[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

arusaamine <+s'aamine s'aamise s'aamis[t s'aamis[se, s'aamis[te s'aamis/i_&_s'aamise[id 12_&_10? s> (mõistmine, käsitus) belátás, tisztánlátás, megértés, kép, ítélőképesség, felismerés, felfogóképesség ♦ oma parima arusaamise järgi (a) legjobb tudása szerint

haarama <h'aara[ma haara[ta h'aara[b haara[tud 29 v>
1. (kätte v kinni võtma) elkap, ragad, elkap, nyúlkál, nyúl, megszáll, megragad, megfog, leköt, lecsap, kiterjed, odakap, kaparint, kap, felölel, felkap, elönt, elővesz, előránt, elkap, elfog ♦ koer haaras kondi a kutya megragadta a csontot; ta haaras püssi puskát ragadott; haarasin käest kinni megfogtam/elkaptam a kezét; haige haaras käega rinnust kinni a beteg a mellkasához kapott; ta haaras käterätiku ja läks ujuma felkapott egy törölközőt, és elment úszni; haaras võimu enda kätte magához ragadta a hatalmat; haaras raamatu käest ära kikapta kezéből a könyvet; haarasin tal käe alt kinni megragadta a karját; lained haarasid paadi a hullámok elragadták a csónakot; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik; uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után
2. (oma valdusse v võimusesse võtma) elfog, eluralkodik, elborít ♦ leegid haarasid kogu maja a lángok az egész házat elborították; teda haaras hirm elfogta a félelem / eluralkodott rajta a félelem / megszállta a félelem; mind haarasid kahtlused elfogott a gyanakvás; taati haaras viha az öreget elöntötte a harag; kirest haaratud elragadta a szenvedély; kaasa haarama magával ragad
3. (kütkestama, köitma) elragadó, magával ragadó ♦ töö haaras mind magával ragadott a munka; olime haaratud sügismetsa ilust magával ragadott minket az őszi táj szépsége; haarav muusika magával ragadó zene; haarav vaatepilt magával ragadó látvány / elragadó látvány

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

idanema <idane[ma idane[da idane[b idane[tud 27 v>
1. csírázik, kel, fogan ♦ idanematud seemned csírátlan magok; kartulid on läinud idanema kicsírázott oa burgonya/krumpli
2. piltl (arenema hakkama, tärkama) sarjad, csírázik ♦ tema peas hakkas üks mõte idanema egy gondolat kezd csírázni a fejében
■LS: idanemis+ ♦ idanemisenergia bot csírzási energia; idanemisprotsent põll csírázási százalék; idanemisprotsess csírázási folyamat; idanemistemperatuur bot csírázási hőmérséklet

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

karvupidi <+pidi adv>, ka karvu pidi (karvadest kinni haarates) hajba kap; (juustest kinni hoides) hajánál fogva ♦ kellegagi karvupidi kokku minema hajba kap vkivel

kett2 <k'ett keti k'etti k'etti, k'etti[de k'etti[sid_&_k'ett/e 22 s> (Siberis elava pisirahva liige) ket

koondportree <+portr'ee portr'ee portr'ee[d -, portr'ee[de portr'ee[sid_&_portr'e[id 26 s> összesített kép

koonus <k'oonus k'oonuse k'oonus[t k'oonus[se, k'oonus[te k'oonus/i_&_k'oonuse[id 11_&_09 s; koonus koonuse koonus[t -, koonus[te koonuse[id 09 s> mat kúp ♦ tüvikoonus csonka kúp
■LS: koonus+ ♦ koonusdiagramm kúpdiagram

kreemitama <kreemita[ma kreemita[da kreemita[b kreemita[tud 27 v> (kreemiga võidma) ken, krémez ♦ käsi kreemitama kenőcsöt ken a kezére

kujutis <kujutis kujutise kujutis[t kujutis[se, kujutis[te kujutis/i 11 s> kép, ábrázolás, ábra ♦ graafiline kujutis grafikus ábra; tõeline kujutis füüs valódi kép; ruumkujutis, ruumiline kujutis füüs térbeli ábrázolás

