[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

haistma <h'aist[ma h'aist[a haista[b haiste[tud, h'aist[is h'aist[ke 34 v> szagot érez, megszagol; (loomade kohta) kiszagol, szimatol, megszimatol, szagot fog; (aimama) sejt, megsejt, kiszimatol ♦ haistsin värske rohu lõhna éreztem a fű friss illatát; kiskjad haistavad saaki kaugelt a ragadozók messziről kiszimatolják a prédát; haistsin selles halba rosszat sejtettem

kaugel <k'augel adv> vt ka kaugele, kaugelt messze, távol ♦ kaugel metsas messze az erdőben; suvi on veel kaugel messze még a nyár; asi on naljast kaugel nincs mese, ez nem játék

kaugele <k'augele adv> vt ka kaugel, kaugelt messzire, távolra ♦ kaugele ära minema messzire elmegy; ärge väga kaugele minge ne menjetek nagyon messze; silmakirjalikkusega kaugele ei jõua piltl csalárdsággal nem mégy messze; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar

kaugelt <k'augelt adv> vt ka kaugel, kaugele
1. messziről, messze ♦ lähedalt ja kaugelt közelről és távolról; tundsin ta juba kaugelt ära már messziről megismertem; kaugeltki mitte közel sem, messze nem, egyáltalán nem; kaugelt sugulane távoli rokon
2. (tunduvalt, märksa, palju) jóval, sokkal ♦ see naine on kaugelt üle viiekümne ez a nő jóval idősebb, mint ötven; see oli kaugelt kõige populaarsem az messze a legnépszerűbb

kumama <kuma[ma kuma[da kuma[b kuma[tud 27 v>
1. (nõrgalt, tuhmilt helendama) dereng, átszűrődik ♦ kaugelt kumab valgust a távolban fény dereng; valgus kumab läbi kardina fény szűrődik át a függönyön
2. (ebaselgelt, ähmaselt paistma) kiütközik, dereng ♦ veresooned kumavad läbi naha az erek átlátszanak a bőr alatt; kirikutorn kumab kaugusest a templom tornya távolról dereng; selline seisukoht kumab läbi komisjoni ettepanekust ez az álláspont ütközik ki a bizottság azon javaslatából

kõmistama <kõmista[ma kõmista[da kõmista[b kõmista[tud 27 v> (müristama) dönget, dörren; (kõminaga midagi tegema) dörög ♦ äike kõmistas korra kaugelt az ég távolból dörrent egyet

lähedalt <lähedalt adv, postp> vt ka lähedale, lähedal
1. adv (ruumiliselt ligidalt) közelről ♦ lähedalt vaatama közelről néz; külalisi saabus lähedalt ja kaugelt közelről és távolról jöttek vendégek
2. postp közeléből ♦ buss väljub kooli lähedalt a busz az iskola közeléből indul; ta on Tartu lähedalt pärit Tartu közeléből származik

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

paistma <p'aist[ma p'aist[a paista[b paiste[tud, p'aist[is p'aist[ke 34 v>
1. (valgust, soojust kiirgama) süt
2. (näha, nähtav olema) tűnik; (kaugelt) (el)látszik ♦ siit paistab kaugele innen messzire el lehet látni; kas õpetajat ei paista? nem láttátok a tanárt?
3. kõnek (selguma, teatavaks saama, loota olema) látszik
4. (näima) tűnik, rémlik ♦ see paistab õige olevat ez helyesnek látszik; miski küll paistab, aga ma ei näe täpselt csak rémlik valami, de nem látom tisztán; mulle paistab, et sul on õigus nekem úgy tűnik, hogy igazad van

sireen <sir'een sireeni sir'eeni sir'eeni, sir'eeni[de sir'eeni[sid_&_sir'een/e 22 s>
1. müt (lauluga meremehi hukutav nümf vanadel kreeklastel) szirén ♦ Odüsseus põgenes sireenide eest Odüsszeusz megmenekült a szirénektől
2. tehn (helisignaalide tekiti, sellega tekitatud heli) sziréna, duda, kürt ♦ kaugelt kostab laeva sireen távolból hallatszik a hajó kürtje

sugulane <sugulane sugulase sugulas[t sugulas[se, sugulas[te sugulas/i 12 s> rokon; (abielu kaudu) házasság útján rokon ♦ kauge v kaugelt sugulane távoli rokon; lihane sugulane vérrokon; otsejoones sugulased egyenesági rokonok; külgjoones sugulased oldalági rokonok; ülenejad sugulased felmenő rokonok; alanejad sugulased lemenő rokonok; isa poolt v isapoolsed sugulased apai ági rokonok; lähisugulane, ligidalt sugulane, lähedalt sugulane közeli rokon/hozzátartozó; veresugulane vérrokon, vér szerinti rokon; tal pole sugulasi nincsenek rokonai
■LS: sugulas+ ♦ sugulashinged rokon lelkek, lelki társak; sugulaskeel rokon nyelv; sugulasrahvas rokon nép