[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

arenema <arene[ma arene[da arene[b arene[tud 27 v> fejlődik ♦ teadus ja tehnika arenevad fejlődik a tudomány és az ipar; laps areneb iga päevaga a gyermek fejlődik napról napra; sündmused arenesid hoogsas tempos rohamos tempóban fejlődtek az események; kaugele arenenud haigus az előrehaladott betegség

ette nägema
1. (ettepoole nägema) előre lát ♦ udu tõttu ei näe kaugele ette köd miatt nem lehet messzire látni
2. ([ette] aimama, oletama, arvama) megjósol ♦ ilmatark nägi ette varast kevadet korai tavaszt jósolt az időjós
3. ([õigusakti kohta:] sätestama, ette kirjutama, kindlaks määrama) előír

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

juur <j'uur juure j'uur[t j'uur[de, juur[te j'uur[i 13 s> gyök, tő, gyökér ♦ jäme juur vastag gyökér; peenike juur vékony gyökér; puitunud juur elfásult gyökér; söödav juur ehető gyökér; hambajuur anat foggyökér; idujuur bot csíragyökér; imijuur bot szívógyökér; juuksejuur anat hajgyökér; keelejuur anat nyelvgyökér; kuupjuur mat köbgyök; külgjuur bot oldalgyökér; küünejuur anat körömgyökér; lagritsajuur farm igazi édesgyökér; lisajuur bot járulékos gyökér; narmasjuur bot bojtos gyökér; oksejuur farm hánytató gyökér; palderjanijuur farm macskagyökér; peajuur bot főgyökér; ronijuur bot kapaszkodó gyökér; ruutjuur mat négyzetgyök; sammasjuur bot karógyökér; sõna juur keel szótő; nähtuse ajaloolised juured a jelenség történelmi gyökerei; kõige kurja juur piltl minden gonosz gyökere; umbrohtu koos juurtega välja kitkuma gyökerestől kigyomlálj a gyomot; juurt võtma mat gyököt von; oks ajas juured alla az ág gyökeret eresztett; puu võttis juured alla gyökeret vetett a fa; ta on uues kohas juured alla saanud gyökeret eresztett az új helyen; rahulolematus ajab ta hinges juuri gyökeret vet a lelkében az elégedetlenség; selle traditsiooni juured ulatuvad kaugele ajalukku ennek a hagyománynak a gyökerei a távoli múltba nyúlnak vissza; juurteta inimene gyökerek nélküli ember; juurtega/juurteni välja juurima tövestül kiirt
■LS: juur+ ♦ juurpetersell aiand gyökérpetrezselyem; juurpistik aiand gyökérdugvány; juurseller aiand zellergumó; juursigur aiand cikóriagyökér; juursõna keel tőszó, gyökérszó
juure+ ♦ juurealge bot gyökérkezdemény; juurekael bot tő, gyökérnyak; juurekarv bot gyökérszőr; juurekübar bot gyökérsüveg; juuremugul bot gyökérgumó; juuremärk mat gyökjel; juuremügar bot gyökérgümő; juurenarmas bot hajszálgyökér; juurepess bot, mets (seen Fomitopsis annosa) gyökérrontó tapló; juurerõhk bot gyökérnyomás, gyökérerő; juurevõsu bot gyökérsarj; juurevähk bot, aiand gyökér-daganat

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

kanduma <k'andu[ma k'andu[da k'andu[b k'andu[tud 27 v>
1. (ühest paigast teise üle minema, ühelt objektilt teisele siirduma) terjed, (el)jut ♦ uudis kandus suust suhu szájról szájra terjedt a hír
2. (hääle kohta) (el)hallatszik ♦ kõrvu kanduma a fülébe jut; hääl kandub kaugele a hang messzire elhallatszik

kaugel <k'augel adv> vt ka kaugele, kaugelt messze, távol ♦ kaugel metsas messze az erdőben; suvi on veel kaugel messze még a nyár; asi on naljast kaugel nincs mese, ez nem játék

kaugele <k'augele adv> vt ka kaugel, kaugelt messzire, távolra ♦ kaugele ära minema messzire elmegy; ärge väga kaugele minge ne menjetek nagyon messze; silmakirjalikkusega kaugele ei jõua piltl csalárdsággal nem mégy messze; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar

