[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

haa <h'aa interj> (rõhutab märkamist, arusaamist, taipamist) aha ♦ haa, oled juba kohal! aha, már itt vagy!; haa, mäletan teid hästi! aha, jól emlékszem rátok!

heljuma <h'elju[ma h'elju[da helju[b helju[tud 28 v> (hõljuma) lebeg; (millegi kohal) lebeg; (kergelt lehvima) leng; (hällima) ring ♦ juuksed heljuvad tuules leng a haj a szélben; õhus heljus meeldivaid lõhnu kellems illat lengett a levegőben; rukkiväli heljub tuule käes ring a rozstábla a szélben; tolmukübemed heljuvad õhus porszemcsék lebegnek a levegőben; udu heljub järve kohal köd lebeg a tó fölött; suits heljus aasa kohal füst lebegett a rét fölött

hõljuma <h'õlju[ma h'õlju[da hõlju[b hõlju[tud 28 v> lebeg, lebben, száll; (liuglema) siklik; (lendlema) repked; (hällima) ring; (millegi kohal kergelt liikuma) lebeg; (kergelt lehvima) libben ♦ jõe kohal hõljub udu köd lebeg a folyó fölött; liblikad hõljuvad akna taga pillanók repkednek az abalk mögött; tuules hõljus lumehelbeid hópelyhek lebegtek a szélben; tolm hõljub õhus száll a por a levegőben; vees hõljub midagi valami lebeg a vízben; õhus hõljus lillelõhna virágillat szállt a levegőben; rukkiväli hõljub tuules ring a rozs a szélben; tuul pani kardina hõljuma a szél meglibbentette a függönyöket; paat hõljus lainetel csónak ringatózott a hullámokon; juuksed hõljusid tuules lebegett a haj a szélben; unistustes hõljuma álmokban ringatózik; hõljuvad setted v uhtmed lebegő üledék

hällima <h'älli[ma h'älli[da hälli[b hälli[tud 28 v> (kiikuma, õõtsuma) hintázik, ring, ringatódzik, ringatózik ♦ jõe kohal hällib udu köd lebeg a tó fölött; rukis hällib tuules ring a rozs a szélben; paat hällib lainetel ringatódzika a csónak a hullámokon; meri hällib ringatózik a tenger

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jalutus1 <jalutus jalutuse jalutus[t jalutus[se, jalutus[te jalutus/i 11 s> séta ♦ mõni minut jalutust ja olemegi kohal néhány perc séta, és ott vagyunk; pärast hommikusööki on jalutus reggeli után séta jön

jaol <j'aol adv> vt ka jaole, jaolt (osa saamas, kohal, juures) jelen, itt/ott van, a helyén ♦ kui ema õunu tõi, olid lapsed nagu üks mees jaol amikor az anya meghozta az almát, a gyerek ott voltak mind egy szálig; naaber oma pärimistega kohe jaol a szomszéd a kérdéseivel azonnal itt van; poisid said vaevalt mürama hakata, kohe isa jaol a fiúk alig kezdtek el ordítozni, az apjuk azonnal ott volt

jätk <j'ätk jätku j'ätku j'ätku, j'ätku[de j'ätku[sid_&_j'ätk/e 22 s>
1. (pikendus, lisa) folytatás, toldalék ♦ kett on lühike, vaja jätk otsa panna rövid a lánc, ki kell toldani; Põhja-Atlandi hoovus on Golfi hoovuse jätk az Észak-Atlanti-áramlat a Golf-áramlat folytatása
2. (jätkukoht) csatlakozás ♦ vaguni ühetooniline lõksumine rööbaste jätkude kohal a vasúti kocsi egyhangú zakatolása a sínek csatlakozásán
3. (osa, lüli) perc ♦ sõrme jätkud ujjpercek

keerduma <k'eerdu[ma k'eerdu[da k'eerdu[b k'eerdu[tud 27 v> csavarodik, tekeredik, ráfonódik, kunkorodik ♦ lopsakate huulte kohal keerdusid võimsad vuntsid húsos ajka fölött hatalmas bajusz kunkorodott; madu keerdub ümber mustkunstniku käsivarre a kígyó a bűvész karjára csavarodik; köis oli keerdunud ümber ta piha a kötél a derekára tekeredett

