[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

auk <'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyuk; (ava) nyílás; (maa sees) gödör; (sissevajunud koht) mélyedés ♦ väike auk gödröcske; rebase auk a róka lyuka; aknaauk ablaknyílás; hundiauk farkasverem; unkaauk padláslyuk; võtmeauk kulcslyuk; auke lööma lyukaszt; auku puurima lyukat fúr; auku jäässe raiuma léket vág a jégen; auku kaevama kiássa a gödröt; auku vajuma beesik; auku kinni nõeluma befoltozza a lyukat; sukas on auk lyuk van a harisnyáján; tee on auke täis lyukas az út; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos

elama <ela[ma ela[da ela[b ela[tud 27 v>
1. él; (elunema) lakik ♦ pealinnas elama fővárosban lakik; maal elama falun lakik, vidéken lakik; jõukalt elama bőségben él, jómódban él; pensionist elama a nyugdíjából él; teiste kulul elama élősködik; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; minu vanemad elavad veel a szüleim még élnek; kuidas sa elad? hogy vagy?; elame, näeme majd meglátjuk; elagu juubilar! éljen az ünnepelt!; ela ise ja lase teistel elada élni és élni hagyni; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen; laialt elama nagy lábon él; õhust ja armastusest elama a levegőből él; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (elumärke avaldama, elavana tunduma) él

esimene <esimene esimese esimes[t esimes[se, esimes[te esimes/i 12 num, adj> első ♦ esimene aprill április elseje; esimene peatükk első fejezet; esimene korrus földszint; esimene pööre keel első személy; esimene kirjanduslik katsetus zsenge; armastus esimesest pilgust szerelem első látásra; esimene roog első fogás; esimene vastutulija az első jöttment; esimene lumi első hó; esimese astme kohus jur elsőfokú bíróság; esimese astme põletushaav első fokú égési sérülés; esimese klassi õpilane elsős, első osztályos; esimesel pilgul első pillantásra, (első) ránézésre; esimesel võimalusel az első adandó alkalommal; esimest korda első alkalommal, először, első ízben; esimest korda elus először életében; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...

hakatama <hakata[ma hakata[da hakata[b hakata[tud 27 v>
1. (algust tegema) kezdeni ♦ kes hakatas riiu? ki kezdte a veszekedést?
2. (süütama, läitma) meggyújtani, rágyújtani ♦ hakatasin puud ahjus põlema meggyújtottam a fát a kályhában; hakatas piibu põlema pipára gyújtott, rágyújtott a pipára

haridus <haridus hariduse haridus[t haridus[se, haridus[te haridus/i 11 s> (iskolai) végzettség, képzettség, műveltség, képzés, oktatás ♦ tal on hea haridus jó végzettsége van; mitmekülgne haridus sokszínű oktatás; madal haridus alacsony képzettség; tasuline haridus fizetős oktatás; tasuta haridus ingyenes oktatás; algharidus elemi végzettség; eriharidus szakmai képzettség; humanitaarharidus bölcsészképzés; keskharidus középfokú végzettség; keskeriharidus középfokú szakirányú végzettség; kooliharidus iskolai végzettség; kunstiharidus művészeti képzettség; kutseharidus szakképzés; kõrgharidus felsőoktatás; muusikaharidus zenei képzettség; üldharidus közoktatás, általános műveltség; haridust tõendav dokument végzettséget igazoló okirat; hariduseta inimene műveletlen ember; tal on hariduses suured lüngad hiányos a képzettsége, hiányos a műveltsége; missugune v mis haridus teil on? milyen képzettséggel rendelkezik?; mul on põhiharidus alapfokú végzettségem van; kes te hariduselt olete? mi a végzettsége?; ta sai hiilgava hariduse kitűnő képzést kapott
■LS: haridus+ ♦ haridusasutus oktatási intézmény; hariduselu oktatási élet; haridusjanu művelődésszomj; hariduskeskus oktatási központ; hariduskulud oktatási kiadások, oktatási költség; haridusministeerium oktatásügyi minisztérium; haridusminister oktatásügyi miniszter; hariduspoliitika oktatáspolitika; haridusreform oktatási reform; haridussüsteem oktatási rendszer; haridustase képzettségi szint, műveltségi szint; haridustee iskolai pályafutás; haridustöö oktatói munka

hohoo <hoh'oo interj> ohó, hahó, hű, hú ♦ hohoo, mis ma kuulen! ohó, mit hallok!; hohoo, kes seal on? hahó, ki van ott?; hohoo, mis siin on juhtunud! hú, mi történt itt!

iganes <iganes adv>
1. (rõhutava sõnana: vähegi, üldse, eales, iialgi) bármi, akármi, bárki, akárki, bárhogy, akárhogy, bárhol, bárhova, ami, ahogy ♦ võta, mis sa iganes soovid! vegyél, amit csak akarsz; aitas mind, kuidas iganes sai úgy segített, ahogy csak tudott; otsin su üles, kus sa iganes oled v [ei] oleks megkereslek, bárhol is légy; kuhu iganes ma lähen bárhova is megyek; kes iganes akárki
2. (eitavas lauses) (iialgi, kunagi, mingil juhul) sohasem, sosem ♦ mitte iganes ei saa seda unustada sosem feledhető; ta ei teeks iganes seda sohasem tenné ezt

igaüks <+'üks ühe 'ühte 'ühte, - - 22 pron>
1. (igamees) mindenki, valahány, ki-ki, egy-egy ♦ igaüks meist mindannyian; igaühega eraldi rääkima mindenkivel külön beszélni; igaühel on oma maitse embere válogatja; igaüks neist jõi klaasi teed mindegyikük megivott egy pohár teát
2. (ükskõik kes) bárki ♦ igaüks meist bárki közülünk; sellega tuleb igaüks toime erre bárki képes

ilmeksimatu <+'eksimatu 'eksimatu 'eksimatu[t -, 'eksimatu[te 'eksimatu[id 01 adj> tévedhetetlen ♦ peab end ilmeksimatuks tévedhetetlennek hiszi magát; kes meist nii ilmeksimatu on! senki sem tévedhetetlen

joru <joru joru joru -, joru[de joru[sid 17 s>
1. (jäme põrisev hääl) brungás, búgás, dúdolás, gagyog; (kõmin) dörgés ♦ ühetooniline joru egyhangú brungás; lõõtspilli joru búg a harmonika; mina laulan sõnu, teie ajage joru én éneklem a szavakat, ti dúdoljatok; laps ajas enesega rahulolevat joru a gyerek elégedetten gagyogott magában
2. kõnek (tüütu jutt, pidev ühesama korrutamine) duma, rizsa, locsogás ♦ ikka vana joru ugyanaz a régi duma; ajavad pealegi oma joru ugyanazt hajtogatják; kes joobnu joru tõsiselt võtab ki veszi komolyan egy részeg dumáját; meil pole aega kuulata pikka joru nincs időnk hosszú locsogáts hallgatni
3. kõnek (rida, rodu) sor ♦ pikk autode joru hosszú autósor; kõik läheb vana joru minden a szokásos módon megy; mitu nädalat jorus több héten át

juhatama <juhata[ma juhata[da juhata[b juhata[tud 27 v>
1. (teed näitama) vezet, vezérel, vezényel, utasít, térít, terel, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet; (suunama) irányít, terel, vezérel; (ise kaasas v ees käies) vezet, elvezet ♦ poiss juhatas meile kõige otsema tee jaama a fiú megmutatta nekünk a legrövidebb utatt a pályaudvarra; mees läks juhatatud suunas a férfi a megadott irányba ment; kuu ja tähed juhatasid talle teed a hold és a csillagok mutattak neki utat; naine juhatas nad läbi õue a nő átvezette őket az udvaron; meile juhatati, kus teemeister elab megmutatták nekünk merre lakik az útmester; kes teid siia juhatas? ki irányított ide titeket?; peremees juhatas külalise tuppa a házigazda bevezette a vendégeket a szobába; juhata mulle üks korralik võõrastemaja ajánlj nekem egy tisszetéges szállodát; juhata meile hea lapsehoidja ajálnj nekem egy jó dadát; õigele v tõe teele juhatama piltl helyes útra terel
2. kõnek (õpetama) okít, oktat ♦ kõik aina juhatavad ja õpetavad mindenki csak okít meg tanít
3. (õiget kulgu tagama) vezet; (juhtima) vezet ♦ koosolekut juhatama értekezletet vezet; kateedrit juhatama tanszéket vezet; ehitustööd juhatama az építkezési munkát irányítja, építkezést vezet; orkestrit juhatama zenekart vezet; vägesid juhatama (had)sereget vezérel

junkur <j'unkur j'unkru j'unkru[t -, j'unkru[te j'unkru[id 02 s>
1. aj (Preisi aadlik, feodaalmõisnik, kõrgaadliku poeg) junker
2. aj (sõjakooli õpilane Venemaal) kadét
3. iroon (noormees, kavaler) gavallér ♦ kes see junkur sul on? ki ez a gavallér?
■LS: junkru+ ♦ junkrukool kadétiskola; junkruülikond kadét egyenruha

järeltulija <+tulija tulija tulija[t -, tulija[te tulija[id 01 s> ivadék, utód, sarj, magzat, leszármazott; (võsuke) sarj ♦ kes saab ta järeltulijaks direktorikohal? ki lesz az utódja az igazgatói székben?; kuulsa suguvõsa viimane järeltulija a híres család utolsó leszármazottja

