[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

finaal <fin'aal finaali fin'aali fin'aali, fin'aali[de fin'aali[sid_&_fin'aal/e 22 s> (lõpp, lõpetus, lõppvoor) döntő, (muusikas) finálé ♦ poolfinaal sport elődöntő; veerandfinaal sport negyeddöntő; ooperi finaal az opera fináléja; sümfoonia finaal a szimfónia fináléja; finaali pääsema sport bejut a döntőbe, bekerül a döntőbe; finaalis kohtuma sport a döntőben találkozik
■LS: finaal+ ♦ finaalgrupp sport döntő csoport; finaaljooks sport döntőfutás; finaalkohtumine sport döntőtalálkozó; finaallause keel célhatározó mondat; finaalmatš sport döntőmeccs; finaalmäng sport döntőmérkőzés; finaalturniir sport döntő torna; finaalujumine sport döntő úszás; finaalvõistlused sport döntő verseny

kibelema <kibele[ma kibel[da kibele[b kibel[dud 31 v; kibele[ma kibele[da kibele[b kibele[tud 27 v>
1. (kipitama) viszket ♦ tal kurgus kibeleb viszket a torka
2. (kärsitu olema, kuhugi kippuma) igyekszik, nagyon vár ♦ ta kibeleb meile oma oskusi näitama alig várja, hogy bemutassa ügyességét; miks Jason kibeles oma materjali internetti laadima Jason miért igyekezett annyira feltölteni a saját anyagát; ta kibeleb sinuga kohtuma nagyon szeretne találkozni magával; käed kibelevad töö järele dolgozni szeretne

kohtuma <k'ohtu[ma k'ohtu[da k'ohtu[b k'ohtu[tud 27 v> találkozik; (juhuslikult) összefut ♦ nad kohtuvad sageli gyakran találkoznak; kõik tahavad sinuga kohtuda mindenki veled akar találkozni; nende pilgud kohtusid összetalálkozott a pillantásuk

kokku puutuma
1. (üksteise vastu minema) érintkezik, összeér ♦ nende käed puutusid kokku a kezük összeért; silmapiir on koht, kus taevas ja maa puutuvad kokku ahol ég és föld összeér, az a láthatár
2. (kellegagi kohtuma, suhtlema) találkozik ♦ puutume harva kokku ritkán találkozunk

kokku saama
1. (kokku panema) összehoz ♦ raske oli sellist raha kokku saada nehéz volt összehoznia a pénzt
2. (kohtuma) találkozik, elkap vkit ♦ kus me kokku saame? hol találkozunk?
3. (millegagi määrduma) beszennyeződik, bepiszkolódik

kokku sattuma (juhuslikult kohtuma) ráakad, összekerül, összejátszik, összefut, összeakad, rábukkan

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

pikk <p'ikk pika p'ikka p'ikka, p'ikka[de p'ikka[sid_&_p'ikk/i 22 adj>
1. (ruumiliselt) hosszú; (kasvult) magas ♦ pikk noormees magas fiatalember; pikk järjekord hosszú sor; pikkade juustega tüdruk hosszú hajú lány; pikk kleit hosszú ruha; pikk artikkel hosszú cikk; pikk vokaal keel hosszú magánhangzó; ta on kaks meetrit pikk két méter magas; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra
2. (ajaliselt) hosszú ♦ pikk reis hosszú út; pikk tööpäev hosszú munkanap; pikk ootus hosszú várakozás; pikk romaan hosszú regény; pärast pikka haigust hosszú betegség után; kohtuma üle pika aja hosszú idő után találkozik; õhtu venis pikaks elhúzódott az este; pill tuleb pika ilu peale jön még kutyára dér!; (a) végén csattan az ostor; ilma pikema jututa minden teketória nélkül
■LS: pika+ ♦ pikahabemeline hosszú szakállú; pikakarvaline hosszú szőrű; pikakasvuline hórihorgas; pikakoivaline égimeszelő, nyakigláb; pikasääreline hosszú combú