[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

alune1 <alune aluse alus[t -, alus[te aluse[id 10 adj, s>
1. s (all v läheduses olev ala, koht) vmi alatt lévő
2. adj (all v läheduses olev) vmi alatti
3. s etn (alusseelik) alsószoknya

auk <'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> lyuk; (ava) nyílás; (maa sees) gödör; (sissevajunud koht) mélyedés ♦ väike auk gödröcske; rebase auk a róka lyuka; aknaauk ablaknyílás; hundiauk farkasverem; unkaauk padláslyuk; võtmeauk kulcslyuk; auke lööma lyukaszt; auku puurima lyukat fúr; auku jäässe raiuma léket vág a jégen; auku kaevama kiássa a gödröt; auku vajuma beesik; auku kinni nõeluma befoltozza a lyukat; sukas on auk lyuk van a harisnyáján; tee on auke täis lyukas az út; kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub aki másnak vermet ás, maga esik bele; a saját csapdájába esik; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos

fookus <f'ookus f'ookuse f'ookus[t f'ookus[se, f'ookus[te f'ookus/i_&_f'ookuse[id 11_&_09 s> füüs, mat (keskpunkt, koondumispunkt, tulipunkt); fot (koht fotoaparaadil, kus pilt tuleb terav v ese on selgesti näha) fókusz, gyújtópont ♦ ellipsi fookus mat az ellipszis fókusza; hüperbooli fookus mat a hiperbola fókusza; fookusest välja libisema kicsúszik a fókuszból; fookuses olema fokuszában van; tähelepanu fookusesse sattuma a figyelem fokuszába kerül
■LS: fookus+ ♦ fookuskaugus füüs fókusztávolság, gyújtótávolság

hauakoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (sügav koht veekogus) csendes víz
2. (matmispaik) sírhely ♦ ta ei teadnud oma isa hauakohta nem tudta, hogy hol van az apja sírhelye

haud <h'aud haua h'auda h'auda, h'auda[de h'auda[sid_&_h'aud/u 22 s>
1. sír, sírgödör ♦ sügav haud mély sír; värske haud friss sír; mahajäetud haud elhanyagolt sír; ühishaud tömegsír; hauda kaevama sírt ás; hauda kinni ajama behantol; kirstu hauda laskma leengedi a koporsót a sírba; hauda lahti kaevama sírt felbont; hauda rüüstama sírt kirabol; hauda panema {keda} sírba tesz; pöörab (end) hauas ringi forog/megfordul a sírjában; olen sulle hauani truu hű leszek hozzád a sírig; ta on vait kui haud hallgat, mint a sír; hällist hauani a bölcsőtől a koporsóig, a bölcsőtől a sírig; keegi on (juba) ühe jalaga hauas fél lábbal (már) a sírban van; (keegi) on poole/ühe jalaga hauas az utolsókat rúgja; kedagi hauda viima sírba visz vkit; haua äärel olema a sír szélén áll/van; endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
2. (sügav koht veekogus) mélyedés ♦ jõehaud mélyedés a folyóban
■LS: haua+ ♦ hauakõne gyászbeszéd; hauakääbas, hauaküngas hant, sírhant, sírdomb, sírhalom; hauamonument síremlék; hauakivi sírkő; hauaplats sírhely; hauarüüste sírrablás; hauarüvetamine sírgyalázás; hauavaikus síri csend

heidutama <heiduta[ma heiduta[da heiduta[b heiduta[tud 27 v> elijeszt, elbátortalanít ♦ koht ei heidutanud kedagi ära senkit sem ijesztett el a helyszín; see teema heidutas väheseid a téma keveseket ijesztett el; tuul ja vihm heidutasid hobuseid a szél és az eső elbátortalanította a lovakat

hõredalt <h'õredalt adv>, ka hõredasti (harvalt, vähe) ritkán, elszórva ♦ hõredalt asustatud koht ritkán lakott terület; rahvast oli hõredalt v hõredasti gyéren voltak

järg1 <j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s>
1. (järjekord) folytatás, sor ♦ järge ootama a sorára vár; nüüd on järg minu käes most én jövök
2. (koht, milleni tegevusega on jõutud) sor ♦ laps ajab lugedes näpuga järge olvasás közben a gyerek az ujjával követi a sort; pea järge, ära jäta sõnu vahele figyelj oda, ne hagyj ki szavakat; ei mäleta kuhu järg jäi nem emlékszem, hol hagytuk abba
3. (vahetult järgnev osa, jätk) folytatás ♦ romaani järg ilmus ajalehes a regény folytatása az újságban jelent meg
4. (millegi pidev olemasolu, piisamine) készlet ♦ jahude järg on lõppenud a lisztkészlet elfogyott
5. (olukord, seisund) helyzet; (heaolu) jólét ♦ rahaline järg pénzügyi helyzet; jõukale järjele tõusma meggazdagszik; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; heal järjel olema van mit a tejbe aprítania

