[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

dingo <dingo dingo dingo[t -, dingo[de dingo[sid 16 s> zool (Austraalia metsik koer Canis lupus dingo) dingó

ettevaatus <+v'aatus v'aatuse v'aatus[t v'aatus[se, v'aatus[te v'aatus/i_&_v'aatuse[id 11_&_09 s> elővigyázat, vigyázat, körültekintés, figyelem ♦ ettevaatust käsitsemisel! óvatosan kezelendő!; ettevaatuse huvides elővigyázatossági okokból; ettevaatust, ees on kolm trepiastet! óvatosan, három lépcsőfok van előttünk; ettevaatust, kuri koer! vigyázat, harapós kutya!

haarama <h'aara[ma haara[ta h'aara[b haara[tud 29 v>
1. (kätte v kinni võtma) elkap, ragad, elkap, nyúlkál, nyúl, megszáll, megragad, megfog, leköt, lecsap, kiterjed, odakap, kaparint, kap, felölel, felkap, elönt, elővesz, előránt, elkap, elfog ♦ koer haaras kondi a kutya megragadta a csontot; ta haaras püssi puskát ragadott; haarasin käest kinni megfogtam/elkaptam a kezét; haige haaras käega rinnust kinni a beteg a mellkasához kapott; ta haaras käterätiku ja läks ujuma felkapott egy törölközőt, és elment úszni; haaras võimu enda kätte magához ragadta a hatalmat; haaras raamatu käest ära kikapta kezéből a könyvet; haarasin tal käe alt kinni megragadta a karját; lained haarasid paadi a hullámok elragadták a csónakot; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; õlekõrrest (kinni) haarama szalmaszálba kapaszkodik; uppuja haarab kasvõi õlekõrrest a fuldokló a szalmaszálba is belekapaszkodik; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után
2. (oma valdusse v võimusesse võtma) elfog, eluralkodik, elborít ♦ leegid haarasid kogu maja a lángok az egész házat elborították; teda haaras hirm elfogta a félelem / eluralkodott rajta a félelem / megszállta a félelem; mind haarasid kahtlused elfogott a gyanakvás; taati haaras viha az öreget elöntötte a harag; kirest haaratud elragadta a szenvedély; kaasa haarama magával ragad
3. (kütkestama, köitma) elragadó, magával ragadó ♦ töö haaras mind magával ragadott a munka; olime haaratud sügismetsa ilust magával ragadott minket az őszi táj szépsége; haarav muusika magával ragadó zene; haarav vaatepilt magával ragadó látvány / elragadó látvány

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

hammas <hammas h'amba hammas[t -, hammas[te h'amba[id 07 s>
1. (inimesel, loomal) fog ♦ haige hammas beteg fog, rossz fog; alumine hammas alsó fog; esihammas frontfog; jäävhammas maradó fog; kunsthammas műfog; lõikehammas metszőfog; piimahammas tejfog; purihammas őrlőfog; kõnek zápfog; silmahammas szemfog; tagahammas, tagumine hammas hátsó fog; tarkushammas bölcsességfog; ülahammas, ülemine hammas felső fog; hammas pakitseb v tuikab fáj a foga; hammas valutab fáj a foga; hammas tuli suust ära kiesett a(z egyik) foga; hammas on lahti v logiseb meglazul egy fog; lapsel tulevad hambad fogzik a baba; hambale krooni panema korona felhelyezése a fogra; hambaid pesema fogat mos; hammast plommima v plombeerima betömi a fogat; hammast puurima fogat fúr; hammast suretama kiöli a fogideget; hammast välja tõmbama fogat kihúz; hambaid krigistama csikorgatja a fogát; läbi hammaste sisistama a foga között (beszél); hambaid torkima a fogát piszkálja; hammaste eest hoolitsema ápolja a fogát; hammastega kinni haarama fogaival megragad; koer ajas hambad irevile a kutya vicsorog; hambad on kirsisöömisest hellad a meggy elvásolta a fogam; taat võttis piibu hambust az öreg kivette szájából a pipát; mul on hambas auk lyukas a fogam; mul oli hammas verel just selle järele éppen erre fájt a fogam; hammas on verel kellegi/millegi järele fáj/vásik a foga vkire/vmire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; keelt hammaste taga pidama féken tartja a nyelvét; keelt hammaste taga hoidma befogja/tartja a száját; ihub hammast kellegi/millegi peale feni a fogát vkire/vmire; millegi peale hammast ihuma vásik a foga vmire; silm silma, hammas hamba vastu szemet szemért, fogat fogért; hammas hamba vastu szeget szeggel; küünte-hammastega kinni hoidma foggal-körömmel védekezik; hambaid varna panema beadja a kulcsot
2. tehn (sael, hammasrattal) fog ♦ saehammas fűrészfog; sael on teravad hambad a fűrész fogai élesek; hammasratta hambad on kulunud elkoptak a fogaskerék fogai
■LS: hamba+ ♦ hambajuur anat foggyökér; hambakaar anat fogsor; hambakaaries med fogszuvasodás; hambakael anat fognyak; hambakivi med fogkő; hambakivi eemaldama eltávolítja a fogkövet; hambakaitsed sport fogvédő; hambakroon anat fogkorona; hambaniit fogselyem; hambaork fogpiszkáló, fogvájó; hambaplomm fogtömés; hambakliinik fogászat; hambapulber fogpor; hambapõletik med foggyulladás; hambasäsi anat fogbél; hambatehnik fogász, fogtechnikus; hambatsement anat, med fogcement; hambavaap anat fogzománc; hambavahetus fogváltás
hammas+ ♦ hammasajam tehn hajtómű; hammashäälik keel dentális hang; hammaskett tehn fogas hajtólánc; hammasraudtee tehn fogaskerekű vasút; hammassidur tehn fogaskuplung; hammasvaalalised zool (Odontoceti) fogascetek; hammasvõll tehn fogastengely

hammustama <hammusta[ma hammusta[da hammusta[b hammusta[tud 27 v>
1. megharap, megmar, megcsíp, mar, harap, csíp; (katki, pooleks, puruks) szét, félbe, ketté; (tükki küljest) kiharap; (purema, salvama) beleharap ♦ hammustasin pähkli pooleks kettéharaptam a diót; hammusta niit katki elharapta a cérnát; supi kõrvale hammustati leiba a leveshez kenyeret ettek; hammustasin keelde a nyelvembe haraptam; see koer ei hammusta ez a kutya nem harap; miks kärbsed hammustavad? miért csípnek a legyek?; uss hammustas teda megmarta a kígyó; liiga suurt suutäit hammustama piltl nagy fába vágja a fejszéjét; haukuja/haukuv koer ei hammusta piltl amelyik kutya ugat, az nem harap
2. piltl mar ♦ hammustavad sõnad maró szavak; hammustav kriitika maró kritika

hatune <hatune hatuse hatus[t -, hatus[te hatuse[id 10 adj> bolyhos ♦ hatune mantel bolyhos kabát; hatused pilved bolyhos felhők; hatune koer bolyhos kutya

haugatama <haugata[ma haugata[da haugata[b haugata[tud 27 v> vakkant, felugat ♦ koer haugatas veel korra a kutya még egyszer felugatott; kusagil haugatas rebane valahol felvakkantott egy róka

haukuma <h'auku[ma h'auku[da haugu[b haugu[tud 28 v> ugat ♦ kellegi peale haukuma megugat vkit, ugat vkire; koer hakkas haukuma a kutya ugatni kezdett; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána

hull <h'ull hullu h'ullu h'ullu, h'ullu[de h'ullu[sid_&_h'ull/e 22 adj, s>
1. adj (mõistuse kaotanud, nõdrameelne) bolond, őrült, kerge, fejetlen, dilis, dili; (marutõbine, pöörane) fékezhetetlen, veszett, vad, őrült; (meeletu, jabur) esztelen ♦ hull koer veszett kutya, hamis kutya; hulluks ajama megbolondít, az őrületbe kerget, őrjít, megőrjít; hulluks minema belebolondul, megtébolyodik, megőrül, megbolondul; ma lähen kohe hulluks kõnek megüt a guta; ta on vihast hull elvette az eszét a harag; sa oled päris hull, et sellise ilmaga sõidad teljesen megőrültél, hogy ilyen időben vezetsz; teda haaras mingi hull rõõm valami őrült boldogság kerítette hatalmába; ta on hull kasside järele megőrül a macskákért; ta on hull kellegi/millegi järele töri a nyavalya vkiért/vmiért, megőrül vkiért/vmiért; mis sa hull loom ometi teed! mit csinálsz, te balga állat!
2. adj (hirmus, jube) szörnyű, rettenetes; (halb, paha) rossz ♦ hullud ajad szörnyű idők; hull ilm szörnyű idő; hull olukord szörnyű helyzet; hull on see, et kõik teda siin tunnevad az a szörnyű/rossz, hogy itt mindenki ismeri; mind piinab hull köha rettenetes köhögés gyötör; haav jookseb verd mis hull szörnyen vérzik a seb; tema kohta liikusid hullud jutud szörnyűségeket beszéltek róla; asi on hullemast hullem rosszabb, mint gondoltam; hullul kombel szörnyen
3. s (nõdrameelne inimene) balga, bolond ♦ vaikne hull csendes bolond; tormab nagu hull rohan, mint az őrült
4. s (miski hirmus, ebameeldiv, halb) kellemetlen, rossz ♦ hullem on alles ees hátra van még a feketeleves; juhtub hullematki volt már rosszabb is
5. s kõnek (kirumissõna) idióta ♦ ärge, hullud, katusele ronige ne másszatok a tetőre, idióták

