[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

faas2 <f'aas faasi f'aasi f'aasi, f'aasi[de f'aasi[sid_&_f'aas/e 22 s> tehn (kitsas pinnariba töödeldud esemel) horony

fjord <fj'ord fjordi fj'ordi fj'ordi, fj'ordi[de fj'ordi[sid_&_fj'ord/e 22 s> geogr (lõhang, pikk kitsas järskude kallastega sügav merelaht) fjord
■LS: fjord+ ♦ fjordrannik geogr fjordos part

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jalgrada <+rada raja rada -, rada[de rada[sid_&_rad/u 18 s> gyalogút, ösvény, gyalogösvény ♦ kitsas jalgrada keskeny gyalogút; looklev jalgrada kanyargós gyalogút/ösvény; sissetallatud jalgrada kitaposott ösvény; läksime mööda rohtunud jalgrada a fűvel benőtt ösvényen mentünk

jõgi <jõgi j'õe jõge j'õkke, jõge[de jõge[sid 21 s> folyó ♦ kitsas jõgi keskeny folyó; lai jõgi széles folyó; madal jõgi sekély folyó; sügav jõgi mély folyó; veerikas jõgi bővízű folyó; vaikne jõgi csendes folyó; kiirevooluline jõgi gyors sodrású folyó; kärestikuline jõgi zúgókkal teli folyó; kalarikas jõgi halban bő folyó; laevatatav jõgi hajózható folyó; harujõgi elágazás, folyóelágazás; hiiglajõgi folyó óriás; inimjõgi piltl emberáradat; laavajõgi lávafolyam; lisajõgi mellékfolyó; mäestikujõgi hegyi folyó; parvetusjõgi tutajozható folyó; tasandikujõgi geogr síksági folyó; jõe algus a folyó forrása; jõe alamjooks a folyó alsó folyás; jõe keskjooks a folyó középső szakasza; jõe ülemjooks a folyó eredete, a folyó felső szakasza; jõe parem kallas a folyó jobb partja; jõe vasak kallas a folyó bal partja; jõe ääres a folyó mentén/mentében; jõe äärde minema a folyóhoz megy, a folyópartra megy; jõest üle minema, jõge ületama átkel a folyón; jõest kala püüdma halat fog a folyóból; jões suplema a folyóban fürdik; üle jõe ujuma átúszik a folyón; jõge tõkestama gátat emel; jõele silda ehitama hidat épít a folyón; jõele tammi ehitama gátat épít a folyóra; jõge paisutama felduzzasztja a folyót; jõgi voolab a folyó folyik; jõgi voolab järve a folyó a tóba ömlik; jõgi jookseb folyik a folyó; jõgi lookleb kanyarog a folyó; jõgi vahutab tajtékzik a folyó; jõgi kobrutab tajtékzik a folyó; jõgi kohiseb zúg a folyó; jõgi suubub merre a folyó a tengerbe folyik, a folyó a tengerbe ömlik; see jõgi algab soodest ez a folyó a mocsaraknál ered; jõgi tõusis üle kallaste kiöntött a folyó, a folyó kilépett a medréből; jõgi on kinni külmunud befagyott a folyó; jõgi vabanes jääst zajlik a jég a follyón; jõgi kuivas ära a folyó kiszáradt; jõgi ujutas luha üle a folyó elöntötte az árteret; üle jõe v jõest üle viib sild a folyón át híd vezet; jõgi on madalaks jäänud leapadt a folyó; käisime jões suplemas voltunk a folyónál fürödni; jõelt tõuseb udu köd száll a folyó felől; jõelt tuleb niiskust nedves levegő száll a folyó felől
■LS: jõe+ ♦ jõehaud hullámsír; jõekala folyami hal; jõekallas folyópart; jõekruus folyami kavics; jõekäänak, jõekäänd folyókanyar; jõelaev folyami hajó; jõelaevandus folyami hajózás; jõelaevastik folyami flotta; jõeluht folyami ártér; jõelähe eredet; jõemadalik sekély folyószakasz; jõemuda folyami iszap; jõeorg folyóvölgy; jõepõhi folyófenék; jõepüük folyami halászat; jõesaar folyami sziget; jõesadam folyami kikötő; jõesild folyami híd; jõesuu[e] geogr eredet, forrásterület; jõesäng folyómeder; jõetramm folyami utasszállító; jõetransport folyami szállítás; jõevaksal személyhajó-állomás; jõevedu folyami szállítás; jõevesi folyami víz; jõevool a folyó árja

