[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

asi <asi asja 'asja 'asja, 'asja[de 'asja[sid_&_'asj/u 24 s>
1. (ese, aine, materjal, teos) tárgy, mű, holmi ♦ väärtasi értéktárgy; see polnud suurem asi ez nem volt túl jó; mis asi see on? mi fán terem?; pakib oma seitse asja ja lahkub (fel/össze)szedi a sátorfáját
2. (asjatoimetus, lugu, olukord, nähtus) ügy, dolog ♦ eraasi magánügy; kriminaalasi jur bűnügy; maitseasi gusztus dolga, ízlés dolga; pisiasi apró dolog; rahaasjad pénzügyek; milles asi seisab v on? miről van szó?; see ei puutu asjasse nem tartozik a dologhoz; mis asjus te tulite? milyen ügyben jött?; asi on üsna räbal v sant rázós dolog; ta tunneb asja érti a dolgát; see pole sinu asi kõnek ez nem tartozik rád; mis see minu asi on kõnek ez nem tartozik rám; asjade käik a dolgok menete; end teiste asjadesse segama beleavatkozik mások dolgába; tegele oma asjadega! törődj a magad dolgával!; asjad on halvasti rosszul áll a dolog; asju ajama v õiendama ügyeket intéz; asjad selgeks rääkima tisztázza a dolgot; asja eest, teist taga fölöslegesen, hiába; tuleme tagasi asja juurde térjünk vissza a dologra; asugem asja juurde! lássuk a medvét!, térjünk egyenesen a tárgyra!; mul on sinu juurde asja mondanivalóm van számodra; sellest ei saa asja ebből nem lesz semmi; asi on naljast kaugel nincs mese
3. kõnek (loomulike vajaduste õiendamise kohta) dolog ♦ asjal käima elvégzi a dolgát/szükségét

ju <ju adv>
1. (öeldu rõhutamisel) biz, hiszen, hisz, csak, bizony, is, ugye ♦ ma ju armastan teda hiszen én szeretem őt; ma võin ju ka lahkuda én is távozhatok; mees ei teadnud ju midagi hiszen a férfi semmit sem tudott; me ei ela ju kuigi kaugel hiszen nem élünk túl messze; sa oled ju poiss hisz fiú vagy; sa ju aitad mind ugye segítessz; ma ju ei kirjutanud maha hiszen én nem puskáztam; iga päev ju loeb hisz minden nap számít; sa ei lase mul ju rääkida hiszen szóhoz sem hagysz jutni
2. (kahtluse puhul, küllap, tõenäoliselt, arvatavasti) valószínűleg, feltehetőleg, bizonyára, alkalmasint, minden bizonnyal ♦ ju see lugu nõnda juhtus valószínűleg így történt a dolog; ju tal olid omad plaanid bizonyára saját tervei voltak; ju see siis nii on minden bizonnyal így van; ju ta midagi kurja ikka tegi bizonyára valami rosszat csinált; ju ta kodus istus bizonyára otthon ült; ju ma kunagi tulen valószínűleg valamikor eljövök
3. luulek (juba) már, ugyebár, nemde ♦ kas on rukis ju küps? nemde megérett már a rozs?

kagu <kagu kagu kagu -, kagu[de kagu[sid 17 s> délkelet, DK ♦ tuul puhub kagust a szél délkeletről fúj, délkeleti szél fúj; kaugel kagus messze délkeleten; kagusse, kagu poole délkelet felé, délkeletre
■LS: kagu+ ♦ kaguosa délkeleti rész; kagupoolne délkeleti; kagutuul délkeleti szél

kajama <kaja[ma kaja[da kaja[b kaja[tud 27 v> visszhangzik, hangzik ♦ kajas piksekärgatus visszhangzott a mennydörgés; kajasid lasud a lövések visszhangoztak; kaugel kajavad kirikukellad távolban visszhangoznak a harangok; sammud kajasid tühjas ruumis lépések visszhangoztak az üres teremben

kaugel <k'augel adv> vt ka kaugele, kaugelt messze, távol ♦ kaugel metsas messze az erdőben; suvi on veel kaugel messze még a nyár; asi on naljast kaugel nincs mese, ez nem játék

kaugele <k'augele adv> vt ka kaugel, kaugelt messzire, távolra ♦ kaugele ära minema messzire elmegy; ärge väga kaugele minge ne menjetek nagyon messze; silmakirjalikkusega kaugele ei jõua piltl csalárdsággal nem mégy messze; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar

kaugelt <k'augelt adv> vt ka kaugel, kaugele
1. messziről, messze ♦ lähedalt ja kaugelt közelről és távolról; tundsin ta juba kaugelt ära már messziről megismertem; kaugeltki mitte közel sem, messze nem, egyáltalán nem; kaugelt sugulane távoli rokon
2. (tunduvalt, märksa, palju) jóval, sokkal ♦ see naine on kaugelt üle viiekümne ez a nő jóval idősebb, mint ötven; see oli kaugelt kõige populaarsem az messze a legnépszerűbb

nali <nali nalja n'alja n'alja, n'alja[de n'alja[sid_&_n'alj/u 24 s>
1. (lõbus lugu, miski lõbus, lustakas) hecc, vicc, tréfa, móka; (vemp) csíny ♦ lame nali lapos vicc; sündsusetu nali nem szalonképes vicc; süütu nali ártalmatlan tréfa, ártatlan tréfa; ma tegin ju ainult nalja, rääkisin seda niisama naljaks csak viccből tettem, csak viccből mondtam; ta ei saa naljast aru v ei mõista nalja nem érti a viccet; asi on naljast kaugel nincs mese, ez nem vicc; ma ei tee sinuga nalja! ne szórakozz velem!
2. (mingi erakorraline [ebameeldiv] sündmus) dolog ♦ näis, mis sest naljast saab meglátjuk, mi lesz ebből a dologból; kutsika kinnipüüdmine on väike nali, aga katsu sa kassi kätte saada a kiskutyát egyszerű megfogni, de próbáld meg elkapni a macskát; mis nali see siis on -- mootor ei lähe käima! micsoda dolog ez, nem indul a motor!
■LS: nalja+ ♦ naljafilm szórakoztató film, komédia; naljajutt vicc, vicces történet; naljaleht vicclap

niikaugel <+k'augel adv> vt ka niikaugele (sealmaal, nii kaugel) odáig ♦ ta on õpingutega niikaugel, et teha on veel riigieksam odáig ért a tanulással, hoy már csak az államvizsga maradt hátra; tööga oldi niikaugel, et lõpp paistis odáig értek a munkával, hogy már sejteni lehetett a végét

provints <prov'ints provintsi prov'intsi prov'intsi, prov'intsi[de prov'intsi[sid_&_prov'ints/e 22 s> (haldusüksus mõnes riigis, suurtest keskustest kaugel asuv maakoht, teadusrajoneeringute üksus) tartomány, provincia ♦ Afganistani Kandahari provintsis Afganisztán Kandahár tartományában; provintsi kolima kiköltözik a prérire
■LS: provintsi+ ♦ provintsielanik prérire való; provintsikeskus tartományi székhely; provintsikolgas mucsai vidék