kujutluspilt <+p'ilt pildi p'ilti p'ilti, p'ilti[de p'ilti[sid_&_p'ilt/e 22 s> kép, képzelet

kuva <kuva kuva kuva -, kuva[de kuva[sid 17 s> info (silmanähtav kujutis) kép

lekkima <l'ekki[ma l'ekki[da leki[b leki[tud 28 v; l'ekki[ma l'ekki[da l'ekki[b l'ekki[tud 27 v> (vedelikku v gaasi läbi laskma) szivárog, kiszivárog, ereszt, léket kap, beázik ♦ paat lekib a csónak ereszt; katus lekib beázik a tető; lekkiv toru szivárgó cső

määrima <m'ääri[ma m'ääri[da määri[b määri[tud 28 v> (pinnale kandma ja laiali ajama v sisse hõõruma, määret seadmete liikuvate osade vahele viima) bemaszatol, összepiszkol, összejár, zsíroz, rámázol, piszkít, odaken, mocskol, megveszteget, megken, maszatol, lekenyerez, kizsíroz, keneget, ken, besároz, bemázol ♦ võid leivale määrima vajat ken a kenyérre, megkeni a kenyeret vajjal; midagi kellelegi pähe määrima nyakába akaszt vkinek vmit; end kellelegi kaela määrima vkinek a nyakába varrja magát

neel <n'eel neelu n'eelu n'eelu, n'eelu[de n'eelu[sid_&_n'eel/e 22 s>
1. anat (seedekulgla ja hingamisteede algusosa, faarünks) garat ♦ neelu limaskesta põletik garatnyálkahártya-gyulladás; vulkaani punane neel piltl a vulkán vörös torka
2. (neela[ta]mine, neelatus) korty, nyelés ♦ rüüpa veel üks neel igyál még egy kortyot
3. (neeluaeg kaladel) kap ♦ praegu on hea haugi neel most kap a csuka
4. (pl) kõnek (isud, himud) étvágy, vágy ♦ tal käivad neelud viina järele pálinka után vágyik; väimehe neelud käivad ämma raha järele piltl a vő az anyósa pénzére feni a fogát
5. (neelav, imev veekeeris, neelukoht) örvény
6. bot (õie krooniputke suue, õieneel) virágkehely
7. ehit (katuse murrukoht, kuhu vihmavesi kokku voolab) vápa

nepp2 <n'epp nepi n'eppi n'eppi, n'eppi[de n'eppi[sid_&_n'epp/e 22 s> aj (uus majanduspoliitika NSV Liidus 1921--1928) NEP

nipsama <n'ipsa[ma nipsa[ta n'ipsa[b nipsa[tud 29 v>
1. (kergelt lööma, nipsu laskma) legyint, fricskáz, pöccint ♦ ma kõvasti ei löönud, paar korda nipsasin nem ütöttem erősen, csak párszor meglegyintettem; nipsab sõrmega sigareti otsast tuhka lepöccintette a cigarettáról a hamut
2. (nipsakalt ütlema) visszavág ♦ nipsas mulle teravalt vastu v vastuseks élesen visszavágott nekem
3. (ära näpsama) csíp, kap ♦ tihane nipsas seemne peopesalt a cinke elcsípte a markomból a magot; koer nipsas mul sardelli käest a kutya elkapta a kezemből a virslit

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

näkkama <n'äkka[ma näka[ta n'äkka[b näka[tud 29 v>
1. (õnge hakkama) kap ♦ hommikul näkkab [kala] hästi reggelente jó a kapás; forell ei näkka ilma vihmaussita nem akad horogra a lazac giliszta nélkül
2. kõnek (õnnestuma, vedama) szerencse ♦ mul näkkas eksamil piletiga szerencsém volt a tétellel a vizsgán; meil näkkas ilmadega szerencsénk volt az időjrással; otsin sobivat tööd, aga ei näkka kuskilt megfelelő munkát keresek, de nincs szerencsém