järjekord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (järgnemise, reastumise kord) rend, sorrend, sor ♦ harjumuspärane järjekord a szokásos sorrend; kronoloogiline järjekord időrendi sorrend; tähestikuline järjekord ábécérend, betűrend; pöördjärjekord, vastupidine järjekord fordított sorrend; järjekorras sorjában; järjekorrast kinni pidama betartja a sorrendet
2. (kelle v mille koht mingis reastuses v järjestuses, inimeste rida, kes ootavad midagi) sor ♦ pikk järjekord hosszú sor; väljaspool järjekorda soron kívül; järjekorras sorban; järjekorda asuma v võtma beáll a sorba; järjekorras seisma sorban áll; varsti jõuab järjekord minuni hamarosan rám kerül a sor, hamarosan sorra kerülök

kael <k'ael kaela k'aela k'aela, kael[te_&_k'aela[de k'aela[sid_&_k'ael/u 23_&_22? s>
1. (inimesel, loomal) nyak ♦ pikk kael hossú nyak; peenike kael vékony nyak; jäme kael vastag nyak; pane sall kaela tedd a sálat a nyakadra; ta on kaelani võlgades piltl nyakig úszik az adósságban; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; ta saab supi kaela megissza a levét vminek; end kellelegi kaela määrima vkinek a nyakába varrja magát; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát; kedagi/midagi kaelast ära saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. piltl (kitsas osa v koht) nyak ♦ emakakael anat méhnyak; hambakael anat fognyak; juurekael bot gyökérnyak; kitarri kael gitárnyak; pika kaelaga pudel hosszú nyakú üveg; kitsa kaelaga vaas keskeny nyakú váza
■LS: kaela+ ♦ kaelaarter anat nyakartéria; kaelaehe nyakék; kaelahaav nyakseb; kaelahaigus nyakbetegség; kaelalihased nyakizom; kaelaluu kõnek nyakcsont; kaelalüli anat nyakcsigolya; kaelanärv anat nyakideg; kaelanääre nyakmirigy; kaelarõngas nyakörv; kaelaveen anat nyaki ér

karjäär2 <karj'äär karjääri karj'ääri karj'ääri, karj'ääri[de karj'ääri[sid_&_karj'äär/e 22 s> mäend (maavara pealmaakaevandamise koht) felszíni bánya, külszín ♦ kruusakarjäär külszíni kavicsbánya; liivakarjäär külszíni homokbánya; söekarjäär külszíni szénbánya

kindel <k'indel k'indla k'indla[t -, k'indla[te k'indla[id 02 adj>
1. (kandev, kõva, tugev, vastupidav) szilárd; (turvaline, ohutu, usaldusväärne) biztos ♦ kindel alus v põhi szilárd alap; Euroopa on kindel koht, seda eriti kriisi ajal Európa biztos menedék, különösen válság idején
2. (püsiv, muutumatu, vankumatu, vääramatu) határozott, szilárd ♦ kindel kavatsus határozott szándék; kindel sõprus szilárd barátság
3. (ilmne, vaieldamatu, selge) megbízható; (veendunud) bizonyos, biztos ♦ kindlad andmed megbízható adatok; kindel juhtimine megbízható irányítás; kindel kõneviis keel kijelentő mód, jelentő mód; olen kindel selles, et bizonyos vagyok benne, hogy
4. (mittejuhuslik) meghatározott; (määratud) rögzített ♦ kindel elukoht állandó lakhely; kindel kuupalk rögzített havi fizetés, meghatározott fizetés; kindel tähtaeg rögzített határidő; kindlaks määratud kuupäeval meghatározott napon; kindlal kellaajal meghatározott órában
5. (liitsõna järelosa) (mingi välismõju eest kaitstud, sellele vastupidav) álló ♦ see on haiguskindel ellenáll a betegségeknek; helikindel hangszigetelt; kuulikindel golyóálló; kuumakindel, kuumuskindel hőálló; külmakindel fagyálló, hidegtűrő, fagytűrő; löögikindel ütésálló; põuakindel aszályálló; tulekindel tűzálló; veekindel vízálló, vízzáró; õhukindel légmentes, légzáró