hõige <hõige h'õike hõige[t -, hõige[te h'õike[id 06 s> kiáltás, kurjantás, rikoltás ♦ rõõmuhõige örömkiáltás, ujjongás; koer tuli hõike peale a kiáltásra odajött a kutya

händ <h'änd hänna h'ända h'ända, h'ända[de h'ända[sid_&_h'änd/i 22 s> farok ♦ koer liputab hända a kutya csóválja a farkát; hunt tõmbas hänna jalgade vahele a farkas behúzta a farkát, a farkas a hátsó lábai közé húzta a farkát

hööritama <höörita[ma höörita[da höörita[b höörita[tud 27 v> riszál ♦ tantsu hööritama táncot lejt; puusi hööritama riszálja a farát, riszálja a farát/csípőjét, ringatja a csípőjét, mórikálja magát; koer hööritab saba[ga] a kutya a farkát csóválja; tuul hööritab tolmu a szél felkavarja a port

irvis <'irvis adv, adj> vt ka irvi (irevil) vicsorgó ♦ koer lähenes irvis hammastega a kutya vicsorgó fogakkal közeledett; hobustel on mokad irvis vicsorognak a lovak

jalg <j'alg jala j'alga j'alga, j'alga[de_&_j'alg/e j'alga[sid_&_j'alg/u 22 s>
1. (inimesel, loomal) láb ♦ parem jalg jobb láb; vasak jalg bal láb; saledad jalad karcsú lábak; peenikesed jalad vékony lábak; pikad jalad hosszú lábak; jämedad jalad tömzsi/vastag lábak; kõverad jalad görbe lábak; väledad jalad gyors lábak; kitsas jalg keskeny láb; lai jalg széles láb; eesjalg, esijalg, esimene jalg mellső láb; labajalg lábfej; lampjalg med lúdtalp; puujalg faláb; tagajalg, tagujalg, tagumine jalg hátsó/hátulsó láb; tugijalg sport támasztó láb; jalad on väsinud fáradtak a lábai; jalad on rangis ó-láb; jalg vääratas {kellel} vki megbotlott; sul on nooremad jalad a te lábad fiatalabb; istub jalg üle põlve keresztbe tett lábbal ül; seisab jalad harkis terpeszállásban áll; matkajad istusid jalgu puhkama a túrázók leültek, hogy pihentessék lábaikat; tulime bussist välja jalgu sirutama leszálltunk a buszról, hogy kinyújtsuk a lábunkat; jalgu pühkima megtörli a lábát; hirm võttis jalad nõrgaks remeg a lábam a félelemtől; nikastas jala megbicsaklott a lábát; väänas jala välja kificamította a lábát; murdis jala eltörte a lábát; jalg pandi lahasse sínba tették a lábát; lonkab ühte jalga egyik lábára sántít; kõlgutab jalgu lóbálja a lábát; trambib jalgu toporzékol; laps siputab jalgu rugdalódzik a gyerek; jalad on pikast istumisest surnud a hosszú üléstől elzsibbadt a lába; poiss astus naela jalga a fiú szögbe lépett; king hõõrub jalga a cipő töri a lábát, töri a cipő a lábát, a cipő dörzsöli a lábát; jalgu kinni panema felveszi a cipőt; jalgu lahti võtma leveszi a cipőt; palja jala otsa panema v torkama felvesz valamit a pucér lábára; saapaid jalga panema [endale] felveszi a csizmát; kingi jalga proovima felpróbálja a cipőt; panin püksid jalga felvettem a nadrágot; tal on kingad jalas cipő van a lábán; ta võttis püksid ja sokid jalast levette a nadrágját és a zokniját; võta saapad jalast vedd le a cizmád; koer hammustas poissi jalast a kutya megharapta fiú lábát; sai jalast haavata megsérült a lába, sebet kapott a lábán; jalale võtt! sõj fegyvert lábhoz!; ta upitas end jalule lábra állt; jalule tõusma talpra áll; aitasin kukkunu jalgadele felsegítettem az elesettet; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit; haige läks omal jalal autosse a beteg a saját lábán ment az autóhoz; joobnu taarus jalgadel a részeg támolygott; püsisime vaevu jalul alig bírtunk állni a lábunkon; jalalt jalale tammuma egyik lábáról a másikra áll; vale jalga astuma rossz lábbal lép; kuiva jalaga siit läbi ei pääse itt nem jutunk át száraz lábbal; jala peale astuma lábára lép; koer tõmbas saba jalgade vahele a kutya alába közé húzta a farkát, a kutya a behúzta a farkát; tõusis voodist vasaku jalaga bal lábbal kelt fel; valel on lühikesed jalad hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek, keresztbebe tesz vkinek; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!; jalga laskma felhúzza/felveszi a nyúlcipőt; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); jalgadele valu andma szedi a lábát; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; jalgu alla võtma lába kel/kél; võtab jalad selga a nyaka közé szedi a lábát; kellegi jalge ees roomama, kellegi ees lömitama porban csúszik vki előtt; pinda jalge alt kaotama elveszti a talajt a lába alól; kukub alati jalgadele mindig talpra esik
2. (kandev osa, alus) láb; (elektronlambil) láb ♦ lambijalg, lambi jalg lámpaláb; liigendjalg tehn csuklós láb; seenejalg, seene jalg tönk, a gomba szára; kõverad tooli jalad görbe széklábak; kolme jalaga laud háromlábú asztal; tšello jalg cselló láb; puurtorni jalg mäend a fúrótorony lába; jõulukuuse jalg karácsonyfa láb; jalaga õmblusmasin lábon álló varrógép
3. (alaosa, jalam) láb ♦ obeliski jalg az obeliszk lába; peatusime Karpaatide jalal megálltunk a Kárpátok lábánál; vili pudeneb jalal kipereg a gabona a lábán
4. (pikkusmõõt) láb ♦ kuus jalga pikk hat láb hosszú
■LS: jala+ ♦ jalahoog sport láblendítés; jalajälg lábnyom, nyomdok, nyom; jalajäri lábzsámoly; jalakönt lábcsonk; jalakümblus med lábfürdő; jalalihased lábizmok; jalalöök rúgás; jalamatt lábtörlő; jalamüdin lábdübörgés; jalanina előláb; jalapaar lábpár; jalapink sámli, zsámoly; jalapäkk ujjpárna; jalatekk lábpokróc; jalatugi lábtámasz, lábtartó; jalavalu lábbántalom; jalavann (1) med lábfürdő; (2) lábfürdő; jalavigastus lábsérülés; jalavõru lábperec
jalg+ ♦ jalgpidur tehn lábfék; jalgõmblusmasin lábbal hajtós varrógép

jalutuskäik <+k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s> séta ♦ pooletunnine jalutuskäik félórás séta; hommikune jalutuskäik reggeli séta; tegin jalutuskäigu mereranda kisétáltam a tengerpartra; jalutuskäikudel oli mu kaaslaseks koer a sétáimon egy kutya volt a társam