järjekord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (järgnemise, reastumise kord) rend, sorrend, sor ♦ harjumuspärane järjekord a szokásos sorrend; kronoloogiline järjekord időrendi sorrend; tähestikuline järjekord ábécérend, betűrend; pöördjärjekord, vastupidine järjekord fordított sorrend; järjekorras sorjában; järjekorrast kinni pidama betartja a sorrendet
2. (kelle v mille koht mingis reastuses v järjestuses, inimeste rida, kes ootavad midagi) sor ♦ pikk järjekord hosszú sor; väljaspool järjekorda soron kívül; järjekorras sorban; järjekorda asuma v võtma beáll a sorba; järjekorras seisma sorban áll; varsti jõuab järjekord minuni hamarosan rám kerül a sor, hamarosan sorra kerülök

kaasas <kaasas adv> (ühes, koos, seltsis) együtt; (endaga ühes) -val/-vel ♦ kes sinuga kaasas on? ki van veled?; mul on soojad riided kaasas hoztam magammal meleg ruhát; dokumendid peavad alati kaasas olema mindig kell, hogy nálad legyen a személyi igazolványod; moega kaasas käima halad a divattal

kaevama <k'aeva[ma kaeva[ta k'aeva[b kaeva[tud 29 v>
1. (süvendit, auku tegema) ás, kiás; (ära) elás; (lahti) kiás; (maa sisse) elássa a földbe ♦ maad kaevama ássa a földet; kraavi kaevama árkot ás; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (välja otsima) előkotor ♦ kaevab võtme taskust előkotorja a zsebéből a kulcsot
■LS: kaevamis+ ♦ kaevamislabidas ásólapát; kaevamismasin tehn ásógép, kotrógép; kaevamistöö ásómunka

kahju <kahju kahju kahju[t_&_kahju -, kahju[de kahju[sid 16 s>
1. kár, ártalom; (aineline) veszteség ♦ majanduslik kahju anyagi kár; materiaalne kahju anyagi kár; varaline kahju vagyoni kár; kahju hüvitama v tasuma v katma kárt térít; kahju kannatama v kandma kárt szenved; {kellele-millele} kahju tegema árt vkinek/vminek; {kellele-millele} kahju tekitama kárt okoz; kahju hindama kárt értékel; ujumine ei tee sulle kahju v ei tule sulle kahjuks az úszás neked sosem árt; kes kahju kardab, see kasu ei saa gyáva népnek nincs hazája
2. (rahulolematus, nukker meel, osavõtu-, haledustunne) sajnálat, kár ♦ mul on kahju lahkuda kár elmennem; kahju, et sadama hakkas kár, hogy esik; {kellel} mul pole selle jaoks oma ajast kahju nem sajnálom rá az időmet; mul on temast kahju sajnálom (őt); väga kahju! nagyon sajnálom!

kannatama <kannata[ma kannata[da kannata[b kannata[tud 27 v>
1. (rasket kogema, läbi elama) szenved, megszenved ♦ nälga kannatama éhezik; puudust kannatama nélkülöz, ínséget szenved, ínségben sanyarog; valu kannatama szenved a fájdalomtól; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (kahju, viga saama) szenved, megrongálódik ♦ kuivuse käes kannatama szenved a szárazságtól; kahju kannatanud isik a kárt elszenvedő személy; mööbel sai transpordi käigus kannatada szállítás közben a bútorok megrongálódtak
3. (taluma, sallima) elvisel; (vastu pidama) kitart ♦ kannatan sellegi kuidagi moodi ära ezt is elviselem valahogyan; ta ei kannata tõmbetuult nem képes ellenállni a huzatnak; haige ei kannata transporti a beteg nem tartja ki a szállítást; paber kannatab kõik[e] piltl a papír mindent kibír
4. (kannatlik olema, edasilükkamist võimaldama) tűr ♦ kannata pisut! légy türelmes!; asi ei kannata edasilükkamist az ügy nem tűr halasztást

kasu1 <kasu kasu kasu -, kasu[de kasu[sid 17 s> haszon; (tulu) nyereség, profit ♦ aineline kasu anyagi haszon; mõlemapoolne v vastastikune kasu kölcsönös haszon; rahaline kasu pénzügyi haszon; puhaskasu tiszta haszon; kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji; kasu saama hasznot húz; kasu tooma hasznot hajt; kasudega kauplema profitál; vestlusest oli palju kasu nagy haszna volt a megbeszélésnek; mis kasu sellest on? mi annak a haszna?; aeg töötab meie kasuks az idő nekünk dolgozik; kaalukaussi kellegi kasuks kallutama vki javára billenti a mérleget; kes kahju kardab, see kasu ei saa gyáva népnek nincs hazája

kaua <kaua adv> sokáig, hosszú ideig ♦ päris kaua elég sokáig; võrdlemisi kaua jó sokáig; kui kaua? meddig?; kaua kestma sokáig tart; enne seda oli ta kauem aega ilma tööta előtte hosszabb ideig munkanélküli volt; kaua aega tagasi régen; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem

keegi <k'eegi kellegi kedagi -, - - 00 pron>
1. (jaatavas lauses) (teadmata kes) valaki; (kes tahes) bárki ♦ ta räägib kellegagi beszélget valakivel; keegi teine maksab valaki más fog fizetni; on seal keegi? van ott valaki?; seda võib juhtuda kellega tahes ez bárkivel megesik
2. (eitavas lauses) (mitte ükski) senki ♦ [mitte] keegi ei armasta mind senki nem szeret engem; [mitte] keegi ei ole täiuslik senki nem tökéletes; ma ei tunne kedagi siin senkit sem ismerek itt; tal pole häda kedagi kõnek nincs semmi baja; ära räägi sellest kellelegi! ne mondd el senkinek!
3. (adjektiivselt) (osutab, et isik on lähemalt määratlemata) valaki ♦ tal on keegi külaline valaki vendége van
4. kõnek (mittemingisugune) semmi ♦ see pole kellegi palk, mida ma saan ez semmi fizetés, amit kapok

kergitama <kergita[ma kergita[da kergita[b kergita[tud 27 v> felhúz, (meg)emel, fellebbent; (rasket eset millegi abil) megemel ♦ pükse kergitama felhúzza a nadrágját; kulme kergitama felvonja a szemöldökét, felhúzza a szemöldökét; klaasi kergitama italozik; tainast kergitama megkeleszti a tésztát; küsimust kergitama piltl felveti a kérdést; kaabut kergitama megemeli a kalapját; tuul kergitas tüdrukukese kleidisaba a szél fellebbentette a kislány szoknyácskáját; kes koera saba kergitab, kui koer ise minden cigány a maga lovát dicséri; milleltki saladuseloori kergitama fellebbenti a fátylat vmiről

kes <k'es kelle ke[da -, kelle[l_&_k'e[l kelle[lt_&_k'e[lt; pl k'es, kelle_&_kelle[de, ke[da 00 pron> ki, kicsoda; (seob kõrvallauset pealausega) aki ♦ kes seal on? ki van ott?; kes nõnda ütles? ki mondta ezt?; kellega te kohtusite? kikkel találkoztatok?; kellelt sa seda kuulsid? ezt kitől hallottad?; kellena ta praegu töötab? miként dolgozik most?; kellega sa rääkisid? kivel beszéltél?; kelleks ma tahan suurena saada? mi legyek, ha nagy leszek?; tulid need, keda ei oodatud azok jöttek el, akiket nem is vártunk; kes oskab, see teeb aki tudja, csinálja; kes teab, vahest ongi nõnda parem ki tudja, talán jobb is így; kes tahes, ükskõik kes akárki, bárki

kirjutaja <kirjutaja kirjutaja kirjutaja[t -, kirjutaja[te kirjutaja[id 01 s>
1. (isik, kes kirjutab) író ♦ kirjandi kirjutaja a fogalmazás írója
2. (sekretär) írnok ♦ vallakirjutaja községi írnok