kinni <k'inni adv>
1. (suletud seisundisse v seisundis) zárva, csukva ♦ aken on kinni csukva van az ablak; pood on kinni zárva van a bolt; kinni panema becsuk; kinnisilmi csukott szemmel; tõmbab luku kinni behúzza a cipzárt; paneb nööbid kinni begombolja a gombokat; (pane) suu kinni! csönd legyen!; keera raadio kinni! kapcsold ki a rádiót!; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; telekas on kinni ki van kapcsolva a tévé; mingi koha pealt /millegi suhtes silma kinni pigistama szemet huny vmi felett; kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája
2. (süvendi, ava korral: täis, umbe v umbes) össze, be ♦ jalgrada on kinni kasvanud benőtt az ösvény; haav kasvas kiiresti kinni a seb gyorsan összenőtt
3. (pealt kaetuks v kaetuna) be ♦ haava kinni siduma bekötözi a sebet; jõgi külmus kinni a folyó befagyott
4. (olukorda v olukorras, kus liikumine on takistatud, kellegi vabadus piiratud vms, kokkusurutud seisundisse v seisundis) el ♦ püüa kinni! kapd el!; auto jäi lumme kinni az autó elakadt a hóban; kellelgi jäid sõnad kurku kinni vkinek a torkán akadt a szó; {kellel} tal on kõht kinni székrekedése van; paati kinni siduma kiköti a csónakot; ta oli kinni seotud ja relvitu meg volt kötözve, és fegyvertelen; mul on nina kinni eldugult az orrom
5. (haarates külge, haardesse, haardes, küljes) ♦ kellelgi käest kinni võtma kézen fog valakit
6. (püütava, otsitava kättesaamise, vahistamise vms kohta) meg ♦ püüdsin palli kinni megfogtam a labdát; kass püüdis hiire kinni a macska megfogta az egeret
7. (peatamise v peatumise kohta) meg ♦ auto pidas hetkeks kinni megállt a kocsi egy pillanatra; pea kinni, ma tulen ka! állj meg, én is jövök
8. (vahetus läheduses või kokkupuutes) ♦ linnas on maja majas kinni városban ház ház hátán áll
9. (hõivatud) foglalt ♦ isa on tööga väga kinni apa el van foglalva a munkájával; tänane õhtu on mul juba kinni van már programom ma estére; see koht on kinni ez a hely foglalt; pani ühes hotellis toa kinni foglaltam egy szobát az egyik szállodában
10. kõnek (söömisega seoses) meg ♦ kass pistis linnu kinni a macska megfogta a madarat
11. (aja kohta, kus lehm ajutiselt ei lüpsa) ♦ lehm on kinni vemhes a tehén, elapadt a tehén

koht <k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (piirkond, maaala, paik, asukoht) hely ♦ avalik koht nyilvános hely, közterület; koha peal a helyszínen; kuriteokoht tetthely, tettleges; maakoht vidék; matmiskoht temetési hely; parkimiskoht parkolóhely; pesitsuskoht költőhely; puhkekoht pihenőhely, üdülőhely; sihtkoht célpont; sündmuskoht helyszín, színtér, színhely; sünnikoht szülőhely; õnnetuskoht a baleset helyszíne, a baleset színhelye; ülekäigukoht átkelőhely; mees omal kohal legény a talpán/gáton; ember a talpán
2. (paik istumiseks, viibimiseks, eseme, keha vms kitsam piirkond, millegi osa, lõik, katkend) hely ♦ aukoht díszhely; haiglakoht kórházi férőhely; magamiskoht alvóhely, fekhely; seisukoht álláspont
3. (ameti-, teenistus-, töökoht) állás; (vaba töökoht) szabad munkahely; (tähtis, vastutusrikas amet) felelős állás ♦ põhikoht főállás; õpetajakoht tanári állás
4. (asend, seisund, positsioon) hely, pozíció ♦ liidrikoht vezető szerep; esimese koha pärast võitlema harcol az első helyért
5. (maa ja majapidamine) gazdaság ♦ väike koht kis tanya
■LS: koht+ ♦ kohtvalgustus helyi világítás; kohtvõrk helyi hálózat

kokku puutuma
1. (üksteise vastu minema) érintkezik, összeér ♦ nende käed puutusid kokku a kezük összeért; silmapiir on koht, kus taevas ja maa puutuvad kokku ahol ég és föld összeér, az a láthatár
2. (kellegagi kohtuma, suhtlema) találkozik ♦ puutume harva kokku ritkán találkozunk

konarus <konarus konaruse konarus[t konarus[se, konarus[te konarus/i 11 s>
1. (kühm) egyenetlenség, kidudorodás
2. piltl (viimistlemata koht, kohmakus) durváság

kõhedus <kõhedus kõheduse kõhedus[t kõhedus[se, kõhedus[te kõhedus/i 11 s> (kerge hirm) félelem ♦ kõhedust tekitav koht elég rémisztő hely

küla <küla küla küla k'ülla, küla[de küla[sid 17 s>
1. (maa-asula) falu ♦ hajaküla szórványfalu; kolkaküla sárfészek, félreeső falu, eldugott falu
2. (selle elanikud) falu
3. (hrl sisekohakäänetes) (koht, kus võõrusel käiakse) vendégség, -nál/-nél ♦ ta käis mul eile külas nálam járt tegnap; tule mulle vahel külla! gyere el hozzám néha; külla minema látogatóba megy; külas olema (kellegi pool) látogatóban van (vkinél)
■LS: küla+ ♦ külaelanik falubeli, falusi; külaelu falusi élet; külakalmistu falusi temető; külakogukond aj faluközösség; külakool aj falusi iskola; külalaps falusi gyerek; külarahvas a falvak népe; külavanem falusi bíró

küünarnukk <+n'ukk nuki n'ukki n'ukki, n'ukki[de n'ukki[sid_&_n'ukk/e 22 s> (küünarpea, vastav koht varrukal) könyök ♦ küünarnukkidega teed rajama kikönyököli magának az utat

laiend <laiend laiendi laiendi[t -, laiendi[te laiende[id 02 s>
1. (laiem koht esemel, elundil) bővítmény ♦ veenilaiend med visszértágulat
2. keel (lause kõrvalliige) jelző