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

julgesti <j'ulgesti adv>
1. bátran; (vapralt) merészen; (kartmatult) rettenthetetlenül ♦ vaatas julgesti õpetajale otsa bátran nézett a tanárra; võitleb julgesti oma õiguste eest merészen harcol a jogaiért; tule julgesti, koer ei hammusta gyere bátran, nem harap a kutya
2. (kindlasti, kahtlemata) biztosan, kétségtelenül ♦ temale võib julgesti loota rá biztosan számíthatsz; ta on julgesti teistest poistest pikem kétségtelenül magasabb, mint a többi fiú

jumpsakas <jumpsakas jumpsaka jumpsaka[t -, jumpsaka[te jumpsaka[id 02 adj> (lühike ja jäme) zömök, tömzsi; (matsakas, rässakas) zömök, vaskos ♦ jumpsakas taat zömök öreg; jumpsaka kehaga koer tömzsi kutya

juurest <juurest postp, adv>
1. postp [gen] (kelle-mille vahetust lähedusest) mellől ♦ tule akna juurest ära gyere el az ablaktól, gyere el az ablak mellől; koer jooksis karjase juurest ära a kutya elfutott a pásztor mellől; võtsin pudeli suu juurest elvettem az üveget a számtól; juuksed hakkavad kõrvade juurest halliks minema őszül a haja a fülénél
2. postp [gen] (kelle asu- v tegutsemiskohast) -tól, -től ♦ ta kolis vanemate juurest ära elköltözött a szüleitől; astun sõbra juurest läbi beugrom a barátomhoz; tulen juuksuri juurest a fodrásztól jövök; see mees on ajalehe juurest ez a férfi az újságtól van
3. adv (vahetust lähedusest) közvetlen közelről, közelről ♦ juurest vaadatuna ei ole see nii ilus, kui eemalt paistab közelről nézve nem is olyan szép ez, mint amilyennek távolról tűnik; harjuta see mood endal juurest [ära]! szokj le erről!

jõrisema <jõrise[ma jõrise[da jõrise[b jõrise[tud 27 v>
1. (jõrinat tegema) morog, nyekereg, pöfög ♦ teel jõrisevad autod pöfögnek az autók az úton; jõriseb laulu v laulda dalt mormol; torupill jõriseb nyekereg a duda; koer jõriseb morog a kutya
2. (nurisema) morog, zsörtölődik ♦ muudkui jõriseb kõigi kallal egyre csak zsörtölődik mindenkivel

jälg <j'älg jälje j'älge j'älge, j'älge[de j'älge[sid_&_j'älg/i 22 s> lenyomat, nyom ♦ sügavad jäljed mély nyomok; värsked jäljed friss nyomok; karu jäljed a medve nyomai; sõja jäljed a háború nyomai; lahingute jäljed a csata nyomai; maavärina jäljed a földrengés nyomai; autojälg autónyom; hambajälg fognyom; hammustusjälg harapásnyom; hundijälg farkasnyom; jalajälg lábnyom; kontsajälg saroknyom; kuulijälg golyónyom; küünejäljed körömynom; [mets]loomajälg vadállat nyoma; pidurdusjälg fékezési nyom; pitsatijälg pecsétnyom; puutejälg érintés-nyom; põletusjälg égésnyom; rattajäljed keréknyomok; rebasejälg, rebase jälg rókanyomok, a róka nyomai; saapajälg csizmanyom; sõrmejälg ujjlenyomat; verejälg vérnyom; värvijälg festéknyom; jäljed lumes nyomok a hóban; pisarate jäljed näol a könnyek nyomai az arcán; kirve jäljed puul a balta nyomai a fán; peksu jäljed kehal a verés nyomai a testén; magamatuse jäljed näos a kialvatlanság nyomai az arcán; hääbunud tsivilisatsiooni jäljed letűnt civilizáció nyomai; mööda jälgi a nyomok mentén; jälgi kaotama eltünteti a nyomokat; koer ajab jälgi a kutya követi a nyomokat; koer võttis kurjategija jälje üles a kutya megtalálta a bűnöző nyomát; käisime jälg jäljes egymás nyomában haladtunk; jäljed on juba umbe tuisanud a nyomokat már befűjta a hó; jäljed on kadunud a nyomok eltűntek; jäljed lähevad üle välja a nyomok a téren át vezetnek; uriinis leiti valgu jälgi fehérjenyomokat találtak a vizeletben; koidust pole veel jälgegi a hajnalnak még nyoma sincs; augustikuust alates pole temast mingit jälge augusztustól nyomát se láttuk; ta hinges pole kurjuse jälgegi lelkében nyoma sincs gonoszságnak; kellegi jälgedes käima vkinek a nyomába lép; vkinek a nyomdokaiba lép / vkinek a nyomdokain halad

järama <jära[ma jära[da jära[b jära[tud 27 v> (närima) lerág, mardos; (ümbert ringi, pealt närima) körülrág; (katki närima) szétrág; (tüütut tööd tegema) elbabrál, bíbelődik ♦ kuivikuid järama kétszersültet rág; koer järab konti a kutya rágja a csontot; hiired on koti katki järanud az egerek kirágták a zsákot; pliiatsi ots on ära järatud a ceruza vége meg van rágva; üraskid järavad puud a szú rágja a fát; koide[st] järatud kasukas molyrágta bunda; rooste järab rauda eszi a rozsda a vasat

järel <järel postp, adv> vt ka järele
1. postp [gen] (järgnevuses, kelle-mille taga) után ♦ ta kõndis minu järel utánam jött; tõmba uks enda järel kinni! zárd be az ajtót magad után!; suve järel tuleb sügis nyár után ősz jön; iga poole tunni järel félóránként
2. adv; postp [gen] (keda-mida ära toomas, kätte saamas) érte ♦ tal käis täna auto järel ma érte jött az autó; käisin honorari järel voltam a honoráriumért
3. adv (taga, tagapool, ka ajaliselt) után ♦ läksin ees, koer järel én mentem elől a kutya meg utánam; poiss vedas käru järel a fiú kocsit húzott maga után
4. adv (säilinud, alles) megmarad ♦ mul on viis krooni järel öt koronám maradt; linnusest on järel vaid müürid a várból már csak a falak maradtak

järgnema <j'ärgne[ma j'ärgne[da j'ärgne[b j'ärgne[tud 27 v>
1. (kelle-mille järel liikuma) bekövetkezik, bekövetkezik, követ, kerget; (järele minema v sõitma) utána megy; (ajaliselt mille järel toimuma) után ♦ koer järgneb peremehele igale poole a kutya mindenhová követi a gazdáját; esimesele plahvatusele järgnes teine az első robbanást követte a második; liivakihile järgneb savi a homokréteg után agyag jön; järgne mulle kövess; üks sündmus järgnes teisele egyik esemény követte a másikat
2. (mille järgi toimima, mida arvesse võttes) követ ♦ {kelle} eeskujule järgnema követi a példaképét
3. (järelduma, tulenema) következik ♦ sellest järgneb, et ... ebből következik, hogy...

kaapima <k'aapi[ma k'aapi[da kaabi[b kaabi[tud 28 v>
1. (kraapides puhastama, pealmist kihti eemaldama) kapar; (maha) lekapar ♦ värskeid kartuleid kaapima megkaparja az új krumplit
2. (kraapides tõmbama) kapar ♦ koer kaabib ust a kutya kapar az ajtón
3. (kraapides uuristama) kapál ♦ hakkame minema, hobune kaabib juba nagyon kapál már a ló, induljunk
4. kõnek (kiiresti, tormates minema) elrohan

karmikarvaline <+karvaline karvalise karvalis[t karvalis[se, karvalis[te karvalis/i 12 adj> durva szőrű ♦ karmikarvaline koer durva szőrű kutya

kergitama <kergita[ma kergita[da kergita[b kergita[tud 27 v> felhúz, (meg)emel, fellebbent; (rasket eset millegi abil) megemel ♦ pükse kergitama felhúzza a nadrágját; kulme kergitama felvonja a szemöldökét, felhúzza a szemöldökét; klaasi kergitama italozik; tainast kergitama megkeleszti a tésztát; küsimust kergitama piltl felveti a kérdést; kaabut kergitama megemeli a kalapját; tuul kergitas tüdrukukese kleidisaba a szél fellebbentette a kislány szoknyácskáját; kes koera saba kergitab, kui koer ise minden cigány a maga lovát dicséri; milleltki saladuseloori kergitama fellebbenti a fátylat vmiről

kerima <keri[ma keri[da keri[b keri[tud 27 v>
1. (kerasse, rulli keerama) gombolyít, teker, csévél ♦ lõnga [kerasse] kerima feltekeri a fonalat; niiti poolile kerima cérnát teker az orsóra; kerib käised üles feltűri az ingujját
2. (kerra, kõverasse tõmbama) összetekeredik, összegömbölyödik ♦ jalgu enda v istumise alla kerima maga alá húzta a lábát; koer keris end kerra a kutya összegömbölyödött; uss keris end rõngasse a kígyó összetekeredett
3. kõnek (kärmesti minema v jooksma) elmegy
4. vulg (hrl järsu käsuna: mine ära, kasi!) elmegy, eltűnik ♦ keri siit minema! tűnj el innen!; keri kuradile! menj a fenébe!