omandama <omanda[ma omanda[da omanda[b omanda[tud 27 v>
1. (soetama) elsajátít, birtokba vesz, megszerez, kitanul, eltanul; ([juurde] saama v võtma) kap ♦ omandas maja ostu teel vásárlás útján vált a ház tulajdonosává, megvette a házat; omandas pärandina maja házat örökölt; omandas doktorikraadi megszerezte a doktori címet; ta on omandanud tööka mehe kuulsuse szorgalmas ember hírében áll; kaasasündinud ja omandatud haigused veleszületett és szerzett betegségek; omandatud immuunsus szerzett/adaptív immunitás
2. (ära õppima) tanul ♦ teadmisi omandama tudást szerez; keeli omandama nyelveket tanul
■LS: omandamis+ ♦ omandamiskiirus tanulási sebesség; omandamiskirg birtoklási szenvedély

peksa saama kikap, ruhát kap, verést kap

perekonnapilt <s> családi fénykép, családi kép

pilt <p'ilt pildi p'ilti p'ilti, p'ilti[de p'ilti[sid_&_p'ilt/e 22 s>
1. (tasapinnaline kujutis) kép ♦ vesipilt matrica; ma joonistan sinust pildi lerajzollak; ta tütar on ilus nagu pilt a lánya álomszép
2. (foto) fénykép, fotó, felvétel ♦ mustvalge pilt fekete-fehér kép; grupipilt csoportkép; klassipilt osztálykép; perepilt családi kép; rinnapilt mellkép; värvipilt színes felvétel; pilti tegema millestki lefényképez vmit
3. kõnek (röntgeniülesvõte) felvétel ♦ röntgenipilt röntgenfelvétel
4. (vaatepilt, olukord, seis) kép ♦ elupilt életkép; mängupilt sport a játék képe; tänavapilt utcakép; üldpilt összkép; haiguse kliiniline pilt a betegség klinikai képe; kujuta pilti! képzeld el!
5. (ettekujutus, ülevaade) kép ♦ mul on asjast teistsugune pilt másképpen látom a dolgot
6. (sõna, kujutava kunsti, muusika abil loodav kujutis) kép
7. kirj, teater (lavateose lõik) színpadi jelenet
■LS: pildi+ ♦ pildialbum fényképalbum; pildiallkiri képaláírás; pildigalerii kunst galéria, képgyűjtemény; pildikogu (1) van (pildigalerii) képtár; (2) (maalikogu) képgyűjtemény; pildimaterjal képanyag; pildinäitus kõnek képkiállítás; pildiraam fényképkeret, a kép kerete, képkeret; pildiraamat képeskönyv; pildisari, pildiseeria képsorozat; pilditöötlus képfeldolgozás
pilt+ ♦ piltpostkaart képeslap; piltmõistatus képrejtvény

puuslak <p'uusl'ak p'uuslaki p'uusl'akki p'uusl'akki, p'uusl'akki[de p'uusl'akki[sid_&_p'uusl'akk/e 22 s> kõnek ([hobuste] hingeldustõbi, rinnutus) keh ♦ puuslakis hobune kehes ló; hobune jäi puuslakki kehet kapott a ló

pärima <päri[ma päri[da päri[b päri[tud 27 v>
1. (pärandiks saama, pärilikkuse teel omandama) örököl, örökül kap vmit ♦ tütar on pärinud ema iseloomu a lány az anyja természetét örökölte; paganlusest päritud uskumus a pogány korból szármázó babona
2. (küsides [järele] uurima, järele kuulama) érdeklődik, tudakol, kérdezősködik; ([tungivalt] küsima) megkérdez ♦ ära praegu päri, hiljem kuuled! most ne kérdezz, később hallod!; kas keegi on vahepeal minu järele pärinud? kérdezett-e közben valaki utánam?
■LS: pärimis+ ♦ pärimisõigus jur (õigusnormide kogum) öröklési jog

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

stseen <sts'een stseeni sts'eeni sts'eeni, sts'eeni[de sts'eeni[sid_&_sts'een/e 22 s>
1. teater (etteaste) jelenet ♦ dramaatiline stseen dramatikus jelenet; esimese vaatuse teises stseenis az első felvonás második jelenetében; lõppstseen zárójelenet; massistseen tömegjelenet
2. (olupilt) jelenet, kép
3. (äge sõnavahetus, tüli) jelenet ♦ perekondlik stseen családi jelenet; armukadedusstseen féltékenységi jelenet; ära tee stseeni! ne rendezz jelenetet!