kohal <kohal postp, adv> vt ka kohale, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülalpool, kõrgemal) fölött, felett ♦ linna kohal a város fölött
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél
3. adv (ettenähtud paigas) jelen, a helyén ♦ kohal olema jelen van; kõik on kohal mindenki jelen van; sind polnud kohal nem voltál jelen

kohale <kohale postp, adv> vt ka kohal, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülespoole, kõrgemale) fölé ♦ riputas pildi voodi kohale az ágy fölé akasztotta a képet
2. postp [gen] (mille juurde, lähedusse) -hoz/-hez/-höz
3. adv (ettenähtud paika, sihtkohta, pärale) helyére ♦ pakk ei ole veel kohale jõudnud a csomag még nem érkezett meg; ta tõi mind autoga kohale kocsival elhozott

kohal olema jelen van

kohalt <kohalt postp [gen]> vt ka kohal, kohale
1. (millest-kellest ülaltpoolt, kõrgemalt) felül, fölül ♦ jõe kohalt tõusis udu a folyó felül köd szállt fel; mere kohalt on taevas pilves a tenger fölött felhős az ég
2. (kõrvalt, juurest, lähedalt) -nál/-nél

kohal viibima jelen van

koht <k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (piirkond, maaala, paik, asukoht) hely ♦ avalik koht nyilvános hely, közterület; koha peal a helyszínen; kuriteokoht tetthely, tettleges; maakoht vidék; matmiskoht temetési hely; parkimiskoht parkolóhely; pesitsuskoht költőhely; puhkekoht pihenőhely, üdülőhely; sihtkoht célpont; sündmuskoht helyszín, színtér, színhely; sünnikoht szülőhely; õnnetuskoht a baleset helyszíne, a baleset színhelye; ülekäigukoht átkelőhely; mees omal kohal legény a talpán/gáton; ember a talpán
2. (paik istumiseks, viibimiseks, eseme, keha vms kitsam piirkond, millegi osa, lõik, katkend) hely ♦ aukoht díszhely; haiglakoht kórházi férőhely; magamiskoht alvóhely, fekhely; seisukoht álláspont
3. (ameti-, teenistus-, töökoht) állás; (vaba töökoht) szabad munkahely; (tähtis, vastutusrikas amet) felelős állás ♦ põhikoht főállás; õpetajakoht tanári állás
4. (asend, seisund, positsioon) hely, pozíció ♦ liidrikoht vezető szerep; esimese koha pärast võitlema harcol az első helyért
5. (maa ja majapidamine) gazdaság ♦ väike koht kis tanya
■LS: koht+ ♦ kohtvalgustus helyi világítás; kohtvõrk helyi hálózat

kokku lööma (üksteise vastu lööma) összecsap, összeüt, összever, összevág ♦ kandu kokku lööma bokázik, összevágja a bokáját, összeüti a bokáját; klaase kokku lööma koccint; tema pea kohal lõid lained kokku összecsaptak (a) feje fölött a hullámok

kõik <k'õik kõige k'õike k'õike, k'õiki[de_&_kõig/i k'õik/i 00 pron>
1. (mitmuslikus vormis) (igaüks, viimane kui üks) mindenki, mindannyi, valamennyi, mindnyája, mindegyik, összes ♦ kõik tulid kohale mindenki eljött; meie kõik mi mindannyian; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kõik ei saa sellest aru nem mindenki érti azt; üks kõigi eest, kõik ühe eest egy mindenkiért, mindenki egyért; õnnetus võib puudutada meid kõiki mindnyájunkat érhet baleset; kõigi mugavustega korter összkomfortos lakás; kõik tahavad sinuga kohtuda mindenki veled akar találkozni; kõigi teadaolevate andmete põhjal az összes rendelkezésre álló adat alapján; ettevõtte kõik töötajad olid koosolekul kohal az üzem összes dolgozója megjelent a gyűlésen; kõik piletid on välja müüdud minden jegy elkelt
2. (ainsuslikus vormis) (miski tervikuna, kogu) minden, mind ♦ kõik on korras minden rendben!; kõike head! minden jót!; tegi kõik, mida suutis mindent megtette; kõik naised minden nő; olen kõigeks valmis mindenre hajlandó vagyok; kõigest hingest teljes szívből; kõigest jõust teljes erőből; kõik muutub minden változik; kõik või ei midagi mindent vagy semmit; teeb kõik mis võimalik mindent megtesz; kõige tipuks mindennek tetejébe; kõigega harjub mindent meg lehet szokni; ja ongi kõik és ennyi az egész; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
■LS: kõike+ ♦ kõikehaarav, kõikehõlmav átfogó; kõiketeadev mindentudó

