[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aken <aken 'akna aken[t -, aken[de 'akna[id 08 s> ablak ♦ avatud aken nyitott ablak; kaaraken íves ablak; katuseaken tetőablak, tetőkibúvó; keldriaken pinceablak; pimeaken vakablak; pööninguaken padlásablak; vaateaken kirakat; toa aknad on aeda a szoba ablakai kertre néznek; ava aken, tee aken lahti nyisd ki az ablakot; pane aken kinni, sule aken zárd be az ablakot; vaatan aknast välja kinézek az ablakon; aknale koputama bekopogtat az ablakon; aken loengute vahel kõnek hézag, lyuk; tunniplaanis on liiga palju aknaid kõnek túl sok lyukasóra van az órarendben
■LS: akna+ ♦ aknaava ablaknyílás; aknaklaas ablaküveg; aknavõre ablakrács; aknaleng ehit ablaktok; aknapesija ablakmosó, ablaktisztító; aknapiit ehit ablakfélfa; aknaraam ablakkeret; aknaruut ablaktábla; aknasulus ehit ablakkilincs; aknatihend ablakszigetelés

auk <'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyuk; (ava) nyílás; (maa sees) gödör; (sissevajunud koht) mélyedés ♦ väike auk gödröcske; rebase auk a róka lyuka; aknaauk ablaknyílás; hundiauk farkasverem; unkaauk padláslyuk; võtmeauk kulcslyuk; auke lööma lyukaszt; auku puurima lyukat fúr; auku jäässe raiuma léket vág a jégen; auku kaevama kiássa a gödröt; auku vajuma beesik; auku kinni nõeluma befoltozza a lyukat; sukas on auk lyuk van a harisnyáján; tee on auke täis lyukas az út; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos

broneerima <bron'eeri[ma bron'eeri[da broneeri[b broneeri[tud 28 v> (kinni panema, varuma, turvama) foglal, rendel, lefoglal ♦ pileteid broneerima jegyeket foglalni

elusalt <elusalt adv> élve ♦ elusalt kinni võtma élve elfog; elusalt või surnult élve vagy halva

etikett <etik'ett etiketi etik'etti etik'etti, etik'etti[de etik'etti[sid_&_etik'ett/e 22 s>
1. (märgis, nimesedel tootel) címke, etikett ♦ pudelietikett a palack címkéje; tikutoosietikett gyufacímke
2. (käitumisreeglid) etikett ♦ etiketist kinni pidama betartja az etikettet

ettekirjutus <+kirjutus kirjutuse kirjutus[t kirjutus[se, kirjutus[te kirjutus/i 11 s> előírás, utasítás, rendelet ♦ arsti ettekirjutusi täitma orvosi előírásokra tartózkodik; {kelle} ettekirjutustest kinni pidama megtartja az előírást

ette tellima
1. (raamatute vms eeltellimust vormistama) előfizet ♦ ettetellitavad ajakirjad előfizethető folyóiratok
2. (kinni panema, reserveerima) előrendel, előre rendel, előzetesen rendel, foglal ♦ restoranis on võimalik laudu ette tellida az étteremben lehet asztalt foglalni

haak <h'aak haagi h'aaki h'aaki, h'aaki[de h'aaki[sid_&_h'aak/e 22 s>
1. (uksel, riietusesemel) akasztó, kampó, kapocs; (uksel) ajtó akasztó, ajtókampó ♦ pani ukse haaki beakasztotta az ajtót; õmblen seelikule haagi ette kapcsot varrok a szoknyára; kõik haagid ja nööbid on kinni minden kapocs és gomb zárva van
2. sport (poksis) horog; (korvpallis) csel ♦ paremhaak jobb horog; vasakhaak bal horog; vastase haaki pareerima elhárította az ellenfele horgát; korvpallur proovis haaki a kosárlabdázó cselezni próbált
3. piltl (ringiminek, ring, kõrvalepõige) kerülőút, vargabetű ♦ ta läks teist teed ja tegi suure haagi sisse másik úton ment és nagy kerülőt tett; jänes teeb haake a nyúl vargabetűt csinál
4. piltl, kõnek (kaval tagamõte, konks) csel, ravasz ötlet
5. (hobuseraual) köröm, sarok (sarkas és körmös patkó)

haarama <h'aara[ma haara[ta h'aara[b haara[tud 29 v>
1. (kätte v kinni võtma) elkap, ragad, elkap, nyúlkál, nyúl, megszáll, megragad, megfog, leköt, lecsap, kiterjed, odakap, kaparint, kap, felölel, felkap, elönt, elővesz, előránt, elkap, elfog ♦ koer haaras kondi a kutya megragadta a csontot; ta haaras püssi puskát ragadott; haarasin käest kinni megfogtam/elkaptam a kezét; haige haaras käega rinnust kinni a beteg a mellkasához kapott; ta haaras käterätiku ja läks ujuma felkapott egy törölközőt, és elment úszni; haaras võimu enda kätte magához ragadta a hatalmat; haaras raamatu käest ära kikapta kezéből a könyvet; haarasin tal käe alt kinni megragadta a karját; lained haarasid paadi a hullámok elragadták a csónakot; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik; uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után
2. (oma valdusse v võimusesse võtma) elfog, eluralkodik, elborít ♦ leegid haarasid kogu maja a lángok az egész házat elborították; teda haaras hirm elfogta a félelem / eluralkodott rajta a félelem / megszállta a félelem; mind haarasid kahtlused elfogott a gyanakvás; taati haaras viha az öreget elöntötte a harag; kirest haaratud elragadta a szenvedély; kaasa haarama magával ragad
3. (kütkestama, köitma) elragadó, magával ragadó ♦ töö haaras mind magával ragadott a munka; olime haaratud sügismetsa ilust magával ragadott minket az őszi táj szépsége; haarav muusika magával ragadó zene; haarav vaatepilt magával ragadó látvány / elragadó látvány

haav <h'aav haava h'aava h'aava, h'aava[de h'aava[sid_&_h'aav/u 22 s> seb ♦ lahtine haav nyílt seb; värske haav friss seb; pindmine haav felületi seb; veritsev haav vérző seb; surmav haav halálos seb; armistunud haav behegedett seb; hammustushaav harapott seb; põrutushaav zúzott seb; laskehaav lőtt seb; lõikehaav vágás, vágott seb; puremishaav harapott seb; põletushaav égési sérülés; rebimishaav szakított seb; torkehaav szúrt seb; hingehaavad lelki sebek; sõjahaavad háborús sérülések; haava servad a seb szélei; haava lööma megsebez; haava siduma beköti a sebet; haava kinni õmblema bevarrja a sebet; haava puhastama kitisztítja a sebet; haava ravima gyógyítja a sebet; haav oli lahti v irvi a seb nyitva tátongott; haav armistub beheged a seb; haav on paranenud begyógyult a seb; haav veritseb vérzik a seb; haavu lakkuma piltl nyalogatja a sebeit; vanu haavu lahti kiskuma piltl feltépi a régi sebeket; aeg kõik haavad parandab piltl az idő a legjobb orvos, az idő minden sebet begyógyít
■LS: haava+ ♦ haavainfektsioon med sebfertőzés; haavakliinik sebészeti klinika; haavaplaaster sebtapasz; haavapõletik med sebgyulladás

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

hammas <hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s>
1. (inimesel, loomal) fog ♦ haige hammas beteg fog, rossz fog; alumine hammas alsó fog; esihammas frontfog; jäävhammas maradó fog; kunsthammas műfog; lõikehammas metszőfog; piimahammas tejfog; purihammas őrlőfog; kõnek zápfog; silmahammas szemfog; tagahammas, tagumine hammas hátsó fog; tarkushammas bölcsességfog; ülahammas, ülemine hammas felső fog; hammas pakitseb v tuikab fáj a foga; hammas valutab fáj a foga; hammas tuli suust ära kiesett a(z egyik) foga; hammas on lahti v logiseb meglazul egy fog; lapsel tulevad hambad fogzik a baba; hambale krooni panema korona felhelyezése a fogra; hambaid pesema fogat mos; hammast plommima v plombeerima betömi a fogat; hammast puurima fogat fúr; hammast suretama kiöli a fogideget; hammast välja tõmbama fogat kihúz; hambaid krigistama csikorgatja a fogát; läbi hammaste sisistama a foga között (beszél); hambaid torkima a fogát piszkálja; hammaste eest hoolitsema ápolja a fogát; hammastega kinni haarama fogaival megragad; koer ajas hambad irevile a kutya vicsorog; hambad on kirsisöömisest hellad a meggy elvásolta a fogam; taat võttis piibu hambust az öreg kivette szájából a pipát; mul on hambas auk lyukas a fogam; mul oli hammas verel just selle järele éppen erre fájt a fogam; hammas on verel kellegi/millegi järele fáj/vásik a foga vkire/vmire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; hammas hamba vastu szeget szeggel; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; hambaid varna panema beadja a kulcsot
2. tehn (sael, hammasrattal) fog ♦ saehammas fűrészfog; sael on teravad hambad a fűrész fogai élesek; hammasratta hambad on kulunud elkoptak a fogaskerék fogai
■LS: hamba+ ♦ hambajuur anat foggyökér; hambakaar anat fogsor; hambakaaries med fogszuvasodás; hambakael anat fognyak; hambakivi med fogkő; hambakivi eemaldama eltávolítja a fogkövet; hambakaitsed sport fogvédő; hambakroon anat fogkorona; hambaniit fogselyem; hambaork fogpiszkáló, fogvájó; hambaplomm fogtömés; hambakliinik fogászat; hambapulber fogpor; hambapõletik med foggyulladás; hambasäsi anat fogbél; hambatehnik fogász, fogtechnikus; hambatsement anat, med fogcement; hambavaap anat fogzománc; hambavahetus fogváltás
hammas+ ♦ hammasajam tehn hajtómű; hammashäälik keel dentális hang; hammaskett tehn fogas hajtólánc; hammasraudtee tehn fogaskerekű vasút; hammassidur tehn fogaskuplung; hammasvaalalised zool (Odontoceti) fogascetek; hammasvõll tehn fogastengely

hass <h'ass interj> (ässitushüüe) huss; (jahimeestel) hozd! ♦ hass, võta kinni! fogd meg

haud <h'aud haua h'auda h'auda, h'auda[de h'auda[sid_&_h'aud/u 22 s>
1. sír, sírgödör ♦ sügav haud mély sír; värske haud friss sír; mahajäetud haud elhanyagolt sír; ühishaud tömegsír; hauda kaevama sírt ás; hauda kinni ajama behantol; kirstu hauda laskma leengedi a koporsót a sírba; hauda lahti kaevama sírt felbont; hauda rüüstama sírt kirabol; hauda panema {keda} sírba tesz; pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában; olen sulle hauani truu hű leszek hozzád a sírig; ta on vait kui haud hallgat, mint a sír; hällist hauani a bölcsőtől a koporsóig, a bölcsőtől a sírig; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; kedagi hauda viima sírba visz vkit; haua äärel olema a sír szélén áll/van; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (sügav koht veekogus) mélyedés ♦ jõehaud mélyedés a folyóban
■LS: haua+ ♦ hauakõne gyászbeszéd; hauakääbas, hauaküngas hant, sírhant, sírdomb, sírhalom; hauamonument síremlék; hauakivi sírkő; hauaplats sírhely; hauarüüste sírrablás; hauarüvetamine sírgyalázás; hauavaikus síri csend

hei <h'ei interj> hé, halló ♦ hei, pidage kinni! Halló! Álljon meg!

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hoidma <h'oid[ma h'oid[a hoia[b h'oi[tud, h'oid[is h'oid[ke 34 v>
1. (millest-kellest kinni pidama, haardes pidama) dajkál, tart, tárol, őrizkedik, őriz, megtart, megőriz, kitart, kímél, fog, fenntart ♦ raamatut käes hoidma kezében tartja a könyvet
2. (ülal hoidma) megőriz, fenntart ♦ tervist hoidma vigyáz az egészségére; saladust hoidma titkot tart; distantsi hoidma távolságot tart; oma asju hoidma vigyáz a dolgaira; oma väärikust hoidma megőrzi méltóságát; küpsised hoiame õhtuks elteszi a kekszet estére; toas oli pime, sest hoiti küünlaid a szobában sötét volt, spóroltak a gyertyával; oma nahka hoidma félti az irháját, félti a bőrét
3. (tõkestama, pidurdama, ebasoovitavat vältima) visszatart ♦ naeru hoidma visszatartja a nevetést; ma ei suutnud pisaraid hoida nem tudtam visszatartani a könnyeimet; sool hoiab toiduaineid riknemast a só nem engedi megromlani az ételt
4. (hoolitsema, järele valvama) ♦ last hoidma vigyáz a gyerekre; karja hoidma nyájat őriz; kedagi/midagi hoidma nagu silmatera úgy vigyáz vkire/vmire, mint a szeme fényére/világára; hoiab teda nagu oma silmatera úgy félti, mint a szeme világát
5. (seisundi, asendi puhul) ♦ hoidke vasakule tartson balra

