[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

asuma <asu[ma asu[da asu[b asu[tud 27 v>
1. (olema, asetsema) fekszik, elterül, elhelyezkedik ♦ linn asub jõekaldal a város a folyó partján fekszik; kus sellel joonisel asub Ungari? hol helyezkedik el ezen az ábrán Magyarország?; maja asub ühes väikses orus a ház egy apró völgyben terül el
2. (aset võtma, end sisse seadma) berendezkedik; (kuhu elama minema) letelepedik ♦ positsioonile asuma felfejlődik; ta asus kaitsele védelemre rendezkedett be; asusime järjekorda sorba álltunk; elama asuma letelepedik
3. (tegema hakkama, tegevust alustama) nekifog, lát ♦ tööle asuma elszerződik, leszerződik; asugem asja juurde! lássuk a medvét!; nad asusid teele útra indultak; minekule asuma indul

enne2 <'enne adv, prep>
1. adv (varem, varemalt) korábban, azelőtt, ezelőtt, előbb ♦ enne oli teisiti azelőtt másképp volt; enne seda előtte; enne kui vastad, mõtle mielőtt válaszolsz, gondolkodj
2. adv (esmalt, kõigepealt) először ♦ kuhu sa kiirustad, söö enne! te hova sietsz, először egyél!
3. prep [part] (ajaliselt varem) előtt ♦ enne lõunat ebéd előtt; enne meie ajaarvamist időszámításunk előtt; enne pühi az ünnepek előtt; enne tähtaega a határidő előtt; rong väljub 5 minutit enne kuut a vonat hat óra előtt öt perccel indul; enne ärasõitu az indulás előtt
4. prep [part] (ruumiliselt varem) előtte

iganes <iganes adv>
1. (rõhutava sõnana: vähegi, üldse, eales, iialgi) bármi, akármi, bárki, akárki, bárhogy, akárhogy, bárhol, bárhova, ami, ahogy ♦ võta, mis sa iganes soovid! vegyél, amit csak akarsz; aitas mind, kuidas iganes sai úgy segített, ahogy csak tudott; otsin su üles, kus sa iganes oled v [ei] oleks megkereslek, bárhol is légy; kuhu iganes ma lähen bárhova is megyek; kes iganes akárki
2. (eitavas lauses) (iialgi, kunagi, mingil juhul) sohasem, sosem ♦ mitte iganes ei saa seda unustada sosem feledhető; ta ei teeks iganes seda sohasem tenné ezt

iial <iial adv>
1. (ei kunagi) soha ♦ ei iial sohasem; nüüd või iial most vagy soha; noorus ei tule iial tagasi a fiatalásg sohasem tér vissza
2. (iganes) bárhova, akárhova ♦ kuhu ta iial läks, võeti teda sõbralikult vastu bárhova ment, mindenütt barátsággal fogadták

ikka <'ikka adv>
1. (alati) mindig ♦ ikka ja alati mindig; ikka ja jälle minduntalan; tal oli õigus nagu ikka igaza volt, mint mindig; ikka ja jälle meelde tuletama újra és újra eszembe jut
2. (veelgi) még ♦ ikka veel valas vihma még mindig esett; ta on ikka veel siin még mindig itt van
3. (aina, üha) egyre ♦ ikka selgemini egyre tisztábban; ta hakkab mulle ikka enam meeldima egyre inkább tetszik nekem
4. (siiski) mégis ♦ tulid ikka mégis eljöttél; vaadata võime ikka megnézhetjük; kuhu tal ikka minna on! mégis hova mehetne
5. (nimelt, muidugi) persze ♦ lähed jalgsi? -- jalgsi ikka gylog mész? perzse, hogyne

juhataja <juhataja juhataja juhataja[t -, juhataja[te juhataja[id 01 s>
1. (teenäitaja, leida aitaja) vezető ♦ teame ise, kuhu minna, juhatajaid pole vaja tudjuk, hová kell mennünk, nincs szükségünk vezetőre; ei ole mul ühtegi abimeest ega juhatajat nincs egyetlen segítőm sem tanácsadóm
2. (juht, ülemus) igazgató, igazgatónő, elnök, parancsnok; (juhendaja) vezető ♦ kaadriosakonna juhataja a személyzeti osztály vezetője, humánerőforrás-vezető; kursuste juhataja kurzusvezető; lasteaia juhataja óvodaigazgató; matkabaasi juhataja turisztikai bázis vezetője; menetluspraktika juhataja gyakorlatvezető; pesumaja juhataja mosodavezet; puukooli juhataja faiskola vezető; raamatukogu juhataja könyvtár igazgató; remonditöökoja juhataja szervizvezető; sõjaväeringkonna juhataja sõj katonai körzetparancsnok; hoidlajuhataja raktárvezető; jaoskonnajuhataja osztályvezető; kantseleijuhataja irodavezető; kateedrijuhataja tanszékvezető; klassijuhataja osztályfőnök; klubijuhataja klubvezető; laevastikujuhataja sõj hadiflotta parancsnok; laojuhataja raktárvezető; majandusjuhataja gazdasági vezető; osakonnajuhataja részlegvezető; sektorijuhataja ágazatvezető; tootmisjuhataja gyártásvezető; ülemjuhataja sõj főparancsnok
3. (koosoleku, istungi vms juhtija) vezető ♦ koosoleku juhataja értekezlet-vezető; istungjärgu juhataja üléselnök

