[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

edasi <edasi adv>
1. (liikumine pärisuunas v kavatsetud suunas) előbbre, tovább, odébb, előre ♦ sammub edasi továbblép; astuge edasi kerüljön beljebb!; minge otse edasi egyenesen előre menjen; rühm, edasi! sõj csoport, előre!; täiskäik edasi! teljes gőzzel előre!; ei edasi ega tagasi se előre, se hátra
2. (ajas kaugemale, eelseisvale ajale, tulevikus) tovább ♦ võistluste algus lükati edasi a verseny indulását elhalasztották; tähtaeg lükati edasi a határidőt elhalasztották; mis saab edasi? mi történik ezután?
3. (endist viisi, ikka veel, katkenud tegevuse jätkamisel) továbbra ♦ seadus on edasi jõus a törvény továbbra is hatályban van
4. (järgnevalt, lisaks, veel) tovább ♦ edasi peab mainima, et ... ezt tovább meg kell jegyeznünk; probleem ärgitab edasi mõtlema a probléma ösztönzi a további gondolkodást; ja nii v nõnda edasi és így tovább
5. (arenemisel, kõrgemale tasemele siirdumisel) tovább ♦ edasi arendama továbbfejleszt; ta on elus edasi jõudnud előrelépést tett az életben; see oli suur samm edasi ez nagy előrelépés volt
6. (vahendamise, üleandmise puhul) tovább ♦ kogemusi edasi andma átadni a tapasztalatot; rahvaluule kandub edasi suust suhu a folklór szájról szájra terjed

edasi minema
1. (samas suunas kaugemale minema) előremegy, továbbmegy; (jätkuma) folytatódik ♦ väike vaheaeg, ja töö läheb edasi egy kis szünet, és a munka folytatódik
2. (arenema, edenema) fejlődik ♦ ta väljendusoskus on edasi läinud kifejezőkészsége fejlődött; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább

jõudma <j'õud[ma j'õud[a jõua[b j'õu[tud, j'õud[is j'õud[ke 34 v>
1. (jaksama, suutma, võimeline olema) beér, utolér, rákerül, ráér, odatalál, odajut, odafejlődik, odaérkezik, jut, hozzájut, felvisz, feltalál, felér, ér, elvergődik, eljut, elérkezik, elér, elcsíp, belép, befut; (ajaliselt suutma) érkezik ♦ ma jõuan kotti tõsta fel bírom emelni a táskát; ei jõua enam jalul seista már nem bírok állni; tõmba nii kõvasti kui jõuad húz olyan erősen, ahogyan csak bírod; ta ei jõua enam kannatada már nem bírja elviselni; ma ei jõudnud end tagasi hoida már nem bírtam visszatartani; jõuab siis kõike meeles pidada! ki bír mindent észben tartani!; kas jõuate veel edasi minna? van még erőtök tovább menni?; jõuan osta auto meg tudok venni egy autót; ma ei jõua sind küllalt kiita nem győzlek dícsérni; koduhaned ei jõua lennata a házi ludak nem bírnak repülni; sõpru ei jõua miski lahutada a barátokat semmi sem választhatja el; küllap jõuab, aega on veel van még idő, érkezünk; jõudsin teda hoiatada érkeztem figyelmeztetni; jõudsime rongile elértük a vonatot; jõudsin lõunavaheajal poes ära käia érkeztem ebédidőben megjárni a boltot; aed on jõudnud paari aastaga metsistuda a kert pár év alatt teljesen elvadult; ma ei jõua sinuga sammu pidada nem bírok veled lépést tartani; ma ei jõudnud möödujat ära tunda nem érkeztem felismerni a mellettem elhaladót
2. (tulema, saabuma) megérkezik ♦ koju jõudma hazaér, hazajut; {kellele} jälile jõudma nyomára tatlál, rátalál; {kellega} kohakuti jõudma utolér; finišisse jõudma célba ér; metsa äärde jõudma az erdőhöz ér; mäetippu jõudma a (hegy)csúcsra ér; sündmuskohale jõudma a tetthelyre ér; rong jõuab jaama kolme minuti pärast a vonat három perc múlva érkezik az állomásra; buss jõuab Tartust Tallinna kolme tunniga a busz három óra alatt ér Tartuból Tallinnba; õhtuks jõudsime metsast välja estére kiértünk az erdőből; ööseks jõuame linna éjszakára a városba érünk; kiri jõudis kohale hilinemisega a levél késéssel érkezett; tagaajajad jõudsid meile kannule az üldözők utolértek bennnket; varsti jõuab värske kurk poelettidele a friss uborka hamarosan megjelenik a boltok polcain; hüüe ei jõudnud minu kõrvu a kiáltás nem ért el füleimhez; päikesevalgus ei jõua ookeani põhja a napfény nem hatol le az óceán fenekére; sõnad ei jõua kuulajateni a szavak nem érnek/jutnak el a hallagatókhoz
3. (seisundisse, olekusse, olukorda jõudma) jut, ér ♦ arusaamisele jõudma megért, ráébred; arvamusele jõudma megalkotja a véleményét; eesmärgile jõudma célhoz jut; järeldusele jõudma következtetésre jut; keskikka jõudma eléri a középkort; kokkuleppele jõudma közös nevezőre jut; poolfinaali jõudma elődöntőbe jut; veendumusele jõudma meggyőződésre jut; otsusele jõudma döntésre jut; võidule jõudma nyer, győz; semester jõuab lõpule a szemeszter/félév véget ér; aeg oli jõudnud üle kesköö éjfél után járt már; päev jõuab õhtusse estére jár; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan Járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar
4. (ajaliselt saabuma) érkezik, eljön ♦ jõudis öö eljött az éjszaka; varsti jõuab sügis hamarosan itt az ősz; on jõudnud mu viimne tund eljött az utolsó órám

