'algne j'algse j'algse[t -, j'algse[te j'algse[id 02 adj> (lühijalgne) rövid lábú ♦ masajalgne kass rövid lábú macska

miisu <miisu miisu miisu[t -, miisu[de miisu[sid 16 s> lastek (kass, kiisu) cica, cicus

mängima <m'ängi[ma m'ängi[da mängi[b mängi[tud 28 v>
1. (mänguga tegelema, mängu harrastama) játszik; (aeg-ajalt, vahetevahel) játszadozik; (hasartmängudes vaeseks, paljaks) eljátszik ♦ palli mängima labdázik; peitust mängima bújócskázik, bújócskát játszik; nukkudega mängima babázik; piljardit mängima biliárdozik; raha peale mängima pénzben/pénzért játszik; täispangale mängima mindent egy kártyára tesz fel; mängib temaga nagu kass hiirega játszik vele, mint macska az egérrel; lahtiste kaartidega mängima nyílt kártyával játszik; nyílt lapokkal játszik; nyílt sisakkal harcol; kõrgete/suurte panustega mängima nagyban játszik
2. piltl (muutlikult liikuma v liigutama) játszadozik ♦ tuul mängib tüdruku juustega szellő játszadozik a leány hajával
3. (lavateoses osa täitma, lavateost etendama, muusikariistal esitama, heli üle kandma) játszik ♦ filmis mängima filmezik; peaosa mängima eljátssza a főszerepet; õpib viiulit mängima hegedülni tanul; orkester mängib marssi a zenekar lakodalmas indulót játszik; mängib noodist kottáról játszik; raadio mängib kõnek szól a rádió
4. (end kellena paista laskma, kelle rollis esinema) játszik ♦ ta ainult mängis demokraati csak játszotta a demokratát

napsama <n'apsa[ma napsa[ta n'apsa[b napsa[tud 29 v>
1. ([küljest, pealt, otsast] haarama) elkapkod, lecsíp ♦ laps napsab põõsast marju a gyerek bogyókat csipked a bokorról; napsas varnast mütsi lekapta a fogasról a sapkát; napsas raha laualt elkapta az asztalról a pénzt; kass napsas hiire kinni a macska elkapta/elcsípte az egeret; litter napsati nina alt ära elkapták az orra elől a korongot
2. (kergelt lööma) meglegyint ♦ napsab hobust ohjadega vastu külgi meglegyintette a ló oldalát a gyeplővel
3. piltl (teravalt, salvavalt ütlema, torkama) visszavág ♦ napsas mulle, et seda ta iialgi andeks ei anna visszavágott nekem, hogy ezt sosem bocsátja meg

noolima <n'ooli[ma n'ooli[da nooli[b nooli[tud 28 v>
1. (lakkuma, limpsima) nyal, nyalogat, nyaldos; (ära, tühjaks) kinyal; (loomade kohta: ennast) nyalogat ♦ lehm noolib vasikat a tehén nyalogatja a borját; koer noolib oma haavu a kutya nyalogtaja a sebét; kass noolis põrandalt piima ära a macska felnyalta a padlóról a tejet; noolib leiva pealt või ära lenyalgja a kenyérről a lekvárt; laps noolis sõrmed puhtaks a gyerek tisztára nyalogatta ujjait; lained noolivad rannakive a hullámok nyaldossák a partmenti köveket; leegid noolivad juba katust a tűz lángjai már a tetőt nyaldossák
2. ([passides, varitsedes] kätte saada püüdma) les; (himustama, ihkama) feni rá a fogát, kíván, sóvárog, vágyik ♦ rebane noolib kanu a róka a tyúkokat lesi, a róka feni a fogát a tyúkokra; igaüks noolib kergemat tööd mindenki könnyebb munkára feni a fogát; vanamees noolib noori naisi fiatal nők után sóvárog az öreg
3. (nagu nool liikuma) száguld ♦ pääsukesed noolivad laudauksest sisse ja välja a fecskék ki-be röpködnek az ólajtón; autod noolivad nagu süstikud edasi ja tagasi az autók oda-vissza szágoldanak, mint a vetélő

