[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

haamer <h'aamer h'aamri h'aamri[t -, h'aamri[te h'aamre[id 02 s> kalapács ♦ suruõhuhaamer légkalapács; kummihaamer gumikalapács; auruhaamer gőz-légkalapács; kingsepahaamer cipész kalapacs; puusepahaamer ács kalapacs; haamriga taguma v lööma kalapáccsal üt; lõi haamriga naelu seina bevertem a szegeket a kalapáccsal a falba; lõin haamriga näpu pihta a kalapáccsal rácsaptam az ujjamra; haamri vars läks katki eltört a kalapács nyele; haamri alla sattuma dobra kerül, kalapács alá kerül; alasi ja haamri vahel olema két malomkő közt őrlödik

hammustama <hammusta[ma hammusta[da hammusta[b hammusta[tud 27 v>
1. megharap, megmar, megcsíp, mar, harap, csíp; (katki, pooleks, puruks) szét, félbe, ketté; (tükki küljest) kiharap; (purema, salvama) beleharap ♦ hammustasin pähkli pooleks kettéharaptam a diót; hammusta niit katki elharapta a cérnát; supi kõrvale hammustati leiba a leveshez kenyeret ettek; hammustasin keelde a nyelvembe haraptam; see koer ei hammusta ez a kutya nem harap; miks kärbsed hammustavad? miért csípnek a legyek?; uss hammustas teda megmarta a kígyó; liiga suurt suutäit hammustama piltl nagy fába vágja a fejszéjét; haukuja/haukuv koer ei hammusta piltl amelyik kutya ugat, az nem harap
2. piltl mar ♦ hammustavad sõnad maró szavak; hammustav kriitika maró kritika

hekseldama <hekselda[ma hekselda[da hekselda[b hekselda[tud 27 v> szecskáz ♦ põhku hekseldama töreket aprít; hiired olid raamatu katki hekseldanud az egerek szecskává rágták a könyvet

hõõrduma <h'õõrdu[ma h'õõrdu[da h'õõrdu[b h'õõrdu[tud 27 v> súrlódik, dörzsölődik; (peeneks, katki) morzsolódik ♦ üksteise vastu hõõrduma egymáshoz dörzsölődik; peeneks hõõrduma elmorzsolódik; kohvri nurgad on ära hõõrdunud a bőrönd sarkai eldörzsölődtek; verele hõõrdunud jalg véresre dörzsölt láb

hõõruma <h'õõru[ma h'õõru[da hõõru[b hõõru[tud 28 v>
1. dörzsöl, súrol, súrlódik, sikál, megdörzsöl, horzsol, bedörzsöl, dörgöl; (veidi, mõnda aega) megdörzsöl; (aeg-ajalt, kergelt) dörzsölget; (peeneks, katki) szétdörzsöl; (peale, läikima) kisikál; (läbi, puhtaks) kidörzsöl; (sisse) beledörzsöl; (üle) átdörzsöl; (katki, puruks, ära) szétdörzsöl, eldörzsöl ♦ pulbriks hõõruma porrá dörzsöl; põrandat läikima hõõruma fényesre sikálta a padlót; hõõrusin heameele pärast käsi elégedetten dörzsölgettem a kezem; hõõrub uniseid silmi megdörzsölti álmos szemeit; hõõrub haiget kohta dörzsölgeti a fájós helyet; hõõruge ennast kareda rätikuga dörgöljétek magatokat durva kendővel; saapad hõõruvad dörzsöl a csizma; kingad on jalad rakku hõõrunud a cipő sebesre dörzsölte a lábam; rangid on hobuse kaela verele hõõrunud véresre dörzsölte a ló nyakát az kumet; selga tuleb salviga hõõruda kenőccsel kell kenni a hátát; hõõrub kreemi näole krémet ken az arcára; hõõrusin munavalge vahule habosra dörzsöltem a tojásfehérjét; kass hõõrub end vastu jalgu a macska a lábamhoz dörgölődzik; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. piltl (nägelema) súrlódás ♦ nad ei saa omavahel läbi, hõõruvad kogu aja nem jönnek ki egymással, folyton súrlódás van közöttük