kivi <kivi kivi kivi k'ivvi, kivi[de kivi[sid_&_kiv/e 17 s>
1. (kõva aine, sellest keha) kő ♦ krobeline kivi durva kő; lapik kivi lapos kő; sammaldunud kivi mohás kő; tahutud kivi faragott kő; hambakivi med fogkő; hauakivi sírkő; kalmukivi sírkő; kantkivi ehit kockakő; lubjakivi mészkő; munakivi macskakő; ränikivi kovakő; mälestuskivi emlékkő; nurgakivi (1) ehit sarokkő; (2) piltl alapkő, sarokkő; ohvrikivi áldozati kő; sillutuskivi útburkolókő; tarkade kivi a bölcsek köve; veskikivi malomkő; kividest laotud aed kőből készült kerítés; kive tahuma követ farag; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; kivi langes mu(l) südamelt nagy/nehéz kő esett le a szívemről; kivi ei jää kivi peale kő kövön nem marad; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; kivi kotti! jó vadászatot!
2. (vääriskivi) drágakő ♦ kiviga sõrmus köves gyűrű
3. (luuvilja seemne luu) mag ♦ aprikoosikivi barackmag; ploomikivi szilvamag; kivideta kirsikeedis mag nélküli meggylekvár
4. (mänguplaadike lauamängudes) kő, kocka ♦ doominokivi dominókő
5. (hrl pl) med (sooladest ladestunud moodustis organeis) kő ♦ neerukivid vesekő; sapikivid epekő
■LS: kivi+ ♦ kiviaed kőkerítés; kiviehitis kőépítmény; kivigravüür kőnyomat; kivihoone kőépület; kivijalg ehit kőalapzat; kivikangur kőrengeteg; kivikelder kőpince; kivikindlus kővár; kivikirik kőtemplom; kivikirves arheol kőfejsze; kivikõrb kősivatag; kivimaja kőház; kivimurd kőbánya, kőfejtő; kivimüür kőfal; kivipink kőpad; kivipinnas kőtalaj; kiviplaat kőlap; kivipost kőoszlop; kivipõrand kőpadló; kiviraidur kőfaragó; kiviraiuja kőfaragó; kiviraiumine kőfaragás; kiviring arheol kőkör; kivirist kőkereszt; kivisein kőfal; kivisild kőhíd; kivisillutis kőburkolat, kövezet; kiviskulptuur kőszobor; kivitee kőút; kivitrepp kőlépcső; kivitükk kődarab; kivivaring kőomlás; kivivill ehit kőzetgyapot; kivivõlv kőboltozat; kiviõli kőolaj

koer <k'oer koera k'oera k'oera, koer[te_&_k'oera[de k'oera[sid_&_k'oer/i 23_&_22? s, adj>
1. s kutya; (emane) szuka; (isane) kan ♦ kodutu koer kóbor kutya; kuri koer harapós kutya; tiine koer vemhes szuka; marutaudis koer veszett kutya; puhastverd koer fajkutya; jahikoer vadászkutya; juhtkoer vakvezetőkutya; karjakoer pásztorkutya, juhászkutya; ketikoer láncos kutya; kodukoer zool (Canis familiaris) házikutya; politseikoer rendőrkutya; töökoer munkakutya; tõukoer fajkutya; urukoer kotorékeb; valvekoer őrkutya; veokoer szánhúzókutya; verekoer véreb; õuekoer házőrzőkutya, udvari kutya; Dalmaatsia koer dalmát eb; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera dresseerima v välja õpetama kutyát idomít; koer haugub a kutya ugat; koer klähvib a kutya csahol; koer ulub a kutya vonít; koera pidama kutyát tart; koer tõi pojad v kutsikad a szuka világra hozta kicsinyéit/kölykeit; laps kardab koera a gyermek fél a kutyától; olen väsinud kui koer fáradt vagyok mint a dög; koera ujuma kutyaúszásban úszik; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva; koer on siia maetud itt van kutya eltemetve; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne velük rekeszteni; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána; ettevaatust, kuri koer! vigyázz, a kutya harap!
2. s kõnek, hlv (inimese kohta) kutya
3. adj kõnek (ulakas, ülekäte läinud) huncut, kópé
■LS: koera+ ♦ koeraamet kõnek, piltl kellemetlen feladat; koeraelu kõnek, piltl kutya élet; koerahais kutyaszag; koerailm kõnek, piltl kutya (rossz) idő; koerakari kutyafalka; koerakasvataja kutyatenyésztő; koerakasvatus kutyatenyésztés; koerakuut kutyaól, kutyaház; koerarakend kutyafogat; koeratõug kutyafajta
koerte+ ♦ koertenäitus kutyakiállítás; koerterakend kutyafogat; koertekool kutyaiskola

kopikas <kopikas kopika kopika[t -, kopika[te kopika[id 02 s>
1. (rahaühik, münt) kopek, kopejka ♦ viis kopikat öt kopek; kes kopikat ei korja, see rublat ei saa ki a fillért nem becsüli, a forintot nem érdemli; sok kicsi sokra megy
2. kõnek (raha) fillér, garas

korjama <k'orja[ma korja[ta k'orja[b korja[tud 29 v>
1. gyűjt, szed, összegyűjt, összeszed, leszed ♦ lilli korjama virágot szed; seeni korjama gombát szed; klaase laualt kokku korjama összeszedi a poharakat az asztalról; vaarikaid (ära) korjama leszedi a málnát; pesu nöörilt ära korjama leszedi a ruhát a kötélről; rasva supi pealt ära korjama leszedi a zsírt a levesről; maha kukkunud õunu korvi korjama kosarakba gyűjti össze a lehullott almát; mesilased korjavad mett a méhek mézet gyűjtenek
2. (tagavaraks koguma) gyűjt(öget) ♦ uue korteri jaoks raha korjama új lakásra gyűjti a pénzt; kes kopikat ei korja, see rublat ei saa ki a fillért nem becsüli, a forintot nem érdemli; sok kicsi sokra megy

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

kull <k'ull kulli k'ulli k'ulli, k'ulli[de k'ulli[sid_&_k'ull/e 22 s>
1. (lind) sólyom, héja ♦ kanakull zool (Accipiter gentilis) héja
2. (jooksumäng) fogócska ♦ kulli mängima fogócskát játszik, fogócskázik; kes kull on? ki lesz a fogó?
3. (vapikotkas) fej ♦ kull või kiri? fej vagy írás?; széna vagy szalma?
■LS: kulli+ ♦ kullinina piltl karvalyorr; kullinokk sascsőr; kullipilk piltl sastekintet; kullisilm piltl sasszem

kõrval1 <kõrval postp, adv> vt ka kõrvale, kõrvalt
1. postp [gen] (kelle-mille juures, ligidal, järgnevuses) mellett ♦ tool on ukse kõrval a szék az ajtó mellett van; minu kõrval istuv tüdruk a mellettem ülő lány; kes seisab suure kollase auto kõrval? ki áll a mellett a nagy sárga autó mellett?
2. postp [gen] (samaaegselt millega, lisaks) mellett
3. postp [gen] (kellega-millega võrreldes) vmihez/vkihez képest ♦ mis on minu töö sinu töö kõrval! az én munkám a tiedhez képest semmi!
4. adv (juures, ligidal) mellett ♦ kes tal kõrval seisab? ki áll mellette?

kääksutama <kääksuta[ma kääksuta[da kääksuta[b kääksuta[tud 27 v> nyekereg ♦ kes siin viiulit kääksutab? ki nyekereg itt azzal a hegedűvel?

külge lööma
1. (külge kinnitama) ráhajt
2. (flirtivalt lähenema) udvarolgat, ráhajt, kikezd ♦ poisid löövad sellistele tüdrukutele külge, kes... a fiúk kikezdenek azokkal a lányokkal, akik...; ta on hullem naine, kes kunagi on mulle külge löönud ő a legőrültebb nő, aki valaha rám hajtott

külvama <k'ülva[ma külva[ta k'ülva[b külva[tud 29 v> vet, vet, elszór, elhint; (täis) bevet ♦ käsitsi külvama kézzel vet; külvimasinaga külvama vetőgéppel vet; rukist külvama rozsot vet; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on)isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat; tüli külvama elhinti a viszály magvát; konkolyt hint (a tiszta búza közé)

leidma <l'eid[ma l'eid[a leia[b l'ei[tud, l'eid[is l'eid[ke 34 v> (üles, kätte) (meg)talál; (avastama) felfedez ♦ ta leidis oma võtme üles megtalálta a kulcsát; viga leidma hibát talál; nad leidsid teineteist egymásra találtak; ma ei leidnud tervest majast mitte kedagi az egész házban senkit sem találtam; üles leidma megtalál, rátalál; ma ei leia sõnu nem találok szavakat; tema eeskuju leidis järgimist példája követésre talált; tema vaev leidis tunnustust fáradozása elismerésre talál; kes otsib, see leiab aki keres, (az) talál; soodsat vastukaja leidma kedvező talajra talál; pime kana leiab ka tera vak tyúk is talál szemet

leiduma <l'eidu[ma l'eidu[da l'eidu[b l'eidu[tud 27 v> akad, megkerül, előkerül, előfordul; (olemas olema) van, található ♦ milliseid maavarasid Eestis leidub? milyen ásványok találhatók Észtországban?; tööd ei leidu nem akad munka; leidub veel inimesi, kes ... vannak emberek, akik …

leiutama <leiuta[ma leiuta[da leiuta[b leiuta[tud 27 v> feltalál; kõnek (kavaldades välja mõtlema) kitalál ♦ kes leiutas raadio? ki találta fel a rádiót?; ega tema ei leiutanud jalgratast nem ő találta fel a spanyolviaszt

lipsama <l'ipsa[ma lipsa[ta l'ipsa[b lipsa[tud 29 v> suhan, surran; (sisse, mööda, läbi) besurran; (minema, käest) elszökik; (välja) kicsúszik ♦ kes tahes oleks võinud välja lipsata bárki kisurranhatott; tal lipsas suust üks vandesõna a száján kicsúszott egy káromkodás