kett1 <k'ett keti k'etti k'etti, k'etti[de k'etti[sid_&_k'ett/e 22 s> lánc; (väike, peenike) vékony lánc ♦ ajamikett tehn hajtólánc; ankrukett mer horgonylánc; liigendkett tehn csuklós lánc; rehvikett hólánc; hotellikett szállodalánc; uksekett ajtólánc; uurikett óralánc; metallist kett fémlánc; jõuülekandekett erőátviteli lánc; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera ketis hoidma láncon tartja a kutyát; koer on ketis a kutya láncon van; ketti moodustama láncot alkot
■LS: keti+ ♦ ketikoer láncos kutya; ketilüli láncszem; ketiratas tehn lánckerék
kett+ ♦ kettkonveier el láncos szállító; kettpiste tekst láncöltés; kettsaag láncfűrész; kettülekanne tehn lánchajtás

kikkis <k'ikkis adv, adj> vt ka kikki (esileulatuvalt püsti) hetyke ♦ kikkis kõrvadega koer felálló fülű kutya; kikkis tissid hetyke cicik; keeras oma väikseid kikkis vuntse megsodorta hetyke kis bajuszát

kirp <k'irp kirbu k'irpu k'irpu, k'irpu[de k'irpu[sid_&_k'irp/e 22 s> (parasiitputukas) bolha ♦ inimesekirp zool (Pulex irritans) emberbolha; koerakirp zool (Ctenocephalides canis) kutyabolha; kirpe täis koer bolhás kutya, a kutya tele van bolhákkal; kirp hammustas megcsípte a bolha
■LS: kirbu+ ♦ kirbuhammustus bolhacsípés; kirbuturg kõnek bolhapiac

kiunatama <kiunata[ma kiunata[da kiunata[b kiunata[tud 27 v> vinnyant ♦ koer kiunatas a kutya vinnyantott egyet

kiunuma <k'iunu[ma k'iunu[da kiunu[b kiunu[tud 28 v> vinnyog, szűköl, sivít, nyüszít ♦ näljane põrsas kiunub sivít az éhes malac; koer kiunub a kutya vinnyog; terassaag kiunub sivít az acélfűrész; tuul kiunub sivít a szél

klähvima <kl'ähvi[ma kl'ähvi[da klähvi[b klähvi[tud 28 v> (haukuma) csahol ♦ koer klähvis kassi peale a kutya ugatja a macskát; vaata välja, miks koer klähvib haukuda nézz ki, miért csahol a kutya!; las kadedad klähvivad hadd csaholjanak az irigyek; mis sa klähvid! kõnek ugyan mit csaholsz?

kobima <kobi[ma kobi[da kobi[b kobi[tud 27 v> kõnek
1. (kuhugi sisse, peale ronima) felszáll; (alla, maha) leszáll, kiszáll ♦ kobisime vara magama korán feküdtünk le; poiss kobis voodist välja a fiú kiszállt az ágyból; koer kobis laua alla a kutya az asztal alá búvott
2. hlv (minema kasima v kerima) eltűnik ♦ kobi siit minema! tűnj el innen!

koer <k'oer koera k'oera k'oera, koer[te_&_k'oera[de k'oera[sid_&_k'oer/i 23_&_22? s, adj>
1. s kutya; (emane) szuka; (isane) kan ♦ kodutu koer kóbor kutya; kuri koer harapós kutya; tiine koer vemhes szuka; marutaudis koer veszett kutya; puhastverd koer fajkutya; jahikoer vadászkutya; juhtkoer vakvezetőkutya; karjakoer pásztorkutya, juhászkutya; ketikoer láncos kutya; kodukoer zool (Canis familiaris) házikutya; politseikoer rendőrkutya; töökoer munkakutya; tõukoer fajkutya; urukoer kotorékeb; valvekoer őrkutya; veokoer szánhúzókutya; verekoer véreb; õuekoer házőrzőkutya, udvari kutya; Dalmaatsia koer dalmát eb; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera dresseerima v välja õpetama kutyát idomít; koer haugub a kutya ugat; koer klähvib a kutya csahol; koer ulub a kutya vonít; koera pidama kutyát tart; koer tõi pojad v kutsikad a szuka világra hozta kicsinyéit/kölykeit; laps kardab koera a gyermek fél a kutyától; olen väsinud kui koer fáradt vagyok mint a dög; koera ujuma kutyaúszásban úszik; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva; koer on siia maetud itt van kutya eltemetve; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne velük rekeszteni; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána; ettevaatust, kuri koer! vigyázz, a kutya harap!
2. s kõnek, hlv (inimese kohta) kutya
3. adj kõnek (ulakas, ülekäte läinud) huncut, kópé
■LS: koera+ ♦ koeraamet kõnek, piltl kellemetlen feladat; koeraelu kõnek, piltl kutya élet; koerahais kutyaszag; koerailm kõnek, piltl kutya (rossz) idő; koerakari kutyafalka; koerakasvataja kutyatenyésztő; koerakasvatus kutyatenyésztés; koerakuut kutyaól, kutyaház; koerarakend kutyafogat; koeratõug kutyafajta
koerte+ ♦ koertenäitus kutyakiállítás; koerterakend kutyafogat; koertekool kutyaiskola

krants <kr'ants krantsi kr'antsi kr'antsi, kr'antsi[de kr'antsi[sid_&_kr'ants/e 22 s> kõnek (koer) keverék kutya

kuri1 <kuri kurja k'urja k'urja, k'urja[de k'urja[sid_&_k'urj/e 24 adj>
1. (õel, tige, vihane) gonosz, rosszlelkű ♦ kuri nõid vasorrú bába; kuri võõrasema gonosz mostohaanyja; kuri kavatsus v plaan gonosz szándék; kuri koer harapos kutya, hamis kutya; kuri silm gonosz szem; ma pean sõna kuulama, muidu ema saab kurjaks szót kell fogadnom, különben anya dühös lesz; kurjad keeled a rossz nyelvek; kurjad keeled räägivad, et a csintalan nyelvek azt beszélik, hogy; kurjaks saama megharagszik; me ei soovi teile kurja teha nem akarunk ártani nektek; päästa meid ära kurjast szabadíts meg a gonosztól
2. (halb, paha, kehv, hull) rossz
3. (ränk, raske) gonosz ♦ kuri tõbi gonosz betegség; kuri saatus gonosz balsors; kõige kurjem külm on möödas a legrosszabb hidegnek vége

kuskil <k'uskil adv> vt ka kuskile, kuskilt (teadmata kus) valahol, valamerre; (ükskõik kus) bárhol; (eitusega) sehol ♦ kuskil lähedal valahol közelben; kuskil haukus koer valahol egy kutya ugatott; teda pole [mitte] kuskil sehol nincs

kutsikas <kutsikas kutsika kutsika[t -, kutsika[te kutsika[id 02 s> (koera-, hundi-, rebasepoeg) kölyök; (koera-) kölyökkutya, kiskutya ♦ koer tõi kutsikad megellett a kutya, a kutyának kiskutyái lettek

kutsu <kutsu kutsu kutsu[t -, kutsu[de kutsu[sid 16 s> lastek (koer) kutyus; (kutsumissõnana) kutyus

kärvama <k'ärva[ma kärva[ta k'ärva[b kärva[tud 29 v> (surema) (meg)döglik, meggebed, (el)hull, felfordul ♦ kärvanud koer megdöglött kutya; mis mul temast, las kärvab v las kärvata! vulg miattam akár fel is fordulhat!