järama <jära[ma jära[da jära[b jära[tud 27 v> (närima) lerág, mardos; (ümbert ringi, pealt närima) körülrág; (katki närima) szétrág; (tüütut tööd tegema) elbabrál, bíbelődik ♦ kuivikuid järama kétszersültet rág; koer järab konti a kutya rágja a csontot; hiired on koti katki järanud az egerek kirágták a zsákot; pliiatsi ots on ära järatud a ceruza vége meg van rágva; üraskid järavad puud a szú rágja a fát; koide[st] järatud kasukas molyrágta bunda; rooste järab rauda eszi a rozsda a vasat

kand <k'and kanna k'anda k'anda, k'anda[de k'anda[sid_&_k'and/u 22 s> (inimesel, tagumine v alumine osa) sarok ♦ jalakand lábsarok; kingakand cipősarok; sokikand zoknisarok; sukk on kannast katki a harisnya lyukas a sarkán; kandu kokku lööma összeüti a sarkát; sokile uut kanda kuduma új sarkat köt zoknira; kanna pealt ümber pöörama sarkon fordul; kellegi kannul käima vkinek a sarkában jár; kuskil kanda kinnitama megveti a lábát vhol

kapsastuma <kapsastu[ma kapsastu[da kapsastu[b kapsastu[tud 27 v> kõnek (raamatute, vihikute kohta: kuluma v katki minema) ♦ raamat on kapsastunud a könyv tele van szamárfülekkel

kaputt <kap'utt adv> kõnek (katki, mokas, omadega läbi, otsas) kaputt

katkema <k'atke[ma k'atke[da k'atke[b k'atke[tud 27 v> (katki minema) elszakad, megszakad; (pooleli jääma, seiskuma) félbeszakad ♦ lõng katkeb elszakad a fonal; pillikeel katkes elpattant a húr; jutt katkes megszakadt a beszélgetés; õpingud katkevad megszakadnak a tanulmányok; tal katkeb kannatus nem győzi cérnával (türelemmel); rasedus katkeb megszakad a terhesség

katki <k'atki adv>
1. (kaheks osaks, puruks, tükkideks, lõhki, rikki) széttört, kettétört, törött, rossz ♦ auto on katki tönkre ment a kocsi; lift on katki rossz a lift; kaamera läks saatmisel katki a kamera megsérült a szállítás során; mõned asjad on katki pár dolog elromlott; niit on katki elszakadt a cérna; katki minema eltörik, tönkre megy; katki rebima összetép; katki tegema összetör; teil on ribi katki eltört egy bordája; mu pahkluu on katki el van törve a bokám; aken on katki az ablak be van törve; lift läks katki bedöglött a lift; sukad läksid katki lyukas a harisnya
2. (pooleli, sinnapaika) félbe ♦ töö jäi katki félbemaradt a munka

katki minema összetörik, széttörik, szétmegy, lerobban, felmond, eltörik, elszakad, elromlik