kael <k'ael kaela k'aela k'aela, kael[te_&_k'aela[de k'aela[sid_&_k'ael/u 23_&_22? s>
1. (inimesel, loomal) nyak ♦ pikk kael hossú nyak; peenike kael vékony nyak; jäme kael vastag nyak; pane sall kaela tedd a sálat a nyakadra; ta on kaelani võlgades piltl nyakig úszik az adósságban; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; ta saab supi kaela megissza a levét vminek; end kellelegi kaela määrima vkinek a nyakába varrja magát; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát; kedagi/midagi kaelast ära saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. piltl (kitsas osa v koht) nyak ♦ emakakael anat méhnyak; hambakael anat fognyak; juurekael bot gyökérnyak; kitarri kael gitárnyak; pika kaelaga pudel hosszú nyakú üveg; kitsa kaelaga vaas keskeny nyakú váza
■LS: kaela+ ♦ kaelaarter anat nyakartéria; kaelaehe nyakék; kaelahaav nyakseb; kaelahaigus nyakbetegség; kaelalihased nyakizom; kaelaluu kõnek nyakcsont; kaelalüli anat nyakcsigolya; kaelanärv anat nyakideg; kaelanääre nyakmirigy; kaelarõngas nyakörv; kaelaveen anat nyaki ér

kaenal <kaenal k'aenla kaenal[t -, kaenal[de k'aenla[id 08 s>
1. (kehal) hón(alj) ♦ mantel oli kaenlast kitsas a kabát hónaljban szűk volt; kaenla alt mõõdetud temperatuur hónaljban mért testhőmérséklet; ta toetas teda kaenla alt a hóna alatt fogva támogatta; kott kaenla all táskával a hóna alatt; võttis raamatu kaenlasse a hóna alá vette a könyvet
2. bot (nurk leherootsu ja varre vahel) a levél hónalja

kaenlaalune <+alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s> s hajlat, hónalj ♦ ta kaenlaalused higistavad izzad a hóna alja; varrukas on kaenla alt kitsas hajlatban szűk a kabát ujja

kanjon <k'anjon k'anjoni k'anjoni[t -, k'anjoni[te k'anjone[id 02 s> geogr (kitsas sügav org) kanyon, szurdok

kirn <k'irn kirnu k'irnu k'irnu, k'irnu[de k'irnu[sid_&_k'irn/e 22 s> (kitsas puunõu) köpű; (või tegemiseks) köpülő ♦ piimakirn tejköpű

kiskuma <k'isku[ma k'isku[da kisu[b k'is[tud 28 v>
1. (tõmbama, tirima, sikutama) kiragad, cibál, tép, rángat, húzgál; (lõhki, katki, puruks, tükkideks) széttép; (hammaste v küüntega) szétmar, marcangol; (küljest, pealt, ära, eemale) letép; (seest välja v ära) kitép; (end lahti) kitör; (hooga küljest lööma) leüt; (vaevaga, kiiruga peale tõmbama) ráránt; (sisse v kaasa tõmbama) beránt ♦ köit enda poole kiskuma maga felé rángatja a kötelet; kisu jänestele rohtu szedj füvet a nyulaknak; ta kiskus tüdruku tantsima táncba cibálta a lányt; palgid kisti jõest kaldale a farönköket a partra rángatták; laps kiskus end alasti a gyerek lerángatta magáról a ruhát; mul kisti tekk pealt ära lerántották rólam a takarót; kiskusin kiiresti riided selga gyorsan felrángattam magamra a ruhát; mul kisti kott käest kirántották kezemből a táskát; laps kiskus end minu käest lahti a gyerek kitépte magát a kezemből; miinikild kiskus tal käe otsast az akna repesz letépte a kezét; torm kisub puid juurtega maast a vihar gyökerestől tépi ki a fákat; ta riided olid lõhki kistud ruhája szét volt tépve; karu kiskus jahimehe surnuks a medve széttépte a vadászt; vanu haavu lahti kiskuma/rebima felszaggatja/feltépi a régi sebeket
2. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) ránt, húz ♦ kiskusin end valu pärast kägarasse összegörnyedtem a fájdalomtól; siil kiskus end kerra a sündisznó összegömbölyödött; kramp kiskus ta näo viltu a görcs félrehúzta az arcát; ta kiskus pea õlgade vahele vállai közé húzta a fejét; seda nähes kiskusid mu käed rusikasse ezt látva ökölbe szorult a kezem; lauad kiskusid kuivamisel kaardu a deszkák a száradás közben meggörbültek
3. (kalduma, mingis suunas arenema) hajlik, terelődik ♦ jutt kisub poliitika peale a beszélgetés a politikára terelődik; ilm kisub vihmale esőre hajlik az idő; kisub videvikule alkonyodik; kisub pimedaks sötétedik; päev kisub õhtusse v õhtule esteledik; kellegagi tüli kiskuma összeakasztja a tengelyt vkivel; tüdruk hakkas tasakesi nuttu kiskuma a lány lassan sírva fakad
4. (kaasa tõmbama, meelitama) csábít, magával ragad; (ligi tõmbama) vonz ♦ mind kisub loodusesse vonz a természet; valsihelid kisuvad tantsima a keringő dallamai táncra csábítanak
5. (kisklema) civakodik, civódik ♦ poisid läksid kiskuma a fiúk összekaptak; aina tülitsevad ja kisuvad csak vitatkoznak és civakodnak
6. (puutuma) megfog ♦ ära kisu! ne piszkáld!; lapsed kisuvad kõiki asju a gyerekek mindent megfognak
7. (pingul, kitsas olema) feszül ♦ pintsak kisub õlgadest a zakó feszül vállban

