[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ammu <ammu adv; 'ammu adv>
1. (kaua aja eest) hajdan(ában), régen, régóta, rég ♦ ammu-ammu réges-rég; ammu aega tagasi már hosszú ideje; see polnudki nii ammu nem is olyan régen volt; töötan siin juba ammu már régóta dolgozom itt; me ei ole üksteist ammu näinud régen nem láttuk egymást
2. (liiatigi) nemhogy ♦ mul ei ole jalgratastki, ammu siis veel autot nemhogy kocsim, biciklim sincs

elama <ela[ma ela[da ela[b ela[tud 27 v>
1. él; (elunema) lakik ♦ pealinnas elama fővárosban lakik; maal elama falun lakik, vidéken lakik; jõukalt elama bőségben él, jómódban él; pensionist elama a nyugdíjából él; teiste kulul elama élősködik; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; minu vanemad elavad veel a szüleim még élnek; kuidas sa elad? hogy vagy?; elame, näeme majd meglátjuk; elagu juubilar! éljen az ünnepelt!; ela ise ja lase teistel elada élni és élni hagyni; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen; laialt elama nagy lábon él; õhust ja armastusest elama a levegőből él; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (elumärke avaldama, elavana tunduma) él

hommikuti <hommikuti adv> reggelente, reggelenként ♦ suvehommikuti a nyári reggeleken; varahommikuti korareggelente; magas hommikuti kaua reggelente sokáig aludt

ilmaasjata <+asjata adv> feleslegesen, potyára, hiába, hasztalan; (tarbetult) hasztalan; (mitte asjatult) nem hiába ♦ nad otsisid kaua, kuid ilmaasjata sokái kerestek, de hiába; ega ta ilmaasjata helistanud nem hiába telefonált; mis sa ilmaasjata kulutad! miárt költessz feleslegesen

imetlema <imetle[ma imetle[da imetle[b imetle[tud 27 v>, ka imetelema csodál, megcsodál; (kaua v küllalt) bámul ♦ kaunist loodust imetlema a gyönyörű természetet csodálni; ei väsi end imetlemast nem fárad bele az öncsodálatba; ma ei jõua seda pilti ära imetleda nem győzök csodálkozni ezen a képen; teda imetleti v imeteldi ja kadestati csodálták és irigyelték; imetlevad pilgud csodáló tekintetek

kaalutlema <kaalutle[ma kaalutle[da kaalutle[b kaalutle[tud 27 v> (mõttes läbi kaaluma, arutlema) mérlegel, latolgat, megfontol ♦ võimalusi põhjalikult kaalutlema latolgatja a lehetőségeket; kaalutlesime kaua, kas minna või mitte sokáig latolgattuk, menni vagy sem; kaalutletud otsus megfontolt döntés

kannatama <kannata[ma kannata[da kannata[b kannata[tud 27 v>
1. (rasket kogema, läbi elama) szenved, megszenved ♦ nälga kannatama éhezik; puudust kannatama nélkülöz, ínséget szenved, ínségben sanyarog; valu kannatama szenved a fájdalomtól; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (kahju, viga saama) szenved, megrongálódik ♦ kuivuse käes kannatama szenved a szárazságtól; kahju kannatanud isik a kárt elszenvedő személy; mööbel sai transpordi käigus kannatada szállítás közben a bútorok megrongálódtak
3. (taluma, sallima) elvisel; (vastu pidama) kitart ♦ kannatan sellegi kuidagi moodi ära ezt is elviselem valahogyan; ta ei kannata tõmbetuult nem képes ellenállni a huzatnak; haige ei kannata transporti a beteg nem tartja ki a szállítást; paber kannatab kõik[e] piltl a papír mindent kibír
4. (kannatlik olema, edasilükkamist võimaldama) tűr ♦ kannata pisut! légy türelmes!; asi ei kannata edasilükkamist az ügy nem tűr halasztást

kaua <kaua adv> sokáig, hosszú ideig ♦ päris kaua elég sokáig; võrdlemisi kaua jó sokáig; kui kaua? meddig?; kaua kestma sokáig tart; enne seda oli ta kauem aega ilma tööta előtte hosszabb ideig munkanélküli volt; kaua aega tagasi régen; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem

kestev <k'estev k'estva k'estva[t -, k'estva[te k'estva[id 02 adj> állandó, tartó; (püsiv) tartós ♦ kestev sadu állandó esőzés; kestev peavalu állandó fejfájás; kaua kestev vaidlus a sokáig tartó vita