lõge <lõge lõgeme lõge[t -, lõgeme[te lõgeme[id 04 s> anat (luustumata koht imiku koljul) kutacs, lágy

lähtekoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (koht, kust miski lähtub) kiindulópont ♦ jõudsime tagasi matka lähtekohta visszaérkeztünk a túra kiindulópontjára
2. (see, millest lähtutakse) kiindulópont ♦ teoreetilised lähtekohad elméleti kiindulópontok

lünk <l'ünk lünga l'ünka l'ünka, l'ünka[de l'ünka[sid_&_l'ünk/i 22 s> (vahelejäänud, tühi koht) hézag, lyuk, kihagyás, hiányosság ♦ mälulünk med emlékezetkiesés; lüngad hariduses hézagok a műveltségben

marrastus <marrastus marrastuse marrastus[t marrastus[se, marrastus[te marrastus/i 11 s> (marrastamine, marrastunud koht) horzsolás

muutuma <m'uutu[ma m'uutu[da m'uutu[b m'uutu[tud 27 v>
1. (meg)változik, válik, módosul; (teisenema, muunduma) átalakul; (teistsuguseks) átválik ♦ ilm muutub paremaks jobbra fordul az idő; ta hääl muutub változik a hangja; kas olukord kunagi muutub? megváltozik-e a helyzet valaha is?; see koht pole üldse muutunud ez a hely semmit sem változott; veri on paksem kui vesi a víz nem válik vérré; soolasambaks muutuma/tarduma sóbálvánnyá válik/dermed
2. keel (käänduma) ragozódik; (pöörduma) ragozódik

mõhk1 <m'õhk mõha m'õhka m'õhka, m'õhka[de m'õhka[sid_&_m'õhk/u 22 s; m'õhk mõhu m'õhku m'õhku, m'õhku[de m'õhku[sid_&_m'õhk/e 22 s> (jämedam koht, paisutus, kumerus) göcs

mõlk <m'õlk mõlgi m'õlki m'õlki, m'õlki[de m'õlki[sid_&_m'õlk/e 22 s> (lohk, sissemuljutud koht) horpadás

nafta <nafta nafta nafta[t -, nafta[de nafta[sid 16 s> (maaõli) ásványolaj, olaj, kőolaj ♦ toornafta nyersolaj; nafta krakkimine krakkolás; nafta otsimine kőolaj keresés; nafta tootmine kőolajtermelés; nafta töötlemine olajfinomítás
■LS: nafta+ ♦ naftaallikas (1) (koht, kus nafta maapinnale tungib) kőolajforrás, olajforrás; (2) (leiukoht) olajmező; naftagaas keem földgáz; naftajuhe kőolajvezeték, olajvezeték; naftakeemiasaadus petrolkémiai termék; naftakompanii maj olajipari vállalkozás; naftalaik olajfolt; naftamaardla olajmező; naftapuurauk olajkút; naftareostus olajszennyezés; naftasaadus kőolajtermék; naftatanker, naftatanklaev olajszállító tartályhajó; naftatööline olajmunkás; naftatööstur olajmágnás; naftatööstus olajipar; naftavarud kőolajkészletek

neelukoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (keeriseline, neelav koht, näit jões) örvény
2. ehit (neel) betorkolló csonk

nišš <n'išš niši n'išši n'išši, n'išši[de n'išši[sid_&_n'išš/e 22 s>
1. (orv, seinatühe) (be)mélyedés, beugró ♦ sügav nišš mély beugró; aknanišš ablakmélyedés; seinanišš falfülke
2. (hõivamata koht) szegmens ♦ ta on leidnud oma (turu)niši megtalálta a saját piaci szegmensét; ettevõte otsib [oma] turunišši a vállalkozás keresi a saját piaci rését
■LS: niši+ ♦ nišitoode rétegpiaci termék

nurk <n'urk nurga n'urka n'urka, n'urka[de n'urka[sid_&_n'urk/i 22 s>
1. mat szöglet, szög, sarok ♦ kõrvunurgad szomszédos szögek; lähenemisnurk piltl szemszög, szempont; nürinurk tompaszög; sirgnurk egyenesszög; sisenurk belső szög; teravnurk ferdeszög, hegyesszög; tippnurgad csúcsszögek; tipunurk csúcsszög; täisnurk derékszög; vaatenurk piltl szemszög; nurga tipp ja haarad a szög csúcsa és szárai; kedagi nurka suruma beszorít vkit a sarokba; sarokba szorít vkit
2. (esemel, ehitisel vm objektil) sarok ♦ silmanurk a szeme sarka; suunurk a szája szöglete/sarka; kirjutas nime lehe ülemisele nurgale a nevét a lap felső sarkába írta; ajalehekioskeid on igal nurgal v iga nurga peal újságos bódé van minden sarkon; saadan sind järgmise nurgani elkísérlek a következő sarokig; auto keeras nurga taha az autó befordult a sarkon; istub tooli nurgale a szék sarkára ült; hüppas järsku nurga tagant välja hirtelen kiugrott a sarok mögül; poiss pandi [karistuseks] nurka [seisma] sarokba állították a fiút; istub nurgas a sarokban ül; saame postkontori nurgal kokku találkozzunk a posta sarkán; räägib ümber nurga piltl kerülgeti a forró kását
3. (koht majas, tuba v selle osa) zug, sarok, szöglet; (nurgatagune, sopp) zug; (mingiks otstarbeks määratud ja sisustatud) sarok ♦ koduloonurk helytörténeti sarok; lastenurk gyereksarok; olen kodus kõik nurgad läbi otsinud már minden sarkot átkutattam otton; õpilasel peaks olema vähemalt mingi omaette nurk a diáknak kell, hogy legyen egy saját zuga; hinge kõige salajasemas nurgas püsib lootusesäde lelkem legtitkosabb zugában még él a remény
nurk+ ♦ nurklaud ácsderékszög; nurkraud tehn, ehit sarokvas; nurksulud szögletes zárójel