kitsas <kitsas k'itsa kitsas[t -, kitsas[te k'itsa[id 07 adj>
1. (väikese laiusega) szűk, keskeny ♦ kitsas koridor szűk folyosó; kitsas tänav szűk utca; kitsas voodi keskeny ágy; kitsas nägu keskeny arc; kitsad huuled keskeny ajak; kitsad puusad keskeny csípő; kitsad õlad keskeny váll; kitsa ninaga kingad szűk orrú cipő; kitsa silmaringiga inimene szűk látókörű ember; kitsamas tähenduses szűkebb értelemben
2. (pigistav) szűk, szoros ♦ uued kingad on liiga kitsad túl szoros az új cipő
3. (ruumilt ebapiisav) szűk ♦ bussis oli kitsas a busz zsúfolt volt
4. (majanduslikult raskevõitu, täbar) szűkös ♦ kitsad ajad nehéz idők; kitsad olud szűkös körülmények; mul on rahaga kitsas kevés pénzem van
■LS: kitsa+ ♦ kitsaleh[el]ine bot keskenylevelű; kitsaninaline (1) antr, zool keskenyorrú; (2) keskeny orrú; kitsanäoline keskeny arcú; kitsapuusaline keskeny csípőjű; kitsatriibuline keskeny csíkos; kitsaõlaline, kitsaõlgne keskeny vállú

kitsik <kitsik kitsiku kitsiku[t -, kitsiku[te kitsiku[id 02 adj, s>
1. adj (raske, täbar) szűkös ♦ ta oli kitsikus olukorras szűkös helyzetben volt
2. adj (ruumilt kitsas v kitsavõitu) szűkös ♦ selles ruumis on meil kitsik olla szűkösen vagyunk ebben a helyiségben
3. adj (napp, vähene, piiratud) korlátolt ♦ kitsiku aruga inimene korlátolt ember
4. s (täbar olukord, ummik) baj; (viletsus, puudus) szorultság ♦ {kellel} on rahadega kitsik käes szorultságban van

koridor <koridor koridori koridori koridori, koridori[de koridor/e 19 s> folyosó ♦ kitsas koridor keskeny folyosó; lennukoridor lenn légifolyosó
■LS: koridori+ ♦ koridorisüsteem ehit folyosórendszer

