[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

kes <k'es kelle ke[da -, kelle[l_&_k'e[l kelle[lt_&_k'e[lt; pl k'es, kelle_&_kelle[de, ke[da 00 pron> ki, kicsoda; (seob kõrvallauset pealausega) aki ♦ kes seal on? ki van ott?; kes nõnda ütles? ki mondta ezt?; kellega te kohtusite? kikkel találkoztatok?; kellelt sa seda kuulsid? ezt kitől hallottad?; kellena ta praegu töötab? miként dolgozik most?; kellega sa rääkisid? kivel beszéltél?; kelleks ma tahan suurena saada? mi legyek, ha nagy leszek?; tulid need, keda ei oodatud azok jöttek el, akiket nem is vártunk; kes oskab, see teeb aki tudja, csinálja; kes teab, vahest ongi nõnda parem ki tudja, talán jobb is így; kes tahes, ükskõik kes akárki, bárki

lahti <l'ahti adv>
1. (avatud seisundisse v seisundis) nyitott, nyílt, nyitva ♦ ust lahti tegema kinyitja az ajtót; uks on lahti az ajtó nyitva van; lõi raamatu lahti felcsapta a könyvet; telekas on lahti a televizió be van kapcsolva; tulbid on lahti löönud kinyíltak a tulipánok; suud lahti tegema kinyitja a száját; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája
2. (vabaks, vaba, tühjaks, tühi, küljest ära, laiali) szét, ki, le, szabad ♦ leiba lahti lõikama megkezdi a kenyeret; sõlme lahti harutama kioldja a csomót; tegi pudeli lahti kinyitotta az üveget; riidest lahti võtma levetkőzik; lase mind lahti! eressz már!; tee on lahti az út szabad/járható; lahti kruvima kicsavar; koer on lahti a kutya szabadon van; raha lahti vahetama apróra vált (pénzt); sõprusest lahti ütlema megszakítja a barátságot; sai ametist lahti elbocsátották hivatalából; võttis end töölt lahti felmondta a munkahelyét; kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
3. (tegevuse algusega v puhkemisega seoses) ♦ mis lahti? mi baj?, mi a fene?
4. kõnek (kiirenenud rooja-, higi- jm eritusega seoses) ♦ tal on kõht lahti megy a hasa, hasmenése van

ära1 <ära adv>
1. (mujal, eemal, mujale, eemale) el, tova, ne, félre ♦ sõitis õhtul ära este elutazott; mine jalust ära! menj a lábam alól; tõi lapse lasteaiast ära elhozta a gyereket az óvodából; tuul viis kübara peast ära a szél elfújta a kalapot a fejemről
2. (väljendab korrasolust, asjade heast seisust väljas olekut v välja minekut) el, ki ♦ masin on korrast ära a gép elromlott; kübar on moest ära a kalap kiment a divatból; häälest ära klaver lehangolódott zongora; see läks mul meelest ära elfelejtettem; hääl on täitsa ära teljesen elment a hangom; läks tujust ära elment a kedve
3. (ühendverbi osana rõhutab, et tegevus on lõpuni viidud v viiakse lõpule) el, be, meg, ki ♦ lepime ära! béküljünk ki!; jõudsin su ära oodata kivártalak; vili on ära koristatud a termés be van takarítva; vaev tasus ennast ära megérte a fáradtságot; soome keele õppis ta kiiresti ära gyorsan megtanulta a finn nyelvet; lumi läheb kevadel ära a hó tavasszal elolvad; suri ära meghalt; jõi vee ära megitta a vizet; laps minestas ära a gyerek elájult
4. (esineb mitmesugustes ühendverbides) el, meg ♦ andis oma sõbra ära elárulta a barátját; kohtunik on ära ostetud megvesztegették/megvették/lefizették a bírót; abi kulub ära elkel a segítség

lagedale <lagedale adv> vt ka lagedal (nähtavale) elő; (välja) ki ♦ tule lagedale gyere ki a szabadba, állj elő

välja <v'älja adv> vt ka väljas, väljast
1. (seest[poolt] pealispinnale v esile, koosseisust, hulgast, seast ära, siseruumidest, majast õue) elő, ki
2. (ühendites, mis osutavad mingi olukorra, seisundi, oleku muut[u]misele) ♦ kampsun on välja veninud a pulóver megnyúlt

tasa2 <tasa adv>
1. (millegagi ühel[e] joonel[e] v ühel[e] tasapinnal[e], samal[e] kõrgusel[e], ühetasaseks) egyenlő ♦ maapinnaga tasa olema a földdel egyenlő
2. (märgib vastastikuste [võla]kohustuste puudumist) kvitt ♦ oleme tasa kvittek vagyunk
3. (rahalistes suhetes: nullseisu[s]) ki van fizetve ♦ võlg on tasa az adósság ki van fizetve
4. (osutab korvamisele, hüvitamisele) ♦ tasa tegema jóvátesz, kárpótol, bepótol; tasa arvestama kiegyenlít

häälitsema <häälitse[ma häälitse[da häälitse[b häälitse[tud 27 v> szól, gügyög, hangot ad ki ♦ laps häälitseb hällis gügyög a gyerek a bölcsőben; rukkis häälitses rääk a rozs között harsog a haris; lambatalled hakkasid häälitsema a kisbárányok bégetni kezdtek; ka kalad on suutelised häälitsema a halak is képesek hangot kiadni

nuhtlema <n'uhtle[ma nuhel[da n'uhtle[b nuhel[dud 30 v> (karistama) megbüntet; (peksma, kolkima) megver; (häda, katsumusi osaks saada laskma) megpróbáltatásoknak tesz ki ♦ nuhtles vitsaga üleannetut poissi megverte vesszővel a csíntalan fiút; kuritegu ei või jääda nuhtlemata a bűntényt nem lehet büntetlenül hagyni; sai ülekohtuselt nuhelda igazságtalanul büntették/verték meg; saatus nuhtleb inimest veri a sors az embert

trumpama <tr'umpa[ma trumba[ta tr'umpa[b trumba[tud 29 v> (kaardimängus trumbiga lööma) adut hív ki, aduval/aduttal üt ♦ kedagi varju jätma / üle trumpama zsebre vág/dug/tesz vkit

ebaõnnestuma <+õnnestu[ma õnnestu[da õnnestu[b õnnestu[tud 27 v> pórul jár, füstbe megy, fuccsba megy, pofára esik, csütörtököt mond, csődöt mond, beletörik a bicskája vmibe, balul sikerül / üt ki, megbukik, félresikerül, elcsúszik, elbukik ♦ esimene katse ebaõnnestus az első kísérlet sikertelen; läbirääkimised ebaõnnestusid a tárgyalások kudarcot valltak; ebaõnnestunud foto sikertelen fénykép

sisse-välja <s> ki és be