[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

algus <'algus 'alguse 'algus[t 'algus[se, 'algus[te 'algus/i_&_'alguse[id 11_&_09 s> kezdet, eleje ♦ paljutõotav algus ígéretes kezdet; aasta algus évkezdet; raamatu algus a könyv eleje; alguses kezdetben; järgmise aasta alguses a jövő év elején; kohe alguses rögtön az elején; algusest lõpuni elejétől a végéig, töviről hegyire; algusest peale kezdettől fogva; iga algus on raske minden kezdet nehéz
■LS: algus+ ♦ algusperiood kezdeti szakasz; alguspunkt kezdőpont, kiindulópont; algustäht kezdőbetű

hull <h'ull hullu h'ullu h'ullu, h'ullu[de h'ullu[sid_&_h'ull/e 22 adj, s>
1. adj (mõistuse kaotanud, nõdrameelne) bolond, őrült, kerge, fejetlen, dilis, dili; (marutõbine, pöörane) fékezhetetlen, veszett, vad, őrült; (meeletu, jabur) esztelen ♦ hull koer veszett kutya, hamis kutya; hulluks ajama megbolondít, az őrületbe kerget, őrjít, megőrjít; hulluks minema belebolondul, megtébolyodik, megőrül, megbolondul; ma lähen kohe hulluks kõnek megüt a guta; ta on vihast hull elvette az eszét a harag; sa oled päris hull, et sellise ilmaga sõidad teljesen megőrültél, hogy ilyen időben vezetsz; teda haaras mingi hull rõõm valami őrült boldogság kerítette hatalmába; ta on hull kasside järele megőrül a macskákért; ta on hull kellegi/millegi järele töri a nyavalya vkiért/vmiért, megőrül vkiért/vmiért; mis sa hull loom ometi teed! mit csinálsz, te balga állat!
2. adj (hirmus, jube) szörnyű, rettenetes; (halb, paha) rossz ♦ hullud ajad szörnyű idők; hull ilm szörnyű idő; hull olukord szörnyű helyzet; hull on see, et kõik teda siin tunnevad az a szörnyű/rossz, hogy itt mindenki ismeri; mind piinab hull köha rettenetes köhögés gyötör; haav jookseb verd mis hull szörnyen vérzik a seb; tema kohta liikusid hullud jutud szörnyűségeket beszéltek róla; asi on hullemast hullem rosszabb, mint gondoltam; hullul kombel szörnyen
3. s (nõdrameelne inimene) balga, bolond ♦ vaikne hull csendes bolond; tormab nagu hull rohan, mint az őrült
4. s (miski hirmus, ebameeldiv, halb) kellemetlen, rossz ♦ hullem on alles ees hátra van még a feketeleves; juhtub hullematki volt már rosszabb is
5. s kõnek (kirumissõna) idióta ♦ ärge, hullud, katusele ronige ne másszatok a tetőre, idióták

jaol <j'aol adv> vt ka jaole, jaolt (osa saamas, kohal, juures) jelen, itt/ott van, a helyén ♦ kui ema õunu tõi, olid lapsed nagu üks mees jaol amikor az anya meghozta az almát, a gyerek ott voltak mind egy szálig; naaber oma pärimistega kohe jaol a szomszéd a kérdéseivel azonnal itt van; poisid said vaevalt mürama hakata, kohe isa jaol a fiúk alig kezdtek el ordítozni, az apjuk azonnal ott volt

joonelt <joonelt adv> (otsejoones) egyenesen; (kohe, peatumata) azonnal, nyomban, rögtön ♦ läksime joonelt üle heinamaa egyenesen átmentünk a réten; läksin joonelt direktori juurde egyenesen az igazgatóhoz mentem, azonnal az igazgatóhoz mentem; jõi joonelt klaasi tühjaks rögtön kiitta a poharat; mitte ei taipa joonelt nem jött rá azonnal