hoog <h'oog h'oo h'oogu h'oogu, h'oogu[de h'oogu[sid_&_h'oog/e 22 s>
1. (liikumise kiirus, kiirendus) lendület, ütem, iram, roham, nekifutás, svung ♦ metsik hoog vad iram; suure hooga nagy lendülettel; hoogu maha võtma lassítani; jalgrattale hoogu sisse lükkama meglökte a biciklit; tormasin tulise hooga trepist alla villámgyorsan lerohantam a lépcsőn; kelk põrkas täie hooga vastu puud a szánkó teljes sebességel a fának csapódott; lõi hooga ukse kinni nagy lendülettel becsapta az ajtót
2. sport (hoovõtt) lendület; (võimlemisõõtse) lendít ♦ ettehoog előrelendül; jalahoog láblendület; kätehoog karlendítés; tahahoog hátralendül; ülehoog átlendül
3. (intensiivsus, tempo) intenzitás, tempó ♦ vihmasadu võtab hoogu erősödik az eső; tuli läks hooga põlema lángra lobbant a tűz; ehitamine käib täie hooga javában folyik az építkezés; asusime täie hooga asja kallale nagy lendülettel láttunk hozzá; jutt ei saanud õiget hoogu sisse nem indult be a beszélgetés
4. (puhang, sööst) roham, kitörés ♦ haigushoog roham; hüsteeriahoog idegroham; naeruhoog nevetőgörcs; tuulehoog szélroham, széllökés; valuhoog fájdalom-roham; vihahoog dühroham, dühkitörés; vihmahoog zápor, zuhé

hoolikalt <hoolikalt adv> figyelmesen, gondosan; (püüdlikult) szorgalmasan; (täpselt, korralikult) pontosan ♦ pane uks hoolikalt kinni gondosan zárd be az ajtót; vaas oli hoolikalt pakitud a váza gondosan be volt csomagolva; töötab hoolikalt szorgalmasan/figyelmesen dolgozik

hõlm <h'õlm hõlma h'õlma h'õlma, h'õlma[de h'õlma[sid_&_h'õlm/u 22 s>
1. (riietusesemel) ♦ mantli hõlmu lahti tegema kigombolja a kabátját; jope vasak hõlm on kulunud a dzseki bal eleje kopot; pane pintsaku hõlmad kinni gombold be a zakód; tema nimi on vajunud unustuse hõlma piltl feledésbe merült a neve; unustusehõlma vajuma eltűnik a süllyesztőben; uni võttis ta oma hõlma piltl az álom karjai között
2. (adral) ♦ kahe hõlmaga ader kettes eke; vinthõlm kormánylemez

härg <h'ärg härja h'ärga h'ärga, h'ärga[de h'ärga[sid_&_h'ärg/i 22 s> (kastreeritud pull) ökör, bika; (pull) bika ♦ möirgav härg bőgő ökör; kabuhärg, kohihärg ökör; nuumhärg hizlalt ökör; tapahärg vágómarha; veohärg igás ökör; härga ikkesse panema járomba fogja az ökröt; tugev kui härg erős, mint a bika, erős, mint a bivaly; töötab kui härg dolgozik, mint a bivaly; nagu punane rätik härjale olyan, mint bikának a vörös posztó; vörös posztó vkinek a szemében; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; terve kui härg egészséges, mint a makk; venib nagu härja ila nyúlik, mint a rétestészta; häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; nagy úr a muszáj
■LS: härja+ ♦ härjaajaja ökörhajcsár, ökörhajtó; härjakael piltl bikanyak; härjakari ökörgulya; härjakultus bika-kultusz; härjaliha ökörhús; härjanahk ökörbőr; härjapraad ökörsült; härjarakend ökörfogat

imema <ime[ma ime[da ime[b ime[tud 27 v>
1. (suhu tõmbama, lutsima) beiszik, szopogat, szop(ik), szív, megzív, iszik, felszív; (välja) kiszív; (aeg-ajalt, veidi) szopogat, szivogat; (lutsutama) szopogat ♦ laps imeb rinda a gyerek szopik; kompvekki imema cukorkát szopogat; piipu imema pipázik; mahla kõrrega imema gyümölcslevet szívószállal inni; pump imeb vett vizet szív a pompa
2. (midagi endasse v kuskilt välja tõmbama) beszív, kiszív ♦ taimed imevad pinnasest niiskust a növények nedvességet szívnak a talajból; kaan imes end jala külge kinni a pióca a lábra tapadt; sääsk on enda verd täis imenud a szúnyog teleszívta magát vérrel; maa imes endasse kogu niiskuse a föld beszívta az egész nedvességet; endasse teadmisi imema tudást szív magába; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta
■LS: imemis+ ♦ imemisliigutused szopómozgás; imemisrefleks füsiol szopóreflex

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jalgupidi <+pidi adv>, ka jalgu pidi (jalgadega) lábbal; (jalgadest, jalgade kaudu) a lábánál fogva ♦ ronis jalgupidi toolile felmászott a székre; jäi jalgupidi nööridesse kinni beakadt a lába a kötelekbe; vajusin jalgupidi lumme belesüppedt a lábam a hóba; [looma] lihakeha riputati jalgupidi v jalgu pidi üles az állat testét a lábánál fogva felakasztották

jalutama <jaluta[ma jaluta[da jaluta[b jaluta[tud 27 v>
1. (kõndima, käima) sétál, jár egyet, andalog, korzózik, kisétál, elsétál, elgyalogol, besétál; (teatud aeg) sétálgat; (ringi, jalutuskäiku tegema) körbesétál; (pisut) sétálgat ♦ vanaema jalutab lastega pargis a nagymama sétál a parkban a gyerekekkel; jalutati paarikaupa párban sétáltak; tüdrukud jalutasid käe alt kinni [hoides] a lányok karöltve sétáltak; lähen jalutan veidi megyek sétálok egy kicsit, járok egyet; tulin jalutamast sétálásból jövök; jalutasin linnast välja kisétáltam a városból; õuel jalutasid kanad az udvaron tyúkok járkáltak/sétáltak; ta jalutas minema, nagu poleks midagi juhtunud elsétált, mintha misem történt volna
2. (kõnnitama) járat ♦ hobust jalutama járatja a lovat, lovat járat; tüdruk jalutab koera a lány kutyát sétáltat

jooks <j'ooks jooksu j'ooksu j'ooksu, j'ooksu[de j'ooksu[sid_&_j'ooks/e 22 s>
1. futás; (võidu-) versenyfutás; (jooksmine) futás ♦ saja meetri jooks 100 méteres síkfutás; finaaljooks sport döntő futás; krossijooks sport terepfutás; lühimaajooks sport rövidtávfutás; maratonijooks maraton; murdmaajooks sport mezei futás; hoojooks sport nekifutás; pikamaajooks sport hosszútávfutás; teatejooks sport váltófutás, staféta; tervisejooks kocogás; tõkkejooks sport akadályfutás; olime kiirest jooksust väsinud elfáradtunk a gyors futástól; hobust jooksule sundima futásra készteti a lovat; poiss kukkus jooksu pealt maha a fiú futás közben elesett; ta pani jooksu peal nööpe kinni futás közben gombolta be a gombjait; olin päevad läbi jooksus egész nap rohantam; poiss pani maja poole jooksu a fiú a ház felé rohant; ta tuli suure v tulise v kange v kõva jooksuga rohanva jött
2. (sõidukite, liikuvate esemete kohta) futómű ♦ kerge jooksuga jalgratas jól/könnyen guruló bicikli; jälgisime ema sõrmede väledat jooksu figyeltük anya ujjainak gyors mozgását; tühijooks tehn üresjárat
3. (vool, voolamine) folyás ♦ käreda jooksuga jõgi gyors folyású folyó; ülemjooks felső szakasz, forrásvidék; alamjooks alsó szakasz
4. (pagu, deserteerumine) menekül ♦ paar meest on jooksus pár férfi szökésben van
■LS: jooksu+ ♦ jooksurada sport futópálya; jooksuratas tehn futókerék; jooksustiil sport futóstílus; jooksutaktika sport utótaktika; jooksutehnika sport futótechnika; jooksutreening futóedzés; jooksuvõistlused futóverseny

joom2 <j'oom joome j'oome j'oome, j'oome[de j'oome[sid_&_j'oom/i 22 s>
1. (viir, vööt) sugár, csík, barázda; (juga) sugár; (rannamadal, leetseljak) homokzátony ♦ valgus langes kitsa joomena tuppa a fény vékony sugárba esik a szobába; udu valged joomed a köd fehér száli; vesi oli kulutanud kivisse sügavad joomed a víz mély barázdákat vájt a kőbe; taevas veiklesid virmaliste helendavad joomed az égen villogtak a sarki fény világító sugarai; laev jättis veele vahuse joome a hajó fehér habcsíkott húzott maga után; laev on joomele kinni jäänud a hajó megfeneklett a zátonyon
2. (vool, voolus) sodrás, áramlat ♦ joom haaras paadi oma meelevalda a sodrás magával ragadta a csónakot; paat jõudis joomele a csónak elérte az áramlatot

joon <j'oon joone j'oon[t j'oon[de, joon[te j'oon[i 13 s>
1. vonal, vonás; (kriips) vonás ♦ must joon fekete vonal; peen joon vékony vonal; jäme joon vastag vonal; pidev joon folyamatos vonal; sirge joon egyenes vonal; kõver joon görbe vonal; murtud joon megtört vonal; laineline joon hullámvonal, hullámos vonal, kígyóvonal; ühtlane joon egyenletes vonal; iseloomulik joon jellegzetes vonás; rahvuslik joon nemzeti vonás; eraldusjoon záróvonal, elválasztó vonal, választóvonal; finišijoon sport célvonal; katkendjoon, katkendlik joon terelővonal, szaggatott vonal; kontuurjoon kontúrvonal; kruvijoon tehn, mat csigavonal; lõikejoon (1) tehn vágásvonal; (2) mat metszésvonal; paralleeljoon párhuzamos vonal; pliiatsijoon ceruzavonal; polaarjoon geogr sarkkör; põhijoon fővonal, fő jellemző; püstjoon függőleges vonal; rannajoon partvonal; rindejoon arcvonal, harcvonal, frontvonal, front; rõhtjoon merőleges; rööpjoon párhuzamos vonal; siksakjoon cikcakk vonal; tunnusjoon vonás, megkülönböztető tulajdonság; vihiku jooned a füzet vonalai; kindlustuste joon erődítménysor; rivistama {keda} ühele joonele vkit egy sorba állítani; sirge joonega mees egyenes ember; peab visalt oma joonest kinni makacsul kitart a saját igaza mellett; seletused on antud joone all a magyarázat a vonal alatt található; ta tõmbab enda ja alluvate vahele selge joone egyértelmű vonalat húz maga és a beosztottjai között; see on tema iseloomu meeldivamaid jooni ez jellemének legkellemesebb vonás; kuul lendas üle 18 meetri joone a súly átrepült a 18 méteres vonalon; rahulike joontega visandatud portree nyugodt vonalakkal felvázolt portré; kibe joon suu ümber keserű vonás a szája körül; tõmbas sõnale joone alla aláhúzta a szót; areng toimub tõusvas joones a fejlődés növekedő tendenciát mutat
2. (rõivastuse v eseme tegumoe kohta) stílus, fazon ♦ moodne joon rõivastuses divatos ruházkodási stílus; sportliku joonega mantel sportos fazonú kabát; moodsa joonega auto modern vonalú autó
3. mat vonal ♦ algebraline joon algebrai görbe; elliptiline joon elliptikus görbe; kaldjoon ferde vonal; kõverjoon görbe; murrujoon törésvonal; puutejoon érintkezési vonal; ringjoon karika, körvonal, kör; sirgjoon egyenes vonal
4. trük lénia, vonal ♦ jämejoon kövér lénia, vastag vonal; kaksikjoon kettős vonal; punktjoon, punktiirjoon pontozott vonal; põikjoon ferde vonal; raamjoon keret; äärisjoon keret
■LS: joon+ ♦ joonintegraal mat vonalintegrál; joonkeevitus tehn vonalhegesztés; joonkiirus füüs sebesség; joonklišee trük lénia; joonkoormus tehn vonalterhelés; joonmõõt vonalas mérték; joonpaisumine tehn lineáris expanzió; joonperspektiiv tehn vonaltávlat; joonpind mat vonalfelület; joonrivi sõj csatasor; joonspekter füüs vonalspektrum; joonvälk meteor lineáris villám

jootma <j'oot[ma j'oot[a jooda[b joode[tud, j'oot[is j'oot[ke 34 v>
1. (juua andma) itat; (piisavalt juua andma) megitat; (jootmisega kasvatama) locsol; (ära jootma) megitat ♦ isa jootis kaevul hobuseid apa a lovakat itatta a kútnál; too vett ja jooda loomad hozz vizet, és itasd meg az állatokat; vasikat joodeti piimaga a borjút tejjel itatták; külalisi joodeti ja söödeti hästi jóltartották a vendégeket; jootis külalised purju leitatta a vendégeket; mis jooki talle seal küll sisse joodeti? vajon milyen itallal itatták ott; allikas joodab jõge, jõgi linna a forrás táplálja a folyót, a folyó itatja a várost
2. (joodise vahelesulatamise teel ühendama) megforraszt; (kokku) összeforraszt; (kinni) beforraszt; (külge) ráforraszt ♦ jootis traadiotsad kokku összeforrasztotta a huzalvégeket; jootis augu tinaga kinni ónnal beforrasztotta a lyukat; jootsin ämbrile sanga külge fogantyút forrasztottama vödörre