kaugele <k'augele adv> vt ka kaugel, kaugelt messzire, távolra ♦ kaugele ära minema messzire elmegy; ärge väga kaugele minge ne menjetek nagyon messze; silmakirjalikkusega kaugele ei jõua piltl csalárdsággal nem mégy messze; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar

kaugemal <k'augemal adv> vt ka kaugemale, kaugemalt (eemal) messzebb, távolabb ♦ ta elab kaugemal távolabb lakik

kaugemale <k'augemale adv> vt ka kaugemal, kaugemalt messzebbre, távolabbra ♦ kaugemale kolima távolabbra költözik; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál

kaugemalt <k'augemalt adv> vt ka kaugemal, kaugemale messzebbről, távolabbról ♦ kaugemalt tulema messzebbről jön

nihutama <nihuta[ma nihuta[da nihuta[b nihuta[tud 27 v> (aeglaselt, vähehaaval kuhugi liigutama) tol, húz; (teise kohta) áttol; (kohalt) eltol; (lähemale) idetol; (eemale) eltol; (ajaliselt siirma) időeltolódás ♦ kappi paigast nihutama eltolja a szekrényt a helyéről; nihutame lauad kokku toljuk össze az asztalokat; nihuta oma tool mulle lähemale húzd közelebb a széked; nihuta seda kasti pisut enda poole egy kicsit told arrébb ezt a ládát; nihutas mütsi kuklasse tarkójára tolta a sapkát; puhkus nihutati juulist augustisse a szabadságot júliusról augusztusra tolták; ärasõitu tuli edasi v kaugemale nihutada az utazás tovább tolódott

ninaots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s> orrhegy ♦ ninaots sügeleb viszket az orra hegye; rohi tärkab, taimed torkavad ninaotsad mullast välja piltl sarjad a fű, a növények kidugják fejüket a földből; ta on nii tähtsust täis, et ei näe oma ninaotsagi piltl olyan nagyra van, hogy nem lát tovább az orránál; kuidas sa küll oma ninaotsast kaugemale ei näe piltl hogy hogy nem látsz tovább az orrod hegyénél; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

reis2 <r'eis reisi r'eisi r'eisi, r'eisi[de r'eisi[sid_&_r'eis/e 22 s>
1. (sõit kuhugi kaugemale, teekond) út, utazás; (ringreis) körutazás ♦ lennureis repülőút; lõbureis kéjutazás; merereis tengeri utazás; pulmareis nászút; turismireis turistaút; välis[maa]reis külföldi út; õppereis tanulmányút; ümbermaailmareis világ körüli utazás, világ körüli út, utazás a föld körül; pikale reisile minema hosszú utazásra indul; olen reisist väsinud fáradt vagyok az utazástól; head reisi! jó utat!, jó/szerencsés utat!
2. ([regulaarselt kulgeva] liiklusvahendi teekond) járat
■LS: reisi+ ♦ reisibüroo utazási iroda; reisidokument úti okmány; reisihimuline utazni vágyó; reisikaaslane útitárs; reisikava úti program; reisikindlustus utazási biztosítás, utasbiztosítás; reisikiri, reisikirjeldus útirajz, útleírás; reisikohver útitáska, utazótáska; reisilaev utasszállító hajó; reisilennuk személyszállító repülőgép, utasszállító repülőgép; reisiliiklus utasforgalom; reisipalavik utazási láz; reisipagas útipoggyász; reisiplaan útiterv; reisipäevik útinapló; reisikulud útikölcség; reisirong személyvonat; reisiseltskond útitársak; reisitšekk utazási csekk; reisivagun személykocsi, személyszállító kocsi