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

järele jooksma
1. (kiiresti järgnema) utána fut, utánaszalad ♦ mees jooksis trollile järele a férfi futott a troli után
2. (kedagi endale püüdma) fut utána ♦ ta jookseb tüdrukule järele, seda on kohe näha látszik, hogy fut a lány után

järele jätma
1. (alles jätma, säilitama) abbahagy, otthagy, hagy, elhagy ♦ sõda on linnast ainult varemed järele jätnud a háború csak romokat hagyott a városból
2. (lõpetama, lakkama) abbahagy ♦ jäta kohe järele! azonnal hagyd abba!
3. (endast maha jätma) hagy ♦ põlevkivi jätab põlemisel järele rohkesti tuhka az olajpala sok hamut hagy maga után az égés során

kaagutama <kaaguta[ma kaaguta[da kaaguta[b kaaguta[tud 27 v> gágog, kotkodácsol, karattyol, kárál ♦ kanad kaagutavad kotkodácsolnak a tyúkok; eit pistis kohe kaagutama az öregasszony rögtön kodácsolni kezdett

kohe1 <kohe adv>
1. (viivitamata, jalamaid) azonnal, rögtön, mindjárt, máris ♦ tule kohe siia! azonnal gyere ide!; kohe sügisel mindjárt ősszel; tulen kohe tagasi rögtön visszajövök; kohe esimesest tänavast vasakule a következő saroknál rögtön balra; sügis on käes ja kohe on jõulud jön az ősz, és máris itt lesz a karácsony; ta on kohe siin máris itt lesz
2. (vahetus läheduses) mindjárt ♦ jõgi on kohe maja taga a folyó mindjárt a ház mögött van

kohe2 <kohe koheda koheda[t -, koheda[te koheda[id 02 adj> (kohev) porhanyós, laza, foszlós ♦ kohe pinnas porhanyós talaj; kohe sai foszlós kalács

kokutama <kokuta[ma kokuta[da kokuta[b kokuta[tud 27 v>
1. (kogelema) dadog, akadozik, hebeg
2. kõnek (aega viitma, venitama) gatyázik ♦ ära kokuta, vasta kohe! ne gatyázz, hanem felelj egyenesen!

kolb <k'olb kolvi k'olbi k'olbi, k'olbi[de k'olbi[sid_&_k'olb/e 22 s>
1. keem (klaasist laborinõu) lombik ♦ kooniline kolb Erlenmeyer-lombik; mõõtekolb mérőlombik; kolb suletakse kohe azonnal zárjuk le a lombikot
2. tehn (masinaosa) dugattyú ♦ klappkolb szelepes dugattyú; pidurikolb auto fékdugattyú; sisepõlemismootori kolb a belsőégésű motor dugattyúja
■LS: kolb+ ♦ kolbkompressor tehn dugattyús kompresszor; kolbmootor tehn dugattyús motor; kolbpump tehn dugattyús szivattyú
kolvi+ ♦ kolviklapp tehn dugattyúszelep; kolvikäik tehn löket; kolvirõngas tehn dugattyúgyűrű

kriis <kr'iis kriisi kr'iisi kr'iisi, kr'iisi[de kr'iisi[sid_&_kr'iis/e 22 s>
1. (raske olukord, puudus, nappus); maj (järsk häire); med (haiguse pöördepunkt) krízis, válság ♦ hingeline kriis lelki válság; kriisi kese válsággóc; agraarkriis maj agrárválság; energiakriis maj energiaválság; finantskriis maj pénzügyi válság; keskeakriis kapuzárás előtti pánik; majanduskriis maj gazdasági válság; tööstuskriis maj ipari válság; valitsuskriis pol kormányválság; ületootmiskriis maj túltermelési válság; kriisi sattuma válságba kerül
2. med (äge haigushoog, atakk) krízis, válság ♦ kriis möödas, tundis haige end kohe paremini a válság után a beteg mindjárt jobban érezte magát
■LS: kriisi+ ♦ kriisiaasta válság éve; kriisiaeg válságos idők, válságidőszak; kriisijuhtimine válságkezelés; kriisikeskus válságkezelő egység; kriisikava válságkezelési terv; kriisiolukord válsághelyzet; kriisiseisund med válságos állapot; kriisiabi telefon, kriisitelefon segélytelefon