juhtima <j'uhti[ma j'uhti[da juhi[b juhi[tud 28 v>
1. (liikumisele v kulgemisele suunda andma) vezet, vezérel, végigvezet, térít, terel, ráterel, odavezető, odavezet, levezet, kormányoz, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet, átvisz, átvezet, átterel; (suunama) terel; (saates, kaasas olles) elvezet, odavezet ♦ autot juhtima autót vezet; hobuseid juhtima lovat vezet; laeva juhtima hajót vezet; laeva sihtsadamasse juhtima a célkikötőbe vezeti a hajót; peremees juhtis hobuse õue a gazda kivezette a lovat az udvarra; vesi juhiti järvest põllule a tóból a mezőre vezették a vizet; käsi juhib sulge a kéz vezeti a tollat; trepist üles juhtima felvezeti a lépcsőn; külaline juhiti kabinetti a vendéget az irodába vezették; torud juhivad sooja õhu tuppa a csövek a szobába vezetik a meleg levegőt; renn juhib kartulid kastidesse a vályú a ládába tereli a burgonyát; poiss juhib hobust suu kõrvalt kinni hoides a fiú a zablánál fogva vezeti a lovat; juhtisin hoobi kõrvale eltérítettem az ütést; tee juhitakse linnast mööda az utat a város mellett vezetik
2. (tegevust suunama) vezet, terel; (eesotsas olema) élen jár ♦ vestlust lauas juhtis ema az asztalnál folytatott beszélgetést az anya vezette; teda juhtis vaid raev csak a düh vezérelte; sind ei juhi mõistus nem az ész vezérel; juhtisin jutu uuele teemale új témára tereltem a beszélgetést; püüdsin oma mõtteid mujale juhtida megpróbáltam másra terelni a gondolataimat; {kelle} tähelepanu juhtima {millele} felhívja valaki figyelmét valamire; riiki juhtima országot kormányoz; ministeeriumi juhtima minisztériumot vezet; komisjoni tööd juhtima irányítja a bizottság munkáját; direktor juhib instituuti az intézetet az igazgató vezeti; rügementi juhtima ezredet vezet; majapidamist juhtima háztartást vezet
3. füüs (edasi kandma) vezet ♦ metallid juhivad hästi elektrit ja soojust a fémek jól vezetik az elektromosságot és a hőt
4. (võistluses esikohal olema) vezet ♦ odaviskes juhtima vezet gerelyhajításban; juhime kahe punktiga két ponttal vezetünk; meie meeskond asus juhtima csapatunk átvette a vezetést; poiss juhtis jooksu esimesed 300 meetrit a futás első 300 méterén a fiú vezetett

jõgi <jõgi j'õe jõge j'õkke, jõge[de jõge[sid 21 s> folyó ♦ kitsas jõgi keskeny folyó; lai jõgi széles folyó; madal jõgi sekély folyó; sügav jõgi mély folyó; veerikas jõgi bővízű folyó; vaikne jõgi csendes folyó; kiirevooluline jõgi gyors sodrású folyó; kärestikuline jõgi zúgókkal teli folyó; kalarikas jõgi halban bő folyó; laevatatav jõgi hajózható folyó; harujõgi elágazás, folyóelágazás; hiiglajõgi folyó óriás; inimjõgi piltl emberáradat; laavajõgi lávafolyam; lisajõgi mellékfolyó; mäestikujõgi hegyi folyó; parvetusjõgi tutajozható folyó; tasandikujõgi geogr síksági folyó; jõe algus a folyó forrása; jõe alamjooks a folyó alsó folyás; jõe keskjooks a folyó középső szakasza; jõe ülemjooks a folyó eredete, a folyó felső szakasza; jõe parem kallas a folyó jobb partja; jõe vasak kallas a folyó bal partja; jõe ääres a folyó mentén/mentében; jõe äärde minema a folyóhoz megy, a folyópartra megy; jõest üle minema, jõge ületama átkel a folyón; jõest kala püüdma halat fog a folyóból; jões suplema a folyóban fürdik; üle jõe ujuma átúszik a folyón; jõge tõkestama gátat emel; jõele silda ehitama hidat épít a folyón; jõele tammi ehitama gátat épít a folyóra; jõge paisutama felduzzasztja a folyót; jõgi voolab a folyó folyik; jõgi voolab järve a folyó a tóba ömlik; jõgi jookseb folyik a folyó; jõgi lookleb kanyarog a folyó; jõgi vahutab tajtékzik a folyó; jõgi kobrutab tajtékzik a folyó; jõgi kohiseb zúg a folyó; jõgi suubub merre a folyó a tengerbe folyik, a folyó a tengerbe ömlik; see jõgi algab soodest ez a folyó a mocsaraknál ered; jõgi tõusis üle kallaste kiöntött a folyó, a folyó kilépett a medréből; jõgi on kinni külmunud befagyott a folyó; jõgi vabanes jääst zajlik a jég a follyón; jõgi kuivas ära a folyó kiszáradt; jõgi ujutas luha üle a folyó elöntötte az árteret; üle jõe v jõest üle viib sild a folyón át híd vezet; jõgi on madalaks jäänud leapadt a folyó; käisime jões suplemas voltunk a folyónál fürödni; jõelt tõuseb udu köd száll a folyó felől; jõelt tuleb niiskust nedves levegő száll a folyó felől
■LS: jõe+ ♦ jõehaud hullámsír; jõekala folyami hal; jõekallas folyópart; jõekruus folyami kavics; jõekäänak, jõekäänd folyókanyar; jõelaev folyami hajó; jõelaevandus folyami hajózás; jõelaevastik folyami flotta; jõeluht folyami ártér; jõelähe eredet; jõemadalik sekély folyószakasz; jõemuda folyami iszap; jõeorg folyóvölgy; jõepõhi folyófenék; jõepüük folyami halászat; jõesaar folyami sziget; jõesadam folyami kikötő; jõesild folyami híd; jõesuu[e] geogr eredet, forrásterület; jõesäng folyómeder; jõetramm folyami utasszállító; jõetransport folyami szállítás; jõevaksal személyhajó-állomás; jõevedu folyami szállítás; jõevesi folyami víz; jõevool a folyó árja

järel <järel postp, adv> vt ka järele
1. postp [gen] (järgnevuses, kelle-mille taga) után ♦ ta kõndis minu järel utánam jött; tõmba uks enda järel kinni! zárd be az ajtót magad után!; suve järel tuleb sügis nyár után ősz jön; iga poole tunni järel félóránként
2. adv; postp [gen] (keda-mida ära toomas, kätte saamas) érte ♦ tal käis täna auto järel ma érte jött az autó; käisin honorari järel voltam a honoráriumért
3. adv (taga, tagapool, ka ajaliselt) után ♦ läksin ees, koer järel én mentem elől a kutya meg utánam; poiss vedas käru järel a fiú kocsit húzott maga után
4. adv (säilinud, alles) megmarad ♦ mul on viis krooni järel öt koronám maradt; linnusest on järel vaid müürid a várból már csak a falak maradtak

järjekord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (järgnemise, reastumise kord) rend, sorrend, sor ♦ harjumuspärane järjekord a szokásos sorrend; kronoloogiline järjekord időrendi sorrend; tähestikuline järjekord ábécérend, betűrend; pöördjärjekord, vastupidine järjekord fordított sorrend; järjekorras sorjában; järjekorrast kinni pidama betartja a sorrendet
2. (kelle v mille koht mingis reastuses v järjestuses, inimeste rida, kes ootavad midagi) sor ♦ pikk järjekord hosszú sor; väljaspool järjekorda soron kívül; järjekorras sorban; järjekorda asuma v võtma beáll a sorba; järjekorras seisma sorban áll; varsti jõuab järjekord minuni hamarosan rám kerül a sor, hamarosan sorra kerülök

järsult <järsult adv> kurtán-furcsán, meredeken; (püstloodis) meredeken; (äkiliselt) hirtelen ♦ jõgi pöördub järsult paremale a folyó hirtelen jobbra kanyarodik; lõi raamatu järsult kinni hirtelen összecsapta a könyvet; ta on järsult muutunud hirtelen megváltozott

jäätuma <j'äätu[ma j'äätu[da j'äätu[b j'äätu[tud 27 v> (jääga kattuma, jääks muutuma) beáll, jegesedik, felfagy, fagy, eljegesedik; (veekogude kohta) befagy ♦ jõgi on jäätunud [kinni] befagyott a folyó; jäätunud kõnnitee a járda jéggel borított; vesi jäätub null temperatuuril a víz nulla fokon fagy

kaanetuma <kaanetu[ma kaanetu[da kaanetu[b kaanetu[tud 27 v> (kinni külmuma) befagy ♦ järv kaanetus detsembris decemberben befagyott a tó

kahmama <k'ahma[ma kahma[ta k'ahma[b kahma[tud 29 v> (haarama) elkap, megragad ♦ {keda} kaenlasse kahmama az ölébe kap; ta kahmas minust kinni megragadott; kahmas mul raamatu käest elkapta a könyvet a kezemből

karvupidi <+pidi adv>, ka karvu pidi (karvadest kinni haarates) hajba kap; (juustest kinni hoides) hajánál fogva ♦ kellegagi karvupidi kokku minema hajba kap vkivel

keevitama <keevita[ma keevita[da keevita[b keevita[tud 27 v> tehn hegeszt; (kinni, kokku) összehegeszt

kiiluma <k'iilu[ma k'iilu[da kiilu[b kiilu[tud 28 v>
1. (kiiluga kinnitama) (ki)ékel ♦ kirvest varre otsa kiiluma ékeli a fejszenyelet
2. (kiiluga lõhestama) ékel ♦ puupakku lõhki kiiluma ékeli a tuskót
3. (tihedalt vahele, sisse v üksteise ligi suruma) ékel ♦ palki kiiluma kandva samba sisse a gerendát a tartóoszlopba ékeli; seepärast kiilusin eelneva tsitaadi oma luuletuse azért ékeltem be a fönti idézetet a versembe
4. (kinni kiiluma) beszorul ♦ võti kiilus luku sisse kinni a kulcs beszorult a zárba

kindlalt <k'indlalt adv>
1. (tugevasti, kõvasti) szilárdan ♦ laev oli kindlalt ankrus a hajó szilárdan lehorgonyzott; marjad peavad olema kindlalt varre küljes kinni bogyóknak jól kell kötődniük a kocsányhoz
2. (vankumatult, vääramatult) határozottan ♦ kindlalt ja ühel häälel reageerima határozottan és egységesen reagálni; tean kindlalt, et határozottan tudom, hogy
3. (kahtlematult, kindlasti) biztosan, bizonyára ♦ ta on kindlalt sinust treenitum bizonyára edzettebb nálad
4. (konkreetselt, selgelt) egyértelműen ♦ ta oli kindlalt otsustanud, et egyértelműen eldöntötte, hogy

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

kinni ajama (täitma, täis ajama) betemet ♦ auku kinni ajama betemetik a gödröt

kinni hakkama (kinni võtma v haarama) megfog, belekapaszkodik; (kinni jääma, takerduma) beleakad ♦ laps hakkas ema käest kinni a gyerek megfogta az édesanyja kezét

kinni istuma
1. (vangistatud olema) börtönben van/ül ♦ varguse pärast kinni istuma a rablásért börtönben ül
2. (millegi sees kinni olema) elakad ♦ auto istus poris kinni sárban akadt el egy autó

kinni jääma
1. beszorul, elakad ♦ auto jäi porisse kinni elakadt egy kocsi a sárban; võti jäi luku sisse kinni beszorult a kulcs a zárba; mul jäi hing rõõmust kinni az örömtől elakadt a lélegzetem
2. (väljavoolu lõpetama) elapad ♦ lehm on kinni jäämas elapad a tehén

kinni keerama elcsavar

kinni käima (sulguma) zár; (suletav olema) csukódik ♦ aken ei käi hästi kinni rosszul csukódik az ablak

kinni külmuma (jäätuma) befagy; (millegi külge) ráfagy ♦ allikas ei külmu talvelgi kinni a forrásvíz télen sem fagy be

kinni maksma lefizet, megfizet

kinni olema zárva van

kinni panema
1. (sulgema) becsuk, bezár, lezár ♦ pane aken kinni! csukd be az ablakot!; kohvrit kinni panema lezárja a koffert; pane pintsakunööbid kinni! gombold be a kiskabátodat!; pood pannakse kell seitse kinni hétkor csuk a bolt; kaevandus pandi kinni a bányát bezárták
2. (peatama, seisma panema) kikapcsol ♦ pane telekas kinni¤ kapcsold ki a tévét!
3. (sulgema, vabadust piirama) elzár, lezár ♦ ööseks paneme kanad kinni éjszakára elzárjuk a tyúkokat; teetööde tõttu pandi tänav kinni javítás miatt az utat lezárták
4. (ette tellima, broneerima) foglal ♦ laud on kinni pandud le van foglalva az asztal; (vastuvõtu)aega kinni panema lefoglalja az időpontot
5. kõnek (ära sööma v jooma) megeszik, meiszik ♦ pani pudeli veini kinni megitta az egész üveget

kinnipeetav <+p'eetav p'eetava p'eetava[t -, p'eetava[te p'eetava[id 02 s> (isik, keda peetakse kinni) fogvatartott, fegyenc; (vahistatu) letartóztatott

kinni pidama
1. (peatuma) megáll; (peatama) megállít, leállít ♦ auto pidas maja ees kinni a kocsi megállt a ház előtt; pea kinni! megállj!; pidas takso kinni leállított egy taxit
2. (kinni, paigal, alal hoidma) feltart, visszatart ♦ ära pea mind praegu kinni, mul on palju tegemist! ne tarts most fel, mert sok a dolgom!
3. (kinni võtma, vahistama) feltart, tartóztat ♦ pidas põgeneva varga kinni feltartotta a menekülő tolvajt
4. (möödapääsemist takistama) feltartóztat ♦ katus ei pea vihma kinni beázik; ta peeti piiril kinni a határon feltartóztatták
5. (midagi järgima) betart ♦ reeglitest kinni pidama betartja a szabályokat
6. (raha kohta) levon ♦ palgast peeti kinni tulumaks a fizetéséből levonták az adót

kinni püüdma elfog, megfog, elkap

kinni siduma megköt, kiköt, elköt, beköt; (sidemega) bekötöz ♦ seob kingapaelad kinni megköti a cipőzsinórját; sidus hobuse lasila külge kinni kikötötte a lovat a fához; haav seoti kinni elkötötték a sebet; tal seoti silmad kinni bekötötték a szemét

