[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

depoo <dep'oo dep'oo dep'oo[d -, dep'oo[de dep'oo[sid 26 s> tehn (hoiuhoone koos töökodadega); füsiol (verevarula organismis) kocsiszín, járműszín, depó ♦ trammidepoo kocsiszín; tuletõrjedepoo tűzvédelmi állomás, tűzoltóállomás; veduridepoo vonattelep

duett <du'ett dueti du'etti du'etti, du'etti[de du'etti[sid_&_du'ett/e 22 s> muus (kahelaul, kaks lauljat); piltl (kaks koos esinevat v kokkukuuluvat isikut) kettős, duett ♦ duetti laulma kettőst énekel

ei <'ei adv; 'ei 'ei 'ei[d -, 'ei[de 'ei[sid 26 s>
1. (eitussõna, annab lausele eitava sisu) nem, sem, nincs(en) ♦ ma ei tea nem tudom; ei sobi nem illik; isa ei ole kodus (az) apa nincs otthon; see ei ole tõsi ez/az nem igaz; sellest ei tule midagi head ebből semmi jó nem származik; kui ei, siis ei ha nem, hát nem; kas tuled või ei? jössz vagy nem?; ei sina ega mina se te, se én; kas sa ei kuule? nem hallod?
2. (eitab järgnevat sõna) se(m) ♦ ei iialgi semmikor, sose(m), sohasem, soha; ei midagi erilist semmi különös
3. (jaatavas lauses soovi v küsimuse esitamisel) ne ♦ kas me ei läheks täna õhtu kinno? ne menjünk moziba ma este?
4. (koos sidesõnaga ega) se(m) ♦ ei see ega teine se(m) ez, se(m) az

faktuur <fakt'uur faktuuri fakt'uuri fakt'uuri, fakt'uuri[de fakt'uuri[sid_&_fakt'uur/e 22 s> (materjali pinnakoe v töötluse laad); kunst, muus (kunstiteose v helitöö tehnika omapära); maj (saadetud kaupade nimestik koos arvega) faktúra ♦ sile faktuur sima; puidu faktuur fafelület
■LS: faktuur+ ♦ faktuurarve maj faktúra, számla; faktuurpind kunst faktúrás felület
faktuuri+ ♦ faktuuriraamat maj számlakönyv

hulgakesi <hulgakesi adv> csoportosan ♦ üksi on igav, hulgakesi lõbusam egyedül unalmas, csoportosan vidámabb; hulgakesi koos csoportosan együtt

hunt <h'unt hundi h'unti h'unti, h'unti[de h'unti[sid_&_h'unt/e 22 s>
1. zool (Canis lupus) farkas, ordas ♦ hall hunt szürke farkas; emahunt nőstény farkas; metsahunt erdei farkas; stepihunt prérifarkas; huntide ulgumine farkasüvöltés; hunt murdis lamba a farkas megölte a juhot; julge hundi rind on rasvane bátraké a szerencse; hunt lambanahas báránybőrbe bújt farkas; koos huntidega ulguma együtt üvölt a farkasokkal; huntide hulgas tuleb kaasa uluda aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók; näljane kui hunt éhes, mint a farkas; inimene on inimesele hunt ember embernek farkasa; hunt hunti ei murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; ega hunt hunti murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; hundid söönud, lambad terved a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad
2. kõnek (hundikoer) farkaskutya
3. tehn (peenestus-, kohestusmasin) aprító, daráló ♦ kaltsuhunt rongyaprító; linahunt tiló; lihahunt húsdaráló
■LS: hundi+ ♦ hundiauk farkasverem; hundiisu piltl farkasétvágy; hundijaht farkasvadászat; hundikari farkascsorda; hundikurk med farkastorok; hundinahk farkasbőr; hundipüünis farkascsapda; hundirauad csapóvas; hundiseadus piltl farkastörvény; hundiurg farkasodú

jahune <jahune jahuse jahus[t -, jahus[te jahuse[id 10 adj>
1. (jahuga koos v kaetud) lisztes ♦ möldri riided on jahused a molnár ruhája lisztes; pühkis oma jahused käed põlle külge töröld a lsiztes kezed a köténybe; pink sai jahuseks lisztes lett a pad
2. (jahukas, mure) lisztes ♦ jahused kartulid lisztes burgonya

juhuti <juhuti adv> (vahetevahel) néha, alkalmanként ♦ käidi koos juhuti, mitte regulaarselt nem találkoztak rendszeresen, csak alkalmanként

juur <j'uur juure j'uur[t j'uur[de, juur[te j'uur[i 13 s> gyök, tő, gyökér ♦ jäme juur vastag gyökér; peenike juur vékony gyökér; puitunud juur elfásult gyökér; söödav juur ehető gyökér; hambajuur anat foggyökér; idujuur bot csíragyökér; imijuur bot szívógyökér; juuksejuur anat hajgyökér; keelejuur anat nyelvgyökér; kuupjuur mat köbgyök; külgjuur bot oldalgyökér; küünejuur anat körömgyökér; lagritsajuur farm igazi édesgyökér; lisajuur bot járulékos gyökér; narmasjuur bot bojtos gyökér; oksejuur farm hánytató gyökér; palderjanijuur farm macskagyökér; peajuur bot főgyökér; ronijuur bot kapaszkodó gyökér; ruutjuur mat négyzetgyök; sammasjuur bot karógyökér; sõna juur keel szótő; nähtuse ajaloolised juured a jelenség történelmi gyökerei; kõige kurja juur piltl minden gonosz gyökere; umbrohtu koos juurtega välja kitkuma gyökerestől kigyomlálj a gyomot; juurt võtma mat gyököt von; oks ajas juured alla az ág gyökeret eresztett; puu võttis juured alla gyökeret vetett a fa; ta on uues kohas juured alla saanud gyökeret eresztett az új helyen; rahulolematus ajab ta hinges juuri gyökeret vet a lelkében az elégedetlenség; selle traditsiooni juured ulatuvad kaugele ajalukku ennek a hagyománynak a gyökerei a távoli múltba nyúlnak vissza; juurteta inimene gyökerek nélküli ember; juurtega/juurteni välja juurima tövestül kiirt
■LS: juur+ ♦ juurpetersell aiand gyökérpetrezselyem; juurpistik aiand gyökérdugvány; juurseller aiand zellergumó; juursigur aiand cikóriagyökér; juursõna keel tőszó, gyökérszó
juure+ ♦ juurealge bot gyökérkezdemény; juurekael bot tő, gyökérnyak; juurekarv bot gyökérszőr; juurekübar bot gyökérsüveg; juuremugul bot gyökérgumó; juuremärk mat gyökjel; juuremügar bot gyökérgümő; juurenarmas bot hajszálgyökér; juurepess bot, mets (seen Fomitopsis annosa) gyökérrontó tapló; juurerõhk bot gyökérnyomás, gyökérerő; juurevõsu bot gyökérsarj; juurevähk bot, aiand gyökér-daganat

juurima <j'uuri[ma j'uuri[da juuri[b juuri[tud 28 v>
1. (koos juurtega välja võtma) gyökerestől kihúz; (puid, kände) tuskókiszedés ♦ kände juurima kiássa a fatuskót; puid juurima gyökerestől kiszedi/kiszakítja a fát; juurisime raiestiku põllumaaks a gyökerektől megtisztított irtást szántófölddé tettük; juurtega/juurteni välja juurima tövestül kiirt
2. mat (juurt leidma) gyököt von

kaasa1 <k'aasa adv>
1. (ühes, seltsis, koos) együtt ♦ tulen teiega kaasa veletek megyek; võta asjad kaasa vidd magaddal a holmid; sul on raske, tunnen kaasa úgy sajnállak, hogy milyen nehéz neked; õnn kaasa! legyen szerencséd!
2. (märgib ürituses osalemist) ♦ ta on kaasa teinud mitmes filmis több filmben vett részt

kaasa minema (kellega koos, ühes) követ, megy ♦ ta ootab, et sa temaga kaasa läheksid arra vár, hogy kövessél; mänguga kaasa minema veszi a lapot; vooluga kaasa minema sodródik az árral

kaasas <kaasas adv> (ühes, koos, seltsis) együtt; (endaga ühes) -val/-vel ♦ kes sinuga kaasas on? ki van veled?; mul on soojad riided kaasas hoztam magammal meleg ruhát; dokumendid peavad alati kaasas olema mindig kell, hogy nálad legyen a személyi igazolványod; moega kaasas käima halad a divattal

kahas <kahas adv> vt ka kahasse (koos) együtt ♦ maja valmis tal kahas vennaga a házat a testvérével együtt építette

kaks <k'aks kahe k'ahte_&_k'aht k'ahte, k'ahte[de k'ahte[sid 22 num, s>
1. num (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, kellaaja, arvulise järjekorra kohta, koos mees- või kesksoost sõnaga või ilma nimisõnata) két, kettő, kettes ♦ kakskümmend kaks huszonkettő; kahele liita kaks, kaks pluss kaks on neli kettő meg kettő az négy; kaks kolmandikku kétharmad; null koma kaks nulla egész két tized; kaks tuhat kétezer; kaks miljonit két millió; kell kaks kettőkor; kell on pool kaks fél kettő van; kell on kolmveerand kaks háromnegyed kettő van; kaks aastat két év; kaks sõbrannat két barátnő; kaks venda két testvér; lõunasöök kahele ebéd két főre; kahed prillid két szemüveg; kahed püksid, kaks paari pükse két nadrág; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy; kaks korda päevas kétszer naponta; kaks korda vähem kétszer kevesebb; kahel pool teed on majad az út mindkét oldalán házak vannak; raamat ilmus kahes köites a könyv két kötetben jelent meg; kahe sammu kaugusel két lépés távolságban; tramm number kaks kettes villamos; see jäägu meie kahe vahele ez köztünk maradjon; {mida} kaheks tükiks lõikama két részre vág; tee hargnes kaheks az út kettévált; kahe jalaga maa peal seisma két lábbal áll a földön; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni; kahe tule vahel két tűz között
2. s (number 2, hinne, mängukaart) kettes ♦ poiss sai matemaatikas kahe a fiú kettest kapott matematikából
■LS: kahe+ ♦ kaheaeruline kétevezős; kahedimensiooniline kétdimenziós; kahefaasiline kétfázisú; kahehäälne muus kétszólamú; kaheistmeline kétüléses; kahekihiline kétrétegű; kahekilomeetrine kétkilométeres; kahekilone kétkilós; kahekorruseline egyemeletes, kétszintes; kaheköiteline kétkötetes; kahepoolne kétoldalú; kaheliitrine kétliteres; kahelööviline ehit kéthajós; kahemastiline kétárbocos; kahemeetrine kétméteres; kahenädalane kéthetes, kétheti; kahepalline (tuul) kettes erősségű (szél); kahepooluseline el kétpólusú; kaheprotsendiline kétszázalékos; kaheosaline kétrészes; kahepäevane kétnapos, kétnapi; kaherattaline kétkerekű; kahetipuline kéthegyű; kahesilindriline tehn kéthengeres; kahesuunaline Kétirányú; kaheteljeline tehn kéttengelyű; kahetolline kétinches; kahetonnine kéttonnás; kahetunnine kétórányi; kahevahetuseline két műszakos; kahevalentne keem két vegyértékű, kétértékű