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

navigatsioon <navigatsi'oon navigatsiooni navigatsi'ooni navigatsi'ooni, navigatsi'ooni[de navigatsi'ooni[sid_&_navigatsi'oon/e 22 s>
1. mer (mere-, laevasõit, laevandus) hajózás, navigáció ♦ kohe pärast jääminekut algab navigatsioon amint elmegy a jég, kezdődik a hajózás
2. mer, lenn (laeva v õhusõiduki juhtimist käsitlev teadusharu) navigáció ♦ aeronavigatsioon léginavigáció; kosmosenavigatsioon űrnavigáció; lennunavigatsioon légiirányítás
■LS: navigatsiooni+ ♦ navigatsioonihooaeg navigációs szezon; navigatsioonimärk navigációs jel

nutupill <+p'ill pilli p'illi p'illi, p'illi[de p'illi[sid_&_p'ill/e 22 s>
1. (nutt, pill) sírás; (vali) bömbölés, ordítás; (tönn) sírás ♦ lapsed ajavad v löövad nutupilli sírnak a gyerekek; sai haiget ja kohe oli nutupill lahti megsérült, s azonnal elsírta magát
2. (viripill, tönnija) nyafka, nyafogó, sírós ♦ suur poiss juba, ja selline nutupill! ilyen nagy fiú, és ilyen sírós

nõks <n'õks interj, adv; n'õks nõksu n'õksu n'õksu, n'õksu[de n'õksu[sid_&_n'õks/e 22 s>
1. interj; adv (annab edasi liigutuse järskust) lebukik, inog ♦ pea vajub nõks ja nõks rinnale feje le-lebukik
2. s (järsk liigutus) rándulás, lökés ♦ buss liikus paigast järsu nõksuga a busz egy hirtelen rándulással elindult; tegi peaga nõksu paremale ja osutas maja suunas fejével jobbra intett, és a ház felé mutatott; nõks käis südamest läbi megrándult a szíve
3. s kõnek (kaval võte, trikk) fogás, fortély, trükk, csel ♦ tal on kõik vajalikud nõksud käes minden fogást ismer; tema nõksud on teada ismerjük a fortélyait
4. s kõnek (natuke, sutike, tsipake) kicsi ♦ istu nõks sinnapoole ülj egy kicsit arrébb; oota üks nõks, ma tulen kohe várj egy kicsit, azonnal jövök

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

olemine <olemine olemise olemis[t olemis[se, olemis[te olemis/i 12 s>
1. (olemasolu) lét, tartózkodás; (eksisteerimine) létezés ♦ võitlus oma olemise eest harc a létezésért
2. (varandus, majapidamine) vagyon ♦ kolis siia sisse oma kehva olemisega beköltözött a szegényes holmijaival
3. (kellegi käitumise, ka olemuse kohta) megjelenés, lény, látszat ♦ ausa olemisega mees látszatra őszinte ember; nautis kogu oma olemisega hubasust egész lényével élvezte a kényelmet
4. (seisund) állapot; (asjaolude kord, olukord) helyzet ♦ mu olemine pole just kiita nem érzem jól magam; pärast kümblust oli meil olemine kohe teine fürdés után máris másképpen éreztük magunkat; toas valitses sundimatu olemine a szobában fesztelenség uralkodott
5. (koosviibimine) összejövetel; (oleng) buli ♦ tuleb väike perekondlik olemine kis családi összejövetel lesz; ta korraldas enda pool lõbusa olemise vidám összejövetelt rendezett magánál
■LS: olemis+ ♦ olemislaad lény; olemisrõõm a létezés feletti öröm; olemisverb keel létige

onkel <'onkel 'onkli 'onkli[t -, 'onkli[te 'onkle[id 02 s>
1. lastek (onu) nagybácsi ♦ lõbus onkel meeldis poisile a vidám nagybácsit kedvelte a fiú
2. kõnek ([võõras] mees) bácsi, férfi; (kavaler) gavallér ♦ seda onklit me juba tunneme! ismerjük mi ezt a férfit; tüdruk leidis endale kohe uue onkli a lány azonnal talált magának új gavallért
3. van (sugulusastmena: onu, lell) nagybácsi

otse <otse adv; otse otse otse[t -, otse[de otse[sid 16 adj>
1. adv (sirgelt, mitte viltu) egyenesen, egyenest; (otsevaates) szemben ♦ kas lähme otse või paremale? egyenesen vagy jobbra menjünk?; hoia pea otse tartsd egyenesen a fejed; kas pildistame teid otse või profiilis? szemből vagy profilból fényképezzük?
2. adv (otsekoheselt) nyíltan; (avameelselt, siiralt) őszintén ♦ öelge otse välja, mida mõtlete mondjátok ki nyíltan, amit gondoltok; otsesele küsimusele vastan ka otse a közvetlen kérdésre közvetlenül válaszolok; ära keeruta, räägi otse ne csűrd-csavard a dolgot, beszélj nyíltan
3. adv (just) éppen, mindjárt; (kohe, vahetult) azonnal, közvetlenül ♦ otse mere kaldal mindjárt a tengerparton; romaan on tõlgitud otse eesti keelest a regény közvetlenül észt nyelvből volt lefordítva; otse sel silmapilgul helises telefon éppen ebben a pillanatban csengett a telefon
4. adv (lausa) teljesen, éppen, épp, egyenesen; (täiesti) egészen ♦ otse vastupidi éppen ellenkezőleg; see on otse uskumatu ez egyenesen hihetetlen; otse nii ma ei öelnud nem egészen így mondtam; pääsesime otse ime läbi a csodával határos módon menekültünk meg
5. adj (sirge, otse minev) egyenes ♦ seadis lipsu otseks megigazította a nyakkendőjét; otsisime otsemat teed egyenesebb utat kerestünk