kinnitama <kinnita[ma kinnita[da kinnita[b kinnita[tud 27 v>
1. (millegi külge kinni panema) alátámaszt, visszaigazol, tűz, tanúsít, rögzít, rácsatol, odaerősít, odacsíptet, nyugtáz, megpecsétel, megerősít, leszögez, kijelent, jóváhagy, igazol, hitelesít, esküszik, erősködik, erősít, csatol, biztosít, bizonyít, befog ♦ kaarti rõhknaeltega tahvlile kinnitama rajzszöggel a táblára erősítette a térképet; paati vaia külge kinnitama a cölöphöz köti a csónakot; töödeldav ese kinnitati kruustangide vahele a munkadarabot satuba fogták; palgid olid kinnitatud üksteise külge a farönköket egymáshoz erősítették; võrk kinnitati naeltega postide külge a hálót szegekkel az oszlopokhoz rögzítették; õnge otsa kinnitati söödaks vihmauss csaléteknek gilisztát tűztek a horogra; lapse rõivad kinnitati vööga a gyerek ruháját övvel fogták össze
2. kõnek (kellegi kasutada, hoolde andma) rábíz, meghatalmaz ♦ talu kinnitati poja nimele a tanyát a fiú nevére iratták
3. (rõhutavalt ütlema, väitma) állít, kijelent; (õigsust, tõelevastavust tõendama) megerősít; (otsusele kehtivust andma) megerősít ♦ ta on täiesti terve, seda võib kinnitada arst teljesen egészséges, ezt az orvos is megerősítheti; kinnitasin endale korduvalt, et sinna ma ei lähe többször megfogadtam, hogy nem megyek oda; kinnitas, et räägib tõtt kijelentette, hogy igazat beszél; kinnitas kirjas oma suulist lubadust levelében megerősítette szóbeli ígéretét; eelmiste aastate kogemused kinnitavad, et ... az előző évek gyakorlata megerősíti, hogy ...; katsetulemused kinnitasid oletust a vizsgálati eredmények megerősítik az elméletet; allkiri tuleb kinnitada az aláírást hitelesíteni kell; koopia õigsust kinnitati allkirja ja pitsatiga a másolat hitelességét aláírással és bélyegzővel igazolják, a másolatot aláírással és pecséttel hitelesítették; parlament kinnitas uue tsiviilkoodeksi az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet; päevakord jäi kinnitamata a napirendet nem hagyták jóvá; erand kinnitab reeglit (a) kivétel erősíti a szabályt

kinni tuiskama behavaz

kinni võtma elfog, megfog ♦ kellelgi kratist kinni võtma nyakon csíp vkit; põgenik võeti kinni a szökevényt elfogták; härjal sarvist kinni võtma megfogja az eke szarvát

kinni õmblema bevarr, bestoppol

klõpsuma <kl'õpsu[ma kl'õpsu[da klõpsu[b klõpsu[tud 28 v> kattan ♦ lukk läheb klõpsudes kinni az ajtó kattanva bezárul

kodukord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s> (asutuse, organisatsiooni töökord) házirend, rendtartás ♦ kooli kodukord iskla házirendje; Euroopa Parlamendi kodukord az Európai Parlament eljárási szabályzata; kodukorda järgima, kodukorrast kinni pidama ragaszkodik a rendtartáshoz

kolksatama <kolksata[ma kolksata[da kolksata[b kolksata[tud 27 v> csapódik, ütődik; (kolksti vastu minema v langema) koppan ♦ uks kolksatab kinni becsapódik az ajtó; pea kolksatab vastu põrandat a feje a földhöz koppan; paat kolksatab vastu kivi a csónak kőnek ütődik

kolksti <k'olksti adv, interj> kopp ♦ tõmbas ukse kolksti kinni becsapta az ajtót

kraan <kr'aan kraani kr'aani kr'aani, kr'aani[de kr'aani[sid_&_kr'aan/e 22 s> csap ♦ gaasikraan gázcsap; veekraan vízcsap; kraani avama v lahti keerama kinyitja a csapot; kraani sulgema v kinni keerama elzárja a csapot; kraanist tilgub vett, kraan tilgub csepeg a csap

krahmama <kr'ahma[ma krahma[ta kr'ahma[b krahma[tud 29 v> (äkki, järsku haarama) felkap, megragad, elragad, markol; (endale) megfog; (kellegi käest v eest) harácsol ♦ kellegi juustest kinni krahmama vkinek a hajába markol; sülle krahmama az ölébe kap

krapsama <kr'apsa[ma krapsa[ta kr'apsa[b krapsa[tud 29 v>
1. (haarama, krahmama) felkap, megragad ♦ krapsas mul käest kinni megragadta a kezemet
2. (üles v püsti kargama) felkap, felpattan ♦ krapsas jalgratta selga felkapott a kerékpárra

kurk2 <k'urk kurgu k'urku k'urku, k'urku[de k'urku[sid_&_k'urk/e 22 s>
1. (üldkeeles) torok ♦ hundikurk med farkastorok; kurk on haige fáj a torka; köhatab kurgu puhtaks köszörüli/reszeli a torkát; mul jäi toit kurku kinni, mul[le] läks toit kurku cigányútra megy az étel; miski ei lähe kurgust alla kõnek nem megy le a torkán vmi; kurk kuivab v kõrbeb kiszárad a torka, száraz a torka; luu läks kurku torkán akad a csont; klimp on kurgus gombóc van a torkában, gombócot nyelt; nutt tõuseb kurku sírás fojtogatja; sõnad jäid kurku kinni torkán akadt a szó, vkinek a torkára forrott a szó; end kurguni täis sööma millestki piltl torkig eszi magát vmiből
2. (väin) torok
■LS: kurgu+ ♦ kurguhaigus torokbetegség, torokbaj; kurguhääl torokhang; kurguloputus toroköblítés; kurgumandel anat torokmandula; kurgunibu anat nyelvcsap; kurguvalu torokfájás

kõht <k'õht kõhu k'õhtu k'õhtu, k'õhtu[de k'õhtu[sid_&_k'õht/e 22 s>
1. (kehaosa inimesel) has ♦ suur kõht nagy has; paks kõht kövér has; alakõht alhas; keskkõht középhas; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát növeszti; tüdrukul on kõht ees domborodik a hasa; kõhu kõrvalt kokku hoidma a hasán spórol
2. (seedeelundite talitluse ja sellega seotud aistingute kohta) gyomor, has ♦ mul on kõht tühi üres a hasam; tal on kõht täis tele van a hasa; kõhtu täis sööma teleeszi a gyomrát; rohtu tühja kõhuga võtma éhgyomorra veszi be a gyógyszert; mu kõht valutab fáj a gyomrom; kõht koriseb korog a gyomra; kõht on kinni székrekedés; kõht on lahti megy a hasa; armastus käib kõhu kaudu a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út; tühi kõht on parim kokk az éhség a legjobb szakács
■LS: kõhu+ ♦ kõhugaasid füsiol szélgörcs; kõhugripp gyomorinfluenza; kõhuhaigus gyomorfertőzés; kõhuhingamine füsiol hasi légzés; kõhuhäda kõnek gyomorbaj; kõhukatarr gyomorhurut; kõhukelme hashártya; kõhulahtisus hasmenés; kõhulihased hasizom; kõhupiirkond anat gyomortáj; kõhupuhitus med gyomorrontás; kõhusein anat gyomorfal; kõhutants hastánc; kõhutantsija hastáncos; kõhutüüfus med hastífusz; kõhuvalu gyomorfájás, hasfájás; kõhuvoolmed gyomorgörcs, hascsikarás; kõhuõõs anat hasüreg, gyomorüreg

kõmmutama <kõmmuta[ma kõmmuta[da kõmmuta[b kõmmuta[tud 27 v>
1. kõnek (paugutama, laskma) lövöldöz
2. (kõmatades lööma) becsap ♦ kõmmutab ukse kinni becsapja az ajtót

kõri <kõri kõri kõri k'õrri, kõri[de kõri[sid 17 s> anat (hääletekkeelund) gége, torok ♦ toit jäi kõrisse kinni gégéjén akadt a falat; täiest kõrist, kõri põhjast teli torokkal/torokból; täiest kõrist röökima/karjuma kikiabálja/kiordítja a tüdejét; karjub kõigest v täiest kõrist ordít, ahogy a torkán kifér, teli torokból ordít; kellelgi saab kõrini vkiben felmegy a pumpa; kellelgi on millestki kõrini tele van a hócipője vkinek vmivel; mul on sellest kõrini elegem van, már a könyökömön jön ki; kellestki/millestki on kõrini torkig van vkivel/vmivel
■LS: kõri+ ♦ kõrihäälik keel torokhang; kõripõletik med gégegyulladás, gégehurut; kõrituberkuloos med gégetuberkulózis; kõrivähk med gégerák

käevang <+v'ang vangu v'angu v'angu, v'angu[de v'angu[sid_&_v'ang/e 22 s> (hrl sisekohakäänetes) ♦ käe alt kinni, käevangus kart karba öltve

käis <k'äis k'äise k'äis[t -, k'äis[te k'äise[id 09 s> (varrukas) (ruha)ujj ♦ pikad käised hosszú ujj; käiseid üles käärima feltűri az inge ujjat; võttis mul mantlikäisest kinni elkapta a kabátom ujját; midagi käisest puistama kiráz vmit az ujjából

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

kätte saama
1. (valdusse, kasutusse) megkap, elkap, elfog ♦ sai palli õhust kätte elkapta a labdát a levegőben
2. (kinni püüdma) utolér; (tabama) elér ♦ hurt sai jänese kätte az agár utolérte a nyulat
3. (üles leidma) elfog ♦ sai sõbra pargist kätte barátját a parkban fogta el

kättpidi <+pidi adv>, ka kätt pidi (käest kinni hoides, kätt andes) kézen fogva ♦ kättpidi talutama kézen fogva vezet

külge <k'ülge adv, postp> vt ka küljes, küljest
1. adv; postp [gen] (kuhugi kinni, teatavasse olukorda) -ra/-re, -hoz/-hez/-höz
2. postp [gen] kõnek (vastu, sisse) -ba/-be ♦ ema kuivatas käed põlle külge az anya beletörölte a kezét a kötényébe

küljes <küljes adv, postp> vt ka küljest, külge adv; postp [gen] (peal, kinni, teatavas olukorras) -n, -ban/-ben, -nál/-nél ♦ seina küljes a falon

külmama <k'ülma[ma külma[ta k'ülma[b külma[tud 29 v> (külmuma) befagy, megfagy, fagy ♦ jõgi külmas kinni befagyott a folyó; laevad külmasid sadamas jäässe a kikötőben befagytak a hajók; surnuks külmama halálra fagy

küüs <k'üüs küüne k'üün[t k'üün[de, küün[te k'üüs[i 14 s>
1. (inimesel) köröm ♦ varbaküüs lábköröm; küüsi lõikama körmöt vág; küüsi viilima körmöt reszel; küüsi närima lerágja a körmét; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (küünis) karom ♦ kassi küüned a macska körme
3. kõnek (küüslaugu sibulake) gerezd
■LS: küüne+ ♦ küünealumik anat körömágy; küünehari körömkefe; küünejuur anat körömgyökér; küünekäärid körömolló; küünelakk körömlakk; küünetangid körömcsipesz; küüneplaat anat körömtányér, körömlemez; küüneseen körömgomba; küünevall anat körömsánc, körömbarázda; küüneviil körömreszelő

lift <l'ift lifti l'ifti l'ifti, l'ifti[de l'ifti[sid_&_l'ift/e 22 s> felvonó, lift ♦ kaubalift teherfelvonó; sõidulift személyfelvonó; jäime lifti kinni beragadtunk a liftbe

lumi <lumi lume l'un[d l'umme, lume[de lume[sid 20 s> hó ♦ värske lumi friss hó; esimene lumi az első hó; lund rookima havat hány, havat kotor; sajab lund havazik, hull a hó, esik a hó; lumi kriuksub jalgade all ropog a hó a láb alatt; lumi sulab olvad a hó; auto jäi lumme kinni a kocsi elakadt a hóban; see on juba muulune lumi hol van már a tavalyi hó!; valge nagu lumi fehér, mint a patyolat; on kadunud nagu mullune lumi eltűnt, mint a tavalyi hó
■LS: lume+ ♦ lumehang hótorlasz, hóbucka; lumehelbed hópelyhek; lumeinimene jeti; lumekahur hóágyú; lumekakk zool (Nyctea scandiaca) hóbagoly; lumekate hótakaró; lumekoristus hóeltakarítás; lumelabidas hólapát, hóhányó lapát; lumelaud hódészka; lumelaviin hósuvadás; lumeleopard zool (Uncia uncia) hópárduc; lumelinn hóvár; lumelörts latyak, havas eső; lumemees hóember; lumeonn hókunyhó; lumepall hógolyó; lumepiir geogr hóhatár; lumepimedus hóvakság; lumesadu havazás, hóesés; lumesahk hóeke, hókotró; lumesõda hógolyózás; lumetolm porhó; lumetorm hóvihar; lumetuisk hófúvás, hózápor; lumetõke hófogó; lumevall hófal, hósánc; lumevaal mets hóakadály; lumevaip piltl hótakaró
lumi+ ♦ lumikate hótakaró; lumivalge hófehér