kraav <kr'aav kraavi kr'aavi kr'aavi, kr'aavi[de kr'aavi[sid_&_kr'aav/e 22 s>
1. (väike tehisveejuhe) árok ♦ kitsas kraav keskeny árok; sügav kraav mély árok; peakraav alapárok; piirikraav határárok; salakraav, torukraav alagcső; äravoolukraav vízelvezető árok; kraavi nõlv az árok széle; kraavi põhi az árok feneke; kraavi kaevama árkot ás; üle kraavi hüppama átugrik az árkon, átugorja az árkot, árkot ugrik; kraav on kuiv az árok száraz; kraavi sõitma az árokba hajt
2. (eriotstarbeline kaevand) árok ♦ vallikraav sáncárok; vundamendikraav ehit alapozási árok
■LS: kraavi+ ♦ kraavikaevaja árokásó; kraavikaevamine árokásás; kraavikallas árokpart; kraavinõlv árokszél; kraavipõhi árokfenék; kraavivesi árokvíz

kõnnitee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (tänava ääres) járda, gyalogjáró; (maantee ääres) az út széle ♦ kitsas kõnnitee keskeny járda
2. (pargis) gyalogút

lineaalne <line'aalne line'aalse line'aalse[t -, line'aalse[te line'aalse[id 02 adj> (pikk ja kitsas) lineális

merekitsus <+k'itsus k'itsuse k'itsus[t k'itsus[se, k'itsus[te k'itsus/i_&_k'itsuse[id 11_&_09 s> ([kitsas] väin) tengerszoros

mõra <mõra mõra mõra -, mõra[de mõra[sid 17 s>
1. (kitsas pragu) repedés ♦ tassil on mõra sees a csészén repedés van
2. piltl (lahkheli, ebakõla) viszály ♦ mõradeta suhe viszálymentes kapcsolat

napp <n'app napi n'appi n'appi, n'appi[de n'appi[sid_&_n'app/e 22 adj> (vähene, kasin, vaevalt piisav) kurta, szűkös, röpke; (ruumi, pinna kohta: kitsas, liiga väike) szűkös, kicsi; (nigel, puudulik) szegényes; (ilma liigseta, ülearuseta) szerény; (lakooniline, napisõnaline) lakónikus; (ajaliselt lühike) rövid, röpke; (toimetuleku poolest kitsas, vaene) szegényes; (pisut vähem kui v hädavaevalt nii- ja niipalju) kicsit kevesebb mint ♦ napp andmestik kevés adat; napp info kevés információ; napp naeratus röpke mosoly; napp sisustus szerény/szegényes berendezés; napp vastus szűkszavú válasz; tuli elada napist pensionist a szűkös nyugdíjból kellet megélni; ajad on napid, tuleb piskuga läbi ajada szűkös idők járnak, kevéssel kell beérni; aega on jäänud napp nädal alig egy hét maradt

nire <nire nire nire[t -, nire[de nire[sid 16 s> (vedeliku nirisev joake) szivárgás; (õige väike [ajutine] oja) patak, csermely, ér; (kuivanud vedeliku jälg) folt ♦ armetu nire szánalmas erecske; kitsas v peenike nire ér; jõenire patak; ojad on niredeks kuivanud a patakok csermelyekké száradtak; higi voolab niredena mööda selga alla patakokban folyik a hátán az izzadtság/verejték

oja <oja oja oja 'ojja, oja[de oja[sid 17 s> csermely, patak, séd ♦ kitsas oja keskeny patak; veerohke oja bővízű patak; kiire vooluga oja gyors folyású csermely; selge veega oja tiszta vizű patak; oja vulin a csermely csörgedezése; kukkus ojja a patakba esett; pisarad voolavad ojadena patakokban folyik a könnye
■LS: oja+ ♦ ojanire patak; ojaperv patakpart; ojaäärne a patak menti

pael <p'ael paela p'aela p'aela, pael[te_&_p'aela[de p'aela[sid_&_p'ael/u 23_&_22? s>
1. (kitsas ribakangas) zsinór, szalag; (sidumiseks) zsineg ♦ ilupael pántlika; juuksepael hajszalag, pántlika; kingapaelad cipőfűzők; häälepaelad anat hangszalag; kübarapael kalapszalag; patsipael hajszalag; saapapael a csizma fűzője; sametpael bársonyszalag; siidpael selyemszalag; kingapael läks lahti kibomlott a cipőfűzője; seob juuksed paelaga kokku szalaggal köti meg a haját
2. (hrl mitmuse sisekohakäänetes) (püünis) hurok ♦ püüab paeltega oravaid hurokkal mókusokat fog

purre <purre p'urde purre[t -, purre[te p'urde[id 06 s> (kitsas kerge sild jalgsi üleminekuks) palló, bürü ♦ kitsas purre keskeny palló