kamal <kamal kamalu kamalu[t -, kamalu[te kamalu[id 02 s> (mõlemad peod koos) marék, marok ♦ turist joob allikast kamaluga vett a kiránduló a forrás vizét marékból issza; kamalutäis maréknyi

kana <kana kana kana -, kana[de kana[sid_&_kan/u 17 s>
1. (kodulind, mitme muu kanalise emaslind) tyúk ♦ must kana fekete tyúk; kirju kana tarka tyúk; hauduja kana kotlóstyúk; hea muneja kana jól/sokat tojó tyúk; poegadega kana tyúkanyó; faasanikana fácántyúk; kodukana (1) házityúk; (2) piltl tyúk; lihakana hústyúk; metsisekana, mõtusekana a fajd tyúkja; kanu kasvatama v pidama tyúkot nevel/tart/tenyészt; kanad kaagutavad v kõõrutavad a tyúkok kotkodácsolnak; kana muneb a tyúk tojik; kana haub [mune] a tyúk kotlik; kanadele meeldib õrrel istuda a tyúkok szeretnek rudakon ülni; kanadega tõusma a tyúkokkal kel; läheb koos kanadega magama piltl a tyúkokkal fekszik (le); tormab nagu peata kana futkos, mint a kerge birka; meil on veel üks kana kitkuda még elintézetlen dolgaink vannak egymással; pime kana leiab ka tera vak tyúk is talál szemet
2. (toiduna) csirke ♦ praetud kana rántott csirke, sült csirke
■LS: kana+ ♦ kanaaed tyúkudvar; kanafarm tyúkfarm; kanafilee kok csirkefilé; kanakarri kok currys csirkeragú; kanasulg tyúktoll; kanakasvatus tyúktenyésztés; kanarinnafilee kok csirkemellfilé; kanamuna tyúktojás; kanapraad sült csirke; kanapuljong tyúkhúsleves; kanarind med tyúkmell; kanakoib csirkecomb; kanasupp tyúkhúsleves; kanasõnnik tyúkszar

kari2 <kari karja k'arja k'arja, k'arja[de k'arja[sid_&_k'arj/u 24 s>
1. (kariloomad) állatállomány, jószág; (karjatatavad loomad, koos elavate loomade, lindude rühm) csorda, nyáj, falka ♦ hanekari libafalka; hobusekari ménes; hundikari farkasfalka; kitsekari (kecske)nyáj; koerakari kutyafalka; lambakari birkanyáj; lehmakari tehéncsorda, gulya; linnukari baromfi; seakari (disznó)konda; tõukari tenyészállomány; veisekari barom, tehéncsorda, gulya, csorda; karja pidama állatokat tart; karja hoidma nyájat őriz; karjas käima bojtárkodik, pásztorkodik
2. (hulk, summ, parv inimesi) falka ♦ lastekari egy falka gyerek
■LS: karja+ ♦ karjafarm szarvasmarhatartó gazdaság, tehenészet; karjakoer pásztorkutya; karjaõu gazdasági udvar

kas <k'as adv>
1. (küsisõna) vajon, -e ♦ kas teate? tudjátok-e?; kas tõesti? csak nem?; kas ta tuleb? vajon eljön? vajon eljön-e?; kas te tõesti tahate seda? tényleg ezt akarjátok?; kas lähed või ei? mész vagy nem?; kas ei või jaa? vagy nem, vagy igen?; kas nüüd või mitte kunagi most vagy soha
2. (väljendab käsku, keeldu, pahameelt, imestust) ♦ kas te jätate järele! hagyjátok abba!, nem hagynátok abba?
3. (koos sõnaga või: isegi, vähemalt, näiteks) akár ♦ ootan sind kas või õhtuni akár estig várlak

kasukas <kasukas kasuka kasuka[t -, kasuka[te kasuka[id 02 s>
1. bunda ♦ lühike kasukas rövid/kurta bunda; karusnahkne kasukas szőrmebunda; lambanahast v lambanahka v lambanahkne kasukas juhbőr-bunda; hundinahast v hundinahka v hundinahkne kasukas farkasbunda; karakullkasukas perzsabunda; lastekasukas gyerek bunda; pihtkasukas, poolkasukas félbunda, ködmön
2. (looma karvkate koos nahaga) szőrme ♦ rebase talvine kasukas a róka téli bundája
■LS: kasuka+ ♦ kasukakoi zool (Tinea pellionella) szűcsmoly

kinnistu <kinnistu kinnistu kinnistu[t -, kinnistu[te kinnistu[id 01 s> (krunt koos hoonetega) ingatlan ♦ kinnistu pindala ingatlan területe; kinnistu omanik ingatlantulajdonos

kitsalt <k'itsalt adv>
1. (kitsast ala hõlmavalt, piiratult) egyoldalúan, megszorítóan ♦ kitsalt tõlgendama megszorítóan értelmez
2. (tihedalt, kokkusurutult) szűken ♦ elavad kitsalt koos egymással szűken összezárva élnek
3. (kokkuhoidlikult) szerényen ♦ raha oli vähe, elati võrdlemisi kitsalt kevés pénzük volt,szegények voltak

kleepuma <kl'eepu[ma kl'eepu[da kl'eepu[b kl'eepu[tud 27 v>
1. (millegi külge, kuhugi) ragad, tapad ♦ savi on saabaste külge kleepunud a sár a csizmámra ragadt; särk kleepub ihu külge az ing a hátához tapad
2. (kleepja ainega koos olema) ragad ♦ mu juuksed kleepusid higist laubale a hajam az arcomra tapadt a verejtéktől

kobar <kobar kobara kobara[t -, kobara[te kobara[id 02 s>
1. (viljade v õite kogum) fürt ♦ sirelikobar egy fürt orgona; sõstrakobar egy fürt ribizli; viinamarjakobar szőlőfürt, egy fürt szőlő
2. bot (harunemata peateljega õisik) fürtvirágzat
3. (esemete, inimeste, loomade kogum) fürt ♦ mesilaste kobar a méhek fürtje; reisijad seisavad trammis kobaras koos fürtben lógnak az utasok a villamoson

kodukolle <+kolle k'olde kolle[t -, kolle[te k'olde[id 06 s>
1. (tule- v küttekolle) tűzhely
2. piltl (kodu koos lähedaste inimestega) otthon ♦ minu kallis kodukolle édes otthonom

koguma <kogu[ma kogu[da kogu[b kogu[tud 27 v>
1. (korjama, kokku koondama) (össze)gyűjt, (össze)szed, gyűjt(öget); (julgust, jõudu) erőt vesz magán ♦ ravimtaimi koguma gyógynövényt gyűjt; mõtteid koguma piltl összeszedi a gondolatait
2. (raha, varandust tagavaraks) gyűjt; (pisut, lisaks, juurde) halmoz; (vähehaaval) összeszed
3. (koos pronoomeniga end v ennast: enesevalitsust tagasi saama) összeszedi magát
■LS: kogumis+ ♦ kogumiskarp gyűjtőpersely; kogumiskirg gyűjtőszenvedély; kogumispunkt gyűjtőpont

koopereerima <kooper'eeri[ma kooper'eeri[da koopereeri[b koopereeri[tud 28 v> (koos toimima, kooperatiivsetel alustel ühendama) kooperál

koos1 <k'oos adv, prep>
1. adv (ühe rühmana, tervikuna, ühiselt, üheskoos, lähestikku) együtt ♦ kellegagi koos együtt vkivel; nad elavad koos együtt élnek; kõik on koos mindenki itt van; õnnega koos Micsoda mázlija van!
2. adv (millegagi kaetud, määrdunud) ♦ kingad on poriga koos sáros a cipő
3. prep [komit] (ühes, samaaegselt) vmivel/vkivel együtt ♦ tõusen hommikul koos päikesega együtt kelek a nappal

koos2 <k'oos koosi k'oosi k'oosi, k'oosi[de k'oosi[sid_&_k'oos/e 22 s> (kurss) irány

koos elama együtt él

kord2 <k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (märgib millegi toimumise korduvat ajamomenti, koos arvsõnaga osutab võrdlevalt millegi suurenemisele v vähenemisele) -szor/-szer/-ször ♦ kord aastas egyszer évente; kaks korda kuus kétszer havonta; viis korda nädalas ötször hetente; mitu korda järjest többször egymás után; esimest korda először, első ízben; eelmisel korral múltkor; mitte kordagi egyetlenegyszer sem, egyszer sem; korraga hakkas sadama egyszer csak elkezdett esni az eső; kord nelja aasta tagant négy évente; nägin teda viimast korda mais utoljára májusban láttam; olen seal käinud kahel korral kétszer jártam ott; ta käis siin mitmel korral többször is itt járt; mitmendat korda sa seda raamatut loed? hányadszor olvasod azt a könyvet?; kolm korda väiksem háromszor kisebb; kaks korda kaks on neli kétszer kettő az négy
2. (juht, puhk) alkalom, eset ♦ sel korral ez alkalommal
3. (järjekord, järg) sor ♦ kelle kord? ki következik?