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

matma <m'at[ma m'att[a mata[b m'ae[tud, m'att[is m'at[ke 35 v>
1. (surnut) (el)temet ♦ lahkunu maetakse kodukanti az elhunytat szülőföldjében temetik el; sõjaväeliste auavaldustega matma katonai tiszteletadással temet el; elusalt matma élve eltemet; plaani maha matma eltemeti a tervet
2. (varjule panema, peitma, kinni katma) elás ♦ koer matab kondi maha a kutya elássa a csontot; sõjakirvest maha matma piltl elássa a csatabárdot; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva
3. (peale paiskudes katma v varjama) eltakar, eltemet, elborít ♦ maalihe matab enda alla küla a földcsuszamlás maga alá temeti a falut; lumi mattis jäljed a hó betemette a nyomokat; kahtlused matsid mind enda alla piltl elborított a kétely
4. (takistavalt mõjuma, lämmatama) ♦ tal matab hinge akadozik a lélegzete
■LS: matmis+ ♦ matmiskombed, matmiskombestik temetkezés; matmispaik sírhely, temetkezési hely, temetkezőhely

molu <molu molu molu -, molu[de molu[sid 17 s>
1. hlv (nägu, lõust) pofa ♦ pea molu kinni! fogd be a pofádat!
2. (tobu) hülye

muda <muda muda muda m'utta, muda[de muda[sid 17 s>
1. (veekogu põhja taime- ja loomajäänustega sete) iszap ♦ ravimuda, tervis[e]muda med gyógyiszap
2. (pori); piltl (mustus, kõnts, sopp) sár ♦ nad jäid mudasse/mutta kinni beleragadtak a sárba; ta kingad on mudased csupa sár a cipője
■LS: muda+ ♦ mudakoorik sárkéreg; mudakord sárkéreg; mudakümblus med iszapfürdés; mudamähis med iszappakolás; mudaravi med iszapkezelés; mudaravila iszapfürdő; mudavann med iszapfürdő

mulk2 <m'ulk mulgu m'ulku m'ulku, m'ulku[de m'ulku[sid_&_m'ulk/e 22 s>
1. (läbiv auk, avaus) lyuk; (taras) rés; (seinas) hézag
2. kõnek (suu) száj ♦ pea v hoia oma mulk kinni! fogd be a szád!

mõistma <m'õist[ma m'õist[a mõista[b mõiste[tud, m'õist[is m'õist[ke 34 v>
1. (aru saama, taipama) (meg)ért ♦ õigesti mõistma jól ért; vääriti mõistma félreért; ära mõista mind valesti! félre ne érts!; muidugi mõista természetesen, magától értedődik; kas sa mõistad, mis ma sellega mõtlen? érted, mire gondolok?
2. (mõistatama, ära arvama) kitalál
3. kõnek (oskama) tud ♦ kas sa rootsi keelt mõistad? tudsz svédül?; laps mõistab juba lugeda már tud olvasni a gyerek; mõistab suu kinni hoida tudja, hogy kell fognia a száját
4. (kelle-mille kohta otsust langetama, hinnangut andma) elítél; (kohtuotsusega määrama) megítél ♦ kohus mõistis hüvitise hageja kasuks välja a bíróság megítélte a felperes javára a kártérítési összeget; süüdi mõistma bűnösnek nyilvánít

naer <n'aer naeru n'aeru n'aeru, n'aeru[de n'aeru[sid_&_n'aer/e 22 s>
1. (naermine) nevetés; (vali) hangos nevetés ♦ hele naer hangos nevetés; kaasakiskuv naer magával ragadó nevetés; mürisev v rõkkav naer falrengető nevetés; pahatahtlik naer kárörvendő nevetés; pilkav naer gúnyos nevetés; naer läbi pisarate szomorú nevetés; vaevalt pidasime naeru kinni alig bírtuk visszatartani a nevetést; naer kipub v tükib v tuleb [vägisi] peale rájön a nevetés; olime naerust hingetud kifulladtunk a nevetéstől; ära aja mulle naeru peale ne nevettes; naerust kõhtu kinni hoidma a hasát fogja nevettében; naerust lõhkema dől/gurul/ majd kipukkad a nevetéstől
2. (hääletu naer, muie) mosoly ♦ {kellel} nägu laia naeru täis széles mosollyal az arcán; {kelle} huuled kiskusid virilale naerule ajka fanyar mosolyra húzódott
3. (tögamine, pilkamine) gúnyol, csúfol; (pilkealune) nevetség tárgya ♦ sattus sõprade naeru alla barátai kigúnyolták; tegi end ilmarahva naeruks nevetségessé tette magát
■LS: naeru+ ♦ naerugaas nevetőgáz; naeruhelk könnyű mosoly; naeruhoog nevetőroham; naerukahin csendes nevetés; naerukihin vihogás; naerukramp nevetőgörcs; naerulohk gödröcske; naerupurse kitörő nevetés; naerurõkatus mennydörgő nevetés; naeruturtse felnevetés; naeruvine könnyű mosoly

nakkuma <n'akku[ma n'akku[da n'akku[b n'akku[tud 27 v> (külge kinni jääma, kokku jääma) tapad ♦ mört nakkus tellisega a habarcs a téglához tapadt

naksama <n'aksa[ma naksa[ta n'aksa[b naksa[tud 29 v>
1. (naksuga lööma, lõikama, tõmbama vms) lecsap, megcsap, átvág, elvág, kihúz, megtör ♦ naksas kirvega paar kuuseoksa lecsapott a baltával pár fenyőágat; naksas näpitsatega traadi läbi átvágta a fogóval a drótot; pähkel naksa haamriga katki törd meg a kalapáccsal a mogyorót; naksas paar pikaks kasvanud kulmukarva välja kihúzott pár hosszúra nőtt szőrszálat a szemöldökéből; naksas hobust piitsaga megcsapta az ostorral a lovat
2. (näksama) belekap; (pigistama) megcsíp ♦ tige koer naksas säärest kinni a hamis kutya belekapott a lába szárába; vähk võib oma sõrgadega valusasti naksata a rák fájdalmasat csíphet az ollóival; hobune püüab tee äärest rohtu naksata a ló megpróbál az út széléről füvet csípni; külm naksas põsest kinni piltl megcsípte a hideg az arcát

napsama <n'apsa[ma napsa[ta n'apsa[b napsa[tud 29 v>
1. ([küljest, pealt, otsast] haarama) elkapkod, lecsíp ♦ laps napsab põõsast marju a gyerek bogyókat csipked a bokorról; napsas varnast mütsi lekapta a fogasról a sapkát; napsas raha laualt elkapta az asztalról a pénzt; kass napsas hiire kinni a macska elkapta/elcsípte az egeret; litter napsati nina alt ära elkapták az orra elől a korongot
2. (kergelt lööma) meglegyint ♦ napsab hobust ohjadega vastu külgi meglegyintette a ló oldalát a gyeplővel
3. piltl (teravalt, salvavalt ütlema, torkama) visszavág ♦ napsas mulle, et seda ta iialgi andeks ei anna visszavágott nekem, hogy ezt sosem bocsátja meg

narts <n'arts nartsu n'artsu n'artsu, n'artsu[de n'artsu[sid_&_n'arts/e 22 s> (kalts, räbal) cafat, rongy, mosórongy, foszlány; (vanade katkiste rõivaste kohta) rongy; (jalanarts) kapca; (tahtejõuetu, saamatu inimene) tutyimutyi ♦ määrdunud v mustad nartsud koszos rongyok; pühkis õlised käed nartsu sisse puhtaks egy rongyba törölte az olajos kezét; praod on nartsudega kinni topitud repedéseket rongyokkal tömték be; sidus haava puhta nartsuga kinni tiszta ronggyal kötötte be a sebet; mähkis nartsud jala ümber ja tõmbas saapad otsa a kapcát a lába köré tekerte és felhúzta a csizmát; ta on nii ihne, et käib nartsudes olyan zsugori, hogy rongyokban jár; sa oled üks iseloomutu narts egy gerinctelen tutyimutyi vagy

natt2 <n'att nati n'atti n'atti, n'atti[de n'atti[sid_&_n'att/e 22 s>
1. kõnek (kinnihaaramisega ühenduses: juuksetutt) üstök, hajtincs; (looma turjakarvad, turi) mar ♦ haaras poisil natist kinni üstökön ragadta a fiút; haaras kassi[l] natist ja tõstis ta uksest välja elkapta a macskát a marjánál és kitette az ajtón
2. hlv (nadikael) taknyos ♦ iga natt tuleb õiendama minden taknyos jön panaszkodni

nattipidi <+pidi adv> (karvupidi, kraed- v turjapidi) grabanc, mar ♦ korrarikkuja võeti nattipidi kinni ja lükati uksest välja a rendbontót a grabancánál fogva kilökték az ajtón; tõstab kutsika nattipidi üles a marjánál fogva felemeli a kiskutyát

nina <nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. (inimesel, loomal) orr ♦ sirge nina egyenes orr; kreeka nina görög orr; kongnina, kongus nina sasorr, hajlott orr; kotkanina, kullinina karvalyorrú, sasorr; nosunina, nösunina tömpe orrú; nöbinina, nöpsnina pisze orr; sadulnina nyerges orr; suure ninaga mees nagy orrú férfi; nina[ga] löristama szortyog; nina[ga] tõmbama v vedama v nuuskima orrot fúj; läbi nina rääkima az orrán beszél, az orrán keresztül beszél; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; nina nokitsema v nokkima v urgitsema piszkálja az orrát; nuuska nina fújd ki az orrod; pühi nina puhtaks töröld meg az orrod; nina tilgub csepeg az orra; nina on kinni bedugult az orra; nina hakkas verd jooksma megeredt az orra vére; kellegi nina all vkinek az orra előtt; topib oma nina igale poole mindenbe beleüti az orrát; oma nina igale poole toppima minden lében kanál; oma nina kuhugi toppima beleüti az orrát vmibe; oma nina igale poole toppima minden szarban kanál; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nina püsti ajama magasan hordja az orrát; nina kirtsutama húzza a száját; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tal on nina norgus lóg az orra; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. (eesots sõidukil, jalatsil vm, maanina) ♦ laevanina, laeva nina hajóorr
3. kõnek (taip, vaist) ♦ tal on selliste asjade peale hea nina jó orra van az ilyesmihez; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek
■LS: nina+ ♦ ninahääl orrhang; ninahäälik keel orrhang, nazális; ninakarbik anat orrkagyló; ninakoobas orrüreg; ninakäik anat orrjárat; ninapolüüp med orrpolip; ninarätik, ninarätt zsebkendő; ninatilgad farm orrcsepp; ninavahesein anat orrsövény; ninaverejooks med orrvérzés; ninaõõs anat orrüreg

ninapidi <+pidi adv>, ka nina pidi
1. (ninast kinni hoides, nina ees, ninaga millegi sees v vastu, nina pidi) orránál fogva, orrával ♦ pistsin v surusin kassipoja ninapidi piima sisse belenyomtam a kismacska orrát a tejbe; kedagi ninapidi vedama orránál fogva vezet vkit
2. (ninaga, näoga millele-kellele õige lähedal[e]) ♦ lapsed on igal pool ninapidi juures a gyerekek mindenbe beleütik az orrukat

nokkapidi <+pidi adv>, ka nokka pidi
1. (mütsi kohta: nokast) a simléderénél fogva ♦ hoiab mütsi nokkapidi v nokka pidi peos a sapkát simléderénél fogva tartja a kezében
2. (linnu kohta: nokaga) a csőrénél fogva ♦ vares jäi nokkapidi tõrvatud katusele kinni a varjú a csőrénél fogva odaragadt a szurkos tetőre
3. piltl (ninapidi) együtt ♦ naised said nokkapidi kokku ja laterdavad a nők összejöttek és cseverésztek

noogutus <noogutus noogutuse noogutus[t noogutus[se, noogutus[te noogutus/i 11 s> bólintás, bólogatás ♦ vastas mu küsimusele kerge noogutusega egy könnyű bólintással válaszolt a kérdésemre; tervitab noogutusega bólintással köszönt; silmad vajusid kinni ja pea tegi sügava noogutuse szemei lezárultak, és feje mélyet bólintott

normatiiv <normat'iiv normatiivi normat'iivi normat'iivi, normat'iivi[de normat'iivi[sid_&_normat'iiv/e 22 s> (normiks olev [piir]suurus, määr v nõue, ettekirjutis) normatíva, norma, irányadó, szabvány ♦ tehnilised normatiivid műszaki szabványok; töönormatiivid munkaügyi normák; normatiividest tuleb kinni pidada a szabványokat be kell tartani

nuiama <n'uia[ma nuia[ta n'uia[b nuia[tud 29 v>
1. (nuiaga taguma) ver; (tampima) ver, üt; (pinnasesse taguma, rammima) lever; (kinni, tihedaks) döngöl ♦ pesu pesunuiaga nuiama mángorolja a mosott ruhát; nuiasime vaiad maasse a földbe vertük a cölöpöket; kapsaid hapnema pannes tuleb neid tünnis nuiata savanyításkor a káposztát ledöngölik a hordóban
2. (nuruma, manguma) koldul, kérlel, könyörög, kunyerál ♦ lapsed nuiavad emalt kinnomineku luba a gyerekek kérlelik anyjukat, hogy engedje őket moziba; küll nuias, et võetagu teda kaasa úgy könyörgött, hogy vigyék magukkal; vanamees nuiab viinaraha az öreg pénzt kunyerál a pálinkára; nuias endale suurema palga välja magasabb fizetést kunyerált ki magának

nurkapidi <+pidi adv>
1. (nurgast kinni [hoides]) a sarkánál fogva ♦ tõmbas raamatu nurkapidi riiulist välja a sarkánál fogva kihúzta a könyvet a polcról
2. (nurgaga kuskil kinni, vastas v vastu, sees v sisse) sarok ♦ puukuur on ehitatud nurkapidi aida otsa a pajta végében sarokra van építve a fáskamra; nende krunt ulatub nurkapidi meie heinamaasse a telkük sarka a kaszálónkba ér; olen selle probleemiga nurkapidi kokku puutunud piltl már találkoztam ezzel a problémával