kestma <k'est[ma k'est[a kesta[b keste[tud, k'est[is k'est[ke 34 v>
1. (vältama, jätkuma) tart ♦ vahetund kestis kümme minutit a szünet tíz percig tartott; sõit kestab tunni az utazás egy óráig tart; kaua kestma sokáig tart
2. (vastu pidama) eltart ♦ talvemantel kestis kümme aastat tíz esztendeig eltartott a téli kabátja

kohmitsema <kohmitse[ma kohmitse[da kohmitse[b kohmitse[tud 27 v> kõnek (tasapisi midagi tegema v toimetama) kotlik, piszmog, pepecsel, szuszog, babrál ♦ mis sa kohmitsed selle kallal nii kaua? mit kotlasz rajta olyan sokáig?

kooserdama <kooserda[ma kooserda[da kooserda[b kooserda[tud 27 v> (jõude ringi lonkima) kóborol, kóborog ♦ kus sa nii kaua kooserdasid? hol kóboroltál olyan sokáig?

kui <k'ui konj, adv; k'ui k'ui k'ui[d -, k'ui[de k'ui[sid 26 s>
1. konj (võrdlev) mint ♦ vanem kui mina idősebb, mint én
2. konj (väljendab aega, tingimust) ha ♦ kui homme ei saja, siis lähme matkale holnap, ha nem esik, túrázni megyünk; kui mitte, siis mitte ha nem, akkor nem
3. konj (samastav) mint ♦ tema kui matemaatik armastab täpsust ő mint matematikus szereti a pontosságot
4. konj (ühendav) is...is ♦ nii see kui [ka] teine ez is, az is
5. adv (küsi-, hüüdlauses) milyen ♦ kui vana sa oled? hány éves vagy?, mennyi/milyen idős vagy?; kui palju see maksab? mennyibe kerül ez?, mibe kerül ez?; kui ilus maja! milyen szép ház!; kui kahju! milyen kár!; kui kiiresti lendab aeg! milyen gyorsan repül az idő!; kui kaua? mennyi ideig?; kui suur? mekkora?

lunima <luni[ma luni[da luni[b luni[tud 27 v> (nuruma, manguma) kunyerál, kuncsorog, rimánkodik ♦ raha lunima pénzt kunyerál; nii kaua lunis, kuni saigi sajase addig rimánkodott, míg megdobták egy százassal

magama <maga[ma maga[da maga[b maga[tud 27 v>
1. alszik; (jääma, uinuma) elalszik; (liiga kaua) sokáig alszik ♦ magama heitma lefekszik; magama minema aludni megy; kanadega magama minema tyúkokkal fekszik; maga hästi! aludj jól!; sisse magama elalszik; magab õiglase und az igazak álmát alussza; magab lahtise aknaga nyitott ablaknál alszik; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; igavest und magama örök álmát alussza; magab nagu kott alszik, mint a bunda/mormota
2. kõnek (seksuaalvahekorras olema) lefekszik vkivel
■LS: magamis+ ♦ magamisaeg lefekvés ideje, lefekvési idő; magamisase fekhely; magamiskoht alvóhely, fekvőhely; magamisriided hálóing, pizsama; magamisvagun hálókocsi

naaksuma <n'aaksu[ma n'aaksu[da naaksu[b naaksu[tud 28 v> kõnek, ka naakuma
1. (peale käima, norima, nuruma) kunyorál, kunyerál, koldul, kérlel ♦ poiss naaksub kommiraha a fiú pénzt kunyorál édességre; seni naaksub, kuni saab oma tahtmise addig kunyerál, míg eléri, amit akar; tule juba, kaua ma pean sind naaksuma! gyere már, meddig kérleljelek!
2. (tüütavalt korrutades ette heitma) zsörtölődik ♦ naine muudkui naaksub mehe kallal mahajoodud raha pärast az asszony egyre csak zsörtölődik a férjével az elivott pénz miatt

neiupõlv <+p'õlv põlve p'õlve p'õlve, p'õlve[de p'õlve[sid_&_p'õlv/i 22 s> (neiuna elamise aeg, neiuiga) leánykor ♦ lapse- ja neiupõlv gyermek- és leánykor; ta pidas kaua neiupõlve sokáig nem ment férjhez