küürutama <küüruta[ma küüruta[da küüruta[b küüruta[tud 27 v> (kummargile laskuma, kummargil olema) görnyed, összegörnyed, lehajol ♦ küürutab, et võtta maast prügi üles lehajol, hogy felvegye a szemetet a padlóról; valust küürutama összegörnyed a fájdalomtól; küürutab kogu päeva oma raamatute kohal egész nap a könyvei fölé görnyed

mees1 <m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s>
1. (meesterahvas) férfi, ember ♦ keskealine mees középkorú férfi; vallaline mees nőtlen; nagu mees mehega (rääkima) (úgy beszél vkivel,) mint férfi a férfivel; mees omal kohal legény a talpán/gáton; ember a talpán; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
2. (abielu-) férj ♦ nüüd kuulutan teid meheks ja naiseks most férjnek és feleségnek nyilvánítalak titeket; mehele minema férjhez megy
3. (inimene, isik, asjamees, tegelane) ember, férfi ♦ riigimees államférfi; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert; nagu üks mees egy emberként
■LS: meeste+ ♦ meestejuuksur borbély, férfifodrász; meestemood úri divat; meesteriided, meesterõivad, meesterõivastus férfidivat; meesterätsep férfi/úri szabó, úri szabó; meestesokid férfi szokni
mehe+ ♦ mehehääl férfihang; mehenimi férfinév

mitmes <m'itmes m'itmenda m'itmenda[t -, m'itmenda[te m'itmenda[id 02 pron> (küsimuses: missuguses järjekorras, missugusel kohal arvulises järjestuses) hányadik ♦ mitmes kuupäev täna on? hányadika van ma?; kes teab kui mitmendat korda ki tudja, hányadszor

mittestatsionaarne <+statsion'aarne statsion'aarse statsion'aarse[t -, statsion'aarse[te statsion'aarse[id 02 adj> (mitte alati kohal v samas seisus olev) nem rögzített ♦ mittestatsionaarne üliõpilane levelező egyetemista

niisiis <+s'iis adv> (seega, järelikult, seetõttu) ennélfogva, tehát, szóval, mármost, következésképp(en), ilyenformán, eszerint ♦ kõik on kohal, niisiis alustame mindenki itt van, tehát kezdhetünk; niisiis tuleb välja, et oleme sugulased szóval, kiderült, hogy rokonok vagyunk

nõndaks <nõndaks adv> kõnek (nõnda siis, nõndamoodi, niisiis) nos ♦ nõndaks, olemegi kohal nos, meg is érkeztünk; nõndaks, tänaseks aitab! nos, mára elég!; või nõndaks on lugu! hát így álla a dolog!

oma1 <oma pron; oma oma oma -, oma[de oma[sid_&_om/i 17 pron, adj, s>
1. pron (ei käändu) maga, önnön, ön-, tulajdon, saját ♦ isa oma pojaga apa a fiával; talitse oma suud! fékezd a nyelved!; ta on oma tööga rahul elégedett a saját munkájával; igaüks on oma õnne sepp ki-ki a maga szerencséjének (a) kovácsa
2. pron (käänduvana) (ise, enese v enda asemel) maga ♦ ostis omale kingad cipőt keresett magának; tean seda omast käest saját tapasztalatomból tudom; mine sina, mul omal pole aega menj te, nekem nincs időm; mees omal kohal legény a talpán/gáton
3. pron (viitab kellegi v. millegi kuuluvusele v. liigile) én ♦ minu lapsed on sinu omadega tülis a gyermekeim haragban vannak a tieiddel; raamat on poisi oma a könyv a fiúé
4. adj saját; (omane, lähedane) közeli; (isiklik) személyes, magán ♦ sünnipäeval olid ainult omad inimesed a születésnapon csak közeli rokonok voltak jelen; iga asi tuleb omal ajal mindent a maga iedjében; elu läheb oma rada az élet megy a maga útján; oma ala meister mestere a szakmájának; seened omas mahlas gomba saját levében; see on su oma asi ez a te dolgod; omast arust szerintem; omalt poolt a magam részéről; omas rasvas praadima saját zsírjában süt
5. s kõnek (keegi v miski kellelegi kuuluv) maga ♦ mina räägin oma, nemad oma én mondom a magamét, ők is a magukét
6. s (pl) (sama kollektiivi liikmed) övé ♦ luuraja jõudis omade juurde a felderítő az övéihez ért; naabri omad läksid linna a szomszédok elmentek a városba; meie omad on kõik pulmas a mieink mind az eskövőn vannak
7. s (pl komit) (toimingud, tööd, asjad) saját, maga ♦ ta on omadega sees v pigis pácban van; ta on omadega läbi kimerült; ta läks omadega sassi összezavarodott
■LS: oma+ ♦ omakaal önsúly; omakapital maj törzstőke; omatoodang maj saját termék, saját készítmény