loll <l'oll lolli l'olli l'olli, l'olli[de l'olli[sid_&_l'oll/e 22 adj, s>
1. adj (rumal, taipamatu) buta, ostoba, hülye ♦ loll tegu ostoba tett; loll inimene buta ember; loll juhtum buta eset
2. adj kõnek (hull, poole aruga, napakas) bolond ♦ ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; kedagi lolliks tegema a bolondját járatja vkivel, bolonddá tesz vkit; ära pea mind lolliks ne nézz (engem) madárnak
3. s (rumal inimene) buta; (lollus) butaság ♦ ära mängi lolli ne legyen már ostoba; loll, kes usub hiszi a piszi; loll kui saabas buta, mint az ágyú / a csizmatalp / a tök; buta, mint a föld; okos, mint a tavalyi/tordai kos; buta, mint a segg

lõikama <l'õika[ma lõiga[ta l'õika[b lõiga[tud 29 v>
1. vág, metsz; (lahti, katki, lõhki) feldarabol; (pügama, kärpima) nyír; (sisse graveerima) vés ♦ leiba lõikama kenyeret vág; klaasi lõikama üveget vág; sõrme lõikama elvágja az ujját; juukseid lõikama hajat nyír; küüsi lõikama körmöt vág; hekki lõikama nyírja a sövényt; viljapuid lõikama megmetszi a gyümölcsfákat; kääridega lõikama kinyír, ollóz; viiludeks lõikama szeletekre vág; pluusi välja lõikama kiszabja az inget; nuga lõikab hästi a kés jól vág; laev lõikab laineid a hajó hasítja/szeli a hullámokat; loorbereid lõikama babérokat arat; mida külvad, seda lõikad amilyen az adj(on) isten, olyan a fogadjisten; ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát; ki mint vet, úgy arat; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
2. (saagima) vág ♦ puid lõikama fát vág
3. (vilja) arat, vág ♦ rukist lõikama aratják/vágják a rozsot
4. kõnek (opereerima) operál, megműt; (kohitsema) kiherél ♦ patsienti lõigati mitu korda a pácienst többször megműtették; tal lõigati pimesool välja eltávolították a vakbelét, kivették a vakbelét; isast kassi lõikama kiheréli a kandúrt
5. piltl (valuaistingut v ebameeldivat tunnet tekitama) metsz ♦ külm tuul lõikas meile näkku hideg szél metszette arcunkat
6. kõnek (taipama, jagama) vág ♦ tal pea v nupp lõikab jól forog az esze; mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
7. piltl (millegi pealt teenima, kasu saama) ♦ kasu lõikama tudja, mitől döglik a légy; kõigest kasu lüpsma/lõikama a kútágast is megfeji

lõpuks <lõpuks adv>
1. (viimaks) végül, végre ♦ lõpuks ometi tulid! végre eljöttél!
2. (tegelikult, päriselt) végül ♦ kes ta niisugune siis lõpuks on? végül is ki ő?

maailmaparandaja <+parandaja parandaja parandaja[t -, parandaja[te parandaja[id 01 s> (isik, kes naiivselt usub, et tema ideede rakendamisel muutuks maailmaelu paremaks) világmegváltó, világboldogító

mingi <m'ingi m'ingi m'ingi[t -, m'ingi[te m'inge[id 01 pron>
1. (jaatavas lauses) (selline, mis v kes on täpsemalt määratlemata v teadmata, mingisugune) valamilyen, valamiféle; (ükskõik milline) bármilyen ♦ mingi mürgine taim valami mérgező növény; mingil kujul valamilyen formájában
2. (eitavas lauses) semmilyen ♦ mitte mingil juhul semmi esetre sem

mitmes <m'itmes m'itmenda m'itmenda[t -, m'itmenda[te m'itmenda[id 02 pron> (küsimuses: missuguses järjekorras, missugusel kohal arvulises järjestuses) hányadik ♦ mitmes kuupäev täna on? hányadika van ma?; kes teab kui mitmendat korda ki tudja, hányadszor

mõni <mõni mõne m'õn[d_&_m'õn[da m'õn[da, mõne[de mõne[sid 20 pron>
1. (keegi, teadmata kes) valaki, egyik-másik ♦ aga kui mõni meid näeb? de ha valaki meglát minket?; kas mõnel teist on nuga? van valakinek kése?; ainult mõni tuli csak néhányan jöttek el
2. (märgib umbmäärast väikest, loendatavat hulka) néhány, némely; (täiesti umbmäärase, hrl vähese hulga v määra kohta) valamennyi, valahány ♦ mõne minuti jooksul v kestel néhány perc alatt; ainult mõneks päevaks csak néhány napra; mõned aastad tagasi néhány évvel ezelőtt; mõni aeg tagasi nemrég, a minap; mõnes mõttes némely tekintetben

määraja <m'ääraja m'ääraja m'ääraja[t -, m'ääraja[te m'ääraja[id 01 s>
1. (kes määrab) határozó
2. (käsiraamat taksonite määramiseks) határozó ♦ taimemääraja, taimede määraja növényhatározó

müüja <m'üüja m'üüja m'üüja[t -, m'üüja[te m'üüja[id 01 s> (kes midagi müüb, ametinimetus) eladó, árus ♦ poemüüja bolti eladó; ajalehemüüja újságárus, újságos; piletimüüja kalauz, jegyárús; korteri müüja a lakás eladója

naaber <n'aaber n'aabri n'aabri[t -, n'aabri[te n'aabre[id 02 s> szomszéd ♦ idanaaber keleti szomszéd; toanaaber szobatárs; naabrid vastaskorterist a szomszédok a szemben lévő lakásból; läks naabrite juurde v poole a szomszédokhoz ment; olime naabrite pool v naabritel külas a szomszédoknál voltunk; eestlaste naabriteks lõunas on lätlased délen az észtek szomszédai a lettek; kes olid su naabrid pulmalauas? kik voltak a szomszédaid az esküvői asztalnál?
■LS: naaber+ ♦ naaberala szomszédos terület; naaberhoov szomszédos udvar; naaberhõim szomszédos törzs; naaberkeel szomszédos nyelv; naaberkorter a szomszéd lakás; naaberteadused szomszédos tudományok
naabri+ ♦ naabrilaps a szomszéd gyerek

naerma <n'aer[ma n'aer[da naera[b n'aer[dud, n'aer[is n'aer[ge 33 v>
1. kacag, nevet, mulat, mosolyog; (hakkama) felnevet; (vaikselt, itsitades) kuncog; (kõvasti, müristades) vihog; (laginal, lõkerdades) kacag; (ajama, panema) nevettet ♦ kaasakiskuvalt naerma magával ragadóan nevet; naerab heameelest nevet örömében; naersime pisarateni v nii et silmad märjad v nii et vesi silmas kicsordult a könnyünk a nevetéstől; mis siin naerda on? mi olyan nevetséges?; kes pärast naerab, naerab paremini (a) végén csattan az ostor; az nevet igazán, aki utoljára nevet; pihku naerma markába nevet; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (pilkama, naeruks panema) kinevet ♦ keegi ei taha, et tema üle v teda naerdaks senki sem akarja, hogy kinevessék; ära naera teise äpardust ne nevess mások kudarcán

naiskond <n'aisk'ond n'aiskonna n'aisk'onda n'aisk'onda, n'aisk'onda[de n'aisk'onda[sid_&_n'aisk'ond/i 22 s> csapat, női csapat ♦ koondnaiskond női válogatott; teatenaiskond női váltó; kes pääsesid meilt naiskonda? ki jutott be tőlünk a női csapatba?

niisugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj> (selline, seesugune) ilyen, olyanféle, olyan; (sisaldab viidet eelnenud tekstis mainitud tunnusele) mint ♦ niisugust asja näen küll esimest korda először látok ilyet; ta on niisugune tugev mees ő olyan erős férfi; ta polnud niisugust tööd varem teinud nem végzett korábban ilyen munkát; ta on just niisugune inimene, keda meil vaja pontosan olyan ember, amilyenre szükségünk van; see on niisugune raamat, mida peab kindlasti lugema ez olyan könyv, amit biztosan el kell olvasni; midagi niisugust olen kuulnud valami ilyesmit hallottam; armastan mahla, limonaadi ja muid niisuguseid jooke szeretem a gyümölcslét, limonádét és más hasonló italokat; linnainimene, mis niisugune põllutööst teab! városi ember, mit tud az a földművelésről!; kes sa niisugune oled? ki vagy te?; inimesi on niisuguseid ja naasuguseid emberek vannak ilyenek is és olyanok is; kunst kui niisugune a művészet mint olyan; loodus kui niisugune a természet mint olyan

no <no adv, interj> (aitab väljendada tundetooni v teatavat suhtumist: meelepaha, möönmist, nõustumist, imestust, palvet, kehutust vm) hát, ugyan, nahát, na; (mõttepööret) de ♦ no kes siis nii teeb! hát ki csinál ilyet!; no pagan võtaks! na, az ördög vigye el!; no ütle nüüd! na mond hát!; no oota sa! na megállj csak!; no katsu sa ainult! na azt próbáld meg!; no kuulge, mis liig, see liig! nahát, ami sok, az sok!; no olgu pealegi, ma tulen! hát legyen, jövök!; no nüüd sa oled mul käes v peos na most megvagy; no siis on hästi na akkor jó; Kas ma tohin ka tulla? -- No muidugi. Én is jöhetek? - Hát persze.; no kuidas sul siis elu läheb? hát hog yvagy?; no lähme! na menjünk/induljunk!; no jumalaga siis akkor hát isten veled; lähete lahku -- no aga mis saab lastest? elváltok, de mi lesz a gyerekekkel?