kuristama <kurista[ma kurista[da kurista[b kurista[tud 27 v>
1. (kudrutama) turbékol ♦ kaks tuvi kuristavad koos a két galamb együtt turbékol
2. (kurku loputama) gargarizál, gurgulázik

kõige <kõige adv, prep>
1. prep [komit] (koos, ühes, tükkis) -stul/-stül ♦ heitis kõige riietega sängi ruhástul feküdt le
2. adv (ülivõrde moodustamisel) a leg ♦ kõige ilusam lill a legszebb virág; elab kõige kaugemal ő lakik a legmesszebb

kärbsemust <+m'ust musta m'usta m'usta, m'usta[de m'usta[sid_&_m'ust/i 22 adj, s>
1. s légypiszok ♦ aken on kärbsemustaga koos az ablak tele van légypiszokkal
2. adj (kärbsemustaga koos) légypiszkos ♦ kärbsemust elektripirn légypiszkos körte

küljekuti <küljekuti adv> (külgepidi koos, kõrvuti) oldalt ♦ seisime küljekuti oldalt álltunk

lakkama <l'akka[ma laka[ta l'akka[b laka[tud 29 v>
1. (lõppema, järele jääma) abbamarad, (meg)szűnik, eláll, megáll ♦ vihm lakkas abbamaradt az eső, elállt az eső
2. (koos ma-infinitiivi elatiiviga: lõpetama, järele jätma) abbahagy ♦ laps lakkas nutmast a gyerek abbahagyta a sírást; ta lakkas töötamast abbahagyta amunkát

laps <l'aps lapse l'as[t -, las[te l'aps[i 14 s> gyerek, gyermek ♦ vastsündinud laps csecsemő; vallatu laps rakoncátlan gyerek; lasteaialaps óvodás; lastekodulaps állami gondozott; linnalaps városi gyermek; vallaslaps házasságon kívüli gyermek; võõraslaps mostohagyerek; lapsest saadik gyerekkora óta; lapsena gyerekkorában; ta ootab last gyereket vár; tal sündis laps gyermek született neki; ema imetab v toidab last anya szoptatja a gyerekét; oma aja lapsed a kor gyermekei; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti
■LS: lapse+ ♦ lapseiste gyerekülés; lapsekäru gyermekkocsi; lapselukk gyerekzár; lapsevanker babakocsi
laste+ ♦ lastearst gyermekgyógyász, gyermekorvos; lastehaigla gyermekkórház; lasteiste gyermekülés; lastejalatsid gyermekcipő; lastekaitse gyermekvédelem; lastekeel dajkanyelv; lastekirjandus gyermekirodalom; lastekirjanik gyermekíró; lastekodu árvaház, gyermekotthon; lastekoor gyermekkórus; lastepsühholoogia gyermekpszichológia; lastepäevakodu napközi, napközi otthon; lasteraamat gyerekkönyv; lasterõivad gyerekruha; lastesaade gyermekműsor, gyerekműsor; lastesõim kisdedóvó, bölcsőde; lastešampoon babasampon; lastetoetus családi pótlék; lastevoodi gyermekágy, kiságy

lubjane <lubjane lubjase lubjas[t -, lubjas[te lubjase[id 10 adj> (lubjaga koos) meszes

lõdvalt <lõdvalt adv> (lõdvana, pingetuna, nõrgalt ühendatuna, halvasti koos püsivana) lazán ♦ ta käsi ripub lõdvalt alla lazán lelógatja a kezét

maailm <+'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s>
1. (kogu olemasolev mateeria, universum v selle osa) világ
2. (maakera koos kõige sellel eksisteerivaga, Maa piirkond) világ ♦ maailma rahvastik a világ népessége; reisib mööda maailma ringi bejárja a világot; see pole maailmalõpp ez nem a világ; maailm on väike kicsi a világ; ümbermaailmareis világkörüli út; maailma naba a világ közepe; ta arvab, et on maailma naba azt hiszi, hogy ő a világ közepe; laia maailma minema világgá megy
3. (keskkond, miljöö, maailma rahvas, üldsus, mingil ühisel alusel moodustuv ühiskond v [inimeste] rühm, vaimse elu ring) világ ♦ kadunud maailm letűnt világ; ingliskeelne maailm angol nyelvű világ; antiikmaailm antik világ, görög-római világ; filmimaailm filmvilág; rahamaailm pénzvilág; tundemaailm érzelemvilág, érzelmi világ, érzésvilág; vaimumaailm szellemvilág; ärimaailm üzleti világ; taimede maailm növényvilág; ta elab omas maailmas külön világban él; kogu maailmale rääkima világgá kürtöl; kellegi maailm variseb kokku egy világ dől/omlik össze vkiben
4. (ainult nominatiivis) kõnek (suur hulk, väga, ilmatu palju) bőven ♦ meil on neli tuba, ruumi maailm négy szobánk van, van bőven hely
■LS: maa+ilma+ ♦ maailmaajalugu világtörténelem, világtörténet; maailmaesietendus világpremier; maailmajagu világrész; maailmakaart világtérkép; maailmakaubandus világkereskedelem; maailmakeel világnyelv; maailmakirjandus világirodalom; maailmakodanik világpolgár; maailmakord világrend; maailmakuulus világhírű; maailmakõiksus világmindenség, világegyetem; maailmalinn világváros; maailmalõpp világvége; maailmamajandus világgazdaság; maailmameister világbajnok; maailmameistrivõistlused világbajnokság; maailmanurk világtáj; maailmanägemine világlátás; maailmanäitus expó, világkiállítás; maailmaparandaja világboldogító; maailmapilt világkép; maailmapoliitika világpolitika; maailmareligioon világvallás; maailmarekord világcsúcs, világrekord; maailmariik világbirodalom, világhatalom; maailmaruum űr, világűr, világmindenség; maailmarändur világjáró; maailmasõda világháború; maailmasündmus világesemény; maailmatase világszínvonal; maailmaturg maj világpiac; maailmaturuhind maj világpiaci ár; maailmavaade világnézet; maailmavalitsemine világuralom; maailmavalu világfájdalom

mahlane <mahlane mahlase mahlas[t -, mahlas[te mahlase[id 10 adj>
1. ([rohkelt] mahla sisaldav) lédús, zamatos, szaftos ♦ mahlased marjad lédús bogyók
2. (mahlaga koos, mahlaga määrdunud) leveses

maja <maja maja maja m'ajja, maja[de maja[sid_&_maj/u 17 s> (hoone, pere koos oma hoonete v ruumide ja majapidamisega, asutus) ház ♦ kõrge maja magas ház; madal maja alacsony ház; mitmekorruseline v paljukorruseline maja emeletes ház; aiamaja kerti ház; elumaja lakóház; eramaja családi ház; kivimaja kőház; koolimaja iskolaépület; kultuurimaja kultúrház, művelődési ház; moemaja modellház; naabermaja szomszédház; nurgamaja sarokház; palkmaja, palkidest maja rönkház; puumaja faház; ridamaja sorház; talumaja parasztház; sünnimaja szülőház; sünnitusmaja szülészeti és nőgyógyászati klinika; palvemaja imaház; täismaja telt ház; üürimaja bérház; vangimaja fogház; korda majja lööma rendet csinál/tesz; majast majja käima házról házra jár
■LS: maja+ ♦ majaase házhely; majaehitus házépítés; majanaaber házbeli; majanumber házszám; majaomanik háztulajdonos; majaperemees (1) háziúr; (2) házigazda; majaperenaine (1) háziasszony; (2) gazdasszony; majapidamine háztartás; majarahvas háziak, háznép; majaseen korhadás; majasikk zool (puidukahjur Hylotrupes bajulus) házicincér; majatarbed háztartási cikkek; majateenija mindenes; majavein a ház bora; majavamm bot (majaseene liik Serpula lacrymans) házigomba; majavanem házfelügyelő, házmester; majaämblik zool (Tegenaria domestica) házi zugpók

majapidamine <+pidamine pidamise pidamis[t pidamis[se, pidamis[te pidamis/i 12 s>
1. (majandamine) gazdálkodás
2. (põllumajanduslik maavaldus koos juurdekuuluvaga) gazdaság ♦ talumajapidamine parasztgazdaság; väikemajapidamine kisgazdaság; majapidamist juhtima háztartást vezet
3. (kodu eest hoolitsemine) háztartás
■LS: maja+pidamis+ ♦ majapidamishoone gazdasági épület; majapidamiskulud háztartási kiadások; majapidamisriist háztartási eszköz; majapidamistarbed háztartási cikkek; majapidamistööd háztartási munka, házimunka

manus <manus manuse manus[t -, manus[te manuse[id 09 s (hrl pl)> (juurdekuuluv v lisatav ese, osis, aine, lisand) csatolmány, tartozék, melléklet; info (koos elektronposti sõnumiga saadetav kinnistunud fail) csatolmány

mapp <m'app mapi m'appi m'appi, m'appi[de m'appi[sid_&_m'app/e 22 s> (kaaned [koos seesolevaga], käepidemeta portfellitaoline ese) mappa ♦ noodimapp kottatartó mappa

matus <matus matuse matus[t -, matus[te matuse[id 09 s>
1. (hrl pl) (surnu ärasaatmine, muldasängitamine) temetés, temetkezés; (talitus) gyászszertartás ♦ ilmalik[ud] matus[ed] polgári temetés; kiriklik[ud] matus[ed] templomi temetés; kirstumatus[ed] koporsós temetés; urnmatus urnás temetés; kellegi matus[t]el käima vkinek a temetésén van
2. arheol (haud, maetud surnu koos kaasapandud esemetega) temetés ♦ põletusmatus arheol hamvasztás
■LS: matuse+ ♦ matusebüroo temetkezési vállalat; matusekoht temetéshely; matusekorraldaja temetésrendező; matusekõne halotti beszéd; matusemeeleolu gyászos hangulat; matuserong gyászmenet; matuserongkäik temetési menet; matusetalitus temetési szertartás; matusetoetus temetkezési támogatás

meene2 <m'eene m'eese m'ees[t -, m'ees[te m'eese[id 10 adj> (meega koos) mézes ♦ meesed sõrmed mézes újjak

mitmekesi <m'itmekesi adv> (mitu koos) többen ♦ mitmekesi te lähete? hányan mentek?