katki tegema összetör, eltör, betör

keel <k'eel keele k'eel[t k'eel[de, keel[te k'eel[i 13 s>
1. (elund, lihasaadus) nyelv ♦ punane keel piros nyelv; lehma keel a tehén nyelve; keelt suust välja ajama kidugja a nyelvét a szájából; keelt näitama kellelegi kinyújtja/kiölti a nyelvét vkire; keelt katki v keelde hammustama a nyelvébe harap; {kellel} on keel ripakil v suust väljas kilóg a nyelve; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; sellest läheb keel sõlme kibicsaklik tőle az ember nyelve; tal läheb keel sõlme majd kificamodik a nyelve; mul läheb keel sõlme majd kitörik benne a nyelvem; kurjad keeled a rossz nyelvek; kellegi peal/kallal keelt teritama köszörüli vkin a nyelvét; miski on keele peal a nyelvén / nyelve hegyén van vmi; see on mul keelel a nyelvemen van; tal on terav keel éles/csípős nyelve van; keel on vesti peal kilóg a nyelve; oma keelt talitsema vigyáz a nyelvére; keelepaelu valla päästma kinyitja a száját; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után
2. (suhtlusvahend, väljendusviis) nyelv ♦ eesti keel észt; ladina keel latin; vanakreeka keel ógörög nyelv; soome-ugri keeled finnugor nyelvek; elavad keeled élő nyelvek; ajalehekeel újságnyelv; ametikeel hivatalos nyelv; argikeel beszélt nyelv; emakeel anyanyelv; kirjakeel irodalmi nyelv; kõnekeel köznyelv; lastekeel gyermeknyelv; luulekeel költői nyelv; maailmakeel világnyelv; oskuskeel szaknyelv; piiblikeel bibliai nyelv; rahvakeel népnyelv; rahvuskeel nemzeti nyelv; riigikeel államnyelv; salakeel titkos nyelv; segakeel keveréknyelv; sihtkeel keel célnyelv; sugulaskeel rokon nyelv; tarbekeel, tavakeel köznyelv; teaduskeel tudományos nyelv; tehiskeel mesterséges nyelv; tänapäevakeel mai nyelv; tänavakeel utca nyelve; töökeel munkanyelv; vahendajakeel keel közvetítő nyelv; vargakeel tolvajnyelv; viipekeel jelnyelv; võõrkeel idegen nyelv; keele struktuur nyelv szerkezete; kellade keel a harangok nyelve; keeli õppima nyelveket tanul; prantsuse keelt oskama tud franciául; võõrkeelt rääkima idegen nyelven beszél; keelt ära õppima megtanulja a nyelvet; eesti keelest vene keelde tõlkima észtről oroszra fordít; raamat ilmus viies keeles a könyv öt nyelven jelent meg; tal on inglise keel suus, ta valdab vabalt inglise keelt folyékonyan beszél angolul
3. (miski keelt meenutav) nyelv ♦ lukukeel zárnyelv; tulekeel lángnyelv; saapa keel a bakancs nyelve
4. (pillil, reketil) húr ♦ pingul keel feszes húr; keelte kõla a húrok hangja; kitarrikeel gitárhúr
keele+ (elundisse puutuv) ♦ keelejuur anat nyelvgyök; keeleluu nyelvcsont; keelemandel anat nyelvmandula; keeleots nyelvcsúcs; keeleselg anat nyelvhát; keeletipp anat nyelvhegy; keelevähk med nyelvrák
keele+ (suhtlusvahendisse puutuv) ♦ keeleaines[tik] nyelvanyag; keeleala keel nyelvterület; keeleanne nyelvkészség; keeleatlas keel nyelvatlasz; keeleaps nyelvi baki; keelegeograafia keel nyelvföldrajz; keelebarjäär nyelvi korlát, nyelvi akadály; keelejuht nyelvmester, adatközlő; keelekursus nyelvtanfolyam; keelekorraldus keel nyelvművelés; keelenõu helyesírási tanácsadó szolgálat; keelepoliitika nyelvpolitika; keelepraktika nyelvgyakorlás; keeleseadus nyelvtörvény; keelesugulus keel nyelvrokonság; keeletarvitus nyelvhasználat, nyelvszokás; keeleteadus nyelvtudomány, nyelvészet; keeletoimetaja nyelvi lektor; keeletund nyelvóra; keelekümblus bemerítéses nyelvoktatás; keeleuniversaalid keel egyetemes nyelvi sajátosságok; keeletasemeeksam nyelvvizsga; keelevaist nyelvérzék; keeleõpe nyelvtanulás; keeleõpetaja nyelvtanár; keeleõpik nyelvkönyv; keeleõping nyelvtanulás
keelte+ ♦ keelteanne nyelvtehetség; keeltekool nyelviskola; keelteoskus nyelvtudás