noh <n'oh interj, adv>
1. interj (tugevdab tundetooni, rõhutab teatavat suhtumist) hát, nos, no, na ♦ noh, kuidas elad? na, hogy vagy?; noh, kas saite asjad korda? na, elrendeztétek a dolgot?; noh, ja mis sellest? na, és akkor mi van?; noh räägi ometi, mis siis juhtus beszélj hát, mi történt
2. adv (annab öeldavale kõhkleva, ebaleva varjundi) no, na, hát ♦ laena, noh ütleme, paarsada krooni adj kölcsön, mondjuk úgy száz koronát; noh, kes seda enam täpselt mäletab hát ki emlékszi arra már; käis see, noh, mis ta nimi nüüd oligi itt járt az a hogy is hívják, na

nojah <noj'ah adv, interj>, ka nojaa kõnek (väljendab jaatust, juhatab sisse täpsustuse v seletuse) biz, hát igen, nohát, ja, nahát, de; (väljendab möönmist, nõustumist; taipamist; kahtlust, kõhklust) hát ♦ nojah, tema see oli, kes siis muu hát ő volt, ki más lett volna; nojaa, muidugi hát hogyne; kui aega on, nojah ja raha, siis ehitaksin suvila ha lenen időm, na meg pénzem, építenék egy nyaralót; nojah, minge siis pealegi hát jó, menjetek csak; nojah, eks ta ise tea paremini hát igen, ő jobban tudja; nojah, olgu siis nii hát jó, akkor legyen így; nojah, kes see minu juttu usub hát igen, ki hiszi azt el, amit én mondok

nudima <nudi[ma nudi[da nudi[b nudi[tud 27 v> (nudiks tegema) kopaszít, nyír, levág ♦ kes su nii ära on nudinud? ki kopaszított meg így?; kevadel nuditakse lehmade sarveotsad lühemaks tavasszal a tehenek szarvát rövidebbre vágják; elu on ta iseloomu nudinud piltl az élet megnyirbálta a jellemét; liiga nuditud ilupõõsad túlzottan megnyírt díszcserjék

nupumees <+m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s> kõnek (nupukas inimene) fifikus, agyafúrt ember ♦ on nupumehi, kes anekdoote välja mõtlevad vannak olyan agyafúrt emberek, akik kigondolják a vicceket; ärimees peab nupumees olema az üzletembernek fifikásnak kell lennie

nuuskima <n'uuski[ma n'uuski[da nuusi[b nuusi[tud 28 v>
1. (korduvalt nuusutama, nuusutades, otsima) fürkész, szimatol, szaglász(ik), ólálkodik; (üksteist) megszaglász; (korduvalt ninaga sissepoole vedama) szippantgat ♦ koerad nuusivad teineteist a kutyák szaglásszák egymást; lammas nuuskis mu kätt a bárány megszagolta a kezem; mis sa nuusid, kas sul taskurätti pole?! miért szipogsz, nincs zsebkendőd?; koer nuusib ninaga õhku a kutya a levegőbe szimatol
2. (nuhkima, salaja sorima, tuhnima) kémkedik, kémlel, kutat; (kiiruga) kutat; (nuhina tegutsema) kémkedik; (välja) kifürkész ♦ läbiotsimisel nuusiti kõik nurgad läbi a házkutatáskor minden sarkot felforgattak; mis sa nuusid teiste asjades? mit kutatsz mások dolgai között?; nuusib teiste järele mások után kémkedik; naine nuuskiski välja, kes on mehe armuke az asszony kifürkészte, ki a férje szeretője

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

näitaja <n'äitaja n'äitaja n'äitaja[t -, n'äitaja[te n'äitaja[id 01 s>
1. (see, kes v mis näitab, näidik) jellemző, mutató; (osuti) mutató ♦ minutinäitaja percmutató; suunanäitaja irányjelző, iránymutató; küll leidub näpuga näitajaid lesznek ujjal mutogatók
2. (näitarv, parameeter) mutató, paraméter ♦ kiirusenäitaja sebességmérő; majanduslikud näitajad gazdasági mutatók

näru <näru näru näru -, näru[de näru[sid 17 s, adj>
1. s (riideräbal, kalts) lafanc; (kaltsud) rongyok; (vanad kulunud riided) ócska ruhák ♦ kleidinäru ócska ruha; peseb näruga põrandat felmossa a padlót egy ronggyal; käib närudes rongyokban jár, toprongyos; rõivad on närudeks v närule kulunud elrongyolódott a ruhája; tuul rebis purjed närudeks a szél ronggyá tépte/cafatokra szaggatta a vitorlákat
2. s hlv (närakas, närukael, suli) szemét, gazember ♦ kes võis arvata, et ta selline näru on ki gondolta volna, hogy ilyen gazember
3. adj kõnek (kehv, vilets, sant) ócska, vacak ♦ näru mantel vacak kabát; näru saag ócska fűrész; tervis on näru vacakol az egészségem; palk on näru vacak a fizetés

nürima <nüri[ma nüri[da nüri[b nüri[tud 27 v> (nüriks tegema) tompít, életlenné tesz; (pisut) tompít; (täielikult, ära) kitompít; (vaimselt, mõistuselt, hingelt) közönyössé, fásulttá, érzéketlenné, tompává tesz ♦ kivid nürivad labidat a kövek kitompítják az ásót; kes on noa ära nürinud? ki tompította ki a kést?; aastad pole teda sugugi nürinud az évek nem tették fásulttá

olev <olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj, s>
1. (partits) levőlévő, tartózkodó ♦ tulekul olev seadus a közelgő törvény; närvis olev esineja az ideges előadó; olev ja tulev aeg jelen és jövő idő
2. s (see, kes v mis on olemas) létező ♦ kõige oleva looja minden létező teremtője; elab olevas, tulevale mõtlemata a mának él, nem gondolva a holnapra
3. s, adj keel (essiiv) essivus-formalis ♦ eesti oleva lõpp on -na az ész essivus-formalis végződése a -na; olev kääne essivus-formalis eset

olija <olija olija olija[t -, olija[te olija[id 01 s> (see, kes [pidevalt] on v on olnud) levő ♦ kohalolija, siinolija jelenlevő; ta on meil tehases vana olija ő régi munkás nálunk a gyárban

omavoli <+voli voli voli -, voli[de voli[sid 17 s> önkény, önkényesség; (meelevald) önkény; (äärmine) szélsőséges önkény ♦ piiramatu omavoli korlátlan önkényesség; mõisnike omavoli a földesurak önkényessége; tema omavolile tuleb piir panna korlátot kell szabni az önkényességnek; kes kaitseb meid tema omavoli eest? ki véd meg minket az önkényeskedése ellen?

otsima <'otsi[ma 'otsi[da otsi[b otsi[tud 28 v>
1. keres, kutat, keresgél ♦ pilguga otsima pásztáz; raskest olukorrast väljapääsu otsima kiutat keres a nehéz helyzetből; korterit otsima lakást keres; otsi endale tegevust! keress magadnak elfoglaltságot!; otsitud ettekääne keresett ürügy; otsitud võrdlus erőltetett hasonlat
2. (püüdma midagi saada v saavutada) keres ♦ kaitset otsima védelmet keres; seiklusi otsima kalandokat keres; läks võõrsile õnne otsima külföldre ment boldogságot keresni; kes otsib, see leiab aki keres, (az) talál
3. hlv, kõnek keres ♦ mis nad siia otsivad, siin pole nende koht mit keresnek itt, nincs itt helyük; mis sellel siit otsida peaks olema? mi keresnivalója lenne itt?; peab tikutulega taga otsima lámpással kell keresni
4. kõnek (teat asukohast välja tooma v võtma) keres ♦ otsis taskust rahakoti a pénztárcáját kereste a zsebében; otsi meile midagi juua keress nekünk valami innivalót
5. kõnek (indlema) üzekedik, folyat ♦ lehm otsib pulli folyathatna a tehén

p3 <’p (rõhutav partikkel)> kõnek
1. (ep, ei) nem ♦ seda sa’p teagi, kuidas lood tegelikult on nem is tudod, hogyan voltak a dolgok valójában; ma’p enam lootnudki már nem is reméltem
2. (just, nimelt) éppen, ez az, pontosan ♦ see’p see on ez az; tema’p see oli, kes need puud istutas éppen ő volt az, aki ezeket a fákat ültette

poolt <p'oolt postp, adv>
1. postp [gen], postp [ablat]; adv (suunast, kohast) felől, -ról/-ről ♦ rebane tuleb metsa poolt a róka az erdő felől jön; tuul puhub lääne poolt nyugat felől fúj a szél; mitmelt poolt sokfelől; rahvast on igalt poolt mindenhonnan/mindenfelől jöttek; ühelt poolt..., teiselt poolt egyfelől..., másfelől; omalt poolt a maga részéről
2. postp [gen] (kelle juurest, käest) -tól/-től ♦ tuli õe poolt a nővérétől jött; vii talle minu poolt tervisi add át neki üdvözletemet
3. postp [gen] (pärinemise märkimisel, poolest) ♦ oleme isa poolt sugulased apai ágon rokonok vagyunk
4. postp [gen]; adv (pooldamise väljendamisel) mellett(e) ♦ hääletasin ettepaneku poolt szavaztam a javaslat mellett; kes on poolt? ki van mellette?; olen tema poolt mellette vagyok, a pártján állok
5. postp [gen] (tegija märkimisel) által ♦ valitsuse poolt vastuvõetud otsus a kormány által elfogadott döntés
6. adv (liitsõna järelosana) -ról/-ről ♦ altpoolt lentről; tagantpoolt hátulról; väljastpoolt kívülről, kintről