nõel <n'õel nõela n'õela n'õela, nõel[te_&_n'õela[de n'õela[sid_&_n'õel/u 23_&_22? s>
1. (vahend õmblemiseks) tű; (väiksem) tű; (kinnitamiseks, ka ehtena) hajtű, dísztű ♦ ehisnõel, ilunõel dísztű; juuksenõel hajtű; kingsepanõel suszter tű; kübaranõel kalaptű; ravinõel med gyógytű; rinnanõel bross(tű), melltű, kitűző, dísztű; süstlanõel, süstla nõel med fecskendő tű, injekciós tű; õmblusmasinanõel varrógéptű; õmblusnõel varrótű; torkas nõelaga sõrme megszúrta a tűvel az ujját; pani niidi nõela taha befűzte a cérnát a tűbe; pistis juuksekrunni nõeltega kinni hajtűvel megtűzte a kontyát; otsi kui nõela heinakuhjast piltl tűt keres a szénakazalban; otsima nagu nõela heinakuhjast tűvé tesz vmit; istub v on just nagu nõelte otsas v nõelte peal v nõeltel piltl tűkön ül; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; nagu nõela silmast tulnud mintha skatulyából húzták volna ki
2. kõnek (magnetnõel) mágnestű; (putuka astel) fullánk; (okas, oga) tüske, tövis ♦ siili teravad nõelad a sün hegyes tüskéi; mesilase nõel a méh fullánkja
■LS: nõel+ ♦ nõeljää tűjég; nõellaager tehn tűcsapágy; nõeltehnika v nõelkudumine tűkötés
nõela+ ♦ nõelahoidja tűtartó; nõelapadi tűpárna; nõelapea (1) (õmblusnõela-) a tű foka; (2) (nööpnõela-) gombostűfej; nõelatorge tűszúrás

nööp <n'ööp nööbi n'ööpi n'ööpi, n'ööpi[de n'ööpi[sid_&_n'ööp/e 22 s> gomb ♦ mantlinööp kabátgomb; pärlmutternööp, pärlmutrist nööp gyöngyház gomb; kannaga nööp füles gomb; mantli nööp on eest ära tulnud leszakadt a kabát gombja; õmble nööp ette varrd fel a gombot; tee nööbid lahti gombolkozz ki; pane nööbid kinni gombolkozz be; pani kõik mantli nööbid kinni begombolta a kabát minden gomját; vajutas uksekella nööbile kõnek megnyomta az ajtócsengő gombját
■LS: nööbi+ ♦ nööbiaas gomblyuk; nööbivabrik gombgyár

nööpima <n'ööpi[ma n'ööpi[da nööbi[b nööbi[tud 28 v> (kinni) gombol; (lahti) kigombol ♦ tõmblukud on praktilised, pole vaja nööpida a zipzár/húzózár praktikus, nem kell gombolni; mantlil saab kapuutsi ära nööpida a kabátról le lehet gombolni a kapucniját; kaelani nööbitud pluus nyakig begombolt blúz; eest nööbitav kleit elől gombos ruha

nöör <n'öör nööri n'ööri n'ööri, n'ööri[de n'ööri[sid_&_n'öör/e 22 s> fűző, zsinór, zsineg, spárga, madzag; ([peenem] pakkimis-) zsineg; (pael) szalag; (jalatsi-) (cipő)fűző ♦ jäme nöör kötél; peenike nöör vékony madzag; kõva v tugev nöör erős spárga; kanepnöör, kanepist nöör kender zsineg; kaunistusnöör dekoratív zsinór; kellanöör csengőzsinór; saapanöör cipőfűző; sidus pakile nööri ümber, sidus v köitis paki nööriga kinni átkötötte madzaggal a csomagot; riputas v pani pesu nöörile kuivama kiteregette a ruhát a kötélre száradni; ajab seeni nööri otsa v nöörile kuivama madzagra fűzi a gombát, hogy száradjon; pani kelgule uue nööri külge új madzagot kötött a szánkóra; nöör läks katki elszakadt a madzag
■LS: nöör+ ♦ nöörilustus zsinórdísz; nöörkeraamika arheol zsinegdíszes kerámia; nöörkingad fűzős cipő; nöörredel kötélhágcsó; nöörsaapad fűzős csizma; nöörtikand zsinórhímzés
nööri+ ♦ nööriauk fűzőlyuk; nöörijupp zsinór darab; nööriots (1) madzagvég, zsinórvég; (2) (nöörijupp) madzag darab, zsinór darab

nöörima <n'ööri[ma n'ööri[da nööri[b nööri[tud 28 v>
1. (nööri[de]ga siduma) megkötöz; (kokku tõmbama) összehúz; (kinga-, saapapaelu kinni panema) megköt, befűz ♦ saapaid nöörima befűzte a csizmáját; nööris end kõvasti korsetti erősen meghúzta a fűzőt; mees nööriti puu külge kinni a fához kötözték a férfit; lõdvalt nööritud komps lazán bekötött batyu; nööritavad saapad fűzős csizma
2. (soonima) vág; piltl (kokku pigistama) összeszorít ♦ seljakoti rihmad nöörivad õlgadesse a hátizsák pántja vágja a vállam; pisarad nöörivad kurku fojtogat a sírás; hirm nöörib südant a félelem összeszorítja a szívét; ahastus nööris kurku fojtogatja a kétségbeesés
3. piltl (liigkasu võtma) nyerészkedik, kihasznál ♦ kaupmees nööris ostjaid a kereskedő a vásárlókon nyerészkedett; nööris kõrge hinnaga a magas árral nyerészkedett

paiskuma <p'aisku[ma p'aisku[da p'aisku[b p'aisku[tud 27 v> (hooga viskuma, langema, kukkuma) vágódik, csapódik ♦ uks paiskus kinni az bevágódott; maha paiskuma a földhöz csapódik

peatama <p'eata[ma p'eata[da p'eata[b p'eata[tud 27 v> (kinni pidama) megállít, leállít ♦ vastutulijat peatama megállítja a szembejövőt; streik peatab töö a sztrájk miatt leáll a munka

pidi <pidi postp [part]>
1. (mööda mingit pinda v mingi ala piires liikumise kohta) hosszában, végig ♦ läks tänavat pidi ment végig az utcán; kõnnib tuba pidi föl-alá járkál a szobában; jookseb poode pidi boltból boltba fut; asjad arenevad loomulikku rada pidi piltl a dolgok a természetes úton haladnak
2. (millegi külge kinnitatuna, millestki kinni hoides) vminél fogva ♦ köis on üht otsa pidi puu külge seotud a kötél egyik vége a fához van kötve; tirib tüdrukut juukseid pidi a hajánal fogva húzza a lányt
3. (millegi toimumise viisi ja laadi märkimisel väljendites ja liitsõnades) ♦ kõikepidi mindenféleképpen; vastupidi fordítva
4. (millegi põhjal, järgi) ♦ tunnen teda nägupidi arcról ismerős nekem, látásból ismerem

pigistama <pigista[ma pigista[da pigista[b pigista[tud 27 v> (suruma, muljuma, litsuma) (meg)szorít, (össze)nyom, (ki)présel; (välja pigistama) kifacsar, kicsavar ♦ pigistab tervitusel kellegi kätt megszorítja vkinek a kezét; pigistab käe rusikasse ökölbe szorítja a kezét; king pigistab a cipő szorítja a lábát; kokku pigistama összenyom vmit; mure pigistab südant az aggodalomtól elszorul a szíve; vett riietest välja pigistama kicsavarja a vizet a ruhákból; kellestki tõde välja pigistama piltl kicsikarja vkiből az igazságot; tühjaks pigistatud sidrun piltl kifacsart citrom; teab, kust king pigistab piltl (tudja,) hol szorít a cipő; king pigistab piltl szorul a kapca / kapcája; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama piltl szemet huny vmi felett

pori <pori pori pori p'orri, pori[de pori[sid 17 s> sár ♦ vedel pori latyak; porisse v pori sisse v porri kinni jääma elakad/megfeneklik/megreked a sárban; pori pritsib fröcsög a sár; saapad on poriga koos csupa sár a cipője, a cipő sáros; kedagi porri tallama piltl sárba ránt/tipor vkit; kedagi poriga pilduma piltl vkit sárral dobál
■LS: pori+ ♦ porihall sárszürke; porikärbes döglégy; porilaud sárvédő; poriloik, porilomp pocsolya, tócsa; poriplekk sárfolt; poritiib auto sárhányó; porivaip lábtörlő, autószőnyeg, gumiszőnyeg

põrutama <põruta[ma põruta[da põruta[b põruta[tud 27 v>
1. (põruma panema, põrumist esile kutsuma) döccen ♦ küll vanker põrutab nagyot döccen a szekér
2. (tugevasti lööma, virutama) üt, csap; (jalaga) dobbant; (mida hooga kuskile lööma v paiskama) (be)csap, bevág ♦ mees põrutas vihaselt rusikaga lauale v vastu lauda a férfi dühösen az asztalra ütött az öklével; jalaga v jalga vastu maad põrutama lábával dobbant; põrutas ukse paukudes v pauguga kinni bevágta az ajtót
3. (kehavigastusena) ráz ♦ ta sai autoõnnetuses põrutada autóbalesetben agyrázkódást szenvedett; põrutasin oma pea kukkudes ära csak beütöttem a fejem esés közben
4. piltl (rabama, jahmatama panema v üllatama, vapustama, [tugevasti] puudutama) meghökkent ♦ põrutav uudis meghökkentő hír
5. kõnek (laskma, tulistama) lő ♦ põrutas põgenikule kuuli jalga eltalálta a golyóval a szökevény lábát
6. kõnek (kihutama, kuhugi kiiresti minema) siet, rohan, vágódik ♦ kuhu sa nüüd põrutad? most hova rohansz?; istus autosse ja põrutas vastu tugiseina beült a kocsijába és nekihajtott egy támfalnak

pärast <pärast postp, prep, adv>
1. postp [gen]; prep [part] (järel, möödudes, millest ajaliselt hiljem, peale mida) után, múlva ♦ aasta pärast egy év múlva; tule poole tunni pärast gyere fél óra múlva; pärast tööd munka után; viis minutit pärast kuut öt perccel hat után
2. postp [gen] (mille tõttu, mille eest, mis põhjusel) -ért, miatt ♦ võistlus esikoha pärast az első helyért folyó verseny; paljud lähevad puhtalt huvi pärast kursustele sokan csak érdeklődésből mennek el a kurzusokra; istub varguse pärast kinni lopásért ül börtönben; kunst kunsti pärast művészet a művészet kedvéért; kui mures me sinu pärast olime! mennyit aggódtunk érted!; sinu pärast läkski kõik nii halvasti! mindez miattad ment rosszul!; ütlesin seda ainult nalja pärast ezt csak viccből mondtam
3. adv (hiljem, edaspidi, seejärel) később ♦ pärast näeme! viszlát később!
4. postp [gen] (fraseoloogilist laadi hüüatustes ja kirumisvormelites) ♦ jumala pärast, ära kisa enam! az Isten szerelmére, ne kiabálj már!; mille pagana pärast sa sinna läksid? mi a fenéért mentél oda?

püüdma <p'üüd[ma p'üüd[a püüa[b p'üü[tud, p'üüd[is p'üüd[ke 34 v>
1. (midagi v kedagi kätte saada üritama, kätte saama) fog; (kinni) elfog ♦ liblikavõrguga liblikaid püüdma lepkehálóval lepkét fog; püüab õngega kala horgászik; kliente püüdma ügyfelekre vadászik; tuult väljal püüdma piltl dobbal nem lehet verebet fogni; püüab tuult väljalt piltl bottal üthetik a nyomát; sogases vees kalu püüdma piltl a zavarosban halászik
2. (pingutama) iparkodik, igyekszik ♦ püüab kõigest väest minden erejével igyekszik
3. (püüdlema) törekszik ♦ püüame lepingut jätkata törekszünk megállapodásnak a folytatására
4. (üritama) (meg)próbál; (proovima) próbálkozik ♦ püüab magada megpróbál aludni; püüa vähemalt! legalább próbáld meg!; püüdis endalt elu võtta próbált öngyilkos lenni

raadio <r'aadio r'aadio r'aadio[t -, r'aadio[te r'aadio[id 01 s>
1. (traadita side) rádió
2. (ringhääling, raadiojaam) rádió ♦ kohalik raadio helyi adó; raadios töötama a rádiónál dolgozik; raadio teatas, et ... a rádióban azt mondták, hogy ...
3. (raadioaparaat) rádió ♦ raadiot kinni keerama v panema kikapcsolja a rádiót; lülitas raadio sisse, keeras raadio lahti bekapcsolta a rádiót
■LS: raadio+ ♦ raadiodiktor rádióbemondó; raadioreportaaž rádióriport; raadiosaatejaam rádióállomás; raadiosaatja rádióadó; raadiotöötaja rádiós

reegel <r'eegel r'eegli r'eegli[t -, r'eegli[te r'eegle[id 02 s> (juhis, üldistav väide) szabály ♦ matemaatikareegel matematikai szabály; mängureegel játékszabály; põhireegel alapszabály; õigekirjareeglid helyesírási szabályok; parema käe reegel jobbkéz-szabály; [kõigi] reeglite kohaselt szabályok szerint; reeglite vastaselt szabályellenesen; reegleid järgima követi a szabályokat; reeglitest kinni pidama betartja a szabályokat; reegleid rikkuma megszegi a szabályokat; erand kinnitab reeglit (a) kivétel erősíti a szabályt; kirjutamata reegel/seadus iratlan szabály/törvény

reserveerima <reserv'eeri[ma reserv'eeri[da reserveeri[b reserveeri[tud 28 v> (kinni panema, varuks hoidma) (le)foglal ♦ lauda reserveerima asztalt foglal; tänane õhtu on mul reserveeritud a mai estém foglalt