köhima <köhi[ma köhi[da köhi[b köhi[tud 27 v> köhög; (häält puhtaks) (meg)köszörüli a torkát ♦ hakkas külmetusest köhima a megfázástól köhögni kezdett; ja ükski koer ei köhi, iga kirp ei köhi kõnek nem szeretem, ha a bolha köhög; iga konn ei köhi köhög a bolha

lahti <l'ahti adv>
1. (avatud seisundisse v seisundis) nyitott, nyílt, nyitva ♦ ust lahti tegema kinyitja az ajtót; uks on lahti az ajtó nyitva van; lõi raamatu lahti felcsapta a könyvet; telekas on lahti a televizió be van kapcsolva; tulbid on lahti löönud kinyíltak a tulipánok; suud lahti tegema kinyitja a száját; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája
2. (vabaks, vaba, tühjaks, tühi, küljest ära, laiali) szét, ki, le, szabad ♦ leiba lahti lõikama megkezdi a kenyeret; sõlme lahti harutama kioldja a csomót; tegi pudeli lahti kinyitotta az üveget; riidest lahti võtma levetkőzik; lase mind lahti! eressz már!; tee on lahti az út szabad/járható; lahti kruvima kicsavar; koer on lahti a kutya szabadon van; raha lahti vahetama apróra vált (pénzt); sõprusest lahti ütlema megszakítja a barátságot; sai ametist lahti elbocsátották hivatalából; võttis end töölt lahti felmondta a munkahelyét; kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
3. (tegevuse algusega v puhkemisega seoses) ♦ mis lahti? mi baj?, mi a fene?
4. kõnek (kiirenenud rooja-, higi- jm eritusega seoses) ♦ tal on kõht lahti megy a hasa, hasmenése van

laiguline <laiguline laigulise laigulis[t laigulis[se, laigulis[te laigulis/i 12 adj> foltos; (kirju) tarka ♦ laiguline koer foltos kutya

lapiline <lapiline lapilise lapilis[t lapilis[se, lapilis[te lapilis/i 12 adj> (laiguline) foltos ♦ lapiline vaip foltos szőnyeg; lapiline koer foltos kutya

limpsama <l'impsa[ma limpsa[ta l'impsa[b limpsa[tud 29 v> (keelega korra üle tõmbama, suhu haarama) megnyal ♦ koer limpsas üle peremehe käe a kutya megnyalta gazdája kezét; millegi järele keelt limpsama mind a tíz ujját megnyalhatja vmi után

liputama <liputa[ma liputa[da liputa[b liputa[tud 27 v>
1. (viibutama) csóvál ♦ koer liputab saba a kutya csóválja a farkát
2. kõnek (uhkeldades näitama) dicsekedve mutogat

lita <lita lita lita[t -, lita[de lita[sid 16 s>
1. kõnek (emane koer, hatt, emahunt) szuka
2. vulg (liiderlik naine) szajha, cafat

marutõbine <+tõbine tõbise tõbis[t -, tõbis[te tõbise[id 10 adj> veszett ♦ marutõbine koer veszett kutya

masajas <masajas masaja masaja[t -, masaja[te masaja[id 02 adj> (lühijalgne) rövid lábú; (lühike, töntsakas) zömök, köpcös ♦ masajas koer rövid lábú kutya

matma <m'at[ma m'att[a mata[b m'ae[tud, m'att[is m'at[ke 35 v>
1. (surnut) (el)temet ♦ lahkunu maetakse kodukanti az elhunytat szülőföldjében temetik el; sõjaväeliste auavaldustega matma katonai tiszteletadással temet el; elusalt matma élve eltemet; plaani maha matma eltemeti a tervet
2. (varjule panema, peitma, kinni katma) elás ♦ koer matab kondi maha a kutya elássa a csontot; sõjakirvest maha matma piltl elássa a csatabárdot; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva
3. (peale paiskudes katma v varjama) eltakar, eltemet, elborít ♦ maalihe matab enda alla küla a földcsuszamlás maga alá temeti a falut; lumi mattis jäljed a hó betemette a nyomokat; kahtlused matsid mind enda alla piltl elborított a kétely
4. (takistavalt mõjuma, lämmatama) ♦ tal matab hinge akadozik a lélegzete
■LS: matmis+ ♦ matmiskombed, matmiskombestik temetkezés; matmispaik sírhely, temetkezési hely, temetkezőhely

nahka panema, ka nahka pistma megesz ♦ koer pani nahka kogu toidukraami a kutya megette az összes ételt; on valmis üksteist nahka panema megennék egymást; pistis terve tordi korraga nahka egyszerre megevett egy egész tortát

naksama <n'aksa[ma naksa[ta n'aksa[b naksa[tud 29 v>
1. (naksuga lööma, lõikama, tõmbama vms) lecsap, megcsap, átvág, elvág, kihúz, megtör ♦ naksas kirvega paar kuuseoksa lecsapott a baltával pár fenyőágat; naksas näpitsatega traadi läbi átvágta a fogóval a drótot; pähkel naksa haamriga katki törd meg a kalapáccsal a mogyorót; naksas paar pikaks kasvanud kulmukarva välja kihúzott pár hosszúra nőtt szőrszálat a szemöldökéből; naksas hobust piitsaga megcsapta az ostorral a lovat
2. (näksama) belekap; (pigistama) megcsíp ♦ tige koer naksas säärest kinni a hamis kutya belekapott a lába szárába; vähk võib oma sõrgadega valusasti naksata a rák fájdalmasat csíphet az ollóival; hobune püüab tee äärest rohtu naksata a ló megpróbál az út széléről füvet csípni; külm naksas põsest kinni piltl megcsípte a hideg az arcát

naljalt <naljalt adv> (hrl eitavas lauses) (mitte niisama lihtsalt, peaaegu mitte keegi v mitte kunagi, vaevalt küll) aligha, nehézségekkel, nem egykönnyen, jókedvéből ♦ bussid on nii täis, et naljalt peale ei saa a buszok annyira tele vannak, hogy alig lehet felszállni; see on niisugune töö, mida naljalt keegi ei taha teha ez olyan munka, amit csak úgy jókedvéből senki nem csinál; kannatlik inimene naljalt ei vihastu a türelmes ember nem lesz könnyen dühös; koer naljalt jänest kätte ei saa a kutya nem kapja el a nyulat egykönnyen; tema juba naljalt järele ei anna ő már olyan könnyen nem enged; ega ta minu juttu naljalt usu aligha hiszi el amit mondok; naljalt sa siit ojast kala saad ebből a patakból aligha fogsz halat

niitsatama <niitsata[ma niitsata[da niitsata[b niitsata[tud 27 v> (iitsatama, niuksatama) nyafog, nyikkan, vakkant ♦ keegi ei julgenud niitsatadagi nyikkani sem mert senki; ta pole sellest juhtumist niitsatanudki egy szót sem szólt a dologról; koer niitsatas ukse taga a kutya vakkantott az ajtó mögött

nilpsama <n'ilpsa[ma nilpsa[ta n'ilpsa[b nilpsa[tud 29 v> (limpsama) nyal; (keelega tõmmates) nyal; (keelega haarama) nyelvével elkap ♦ koer nilpsab peremehe kätt a kutya nyalogatja a gazdája kezét; poiss nilpsas keelega üle huulte a fiú körbenyalta a száját; nilpsas [keelega] moosi taldrikult ära lenyalta a tányérról a lekvárt; konn nilpsab õhust sääski a béka a levegőben kapja el a szúnyogokat; tulekeeled juba nilpsavad katust a lángnyelvek már a tetőt nyaldossák

nipsama <n'ipsa[ma nipsa[ta n'ipsa[b nipsa[tud 29 v>
1. (kergelt lööma, nipsu laskma) legyint, fricskáz, pöccint ♦ ma kõvasti ei löönud, paar korda nipsasin nem ütöttem erősen, csak párszor meglegyintettem; nipsab sõrmega sigareti otsast tuhka lepöccintette a cigarettáról a hamut
2. (nipsakalt ütlema) visszavág ♦ nipsas mulle teravalt vastu v vastuseks élesen visszavágott nekem
3. (ära näpsama) csíp, kap ♦ tihane nipsas seemne peopesalt a cinke elcsípte a markomból a magot; koer nipsas mul sardelli käest a kutya elkapta a kezemből a virslit

noolima <n'ooli[ma n'ooli[da nooli[b nooli[tud 28 v>
1. (lakkuma, limpsima) nyal, nyalogat, nyaldos; (ära, tühjaks) kinyal; (loomade kohta: ennast) nyalogat ♦ lehm noolib vasikat a tehén nyalogatja a borját; koer noolib oma haavu a kutya nyalogtaja a sebét; kass noolis põrandalt piima ära a macska felnyalta a padlóról a tejet; noolib leiva pealt või ära lenyalgja a kenyérről a lekvárt; laps noolis sõrmed puhtaks a gyerek tisztára nyalogatta ujjait; lained noolivad rannakive a hullámok nyaldossák a partmenti köveket; leegid noolivad juba katust a tűz lángjai már a tetőt nyaldossák
2. ([passides, varitsedes] kätte saada püüdma) les; (himustama, ihkama) feni rá a fogát, kíván, sóvárog, vágyik ♦ rebane noolib kanu a róka a tyúkokat lesi, a róka feni a fogát a tyúkokra; igaüks noolib kergemat tööd mindenki könnyebb munkára feni a fogát; vanamees noolib noori naisi fiatal nők után sóvárog az öreg
3. (nagu nool liikuma) száguld ♦ pääsukesed noolivad laudauksest sisse ja välja a fecskék ki-be röpködnek az ólajtón; autod noolivad nagu süstikud edasi ja tagasi az autók oda-vissza szágoldanak, mint a vetélő