punane <punane punase punas[t -, punas[te punase[id 10 adj, s>
1. adj vörös, piros ♦ punane kärbseseen bot (Amanita muscaria) légyölő galóca; punane vein vörös, vörösbor; punane kalamari vörös nyúlhal ikra; punaseks värvima pirosra fest; nutab silmad punaseks vörösre sírja a szemét; punased põsed piros arc; punane kapsas vörös káposzta; punase peaga tüdruk vörös hajú lány; punased sõstrad piros ribizli; punane vask réz; punane joon v niit piltl vörös fonal; nagu punane rätik härjale piltl olyan, mint bikának a vörös posztó; vörös posztó vkinek a szemében; teeme puust ja punaseks! piltl induljunk el a kályhától!; punane kui peet piros, mint a paprika/pipacs
2. adj kõnek (pahempoolne, kommunistlik) vörös ♦ punane võim vörös hatalom
3. s (see, mis v kes on punast värvi: punane värv v värvus) piros, vörös; (indiaanlane) rézbőrű; (punast karva hobune) barnásvörös ló; (punane vein) vörös ♦ punane on armastuse värv a vörös a szerelem színe; punane kukk piltl vörös kakas; palun mulle 200 ml punast veini kérek két deci vöröset; kalla mulle punast! nekem vöröset tölts!
4. s kõnek (punane rahatäht) ♦ ma ei annaks selle/tema eest punast krossigi nem adnék érte egy pipa dohányt; pole punast krossigi/pennigi väärt nem ér egy lyukas garast sem; nem ér egy lyukas mogyorót / nem adnék érte egy lyukas mogyorót; nem ér egy hajítófát (se); fabatkát sem ér; nem ér egy krajcárt sem; mul ei ole punast pennigi/krossigi nincs egy (árva/huncut/lyukas) vasam sem
5. s (pahempoolne) vörös

puss3 <p'uss pussu p'ussu p'ussu, p'ussu[de p'ussu[sid_&_p'uss/e 22 s> (vaikne, kuuldamatu peer) fing ♦ kes on pussu teinud? ki fingott?

pussutama <pussuta[ma pussuta[da pussuta[b pussuta[tud 27 v> büdösít, fingik ♦ kes on siin jälle pussutanud? ki büdösített itt már megint?

pühitsema <pühitse[ma pühitse[da pühitse[b pühitse[tud 27 v>
1. (tähistama) ünnepet ül, (meg)ünnepel
2. (midagi pühaks tegema, tunnistama v kuulutama) felszentel; (kedagi pühaks kuulutama) felavat ♦ kirikut pühitsema fölszenteli a templomot; ta õnnistab ja pühitseb neid, kes otsustavad tulla Tema juurde megáldja és megszenteli azokat, akik úgy döntenek, hogy Hozzá térnek; noviits pühitsetakse nunnaks a novíciát meg apácává szentelik; eesmärk/otstarve pühitseb abinõu a cél szentesíti az eszközt; pühitsetud vesi szenteltvíz; pühitsetud olgu sinu nimi szenteltessék meg a te neved

reisija <r'eisija r'eisija r'eisija[t -, r'eisija[te r'eisija[id 01 s>
1. (see, kes reisib) utazó ♦ kaasreisija társutazó
2. (sõidukis sõitja) utas

roomaja <r'oomaja r'oomaja r'oomaja[t -, r'oomaja[te r'oomaja[id 01 s, adj>
1. (see, kes roomab) csúszómászó; (selgrootute, kahepaiksete kohta) hüllő
2. kõnek (roomav) csúszó-mászó ♦ roomaja laps csúszó-mászó gyerek

rubla <rubla rubla rubla[t_&_rubla -, rubla[de rubla[sid 16 s> (Venemaa rahaühik) rubel ♦ kes kopikat ei korja, see rublat ei saa ki a fillért nem becsüli, a forintot nem érdemli; sok kicsi sokra megy

saaja <s'aaja s'aaja s'aaja[t -, s'aaja[te s'aaja[id 01 s> (kes midagi saab) átvevő, címzett, elfogadó, elnyerő ♦ rahvusvahelise kaitse saaja a nemzetközi védelemben részesülő személy; makse saaja az utasítás címzettje

saba <saba saba saba s'appa, saba[de saba[sid_&_sab/u 17 s>
1. (loomadel, eseme, liiklusvahendi vm tagaosa) farok ♦ lennukisaba, lennuki saba repülőgép farka; pannisaba, panni saba serpenyő nyele; orava saba mókus farka; kuke saba kaks farka; komeedi saba üstökös csóvája; saba liputama csóválja a farkát; rebane tõmbas saba jalge vahele a róka meghunyászkodott; panin talle mereväelast sappa kõnek ráállítottam két tengerészgyalogost, hogy kövessék; ta jutul pole saba ega sarvi piltl annak, amit mond, nincs se sava se borsa, beszédének nincs se sava se borsa; ei saba ega sarvi piltl se füle, se farka; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri
2. (rõiva alumine osa) fark ♦ kuuesaba a frakk farka; seelikusaba szoknya farka
3. kõnek (järjekord) sor ♦ piletisaba jegysor; sabas seisma sorban áll
4. (liitsõna järelosana) (taime-, loomanimetustes) fark ♦ rebasesaba réti ecsetpázsit
■LS: saba+ ♦ sabajupp farkinca; sabaluu farkcsont; sabalüli farkcsigolya; sabarakk bérenc; sabasulg farktoll

seal <s'eal adv>
1. (ruumilises tähenduses) ott ♦ laud on siin, tool seal az asztal itt, a szék ott; kes seal on? ki van ott?; täna siin, homme seal ma itt, holnap ott
2. (väljendab modaalseid suhteid) ♦ aga mis seal ikka parata mit tehetsz

sealt <s'ealt adv> (osutab kõnelejast eemal olevale kohale) onnan, onnét, arról ♦ kord siit, kord sealt hol innen, hol onnan; kes sealt tuleb? ki jön onnan?

see <s'ee selle se[da -, selle[sse_&_s'e[sse selle[s_&_s'e[s selle[st_&_s'e[st selle[le selle[l_&_s'e[l selle[lt_&_s'e[lt selle[ks_&_s'e[ks selle[ni selle[na selle[ta selle[ga; pl n'ee[d, nen[de, n'e[id, nen[desse_&_n'e[isse 00 pron> (substantiivselt viitab ümbritsevale reaalsusele) ez, az, e ♦ see on minu poeg ez az én fiam; kes need on? kik ezek?; mina töötan selle laua taga e mögött az asztal mögött dolgozom; kas sa tead midagi sellest? tudsz valamit róla?; seda ja teist ezt is, azt is; võidab see, kes jõuab esimesena finišisse az nyer, aki elsőként ér a célba; kiirustasin, aga sellest hoolimata jäin bussist maha siettem, de annak ellenére lekéstem a buszt; sel aastal (az) idén, abban az évben; sel juhul abban az esetben; sel päeval azon a napon; mis selle tüdruku nimi on? mi annak a lánynak a neve?; too on see kuulus laulja az az a híres énekes; selle asemel ahelyett; peale selle azonkívül; mida varem, seda parem piltl minél előbb, annál jobb

seekord <+k'ord adv> (sel korral, sedapuhku) ezúttal, ez alkalommal ♦ kes seekord see õnnelik daam oli? ki volt ezúttal a szerencsés hölgy?

seltsimatu <s'eltsimatu s'eltsimatu s'eltsimatu[t -, s'eltsimatu[te s'eltsimatu[id 01 adj> (selline, kes ei seltsi) emberkerülő ♦ seltsimatu inimene vadóc

sisse kukkuma
1. (sisse vajuma v varisema) beleesik ♦ kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub piltl aki másnak vermet ás, maga esik bele
2. piltl (vahele jääma) lebukik ♦ salakaubavedajad kukkusid sisse csempészek buktak le
3. piltl (millegagi alt minema) rosszul jár vmivel, ráfázik vmivel ♦ kukkusin auto ostmisega sisse rossz üzletet csináltam az autóvásárlással, rosszul jártam az autóvásárlással, ráfáztam az autóvásárlással

solkima <s'olki[ma s'olki[da solgi[b solgi[tud 28 v> (rikkuma, reostama) pancsol ♦ kes selle likööri on ära solkinud? ki pancsolta össze ezt a likőrt?; ära solgi supi sees! ne pancsolj a levessel!