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

kriimustama <kriimusta[ma kriimusta[da kriimusta[b kriimusta[tud 27 v> (kriime tõmbama) karmol, karcol; (katki, verele) horzsol; (küünistama) összekarmol ♦ põõsad kriimustasid mu käed veriseks a bokor véresre karmolta a kezemet; kaklevad lapsed kriimustasid üksteise nägusid a verekedő gyerekek összekarmolták egymás arcát

kuluma <kulu[ma kulu[da kulu[b kulu[tud 27 v>
1. (läbi, katki hõõrduma) kopik, (el)kopik, elhasználódik ♦ kleit on kulunud a ruha kopott; rehvi sisemine osa kulub a gumiabroncs belső része kopik; kulunud šlaager megkopott sláger; kulunud fraasid elcsépelt szavak, elcsépelt szólamok
2. (millekski ära kasutatud saama) elmegy ♦ suurem osa mu palgast kulub söögi peale a fizetésem nagy része az étkezésre megy el
3. (aja kohta: mööduma, minema) múlik, eltelik ♦ aeg kulub märkamatult az idő észrevétlenül telik
4. kõnek (tulema, pidama) szükség vmire; (vaja olema) vkinek kell vmi ♦ väike puhkus kuluks ära jót tenne egy kis pihenés; mulle kuluks paarsada krooni ära szükségem lenne kétszáz euróra
■LS: kulumis+ ♦ kulumisaste a kopás mértéke; kulumiskindel kopásálló; kulumiskindlus kopásállóság

kärisema <kärise[ma kärise[da kärise[b kärise[tud 27 v>
1. (katki) felhasad, kettéhasad, hasad; (rebenema) felszakad ♦ haav kärises lahti felszakadt a seb
2. (ragisema) recseg ♦ hääl käriseb külmetusest be van rekedve a hangja a fázástól

käristama <kärista[ma kärista[da kärista[b kärista[tud 27 v>
1. (katki tõmbama) elhasít
2. kõnek (kärinal õiendama) zörög

lõhkuma <l'õhku[ma l'õhku[da lõhu[b lõhu[tud 28 v>
1. (lõhki v tükkideks lööma) megrepeszt, bomlaszt; (katki tegema) megbont; (katki murdma) megtör; (lahti) feltör; (rikkuma) tönkre tesz ♦ puid lõhkuma fát vág, fát aprít; tuul lõhkus mitmes kohas katuseid több helyen megbontotta a tetőt a szél; vool lõhub tammi az ár bomlasztja a gátat
2. piltl (hävitama, kahjustama) tönkre tesz ♦ selline töö lõhub tervist az ilyen munka tönkreteszi az egészséget

lõikama <l'õika[ma lõiga[ta l'õika[b lõiga[tud 29 v>
1. vág, metsz; (lahti, katki, lõhki) feldarabol; (pügama, kärpima) nyír; (sisse graveerima) vés ♦ leiba lõikama kenyeret vág; klaasi lõikama üveget vág; sõrme lõikama elvágja az ujját; juukseid lõikama hajat nyír; küüsi lõikama körmöt vág; hekki lõikama nyírja a sövényt; viljapuid lõikama megmetszi a gyümölcsfákat; kääridega lõikama kinyír, ollóz; viiludeks lõikama szeletekre vág; pluusi välja lõikama kiszabja az inget; nuga lõikab hästi a kés jól vág; laev lõikab laineid a hajó hasítja/szeli a hullámokat; loorbereid lõikama babérokat arat; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on) isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
2. (saagima) vág ♦ puid lõikama fát vág
3. (vilja) arat, vág ♦ rukist lõikama aratják/vágják a rozsot
4. kõnek (opereerima) operál, megműt; (kohitsema) kiherél ♦ patsienti lõigati mitu korda a pácienst többször megműtették; tal lõigati pimesool välja eltávolították a vakbelét, kivették a vakbelét; isast kassi lõikama kiheréli a kandúrt
5. piltl (valuaistingut v ebameeldivat tunnet tekitama) metsz ♦ külm tuul lõikas meile näkku hideg szél metszette arcunkat
6. kõnek (taipama, jagama) vág ♦ tal pea v nupp lõikab jól forog az esze; mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
7. piltl (millegi pealt teenima, kasu saama) ♦ kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