kaugelt <k'augelt adv> vt ka kaugel, kaugele
1. messziről, messze ♦ lähedalt ja kaugelt közelről és távolról; tundsin ta juba kaugelt ära már messziről megismertem; kaugeltki mitte közel sem, messze nem, egyáltalán nem; kaugelt sugulane távoli rokon
2. (tunduvalt, märksa, palju) jóval, sokkal ♦ see naine on kaugelt üle viiekümne ez a nő jóval idősebb, mint ötven; see oli kaugelt kõige populaarsem az messze a legnépszerűbb

kostma <k'ost[ma k'ost[a kosta[b koste[tud, k'ost[is k'ost[ke 34 v>
1. (vastuseks ütlema, vastama) válaszol, szól; (lausuma, sõnama) mond ♦ küsimustele kostma a kérdésekre válaszol; mõtle oma isa peale, mida tema selle peale kostaks? gondolj az apádra, ő mit mondana?
2. (kellegi heaks, kasuks midagi ütlema) vki mellett felszólal
3. (kuulduma) hallatszik; (kõlama) elhangzik; (hääletoonist aimatav olema) megszólal ♦ väljast kostab lärmi kintről zaj hallatszik; saalist kostab muusikat a teremből hallatszik a zene; kaugele kostma messzire hallatszik; neiu hääles kostab mure a lány hangjában aggodalom hallatszott

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

kuulduma <k'uuldu[ma k'uuldu[da k'uuldu[b k'uuldu[tud 27 v (hrl 3. pöördes)> (kuulda olema, kostma) hallatszik ♦ väljast kuuldub lärmi kintről zaj hallatszik; kuuldub kaugele messzire hallatszik; mis [uudist] kuuldub? mi újság?

kõva <kõva kõva kõva -, kõva[de kõva[sid_&_kõv/u 17 adj>
1. (mitte pehme, kindel, vankumatu) kemény, szilárd ♦ kõva kivim kemény kőzet; kõva metall kemény fém; kõva leib kemény kenyér; kõva puit keményfa; kõva suulagi anat kemény íny; kõva valuuta kemény valuta; kõvade kaantega raamat kemény kötésű könyv; kõvaks keedetud munad keményre főzött tojások; kõva pähkel piltl kemény dió; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; ta on teisest/kõvast puust tehtud más/kemény fából faragták / van faragva; tal on kõva pea nehéz feje van, nehézfejű; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója
2. (jäik) kemény ♦ kõva ase kemény ágy
3. (jõuline, kehalt tugev) erős
4. (range, karm) kemény ♦ kõva käega kemény kézzel; kõva käsk kemény parancs; kõva kriitika kemény bírálat
5. kõnek (koguselt, hulgalt suur, tubli) kemény ♦ kõva „p“ kemény „p“; kõva sissetulek kemény kereset
6. kõnek (mingil alal tubli, äge midagi tegema) kemény, nagy ♦ kõva suitsumees kemény dohányos; kõva kommunist kemény kommunista
7. (kange, äge, tugev) kemény, erős ♦ tal on kõva nälg nagyon éhes; kõva köha kemény köhögés; kõva külm kemény fagy; kõva peavalu erős fejfájás; kõva tuul erős szél; kõva puskar erős pálinka; kõva töö kemény munka
8. (vali, tugev, kaugele kostev) erős ♦ kõva hääl erős hang
9. (kuulmise, mälu kohta: vilets, halb) kemény ♦ poisil on kõva pea keményfejű fiú
■LS: kõva+ ♦ kõvaistmeline fapados; kõvakaaneline kemény kötésű, kemény táblás, kemény fedelű; kõvaketas info winchester, merevlemez; kõvanisu durumbúza

käbi <käbi käbi käbi -, käbi[de käbi[sid 17 s> toboz ♦ kuusekäbi lucfenyő toboza; lepakäbi kõnek égerfa toboza; männikäbi erdeifenyő toboza; seedrikäbi cirbolyafenyő toboza; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
■LS: käbi+ ♦ käbikeha anat tobozmirigy; käbikuivati mets tobozszárító; käbinääre anat tobozmirigy; käbitaoline toboz alakú