rullima <r'ulli[ma r'ulli[da rulli[b rulli[tud 28 v> (kinni, tihedaks, tasaseks) hengerel, tekercsel

sarv <s'arv sarve s'arve s'arve, s'arve[de s'arve[sid_&_s'arv/i 22 s>
1. (loomal) agancs, szarv ♦ sarvi ajama agancsát hullatja; jahimaja seinu kaunistasid hiigelsuured sarved a vadászlak falát hatalmas agancsok díszítették; ta jutul pole saba ega sarvi beszédének nincs se sava se borsa; ei saba ega sarvi se füle, se farka; koos saba ja sarvedega piltl szőröstül-bőröstül; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; kellelegi (pildistamisel) sarvi tegema szamárfület mutat vkinek; mehele sarvi tegema rhvk felszarvazza a férjét; sarvi pähe saama rhvk szarvakat visel/hord; sarvi maha jooksma rhvk letöri a szarvát; meest sõnast, härga sarvist piltl madarat tolláról, embert barátjáról
2. (sarvest v sarve meenutav ese) kürt ♦ jahisarv vadászkürt; joogisarv szaru; sarve puhuma kürtöt fúj; sarvest jooma szaruból iszik
3. muus kürt
■LS: sarv+ ♦ sarvaine szaru; sarvkamm szarufésű; sarvkiht szaruhártya; sarvloomad szarvasfélék
sarve+ ♦ sarvesai kifli

seisma <s'eis[ma s'eis[ta seisa[b s'eis[tud, s'eis[is s'eis[ke 32 v> áll ♦ töö seisab áll a munka; rong seisab jaamas a vonat az állomáson áll; kell seisab áll az óra; ümbrikul seisis tundmatu nimi ismeretlen név állt a borítékon; uks ei taha kinni seista ajtó nem csukódik; vastu seisma ellenáll; seisma jääma megáll; seisma tõusma feláll; autot seisma panema megállít autót; verejooksu seisma panema elállít vérzést; seisa siin ja oota! állj ide és várj!; järjekorras seisma sorban áll; tühjalt seisma üresen áll; laske taignal seista állni hagyjuk a tésztát; Euroopa seisab teeahkmel Európa válaszútnál áll; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kellegi/millegi eest seisma kiáll vki/vmi mellett; pea peal seisma fején áll; varvastel seisma lábujjhegyen áll; mäng seisab akadozik a játék; kuristiku serval seisma az örvény szélén áll; seisab nagu/kui hunnik õnnetust (úgy) áll, mint a szamár a hegyen

siduma <sidu[ma sidu[da s'eo[b s'eo[tud 28 v>
1. (köitma, ühendama) (meg)kötöz, összefűz; (külge) megköt; (ümber, kinni) pólyáz; (ette, ümber, peale) ráköt ♦ seob viinamarja toe külge a szőlőt a karóhoz kötözi; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit
2. ([haava] sidemega katma, sidet tegema) beköt ♦ haava siduma beköti a sebet
3. (ühendama, liitma) összeköt ♦ kahte linnaosa seob mitu silda a két városrészt több híd köti össze; siduvad asesõnad vonatkozó névmások
■LS: sidumis+ med ♦ sidumistarbed kötszerek; sidumistuba kötöző
sidumis+ (köitmis-, kinnitus-) ♦ sidumismaterjal kötszer; sidumisnöör fűzőzsinór

silm1 <s'ilm silma s'ilma s'ilma, s'ilma[de_&_s'ilm/e s'ilma[sid_&_s'ilm/i 22 s>
1. (nägemiselund) szem ♦ vasak silm bal szem; hallid silmad szürke szem; pruunid silmad barna szem; mandlikujulised silmad mandulavágású szem; lühinägelikud silmad rövidlátó szem; kõõrdi[s] silmad ferde szem; vesised silmad vizenyős szem; [ära]nutetud silmad kisírt szem; punased silmad vörös szem; pärani silmi nyitott szemmel; silmi sulgema lehunyja a szemét, lecsukja a szemét, bezárja a szemét, behunyja a szemét; silmi kissitama hunyorog, pislog; mu silm ei võta hästi a szemem nem lát jól; kõigi silme all mindenki szeme láttára; silma järgi (mõõtes) szemmértékre; nelja silma all négyszemközt; oma silmaga saját szemével; silma paistma/torkama feltűnik, szembe tűnik; silmas pidama szem előtt tart, tekintettel van vmire; silmi pesema arcot mos; silma tegema kellelegi kacsint, kacérkodik vkivel; ta ei saanud sõba silmile le sem hunyta a szemét; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); (kellelgi) ei ole silmi peas nem lát a szemétől; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; millegi peale suuri silmi tegema vmitől akad fenn szeme; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe; ta silm on krillis keresztben áll a szeme; tal lähevad silmad märjaks könnybe lábad a szeme (pillája); kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; ta silmgi ei pilkunud szempillája sem rezdült (meg); ma olen talle pinnuks silmas szálka vagyok a szemében; kellelegi pinnuks silmas olema szálka vkinek a szemében; teise silmas näeb pindu, enda silmas ei näe palkigi más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem veszi észre; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; silmast silma szemtől szembe; tal läks silme ees mustaks elfeketült/elsötétült a szeme előtt a világ; ei julge kellegi silma alla sattuda nem mer vkinek a szeme elé kerülni; lahtiste silmadega ilmas ringi käima nyitott szemmel jár a világban; ta ei usu oma silmi nem hisz a szemének; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre
2. (silmavaade, pilk) szem ♦ silmi maha lööma lesüti a szemét; silm puhkab kellegi/millegi peal legelteti a szemét vkin/vmin; kus ta silmad olid? hol volt a szeme?; ta silmad löövad sädemeid/välku villámo(ka)t szór a szeme; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; kedagi silmadega õgima majd felfal vkit a szemével
3. (esineb püsiühendeis) szem ♦ ei salli teda silma otsaski ki nem állhatja; kahe silma vahele jääma nem vesz észre; kellegi silmi avama felnyitja vkinek a szemét; silm silma vastu szemet szemért; kao v kasi mu silmist! pusztulj a szemem elől!
4. (silmus) szem ♦ pahempidi silm fordított szem; parempidi silm sima szem; silm jookseb fut a szem
■LS: silma+ ♦ silmaarst szemész, szemorvos; silmahaigus szembetegség; silmakliinik szemészeti klinika, szemklinika; silmakoobas szemgödör, szemüreg; silmalaug szmhéj; silmalihas szemizom; silmamuna szemgolyó; silmapõhi szemfenék; silmapõletik szemgyulladás; silmasalv szemkenőcs; silmatilgad szemcsepp; silmavahe szemtávolság; silmavalge szemfehérje

stopp <st'opp stopi st'oppi st'oppi, st'oppi[de st'oppi[sid_&_st'opp/e 22 s; st'opp interj> (seis!, pea kinni!) stop!, állj!

sulgema <s'ulge[ma s'ulge[da sule[b sule[tud 28 v; s'ulge[ma s'ulge[da s'ulge[b s'ulge[tud 27 v>
1. (ava v avaga eset kinni panema) becsuk; (pudelit) elzár ♦ suleb ukse becsukja az ajtót; suleb raamatu becsukja a könyvet; suleb silmad becsukja a szemét; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót
2. (takistama millegi liikumist, pääsu v kulgu) (be)zár, lezár, elzár; (verejooksu) elállít ♦ väiksed kivid on sulgenud sapijuha apró kövek elzárták az epevezetéket; suleb tee tõkkepuuga sorompóval lezárja az utat; jõgi suleti lüüsiga zsilippel elzárták a folyót; piire sulgema lezárja a határokat; suleb kraani elzárja a csapot
3. ([tegevust, tööaega] katkestama, lõpetama) (be)zár, lezár ♦ kauplus on lõunavaheajaks suletud az üzlet ebédidőben zárva tart; Ferihegyi lennuväli on tormi tõttu suletud lezárták Ferihegyet a vihar miatt; tasumata arve tõttu telefon suleti a kifizetetlen számla miatt a telefont kikapcsolták
4. (hrl tud-partitsiibina) (kitsamale ringkonnale määratuks tegema) zár ♦ suletud kogukond zárt közösség; suletud istung zárt ülés

sulguma <s'ulgu[ma s'ulgu[da s'ulgu[b s'ulgu[tud 27 v>
1. (kinni v kokku minema) becsukódik, (be)záródik ♦ uksed sulgusid ja buss läks liikvele az ajtók bezáródtak, és a busz elindult; ettevaatust, uksed sulguvad! kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak!; ta silmad sulgusid becsukódott a szeme
2. (end [mingisse ruumi] eraldama, ümbrusest eralduma) (be)zárkozik ♦ professor sulgus oma kabinetti a tanár úr bezárkozott a szobájába; sulgus endasse magába zárkozott, viszzahúzódott a csigaházba
3. (ringiks tõmbuma, selliselt endaga midagi ümbritsema) bezárul ♦ piiramisrõngas sulgus vaenlase ümber az ostromgyűrű bezárult az ellenség körül

suruma <suru[ma suru[da suru[b suru[tud 27 v>
1. (oma raskusega survena avalduma v tunda olema) nyom ♦ alla suruma elnyom, lenyom; maha suruma elnyom, lenyom; peale suruma nyomaszt; surub end rahvast täis bussi bezsúfolódik a tömött buszba; revolutsiooni maha suruma leveri a forradalmat; surub gaasipedaalile lenyomja a gázpedált; kedagi/midagi vee alla suruma a víz alá nyom vkit/vmit; surub korgi pudelile rányomja a dugót az üvegre; surub nina vastu akent az orrát az ablakhoz nyomja; king surub konnasilma peale a cipő nyomja a tyúkszemet; töö surub peale a sok munka nyomasztja; kaotajad surutakse kitsikusse a vesztesek nélkülözésbe kényszerülnek; kedagi nurka suruma beszorít vkit a sarokba; kedagi vastu seina suruma falhoz szorít vkit; aeg surub peale/takka szorít az idő
2. (pigistama) (meg)szorít ♦ surub käe suule a kezét a szájára szorítja; surub silmad kinni becsukja a szemét; surus hüvastijätuks mu kätt búcsúzóul megszorította a kezem; kedagi vastu rinda suruma a melléhez szorít vkit

suu1 <s'uu s'uu s'uu[d su[hu, s'uu[de_&_suu[de s'uu[sid_&_s'u[id 26 s>
1. (huuled v kogu vastav ala näost, suuava, -õõs) száj; (loomadel) pofa ♦ suule suudlema kedagi szájon csókol vkit; piip suus pipával a szájában; suust suhu v suult suule hingamine szájból szájba lélegeztetés; suu- ja sõrataud száj- és körömfájás; täis suuga ei räägita tele szájjal nem illik beszélni; tal on nutuvõru suu ümber félreáll a szája; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ootab, et magavale kassile jookseks hiir suhu várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; millegi maitset suhu saama érez vminek az ízére; elab peost suhu máról holnapra él; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát
2. (kõnetrakti osa, kõnelemist vm võimaldav elund) száj ♦ kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; {kelle} suust ei tulnud enam sõnagi egy szót sem tudott kiejteni a száján; lapse suu läbi v lapse suust pead sa tõde kuulma gyerek szájából hallod az igazságot; valetab nii, et suu suitseb v vahutab hazudik, mintha könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót; kellegi suud lukku panema lakatot tesz a szájára; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját; pea suu!, suu kinni! fogd be a szád!; suud lahti tegema kinyitja a száját; suust suhu levima szájról szájra száll
3. kõnek (kõne, kõneosavus, kõnepruuk, suuvärk, rääkija) száj ♦ keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van; tema teenib endale suuga leiba, meie aga kätega ő a szájával keresi a kenyerét, mi pedig a kezünkkel; talitse v taltsuta oma suud! fogd vissza a szádat!; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; (kellelgi) sõnad suust võtma a szájából veszi ki a szót; suud pruukima száját járatja
4. (millegi ava) száj ♦ ahjusuu a kemence szája; koopasuu a barlang szája; püssisuu, püssi suu a puska torkolata; pudelisuu az üveg szája; kitsa suuga kann keskeny szájú kancsó
5. (voolava vee v veekogu kuhugi avanemise v suubumise piirkond, sissepääs mere poolt) torkolat ♦ jõesuu folyótorkolat
■LS: suu+ (seoses suuga) ♦ suupill szájharmonika; suutropp szájpecek; suuvalge szájpenész; suuvesi szájvíz; suuõõs szájüreg
suu+ keel ♦ suuhäälik szájhang

sõlmima <s'õlmi[ma s'õlmi[da sõlmi[b sõlmi[tud 28 v>
1. (sõlme v kokku siduma) köt, megköt, beköt ♦ kingapaelu kinni sõlmima beköti a cipőfűzőjét
2. (sõlmtehnikas valmistama) bogoz
3. (mingit ühendust v kokkulepet kinni[s]tama) köt ♦ kihlvedu sõlmima fogadást köt; lepingut sõlmima szerződést köt; rahu sõlmima békét köt; abielu sõlmima házasságot köt