murdma <m'urd[ma m'urd[a murra[b m'ur[tud, m'urd[is m'urd[ke 34 v>
1. (katki tegema, lõhkuma) (meg)tör; (katki, puruks, tükkideks) eltör, széttör; (küljest ära) letör; (lahti) eltör; (pooleks, katki) összetör; (kokku) összehajt ♦ murrab tüki leiba tör egy darabot a kenyérből; streiki murdma letöri a sztrájkot
2. (painutades) hajlít ♦ murtud joon megtört vonal; piike murdma millegi nimel lándzsát tör vmi mellett
3. (jõuga kuhugi tungima) betör; (millestki läbi) áttör ♦ uksest sisse murdma betöri az ajtót; tammist läbi murdma áttöri a gátat
4. füüs (laine murdumist esile kutsuma) tör ♦ prisma murrab valguskiiri a prizma töri a fényt
5. (saaklooma tapma) ♦ hunt hunti ei murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; ega hunt hunti murra varjú a varjúnak nem vájja ki a szemét
6. piltl (midagi rikkuma, mitte arvestama) megszeg ♦ lepingut murdma megszegi a szerződést; sõna murdma megszegi a szavát
7. piltl (hävitama, olematuks muutma) megtör ♦ kellegi tahet murdma megtöri vkinek az akaratát; mure murdis ta megtörte a bánat
8. (intensiivse töötamise kohta) tör ♦ murrab tööd [teha] nagyon sokat dolgozik; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin
9. kõnek (kangelt võõrkeelt kõnelema) tör ♦ ta murrab saksa keelt törve beszéli a németet

naks <n'aks interj, adv>
1. interj; adv (annab edasi järsu vajutamise, murdmise heli) reccs ♦ hammustab pähkleid naks ja naks katki elharapja a mogyorókat, reccs-reccs
2. s kopp, reccs ♦ vajutas purgile kaane naksuga peale rápattintotta az üvegre a fedelét; öises majas on iga naks ja krõps kuulda az éjszaka csöndjében a házban minden reccsenést és koppanást lehet hallani; kondid teevad naksu ropognak a csontjai

naksama <n'aksa[ma naksa[ta n'aksa[b naksa[tud 29 v>
1. (naksuga lööma, lõikama, tõmbama vms) lecsap, megcsap, átvág, elvág, kihúz, megtör ♦ naksas kirvega paar kuuseoksa lecsapott a baltával pár fenyőágat; naksas näpitsatega traadi läbi átvágta a fogóval a drótot; pähkel naksa haamriga katki törd meg a kalapáccsal a mogyorót; naksas paar pikaks kasvanud kulmukarva välja kihúzott pár hosszúra nőtt szőrszálat a szemöldökéből; naksas hobust piitsaga megcsapta az ostorral a lovat
2. (näksama) belekap; (pigistama) megcsíp ♦ tige koer naksas säärest kinni a hamis kutya belekapott a lába szárába; vähk võib oma sõrgadega valusasti naksata a rák fájdalmasat csíphet az ollóival; hobune püüab tee äärest rohtu naksata a ló megpróbál az út széléről füvet csípni; külm naksas põsest kinni piltl megcsípte a hideg az arcát