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

niikaua <+kaua adv>, ka nii kaua (seni, nii kaua) addig ♦ lehvitas niikaua v nii kaua, kuni auto kadus metsatuka taha addig integetett, míg az autó eltűnt a liget mögött; tee tuli pliidi alla, ma koorin niikaua kartulid ära gyújts be a kályhába, addig én meghámozom a burgonyát

oodatu <oodatu oodatu oodatu[t -, oodatu[te oodatu[id 01 s> várt ♦ kauaoodatu, kaua oodatu rég várt; oodatust parem tulemus a vártnál jobb eredmény; oodatu[t] ei tulnudki nem jött el, akit/amit vártak, a várt dolog nem jött el; asi laabus oodatust kiiremini a dolgok a vártnál gyorsabban rendeződtek

ootama <'oota[ma ooda[ta 'oota[b ooda[tud 29 v> várakozik, vár; (mõnda aega) várakozik; (ootel olema) vár; (momenti, sündmust) vár; (liiga kaua) hosszasan vár; (lootma) remél ♦ kevadet ootama várja a tavszt; oota pisut egy kicsit várt; mul tuli oodata várnom kellett; ootan pojalt kirja levelet várok a fiamtól; noorik ootab last a fiatalasszony gyermeket vár; oota sa! (na) várj csak!; on oodata öökülma éjszakai fagy várható; teda ootas soe vastuvõtt piltl meleg fogadtatás várta; õhtusöök juba ootas laual piltl a vacsora már az asztalon volt; rongi oodates a vonatra várva; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát
■LS: ootamis+ ♦ ootamisaeg várakozási idő; ootamispinge a várakozás feszültsége

põlis+ (päritolult, esivanemate poolest, kaua kuskil elanud) ős ♦ põliselanikkond őslakosság; põlismets őserdő; põlisrahvas ősnép; põlistamm őstölgy; põlisvaenlane ősi ellenség

seni <seni adv>
1. (selle ajani, siiani) eddig, addig, mindaddig, mindezidáig; (tänini) máig, mostanáig
2. (nii kaua) mindaddig ♦ ...seni, kuni......mindaddig, amíg...
3. (sel ajal, vahepeal) eközben, aközben, ezalatt ♦ sa puhka, ma teen seni toidu valmis te pihenj, aközben én elkészítem a kaját

suur <s'uur suure s'uur[t s'uur[de, suur[te s'uur[i 13 adj, s>
1. (esemete, loodusobjektide, nähtuste, elusolendite v nende kehaosade kohta) nagy ♦ suur tänu! nagyon köszönöm!; suur au nagy megtiszteltetés; suur järv nagy tó; suured lained nagy hullámok; suur neljapäev nagycsütörtök; suur varvas nagylábujj; suur vereringe nagy vérkör; suur terts nagyterc; suur teeleht nagy útifű, széles levelű útifű; Suur Vanker astr Nagy Gönc; hiiglasuur, päratusuur, ülisuur óriási; suurel määral nagymértékben; suurt kahju põhjustama nagy kárt okoz; suures osas túlnyomórészt; kella suur osuti az óra nagymutatója; põld on viis hektarit suur a tábla nagysága öt hektár; see mantel on mulle [liiga] suur ez a kabát túl nagy nekem; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt
2. (ajaliselt pikk, pikaajaline, kaua kestev) nagy ♦ suur vahetund koolis nagyszünet iskolában; igatahes on meil ees üks suurem jutuajamine mindenképpen vár ránk egy nagyobb beszélgetés
3. (täiskasvanu, täisealine) felnőtt ♦ suureks kasvama felnő, megnő
4. ([koos eitusega adverbiaalselt:] oluliselt, eriliselt, kuigivõrd) nem nagyon ♦ ma ei saanud asjast suuremat aru nem nagyon értettem belőle
■LS: suur+ ♦ suurettevõte nagyvállalat; suurfeodaal kiskirály; suurhertsog nagyherceg; suurkoovitaja nagy póling; suurlinn nagyváros; suurmaaomanik, suurmaapidaja, suurmaavaldaja földbirtokos; suurmajand nagygazdaság; suurpere nagycsalád; suurriik nagyhatalom; suursaatkond nagykövetség; suurslaalom óriás szlalom; suursündmus nagy esemény; suurtalunik nagygazda, zsírosparaszt; suurtrapp túzok; suurtäht nagybetű; suurtööstus nagyipar; suuruluk nagyvad; suurvarvas nagylábujj; suurvürstinna nagyhercegnő; suuränn nagy halfarkas; suurüritus nagyszabású rendezvény/esemény
suure+ ♦ suurearvuline nagyszámú; suureformaadiline nagyméretű; suurekasvuline nagy termetű; suuremeelne nagylelkű; suurepalgaline nagy jövedelmű; suursõnaline fellengzős, hencegő