mullane <mullane mullase mullas[t -, mullas[te mullase[id 10 adj> (mullaga koos, mullaga määrdunud) földes

muna <muna muna muna -, muna[de muna[sid_&_mun/e 17 s>
1. (valminud munarakk koos teda ümbritsevate kestadega, linnumuna kui toiduaine) tojás ♦ värsked munad friss tojások; toores muna nyers tojás; keedetud muna főtt tojás; kõvaks keedetud muna keménytojás; pehme muna lágy tojás; kanamuna tyúktojás; mädamuna romlott tojás; pardimuna kacsatojás; praemuna, praetud muna tükörtojás; sipelgamuna hangyatojás; mune vahustama tojást felver habnak; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó; munadel kõndima tojástáncot jár
2. piltl (miski munajas) tojásdad ♦ kastanimuna gubacs; silmamuna anat szemgolyó; šokolaadimuna, šokolaadist muna csokoládétojás, csokitojás
3. kõnek (munand) here
■LS: muna+ ♦ munakollane tojássárgája, a tojás sárgája; munakoor tojáshéj, a tojás héja; munalõikur tojásszeletelő; munapuder kok tojásrántotta; munarakk biol petesejt; munaroog omlett, tojásrántotta; munatoit tojásétel; munatops tojástartó; munavalge tojásfehérje, a tojás fehérje; munavõi (vajas) tojáskrém

murdvargus <+v'argus v'arguse v'argus[t v'argus[se, v'argus[te v'argus/i_&_v'arguse[id 11_&_09 s> (vargus koos sissemurdmisega) betöréses lopás

mädane <mädane mädase mädas[t -, mädas[te mädase[id 10 adj> (mäda sisaldav v eritav) fekélyes, gennyes; (mädast määrdunud, mädaga koos) rothadt ♦ mädane haav fekélyes seb; mädane põletik gennyes gyulladás

naa <n'aa adv, interj>
1. adv (väljendites koos sõnaga nii) úgy, emígy; (eituse puhul) úgy ♦ täna nii ja homme naa ma így, holnap úgy; kord nii, kord naa egyszer így, másszor úgy; ei nii ega naa polnud hea sem így, sem úgy nem volt jó
2. adv kõnek (nii, nõnda) így
3. interj (noo, noh) na ♦ naa, või sina juba tagasi! na, már vissza is jöttél!
4. interj (nõõ) na

naamoodi <+m'oodi adv> kõnek
1. (niimoodi) úgy ♦ või siis naamoodi on lood! hát úgy vannak a dolgok!
2. (koos sõnaga niimoodi: teistmoodi) úgy ♦ räägib kord niimoodi, kord naamoodi egyszer így, másszor úgy beszél

naapidi <+pidi adv> (koos sõnaga niipidi: teistpidi, teisiti) úgy ♦ olen seda asja kaalunud niipidi ja naapidi meghánytam-vetettem a dolgot

naasugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj> kõnek
1. (niisugune) amolyan, olyan ♦ ega ta mõni naasugune ole ő nem olyan
2. (koos sõnaga niisugune: teistsugune) olyan ♦ inimesi on niisuguseid ja naasuguseid ember van ilyen is, meg olyan is

naaviisi <+v'iisi adv> kõnek
1. (niiviisi) úgy, amúgy ♦ või naaviisi on lood hát így vannak a dolgok
2. (koos sõnaga niiviisi: teistviisi, teisiti) úgy ♦ seda võib teha niiviisi ja naaviisi ezt ehet így is, úgy is csinálni

nemad pl <nema[d nen[de n'e[id, nen[desse nen[des nen[dest nen[dele nen[del nen[delt nen[deks nen[deni nen[dena nen[deta nen[dega; sg tema 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; nad pl <n'a[d nen[de n'e[id, n'e[isse n'e[is n'e[ist n'e[ile n'e[il n'e[ilt n'e[iks; sg ta 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> ők ♦ nemad kolmekesi ők hárman; nad on kõik siin mind itt vannak; see pole nende asi nem az ő dolguk; ma pole nende peale pahane nem vagyok mérges rájuk; nende arvates szerintük; ma usaldan neid megbízom bennük; olen neis pettunud csalódtam bennük; tahtsin nendele v neile rõõmu valmistada örömet akartam szerezni nekik; neil tuleb minema hakata menniük kell; küsi neilt nõu kérj tőlük tanácsot; ilma nendeta ma ei lähe nélkülük nem megyek; töötan nendega koos együtt dolgozom velük

niit1 <n'iit niidi n'iiti n'iiti, n'iiti[de n'iiti[sid_&_n'iit/e 22 s> cérna, cérnaszál ♦ jäme niit vastag cérna; peenike niit vékony cérna; linane niit lenfonál; klaasniit üvegfonál; seeneniit bot gombafonal; tikkimisniit hímzáfonál; õmblusniit varrócérna; ämblikuvõrkude pikad niidid a pókháló vékony szálai; niiti nõelasilmast läbi ajama áthúzni a cérnát a tű fokán; kõik niidid jooksevad siia kokku minden szál itt fut össze; tal on juustes juba hõbedasi niite már arany szálak vannak a hajában
■LS: niidi+ ♦ niidijupp egy szál cérna; niidikera cérnagombolyag; niidirull (1) (rullike, millele on keritud niit) egy spulni cérna, spulni; (2) (rull koos niidiga) cérnaguriga; niidivabrik cérnagyár
niit+ ♦ niitnäsa anat fonál alakú szemölcs; niitpeen cérnavékony; niitussid fonalféreg; niitvetikad fonalas algák

nõgi <nõgi n'õe nõge n'õkke, nõge[de nõge[sid 21 s>
1. korom, üszög ♦ must kui nõgi fekete, mint a korom; korstnapühkija käed on nõega koos kormosak a kéményseprő kezei
2. põll (nõgieoste mass) ♦ kõrrenõgi põll szárüszög; kõvanõgi põll kőüszög
■LS: nõe+ ♦ nõekiht, nõekord koromréteg; nõekulp koromszedő lapát; nõekübe koromszemcse
nõgi+ ♦ nõgieos põll üszög spóra; nõgiseen põll üszöggomba

nõgine <nõgine nõgise nõgis[t -, nõgis[te nõgise[id 10 adj> (nõega koos) kormos ♦ sauna nõgised seinad a szauna kormos falai; käed on nõgised kormos a keze

näpp <n'äpp näpu n'äppu n'äppu, n'äppu[de n'äppu[sid_&_n'äpp/e 22 s> (sõrm) ujj ♦ näppu märjaks tegema v niisutama (1) megvizezi az ujját; (2) (süljega) megnyálazza az ujját; pind läks näppu szálka ment az ujjába; mu näpp jäi ukse vahele odazárta az ujját az ajtóval; ära näita näpuga ne mutogass ujjal; lõi näpuga nipsu fricskáz; näpud on värviga koos festékesek az ujjai; vähki süüakse näpu v näppude vahel a rákot kézzel eszik; muna kukkus mul näppude vahelt [maha] kiesett a tojás a kezemből; raamat sattus v puutus v juhtus v jäi mulle [juhuslikult] näppu véletlenül akadt a kezembe ez a könyv; mina pole teda näpugagi puutunud egy ujjal sem értem hozzá; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; tarkust on talle näpuga antud piltl nem áldották meg sok ésszel, nem sok ész szorult bele; näppe kõrvetama/põletama megégeti a kezét (vmivel), megégeti a körmét; kellelegi vastu näppe andma körmére/orrára koppant vkinek; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta

omaette <+'ette adv>
1. (eraldi, teistest eraldatuna) egyedül, saját szakállára, privát, magános, maga, külön-külön; (segamatult, iseendas) egyedül; (endamisi) magában; (atribuudina) különálló ♦ kas lähme koos või igaüks omaette? együtt megyünk, vagy mindenki külön; istub omaette nurgas magányosan ül a sarokban; mitu omaette töörühma több különálló munkacsoport; omaette tuba különszoba; omaette võetuna magában, magában véve, önmagában nézve; igaühel on vajadus omaette olla mindenkinek szüksége van egyedüllétre; räägib omaette magában beszél; vaikne omaette inimene csendes, magános ember
2. (sõltumatult, iseseisvalt) függetlenül, önállóan; (sõltumatu, iseseisev) független, önálló ♦ tuleb omaette, teiste abita toime elboldogul egyedül, más segítsége nélkül; töötab juba omaette már önállóan dolgozik; moodustati omaette riik független államot alapítottak; noored elavad omaette elu a fiatalok önállóan élnek; ta on omaette peremees a maga ura
3. (individuaalselt, spetsiaalselt) egyénileg; (individuaalne, spetsiaalne) egyéni, magán, privát ♦ kas see tuba on sul omaette? ez a te privát szobád?; tal on omaette maja saját háza van
4. (omamoodi) a maga módján; (atribuudina) önmagában ♦ omaette huvitav reis a maga módján érdekes utazás; see ei ole omaette eesmärk ez önmagában véve nem cél; teda nõusse saada oli omaette vägitükk őt meggyőzni már önmagában is hőstett volt

otsakuti <otsakuti adv>
1. (otstega koos) a végénél ♦ kaks köit seoti otsakuti két kötelet összekötöttek a végüknél; voodid on otsakuti [koos] az ágyak egymás végében vannak
2. (üksteise peal v otsas) egymáson, egyik a másikon ♦ tal on kaks mütsi otsakuti peas egyszerre két sapka van a fején
3. (üksteise järele v otsa) egymásután, egyik a másik után ♦ ma võin kas või kaks võistlust otsakuti maha mängida akár két versenyt is játszhatok egymásután

paarima1 <p'aari[ma p'aari[da paari[b paari[tud 28 v>
1. (paarituma) párzik ♦ konnad paarivad kevadel a békák tavasszal párzanak
2. piltl (koos esinema) párosul ♦ neiu ilu paarib tarkusega a lány szépsége bölcsességgel párosul
■LS: paarimis+ ♦ paarimisaeg (1) (loomadel) párzási idő; (2) (lindudel) párzási idő; paarimislaul párzási ének

paaris <p'aaris adv> vt ka paari
1. (paari moodustavalt kahekaupa koos) páros, párban ♦ jalutati paaris párban sétáltak; töötab isaga paaris az apjával párban dolgozik
2. (abielus) házas ♦ nad on juba kümme aastat paaris olnud már tíz éve házasok
■LS: paaris+ ♦ paarisarv páros szám; paariselundid páros szervek; paarisharjutus sport páros gyakorlatok; paarishobune egy pár ló; paarismäng sport páros; paarisriim kirj páros rím; paarissulgjas bot párosan szárnyalt; paaristants kettős, páros tánc; paarisuim zool páros úszó