näpistama <näpista[ma näpista[da näpista[b näpista[tud 27 v>
1. (sõrmedega pigistama) csíp, megcsíp, lecsíp, kicsíp, csipked, becsíp ♦ näpistas mu käsivart v mind käsivarrest megcsípte a karomat; näpistas nii, et sinised plekid jäid järele úgy megcsípett, hogy megkékült a helye; hani näpistas poissi nokaga a liba megcsípte a fiút
2. piltl (millegi pigistava, näriva kohta) csíp, mar; (teravat külmatunnet tekitama) csíp; (ära külmetama, ära võtma) lefagy ♦ nälg näpistab kõhtu mar az éhség; pakane näpistab nina csípi a hideg az orrát; külm näpistas kurgid ära lefagyott az uborka; hinge näpistav tusk marja lelkét a bánat
3. (pigistades tükki otsast eraldama) lecsíp ♦ küünla tahti näpistama lecsípi a gyertya kanócát; nelgil tuleb külgpungad ära näpistada a szegfűről le kell csípni a mellékbimbókat; näpistas traadi tangidega katki elcsípte a fogóval a drótot
4. piltl (millestki napist teatavat väikest osa eraldama) lecsíp ♦ toidurahast ei anna midagi näpistada a kosztpénzből nincs mit lecsípni; kõhu kõrvalt näpistatud kroonid a hasán megspórolt koronák

närima <näri[ma näri[da näri[b näri[tud 27 v>
1. rág, összerág, rágcsál, elemészt, megesz, mardos, mar, lerág, harapdál, furdal, fennakad, felőröl, emészt, elrágódik; (ümbertringi, pealt) lerág, körülrág; (katki, tükkideks) elrág, szétrág; (ära, puhtaks) lerág ♦ koorukesi närima kenyérhéjat rágcsál; porgandit närima sárgarépát rágcsál; tal pole hambaid, millega närida nincs foga, amivel rágjon; toit tuleb hästi peeneks närida az ételt jól/alaposan meg kell rágni; tal on rumal komme küüsi närida az a rossz szokása, hogy rágja a körmét; koer närib konti a kutya csontot rág; närib kondi ümbert liha v kondi lihast puhtaks lerágja a csontról a húst; jänesed on õunapuudelt koore ära närinud a nyulak lerágták az almafák kérgét; rotid on põrandasse augu närinud a patkányok lyukat rágtak a padlóba; hobune närib suuraudu a ló rágja a zablát; rooste närib rauda piltl a rozsda marja a vasat; näris raamatu läbi, näris end raamatust läbi piltl átrágta magát a könyvön; ennast paberite virnast läbi närima átrágja magát a papírok kásahegyén
2. piltl (kehvasti lõikama) nyiszál; (küljest) lenyiszál ♦ närib nüri noaga leiva küljest viilaku egy tompa késsel lenyiszált egy szeletet a kenyérből; lasi juuksed ära närida lenyiszáltatta a haját
3. piltl (etteheidete, süüdistustega kiusama) zaklat ♦ mis sa tast kogu aeg närid? mit zaklatod folyton?
4. piltl (piinama, vaevama: valu kohta) kínoz, fáj, sajog; (tunnete, mõtete kohta) emészt ♦ kontides närib sajognak a csontjaim; mind närib kahtlus emészt a gyanú; reuma närib luid-liikmeid kínoz a csúz, fájnak a csontjaim és az ízületeim; tuim näriv valu tompa fájdalom

nässu <n'ässu adv> vt ka nässus (kägarasse, lömmi, puruks, katki, korrast ära, rikki, nurja, untsu) görnyed, horpad, eltörik, elromlik, tönkretesz ♦ kohver vajus istumise all nässu behorpadt a bőrönd a feneke alatt; raadio läks nässu elromlott a rádió; selline elu ajab närvid nässu az ilyen élet tönkreteszi az idegeket; kõik läks täna nässu ma minden rosszul sikerült; vihm ajas plaanid nässu az eső meghiúsította a terveinket; algajal fotograafil lähevad pildid sageli nässu a kezdő fotós képei gyakran rosszul sikerülnek

nässus <n'ässus adv, adj> vt ka nässu (kägaras, lömmis) görnyedt; (katki, korrast ära, rikkis, untsus) törött, elromlott, tönkrement; (pulstis) kócos, gubancos, kopott ♦ vana nässus kaabulott ócska kopott kalap; nässus karvaga koer gubancos szőrű kutya; nässus elu tönkrement élet; jalgratas on nässus elromlott a bicikli; närvid on nässus tönkrementek az idegei; meie suhted on nässus elromlott a kapcsolatunk