sügav <sügav sügava sügava[t -, sügava[te sügava[id 02 adj>
1. (ümbruse pinnast allapoole, eesmisest pinnast tahapoole, kaugemale ulatuv) mély ♦ sügav järv mély tó; sügav auk mély gödör; sügav tugitool öblös karosszék; sügav haav mély seb; sügavad kortsud mély ráncok; sügav mets mély erdő; sügav taldrik mélytányér; sügava dekolteega kleit mélyen kivágott ruha; kaev on kaheksa meetrit sügav a kút nyolc méter mély; siin on vesi väga sügav itt nagyon mély a víz; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos
2. (pikkade tugevate hingetõmmete, ohete kohta, madala hääle, heli, sügavate värvitoonide, tugeva pimeduse kohta) mély ♦ sügav hingamine mély légzés; sügav ohe fohász, mély sóhaj; sügav bassihääl mély basszushang
3. (oluline, märkimisväärne) mélyreható ♦ sügavad muutused mélyreható változások; sügavad vastuolud mély ellentétek
4. (oma [ajalises] arengus kõrgpunkti saavutanud) mély ♦ keset sügavat ööd mély éjszaka közepén; siin on sügav talv itt komoly tél van
5. (väljendab millegi intensiivsust) mély ♦ sügav uni mély alvás; sügav majanduskriis elmélyült gazdasági válság; sügav lein mély gyász; sügavad mõtted mély gondolatok; sügav veendumus mély meggyőződés; sügav armastus mély szerelem; sügava kurbusega teatame ... mély szomorúsággal tudatjuk, hogy ...; sügavat kahetsust väljendama mélységesen sajnálja; see äratas sügavat huvi Ida teemade vastu ez mély érdeklődést keltett a keleti témák iránt
6. (asja, nähtuse olemusse tungiv, põhjalik, inimese olemuse kohta: rikka sisemaailmaga) mélyreható ♦ sügav analüüs mélyreható elemzés
■LS: sügav+ ♦ sügavallapanu mélyalom; sügavkülm fagyasztó; sügavkünd mélyszántás; sügavmust mélyfekete; sügavmõtteline mélyértelmű; sügavroheline mélyzöld; sügavsinine mélykék; sügavpuurimine mélyfúrás; sügavtrükk mélynyomás
sügava+ ♦ sügavavõitu kissé mély

taamale <t'aamale adv> vt ka taamal, taamalt (eemale, kaugemale) távolabbra

tahapoole <+p'oole adv> (suunaga taha) hátra, hátrafelé; (kaugemale) hátrébb ♦ vaatasin tahapoole hátranéztem; mütsinokk on tahapoole a sapka ellenzője fordítva van; astuge tahapoole! lépjen hátrébb!

tasa1 <tasa adv>
1. (vaikselt) csendesen, halkan ♦ tasa! csend (legyen)!; tasa sosistama halkan susog; ole hästi tasa! maradj csendben!
2. (aegamisi, pikkamisi) lassan ♦ tasa sõuad, kaugemale jõuad! lassan járj, tovább érsz!
3. (vargsi, märkamatult) észrevétlenül, lopva ♦ sosistab tasa midagi ta kõrva lopva a fülébe súg valamit

tõrjuma <t'õrju[ma t'õrju[da tõrju[b tõrju[tud 28 v>
1. (eemale, kaugemale, kõrvale, tagasi, ära ajama, peletama) elhárít, visszaver, kivéd ♦ tõrjus mõõgatorke osavalt ügyesen hárította el a tőr szúrását; rünnakut tõrjuma visszaveri a támadást; väravavaht tõrjub pealelöögi a kapus kivédi a lövést
2. (kedagi v midagi hävitama) irt ♦ umbrohtu tõrjuma gyomot irt
3. (mitte nõustuma, vastu olema, ära ütlema, tagasi lükkama v ajama) visszautasít, elutasít ♦ minister tõrjub süüdistusi a miniszter visszautasítja a vádakat