sülgama <s'ülga[ma sülja[ta s'ülga[b sülja[tud 29 v> (sülitama) köp; (välja sülitama) kiköp

sülitama <sülita[ma sülita[da sülita[b sülita[tud 27 v>
1. (suust sülge vm välja laskma) köp, köpköd; (välja) kiköp; (kellegi peale sülitama) leköp; (vihaga sülitama) ráköp ♦ ta sülitas mu supi sisse beleköpött a levesembe; haige köhib ja sülitab verd a beteg köhög és vért köp ki; sülitas paparatso peale leköpött egy lesifotóst
2. kõnek (kellestki v millestki mitte hoolima, kellelegi v millelegi käega lööma) fittyet hány vkinek/vminek v vkire/vmire, fütyül rá, semmibe vesz ♦ ta sülitab seadustele semmibe veszi a törvényeket

tahvelmaal <+m'aal maali m'aali m'aali, m'aali[de m'aali[sid_&_m'aal/e 22 s> kunst (vabalt ümber paigutatav maal) kép

tatistama <tatista[ma tatista[da tatista[b tatista[tud 27 v> kõnek (nuuskama) kifúj; (sülitama) köp; (nutma) sír

vaade <vaade v'aate vaade[t -, vaade[te v'aate[id 06 s>
1. (silmavaade) pillantás, tekintet
2. (maastiku panoraam) körkép, látkép, kilátás ♦ suurepärane vaade ümbruskonna metsadele gyönyörű kilátás a környező erdőkre; vaade sillalt jõele kilátás a hídról a folyóra; mäelt avaneb avar vaade pazar kilátás nyílik a hegyről; üks aken oli vaatega aeda az egyik ablak kertre nézett
3. (maastikku, hooneid kujutav [kunsti]teos) kép
4. (tõekspidamine, seisukoht) nézet, szemlélet, elképzelés ♦ iganenud vaated túlhaladott nézetek
5. tehn nézet ♦ eestvaade elölnézet; külgvaade oldalnézet
■LS: vaate+ ♦ vaateplatvorm kilátó; vaateratas óriáskerék; vaatesaal nézőtér; vaatetorn kilátótorony

vilistama <vilista[ma vilista[da vilista[b vilista[tud 27 v>
1. elfütyül, sípjelet ad, sípol, köp, fütyül, fütyörészik, füttyent
2. piltl (mitte hoolima, mitte tähelepanu osutama) ♦ vilistama kellegi/millegi peale fittyet hány vkinek/vkire/vmire

võrsuma <v'õrsu[ma v'õrsu[da v'õrsu[b v'õrsu[tud 27 v> (võrseid moodustama v ajama) hajt, zsendül, sarjad, kel

õlitama <õlita[ma õlita[da õlita[b õlita[tud 27 v> (õliga kokku tegema) ken, olajoz, megolajoz, kizsíroz

ärkama <'ärka[ma ärga[ta 'ärka[b ärga[tud 29 v> (ärkvele tõusma, virguma) ébred, kel, felocsúdik, felkel, felelevenedik, ébredezik ♦ ärka üles! ébredj!; ärkas narkoosist felébredt az altatásból; ärkas mõtetest gondolataiból felocsudott; temas ärkas endine õpetaja felébredt benne a hajdani tanár

äsama <äsa[ma äsa[da äsa[b äsa[tud 27 v>
1. (äigama, virutama) üt, csap, behúz ♦ keegi äsas talle kuklasse v mööda kukalt v vastu kukalt valaki nyakon csapta/teremtette/vágta
2. (haarama) (fel)kap ♦ äsas vaadi sülle ölbe kapta a hordót

ülevaade <+vaade v'aate vaade[t -, vaade[te v'aate[id 06 s> (terviklik üldpilt, selge ettekujutus) áttekintés, összefoglaló, összefoglalás, szemle, körkép, keresztmetszet, kép, figyelő