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

otsima <'otsi[ma 'otsi[da otsi[b otsi[tud 28 v>
1. keres, kutat, keresgél ♦ pilguga otsima pásztáz; raskest olukorrast väljapääsu otsima kiutat keres a nehéz helyzetből; korterit otsima lakást keres; otsi endale tegevust! keress magadnak elfoglaltságot!; otsitud ettekääne keresett ürügy; otsitud võrdlus erőltetett hasonlat
2. (püüdma midagi saada v saavutada) keres ♦ kaitset otsima védelmet keres; seiklusi otsima kalandokat keres; läks võõrsile õnne otsima külföldre ment boldogságot keresni; kes otsib, see leiab aki keres, (az) talál
3. hlv, kõnek keres ♦ mis nad siia otsivad, siin pole nende koht mit keresnek itt, nincs itt helyük; mis sellel siit otsida peaks olema? mi keresnivalója lenne itt?; peab tikutulega taga otsima lámpással kell keresni
4. kõnek (teat asukohast välja tooma v võtma) keres ♦ otsis taskust rahakoti a pénztárcáját kereste a zsebében; otsi meile midagi juua keress nekünk valami innivalót
5. kõnek (indlema) üzekedik, folyat ♦ lehm otsib pulli folyathatna a tehén

pahk <p'ahk paha p'ahka p'ahka, p'ahka[de p'ahka[sid_&_p'ahk/u 22 s> (kõrgem koht mingil pinnal); bot (haiguslik väärmoodustis) kinövés, csomó; (puul) görcs; (mõhn nahal) bütyök ♦ kasepahk a nyírfa görcse

paik1 <p'aik paiga p'aika p'aika, p'aika[de p'aika[sid_&_p'aik/u 22 s>
1. (piirkond, maa-ala, koht) hely; (maakoht) helység ♦ kohtumispaik találkahely, találkozóhely; laagripaik táborhely; sündmuspaik színhely, tettleges, tetthely; sünnipaik szülőhely; tegevuspaik színhely, színtér; varitsuspaik les; rändab paigast paika v ühest paigast teise egyik helyről a másikra vándorol
2. (kindel koht istumiseks, viibimiseks, eseme, keha vms kitsam piirkond, millegi osa, lõik) hely ♦ istepaik ülőhely; lamamispaik fekvőhely
3. (ameti-, töö-, teenistuskoht, tegutsemiskoht, ametiala) hely
4. (ainsuse kohakäänetes adverbilaadselt: kohal, kohale, kohalt) hely

paikkond <p'aikk'ond p'aikkonna p'aikk'onda p'aikk'onda, p'aikk'onda[de p'aikk'onda[sid_&_p'aikk'ond/i 22 s> (ala, piirkond, [maa]koht, kant) hely, vidék, helység

paksend <paksend paksendi paksendi[t -, paksendi[te paksende[id 02 s> (paksenenud koht) dudor

parkla <p'arkla p'arkla p'arkla[t -, p'arkla[te p'arkla[id 01 s> (sõidukite parkimise koht v ehitis) parkoló ♦ tasuline parkla fizetőparkoló; allmaaparkla mélygarázs, földalatti parkoló

pidepunkt <+p'unkt punkti p'unkti p'unkti, p'unkti[de p'unkti[sid_&_p'unkt/e 22 s> (koht, mis pakub pidet) fogódzó, támpont

polügoon <polüg'oon polügooni polüg'ooni polüg'ooni, polüg'ooni[de polüg'ooni[sid_&_polüg'oon/e 22 s>
1. sõj, tehn (õppe- v katseväli); ehit (monteeritavate ehitusdetailide tootmise koht) kísérleti telep
2. mat (hulknurk) sokszög