sõna <sõna sõna sõna s'õnna, sõna[de sõna[sid_&_sõn/u 17 s>
1. szó ♦ kõnekeelne sõna köznyelvi szó; erialasõna terminus; sõna päritolu szó származása; sõna tähendus szó jelentése; sõna tõsises mõttes a szó szoros értelmében; mida see sõna tähendab? mit jelent ez a szó?; ma ei oska sõnagi hispaania keelt egy szót sem tudok spanyolul; ühe sõnaga egy szóval, röviden; teiste sõnadega más szóval; oma sõnadega saját szavaival; sõna sõnalt szóról szóra; kellegi sõna kuulata szót fogad vkinek
2. (rääkimise, kõneluse kohta, koos väljenduslaadi osutava iseloomustamisega) szó ♦ lahked sõnad kedves szavak; tänusõnad köszönet, köszönő sorok; ei lausu sõnakestki egy árva szót sem szól; sõna võtma felszólal; sõna andma szavat adja; sõna kuulama szót fogad; sõna pidama megtartja a szavát; sõnad jäid kurku kinni torkán akadt a szó; oma sõnu sööma megszegi a szavát; oma sõnadele kindlaks jääma állja a szavát; oma sõnu tagasi võtma visszavonja a szavát; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas; võtsid mul sõnad suust a számból vetted ki a szót
3. (suuline teadaanne, teade, sõnum) üzenet, hír ♦ saadab kodustele sõna, et... üzenetet küld a családnak, hogy...; jätab sõna kellelegi üzenetet hagy vkinek
4. relig ige ♦ alguses oli sõna kezdetben valá az Ige
■LS: sõna+ ♦ sõnahaaval szóról szóra; sõnajärg (1) szórend; (2) felszólalás; sõnakasutus szóhasználat; sõnakehv szűkszavú; sõnakuulelik engedelmes, szófogadó; sõnakõlks cikornya, üres szólamok, szóvirág; sõnalahing szópárbaj, vita; sõnalavastus drámai mű; sõnaloend szójegyzék, szószedet; sõnamoodustus keel szóalkotás; sõnamulin szócséplés; sõnamurdja szószegő; sõnamäng szójáték; sõnarõhk szóhangsúly; sõnasõda szócsata; sõnatuletus szóképzés; sõnatulv szóáradat; sõnatüvi gyök, szótő; sõnauputus szóáradat; sõnavabadus szólásszabadság; sõnavahetus csetepaté, szóváltás; sõnavaling szóáradat, szóözön; sõnavool szóáradat; sõnavorm szóalak; sõnaõigus beleszólás; sõnaühend szókapcsolat

sõnasaba <+saba saba saba s'appa, saba[de saba[sid_&_sab/u 17 s> ♦ sõnasabast kinni saama szaván fogja

tabama <taba[ma taba[da taba[b taba[tud 27 v>
1. (viskest, löögist pihta minema) (el)talál, elkap ♦ kuul tabas märki a golyó célba talált; naelapea pihta tabama fején találja a szöget
2. (kinni püüdma, kinni haarama) fog; (kätte saama) rajtakap; (järele jõudma) utolér; (ootamatult, teolt) tetten ér vkit ♦ ta tabati otse teolt tetten érték; juht tabati rooli tagant purjuspäi a sofőrt ittasan fogták a volánnál; tabasin end mõttelt, et ... azon a gondolaton kaptam magam, hogy...
3. ([ootamatult, kahjustavalt] osaks langema, osaks saama) (el)ér, sújt ♦ küla tabas üleujutus a falut árvíz sújtotta; välk tabas puud villám csapott a fába; teda tabas ebaõnn szerencsétlenség érte; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit

takerduma <takerdu[ma takerdu[da takerdu[b takerdu[tud 27 v>
1. (millegi taha, sisse, vahele v külge kinni jääma) beleakad, beleragad, belezavarodik, belegabalyodik ♦ takerdusin jalgupidi juhtmetesse beleakadt a lábam a vezetékekbe
2. (edenemises peatuma, mitte sujuma, paigalseisu sattuma) elakad ♦ töö takerdub elakad a munka; majaehitus takerdus rahapuuduse tõttu a házépítés pénzhiány miatt elakadt; takerdusin pisiasjadesse elakadtam a részletekben

tampima <t'ampi[ma t'ampi[da tambi[b tambi[tud 28 v>
1. (tambitsaga katki, puruks, peeneks tegema) összetör, megtör; (tihedalt kokku, kõvasti kinni) (le)döngöl; (läbi, tümaks, vaeseomaks, sandiks) bever ♦ tambib pudrunuiaga kartuleid puruks v pudruks krumplitörővel összetöri a krumplit; tampis haamriga pähkleid katki kalapáccsal törte (meg) a diót; kapsad tambitakse tünnis kõvasti kinni a káposztát ledöngöljék a hordóban
2. (jalgadega tallama, sõtkuma) (le)döngöl, letapos ♦ tampis lume kinni letaposta a havat

telefon <telefon telefoni telefoni telefoni, telefoni[de telefon/e 19 s>
1. (süsteem inimkõne edastamiseks juhtmete v raadio kaudu) telefon ♦ traadita telefon vezeték nélküli telefon; satelliittelefon műholdas telefon
2. (telefoniaparaat) telefon ♦ klahvidega telefon nyomógombos telefon; lauatelefon vezetékes telefon; mobiiltelefon mobil(telefon); töötelefon munkahelyi telefonszám; telefon on välja lülitatud ki van kapcsolva a telefon; telefoniga rääkima telefonál, telefonon beszél; telefoni teel telefonon; telefon on kinni foglalt a telefon; telefon heliseb csöng a telefon; pane telefon hargile tedd le a kagylót
3. kõnek (telefoninumber) telefon
4. (liitsõna järelosana) (teenustelefonide nimetustes) telefon ♦ nõuandetelefon tanácsadó telefon; usaldustelefon segélyvonal
■LS: telefoni+ ♦ telefoniaparaat telefonkészülék; telefoniarve telefonszámla; telefonikaart telefonkártya; telefonikeskjaam távbeszélőközpont, telefonközpont; telefoniliin telefonvonal; telefoniputka telefonfülke; telefoniraamat telefonkönyv; telefonitoru telefonkagyló; telefonivõrk telefonhálózat; telefoniühendus telefonkapcsolat

traageldama <traagelda[ma traagelda[da traagelda[b traagelda[tud 27 v> (mõne pistega kokku v kinni v külge õmblema) fércel

traditsioon <traditsi'oon traditsiooni traditsi'ooni traditsi'ooni, traditsi'ooni[de traditsi'ooni[sid_&_traditsi'oon/e 22 s> (tava, pärimus, pärandatud komme v oskus) hagyomány, tradíció ♦ kirjandustraditsioon, kirjanduslik traditsioon irodalmi hagyomány; perekonnatraditsioon, perekonna traditsioon családi hagyomány; traditsioonidest kinni pidama tiszteli a hagyományokat

tuiskama <t'uiska[ma tuisa[ta t'uiska[b tuisa[tud 29 v>
1. hófúvás van ♦ väljas tuiskab [lund] kint hóvihar tombol; lumi tuiskas tee täis v umbe v kinni befújta az utat a hó; oli tuuline ja tuiskas lund erősen havazott és élénk szél fújt
2. (kiiresti, suure hooga liikuma, kihutama, tormama, sööstma) elszáguld, elviharzik, elrohan, elvágtat ♦ 60-ndad tuiskasid mööda a 60-as évek elszaladtak; üks mootorratas tuiskas meist mööda egy motorkerékpár vágtatott el mellettünk

turi <turi turja t'urja t'urja, t'urja[de t'urja[sid_&_t'urj/e 24 s> (inimese selja ülaosa) nyak, nyak-váll tájék; (loomal) mar ♦ kellelgi turjast kinni võtma nyakon ragad vkit; hobuse turi a ló marja; istub delfiini turjale felül a delfin hátára; tal juba 75 aastat turjal már 75 éves; kellelegi turja kargama vkinek a lelkébe gázol

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon

tähtaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s> (määratud ajavahemik v ajahetk) határidő ♦ enne tähtaega a határidő előtt; tähtajaks határidőre, záros határidőn belül; tähtaeg saab täis lejár a határidő; tähtajast täpselt kinni pidama a határidőt pontosan megtartja; tähtaeg on möödunud lejárt a határidő

tükkima <t'ükki[ma t'ükki[da tüki[b tüki[tud 28 v> (kuhugi minna, midagi teha püüdma, kippuma, tikkuma) próbál -ni, hajlamos -ni ♦ ta tükib teisi kamandama hajlamos parancsolgatni másoknak; tükib suudlema csókolózni próbál; tükib nõuandjaks tanácsokat osztogat; sääsed tükivad kallale a szúnyogok megtámadnak; ta silmad tükivad kinni le akarnak csukódni a szemei

uks <'uks ukse 'us[t -, us[te 'uks[i 14 s> ajtó; (mööbliesemel, autol, ahjul vm) ajtó ♦ korteriuks lakásajtó; keldriuks a pincébe vezető ajtó; kapiuks szekrényajtó; keldriuks pinceajtó; klaasuks, klaasist uks üvegajtó, üveges ajtó; köögiuks konyhaajtó; külguks, küljeuks oldalajtó; lükanduks, lükatav uks tolóajtó, összetolható ajtó; paraaduks, peauks utcaajtó; pöörduks, pööratav uks forgóajtó; salauks rejtekajtó, titkos ajtó, rejtett ajtó; tagauks kiskapu, hátsó ajtó, hátsó bejárat; voldikuks harmonikaajtó; kahe poolega uks szárnyas ajtó; lahtiste uste päev nyílt nap; ust avama kinyitja az ajtót; paneb/keerab ukse lukku bezárja az ajtót; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; uks on kinni az ajtó zárva van; uks on lahti az ajtó nyitva van; uks on praokil/irvakil az ajtó résnyire van nyitva; uksele koputama kopog az ajtón; uks käis kinyílt, majd becsukódott az ajtó; keegi seisab uksel valaki az ajtóban áll; uks avaneb sissepoole az ajtó befelé nyílik; kinniste uste taga zárt ajtók mögött; avatud/lahtiste uste päev nyílt nap; kool avab uksed septembris az iskola szeptemberben megnyitja kapuit; kellelegi ust näitama ajtót mutat vkinek; lahkub ukse paukudes nagy dérrel-dúrral megy el; jõulud on ukse ees küszöbön a karácsony; lahtisest uksest sisse murdma nyitott/tárt kapukat dönget
■LS: ukse+ ♦ uksehing sarokpánt, zsanér, sarokvas; uksekell (ajtó)csengő; uksekoputi ajtókopogtató; uksekäepide kilincs; ukselink kilincs; ukselävi küszöb; uksematt lábtörlő; uksenišš, ukseorv ajtónyílás; uksepiit (ajtó)félfa; uksepragu ajtó rése, ajtórés; ukseraam ajtókeret; ukseriiv ajtóretesz; uksesilm kitekintő, kukucskáló (ajtón); uksesilt névtábla; uksetelefon kaputelefon

umbe <'umbe adv> vt ka umbes1 (umbseks, kinni[seks], täidetuks) be, [bezárt állapotba] ♦ toru läks umbe eldugult a cső; lumesadu ajas teed umbe eltorlaszolta az utakat a havazás; sõrm on umbe läinud meg van dagadva az ujja; järv kasvab umbe a növényzet benövi a tavat; umbe tuiskama behavazódik

umbes1 <'umbes adv, adj> vt ka umbe (umbne, kinni, täis) bedugulva, bedagadva ♦ tee on lumest umbes befújta az utat a hó; sõrm on umbes kõnek meg van dagadva az ujja

umbne <'umbne 'umbse 'umbse[t -, 'umbse[te 'umbse[id 02 adj>
1. (täis v kinni olev, läbiulatuva avata, selline, mis takistab liikumist, pääsu v kulgu) zárt, eltorlaszolt ♦ umbne hoov zárt udvar; umbsed teed eltorlaszolt utak; umbne järv (1) (sisse- ja väljavooluta) endorheikus tó; (2) (kinni kasvanud) benőtt tó
2. (ruumi, keskkonna kohta) fülledt, fullasztó, levegőtlen, nyomasztó ♦ umbne kabinet fülledt iroda; umbne õhk fullasztó levegő; algul rahvast täis ja umbne buss tühjeneb tasapisi az eleinte zsúfolt és levegőtlen busz lassan kiürül

vahelt <vahelt postp; vahelt adv>
1. postp [gen] (osutab millegi eraldumisele, väljapaistmisele millegi vahemikust) közül, között ♦ piilus kardina vahelt välja kikukucskált a függönyok közül; puude vahelt paistab meri a fákon túl látható a tenger; ridade vahelt lugema piltl a sorok között olvas
2. adv (osutab järgnevusele katke(sta)misele) ♦ pane uks vahelt kinni! tedd be a közbülső ajtót
3. adv (vaheltkasuna) ♦ vahelt lõikama nyereséget besöpör, nyereséget vág zsebre

vajuma <vaju[ma vaju[da vaju[b vaju[tud 27 v>
1. süllyed, elsüllyed, megsüllyed, (el)merül, lehanyatlik ♦ lumme vajuma belesüpped a hóba; maja nurk vajub a ház sarka süllyed; pea vajub rinnale lehanyatlik a feje a mellére; kaevanduse kohal on pinnas vajunud a bánya fölött meg van süllyedve a föld; lekkiv paat vajus põhja a szivárgó hajó elsüllyedt; mul vajuvad silmad kinni lecsukódik a szemem; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá süllyed szégyenében
2. (langema, sattuma mingisse olekusse v meeleolusse) merül ♦ mõttesse vajuma gondolataiba merül; unustusehõlma vajuma feledésbe merül

vangis <vangis adv> vt ka vangi, vangist (vangina, vangistuses, kinni) lakat alatt ♦ istub vangis lakat alatt van, börtönben ül

vapustus <vapustus vapustuse vapustus[t vapustus[se, vapustus[te vapustus/i 11 s> megdöbbenés, megrendülés, megrázkódtatás ♦ sügav hingeline vapustus lelki megrázkódtatás; mul jäi vapustusest lausa hing kinni megdöbbenéstől szinte elállt a lélekzetem; närvivapustus ideg-összeroppanás