pasane <pasane pasase pasas[t -, pasas[te pasase[id 10 adj> (pasaga koos) szaros

pesakond <pesak'ond pesakonna pesak'onda pesak'onda, pesak'onda[de pesak'onda[sid_&_pesak'ond/i 22 s> (ühel ajal sündinud ja koos üleskasvanud pojad); piltl (ühe pere laste, harvemini kogu perekonna v suguvõsa kohta) alom, fészekalja, költés

pigine <pigine pigise pigis[t -, pigis[te pigise[id 10 adj>
1. (pigiga koos) szurkos
2. (tume, pigimust) szurokfekete

pissine <pissine pissise pissis[t -, pissis[te pissise[id 10 adj> (pissiga koos) pisis ♦ pissised mähkmed pisis pelenka

pori <pori pori pori p'orri, pori[de pori[sid 17 s> sár ♦ vedel pori latyak; porisse v pori sisse v porri kinni jääma elakad/megfeneklik/megreked a sárban; pori pritsib fröcsög a sár; saapad on poriga koos csupa sár a cipője, a cipő sáros; kedagi porri tallama piltl sárba ránt/tipor vkit; kedagi poriga pilduma piltl vkit sárral dobál
■LS: pori+ ♦ porihall sárszürke; porikärbes döglégy; porilaud sárvédő; poriloik, porilomp pocsolya, tócsa; poriplekk sárfolt; poritiib auto sárhányó; porivaip lábtörlő, autószőnyeg, gumiszőnyeg

põlgama <p'õlga[ma põla[ta p'õlga[b põla[tud 29 v> (üleolevalt, halvasti suhtuma, mitte sallima) megvet, lenéz ♦ nad elasid koos üksteist vihates ja põlates egymást gyűlölve és megvetve éltek együtt

raatsima <r'aatsi[ma r'aatsi[da raatsi[b raatsi[tud 28 v> (hrl koos eitusega: näit kahjutundest, peenetundelisusest v kitsidusest tingituna valmis midagi tegema) van szíve, van lelke, ráviszi a lélek, bír vmit csinálni, meg tud tenni vmit ♦ öö on nii ilus, et ei raatsi magada olyan szép az éjszaka, hogy nem lehet aludni; nad ei raatsinud teineteisest päevakski lahku minna nem bírtak egymástól egy napra sem elválni; kuidas ta raatsis? hogy volt szíve hozzá?, hogy tudta megtenni?; ei raatsi midagi ära visata nem képes semmit eldobni

ramp3 <r'amp rambi r'ampi r'ampi, r'ampi[de r'ampi[sid_&_r'amp/e 22 s>
1. teater (lavapõranda eesserv koos valgustusseadmetega) rivalda, rámpa
2. tehn (kaldtee, pandus) feljáró, rámpa

rannik <rannik ranniku ranniku[t -, ranniku[te ranniku[id 02 s> geogr (rannavöönd koos selle naabruses oleva maismaa ja merega); kõnek (rand) part, partvidék ♦ läänerannik nyugati partvidék; mererannik tengerpart
■LS: ranniku+ ♦ rannikuala partvidék, tengermellék; rannikulinn partvidéki város; rannikulähedane partközeli

roog2 <r'oog r'oo r'oogu r'oogu, r'oogu[de r'oogu[sid_&_r'oog/e 22 s>
1. bot (kõrkja, bambuse vms tugev kõrs) nád; (roostik) nádas ♦ suhkruroog nádcukor; roost katusega suvemaja náddal fedett nyaraló
2. (rood) gerinc ♦ selgroog hátgerinc; sõi kala koos [kõige] rooga ära megette a halat gerincével együtt
■LS: roo+ ♦ rookatus nádfedél; roomatt gyékény; roopadrik, rootihnik nádas

rull <r'ull rulli r'ulli r'ulli, r'ulli[de r'ulli[sid_&_r'ull/e 22 s>
1. kok (täidisega, rullikeeratud) tekercs ♦ singitäidisega hakkliharull sonkával töltött hústekercs; kalarull haltekercs; kohupiimarull túrós tekercs
2. tekst, tehn (alus, millele miski keritakse, keritud materjal [koos alusega]) tekercs ♦ filmirull filmtekercs; kangarull textil tekercs; niidirull, rull niiti spulni, egy spulni cérna; paberirull papírtekercs; tapeedirull, rull tapeeti egy tekercs tapéta
3. (lokirull, papiljott) hajcsavaró
4. (töövahend, valts, rullik) henger ♦ tai[g]narull sodrófa, nyújtófa; teerull úthenger; värvirull festőhenger
5. piltl (trullakas olend) pufók ♦ musirull, musurull pofika; rasvarull pufi
■LS: rull+ ♦ rullbiskviit piskótatekercs, roló, rolád

saabas <saabas s'aapa saabas[t -, saabas[te s'aapa[id 07 s>
1. csizma ♦ naiste saapad női csizma; matkasaapad bakancs; sõdurisaapad katonai bakancs; säärsaapad magas szárú csizma; paneb saapad jalga felhúzza a csizmát; võtab v tõmbab saapad jalast leveti a csizmát; käivad koos nagu sukk ja saabas piltl sülve-főve együtt járnak/vannak, egy húron pendülnek; kellelgi läheb süda saapasäärde piltl vkinek inába száll a bátorsága, savóvá vált a vére
2. piltl (taipamatu, rumal inimene) ♦ loll kui saabas buta, mint az ágyú / a csizmatalp / a tök; buta, mint a föld; okos, mint a tavalyi/tordai kos; buta, mint a segg
■LS: saapa+ ♦ saapakonts csizmasarok; saapaliist sámfa; saapanina csizmaorr; saapapaelad cipőfűző; saapapuhastaja cipőtisztító; saapasulane csizmahúzó, fakutya; saapasäär csizmaszár; saapatald csizmatalp

sadu <sadu saju sadu s'attu, sadu[de sadu[sid 18 s>
1. (sademete langemine) esés; (vihma-) esőzés, eső; (lume-) hóesés ♦ sügisesed sajud őszi esőzések
2. (millegi rohkearvuline lend koos allalangemisega) hullás ♦ lehesadu lombhullás, levélhullás; tähesadu csillaghullás
■LS: saju+ ♦ sajuhoog felhőszakadás; sajuilm csapadékos időjárás; sajuperiood csapadékos évszak; sajupilv esőfelhő

sapine <sapine sapise sapis[t -, sapis[te sapise[id 10 adj>
1. (sapiga koos, sapiga määrdunud) epés
2. piltl (õel, tige) epés, keserű ♦ sapine märkus epés megjegyzés; sapine nali epés tréfa

sarv <s'arv sarve s'arve s'arve, s'arve[de s'arve[sid_&_s'arv/i 22 s>
1. (loomal) agancs, szarv ♦ sarvi ajama agancsát hullatja; jahimaja seinu kaunistasid hiigelsuured sarved a vadászlak falát hatalmas agancsok díszítették; ta jutul pole saba ega sarvi beszédének nincs se sava se borsa; ei saba ega sarvi se füle, se farka; koos saba ja sarvedega piltl szőröstül-bőröstül; härjal sarvist kinni haarama megfogja az eke szarvát; kellelegi (pildistamisel) sarvi tegema szamárfület mutat vkinek; mehele sarvi tegema rhvk felszarvazza a férjét; sarvi pähe saama rhvk szarvakat visel/hord; sarvi maha jooksma rhvk letöri a szarvát; meest sõnast, härga sarvist piltl madarat tolláról, embert barátjáról
2. (sarvest v sarve meenutav ese) kürt ♦ jahisarv vadászkürt; joogisarv szaru; sarve puhuma kürtöt fúj; sarvest jooma szaruból iszik
3. muus kürt
■LS: sarv+ ♦ sarvaine szaru; sarvkamm szarufésű; sarvkiht szaruhártya; sarvloomad szarvasfélék
sarve+ ♦ sarvesai kifli

savine <savine savise savis[t -, savis[te savise[id 10 adj> agyagos; (saviga koos) agyagos ♦ savine muld agyagos talaj; ta käed said saviseks agyagos lett a keze

seas <s'eas postp, adv> (kelle-mille keskel, seltsis, kellegagi koos, osutab keskkonnale, kus midagi esineb, osutab rühmale, mille koosseisu kohta midagi mainitakse) között ♦ meie seas köztünk; muuseas egyebek között; seemnete seas oli ka kive a magok között kövek is voltak

sellegipoolest <+poolest adv> (sellest hoolimata, sellegipärast) mindazonáltal, ennek ellenére, ugyanakkor, mindamellett ♦ abielus nad ei ole, aga elavad sellegipoolest koos nem házasok, de mindazonáltal együtt élnek

seltsis <s'eltsis postp, prep, adv> vt ka seltsi
1. postp [gen]; prep [komit] (kellegi seltskonnas, kellegagi-millegagi koos) társaságban ♦ sõprade seltsis a barátok társaságában
2. (üheskoos) együtt ♦ lapsed on seltsis kasvanud a gyerekek együtt nőttek fel

siit <s'iit adv>
1. (osutab lähemal, kõneleja ligidal olevale kohale) innen ♦ me kolime siit varsti ära hamarosan elköltözünk innen; kao siit! hordd el magad!, pakolj innen!, kotródj innen!, iszkolj (innen)!, eredj innen!, húzz el innen!
2. (osutab koos sõnaga „sealt“ millegi juhuslikumale esinemusele) innen-onnan

sinna <s'inna adv>
1. (osutab kaugemal, kõnelejast eemal olevale kohale, eelnevas tekstis märgitud kohale) oda, arra ♦ ära mine sinna! ne menj oda!; lähen sinna, kuhu tuul viib arra megyek, amerre a szél visz; sinna ja tagasi oda-vissza; sa jätsid mind lihtalt sinna maha te baszottul ott hagytál engem
2. (koos sõnadega „siia“ ja „tänna“) oda ♦ siia ja sinna ide-oda, erre-arra

sitane <sitane sitase sitas[t -, sitas[te sitase[id 10 adj> vulg (sitaga koos) szaros; (sõimusõnana) piszkos, mocskos ♦ sitane töö szar meló; sitased sotsid szaros szocik