punkt2 <p'unkt punkti p'unkti p'unkti, p'unkti[de p'unkti[sid_&_p'unkt/e 22 s>
1. (täpp, täpikujuline graafiline [kirjavahe]märk) pont ♦ punktid ja kriipsud pontok és kötőjelek; i-le punkti peale panema piltl felteszi a pontot az i-re; paneb vestlusele punkti piltl pontot tesz a beszélgetés végére
2. ([väiksem] koht, [piiratud] ala, paik) pont ♦ piiripunkt átkelőhely, határátkelő(hely); pöördepunkt fordulópont; toetuspunkt, tugipunkt támpont, támaszpont; valupunkt fájdalmas pont; infopunkt információs pont; koordinaatpunktid koordinátapontok; kriitiline punkt kritikus pont; surnud punktis olema piltl holtponton van; tundlik punkt érzékeny pont; kahe punkti vaheline kaugus mat két pont közötti távolság
3. (dokumendi v teksti alajaotus, lõik, osa) pont ♦ lepingu kolmas punkt a megállapodás harmadik pontja
4. (hindamissüsteemi ühik) pont; (spordis) pont
■LS: punkt+ ♦ punktkeevitus tehn ponthegesztés
punkti+ ♦ punktikaotus sport pontozásos vereség; punktiarvestus sport pontszámlálás; punktiseis sport pontállás; punktisüsteem pontrendszer; punktivõit pontozásos győzelem

põletus <põletus põletuse põletus[t põletus[se, põletus[te põletus/i 11 s>
1. (põletamine) égetés
2. med (põletada saanud koht) égési sérülés
■LS: põletus+ ♦ põletusahi égetőkemence; põletushaav égési seb

põrgu <p'õrgu p'õrgu p'õrgu[t p'õrgu, p'õrgu[te p'õrgu[id 01 s>
1. s (surnute ja pahade vaimude asupaik, allmaailm, ristiusus patuste surmajärgne karistuspaik) pokol ♦ pärapõrgu isten háta mögött; mis põrgu siin lahti on? mi a fene folyik itt?; varsti läheb põrgu lahti a pokol összes tüze el fog szabadulni; nüüd on põrgu lahti kezdődik a haddelhadd; kellegi/kellelgi elu põrguks tegema pokollá teszi vkinek az életét; põrgu päralt, kus sa oled olnud? hol a pokolban voltál?; keri põrgu[sse]! eredj a pokolba!; käi põrgu! menj a pokolba!, menj a francba!; kust põrgu[st] mina selle raha nüüd võtan? honnan a pokolból vegyek most pénzt?
2. adj kõnek (pöörane, metsik, põrgulik) pokoli ♦ mu õlg valutab põrgu moodi pokoli módon fáj a vállam
3. s (mingi paheline koht v asutus) ♦ mängupõrgu játékbarlang, kártyabarlang
■LS: põrgu+ ♦ põrgukivi kõnek (tahke hõbenitraat) pokolkő; põrgulärm bábeli zűrzavar, pokoli zaj/lárma; põrgupiin a pokol kínja, pokoli kín/gyötrelem; põrgutuli relig pokoltűz; põrguväravad a pokol kapui

pääs <p'ääs pääsu p'ääsu p'ääsu, p'ääsu[de p'ääsu[sid_&_p'ääs/e 22 s>
1. (pääsemine ohtlikust v ebameeldivast olukorrast) menekvés; (väljapääs) kiút ♦ saatuse eest v saatusest pole pääsu sors elől nincs menekvés
2. (kuskile sissepääs, vastav koht) bejutás; (juurde-, ligi-) hozzáférés

pühamu <pühamu pühamu pühamu[t -, pühamu[te pühamu[id 01 s> (püha koht v ehitis) szentély

rida <rida r'ea rida r'itta, rida[de rida[sid_&_rid/u 18 s>
1. sor ♦ aknarida ablakok sora; teine rida, viies koht második sor, ötös hely; talle meeldib kinos viimastes ridades istuda a moziban a hátulsó sorokban szeret ülni; raamatuid ritta seadma sorba rakja a könyveket
2. (sõnajärgnevus, teksti rida) sor ♦ algusrida kezdősor; luulerida verssor; lõpprida, lõpurida végző sor; ridade vahelt lugema a sorok között olvas
3. (mitu, palju) sor ♦ [terve] rida dokumente egy sor irat
4. (kogum) sor ♦ vaenlase ridades az ellenség soraiban
5. kõnek (kohustus, ülesanne, ala) reszort ♦ see pole minu rida ez nem az én reszortom
■LS: rea+ (ridadega seotud)
rea+ (liht-, tavaline) ♦ reakoosseis sorállomány

ruum <r'uum ruumi r'uumi r'uumi, r'uumi[de r'uumi[sid_&_r'uum/e 22 s>
1. (see kolmemõõtmeline ja lõputu, kus kõik eksisteeriv paikneb ja toimub) tér ♦ avalik ruum közterület; kolmemõõtmeline ruum háromdimenziós tér; meetriline ruum metrikus tér; maailmaruum (világ)űr; õhuruum légtér
2. (hoone, ehitise, sõiduki vms sisemus v selle osa) helyiség, terem ♦ abiruum háztartási helyiség; klassiruum tanterem, osztályterem; kõrvalruum mellékhelyiség; masinaruum gépház, gépterem; puhkeruum pihenőhelyiség; tööruum munkahelyiség
3. (mahtumiseks piisav v vajalik vaba koht) hely ♦ siin ei ole ruumi itt kevés a hely; kapp võtab toas palju ruumi a szekrény sok helyet foglal a szobában; siin on vaba ruumi laialt itt bőven van szabad hely
4. kõnek (ruumimeeter) köbméter ♦ kaks ruumi puid két köbméter fa
ruumi+ ♦ ruuminurk térszög; ruumitaju térérzék

