[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

armas <armas 'armsa armas[t_&_'armsa[t -, 'armsa[te 'armsa[id 05_&_03 adj, s>
1. adj (armastatud, kallis) kedves, drága, édes ♦ armas ema! drága anyú!; meie armas kodumaa édes hazánk; armas sõber! kedves barátom!; armsad kuulajad! kedves hallgatóim!
2. adj (kena, meeldiv) aranyos; (lahke, armastusväärne) kedves ♦ armas nägu kedves arc; küll teil on armsad lapsed Nagyon aranyos gyerekeitek vannak!; väga armas, et tulite nagyon kedves tőletek, hogy eljöttetek
3. s (armastatu, kallim) kedves, szerelem ♦ ütle, armas, millal me jälle näeme? Mikor láthatlak újra? Mikor szerelmem?

kabe2 <kabe kabeda kabeda[t -, kabeda[te kabeda[id 02 adj>
1. (käbe, nobe) fürge
2. (korralik, kena) rendes
3. (sihvakas, nõtke) karcsú

kena <kena kena kena -, kena[de kena[sid_&_ken/i 17 adj>
1. (meeldiva välimusega, nägus) csinos, bájos ♦ kena neiu csinos kisasszony; kena naeratus bájos mosoly; kena kleit csinos ruha
2. (lahke, vastutulelik) szíves, szép, kedves ♦ ta on kõigi vastu kena ő nagyon szíves mindenkihez; olge nii kena legyen olyan szíves; väga kena sinust, et sa tulid igazán szép tőled, hogy eljöttél
3. (olukorra, nähtuse kohta: meeldiv, päris hea) szép, kellemes ♦ tal on kena hääl szép hangja van; kena hommik szép reggel
4. (üsna suur) csinos, takaros ♦ kena summa takaros összeg; kena palk csinos fizetés

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

nägus <nägus nägusa nägusa[t -, nägusa[te nägusa[id 02 adj> (välimuselt meeldiv, kena) jóképű, takaros, szemrevaló, mutatós, jóvágású ♦ nägus noor naine szemrevaló fiatal nő; nägusad majad takaros házak

näolapp <+l'app lapi l'appi l'appi, l'appi[de l'appi[sid_&_l'app/e 22 s> kõnek arc ♦ tal on kena näolapp szép arcú

näpuots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s> ujjhegy ♦ näpuotsad külmetavad fáznak az ujjaim; ma pole teda näpuotsagagi puudutanud egy ujjal sem értem hozzá; kena poisi kastaksid tüdrukud näpuotsaga ära piltl a jóképű fiúra hamar szemet vetnek a lányok

supp <s'upp supi s'uppi s'uppi, s'uppi[de s'uppi[sid_&_s'upp/e 22 s>
1. leves ♦ rammus supp tartalmas leves; lihasupp húsleves; seenesupp gombaleves; suppi keetma levest főz; suppi üle soolama elsózza a levest; tõstab suppi taldrikusse kiönti a levest; mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest
2. kõnek (segane asi, täbar olukord) leves ♦ ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik a levest olyan forrón, ahogy főzik; sattus supi sisse (bele)került, mint Pilátus a krédóba; supi sees olema benne van a kulimászban; nyakig ül a pácban; oleme vast supi sees benne vagyunk a lekvárban; söögu ise oma supp! egye meg, amit főzött!; tal tuleb oma supp ise süüa megissza vminek a levét; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve; ta on endale kena supi kokku keetnud szép kis slamasztikába került
■LS: supi+ ♦ supijuur leveszöldség; supikatel kondér; supikulp levesmerő; supiköök ingyenkonyha; supilaga, supilake, supilirts, supilurr moslék; supipada üst; supipott lábás; supitaldrik levesestányér, mélytányér; supitirin levesestál

tore <tore toreda toreda[t -, toreda[te toreda[id 02 adj>
1. (meeldiv, kena, nägus) kedves, édes, klassz ♦ tore kutt klassz srác; toredad sõbrad kedves barátok
2. (olukorra, tegevuse, nähtuse vms kohta: ülimalt meeldiv, hea, suurepärane) nagyszerű, csodás, remek, jó ♦ tore ilm szép idő; tore pidu nagyszerű buli; oli tore kohtuda jó volt találkozni; tore, et jälle siin oled örülök, hogy újra itt vagy

äkki <'äkki adv>
1. (järsku, korraga, ootamatult) hirtelen, egyik pillanatról a másikra, egyszeri(ben), egyszer csak, ukmukfukk, hirtelenében, hirtelen, hamarjában, egyszerre ♦ kust sa nii äkki välja ilmusid? honnan bukkantál fel ilyen váratlanul/hirtelen?; tuul tõusis äkki a szél hirtelen feltámadt; mulle meenus äkki kõik hirtelen minden eszembe jutott; kõik tuli äkki nagu välk selgest taevast minden olyan hirtelen történt, mint derült égből a villámcsapás
2. (vahest, ehk, võib-olla) talán, netán, netalántán, esetleg; (oletades halba) lehet ♦ äkki on ta haigeks jäänud? lehet, hogy megbetegedett?; äkki juhtusid kuulma, mis seal eile juhtus? netán hallottad, mi történt ott tegnap?; äkki oled nii kena mees ja viskad meid [autoga] koju? esetleg vagy olyan jó (emebr), hogy eldobsz minket (autóval) haza?

äärmiselt <'äärmiselt adv> (ülimalt, väga) felettébb, túlontúl, szerfölött, roppant, rendkívül, igen ♦ äärmiselt tähtis teade rendkívül/igen fontos üzenet; äärmiselt hea mälu rendkívül jó memória; äärmiselt kena neiu igen szép lány; tänavu oli lund äärmiselt vähe az idén rendkívül kevés hó volt