[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

kokku <k'okku adv>
1. (ühtekokku, koguhulgana) összesen ♦ meid oli kokku kümme inimest összesen tízen voltunk
2. (ühte kohta, üheks rühmaks, teineteise vastu v lähedale, üheks tervikuks) egybe, össze ♦ kokku koguma egybegyújt; kokku kirjutama egybeír; kokku kutsuma összehív; kokku põrkama millegagi összeütközik vmivel; arve kokku arvutama mat összeadja a számokat; kokku sattuma/juhtuma kellegagi összetalálkozik vkivel; kaks autot põrkasid kokku két autó összeütközött; kokku panema összerak; klaase kokku lööma koccint
3. (koomale) össze ♦ kokku pakkima összepakol; kokku hoidma (omavahel) összetart; pesus kokku minema összemegy
4. (hukkumise, hävimise, kahanemise puhul) össze ♦ kokku langema egybeesik
5. (ühisele otsusele jõudmist märkivates ühendites) meg- ♦ kokku leppima megegyezik
6. (kooskõla, sobivust väljendavais ühendeis) össze ♦ nad sobivad kokku összeillenek

kokku leppima megegyezik vkivel vmiben, megbeszél vmit vkivel, megállapodik vkivel vmiben

leppima <l'eppi[ma l'eppi[da lepi[b lepi[tud 28 v>
1. (rahul olema) belenyugszik, megnyugszik, megbékül, megbékél, megállapodik, megegyezik ♦ olukorraga leppima belenyugszik a körülményekbe, megbékél a körülményekkel
2. (kokku) megállapodik ♦ tasu suhtes kokku leppima megállapodik a fizetésről
3. kõnek (kihla vedama) fogad ♦ mille peale lepime? mibe fogadunk?

lõplikult <l'õplikult adv> (jäädavalt) véglegesen, végleg, végképp(en), végérvényesen ♦ milleski lõplikult kokku leppima véglegesen megállapodik vmiben

omavahel <+vahel adv>
1. (vastastikku üksteisega v teineteisega) kettecskén, magunk közt, egymás közt, kettesben ♦ omavahel kokku leppima megegyeztek egymás közt, megállapodtak egymással; omavahel võrdlema összehasonlít egymással; nad on omavahel tülis össze vannak veszve; nad on omavahel head sõbrad ők jó barátok
2. (kellegagi omaette) négyszemközt, kettesben; (ainult enda teada) magunk között ♦ ma tahaksin sinuga omavahel rääkida szeretnék veled négyszemközt beszélni; noored tahavad omavahel olla a fiatalok egyedől akarnak lenni; omavahel öelda v öeldes v rääkida on ta üle pea võlgades magunk közt mondva, nyakig ül az adósságban; omavahel öeldes magunk köztöt szólva

rääkima <r'ääki[ma r'ääki[da räägi[b räägi[tud 28 v>
1. (kõnelema) beszél ♦ vaikselt rääkima halkan beszél; valjusti rääkima hangosan beszél; mikrofoni rääkima mikrofonba beszél; kellestki halba rääkima rosszat mond vkiről; mõttetusi rääkima értelmetlenségeket/badarságokat beszél, mindenfélét összebeszél; laps õpib rääkima a gyerek beszélni tanul; räägib aktsendiga akcentussal beszél; omaette rääkima magában beszél; mõistu rääkima talányokban beszél; tõtt rääkima igazat mond; mis sa räägid! ne mondd!, ne beszélj!; kui õigust rääkida, siis ... az igazat megvallva; rääkimata sellest, et … arról nem is beszélve, hogy ...; üks räägib aiast, teine aia august egy cigány, egy király; két/más malomban őrölnek; kedagi pehmeks rääkima vkinek a lelkére beszél; kedagi surnuks rääkima lyukat beszél vkinek a hasába; end tühjaks rääkima kibeszéli a lelkét
2. (mingit keelt v murret oskama v valdama) nyelven/nyelvet/nyelvjárásban beszél ♦ räägib eesti keeles v eesti keelt észtül beszél; mis keelt sa räägid? milyen nyelven beszélsz?
3. (midagi käsitlema v teatama, millestki jutustama, vestlema, mingis asjas [ümber] veenma) beszél ♦ omavahel v nelja silma all rääkima négy szem közt beszél; läbi rääkima megbeszél, megtárgyal; millest film räägib?, millest filmis räägitakse? miről szól ez a film?; räägitakse, et ... azt mondják, hogy …; kedagi taga rääkima pletykál vkiről; oleme rääkinud! megegyeztünk!; kellelegi auku pähe rääkima lyukat beszél vkinek a hasába
4. kõnek (kokku leppima) megbeszél
5. (kõnet pidama, kõnega esinema) beszédet tart/mond