paigal <paigal adv> vt ka paigale (ühel ja samal kohal) veszteg, helyén, nyugton ♦ püsi paigal! maradj (már) veszteg!, maradj a helyeden!; ta ei püsi/seisa pudeliski paigal zabszem van a fenekében; olen kogu päeva paigal istunud egész nap mozdulatlanul ültem

paik1 <p'aik paiga p'aika p'aika, p'aika[de p'aika[sid_&_p'aik/u 22 s>
1. (piirkond, maa-ala, koht) hely; (maakoht) helység ♦ kohtumispaik találkahely, találkozóhely; laagripaik táborhely; sündmuspaik színhely, tettleges, tetthely; sünnipaik szülőhely; tegevuspaik színhely, színtér; varitsuspaik les; rändab paigast paika v ühest paigast teise egyik helyről a másikra vándorol
2. (kindel koht istumiseks, viibimiseks, eseme, keha vms kitsam piirkond, millegi osa, lõik) hely ♦ istepaik ülőhely; lamamispaik fekvőhely
3. (ameti-, töö-, teenistuskoht, tegutsemiskoht, ametiala) hely
4. (ainsuse kohakäänetes adverbilaadselt: kohal, kohale, kohalt) hely

paikne <p'aikne p'aikse p'aikse[t -, p'aikse[te p'aikse[id 02 adj>
1. (ühel kohal asuv v elav) helyi
2. (lokaalne) helyi ♦ paikne tuimastus helyi érzéstelenítés

peale <p'eale postp, prep, adv> vt ka peal, pealt
1. postp [gen]; adv (pealepoole, kõrgemale, kelle-mille pealispinnale) fölé, -ra/-re ♦ võid leiva peale määrima rákeni a vajat a kenyérre; kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
2. adv; postp [gen] (osutab (saabuvale) olukorrale, seisundile, mõju objektile) -ra/-re ♦ ta mõtleb tuleviku peale a jövőre gondol
3. postp [gen] (osutab olukorra põhjustajale, tingimusele) -ra/-re ♦ ärkasin telefonihelina peale a telefon csörgésére ébredtem; hea õnne peale találomra
4. postp [gen]; prep [part] kõnek (pärast, järel) után ♦ peale vihma eső után
5. postp [elat]; adv (millestki alates, rõhutab algus- v. lõppmomenti) kezdve, fogva, óta ♦ eilsest peale on sadanud tegnap óta esik
6. prep [gen] (välja arvatud) kivéve, kivételével ♦ kõik peale isa olid kohal mindenki jelen volt, kivéve az apa
7. adv; prep [gen] (lisaks, juurde) ráadásul

peavari <+vari varju v'arju v'arju, v'arju[de v'arju[sid_&_v'arj/e 24 s> (eluase) hajlék, szállás; (katus pea kohal) fedél ♦ ta on kodutu, ilma peavarjuta hajléktalan

päral <päral adv> vt ka pärale (kohal, sihtkohta kohale jõudnud) ♦ olema päral megérkezik

püksipõlv <+p'õlv põlve p'õlve p'õlve, p'õlve[de p'õlve[sid_&_p'õlv/i 22 s> (püksisäär põlve kohal) a nadrág térde