soo1 <s'oo interj>
1. (lause alguses esinedes kinnitab nendingut millegi lõpetatuse kohta) na ♦ soo, tänaseks aitab na, mára elég
2. (väljendab millegi teatavaksvõttu, taipamist) vagy úgy
3. (väljendab kahtlust, üllatust) tényleg?
4. (koos sõnaga „jah“ osutab millegi meenumisele) ja igen

suhkrune <s'uhkrune s'uhkruse s'uhkrus[t s'uhkrus[se, s'uhkrus[te s'uhkrus/i_&_s'uhkruse[id 12_&_10 adj>
1. (suhkruga koos) cukros
2. ([suhkur]magus) (meg)cukrozott

sukk <s'ukk suka s'ukka s'ukka, s'ukka[de s'ukka[sid_&_s'ukk/i 22 s> ([naiste] riietusese) harisnya ♦ läbipaistvad sukad átlátszó harisnya; õhukesed sukad vékony harisnya; nailonsukad nejlon harisnya; nupulised sukad bogyós harisnya; suka laba, suka pöid a harisnya feje; paneb v tõmbab sukad jalga felhúzza a harisnyáját; käib sukkis v sukkade väel zokniban jár; (ta on) vait kui sukk néma, mint a hal, meg sem mukkan; käivad koos nagu sukk ja saabas sülve-főve együtt járnak/vannak; nagu sukk ja saabas egy húron pendülnek
■LS: suka+ ♦ sukahoidja harisnyatartó; sukakand harisnya sarka; sukakudumine harisnyakötés; sukapaar harisnya; sukapael harisnyakötő; sukaseen stoppolófa; sukavarras zoknikötőtű

sukkpüksid pl <+p'üks püksi p'üksi p'üksi, p'üks[te_&_p'üksi[de p'üksi[sid_&_p'üks/e 23_&_22? s>, ka sukapüksid (sukad koos püksteosaga) harisnyanadrág ♦ mustrilised sukkpüksid mintás harisnyanadrág

sulepea <+p'ea p'ea p'ea[d -, p'ea[de p'ä[id 26 s> (varrest ja sulehoidjast koosnev kirjutusvahend [ka koos sulega]) toll ♦ võtab sulepea pihku tollat fog/vesz a kezébe

suur <s'uur suure s'uur[t s'uur[de, suur[te s'uur[i 13 adj, s>
1. (esemete, loodusobjektide, nähtuste, elusolendite v nende kehaosade kohta) nagy ♦ suur tänu! nagyon köszönöm!; suur au nagy megtiszteltetés; suur järv nagy tó; suured lained nagy hullámok; suur neljapäev nagycsütörtök; suur varvas nagylábujj; suur vereringe nagy vérkör; suur terts nagyterc; suur teeleht nagy útifű, széles levelű útifű; Suur Vanker astr Nagy Gönc; hiiglasuur, päratusuur, ülisuur óriási; suurel määral nagymértékben; suurt kahju põhjustama nagy kárt okoz; suures osas túlnyomórészt; kella suur osuti az óra nagymutatója; põld on viis hektarit suur a tábla nagysága öt hektár; see mantel on mulle [liiga] suur ez a kabát túl nagy nekem; suuri silmi tegema nagy szemeket mereszt
2. (ajaliselt pikk, pikaajaline, kaua kestev) nagy ♦ suur vahetund koolis nagyszünet iskolában; igatahes on meil ees üks suurem jutuajamine mindenképpen vár ránk egy nagyobb beszélgetés
3. (täiskasvanu, täisealine) felnőtt ♦ suureks kasvama felnő, megnő
4. ([koos eitusega adverbiaalselt:] oluliselt, eriliselt, kuigivõrd) nem nagyon ♦ ma ei saanud asjast suuremat aru nem nagyon értettem belőle
■LS: suur+ ♦ suurettevõte nagyvállalat; suurfeodaal kiskirály; suurhertsog nagyherceg; suurkoovitaja nagy póling; suurlinn nagyváros; suurmaaomanik, suurmaapidaja, suurmaavaldaja földbirtokos; suurmajand nagygazdaság; suurpere nagycsalád; suurriik nagyhatalom; suursaatkond nagykövetség; suurslaalom óriás szlalom; suursündmus nagy esemény; suurtalunik nagygazda, zsírosparaszt; suurtrapp túzok; suurtäht nagybetű; suurtööstus nagyipar; suuruluk nagyvad; suurvarvas nagylábujj; suurvürstinna nagyhercegnő; suuränn nagy halfarkas; suurüritus nagyszabású rendezvény/esemény
suure+ ♦ suurearvuline nagyszámú; suureformaadiline nagyméretű; suurekasvuline nagy termetű; suuremeelne nagylelkű; suurepalgaline nagy jövedelmű; suursõnaline fellengzős, hencegő

sõna <sõna sõna sõna s'õnna, sõna[de sõna[sid_&_sõn/u 17 s>
1. szó ♦ kõnekeelne sõna köznyelvi szó; erialasõna terminus; sõna päritolu szó származása; sõna tähendus szó jelentése; sõna tõsises mõttes a szó szoros értelmében; mida see sõna tähendab? mit jelent ez a szó?; ma ei oska sõnagi hispaania keelt egy szót sem tudok spanyolul; ühe sõnaga egy szóval, röviden; teiste sõnadega más szóval; oma sõnadega saját szavaival; sõna sõnalt szóról szóra; kellegi sõna kuulata szót fogad vkinek
2. (rääkimise, kõneluse kohta, koos väljenduslaadi osutava iseloomustamisega) szó ♦ lahked sõnad kedves szavak; tänusõnad köszönet, köszönő sorok; ei lausu sõnakestki egy árva szót sem szól; sõna võtma felszólal; sõna andma szavat adja; sõna kuulama szót fogad; sõna pidama megtartja a szavát; sõnad jäid kurku kinni torkán akadt a szó; oma sõnu sööma megszegi a szavát; oma sõnadele kindlaks jääma állja a szavát; oma sõnu tagasi võtma visszavonja a szavát; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas; võtsid mul sõnad suust a számból vetted ki a szót
3. (suuline teadaanne, teade, sõnum) üzenet, hír ♦ saadab kodustele sõna, et... üzenetet küld a családnak, hogy...; jätab sõna kellelegi üzenetet hagy vkinek
4. relig ige ♦ alguses oli sõna kezdetben valá az Ige
■LS: sõna+ ♦ sõnahaaval szóról szóra; sõnajärg (1) szórend; (2) felszólalás; sõnakasutus szóhasználat; sõnakehv szűkszavú; sõnakuulelik engedelmes, szófogadó; sõnakõlks cikornya, üres szólamok, szóvirág; sõnalahing szópárbaj, vita; sõnalavastus drámai mű; sõnaloend szójegyzék, szószedet; sõnamoodustus keel szóalkotás; sõnamulin szócséplés; sõnamurdja szószegő; sõnamäng szójáték; sõnarõhk szóhangsúly; sõnasõda szócsata; sõnatuletus szóképzés; sõnatulv szóáradat; sõnatüvi gyök, szótő; sõnauputus szóáradat; sõnavabadus szólásszabadság; sõnavahetus csetepaté, szóváltás; sõnavaling szóáradat, szóözön; sõnavool szóáradat; sõnavorm szóalak; sõnaõigus beleszólás; sõnaühend szókapcsolat

sündima <s'ündi[ma s'ündi[da sünni[b sünni[tud 28 v>
1. (inimese ja loomade kohta: ilmale tulema) (meg)születik ♦ luuletajaks peab sündima költőnek születni kell; väljaspool abielu sündinud laps házasságon kívül született gyermek; ta on õnnetähe all sündinud szerencsés csillag/csillagzat alatt született; õnnesärgis sündinud burokban született; ma pole eile sündinud nem ettem bolond gombát; nem most jöttem/léptem/másztam le a falvédőről; ta on justkui uuesti sündinud mintha kicserélték volna
2. (tekkima, arenema, kujunema) születik ♦ sündis uus traditsioon új hagyomány született; võrdsuse idee sündis koos Prantsuse revolutsiooniga az egyenlőség eszméje a francia forradalomban született; meeste odaviskes sündis uus rekord a férfi gerelyhajításban új rekord született
3. (toimuma, aset leidma, juhtuma) történik ♦ mis teil siin sünnib? mi folyik itt nálatok?; ta ei märka, mis tema ümber sünnib nem veszi észre, hogy mi történik körülötte; sündigu sinu tahtmine! legyen meg a te akaratod!
4. (kõlbama, [kokku] sobima) illik; (sünnis olema) illik ♦ see toit ei sünni süüa ez az étel nem ehető; sellest ei sünni teiste kuuldes rääkida erről nem illik mások előtt beszélni

tahes <tahes adv>
1. (mööndust märkivates ühendites) akár-, bár- ♦ kes tahes akárki, bárki; kus tahes akárhol, bárhol; millal tahes bármikor; milline tahes akármilyen, bármilyen; olgu v saagu mis tahes akármi is legyen/történjék; kui suur tahes akármekkora
2. (koos sõnaga tahtmata esineb paratamatust väljendavates ühendites) akarva ♦ tahes või tahtmata akarva-akaratlan(ul), akarva, nem akarva, akarom vagy nem, akarjuk vagy nem

tahmane <tahmane tahmase tahmas[t -, tahmas[te tahmase[id 10 adj> (tahmaga koos, tahmaga määrdunud) kormos ♦ tahmased seinad kormos falak; tahmane korstnapühkija kormos kéményseprő

talupere <+pere pere pere[t p'erre, pere[de pere[sid 16 s>
1. (talu [koos selle elanikega]) parasztcsalád
2. (talupoja pere [koos sulasrahvaga]) háznép

tarkvara <+vara vara vara v'arra, vara[de vara[sid 17 s> info (arvuti programmide kogum koos dokumentatsiooniga) szoftver

tasuma <tasu[ma tasu[da tasu[b tasu[tud 27 v>
1. (maksma) (meg)fizet ♦ võlga tasuma kiegyenlíti a tartozását, megfizeti az adósságát; arvet tasuma kifizeti a számlát; tasus õppemaksu ära megfizette a tandíjat; pangaülekandega tasuma banki átutalással fizet; sularahas tasuma készpénzben fizet
2. (end tasuma) megér ♦ see ei tasu vaeva nem éri meg a fáradságot
3. (kätte maksma) megfizet, megbosszul vmit vkin ♦ headust kurjaga tasuma jóért rosszal fizet
4. (koos da-infinitiiviga: mõtet olema, otstarbekaks osutuma, maksma) érdemes ♦ seda filmi tasub vaadata ezt a filmet érdemes megnézni; ei tea, kas tasub teda oodata? nem tudom, érdemes-e várni rá

tatine <tatine tatise tatis[t -, tatis[te tatise[id 10 adj> kõnek (tatiga koos) taknyos ♦ tatine nina v ninaalune taknyos orr

tindine <tindine tindise tindis[t -, tindis[te tindise[id 10 adj> (tindiga koos, sellega määrdunud) tintás ♦ tindised sõrmed tintás ujjak

tohtima <t'ohti[ma t'ohti[da tohi[b tohi[tud 28 v> (osutab tegevuse lubatusele) szabad, -hat/-het; (koos eitusega mittelubatusele) nem szabad ♦ ta tohib tulla ja minna, millal tahab ő jöhet és mehet, amikor csak akar; siin ei tohi suitsetada itt nem szabad dohányozni; kas ma tohin laenata su pastakat? kölcsönkérhetem a tollad?; kas ma tohin lahkuda? elmehetek már?; kas tohib tantsule paluda? szabad egy táncra?; ei tohiks unustada, et... nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy...