põrandariie <+riie r'iide riie[t -, riie[te r'iide[id 06 s> (pikk ja kitsas põrandavaip) szőnyegfutó

rada <rada raja rada -, rada[de rada[sid_&_rad/u 18 s>
1. (kitsas tee, teerada) út, ösvény, vágány, útvonal, pálya, sáv ♦ metsarada erdei ösvény; sõidurada sáv, forgalmi sáv; vöötrada zebra; ülekäigurada felüljáró; jalakäijate rada gyalogút
2. piltl (tee elus, tegevuses jne) út, meder ♦ rännurajad vándorutak; igaüks käib oma rada mindenki a maga útját járja; elu kulgeb oma harilikku rada az élet folyik a maga hétkőznapi medrében; asjad lähevad oma rada a dolgok mennek a maguk útján
3. (võistlusteks v treeninguteks) pálya ♦ matkarada turistaút; murdmaarada sífutópálya; slaalomirada szlalompálya; suusarada sípálya; võistlusrada versenypálya; kuue rajaga ujula hatpályás úszómedence; jooksjad asusid rajale a futók a pályára léptek
4. (lennuväljal stardiks ja maandumiseks) futópálya ♦ stardirada felszállópálya, kifutópálya; lennuk veeres rajale a repülőgép a kifutópályára gurult
5. (jäljerada, mille liikuja enda taha jätab) nyomvonal ♦ jäljerada nyomvonal; lumel oli näha loomajälgede radu a havon állatok nyomvonalát lehetett látni
■LS: raja+ ♦ rajakate pályaburkolat; rajaleidja nyomkereső; rajavahetus sávváltás

raha <raha raha raha -, raha[de raha[sid 17 s>
1. (paberraha v münt) pénz; (peen-, vahetusraha) aprópénz; (ostmisel tagasiantav raha) visszajáró pénz; (rahasumma) pénzösszeg ♦ elatusraha tartásdíj; joomaraha borravaló; leivaraha kenyérrevaló; paberraha bankjegy, papírpénz; sularaha készpénz; taskuraha zsebpénz; veoraha viteldíj; raha teenima pénzt keres; raha läbi lööma fenekére ver a pénznek; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek; raha raiskama költekezik, pazarol; raha tuulde loopima az ablakon szórja ki a pénzt; käis raha peeneks vahetamas felváltotta a pénzt; see on maha visatud raha ez kidobott pénz; praegu on meil raha[de]ga kitsas mostanában pénzszűkében vagyunk; ma olen rahast päris lage teljesen elfogyott a pénzem, nincs egy fillérem se; aeg on raha az idő pénz; tal on raha nagu raba dögivel van pénze; majd felveti a pénz; annyi a pénze, mint a pelyva; kellelgi on raha nagu raba annyi vkinek a pénze, mint a pelyva; raha nagu raba tenger sok pénz; raha ei haise a pénznek nincs szaga; upub raha sisse megfullad a saját zsírjában
2. (auraha) érdemjel ♦ sai vapruse eest raha rinda bátorságért érdemjelet kapott a mellére
■LS: raha+ ♦ rahaabi pénzsegély; rahaannetus pénzadomány; rahahunnik halom pénz; rahakarp persely; rahakurss árfolyam; rahapaja pénzverde; rahapesu pénzmosás; raharaisk[amine] pénzpazarlás; raharinglus pénzforgalom; rahatasku irattárca, tárca, levéltárca; rahaturg pénzpiac; rahatäht címlet; rahavahetaja pénzváltó

riba <riba riba riba -, riba[de riba[sid 17 s>
1. (pikk ja kitsas tükk, siil) csík; (riidest) foszlány ♦ pabeririba, riba paberit papírcsík; {mida} kangast ribadeks lõikama csíkokra vágja a szövetet; {mida} ribadeks rebima foszlányokra tép vmit; juurvili peenestatakse ribadeks a gyökérzöldséget csíkokra vágjuk
2. (pikk ja kitsas pinnaosa, vöönd) sáv; (tehnikaga seoses) sáv ♦ eraldusriba elválasztó sáv; heliriba hangsáv; kaitseriba védősáv; metsariba erdősáv; piiririba határsáv; pilveribad felhőfoszlányok; rannariba partmenti sáv; sagedusriba frekvenciasáv