känd <k'änd kännu k'ändu k'ändu, k'ändu[de k'ändu[sid_&_k'änd/e 22 s>
1. (puu langetamisel jääv tüveosa) fatönk, tönk, tuskó ♦ kändude mõõtmine a tönkök mérése; kände juurima v kaaluma tuskót kitép; istub kännu otsas egy tönkön ül; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. piltl (vana inimene) vén tuskó
■LS: kännu+ ♦ kännujuurimine csonkgyökerezés; kännuraha mets a fakivágási díj

niikaugele <+k'augele adv> vt ka niikaugel (sinnamaale, nii kaugele) odáig ♦ asi läks niikaugele, et keegi ei tahtnud enam tööd teha odáig fajult a dolog/helyzet, hogy már senki sem akart dolgozni

nõnda <nõnda adv>
1. (nii, sedamoodi, selliselt) így, úgy; (kinnitavalt, möönvalt) ezért, így ♦ seda tehakse nõnda ezt úgy csinálják; rääkis nõnda, et jäin uskuma úgy beszélt, hogy hittem neki; seleta nõnda, kuidas asi oli úgy magyarázd, ahogy volt; nõnda olen ma alati teinud mindig így csináltam; kas nõnda tohib? hát szabad így?; või nõnda on lood! hát így álla dolog!; ja nõnda edasi és így tovább, s a többi, stb.
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) olyan ♦ tuul on nõnda tugev, et ... olyan erős a szél, hogy...; võta nõnda palju, kui tahad annyit vegyél, amennyit akarsz; nõnda kaugele ma ei näe nem megyek olyan messzire; elavad nõnda hästi, et rõõm näha olyan jól élnek, hogy öröm nézni
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ ta võis kaaluda nõnda paarkümmend naela olyan húsz font körül lehet a súlya; sinna on nõnda kaks kilomeetrit úgy két kilométerre lehet
4. (selle tulemusel, seetõttu) így ♦ raha polnud ja nõnda tulingi jala nem volt pénzem, így gyalog jöttem
5. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) azonnal ♦ nagu jääle astusin, nõnda libisesin ahogy a jégre léptem, azonnal elcsúsztam

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

paistma <p'aist[ma p'aist[a paista[b paiste[tud, p'aist[is p'aist[ke 34 v>
1. (valgust, soojust kiirgama) süt
2. (näha, nähtav olema) tűnik; (kaugelt) (el)látszik ♦ siit paistab kaugele innen messzire el lehet látni; kas õpetajat ei paista? nem láttátok a tanárt?
3. kõnek (selguma, teatavaks saama, loota olema) látszik
4. (näima) tűnik, rémlik ♦ see paistab õige olevat ez helyesnek látszik; miski küll paistab, aga ma ei näe täpselt csak rémlik valami, de nem látom tisztán; mulle paistab, et sul on õigus nekem úgy tűnik, hogy igazad van

sõudma <s'õud[ma s'õud[a sõua[b s'õu[tud, s'õud[is s'õud[ke 34 v> (aerupaari v aeru tõmmetega paati vees liikuma panema) evez, kanalaz ♦ vastutuult sõudma széllel szemben evez; sõudsid mööda Doonaud allavett kanalaztak lefelé a Dunán; sõudsime kaldale partra eveztünk; sõuab võõrastel vetel idegen vizeken evez; sõuab jõe teisele kaldale a folyó túlsó partjára evez; toonekured sõudsid aasa kohal gólyák eveztek a rét felett; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan járj, tovább érsz!

vali <vali valju v'alju v'alju, v'alju[de v'alju[sid_&_v'alj/e 24 adj>
1. (heli: kõva, tugev, kaugele kostev) hangos ♦ vali hääl hangos hang; vali naer hangos nevetés; räägib valju häälega hangosan beszél; muusika oli ülearu vali a zene túl hangos volt
2. (ilmastikuga ühenduses: kõva, kange, käre) zord, kegyetlen ♦ vali pakane zord fagy; puhub vali tuul kegyetlen szél fúj; väljas valitseb vali talv kint zord tél uralkodik
3. (karm, range) szigorú, kegyetlen, zord ♦ südametu ja vali inimene szívtelen és kegyetlen ember; valjud eeskirjad szigorú szabályok; vali pilk szigorú tekintet; sa olid temaga v tema vastu v temale liiga vali túl kegyetlenül bántál vele
4. (tubli, hakkaja, kange, kõva) kemény ♦ ta on vali tantsumees ő kemény táncos