[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

andma <'and[ma 'and[a anna[b 'an[tud, 'and[is 'and[ke 34 v>
1. (ulatama) ad ♦ lapsele rinda andma szoptatja a gyerekét; luba andma millekski engedélyt ad vmire; kellelegi tuld andma tüzet ad vkinek; raha jäätise jaoks andma pénzt ad fagylaltra; hoogu andma lendületet ad; käsku andma parancsot ad; haigele rohtu andma orvosságot ad a betegnek
2. (loovutama) ad ♦ jootraha andma borravalót ad; verd andma vért ad; üürile andma bérbe ad; laenuks andma kölcsönad, kölcsönbe ad, kölcsönöz; altkäemaksu andma lefizet, veszteget, megveszteget, megken, lekenyerez; panen/annan oma pea pandiks, annan selle peale oma pea a nyakamat teszem rá; sõna andma szavát adja
3. (saada võimaldama, osaks saada laskma) ad ♦ materiaalset abi andma anyagi támogatást nyújt; öömaja andma szállást ad vkinek; tööd andma dolgoztat, foglalkoztat; abi andma segítséget nyújt; armu andma kegyelmez, megkegyelmez; teada andma kellelegi hírül ad vkinek, tudat vkivel
4. (karistusena, ergutusena osaks saada laskma) ♦ poisile vitsa v vitsu andma megbotoz vkit; kellelegi rihma andma szíjat hasít vkinek a hátából; kellelegi kõrvakiilu andma pofont lemér vkinek
5. (tekitama, esile kutsuma, põhjustama) ad ♦ põhjust andma okot ad vmire; lootust andma reményt nyújt; starti andma indít
6. (endast eraldades) ereszt ♦ riie annab värvi a szövet ereszti a színét
7. (tootma, produtseerima) ad ♦ saaki andma megterem
8. (teatavaks tegema, teatama) megad ♦ mõtlemisainet andma elgondolkodtat; õpetusi andma megadja az utasításokat; luba andma engedélyez, megadja az engedélyt; hinnangut andma ítélkezik; korvi andma kellelegi kikosaraz vkit; informatsiooni andma informál, tudósít; kinga andma kellelegi kirúg vkit; esitatud küsimusele vastust andma megadja a választ a feltett kérdésre
9. kõnek (lööma, virutama, tulistama) ♦ kellelegi korralikult kere peale andma elhúzza/elhegedüli/elrántja vkinek a nótáját
10. (korraldama, pakkuma, õpetama) ad ♦ koor andis kontserdi a kórus kocnertet adott

irduma <'irdu[ma 'irdu[da 'irdu[b 'irdu[tud 27 v>
1. (lahti tulema) elszakad, leválik ♦ koor on tüve küljest irdunud a kéreg levált törzsről
2. (lahku lööma) eltavolodik, elszakad ♦ tegelikkusest irduma eltávolodik a valóságtól; elust irdunud inimene az élettől eltávolodott ember

kest <k'est kesta k'esta k'esta, k'esta[de k'esta[sid_&_k'est/i 22 s> (kattekiht) burok; (koor) héj; (kile) hártya; (esemel) burkolat, tok ♦ kaitsekest védőburok; kitiinkest zool kitinváz; kõvakest anat ínhártya; limaskest anat nyálkahártya; paberossikest cigarettapapír; padrunikest patronhüvely; rakukest biol sejtfal; sarvkest anat szaruhártya; vikerkest anat szivárványhártya; võrkkest anat recehártya; kuuli kest a lövedék tokja; madu vahetab kesta a kígyó levedli bőrét

koor1 <k'oor koore k'oor[t k'oor[de, koor[te k'oor[i 13 s>
1. (puul) héj, kéreg ♦ apelsinikoor narancshéj; banaanikoor banánhéj; kartulikoored krumplihéj; maakoor geol földkéreg; munakoor tojáshéj; puukoor a fa kérge; pähklikoor dióhéj; sibulakoored hagyma héja; sidrunikoor citromhéj; õunakoor az alma héja; arbuusi koor dinnyehéj; koorega sööma héjastul eszi; koorega keedetud kartulid héjában főtt krumpli; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó
2. (piima rasvakiht) tejszín; (hapukoor) tejföl ♦ rõõsk koor tejszín; kohvikoor kávétejszín; vahukoor tejszínhab; pannkoogid [hapu]koorega palacsinta tejföllel
■LS: koore+ mets
koore+ (piima rasvakihiga seotud) ♦ koorejäätis tejszínes fagylalt; koorekohv tejszínes kávé; koorepulber tejszínpor