norima <nori[ma nori[da nori[b nori[tud 27 v>
1. (väiklaselt, pahatahtlikult etteheiteid tegema) akadékoskodik, piszkálódik, okvetetlenkedik, kioktat, zsörtölődik, gáncsoskodik; (sõnadega torkima, pilkama) piszkálódik; (tüli norima) kötekedik ♦ alati leidub, mille kallal norida mindig van valami, amin; naine noris mehe kallal v mehega az asszony megint zsörtölődik a férjével; kellegagi tüli norima ujjat húz vkivel; jälle norid tüli megint kötekedik
2. (manguma, nuruma) kunyerál, kéreget ♦ norib isalt raha pézt kunyerál az apjától; lapsed norivad maiustusi a gyerekek édességet kunyerálnak; kass norib perenaiselt piima a macska tejet kunyerál a gazdasszonytól; norib brigadirilt suuremat palka magasabb fizetést kunyerál a brigadérostól
3. (välja korjama, valides otsima, endale meelepärast välja valima) válogat ♦ siga norib mollipõhjast paksemat a disznó válogatja a vályú aljáról a sűrűt; ta ei nori söögiga, sööb kõike, mis lauale toodud nem válogat az ételben, mindent megeszik, amit feltálalnak

nurr <n'urr interj; n'urr nurri n'urri n'urri, n'urri[de n'urri[sid_&_n'urr/e 22 s; n'urr nurru n'urru n'urru, n'urru[de n'urru[sid_&_n'urr/e 22 s>
1. interj (kassi häälitsuse kohta) dorombolás ♦ nurr-nurr ketras kass mõnuledes a macska dorombot örömében
2. s lastek (kass) cica ♦ tee nurrile pai simogasd meg a cicát
3. s (nurrumine, nurrulöömine) dorombolás ♦ kass ajab v laseb v lööb nurru dorombol a macska; pärast sööki on mõnus natuke nurru lasta v väikest nurru teha piltl evés után jól esik egy kicsit szunyókálni

nurruma <n'urru[ma n'urru[da nurru[b nurru[tud 28 v>, ka nurru lööma (nurruvat häält tegema) dorombol, duruzsol ♦ kass nurrub dorombol a macska; nurrub vaikselt laulda halkan duruzsol egy dalt; automootor nurrus felbömbölt a motor

näuguma <n'äugu[ma n'äugu[da n'äu[b n'äu[tud 28 v> nyávog, nyivákol ♦ kass näub ukse taga a macska az ajtó mögött nyávog

nühkima <n'ühki[ma n'ühki[da nühi[b nühi[tud 28 v>
1. (hõõruma) dörzsöl, dörgöl, dörgölődzik, súrol, sikál, felsúrol, felsikál; (puhtaks) tisztára dörzsöl/súrol; (maha) ledörzsöl; (kraapima) kapar, vakar ♦ nühib kaltsuga lauda törölgeti az asztalt egy ronggyal; ära nühi silmi ne dörgöld a szemed; nühib selga vastu posti az oszlophoz dörgöli a hátát; kass nühib end vastu perenaise sääri a macska a gazdasszonya lábához dörgölődzik; nühkis potid läikima fényesre súrolta a fazekat; nühkisin sõrmed verele véresre dörzsöltem a ujjam; nühkis pannilt rooste maha, nühkis panni roostest puhtaks ledörzsölte a serpenyőről a rozsdát
2. kõnek (tüssama) becsap, átejt, átver ♦ sai kaupa tehes nühkida átverték az üzlettel; vaata, et sa ennast autot ostes nühkida ei lase piltl vigyázz, nehogy átverjenek az autóvásárláskor

palav <palav palava palava[t -, palava[te palava[id 02 adj, s>
1. adj (kuum, tuline) forró, hő; (lämbe) meleg ♦ palav suvi forró nyár; palav puder forró kása; mul hakkas palav melegem lett; käib nagu kass ümber palava pudru kerülgeti, mint macska a forró kását
2. adj piltl (kirglik) tüzes, heves ♦ palav suudlus tüzes csók
3. s (palavus) melegség, hőség