otsekohe <+kohe adv>
1. (kohe, jalamaid) azonmód, azon frissiben, azon nyomban, tüstént, rögvest, rögtön, nyomban, mindjárt, máris, ízibe(n), egyből, azonnal ♦ tema lahkumist märgati otsekohe távozását azonnal észrevették; tulge otsekohe gyertek azon nyomban; laps uinus otsekohe a gyerek rögtön elaludt
2. kõnek (lausa) valósággal, egyenesen; (päris) meglehetősen, léggé, teljesen ♦ otsekohe vale see jutt ei ole nem beszéd nem teljesen téves
3. kõnek (otseselt) egyenesen; (vahetult) közvetlenül ♦ otsekohe Inglismaalt tellitud tööriistad egyenesen Angliából rendelt szerszámok
4. kõnek (otsekoheselt) egyenesen; (avameelselt) őszintén, nyíltan; (siiralt) őszintén; (kavaldamata) ravaszság nélkül ♦ ma ütlen otsekohe, te meeldite mulle megmondom őszintén, hogy kedvelem magát; neist asjadest ei kõlba nii otsekohe rääkida ezekről a dolgokról nem illik ilyen nyíltan beszélni
5. kõnek (otsesuunas) egyenesen, légvonalban ♦ alguses mine otsekohe, siis pööra paremale először menj egyenesen, majd fordulj jobbra; linna on siit otsekohe kümme kilomeetrit a város légvonalban tíz kilométerre van

otsemaid <+m'aid adv> (jalamaid, kohe) azonnal, rögtön, nyomban, tüstént, rögvest, haladéktalanul ♦ tule otsemaid siia! azonnal gyere ide!; anna raamat otsemaid tagasi! azonnal add vissza a könyvet!

otseteed <+t'eed adv>
1. (kohe, jalamaid) azonnal, rögvest ♦ lahkuge siit otseteed! azonnal távozzatok!; asuti otseteed tööle rögvest munkához láttak
2. (otsekoheselt) nyíltan, egyenesen; (avameelselt) nyíltan; (siiralt) őszintén ♦ ütle otseteed välja, mida mõtled! mondd meg őszintén, amire gondolsz!
3. (lausa) szinte; (vahetult) közvetlenül, egyenesen ♦ ta saabus otseteed Pariisist egyenesen Párizsból érkezett
4. (sirgjoones) egyenesen ♦ liigub otseteed meie suunas egyenesen felénk jön

põlema <põle[ma põle[da põle[b põle[tud 27 v>
1. ég, tüzel, pörkölődik, lángol, elég; (põlema panema) meggyújt; (leegiga põlema) lángra lobban; (põlema minema, süttima) meggyullad; (maha, ära põlema) leég, elég ♦ tuli põleb a tűz ég; maja põles maha leégett a ház; fotod põlesid ära elégtek a fotók; tuhaks põlema porrá ég; raudahi ei taha põlema minna nem akar égni ez a vaskályha; ahi põleb ég a kályha; varga peas põleb müts piltl akinek vaj van a fején, ne menjen a napra
2. (valgust andma, [elektri]tuledes särama) ég, világít ♦ laual põleb lamp a lámpa ég az asztalon; küünal põleb ég a gyertya; jätab tule põlema égve hagyja a lámpát; panen kohe tule põlema mindjárt csinálok egy kis fényt
3. (keemiliste nähtuste kohta) lebomlik ♦ alkohol põleb maksas az alkohol a májban bomlik le
4. (kõrbema) megég; (söestuma, tugevasti päevituma) leég ♦ leib põles ahjus ära a kenyér megégett a kemencében; nahk põleb päikse käes ära a bőr leég a napon
5. piltl (eredates [punastes, kollastes] värvitoonides paistma, helendama, särama) ég ♦ läänetaevas põleb loojuva päikese kullas a lenyugvó nap fényében ég a látóhatár
6. piltl (tugevast tundest haaratuse kohta, kirglikult midagi teha tahtma) ég ♦ põleb soovist ég a vágytól; põleb kannatamatusest ég a türelmetlenségtől; läks vihast põlema égett benne a harag
■LS: põlemis+ ♦ põlemisgaas tehn égési gázok; põlemisjääk elégetés utáni maradék; põlemisprodukt, põlemissaadus égéstermék