koor2 <k'oor koori k'oori k'oori, k'oori[de k'oori[sid_&_k'oor/e 22 s> (laulukollektiiv, kooripartii, läbisegi hääled) kórus, énekkar ♦ kammerkoor kamarakórus; kirikukoor egyházi énekkar, templomi kórus; lastekoor gyermekkórus; meeskoor férfikar; naiskoor női kórus; pasunakoor kõnek fúvószenekar; poistekoor fiúkórus; segakoor vegyeskar; koori juhatama énekkart vezényel; kooris laulma kórusban énekel; kooris vastama kórusban válaszol
■LS: koori+ ♦ koorijuht karvezető, kórusvezető, karnagy; koorikultuur kórusművészet; koorilaul kardal, karének; koorimuusika kórusmuzsika; kooriproov kóruspróba; kooriteos kórusmű

koor3 <k'oor koori k'oori k'oori, k'oori[de k'oori[sid_&_k'oor/e 22 s> arhit (altariruum) szentély; (rõdu, millel paikneb orel, oreliväär) kórus

koorik <koorik kooriku kooriku[t -, kooriku[te kooriku[id 02 s>
1. (koor, kooruke) héj, kéreg, hártya; (haaval) var, heg ♦ jääkoorik jéghártya, jégkéreg; leivakoorik kenyérhéj; soolakoorik sókéreg; öökülm tõmbas lumele kooriku peale az éjszakai fagytól kéreg lett a havon; tardumisel tekib laavale koorik ahogy hűl a láva, megkérgesedik; haavale on tekkinud koorik var keletkezett a seben
2. zool (kitiinkest) kitinpáncél
3. tehn, ehit (kõverpinnaline tarind) héjszerkezet ♦ võlvkoorik ehit boltozat, íves héjszerkezet; koorikute teooria héjelmélet, membránelmélet, héjszerkezetek elmélete

muna <muna muna muna -, muna[de muna[sid_&_mun/e 17 s>
1. (valminud munarakk koos teda ümbritsevate kestadega, linnumuna kui toiduaine) tojás ♦ värsked munad friss tojások; toores muna nyers tojás; keedetud muna főtt tojás; kõvaks keedetud muna keménytojás; pehme muna lágy tojás; kanamuna tyúktojás; mädamuna romlott tojás; pardimuna kacsatojás; praemuna, praetud muna tükörtojás; sipelgamuna hangyatojás; mune vahustama tojást felver habnak; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó; munadel kõndima tojástáncot jár
2. piltl (miski munajas) tojásdad ♦ kastanimuna gubacs; silmamuna anat szemgolyó; šokolaadimuna, šokolaadist muna csokoládétojás, csokitojás
3. kõnek (munand) here
■LS: muna+ ♦ munakollane tojássárgája, a tojás sárgája; munakoor tojáshéj, a tojás héja; munalõikur tojásszeletelő; munapuder kok tojásrántotta; munarakk biol petesejt; munaroog omlett, tojásrántotta; munatoit tojásétel; munatops tojástartó; munavalge tojásfehérje, a tojás fehérje; munavõi (vajas) tojáskrém

orel <orel oreli oreli[t -, oreli[te orele[id 02 s> orgona ♦ elektriorel elektromos orgona; oreli võimsad helid az orgona erőteljes hangja; orelit mängima orgonál; mängis orelil koraale korálokat játszott az orgonán; koor laulis oreli saatel a kórus orgonakísérettel énekelt
■LS: orel+ ♦ orelpunkt muus orgonapont
oreli+ ♦ orelikapp orgonaszekrény; orelikontsert orgonakoncert; orelikunstnik orgonaművész; orelilõõts orgonafújtató; orelimeister orgonakészítő; orelimuusika orgonaszó; orelimäng orgonajáték; orelimängija orgonajátékos, orgonista; oreliviled orgonasípok