paluma <palu[ma palu[da palu[b palu[tud 27 v>
1. (soovi, palvet esitama) kér; (anuvalt) kérelmez; (soovides pääseda kuhugi) kikéredzkedik; (viisakussõnana palun) kérem ♦ tungivalt paluma unszol, nógat, kérlel; abi paluma folyamodik, segítséget kér; andeks paluma elnézést kér; vabandust paluma bocsánatot kér; raha paluma pénzt kér; kass palub õue a macska kikéredzkedik; kellegi kätt paluma piltl megkéri a kezét; palun tähelepanu! figyelmet kérek!; [ma] palun pakk võid egy csomag vajat kérek; tervita teda, palun! légy szíves, üdvözöld őt!; paremat kätt, palun! jobbra, tessék!; kuidas, palun? tessék?
2. (kutsuma) meghív ♦ ta palub mind külla meghív engem vendégségbe
3. (palvetama) imadkozik, könyörög, esedezik ♦ paluge ka minu eest! imádkozzanak értem is!

puder <puder pudru p'utru p'utru, p'utru[de p'utru[sid_&_p'utr/e 24 s>
1. (pehme toit); kõnek, piltl (segadus, segaminiolek, jama) kása; (vedel) pép ♦ riisipuder rizskása, tejberizs; tatrapuder hajdinakása; piimaga keedetud puder tejbekása; putru keetma kását főz; puder ja kapsad kõnek, piltl zűrzavar; käib nagu kass ümber palava pudru piltl kerülgeti, mint macska a forró kását
2. (pudrutaoliselt pehme mass) massza
■LS: pudru+ ♦ pudrukartul pürékrumpli; pudrutang kásadara

rahule <rahule adv>
1. (rahulikku, häirimata seisundisse v olukorda) békén, békében, nyugton, nyugodtan ♦ rahule jätma békén hagy; jäta kass rahule! hagyd békén a macskát
2. (kellegi v millegi suhtes rahulolevaks) elégedett ♦ rahule jääma megelégszik; jäi tulemusega rahule megelégedtem az eredménnyel; ma jäin tema tööga täiesti rahule a munkájával teljesen meg voltam elégedve
3. (rahulikuks, mittehäirituks) ♦ püüdis end vägisi rahule sundida próbálta magát erővel megnyugtatni

rõngas <rõngas r'õnga rõngas[t -, rõngas[te r'õnga[id 07 s>
1. (ese v kujund) gyűrű, karika ♦ kaevurõngad a kút gyűrűi; olümpiarõngad olimpiai karikák; päästerõngas mentőöv; ujumisrõngas úszógumi, úszóöv; metallrõngas, metallist rõngas vaskarika; Saturni rõngad a Szaturnusz gyűrűi; rõngas lindude märgistamiseks lábgyűrű a madarak megjelölésére; suitsurõngas füstkarika; võtmerõngas kulcskarika; pulli ninas on rõngas karika van a bika orrában
2. (pl) sport (vahend iluvõimlemises) tornakarika; (vahend riistvõimlemises) tornagyűrű ♦ rõngastel võimlema gyűrűn tornázik
3. (sisekohakäänetes: rõngana kõveras[se], krussi[s], kenus[se]) ♦ kass tõmbas end rõngasse a macska összegömbölyödött

teritama <terita[ma terita[da terita[b terita[tud 27 v>
1. (terariista ihuma) élesít, köszörül, (ki)élez ♦ kirvest teritama élezi a baltát; kääre teritama köszörüli az ollót; vikatit teritama élesíti a kaszát; kass teritab küüsi macska élesíti a karmait; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét
2. (millegi otsa teravdama) hegyez ♦ pliiatsit teritama ceruzát hegyez
3. piltl (vaimsete võimete, meelte kohta: lihvima, arendama, peenemaks v tundlikumaks muutma) élesít ♦ arvutusülesannete lahendamine teritab mõistust a mennyiségtani példák megoldása élesíti az észt