nosima <nosi[ma nosi[da nosi[b nosi[tud 27 v>
1. (omaette vaikselt sööma) eszeget, eszik, rágcsál, rág ♦ nosib midagi süüa valamit eszeget; supp jäi keetmata, nosime kuiva toitu nem készült leves, száraz ételt eszünk; võta piima peale, mis sa kuivalt nosid igyál hozzá tejet, ne rágd szárazon; nosib kogu aeg maiustusi folyton édességet rágcsál; hobune nosib kaeru zabot rágcsál a ló
2. (nokitsema, kohmitsema, pusima) piszmog, bíbelődik; (kobamisi otsima) tapogatva keres, tapogat; (mõnda aega) keresgél ♦ nosib saapapaelte kallal a csizma fűzőivel piszmog; natuke aega nosis ja saigi kella käima egy kis ideig elbíbelődött vele és megjavította az órát; koer nosib oma karvades kirpe otsida a kutya bolhákat keresgél a bundájában; nosis taskud läbi -- rahakotti pole végigtapogatta a zsebeit - nincs a pénztárca

nudi <nudi nudi nudi -, nudi[de nudi[sid 17 adj> (ümaraks kärbitud, pöetud juustega) csupasz, rövidre vágott; (sarvedeta) szarvatlan; (kärbitud sabaga) csonkolt farkú; piltl (eripäratu, lame, ilmetu) lapos, unalamas ♦ nudiks lõigatud hekk csupaszra nyírt sövény; nudi lehm szarvatlan tehén; nudi peaga lambad szarvatlan juhok; nudi sabaga koer csonkolt farkú kutya; nudi artikkel unalmas cikk; sind on päris nudiks pöetud teljesen rövidre vágták a hajad

nuhutama <nuhuta[ma nuhuta[da nuhuta[b nuhuta[tud 27 v> ([kuuldavalt] nuusutama) szaglász(ik), szagol ♦ koer nuhutab mutiauku a kutya a vakondtúrásnál szaglászik; lehmad nuhutasid teineteist a tehenek egymást szaglászták; nuhutas nina kirtsutades sumbunud õhku fintorogva szagolta a fülledt levegőt; nuhuta, kui hea lõhn! szagold meg, milyen jó illat!

nuuksuma <n'uuksu[ma n'uuksu[da nuuksu[b nuuksu[tud 28 v>
1. (nuttes kramplikult sisse hingama) szepeg, zokog, szipog ♦ nutab tasakesi nuuksudes, nuuksub vaikselt nutta csendesen szepegve sír
2. (kiunuma, niutsuma) nyafog, vinnyog; (aeg-ajalt) nyafog; (veidi) nyafog; (haledalt) nyüszít ♦ koer nuuksub nyüszít a kutya

nuuskima <n'uuski[ma n'uuski[da nuusi[b nuusi[tud 28 v>
1. (korduvalt nuusutama, nuusutades, otsima) fürkész, szimatol, szaglász(ik), ólálkodik; (üksteist) megszaglász; (korduvalt ninaga sissepoole vedama) szippantgat ♦ koerad nuusivad teineteist a kutyák szaglásszák egymást; lammas nuuskis mu kätt a bárány megszagolta a kezem; mis sa nuusid, kas sul taskurätti pole?! miért szipogsz, nincs zsebkendőd?; koer nuusib ninaga õhku a kutya a levegőbe szimatol
2. (nuhkima, salaja sorima, tuhnima) kémkedik, kémlel, kutat; (kiiruga) kutat; (nuhina tegutsema) kémkedik; (välja) kifürkész ♦ läbiotsimisel nuusiti kõik nurgad läbi a házkutatáskor minden sarkot felforgattak; mis sa nuusid teiste asjades? mit kutatsz mások dolgai között?; nuusib teiste järele mások után kémkedik; naine nuuskiski välja, kes on mehe armuke az asszony kifürkészte, ki a férje szeretője

nuuskur <n'uuskur n'uuskuri n'uuskuri[t -, n'uuskuri[te n'uuskure[id 02 s>
1. (nuhk) kém ♦ gestaapo nuuskurid a gestapo kémjei; ta värvati nuuskuriks kémnek toborozták
2. (nuuskija, otsija) kereső, szimatoló ♦ see koer on hea nuuskur ez a kutya jó szimatoló

nuusutama <nuusuta[ma nuusuta[da nuusuta[b nuusuta[tud 27 v> megszagol, szagol; (mõnda aega) szaglászik; (aeg-ajalt) szagolgat; (igast küljest) megszaglász; (lõhna laadi määrata püüdma) szagolgat ♦ tubakat nuusutama dohányt szippant; nuusuta, kui hea lõhn szagold meg, milyen jó illat; nuusutab köögist tulevaid lõhnu szagolja a konyhából áradó illatokat; koer nuusutas kõik külalised üle a kutya minden vendéget megszaglászott; tean nuusutamatagi, et kõrtsist tuled ha nem szagolom is érzem, hogy a kocsmából jössz

näksama <n'äksa[ma näksa[ta n'äksa[b näksa[tud 29 v> (korraks näksima) harap ♦ näksas õuna küljest tükikese harapott egy falatot az almából; koer näksas kassi kõrvast a kutya megharapta a macska fülét

närima <näri[ma näri[da näri[b näri[tud 27 v>
1. rág, összerág, rágcsál, elemészt, megesz, mardos, mar, lerág, harapdál, furdal, fennakad, felőröl, emészt, elrágódik; (ümbertringi, pealt) lerág, körülrág; (katki, tükkideks) elrág, szétrág; (ära, puhtaks) lerág ♦ koorukesi närima kenyérhéjat rágcsál; porgandit närima sárgarépát rágcsál; tal pole hambaid, millega närida nincs foga, amivel rágjon; toit tuleb hästi peeneks närida az ételt jól/alaposan meg kell rágni; tal on rumal komme küüsi närida az a rossz szokása, hogy rágja a körmét; koer närib konti a kutya csontot rág; närib kondi ümbert liha v kondi lihast puhtaks lerágja a csontról a húst; jänesed on õunapuudelt koore ära närinud a nyulak lerágták az almafák kérgét; rotid on põrandasse augu närinud a patkányok lyukat rágtak a padlóba; hobune närib suuraudu a ló rágja a zablát; rooste närib rauda piltl a rozsda marja a vasat; näris raamatu läbi, näris end raamatust läbi piltl átrágta magát a könyvön; ennast paberite virnast läbi närima átrágja magát a papírok kásahegyén
2. piltl (kehvasti lõikama) nyiszál; (küljest) lenyiszál ♦ närib nüri noaga leiva küljest viilaku egy tompa késsel lenyiszált egy szeletet a kenyérből; lasi juuksed ära närida lenyiszáltatta a haját
3. piltl (etteheidete, süüdistustega kiusama) zaklat ♦ mis sa tast kogu aeg närid? mit zaklatod folyton?
4. piltl (piinama, vaevama: valu kohta) kínoz, fáj, sajog; (tunnete, mõtete kohta) emészt ♦ kontides närib sajognak a csontjaim; mind närib kahtlus emészt a gyanú; reuma närib luid-liikmeid kínoz a csúz, fájnak a csontjaim és az ízületeim; tuim näriv valu tompa fájdalom

nässakas <nässakas nässaka nässaka[t -, nässaka[te nässaka[id 02 adj, s>
1. adj (väike, [nagu] kängu jäänud, vilets, kidur) satnya, vakarcs; (pulstunud) loncsos, kócos, bozontos ♦ nässakas koer bozontos kutya; väike nässakas vanameheköbi egy kis loncsos vénember
2. s (selline olevus v ese) loncsos, ócska ♦ osta uus müts ja viska see vana nässakas minema dobd el ezt az ócska sapkát, és vegyél egy újat

nässus <n'ässus adv, adj> vt ka nässu (kägaras, lömmis) görnyedt; (katki, korrast ära, rikkis, untsus) törött, elromlott, tönkrement; (pulstis) kócos, gubancos, kopott ♦ vana nässus kaabulott ócska kopott kalap; nässus karvaga koer gubancos szőrű kutya; nässus elu tönkrement élet; jalgratas on nässus elromlott a bicikli; närvid on nässus tönkrementek az idegei; meie suhted on nässus elromlott a kapcsolatunk