tualett <tual'ett tualeti tual'etti tual'etti, tual'etti[de tual'etti[sid_&_tual'ett/e 22 s>
1. ([naiste pidulik] riietus) toalett ♦ õhtutualett estélyi (ruha)
2. (välimuse korrastamine, [ümber]riietumine) toalett ♦ teeb tualetti toalettet csinál, felöltözik
3. (klosett koos pesemisruumiga) toalett, mosdó, illemhely
■LS: tualett+ ♦ tualettlaud pipereasztal; tualettruum mellékhelyiség, illemhelyiség, mosdó; tualettseep pipereszappan; tualett-tarbed toalettszer; tualettvesi toalettvíz, kölni, illatszer

tuhane <tuhane tuhase tuhas[t -, tuhas[te tuhase[id 10 adj> (tuhaga kaetud, tuhaga koos, tuhka sisaldav) hamvas

tuletama <tuleta[ma tuleta[da tuleta[b tuleta[tud 27 v>
1. (midagi millestki muust moodustama v millegi olemasoleva alusel looma) eredeztet, származtat, levezet, következtet, képez ♦ uusi sõnu tuletama új szavakat képez; tuletatud sõna keel képzett szó
2. (koos sõnavormiga meelde: meenutama) emlékeztet (arra), eszébe juttat, felhívja a figyelmet ♦ tuleta mulle meelde seda majd emlékeztess rá

tundma <t'und[ma t'und[a tunne[b t'un[tud, t'und[is t'und[ke 34 v>
1. (tajuma, tunnetama) érez ♦ valu tundma fájdalmat érez; tunnen nälga éhes vagyok; janu tundma szomjúságot érez; kuidas sa ennast tunned? hogy érzed magad?; tunneb end tervena egészségesnek érzi magát; midagi oma naha peal tubdma piltl saját bőrén érez vmit
2. (hingelist elamust kogema) érez; (koos enesekohase asesõnaga) érzi magát ♦ {millest} rõõmu tundma örül vminek, örömöt érez; {kelle-mille} vastu vastikust tundma undort érez vki/vmi iránt; kaasa tundma együttérez; kahetsust tundma sajnál, megbánást érez; kadedust tundma irigységet érez; muret tundma aggódik, aggodalmat érez; uhkust tundma büszkeséget érez; hirmu tundma félelmet érez; tunnen vanaemast väga puudust nagyon hiányzik a nagymamám; tunneb end üksildasena magányosnak érzi magát; tundke end nagu kodus érezzék magukat otthon; ta ei tunne millegi vastu huvi nem érdeklődik semmi iránt; tundsin huvi, kuidas tal läheb érdeklődtem,hogy hogy van
3. (mingit valdkonda teadma v valdama, millestki teadlik olema) ismer ♦ seadusi tundma ismeri a törvényeket; laps tunneb juba tähti a gyerek már ismeri a betűket; nooti tundma ismeri a kottát; ta tunneb seda kanti ismeri ezt a vidéket; tunneb kedagi/midagi nagu oma viit sõrme ismeri, mint a tenyerét; tunneb midagi läbi ja lõhki ismeri vminek minden csínját-bínját, töviről hegyére/hegyire ismer vmit
4. (kellegagi lähemalt tuttav olema, kedagi teadma) ismer ♦ kas sa Martat tunned? ismered Mártát?; nägupidi tundma kedagi látásból ismer vkit; mul pole au teda tunda nincs szerencsém őt ismerni
5. (ära tundma) megismer, felismer ♦ tundsin sind sammudest ära megismertem a lépteidet; kedagi häälest ära tundma felismer vkit a hangjáról

tuulutama <tuuluta[ma tuuluta[da tuuluta[b tuuluta[tud 27 v>
1. (õhutama, tuulduda laskma) (ki)szellőztet, levegőztet
2. (koos enesekohase asesõnaga: end värskes õhus värskendama, virgutama) kimozdul

tükk <t'ükk tüki t'ükki t'ükki, t'ükki[de t'ükki[sid_&_t'ükk/e 22 s>
1. darab ♦ juustutükk, tükk juustu sajtdarab, egy darab sajt; klaasitükk üvegdarab; leivatükk kenyérdarab; lihatükk húsdarab; maatükk földdarab; puutükk fadarab; suhkrutükk cukordarab; tüki aja pärast jó darab idő múlva; nad läksid tükk maad koos jó darabot mentek együtt; ega see sul tükki küljest ei võta piltl nem esik le a karikagyűrű az ujjádról; kasvõi tükid taga piltl ha törik, ha szakad
2. kõnek (lavatükk, näidend) színdarab; kõnek (muusikapala) zenedarab ♦ tükil on suur menu a darabnak nagy sikere van; menutükk sikerdarab
3. kõnek (koolitükk, õppetükk) lecke
■LS: tüki+ ♦ tükihind darabár, egységár; tükikaup (kokkulepe, et makstakse tükitöö alusel) darabáru; tükipalk maj teljesítménybér, darabbér
tükk+ ♦ tükkhaaval darabonként; tükksuhkur kockacukor

ulguma <'ulgu[ma 'ulgu[da ulu[b ulu[tud 28 v>
1. (hundi, koera vms uutava häälitsemise kohta) üvölt, vonyít, vonít ♦ hundid uluvad a farkasok üvöltenek; koer ulub a kutya vonyít; koos huntidega ulguma együtt üvölt a farkasokkal
2. (kõva häälega nutma) bőg ♦ ära hakka jälle ulguma! ne kezdj már bőgni!
3. (loodushäälte jm helide kohta) süvít, süvölt, vijjog ♦ väljas ulub tuul kint süvít a szél; sireenid uluvad a szirénák vijjognak

uluma <ulu[ma ulu[da ulu[b ulu[tud 27 v> bőg, vonít, üvölt ♦ huntide hulgas tuleb kaasa uluda aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók; ulub koos huntidega együtt üvölt a farkasokkal

vaatama <v'aata[ma vaada[ta v'aata[b vaada[tud 29 v>
1. (oma pilku kellele v millele suunama, silmadega jälgima) (meg)néz ♦ telekat vaatama televiziót néz; filmi vaatama megnézi a filmet; vaatasin kella megnéztem az órát; vaatab ennast peeglist tükörben nézi magát; peeglisse vaatama tükörbe néz; paremale vaat! sõj jobbra nézz!; kellegi peale kõõrdi vaatama ferde szemmel néz vkire; vaata kui ilus! nézd, milyen szép!; vaatan, et kevad on kohe käes úgy nézem, már nemsokára itt a tavasz; korteri aknad vaatavad aeda a lakás ablakai a kertre néznek; tulevikku vaatama a jövőbe néz; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz
2. (kedagi külastama) meglátogat ♦ läks haiglasse ema vaatama elment a kórházba meglátogatni az anyját; tulge meid vaatama! gyertek el hozzánk!, látogassatok meg bennünket!
3. (kellegi järele valvama, millegi eest hoolt kandma) figyel, vigyáz ♦ vaata lapse järele! vigyázz a gyerekre!; ta vaatab, et siin kõik korras oleks ügyel arra, hogy minden rendben legyen; vaata ette! vigyázz magadra!
4. (otsima, leidma, hankima) néz, keres ♦ vaatab [endale] sobivat korterit megfelelő lakást keres; vaatab [endale] uut töökohta új állás után néz
5. (tulevikus toimuvaga ühenduses: aru pidama, järele kuulama, kaaluma, otsustama) (meg)lát ♦ vaatame, mis teha annab majd meglátjuk, mit lehet tenni
6. kõnek (imperatiivi vormid adverbi- v interjektsioonilaadselt: tähelepanu juhtides, seletades, kinnitades) néz ♦ vaadake, armas proua, mul on oma põhimõtted nézze, kedves hölgyem, nekem elveim annak; vaata, ära praegu tema juurde mine nézd, most ne menj el hozzá; vaata, kui häbematu! no nézd, milyen szemtelen!
7. (koos sidesõnaga „et“: vaat et, peaaegu, äärepealt) majdnem ♦ sadas vaata et õhtuni välja majdnem estig esett az eső