roov2 <r'oov roovi r'oovi r'oovi, r'oovi[de r'oovi[sid_&_r'oov/e 22 s> etn (lahtise tulekolde kohal olev kate) borda

röstima <r'östi[ma r'östi[da rösti[b rösti[tud 28 v> kok (grillima) (meg)pirít, roston süt, pörköl ♦ pähkleid röstima mogyorót pörköl; röstib kala süte kohal halat süt a roston; leiba röstima kenyeret pirít; röstitud leivaviil pirított, pirítos; röstitud kohvioad pörkölt kávébab

samuti <samuti adv>
1. (samal viisil, samamoodi) ugyanúgy, szintén, valamint ♦ kaheksa inimest oli kohal, samuti ta ise nyolc ember volt jelen, valamint ő maga
2. (ka) is ♦ sina tule samuti kaasa! te is gyere velünk!

sats1 <s'ats satsi s'atsi s'atsi, s'atsi[de s'atsi[sid_&_s'ats/e 22 s> (hulk, kogu) szállítmány ♦ tuhandest (mehest) koosnev sats saadeti teele egy ezer főből álló szállítmányt indítottak útnak; esimene sats kaupa on kohal az első szállítmány megérkezett

sõudma <s'õud[ma s'õud[a sõua[b s'õu[tud, s'õud[is s'õud[ke 34 v> (aerupaari v aeru tõmmetega paati vees liikuma panema) evez, kanalaz ♦ vastutuult sõudma széllel szemben evez; sõudsid mööda Doonaud allavett kanalaztak lefelé a Dunán; sõudsime kaldale partra eveztünk; sõuab võõrastel vetel idegen vizeken evez; sõuab jõe teisele kaldale a folyó túlsó partjára evez; toonekured sõudsid aasa kohal gólyák eveztek a rét felett; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan járj, tovább érsz!

tiirlema <t'iirle[ma tiirel[da t'iirle[b tiirel[dud 30 v> (tiire tegema, keerlema, pöörlema) kering, köröz ♦ planeedid tiirlevad ümber Päikese a bolygók a Nap körül keringenek; helikopter tiirleb linna kohal a helikopter a város fölött köröz; ta tiirleb pidevalt naiste ümber mindig az asszonyok körül legyeskedik

tiirutama <tiiruta[ma tiiruta[da tiiruta[b tiiruta[tud 27 v> (tiire tegema, ringe, keerde tehes liikuma) köröz, megkerül, bolyong ♦ tiirutasin kaua, enne kui pärale jõudsin sokáig bolyongtam, amíg idetaláltam; miks see kopter mu pea kohal tiirutab? miért köröz helikopter a fejem felett?

tuulispask <+p'ask pasa p'aska p'aska, p'aska[de p'aska[sid_&_p'ask/u 22 s> (maismaa kohal liikuv tugev tuulekeeris, tuulispea) forgószél

vaheaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s>
1. szünet ♦ talvine (kooli)vaheaeg téli szünet; vaheajal szünetben; ilma vaheajata szünet nélkül
2. sport (vahepealne tulemus) részidő ♦ ametlikud vaheajad 3,5 km kohal hivatalos részidők 3,5 km-nél

vajuma <vaju[ma vaju[da vaju[b vaju[tud 27 v>
1. süllyed, elsüllyed, megsüllyed, (el)merül, lehanyatlik ♦ lumme vajuma belesüpped a hóba; maja nurk vajub a ház sarka süllyed; pea vajub rinnale lehanyatlik a feje a mellére; kaevanduse kohal on pinnas vajunud a bánya fölött meg van süllyedve a föld; lekkiv paat vajus põhja a szivárgó hajó elsüllyedt; mul vajuvad silmad kinni lecsukódik a szemem; ta on nagu maa alla vajunud mintha elnyelte volna a föld; häbist maa alla vajuma a föld alá süllyed szégyenében
2. (langema, sattuma mingisse olekusse v meeleolusse) merül ♦ mõttesse vajuma gondolataiba merül; unustusehõlma vajuma feledésbe merül