säilima <s'äili[ma s'äili[da säili[b säili[tud 28 v> (alal hoiduma, alles jääma, mitte hävima, mitte riknema) eláll; ([millestki suuremast] järele jääma) megmarad; (endisel kujul alles olema, püsima) megőrződik, fennmarad ♦ vana puukirik on hästi säilinud a régi fatemplom jól megmaradt; toode, mis on säilinud tänapäevani termék, amely mind a mai napig fennmaradt; saunakombed on peaaegu muutumatul kujul säilinud meie päevini szaunázás szokásai szinte változatlanul fennmaradtak napjainkig; see hoidis säilib kaua ez a befőtt sokáig eláll

tiirutama <tiiruta[ma tiiruta[da tiiruta[b tiiruta[tud 27 v> (tiire tegema, ringe, keerde tehes liikuma) köröz, megkerül, bolyong ♦ tiirutasin kaua, enne kui pärale jõudsin sokáig bolyongtam, amíg idetaláltam; miks see kopter mu pea kohal tiirutab? miért köröz helikopter a fejem felett?

vana <vana vana vana -, vana[de vana[sid_&_van/u 17 adj, s>
1. adj (kaua elanud, pika eaga) öreg, vén, idős ♦ vana inimene öreg ember; vana koer öreg kutya; vanem vend bátya; vanul päevil, vanas eas idős korában; vanaks jääma megöregszik; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; öreg ember nem vén ember
2. adj (ammu tekkinud v olemas, kaua kestnud) régi ♦ vana linn régi város; vana käsikiri régi kézirat; vana kirik régi templom; mu vana sõber a régi barátom; vana kombe kohaselt ősi szokás szerint; vanu haavu lahti rebima/kiskuma felszaggatja/feltépi a régi sebeket
3. adj (kulunud) ócska ♦ vanad kingad ócska cipő
4. adj (kunagine, endine, mitte praegune) öreg, ó ♦ vanad keeled ókori nyelvek; vanad kreeklased az ókori görögök; Vana Maailm Óvilág; Vana Testament relig Ószövetség; vana kartul öreg krumpli; vana kala öreg motoros; vana aasta óév; kõik kulgeb vanades rööbastes minden a régi kerékvágásban halad; vanadesse rööbastesse tagasi minema (vissza) a régi kerékvágásba zökken; ikka seesama vana lugu! mindig a régi nóta!
5. adj (kellegi kohta: kauaaegne, ammuaegne, ammune) régi ♦ oleme vanad sõbrad régi barátok vagyunk
6. adj hlv (inimese kohta: igavene, kuradi[ma]) vén ♦ sa vana rebane te vén róka; sa vana nõid te vén boszorkány
7. adj (kahaneva kuufaasi kirjeldamisel) régi ♦ vana kuu a régi hold
8. s (vana inimene, ülemus) az öreg
9. s (pl) (vanemad) az öregek
■LS: vana+ ♦ vanaaeg aj ókor; vanaeit öregasszony, anyóka; vanahärra öregúr; vanajumal Úristen; vanakreeka ógörög; vanakurat ördög; vanalell nagybácsi; vanametall fémhulladék; vanamutt vénasszony, öregasszony; vanaonu nagybácsi; vanapagan ördög; vanaperemees idős gazda; vanaperenaine idős gazdasszony; vanapoiss agglegény; vanarahvas a régiek; vanaraud fémhulladék, ócskavas; vanaslaavi ószláv; vanatüdruk vénlány; vanavanaema dédanya; vanavanaisa dédapa; vanavara régiségek; vanaätt vénember

ärkvel <'ärkvel adv, adj> vt ka ärkvele (mitte uneseisundis, üleval, ärksas olekus) ébren, fenn ♦ ärkvel olema éjszakázik, virraszt; olime kaua ärkvel sokáig ébren voltunk; mõni oli ärkvel, mõni tukkus volt, aki ébren volt, mások szunyókáltak; kas sa oled veel ärkvel? ébren vagy még?