näuh[ti] <n'äuhti adv, interj> (järsult, kiiresti) hirtelen, gyorsan, hopp ♦ haaras laualt näuh[ti] paberid hirtelen elkapta az asztalról a papírt; näuh[ti] ja kärbes ongi peos hopp, elkaptam a legyet; koer lõi mulle hambad näuh[ti] säärde a kutya hirtelen a lábszáramba vágta a fogát; tegi töö [nagu] näuh[ti] valmis gyorsan elvégezte a munkát

nügima <nügi[ma nügi[da nügi[b nügi[tud 27 v> (müksima) taszigál; (tõukama) tol, taszigál, lökdös; (välja) kitaszigál; (trügima) tolakszik, nyomakodik, furakodik ♦ nügime kapi seinast eemale toljuk el a szekrényt a faltól; nügisime, aga uks ei andnud järele toltuk, de az ajtó nem engedett; ära nügi! ne tolakodj!; poisid nügivad üksteist a fiúk egymást lökdösik; korrapidajad nügisid joobnu uksest välja a rendőrök kitaszigálták a részeget az ajtón; nügisin uksele lähemale közelebb furakodtam az ajtóhoz; nügib end rahvasummast läbi átfurakodik a töegen; koer nügib mind ninaga a kutya bökdös az orrával

peni <peni peni peni -, peni[de peni[sid 17 s> (koer); kõnek (inimese kohta, ka sõimusõnana) kutya, eb

purema <pure[ma pure[da pure[b pure[tud 27 v>
1. (hammastega viga tegema) harap; (surnuks) halálra harap ♦ meie koer ei pure nem harap a kutyánk; sääsed purevad a szúnyogok csípnek
2. (närima) rág(csál) ♦ kuiva leiba purema kemény kenyeret rágcsál
3. piltl (lagundama, purustama, rikkuma) rág, mar ♦ rooste pureb rauda a rozsda rágja a vasat; koidest puretud kasukas molyrágta bunda

päästma <p'ääst[ma p'ääst[a päästa[b pääste[tud, p'ääst[is p'ääst[ke 34 v>
1. (eluga, tervena pääseda aitama) (meg)ment, kiment ♦ {keda} surmasuust päästma halál torkából ment; tulest õnnestus päästa vaid osa loomi az állatok egy részét sikerült csak a tűzből megmenteni; operatsioon päästis ta elu a műtét megmentette az életét; kedagi uppumast päästma kimenti a fuldoklót a vízből
2. (midagi halba ära hoidma) (meg)ment ♦ päästis oma firma pankrotist megmenti a céget a csődtől; oma nahka päästma piltl menti a bőrét, menti az irháját; see käik ei päästa musta kaotusest a fekete bábú lépése nem menti meg őt a vereségtől; päästab veel, mis päästa annab piltl legalább a nyele maradjon meg a veszett fejszének
3. (kütkest, haardest lahti laskma, vabastama) enged, szabadít ♦ päästis hobuse lasipuu küljest v lasipuust [lahti] elengedte a lovat; päästke koer lahti! engedjétek szabadon a kutyát!; päästsin patsid lahti kibontottam a hajamat; viin päästis tema keelepaelad lahti v valla a pálinka feloldotta a nyelvét; päästa mind hädast välja! szabadíts meg a bajból!, húzz ki a csávából!

reageerima <reag'eeri[ma reag'eeri[da reageeri[b reageeri[tud 28 v>
1. reagál ♦ häälele reageerima a hangra reagál; koer reageerib nimele Riki a kutya reagál a Riki névre
2. keem (keemilisse ühendusse astuma) reagál ♦ hapnik reageerib rauaga az oxigén reagál a vassal

räbal <räbal räbala räbala[t -, räbala[te räbala[id 02 s, adj> (näru, kalts) rongy, cafat, foszlány ♦ räbalaiks kandma {mida} rongyossá visel vmit; räbalaiks kuluma elrongyolódik; räbalais ringi käima rongyokban jár; koer rebis püksid räbalateks a kutya a nadrágot cafatokra tépte; küll kulutab räbalate peale palju! de sokat költ rongyra!

ründama <r'ünda[ma rünna[ta r'ünda[b rünna[tud 29 v>
1. (kallale v peale tungima) (meg)támad, (meg)rohamoz, rátámad ♦ vaenlast ründama az ellenségre támad; valitsust ründama támadást intéz a kormány ellen; haavatud karu ründas jahimeest a sebzett medve a vadászra támadt; koer ründas möödakäijat a kutya rátámadt egy járókelőre
2. (sõnadega, kriitikaga, kedagi pealetükkivalt v agaralt piirama) rohamoz, (rá)támad ♦ nõudmistega ründama követelésekkel támad; kõik sõnavõtjad ründasid mind rám támadt minden felszólaló; reporterid ründasid võitjat küsimustega az újságírók kérdésekkel bombázták a győztest; autogrammikütid ründavad kuulsat filmitähte a híres művészt aláírásokért rohamozzák

saba <saba saba saba s'appa, saba[de saba[sid_&_sab/u 17 s>
1. (loomadel, eseme, liiklusvahendi vm tagaosa) farok ♦ lennukisaba, lennuki saba repülőgép farka; pannisaba, panni saba serpenyő nyele; orava saba mókus farka; kuke saba kaks farka; komeedi saba üstökös csóvája; saba liputama csóválja a farkát; rebane tõmbas saba jalge vahele a róka meghunyászkodott; panin talle mereväelast sappa kõnek ráállítottam két tengerészgyalogost, hogy kövessék; ta jutul pole saba ega sarvi piltl annak, amit mond, nincs se sava se borsa, beszédének nincs se sava se borsa; ei saba ega sarvi piltl se füle, se farka; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri
2. (rõiva alumine osa) fark ♦ kuuesaba a frakk farka; seelikusaba szoknya farka
3. kõnek (järjekord) sor ♦ piletisaba jegysor; sabas seisma sorban áll
4. (liitsõna järelosana) (taime-, loomanimetustes) fark ♦ rebasesaba réti ecsetpázsit
■LS: saba+ ♦ sabajupp farkinca; sabaluu farkcsont; sabalüli farkcsigolya; sabarakk bérenc; sabasulg farktoll

selts <s'elts seltsi s'eltsi s'eltsi, s'eltsi[de s'eltsi[sid_&_s'elts/e 22 s>
1. (ühing, organisatsioon) társaság, egyesület, társulat ♦ kindlustusselts biztosítótársaság; spordiselts sportegyesület; Emakeele Selts Anyanyelvi Társaság; jahimeeste selts vadásztársaság
2. (seltskond, kaaslane) társaság ♦ ta ainsaks seltsiks oli koer egy kutya volt egyedüli társasága; kas sa tuleks mulle seltsi? lenne kedved csatlakozni hozzám?; lähme seltsis menjünk együtt; tule meie seltsi állj közénk, gyere hozzánk
3. biol (klassist väiksem süstemaatikaüksus) rend

surema <sure[ma s'urr[a sure[b s'ur[dud, sur[i sur[ge surr[akse 36 v>
1. (elamast lakkama) (meg)hal, elpusztul; (loomade kohta) elpusztul, megdöglik; (välja surema) kihal, kipusztul ♦ loomulikku surma surema természetes halált hal; tiisikusse surema tüdővészben meghal; vana koer vaeseke suri ära szegény öreg kutya elpusztult; mure kätte surema bánatában meghal; nälga v näljasurma surema éhen hal; suri õnnetuse tagajärjel balesetben halt meg; suri vähki rákba halt meg; kangelassurma surema hősi halált hal; isamaa eest surema meghal a hazáért; inimesi sureb kui kärbseid az emberek úgy hallanak, mint a legyek; viskab lusika nurka leteszi a kanalat
2. piltl (tunnet liialdades) hal ♦ hirmust v hirmu kätte surema belehal a félelembe; lootus sureb viimasena a remény hal meg utoljára; seal võib ju igavuse kätte v igavusest surra ott bele lehet halni az unalomba
3. (tuimaks jääma [ja seejärel naha kirvendust v sipelgajooksu tundma]) elzsibbad ♦ mu käsi on surnud elzsibbadt a kezem