rind <r'ind rinna r'inda r'inda, r'inda[de_&_r'ind/e r'inda[sid_&_r'ind/u 22 s>
1. mell, kebel ♦ sissevajunud rind beesett mell; kanarind tyúkmell; rinna ümbermõõt mellbőség; kannab last rinna all gyermeket hord a szíve alatt; [täie] rinnaga teljes mellbedobással; kleit on rinnust kitsas mellben szűk a ruha; lumi ulatub rinnuni a hó mellkasig ér; käed risti rinnal karba tett kézzel; endale vastu rindu taguma veri a mellét
2. (naiserind) mell ♦ lopsakad v suured v täidlased rinnad nagy mell; parem rind jobb mell; last rinnaga söötma szoptatja a gyereket
3. piltl (tunnete asupaiga ja võrdkujuna) kebel ♦ rind on täis v tulvil rõõmu tágul a keble; julge hundi rind on rasvane bátraké a szerencse; rind paisub rõõmust dagad a keble/melle boldogságtól; madu oma rinnal soojendama kígyót melenget a keblén
■LS: rinna+ (rindkere ja elunditega seotud) ♦ rinnaangiin koszorúérgörcs, angina pektorisz; rinnahääl mellhang; rinnakorv mellkas; rinnakuju mellszobor; rinnaliha mellhús; rinnalihas mellizom; rinnalüli mellkasi csigolya; rinnanibu mellbimbó, csecs; rinnanääre mellmirigy; rinnapiim anyatej; rinnapilt, rinnaportree mellkép; rinnapump mellszívó; rinnatee melltea; rinnaõõs mellüreg; rinnavalu mellkasi fájdalom
rinna+ (rinnaesise ja rõivaste jms seotud) ♦ rinnakaitse, rinnakilp mellvéd; rinnamärk érem, jelvény; rinnanõel bross(tű), melltű; rinnasilt kitűző; rinnatasku mellzseb, mellényzseb; rinnatükk szegy

rüüs <r'üüs rüüsi r'üüsi r'üüsi, r'üüsi[de r'üüsi[sid_&_r'üüs/e 22 s> ([kroogitud] kitsas volang) fodor ♦ rüüsidega pluus fodros blúz
■LS: rüüs+ ♦ rüüskrae fodros gallér

sekt2 <s'ekt sekti s'ekti s'ekti, s'ekti[de s'ekti[sid_&_s'ekt/e 22 s> (usulahk); piltl (kitsas kildkond) szekta

siil2 <s'iil siilu s'iilu s'iilu, s'iilu[de s'iilu[sid_&_s'iil/e 22 s> (pikk kitsas riba) sáv; (riide-, põllu-) darab(ka) ♦ põllusiil földsáv

silmaring <+r'ing ringi r'ingi r'ingi, r'ingi[de r'ingi[sid_&_r'ing/e 22 s> látókör ♦ kitsas v ahas silmaring szűk látókör; see avardas mu silmaringi ez szélesítette a látókörömet

süst1 <s'üst süsta s'üsta s'üsta, s'üsta[de s'üsta[sid_&_s'üst/i 22 s> (kerge kitsas tullideta paat) kajak ♦ kahesüst, kahene süst kétüléses kajak; süstaga sõitma kajakozik
■LS: süsta+ ♦ süstasõitja kajakos

trügima <trügi[ma trügi[da trügi[b trügi[tud 27 v> (endale teed tehes kitsas paigas liikuma) tolong, (be)nyomul, furakodik, furakszik; (tõuklema, tunglema) tülekedik, tolakodik, lökdösődik ♦ läbi rahvamurru trügima keresztülnyomul a tömegen; väravast sisse trügima benyomul a kapun; vahele trügima beelőz, bevág, közbeékelődik; sisse trügima befurakszik

vall <v'all valli v'alli v'alli, v'alli[de v'alli[sid_&_v'all/e 22 s>
1. (seljakutaoline kaitserajatis, üldisemalt: mingi selletaoline kuhjatis) sánc, töltés ♦ kaitsevall védősánc; lumevall hóbucka
2. geogr (pikk kitsas kõrgendik) hegyhát, hegygerinc

viir <v'iir viiru v'iiru v'iiru, v'iiru[de v'iiru[sid_&_v'iir/e 22 s> (kitsas vöönd, triip) csík