rägastik <rägast'ik rägastiku rägast'ikku rägast'ikku, rägastik/e_&_rägast'ikku[de rägast'ikk/e_&_rägast'ikku[sid 25 s>
1. (tihnik, padrik, risune koht) szövevény, szövedék ♦ läbipääsmatu rägastik átjárhatatlan szövevény; oksarägastik az ágak szövedéke; põõsarägastik v põõsarägu cserjeszövevény
2. (segadik, sasipundar) szövevény ♦ suhterägastik a kapcsolatok szövevénye; probleemide rägastik a problémák szövevénye

seisukoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. (arvamus, vaade) szempont, álláspont ♦ olen sellel seisukohal, et ... az azálláspontom, hogy ...; ekslik seisukoht helytelen nézet; seisukohta võtma állást foglal; olen vastupidisel seisukohal ellenkező állásponton vagyok
2. (koht seismiseks) állóhely

solaarium <sol'aarium sol'aariumi sol'aariumi sol'aariumi, sol'aariumi[de sol'aarium/e 19 s; sol'aarium sol'aariumi sol'aariumi[t -, sol'aariumi[te sol'aariume[id 02 s> (päikesevannide võtmise koht) szolárium

statsionaarne <statsion'aarne statsion'aarse statsion'aarse[t -, statsion'aarse[te statsion'aarse[id 02 adj> (paikne, kohakindel, koht-) állandó ♦ statsionaarne ravi fekvőbeteg-ellátás; statsionaarne faas állófázis; statsionaarne üliõpilane nappali hallgató

söögikoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s>
1. kõnek (toitlustusasutus) étkezde
2. (koht, kus loom v lind söömas käib) etetőhely

süvend <süvend süvendi süvendi[t -, süvendi[te süvende[id 02 s> (süvendatud koht) mélyedés, horpadás ♦ seinasüvend a fal mélyedése

tagaplaan <+pl'aan plaani pl'aani pl'aani, pl'aani[de pl'aani[sid_&_pl'aan/e 22 s>
1. (tagumine, kaugem ala) háttér
2. (teisejärguline koht v positsioon) háttér ♦ mind suruti v tõrjuti tagaplaanile háttérbe szorultak; tagaplaanile jääma háttérben marad

tankla <t'ankla t'ankla t'ankla[t -, t'ankla[te t'ankla[id 01 s> (tankimisjaam v -koht, hrl bensiinijaam) üzemanyagtöltő állomás, töltőállomás ♦ bensiinitankla benzinkút

tempel1 <t'empel t'empli t'empli[t -, t'empli[te t'emple[id 02 s>
1. (püha koht v ehitis, pühamu, kultushoone) templom ♦ Zeusi tempel Zeus temploma
2. (hoonete kohta, kus paiknevad austusväärsed haridus-, kultuuri- vms asutused) templom ♦ kultuuritempel a kultúra temploma
■LS: templi+ ♦ templiori templomszolga; templirüütel templomos lovag

tulekolle <+kolle k'olde kolle[t -, kolle[te k'olde[id 06 s>
1. (tule põlemise koht) tűzhely
2. (tulekahju kolle, tulepesa) tűzfészek

tõus <t'õus tõusu t'õusu t'õusu, t'õusu[de t'õusu[sid_&_t'õus/e 22 s>
1. (ülespoole, kõrgemale tõusmine) emelkedés; (taevakeha ilmumine silmapiirile) felkelés; (suurenemine, kasvamine) növekedés ♦ mäkketõus hegymenet, hegymászás; kulud tõusevad a költségek növekednek; tõus Everestile feljutás az Everestre; päikese tõus ja loojang a napkelte és a napnyugta; lennuki õhkutõus a repülőgép felszállása; hindade tõus áremelkedés; populaarsuse tõus a népszerűség növekedése
2. geogr (veetaseme perioodiline tõusmine) felemelkedés ♦ tõus ja mõõn dagály és apály, árapály
3. (tõusev koht) emelkedő ♦ järsk tõus meredek emelkedő
■LS: tõusu+ ♦ tõusuaeg (1) (meretõusu kohta) dagály; (2) (hoogsa arenemise, edenemise periood) fellendülés időszaka; tõusulaine szökőár; tõusuvesi dagály

ummik <ummik ummiku ummiku[t -, ummiku[te ummiku[id 02 s>
1. (läbipääsuta koht) zsákutca; (liikluses, liikumisel) (forgalmi )dugó, torlódás ♦ ristmikul tekkis ummik a kereszteződésnél dugó alakult ki
2. piltl (väljapääsmatu olukord) holtpont ♦ läbirääkimised jooksid ummikusse a tárgyalások holtpontra jutottak; ta on omadega ummikus holtponton van; ummikusse sattuma pácba jut/kerül, kutyaszorítóba kerül/jut