sotsiaalkindlustus <+kindlustus kindlustuse kindlustus[t kindlustus[se, kindlustus[te kindlustus/i 11 s> (ainelise toimetuleku tagamine inimestele, kes on sissetulekust ilma jäänud) társadalombiztosítás, tb

suitsetaja <suitsetaja suitsetaja suitsetaja[t -, suitsetaja[te suitsetaja[id 01 s> (see, kes suitsetab) dohányzó, dohányos ♦ kirglik suitsetaja szenvedélyes dohányzó; suitsetajad ja mittesuitsetajad dohányzók és nemdohányzók; suitsetajate vagun dohányzószakasz

surelik <surel'ik sureliku surel'ikku surel'ikku, surelik/e_&_surel'ikku[de surel'ikk/e_&_surel'ikku[sid 25 adj, s> (selline, kes kord sureb) halandó

surija <surija surija surija[t -, surija[te surija[id 01 s, adj> (see, kes sureb) haldokló ♦ surija viimne soov a haldokló utolsó kívánsága

sõber <sõber sõbra s'õpra s'õpra, s'õpra[de s'õpra[sid_&_s'õpr/u 24 s, adj>
1. barát ♦ lähedane sõber közeli barát; lahutamatud sõbrad elválhatatlan barátok; lapsepõlvesõber gyermekkori barát; noorpõlvesõber ifjúkori barát; nad on parimad sõbrad nagyon jó barátok; head sõbrad! kedves barátaim!; mu vana sõber a régi barátom; sõpradeks saama összebarátkozik; parim sõber on raamat a könyv a legjobb barát; koer on inimese parim sõber a kutya az ember legjobb barátja; ütle mulle, kes on su sõber, ja ma ütlen, kes sa ise oled madarat tolláról, embert barátjáról
2. (poolehoidja, pooldaja, millegi austaja) barát ♦ jalgpallisõber focibarát; muusikasõber zenebarát; kunstisõber műbarát; looduse sõber természetbarát; hea toidu sõber a finom ételek barátja

sõnamurdja <+m'urdja m'urdja m'urdja[t -, m'urdja[te m'urdja[id 01 s, adj> (isik, kes antud lubadust ei pea) szószegő

sündinu <s'ündinu s'ündinu s'ündinu[t -, s'ündinu[te s'ündinu[id 01 s>
1. (see, kes on sündinud) ♦ esmasündinu elsőszülött, elsőszülöttségi; vastsündinu újszülött
2. (toimunu, juhtunu) történt

süüdi <s'üüdi adv> (süüdlane, süüdlaseks milleski) vétkes, hibás, ludas, bűnös ♦ süüdi mõistma elítél; end süüdi tunnistama elismeri bűnösségét; kes on süüdi? ki a ludas?; ma ei ole selles süüdi én nem vagyok hibás, nem tehetek róla; olen selles süüdi hibás/vétkes vagyok

tahes <tahes adv>
1. (mööndust märkivates ühendites) akár-, bár- ♦ kes tahes akárki, bárki; kus tahes akárhol, bárhol; millal tahes bármikor; milline tahes akármilyen, bármilyen; olgu v saagu mis tahes akármi is legyen/történjék; kui suur tahes akármekkora
2. (koos sõnaga tahtmata esineb paratamatust väljendavates ühendites) akarva ♦ tahes või tahtmata akarva-akaratlan(ul), akarva, nem akarva, akarom vagy nem, akarjuk vagy nem

tahtma <t'aht[ma t'aht[a taha[b tahe[tud, t'aht[is t'aht[ke 34 v> akar ♦ tahan koju haza akarok menni; tahab vahetpidamata magada folyamatosan aludni akar; kes tahab kohvi? ki kér kávét?; kas sa tahaksid süüa? szeretnél enni?; ma ei tea, mis ta minust tahab nem tudom, mit akar tőlem; ma tahan sind näha látni akarlak; kui sa just teada tahad ha éppen tudni akarod; tahan sind aidata segíteni akarok rajtad; saatus tahtis nii a sors úgy akarta; tahab kõigile head jót akar mindenkinek; mida sa must tahad? mit akarsz tőlem?; tee, mida tahad! csinálj, amit akarsz!; uks ei taha avaneda az ajtó nem akar kinyílni; ta tahab saada arstiks orvos szeretne lenni; tahaksin puhata pihenni szeretnék; koer tahab välja a kutya ki akar menni; ma ei taha sellest rääkida nem szeretnék beszélni róla; kas see tahab Suzuki olla? ez Suzuki akar lenni?; tahes või tahtmata akarva-akaratlan

tarbija <t'arbija t'arbija t'arbija[t -, t'arbija[te t'arbija[id 01 s> maj (isik[ud], asutus vms, kes [mis] tarbib hüviseid ja teenuseid); biol (organism, kes toitub produtsendi loodud orgaanilisest ainest) fogyasztó ♦ elektritarbija villamosenergia-fogyasztó; tarbijate ühistu fogyasztási szövetkezet
■LS: tarbija+ ♦ tarbijahind fogyasztói ár; tarbijakaitse fogyasztóvédelem; tarbijakäitumine a fogyasztói magatartás

tarnija <t'arnija t'arnija t'arnija[t -, t'arnija[te t'arnija[id 01 s> maj (ettevõte v isik, kes tarnib mõnele teisele ettevõttele midagi) szállító, szolgáltató

teadma <t'ead[ma t'ead[a t'ea[b t'ea[tud, t'ead[is t'ead[ke 34 v>
1. (millestki teadlik olema) tud ♦ kes teab, palju kell on? ki tudja, hány óra van?; ma tean, et ma midagi ei tea tudom, hogy semmit sem tudok; mine tea! ki tudja!; see on teada tudni való; minu teada tudomásom szerint, tudtommal; minu teada mitte tudtommal nem; minu teadmata tudtomon kívül; see jääb meie kahe teada ez köztünk marad; kust ta seda teadma pidi honnan kellett volna tudnia; nagu teada tudvalevő, mint az közismert; pagan seda teab! tudja a manó!; kurat/pagan (seda) teab! az ördög tudja! / tudja az ördög!; mida Juku ei õpi, seda Juhan ei tea tanulj tinó, ökör lesz belőled
2. (tundma, tuttav olema) ismer ♦ enamikku neist tean ma nägupidi a legtöbbjüket az arcról ismerem
3. (oskama) tud ♦ lapsed teavad luuletust peast a gyerekek kívülről tudják a verset

teine <teine teise t'eis[t t'eise, teis[te t'eis/i 12 num, pron>
1. második, másod ♦ teine veebruar február másodika; augusti teisest poolest alates augusztus második felétől kezdve; teise klassi õpilane másodikos; teise kursuse üliõpilane másodéves; Teine maailmasõda a második világháború; paremalt teine aken jobbról a második ablak; ainsuse teine pööre az egyes szám második személy; Rootsi kuningas Gustav II Adolf II. [második] Gusztáv Adolf, Svédország királya; jõulu teine püha karácsony másnapja; saavutas võistlustel teise koha második lett a versenyen; teise astme põletus másodfokú égési sérülés; mängib orkestris teist viiulit második hegedűn játszik a zenekarban, másodhegedűs a zenekarban
2. (osutab, et tegemist on kellegagi v millegagi, kes v mis ei ole sama kui teada olev v mainitu) más; (järgmine) másik ♦ keegi teine valaki más; see on teine asi ez más dolog; teiste sõnadega másszóval; pane teine kleit selga vegyél fel másik ruhát; teisest küljest másrészt, másfelől; teisel pool tänavat az utca másik oldalán; ajad on nüüd teised most más idők járnak; medali teine külg piltl az érem másik oldala; teise ilma minema piltl megtér őseihez; midagi kellegi teise kraesse ajama piltl más nyakába varr/sóz vmit; ta on teisest puust piltl kilóg a sorból
3. (väljendab midagi ebamäärast) más; (tõstab mingist tervikust esile lähemalt täpsustamata üksikuid isikuid, asju, omadusi) másik ♦ räägiti ühest ja teisest beszéltek egyet s mást; üks vendadest on insener, teine arst az egyik fiútestvér mérnök, a másik orvos; ühest kohast teise kolima egyik helyről a másikra költözik; põhjusel või teisel valamiylen okból; ühes käes tort ja teises lilled egyik kezében torta, a másikban virág; ühel või teisel viisil így vagy úgy; üks tüdruk on ilusam kui teine egyik lány szebb, mint a másik; võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
4. (mitm) a többiek, mások ♦ kus teised on?, kuhu teised jäid? hol vannak a többiek?; ei ole vaja segada end teiste asjadesse nem szabad mások dolgába beleavatkozni

tiitlikaitsja <+k'aitsja k'aitsja k'aitsja[t -, k'aitsja[te k'aitsja[id 01 s> (maailma- vm meister, kes taotleb uuesti sama tiitli võitmist) címvédő

too <t'oo tolle to[da -, tolle[sse_&_t'o[sse tolle[s_&_t'o[s tolle[st_&_t'o[st tolle[le tolle[l_&_t'o[l tolle[lt_&_t'o[lt tolle[ks tolle[ni tolle[na tolle[ta tolle[ga; pl n'oo[d, non[de, n'o[id, non[desse_&_n'o[isse 00 pron> (substantiivselt viitab kaugemal asuvale v varemalt mainitud objektile v olukorrale) az ♦ sina võta see, mina võtan tolle te vedd ezt, én meg azt; mulle meeldis too tüdruk tetszett nekem az a lány; tol aastal abban az évben; tol ajal akkor, akkoriban, abban az időben; tolle ajani addig; tollest ajast peale attól fogva/kezdve; tol ööl azon az éjszakán; kes too tüüp oli? ki volt az a pasi?