vari <vari varju v'arju v'arju, v'arju[de v'arju[sid_&_v'arj/e 24 s>
1. (tume kujutis) árnyék, árny, árnykép ♦ puu vari a fa árnya; inimese vari az ember árnyéka; ööpimeduse varjus az éj leple alatt; varjude riik az árnyak országa; kedagi varjuna saatma árnyékként követ vkit; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; tema süüs ei saa olla kahtluse varjugi bűnösségéhez a kétség sem fér; üle oma varju hüppama átlépte a (saját) árnyékát; üle oma varju ei hüppa piltl aki sokat markol, keveset fog; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; kedagi varju jätma / üle trumpama zsebre vág/dug/tesz vkit; kellegi varju jääma vkinek az árnyékában marad
2. (pime ja jahe koht, vilu) árnyék, árny ♦ istub varjus árnyékban ül; puude varjus a fák árnyékában; varju otsivad mardikad az árnyat kereső bogarak
3. (kaitse, kate) fedél, tető ♦ varjule panema elrejt, eldug; tänu esivanematele on meil vari pea kohal hála az ősöknek van tető a fejünk felett
4. (sirm) ernyő ♦ lambivari lámpaernyő; langevari ejtőernyő
■LS: vari+ ♦ varifirma fedőcég; variisik stróman; varikatus védőtető, eresz; varimajandus árnyékgazdaság, feketegazdaság; varivalitsus árnyékkormány
varju+ ♦ varjualune fedett (tároló)helyiség, eresz; varjukannike fokföldi ibolya, pármai ibolya; varjukoht (1) (varjuline koht) árnyékos hely; (2) (peidukoht) rejtékhely; varjukülg árnyoldal; varjupoks árnyékbokszolás; varjupool árnyékos oldal; varjuriik az árnyak birodalma; varjusurm tetszhalál; varjusurnu tetszhalott; varjutaim árnyékkedvelő növény; varjuteater árnyékszínház

vedelema <vedele[ma vedel[da vedele[b vedel[dud 31 v; vedele[ma vedele[da vedele[b vedele[tud 27 v>
1. (pikutama, lösutama) heverészik, elfekszik ♦ talle meeldib rannaliival vedelda v vedeleda szeret a parton heverészni
2. (laisklema, logelema, looderdama) henyél, lebzsel, tétlenkedik, lazsál ♦ vedeleb päevad otsa tegevuseta naphosszat csak lazsál
3. (asjade kohta: korratult lebama, mitte omal kohal olema) hever ♦ mööda tuba vedelesid hilbud a szobában ruhadarabok hevertek szerteszét

õhk <'õhk õhu 'õhku 'õhku, 'õhku[de 'õhku[sid_&_'õhk/e 22 s>
1. (Maa atmosfääri koostisse kuuluvate gaaside segu) lég, levegő ♦ maaõhk vidéki levegő; tuuleõhk szellő; õhk on puhas (ilma saasteaineteta) tiszta a levegő; õhust ja armastusest elama a levegőből él; tema jaoks on ta tühi õhk szóba sem áll vele; keegi on kellegi jaoks õhk levegőnek néz vkit; õhku haihtuma kámforrá válik; õhust/laest võetud légből kapott; õhk on puhas tiszta a levegő; midagi on õhus lóg vmi a levegőben
2. (ruumisuhetes: maapinna kohal olev ruum, atmosfäär) légkör, levegő ♦ õhku lendama felrobban, a levegőbe repül
■LS: õhk+ ♦ õhkpidur légfék
õhu+ ♦ õhuakrobaat légtornász; õhufilter légszűrő; õhukeeris légcsavar; õhuklapp szívató; õhumass meteor front; õhumull légbuborék; õhuniiskus légnedvesség; õhuniisuti párologtató; õhupuhasti légtisztító; õhupööris légörvény; õhutakistus füüs a levegő ellenállása, légellenállás; õhuvoog, õhuvool légáramlat, légmozgás; õhuvärskendi, õhuvärskendusvahend légfrissítő
õhu+ ♦ õhuhäire légiriadó; õhulahing légi harc; õhuluure légi felderítés; õhupost légiposta; õhurünnak légicsapás, repülőtámadás, légitámadás; õhusõiduk légi jármű; õhutransport légi szállítás

ääretus <ääretus ääretuse ääretus[t ääretus[se, ääretus[te ääretus/i 11 s> végtelen; (ääretu avarus) határtalan ♦ ookeani ääretus az óceán végtelenje; pea kohal sinitaeva ääretus fejünk fölött a végtelen kék égbolt