vaba <vaba vaba vaba -, vaba[de vaba[sid_&_vab/u 17 adj>
1. szabad ♦ vaba koht szabad hely; vaba hetk szabad perc; vaba rahvas szabad nép; vaba aeg szabadidő; vaba ajakirjandus szabad sajtó; vabad valimised szabad választások; vaba turumajandus szabad piacgazdaság; vaba sõnajärg szabad szórend; vaba tõlge szabad fordítás; vaba õhtu szabad este; vabas õhus a szabadban, szabad levegőn; vaba käega joonistama szabad kézzel rajzol; meri on jääst vaba a tenger már hajózható; kedagi vabaks laskma szabadon enged vkit; annab kellelegi vabad käed piltl szabad kezet ad vkinek; vabad radikaalid füüs, keem szabad gyökök
2. (tasuta, prii) díjtalan, ingyenes ♦ vaba pääse teatrisse ingyenes belépés a színházba
3. (millestki v kellestki ilmaolev, millestki v kellestki lahti saanud) mentes vmitől ♦ alkoholivaba alkoholmentes; eelarvamusvaba előítélet(ek)től mentes / előítélet-mentes
■LS: vaba+ ♦ vabaaine ped szabadon választható tárgy; vabaharidus felnőttképzés; vabaharjutus talajgyakorlat; vabakasvatus ped szabad nevelés; vabakaubandus szabadkereskedelem; vabakava (iluuisutamises) sport kűr; vabalöök sport szabadrúgás; vabamaadlus sport szabadfogású birkózás; vabamõtleja szabadgondolkodó; vabapääse ingyenjegy; vabasadam maj szabadkikötő; vabatalupoeg aj szabad paraszt; vabaturg maj szabadpiac; vabaujumine sport gyorsúszás; vabavara szabad szoftver; vabavärss kirj szabad vers

vabanema <vabane[ma vabane[da vabane[b vabane[tud 27 v>
1. felszabadul; (end lahti päästes) kiszabadul ♦ orjusest vabanema felszabadul a rabszolgaság alól; vanglast vabanema kiszabadul a börtönből; vastase haardest vabanema kiszabadul az ellenfél fogásából; koht vabanes az ülőhely felszabadult
2. (koormavast lahti saama) megszabadul ♦ võlgadest vabanema megszabadul az adósságaitól; vabanesin lõpuks ebameeldivast külastajast végre megszabadultam kellemetlen látogatómtól; meri vabanes jääst a tenger megszabadult a jégtől

vahipost <+p'ost posti p'osti p'osti, p'osti[de p'osti[sid_&_p'ost/e 22 s> (tunnimehe valve all olev koht) őrhely

vakantne <vak'antne vak'antse vak'antse[t -, vak'antse[te vak'antse[id 02 adj> (vaba, täitmata) betöltetlen, megüresedett ♦ vakantne [ameti]koht betöltetlen álláshely

vari <vari varju v'arju v'arju, v'arju[de v'arju[sid_&_v'arj/e 24 s>
1. (tume kujutis) árnyék, árny, árnykép ♦ puu vari a fa árnya; inimese vari az ember árnyéka; ööpimeduse varjus az éj leple alatt; varjude riik az árnyak országa; kedagi varjuna saatma árnyékként követ vkit; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; tema süüs ei saa olla kahtluse varjugi bűnösségéhez a kétség sem fér; üle oma varju hüppama átlépte a (saját) árnyékát; üle oma varju ei hüppa piltl aki sokat markol, keveset fog; addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér; kedagi varju jätma / üle trumpama zsebre vág/dug/tesz vkit; kellegi varju jääma vkinek az árnyékában marad
2. (pime ja jahe koht, vilu) árnyék, árny ♦ istub varjus árnyékban ül; puude varjus a fák árnyékában; varju otsivad mardikad az árnyat kereső bogarak
3. (kaitse, kate) fedél, tető ♦ varjule panema elrejt, eldug; tänu esivanematele on meil vari pea kohal hála az ősöknek van tető a fejünk felett
4. (sirm) ernyő ♦ lambivari lámpaernyő; langevari ejtőernyő
■LS: vari+ ♦ varifirma fedőcég; variisik stróman; varikatus védőtető, eresz; varimajandus árnyékgazdaság, feketegazdaság; varivalitsus árnyékkormány
varju+ ♦ varjualune fedett (tároló)helyiség, eresz; varjukannike fokföldi ibolya, pármai ibolya; varjukoht (1) (varjuline koht) árnyékos hely; (2) (peidukoht) rejtékhely; varjukülg árnyoldal; varjupoks árnyékbokszolás; varjupool árnyékos oldal; varjuriik az árnyak birodalma; varjusurm tetszhalál; varjusurnu tetszhalott; varjutaim árnyékkedvelő növény; varjuteater árnyékszínház

ülesõidukoht <+k'oht koha k'ohta k'ohta, k'ohta[de k'ohta[sid_&_k'oht/i 22 s> (koht, kus sõidutee ületab raudtee v trammitee) átkelőhely