torm <t'orm tormi t'ormi t'ormi, t'ormi[de t'ormi[sid_&_t'orm/e 22 s, adj>
1. s (väga tugev tuul) vihar ♦ lumetorm hóvihar; torm möllab vihar tombol; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
2. s piltl vihar ♦ aplausitorm tapsvihar; vaikus enne tormi piltl vihar előtti csönd; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben
■LS: tormi+ ♦ tormihoiatus viharjelzés; tormikahju[stus] viharkár; tormilatern viharlámpa; tormilind viharmadár; tormimärk viharjelzés; tormituul fergeteg, viharos szél, szélvész

tundja <t'undja t'undja t'undja[t -, t'undja[te t'undja[id 01 s> (keegi, kes mingit ala vm tunneb) ismerő, tudó

tundmatu <t'undmatu t'undmatu t'undmatu[t -, t'undmatu[te t'undmatu[id 01 adj, s>
1. adj (mitte tuttav) ismeretlen ♦ tundmatu aadress ismeretlen cím; mulle tundmatu seen számomra ismeretlen gomba; tundmatu sõduri haud az ismeretlen katona sírja
2. s (inimene, kes ei ole tuttav) ismeretlen
3. s mat (otsitav) ismeretlen ♦ kahe tundmatuga võrrand kétismeretlenes egyenlet

tunnistaja <tunnistaja tunnistaja tunnistaja[t -, tunnistaja[te tunnistaja[id 01 s>
1. (pealtnägija) tanú ♦ jumal ise on tunnistajaks, et ... isten a tanúm, hogy ...; iga põõsas on meie armastuse tunnistaja piltl ez a liget szerelmünk tanúja
2. jur (isik, kes teab fakte); (mingi toimingu juurde kutsutud erapooletu isik); (mingi usu pooldaja v järgija) tanú ♦ peatunnistaja koronatanú; valetunnistaja hamis tanú; kedagi tunnistajaks kutsuma/paluma tanúnak felhív/felkér vkit; Jehoova tunnistajad a Jehova tanúi

tuul <t'uul tuule t'uul[t t'uul[de, tuul[te t'uul[i 13 s> szél ♦ nõrk tuul gyenge szél; kõva v tugev v vali tuul erős szél; küljetuul oldalszél; pärituul, taganttuul, takkatuul hátszél; vastutuul ellenszél, menetszél; vastutuult széllel szemben, ellenszélben; tuule kiirus a szél sebessége; tuule suund a szél iránya; tuul puhub fúj a szél; tuul pöördub megfordul a szél; tuul kogub jõudu v tugevneb megerősödik a szél; tuul nõrgeneb v raugeb v vaibub eláll/elül a szél; tuul tõuseb feltámad a szél; tuul lõgistab akent zörgeti a szél az ablakot; tuul paisutab purje a szél dagasztja a vitorlát; kõigi nelja tuule poole a szélrózsa minden irányába; vastu tuult ei saa kusta piltl szél ellen / széllel szemben nem lehet pisálni; uued/teised tuuled puhuvad más szelek fújnak; teab, kust[poolt] tuul puhub piltl tudja, honnan fúj a szél; end tuule järgi keerama köpönyeget fordít; mis tuul sind siia tõi? mi szél hozott?; raha tuulde loopima az ablakon szórja ki a pénzt; sõnu tuulde loopima a levegőbe beszél; tuult väljal püüdma dobbal nem lehet verebet fogni; püüab tuult väljalt bottal üthetik a nyomát; otsi tuult väljal bottal ütheted a nyomát; kellelegi tuult tiibadesse andma szárnyat ad vkinek; kes tuult külvab, see tormi lõikab aki szelet vet, vihart arat
■LS: tuule+ ♦ tuuleelektrijaam szélerőmű; tuuleenergia füüs szélenergia; tuulegeneraator szélgenerátor; tuulehaak ablakkitámasztó; tuulehingus fuvallat; tuulehoog széllökés; tuuleiil szélroham; tuulejakk, tuulejope, tuulejopp széldzseki; tuulejõujaam szélerőmű; tuulekeeris forgószél; tuulekiiru(se)l szélsebesen; tuuleklaas szélvédő; tuulekohin a szél zúgása; tuulekott szélzsák; tuulepea széltoló; tuulepluus széldzseki; tuulepuhang fuvallat, szellő; tuulepäine szeleburdi; tuulerõuged med bárányhimlő; tuuletallaja széltoló; tuulevari szélárnyék; tuuleveski szélmalom; tuuleõhk szellő, fuvallat

tüdimatu <tüdimatu tüdimatu tüdimatu[t -, tüdimatu[te tüdimatu[id 01 adj> (selline, kes ei tüdi, visa, raugematu) fáradhatatlan ♦ tüdimatu töömees fáradhatatlan munkás

tülinorija <+norija norija norija[t -, norija[te norija[id 01 s, adj>
1. s (see, kes tüli norib, riiukukk) veszekedő
2. adj (tüli noriv, riiakas) bajkeverő, veszekedő

uppuja <'uppuja 'uppuja 'uppuja[t -, 'uppuja[te 'uppuja[id 01 s> (see, kes on uppumas) fuldokló ♦ uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik

uppunu <'uppunu 'uppunu 'uppunu[t -, 'uppunu[te 'uppunu[id 01 s> (see, kes on uppunud) vízbefúlt

valdama <v'alda[ma valla[ta v'alda[b valla[tud 29 v>
1. (oma võimuses, enda käes pidama) birtokol, rendelkezik, ural ♦ kes seda territooriumi valdab? ki birtokolja ezt a területet?; ma ei valda informatsiooni nem rendelkezem minden információval
2. (oskama, mõistma) tud ♦ ta valdab hästi saksa keelt jól tud németül; ta valdab mitut keelt számos nyelven tud; andekas muusik valdab mitut pilli tehetséges zenész több hangszeren tud játszani
3. (tugevate tundmuste, tunnete kohta: oma võimusesse võtma) elfog, megszáll ♦ neid valdas hirm félelem szállta meg őket; mu südant valdas tohutu rõõm óriási öröm szállta meg a szívemet; teda valdas piinav köhahoog kínzó köhögési roham fogta el

valvama <v'alva[ma valva[ta v'alva[b valva[tud 29 v>
1. (pidevalt jälgima, silma peal hoidma) őriz, strázsál, vigyáz ♦ koer valvab maja a kutya őrzi a házat; kui ema ära läheb, kes siis laste järele valvab? ha az anyjuk elmegy, ki vigyáz a gyerekekre?; maja ees valvavad püssimehed a ház előtt puskás emberek strázsálnak; valva oma kotti ka vigyázz a táskádra is; vange valvama foglyokat őriz
2. (ärkvel olema) virraszt, ébren van ♦ haige juures valvama a beteg mellett virraszt
3. (kellegi tööd, tegevust kontrollima)) felügyel, őrködik ♦ valitsus valvab toetuse kasutamise järele a kormány felügyeli a támogatás felhasználását

vastuvõetamatu <+v'õetamatu v'õetamatu v'õetamatu[t -, v'õetamatu[te v'õetamatu[id 01 adj> (selline, kes v mis pole vastuvõetav, sobimatu, kõlbmatu) elfogadhatatlan ♦ vastuvõetamatud tingimused elfogadhatatlan feltételek

vastuvõtja <+v'õtja v'õtja v'õtja[t -, v'õtja[te v'õtja[id 01 s>
1. (see, kes midagi v kedagi vastu võtab [ka ametinimetus]) fogadó
2. el (seade) vevőkészülék

viskama <v'iska[ma visa[ta v'iska[b visa[tud 29 v>
1. (lennutama, heitma) becsap, vet, vág, rávet, odavet, odavág, odadob, odacsap, megdob, levág, lehajít, lebasz, kivet, hozzávág, hány, hajít, hajigál, elvet, dobál, dob, bevet ♦ viska see mõte peast! piltl hagyj fel a gondolattal!; võta üks ja viska teist borda´ban szőtték őket; pärleid sigade ette heitma/viskama disznók elé gyöngyöt szór; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti; ta viskab varsti vedru välja nem sokáig húzza; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; see on maha visatud raha ez kidobott pénz
2. (mingisse asendisse laskuma, heitma) ♦ viskab sussid püsti földobja a talpát

volitaja <volitaja volitaja volitaja[t -, volitaja[te volitaja[id 01 s> jur (kes volitab) megbízó

õiglane <'õiglane 'õiglase 'õiglas[t 'õiglas[se, 'õiglas[te 'õiglas/i_&_'õiglase[id 12_&_10? adj, s>
1. adj (erapooletu, aus) igazságos, méltó, méltányos
2. s (see, kes on õiglane, hrl jumalakartliku inimese kohta) ♦ magab õiglase und az igazak álmát alussza

õnnis <õnnis 'õndsa õnnis[t_&_'õndsa[t -, 'õndsa[te 'õndsa[id 05_&_03 adj> relig (selline, kes saavutab õndsuse, igavese elu) boldog, üdvözült

ükskõik <+k'õik adv>
1. (märgib ükskõikset suhtumist) mégoly(an), mindegy
2. (märgib ebamäärasust) ♦ ükskõik kes akárki, bárki; ükskõik milline akármelyik, akármilyen; ükskõik kus akárhol, bárhol; ükskõik kuidas akárhogy(an)