pool2 <p'ool poole p'ool[t p'ool[de, pool[te p'ool[i 13 num, s>
1. num (murdarv üks kahendik) fél; (millegagi võrreldes kaks korda) fele ♦ kaks ja pool két és fél; pool miljonit félmillió; kell on pool kaksteist fél tizenkettő van; rong tuleb poole viie paiku a vonat fél öt körül/táján jön; püksid maksavad poole vähem kui pintsak a nadrág fele annyiba kerül mint a kabát
2. num (hulgalt, koguselt üks kahendik tervikust) fél ♦ pool liitrit piima fél liter tej; pool leiba fél kenyér; viis ja pool aastat öt és fél év; poole koormusega fél megterheléssel; pooltel õpilastel oli töö tegemata a tanulók felének nem lett kész a feladata; töötab poole kohaga fél állású, félállásban dolgozik; parem pool muna kui tühi koor piltl ha ló nincs, a szamár is jó
3. num (keskkoht, keskpaik) fél ♦ lipp on pooles vardas a zászló félárbocon van; poole sääreni seelik féllábszárig érő szoknya; luges poole ööni éjfélig olvasott
4. s (millegi kaheks jaotatava üks osa) rész, fél ♦ suurem ja väiksem pool a nagyobbik és a kisebbik rész; kontserdi teine pool a koncert második része/fele; möödunud sajandi teisel poolel a múlt század második felében; ta andis pool õuna mulle a fele almát nekem adta
5. s (külg, üks vastastest) fél; (ühetaolistest esemetest koosneva eseme üks osa) oldal ♦ tee vasak pool az út bal oldala; poolte kokkulepe jur a felek közös megegyezésével; õigus on meie poolel az igazság a mi oldalunkon van; kahe poolega uks szárnyas ajtó; tugevam pool az erősebb nem

professionaalne <profession'aalne profession'aalse profession'aalse[t -, profession'aalse[te profession'aalse[id 02 adj>
1. ([elu]kutseline) hivatásos, profi, professzionális ♦ professionaalne koor hivatásos kórus
2. (meisterlik) profi, szakszerű ♦ tõeliselt professionaalne ajakirjanik igazi profi újságíró

rõõsk <r'õõsk rõõsa r'õõska r'õõska, r'õõska[de r'õõska[sid_&_r'õõsk/u 22 adj, s> (hapendamata, värske, värskendav) friss ♦ rõõsk koor tejszín; rõõsk piim friss tej

tühi <tühi tühja t'ühja t'ühja, t'ühja[de t'ühja[sid_&_t'ühj/e 24 adj, s>
1. adj üres ♦ tühi pangaarve üres bankszámla; tühi rahakott üres pénztárca; tühi vihik üres füzet; tühjad lahtrid üres rovatok; tühi maja üres ház; tühi pilk piltl üres tekintet; tühjaks jääma megüresedik; joob klaasi tühjaks kiissza a poharat; tühjalt kohalt alustama piltl a nulláról kezdi; kõht on tühi {kellel} üres a hasa; seda rohtu ei tohi võtta tühja kõhuga ezt a gyógyszert nem szabad éhgyomorra bevenni; pea on tühi piltl üres a feje; nuttis end tühjaks jól kisírta magát; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó, jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok
2. adj (asjatu, tarbetu, mõttetu, ilmaaegne, sügavama sisuta, tähtsusetu) üres ♦ tühjad lubadused üres ígéretek; tühje lubadusi andma/jagama elhúzza a mézesmadzagot vkinek a szája előtt; tühjad lootused üres remények; tühi loba üres fecsegés/beszéd; tema jaoks on ta tühi õhk szóba sem áll vele; tühi töö kár a benzinért; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; ah, see on tühi asi! no, semmi az!; tühja juttu ajama levegőbe beszél; (see on) tühi-tähi! nem nagy cucc!; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik
3. s (vanapagan, vanatühi) fene, ördög ♦ tühja sest! kibírja!
■LS: tühi+ ♦ tühiasi apróság, semmiség, csekélység, piszlicsár ügy, bagatell (ügy), katonadolog; tühikaal holtsúly; tühikargaja kõnek semmirekellő, szélhámos; tühikäik tehn üresjárat

vahukoor <+k'oor koore k'oor[t k'oor[de, koor[te k'oor[i 13 s> kok (rõõsk, rohkesti võirasva sisaldav koor) tejszín; (vahustatud koor) tejszínhab ♦ lõi vahukoore vahule felverte a tejszínt habbá
■LS: vahu+koore+ ♦ vahukoorekukkel képviselőfánk; vahukooretort habos torta