rakendama <rakenda[ma rakenda[da rakenda[b rakenda[tud 27 v>
1. (rakmeisse panema) befog; (ette) járomba állít ♦ rakendab hobuse vankri ette befog lovat a szekér elé
2. (kasutusele võtma) alkalmaz ♦ praktikasse/ellu rakendama gyakorlatban alkalmaz; seadust rakendama alkalmazza a törvényt; mitmed ettepanekud rakendati ka kohe ellu sok javaslatot rögtön életbe léptettek

sõnapealt <+p'ealt adv>, ka sõna pealt (kohe, ilma pikemata) azonnal

vaatama <v'aata[ma vaada[ta v'aata[b vaada[tud 29 v>
1. (oma pilku kellele v millele suunama, silmadega jälgima) (meg)néz ♦ telekat vaatama televiziót néz; filmi vaatama megnézi a filmet; vaatasin kella megnéztem az órát; vaatab ennast peeglist tükörben nézi magát; peeglisse vaatama tükörbe néz; paremale vaat! sõj jobbra nézz!; kellegi peale kõõrdi vaatama ferde szemmel néz vkire; vaata kui ilus! nézd, milyen szép!; vaatan, et kevad on kohe käes úgy nézem, már nemsokára itt a tavasz; korteri aknad vaatavad aeda a lakás ablakai a kertre néznek; tulevikku vaatama a jövőbe néz; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz
2. (kedagi külastama) meglátogat ♦ läks haiglasse ema vaatama elment a kórházba meglátogatni az anyját; tulge meid vaatama! gyertek el hozzánk!, látogassatok meg bennünket!
3. (kellegi järele valvama, millegi eest hoolt kandma) figyel, vigyáz ♦ vaata lapse järele! vigyázz a gyerekre!; ta vaatab, et siin kõik korras oleks ügyel arra, hogy minden rendben legyen; vaata ette! vigyázz magadra!
4. (otsima, leidma, hankima) néz, keres ♦ vaatab [endale] sobivat korterit megfelelő lakást keres; vaatab [endale] uut töökohta új állás után néz
5. (tulevikus toimuvaga ühenduses: aru pidama, järele kuulama, kaaluma, otsustama) (meg)lát ♦ vaatame, mis teha annab majd meglátjuk, mit lehet tenni
6. kõnek (imperatiivi vormid adverbi- v interjektsioonilaadselt: tähelepanu juhtides, seletades, kinnitades) néz ♦ vaadake, armas proua, mul on oma põhimõtted nézze, kedves hölgyem, nekem elveim annak; vaata, ära praegu tema juurde mine nézd, most ne menj el hozzá; vaata, kui häbematu! no nézd, milyen szemtelen!
7. (koos sidesõnaga „et“: vaat et, peaaegu, äärepealt) majdnem ♦ sadas vaata et õhtuni välja majdnem estig esett az eső

vastas1 <vastas postp; vastas adv>
1. postp [gen]; adv (otse kelle-mille ees, otse teisel pool, millega kohakuti) szemben, szemközt ♦ istub minu vastas velem szemben ül; otse vastas olev maja egyenesen szemben lévő ház; peaaegu kohe meie maja vastas on mets majdnem a házunkkal szemben van az erdő
2. postp [gen] (millega v kellega vahetus kokkupuutes) mellett ♦ ahju vastas on hea seista jó ott állni a kályhának dőlve; nad istuvad külg külje vastas egymás mellett ülnek
3. postp [gen]; adv (seoses kellele-millele vastuminekuga) vár vkit, vár vkire, vki elé megy ♦ on lennujaamas abikaasal vastas a repülőtéren várja a feleségét; ta on mul vastas elém jön