sõber <sõber sõbra s'õpra s'õpra, s'õpra[de s'õpra[sid_&_s'õpr/u 24 s, adj>
1. barát ♦ lähedane sõber közeli barát; lahutamatud sõbrad elválhatatlan barátok; lapsepõlvesõber gyermekkori barát; noorpõlvesõber ifjúkori barát; nad on parimad sõbrad nagyon jó barátok; head sõbrad! kedves barátaim!; mu vana sõber a régi barátom; sõpradeks saama összebarátkozik; parim sõber on raamat a könyv a legjobb barát; koer on inimese parim sõber a kutya az ember legjobb barátja; ütle mulle, kes on su sõber, ja ma ütlen, kes sa ise oled madarat tolláról, embert barátjáról
2. (poolehoidja, pooldaja, millegi austaja) barát ♦ jalgpallisõber focibarát; muusikasõber zenebarát; kunstisõber műbarát; looduse sõber természetbarát; hea toidu sõber a finom ételek barátja

säär <s'äär sääre s'äär[t s'äär[de, säär[te s'äär[i 13 s>
1. (jalasäär inimesel, loomal, linnul, putukal) lábszár, szár ♦ siredad sääred vékony lábszár; (jala)sääred külmetavad fázik a lába szára; võõras koer lõi mulle hambad säärde egy idegen kutya beleharapott a lábamba; tegi sääred piltl eltűnt, elmenekült
2. (saapa, vildi, suka osa) szár ♦ püksisäär nadrágszár; saapasäär csizmaszár; sukasäär zokni szára
3. (väike piklik neem, maasäär) földnyelv ♦ Kura säär Kur-földnyelv, Kurföldi-turzás
■LS: sääre+ ♦ säärehaavand lábszárfekély; säärekaitsmed lábszárvédő; sääreluu sípcsont

sääremari <+mari marja m'arja m'arja, m'arja[de m'arja[sid_&_m'arj/u 24 s> anat lábikra, vádli ♦ paksud sääremarjad vastag lábikra; koer hammastus mind sääremarjast a kutya beleharapott a lábikrámba

tagapool <+p'ool adv, prep [part]; +p'ool poole p'ool[t p'ool[de, pool[te p'ool[i 13 s>
1. adv (taga) hátul, mögötte ♦ peremees läks ees, koer lonkis tagapool a gazda elöl ment, a kutya pedig hátul kullogott
2. adv (hiljem, allpool[järgnevas tekstis]) később ♦ sellest tuleb juttu tagapool erről később lesz szó
3. prep [part] (kellegi, millegi taga) vmi mögött
4. s (tagumine pool, tagakülg) hátulsó, hátsó rész; (tagumik, taguots) fenék

tahtma <t'aht[ma t'aht[a taha[b tahe[tud, t'aht[is t'aht[ke 34 v> akar ♦ tahan koju haza akarok menni; tahab vahetpidamata magada folyamatosan aludni akar; kes tahab kohvi? ki kér kávét?; kas sa tahaksid süüa? szeretnél enni?; ma ei tea, mis ta minust tahab nem tudom, mit akar tőlem; ma tahan sind näha látni akarlak; kui sa just teada tahad ha éppen tudni akarod; tahan sind aidata segíteni akarok rajtad; saatus tahtis nii a sors úgy akarta; tahab kõigile head jót akar mindenkinek; mida sa must tahad? mit akarsz tőlem?; tee, mida tahad! csinálj, amit akarsz!; uks ei taha avaneda az ajtó nem akar kinyílni; ta tahab saada arstiks orvos szeretne lenni; tahaksin puhata pihenni szeretnék; koer tahab välja a kutya ki akar menni; ma ei taha sellest rääkida nem szeretnék beszélni róla; kas see tahab Suzuki olla? ez Suzuki akar lenni?; tahes või tahtmata akarva-akaratlan

tige <tige tigeda tigeda[t -, tigeda[te tigeda[id 02 adj> (loomu poolest kuri, õel) gonosz; (vihane, kuri, pahane) dühös, mérges ♦ tige koer gonosz kutya; tigedaks saama feldühödik; olin kogu maailma peale tige dühös voltam az egész világra

tiine <tiine t'iine tiine[t -, tiine[te t'iine[id 06 adj; t'iine t'iine t'iine[t -, t'iine[te t'iine[id 01 adj>
1. zool vemhes, hasas ♦ tiine emis vemhes koca; tiine koer vemhes kutya; tiine lammas vemhes birka; tiine lehm vemhes tehén; tiine mullikas hasas üsző; tiine mära hasas kanca; tiineks jääma vemhes lesz
2. piltl (millestki pakil, paks, raske) vemhes

ulguma <'ulgu[ma 'ulgu[da ulu[b ulu[tud 28 v>
1. (hundi, koera vms uutava häälitsemise kohta) üvölt, vonyít, vonít ♦ hundid uluvad a farkasok üvöltenek; koer ulub a kutya vonyít; koos huntidega ulguma együtt üvölt a farkasokkal
2. (kõva häälega nutma) bőg ♦ ära hakka jälle ulguma! ne kezdj már bőgni!
3. (loodushäälte jm helide kohta) süvít, süvölt, vijjog ♦ väljas ulub tuul kint süvít a szél; sireenid uluvad a szirénák vijjognak

vabalt <vabalt adv>
1. (takistamatult) szabadon; (julgelt) bátran ♦ koer jookseb õues vabalt ringi a kutya szabadon szaladgál az udvaron; ta valdab vabalt kolme võõrkeelt folyékonyan beszél három nyelven; vabalt! sõj, sport pihenj!
2. (kindla peale, kahtlemata) nyugodtan ♦ võid vabalt siia jääda nyugodtan itt maradhatsz

valvama <v'alva[ma valva[ta v'alva[b valva[tud 29 v>
1. (pidevalt jälgima, silma peal hoidma) őriz, strázsál, vigyáz ♦ koer valvab maja a kutya őrzi a házat; kui ema ära läheb, kes siis laste järele valvab? ha az anyjuk elmegy, ki vigyáz a gyerekekre?; maja ees valvavad püssimehed a ház előtt puskás emberek strázsálnak; valva oma kotti ka vigyázz a táskádra is; vange valvama foglyokat őriz
2. (ärkvel olema) virraszt, ébren van ♦ haige juures valvama a beteg mellett virraszt
3. (kellegi tööd, tegevust kontrollima)) felügyel, őrködik ♦ valitsus valvab toetuse kasutamise järele a kormány felügyeli a támogatás felhasználását

vana <vana vana vana -, vana[de vana[sid_&_van/u 17 adj, s>
1. adj (kaua elanud, pika eaga) öreg, vén, idős ♦ vana inimene öreg ember; vana koer öreg kutya; vanem vend bátya; vanul päevil, vanas eas idős korában; vanaks jääma megöregszik; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; öreg ember nem vén ember
2. adj (ammu tekkinud v olemas, kaua kestnud) régi ♦ vana linn régi város; vana käsikiri régi kézirat; vana kirik régi templom; mu vana sõber a régi barátom; vana kombe kohaselt ősi szokás szerint; vanu haavu lahti rebima/kiskuma felszaggatja/feltépi a régi sebeket
3. adj (kulunud) ócska ♦ vanad kingad ócska cipő
4. adj (kunagine, endine, mitte praegune) öreg, ó ♦ vanad keeled ókori nyelvek; vanad kreeklased az ókori görögök; Vana Maailm Óvilág; Vana Testament relig Ószövetség; vana kartul öreg krumpli; vana kala öreg motoros; vana aasta óév; kõik kulgeb vanades rööbastes minden a régi kerékvágásban halad; vanadesse rööbastesse tagasi minema (vissza) a régi kerékvágásba zökken; ikka seesama vana lugu! mindig a régi nóta!
5. adj (kellegi kohta: kauaaegne, ammuaegne, ammune) régi ♦ oleme vanad sõbrad régi barátok vagyunk
6. adj hlv (inimese kohta: igavene, kuradi[ma]) vén ♦ sa vana rebane te vén róka; sa vana nõid te vén boszorkány
7. adj (kahaneva kuufaasi kirjeldamisel) régi ♦ vana kuu a régi hold
8. s (vana inimene, ülemus) az öreg
9. s (pl) (vanemad) az öregek
■LS: vana+ ♦ vanaaeg aj ókor; vanaeit öregasszony, anyóka; vanahärra öregúr; vanajumal Úristen; vanakreeka ógörög; vanakurat ördög; vanalell nagybácsi; vanametall fémhulladék; vanamutt vénasszony, öregasszony; vanaonu nagybácsi; vanapagan ördög; vanaperemees idős gazda; vanaperenaine idős gazdasszony; vanapoiss agglegény; vanarahvas a régiek; vanaraud fémhulladék, ócskavas; vanaslaavi ószláv; vanatüdruk vénlány; vanavanaema dédanya; vanavanaisa dédapa; vanavara régiségek; vanaätt vénember