vesi <vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (tavalisim vedelik maakeral) víz ♦ puhas vesi tiszta víz; gaseeritud vesi szénsavas víz, szóda(víz); kare vesi kemény víz; pehme vesi lágy víz; allikavesi forrásvíz; heitvesi, reovesi szennyvíz; joogivesi ivóvíz; kaevuvesi kútvíz; kraanivesi csapvíz; pinnasevesi geol felszíni vizek; põhjavesi talajvíz; soojendab vett felmelegíti a vizet; vesi keeb forr a víz; veini lahjendati veega a bort vízzel hígították; see väide ei pea vett piltl ez az állítás nem áll meg; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdő vízzel együtt a gyereket is kiönti; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; (erinevad) nagu tuli ja vesi tűz és víz; selge kui seebivesi világos, mint a vakablak; veri on paksem kui vesi (a) vér nem válik vízzé; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
2. (veekogusid v looduslikke veemasse moodustavana) víz ♦ sügav vesi mély víz; madal vesi sekély víz; mõõnavesi apály; tulvavesi árvíz; tõusuvesi dagály; vesi on vaikne kui peegel a víz tükörsima; tüdruk sulistab vees a lány vízben pancsol; kadus nagu vits vette piltl eltűnt, mint szürke szamár a ködben
3. (pl) (mingile riigile v riikide liidule kuuluva mereosa kohta) vizek ♦ neutraalveed pol semleges vizek; territoriaalveed maj felségvizek
4. (mitmesuguste eritiste jms kohta: pisar[ad]) könny(ek); (higi kohta) verejték; (sülje kohta) nyál ♦ lootevesi füsiol magzatvíz; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; viskab v laseb vett vizel; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában
5. ([muude] vedelike ja [vesi]lahuste kohta) víz ♦ kölni vesi kölni(víz); näovesi arcvíz
■LS: vee+ ♦ veealune víz alatti; veearvesti tehn vízóra; veeaur vízgőz; veeavarii csőtörés; veeboiler vízmelegítő; veefilter vízszűrő; veehoidla víztározó; veejalgratas vizibicikli; veejuga vízsugár; veejuhe tápcsatorna; veejõujaam vízerőmű; veekahjustus vízkár; veekahur vízágyú; veekaitse vízvédelem; veekartus víziszony; veekasutus vízhasználat; veekeeris örvény; veekeetja vízforraló; veekeskus fürdő; veekiht vízréteg; veekindel (vett mitte läbilaskev) vízálló, vízhatlan; veeklosett vízöblítéses vécé; veekraan vízcsap; veekulu vízfogyasztás; veelahe geogr vízválasztó; veeliiklus vízi közlekedés; veeliin mer vízvonal; veelind vízimadár; veelomp pocsolya, tócsa; veeloom víziállat; veemahuti víztartály; veemajandus vízgazdálkodás; veemootorisport motoros vízi sport; veenastik zool (Natrix tessellata) kockás sikló; veenõu vízedény; veepark élményfürdő; veepehmendi keem vízlágyító; veepelgus víziszony; veepump vízszivattyú; veepuudus vízhiány; veereostus vízszennyeződés; veeressursid vízkészletek; veerežiim geol, bot vízháztartás; veerohke bővízű, vízben gazdag; veeseis vízállás; veesilm piltl víztározó; veesoojendi vízmelegítő; veesoon (põhjavee kulgemise tee maapõues) vízér; veesport vízi sport; veesportlane vízi sportoló; veesurve víznyomás; veesuusatamine vízisí; veesõiduk vízi jármű; veetaim vízinövény; veetaimestik vízi növényzet; veetakistus (veeline takistus) vizesárok; veetarbija vízfogyasztó; veetarbimine maj vízfogyasztás; veetarve, veetarvidus vízszükséglet; veetase vízszint, a víz szintje; veetee vízi út; veetermomeeter vízhőmérő; veetilk vízcsepp; veetorn víztorony; veetoru vízcső; veetorustik vízvezeték; veetransport vízi közlekedés; veeturism vízi turizmus; veetünn vizesdézsa, vizeshordó; veevaene vízben szegény; veevajadus vízigény, vízszükséglet; veevarud vízkészletek; veevarustus vízellátás, vízszolgáltatás; veevool vízfolyás; veeväljasurve mer vízkiszorítás; veevärk vízellátás, vezetékes víz; veeõitsemine, veeõitseng biol vízvirágzás; veeämber vizes vödör; veeäärne vízparti
vesi+ ♦ vesiaeroobika vízi aerobik; vesiehitus vízépítés; vesihall vízszürke; vesihark zool (Nepa cinerea) közönséges víziskorpió; vesihein bot (Stellaria media) közönséges tyúkhúr; vesihirv zool (Hydropotes inermis) (kínai) víziőz; vesihunt zool (röövkala Hydrocyon v Hydrocynus) Hydrocynus; vesijahutus tehn vízhűtés; vesijalgratas vízibicikli; vesikakand zool (Asellus aquaticus) közönséges víziászka; vesikanep bot (Eupatorium) sédkender, kenderpakóca; vesikarikas bot (Stratiotes aloides) kolokán; vesikatk bot (Elodea) átokhínár; vesikelluke zool (Vorticella) harangállatka; vesikiil zool (Libellula quadrimaculata) négyfoltos acsa; vesi-kirburohi bot (Polygonum amphibium) vidrakeserűfű; vesiklaas keem vízüveg; vesiklosett angol vécé, vízöblítéses vécé; vesiviljelus aiand vízművelés, akvakultúra; vesiküte tehn vízfűtés; vesilahus vizes oldat; vesilained vízhullám; vesilennuk hidroplán; vesiliiv geol futóhomok; vesilood tehn vízszintező, vízmérték; vesilukk tehn vízzár; vesilääts bot (Spirodela) békalencse; vesimutt zool (Neomys fodiens) közönséges vízicickány; vesimärk vízjel; vesipapp zool (Cinclus cinclus) vízirigó; vesipaunikas bot (Hydrocotyle) gázló; vesipea med vízfej; vesipiip vízipipa; vesipilt matrica; vesipipar bot (Elatine) látonya; vesiputk bot (Oenanthe) hantmadár; vesipüks víztölcsér; vesiravi med vízgyógyászat; vesiravila gyógyfürdő; vesiriis bot (Zizania) vadrizs; vesirott zool (mügri Arvicola amphibius) közönséges kószapocok, vízipocok; vesitõbi med vízibetegség; vesitõmmis med gyógynövényfőzet; vesitäht bot (Callitriche) mocsárhúr; vesiveski vízimalom; vesivill vízhólyag; vesivoodi vízágy; vesivõimlemine vízitorna; vesivärvid (akvarell[värv]id) akvarellfesték; vesiämblik zool (Argyroneta aquatica) vízipók
vette+ ♦ vettehüpped műugrás és toronyugrás; vettehüppaja műugró; vettelaskmine vízre bocsátás

viskama <v'iska[ma visa[ta v'iska[b visa[tud 29 v>
1. (lennutama, heitma) becsap, vet, vág, rávet, odavet, odavág, odadob, odacsap, megdob, levág, lehajít, lebasz, kivet, hozzávág, hány, hajít, hajigál, elvet, dobál, dob, bevet ♦ viska see mõte peast! piltl hagyj fel a gondolattal!; võta üks ja viska teist borda´ban szőtték őket; pärleid sigade ette heitma/viskama disznók elé gyöngyöt szór; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdővízzel együtt a gyereket is kiönti; ta viskab varsti vedru välja nem sokáig húzza; see visaku esimene kivi, kes... az vesse rá/vkire az első követ, aki...; see on siit kiviviske kaugusel / kiviga visata egy köpés(nyi)re van innen; see on maha visatud raha ez kidobott pénz
2. (mingisse asendisse laskuma, heitma) ♦ viskab sussid püsti földobja a talpát

võine <v'õine v'õise v'õis[t -, v'õis[te v'õise[id 10 adj> (võiga koos) vajas

võsu <võsu võsu võsu -, võsu[de võsu[sid 17 s> (taime peam maapealne osa, vars koos lehtedega) hajtás, sarj, magzat, hajtási ♦ vesivõsu fattyúhajtás, fatuskó

värvine <värvine värvise värvis[t -, värvis[te värvise[id 10 adj> (värviga koos, värviga määrdunud) festékes

õline <õline õlise õlis[t -, õlis[te õlise[id 10 adj> (õliga koos, sellega määrdunud) olajos

üheksakesi <üheksakesi adv> (üheksa isikut koos) kilencen

üheskoos <+k'oos adv> (koos) karöltve, közösben, kórusban ♦ üheskoos egy füst alatt

üks <'üks ühe 'ühte_&_'üht 'üht, 'ühte[de 'ühte[sid_&_'üks/i 22 num, s, pron>
1. num (põhiarv) egy, valamelyik, valamely, fél, egy-más, egyik, egyes ♦ üks kahendik egyketted; null koma üks nulla egész egy tized
2. s (hinne) egyes ♦ sai koolis matemaatikas ühe egyest kapott a suliban matekból
3. pron (kellegi v millegi esmakordsel mainimisel) egy ♦ elas kord üks kuningas volt egyszer egy király
4. pron (isiku v olendi kohta: keegi) valaki
5. pron (tähistab konkretiseerimata üksikobjekti mingi hulga hulgast) egyik ♦ üks meist egyikünk
6. pron (mingi asjaolu, olukorra kohta, millest järeldub midagi) egy ♦ ütlen vaid ühte – mul on sind vaja csak egyet mondok, szükségem van rád
7. pron (esineb koos asesõnaga teine ja väljendab midagi ebamäärast) egy-más ♦ üht ja teist v üht-teist ta veel mäletas egyre-másra még emlékezett; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
8. pron (tõstab kahe v enama objekti hulgast esile ühe v üksikud, esineb korduvuse, järgnevuse osutamisel) az egyik ♦ ühes käes tort, teises lilled az egyik kezében torta, a másikban virágok
■LS: ühe+ ♦ üheealine egyidős, egykorú; ühefaasiline el egyfázisú; ühehäälne (1) muus (ühest häälest koosnev) egyszólamú; (2) (üksmeelne) egyhangú; ühekorrapilet egyszeri utazásra szóló jegy; ühekorruseline egyszintes, földszintes; ühekuine, ühekuuline egyhavi, egyhónapos; ühekäeline egykarú, félkezű, félkarú; ühemastiline egyárbocos; ühemunakaksikud egypetéjű ikrek; ühenaisepidamine egynejűség; üheotsapilet egyszeri utazásra szóló jegy; ühepaat egyes; üheparteisüsteem pol egypártrendszer; ühepereelamu családi ház; ühepoolne egyoldali, féloldali, féloldalas, egyoldalú; üherööpmeline egyvágányú; ühesarveline egyszarvú; ühesilmaline, ühesilmne egyszemű, félszemű; ühesooline egynemű; ühesuguline bot egynemű; ühetähenduslik egyjelentésű; ühevaatuseline, ühevaatuslik egyfelvonásos
üks+ ♦ üksjalg féllábú