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

jutujärg <+j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s> a beszélgetés fonala ♦ jutujärge kaotama elveszti a beszédfonalát; jutujärge üles võtma beszélgetni kezd vkivel, folytatja a beszélgetést vkivel, felveszi a beszélgetés fonalát; {kellega} jutujärjele saama szóba elegyedik; kuhu ma jutujärjega jäingi? hol is tartottam?

järg1 <j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s>
1. (järjekord) folytatás, sor ♦ järge ootama a sorára vár; nüüd on järg minu käes most én jövök
2. (koht, milleni tegevusega on jõutud) sor ♦ laps ajab lugedes näpuga järge olvasás közben a gyerek az ujjával követi a sort; pea järge, ära jäta sõnu vahele figyelj oda, ne hagyj ki szavakat; ei mäleta kuhu järg jäi nem emlékszem, hol hagytuk abba
3. (vahetult järgnev osa, jätk) folytatás ♦ romaani järg ilmus ajalehes a regény folytatása az újságban jelent meg
4. (millegi pidev olemasolu, piisamine) készlet ♦ jahude järg on lõppenud a lisztkészlet elfogyott
5. (olukord, seisund) helyzet; (heaolu) jólét ♦ rahaline järg pénzügyi helyzet; jõukale järjele tõusma meggazdagszik; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; heal järjel olema van mit a tejbe aprítania

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

kaduma <kadu[ma kadu[da k'ao[b k'ao[tud 28 v>
1. (kaotsi minema) elvész, eltűnik ♦ mul on kindad kadunud elveszett a kesztyűm; jäljetult kadunud híre-hamva sincs, szőrén-szálán eltűnt; teadmata kadunud nyomtalanul eltűnt; ta on kadunud nagu tina tuhka mintha a föld nyelte volna el; (keegi/miski on kadunud) nagu tina tuhka se híre, se hamva (vkinek/vminek); kadus kui tina tuhka eltűnt, mint szürke szamár a ködben; nagu vits vette kaduma köddé válik; on kadunud nagu mullune lumi eltűnt, mint a tavalyi hó
2. (silmist, silmapiirilt haihtuma) elvész ♦ linn kadus me silmist eltűnt a város a szemünk elől; kuhu sa kadusid? hova tűntél?; kao minema! kõnek tűnj el!; et keegi/miski kaoks minema a pokolba kíván vkit/vmit
3. (olemast lakkama) eltűnik ♦ kadunud traditsioonid elveszett hagyományok; {kellel} tal on söögiisu kadunud elment az étvágya; plekk on kadunud eltűnt a folt; aeg kaob elmúlik az idő; kõik on kadunud minden el van veszve; kadunud lammas elveszett bárány

kaim <k'aim kaimu k'aimu k'aimu, k'aimu[de k'aimu[sid_&_k'aim/e 22 s>
1. (nimekaim) drusza
2. (seltsiline, vennas) pajtás ♦ kuhu sa, kaim, lähed? hová mész, pajtás?

kauaks <kauaks adv> (pikaks v hulgaks ajaks) sokáig, hosszú időre ♦ ma ei tulnud kauaks nem maradok itt sokáig; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; kui kauaks jääd sinna? meddig maradsz ott?

koer <k'oer koera k'oera k'oera, koer[te_&_k'oera[de k'oera[sid_&_k'oer/i 23_&_22? s, adj>
1. s kutya; (emane) szuka; (isane) kan ♦ kodutu koer kóbor kutya; kuri koer harapós kutya; tiine koer vemhes szuka; marutaudis koer veszett kutya; puhastverd koer fajkutya; jahikoer vadászkutya; juhtkoer vakvezetőkutya; karjakoer pásztorkutya, juhászkutya; ketikoer láncos kutya; kodukoer zool (Canis familiaris) házikutya; politseikoer rendőrkutya; töökoer munkakutya; tõukoer fajkutya; urukoer kotorékeb; valvekoer őrkutya; veokoer szánhúzókutya; verekoer véreb; õuekoer házőrzőkutya, udvari kutya; Dalmaatsia koer dalmát eb; koera ketti panema láncra köti a kutyát; koera dresseerima v välja õpetama kutyát idomít; koer haugub a kutya ugat; koer klähvib a kutya csahol; koer ulub a kutya vonít; koera pidama kutyát tart; koer tõi pojad v kutsikad a szuka világra hozta kicsinyéit/kölykeit; laps kardab koera a gyermek fél a kutyától; olen väsinud kui koer fáradt vagyok mint a dög; koera ujuma kutyaúszásban úszik; kes koera saba kergitab, kui koer ise piltl minden cigány a maga lovát dicséri; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva; koer on siia maetud itt van kutya eltemetve; haukuja/haukuv koer ei hammusta amelyik kutya ugat, az nem harap; nagu kirjuid koeri annyi, mint a tarka kutya; annyi, mint a nyű; annyi, mint rostán a lyuk; neid on nagu kirjuid koeri annyian vannak, mint az oroszok; on nagu kirjuid koeri Dunát lehetne velük rekeszteni; koergi ei haugu tema järele a kutya sem ugat utána; ettevaatust, kuri koer! vigyázz, a kutya harap!
2. s kõnek, hlv (inimese kohta) kutya
3. adj kõnek (ulakas, ülekäte läinud) huncut, kópé
■LS: koera+ ♦ koeraamet kõnek, piltl kellemetlen feladat; koeraelu kõnek, piltl kutya élet; koerahais kutyaszag; koerailm kõnek, piltl kutya (rossz) idő; koerakari kutyafalka; koerakasvataja kutyatenyésztő; koerakasvatus kutyatenyésztés; koerakuut kutyaól, kutyaház; koerarakend kutyafogat; koeratõug kutyafajta
koerte+ ♦ koertenäitus kutyakiállítás; koerterakend kutyafogat; koertekool kutyaiskola