nöör <n'öör nööri n'ööri n'ööri, n'ööri[de n'ööri[sid_&_n'öör/e 22 s> fűző, zsinór, zsineg, spárga, madzag; ([peenem] pakkimis-) zsineg; (pael) szalag; (jalatsi-) (cipő)fűző ♦ jäme nöör kötél; peenike nöör vékony madzag; kõva v tugev nöör erős spárga; kanepnöör, kanepist nöör kender zsineg; kaunistusnöör dekoratív zsinór; kellanöör csengőzsinór; saapanöör cipőfűző; sidus pakile nööri ümber, sidus v köitis paki nööriga kinni átkötötte madzaggal a csomagot; riputas v pani pesu nöörile kuivama kiteregette a ruhát a kötélre száradni; ajab seeni nööri otsa v nöörile kuivama madzagra fűzi a gombát, hogy száradjon; pani kelgule uue nööri külge új madzagot kötött a szánkóra; nöör läks katki elszakadt a madzag
■LS: nöör+ ♦ nöörilustus zsinórdísz; nöörkeraamika arheol zsinegdíszes kerámia; nöörkingad fűzős cipő; nöörredel kötélhágcsó; nöörsaapad fűzős csizma; nöörtikand zsinórhímzés
nööri+ ♦ nööriauk fűzőlyuk; nöörijupp zsinór darab; nööriots (1) madzagvég, zsinórvég; (2) (nöörijupp) madzag darab, zsinór darab

puru1 <puru adv> (katki) törmelék

puruks <puruks adv> (katki, tükkideks, kildudeks, lõhki, rusudeks, vigastatuks) rapityára, ripityára, izzé-porrá

purunema <purune[ma purune[da purune[b purune[tud 27 v>
1. (puruks, katki minema, lagunema) elromlik, összetörik, eltörik, megroppan, szétdurran; (tükkideks) szétesik, zúzódik ♦ vaas kukkus ja purunes kildudeks a váza leesett és darabokra tört; jää puruneb ta jalge all megroppan alatta a jég
2. piltl (hävima, olemast lakkama) elpusztul, tönkre megy, megsemmisül ♦ abielu purunes a házaság tönkrement

purustama <purusta[ma purusta[da purusta[b purusta[tud 27 v>
1. (puruks, katki tegema, lõhkuma) elpusztít, összetör, (össze)zúz, szétver, széttör, szétzúz, lerombol ♦ torm on katuse purustanud a vihar lerombolta a tetőt; värsked purustatud viinamarjad zúzott friss szőlő; purustatud riis törmelékrizs, tört rizs
2. piltl (hävitama, täiesti ära rikkuma) megsemmisít; (hävitavalt võitma) elpusztít ♦ uus avastus purustas senised arusaamad az új felfedezés szétzúzta/felülírta a korábbi felfogásokat; võistlustel purustati kaks rekordit két rekord dőlt meg a versenyeken

põlv <p'õlv põlve p'õlve p'õlve, p'õlve[de p'õlve[sid_&_p'õlv/i 22 s>
1. térd ♦ vesi on põlvist saadik v põlvini a víz térdig ér; mu püksipõlv on katki kiszakadt a nadrágom térde; põlvili laskuma térdre ereszkedik; laps ronis isa põlve peale a gyerek az édesapja térdére telepedett
2. (põlvkond, sugupõlv, inimpõlv) nemzedék ♦ põlvest põlve nemzedékről nemzedékre; vanema põlve esindaja az idősebb nemzedék képviselője; neljandast põlvest saadik negyedíziglen; kolmanda põlve päikesepaneel harmadik generációs napelem
3. (põli) élet, kor(szak) ♦ poissmehepõlv legénykor, legényélet; üliõpilaspõlv egyetemista kor
■LS: põlve+ ♦ põlvekeder anat térdkalács; põlveliiges anat térdízület; põlvevigastus térdsérülés; põlveõnar, põlveõnnal térdhajlat

raiuma <r'aiu[ma r'aiu[da raiu[b raiu[tud 28 v>
1. (katki, lõhki v tükkideks lööma) vág, vés, vagdal, lékel, kivés, hasít, farag; (midagi otsast v küljest eraldama) kivág, levág; (peeneks) felvág, darabol; (pooleks, lahti) kettévág; (lühikeseks) aprít ♦ kirvega raiuma fejszével vág; raiub kangiga jääd léket vág egy rúddal a jégbe; tapetud siga raiuti tükkideks a megölt disznót feldarabolták
2. (puude kohta: langetama, maha võtma) írt ♦ metsa raiuma erdőt írt
3. (terava riistaga mingit materjali töötlema, seda viimistlema) vés; (puitu) farag; (raidkunsti kohta: tahudes kivist valmistama) farag ♦ hauasammast raiuma sírkövet farag; kivisse on raiutud ornament kőbe vésett ornamentum; tema nägu on mulle igaveseks mällu raiutud az arca örökre az emlékezetemben vésődött; raiuge see endale pealuusse! véssétek ezt az eszetekbe!; ühest puust raiutud paat egy fából faragott csónak

rebenema <rebene[ma rebene[da rebene[b rebene[tud 27 v> (katki kärisema) reped, (fel)hasad, felfeslik; (millestki lahti, millegi küljest) (fel) szakadozik, (fel)szakad ♦ õmblus rebenes a varrás felszakadt; õmblusest rebenema felfeslik a varrásnál; pooleks rebenema kettéreped; püksid rebenesid a nadrág felhasadt; kleit rebeneb õmblusest a ruha szakadozik a varrásnál

saagima <s'aagi[ma s'aagi[da s'ae[b s'ae[tud 28 v> fűrészel; (katki, tükkideks) szétfűrészel; (pooleks, läbi, katki) kettéfűrészel; (küljest, ära, maha) lefűrészel ♦ saeb langetatud puu viieks tükiks a kidöntött fát öt darabra fűrészeli; saeb oksa, millel istub piltl maga alatt vágja a fát

sinnapaika <+p'aika adv> (verbide „jääma“, „jätma“ laiendina: maha, unarusse, pooleli, katki) annyiban

sodi <sodi sodi sodi -, sodi[de sodi[sid 17 s>
1. (saast) kosz; (rämps, praht) szenny, szemét ♦ põrand on sodi täis a padló koszos; mis sodi su taskutes küll on! milyen piszkosak a zsebeid!; ei taha igasugust sodi lugeda nem akarok mindenféle szemetet olvasni
2. (püdel mass, löga, lödi) latyak, locs-pocs
3. (ainsuse nominatiivis ja translatiivis adverbilaadselt: puru[ks], katki, löma[ks]) ♦ kartulid keesid sodiks a krumpli teljesen szétfőtt; sa sõitsid mu auto sodiks ízzé-porrá törted a kocsimat

tampima <t'ampi[ma t'ampi[da tambi[b tambi[tud 28 v>
1. (tambitsaga katki, puruks, peeneks tegema) összetör, megtör; (tihedalt kokku, kõvasti kinni) (le)döngöl; (läbi, tümaks, vaeseomaks, sandiks) bever ♦ tambib pudrunuiaga kartuleid puruks v pudruks krumplitörővel összetöri a krumplit; tampis haamriga pähkleid katki kalapáccsal törte (meg) a diót; kapsad tambitakse tünnis kõvasti kinni a káposztát ledöngöljék a hordóban
2. (jalgadega tallama, sõtkuma) (le)döngöl, letapos ♦ tampis lume kinni letaposta a havat

üles ütlema
1. (teatama teisele lepinguosalisele lepingu, kokkuleppe tühistamisest) bont, felmondja a szolgálatot, csütörtököt mond, visszalép, felmond, felbont
2. (rikki, katki, töökorrast ära minema) ♦ pidurid ütlesid üles a fék felmondta a szolgálatot; mu närvid ütlevad üles felmondják az idegeim a szolgálatot; (miski) ütleb üles (vmi) bemondja az unalmast