kuhu <kuhu adv> hova, hová, merre, ahova ♦ kuhu sa lähed? hova mész?; kuhu sa võtme panid? hova tetted a kulcsot?; kuhu sa oma kindad jätsid? hol hagytad a kesztyűd?; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ma ei tea, kuhu ta läks nem tudom, merre ment; otsi sealt, kuhu panid ott keresd, ahova tetted; mine kuhu tahes bárhova mehetsz

kuskile <k'uskile adv> vt ka kuskil, kuskilt (teadmata kuhu) valahova, valamerre; (ükskõik kuhu) bárhova; (eitusega) sehova ♦ istu ometi kuskile! ülj le valahova!; ta ei lähe siit kuskile nem megy innen sehova

matma <m'at[ma m'att[a mata[b m'ae[tud, m'att[is m'at[ke 35 v>
1. (surnut) (el)temet ♦ lahkunu maetakse kodukanti az elhunytat szülőföldjében temetik el; sõjaväeliste auavaldustega matma katonai tiszteletadással temet el; elusalt matma élve eltemet; plaani maha matma eltemeti a tervet
2. (varjule panema, peitma, kinni katma) elás ♦ koer matab kondi maha a kutya elássa a csontot; sõjakirvest maha matma piltl elássa a csatabárdot; vaat kuhu koer on maetud piltl itt van a kutya elásva
3. (peale paiskudes katma v varjama) eltakar, eltemet, elborít ♦ maalihe matab enda alla küla a földcsuszamlás maga alá temeti a falut; lumi mattis jäljed a hó betemette a nyomokat; kahtlused matsid mind enda alla piltl elborított a kétely
4. (takistavalt mõjuma, lämmatama) ♦ tal matab hinge akadozik a lélegzete
■LS: matmis+ ♦ matmiskombed, matmiskombestik temetkezés; matmispaik sírhely, temetkezési hely, temetkezőhely

meie pl <meie meie m'ei[d, meie[ks meie[ni meie[na meie[ta meie[ga; sg mina 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; me pl <m'e_&_me m'e_&_me m'e[id, m'e[isse m'e[is m'e[ist m'e[ile m'e[il m'e[ilt m'e[iks; sg ma 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)>
1. (osutab vähemalt kahesele rühmale, kuhu kõneleja v kirjutaja kuulub) mi ♦ meie ja teie mi és ti; meie -- sina ja mina mi - te meg én; meid on kokku viis öten vagyunk
2. (kelle oma) a mi ...-(u)nk/-(ü)nk ♦ meie maa az országunk; meie rahvas a népünk; meie vanaema a nagymamánk; meie ajal a mi időnkben
3. (väliskohakäänetes) (märgib kõneleja peret, kodu, töö-, elupaika vms) ♦ tule meie poole v meile gyere el hozzánk; naabrid olid eile õhtul meil a szomszédaink tegnap nálunk voltak; ei meil ega mujal maailmas se nálunk, se a világon

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

neel <n'eel neelu n'eelu n'eelu, n'eelu[de n'eelu[sid_&_n'eel/e 22 s>
1. anat (seedekulgla ja hingamisteede algusosa, faarünks) garat ♦ neelu limaskesta põletik garatnyálkahártya-gyulladás; vulkaani punane neel piltl a vulkán vörös torka
2. (neela[ta]mine, neelatus) korty, nyelés ♦ rüüpa veel üks neel igyál még egy kortyot
3. (neeluaeg kaladel) kap ♦ praegu on hea haugi neel most kap a csuka
4. (pl) kõnek (isud, himud) étvágy, vágy ♦ tal käivad neelud viina järele pálinka után vágyik; väimehe neelud käivad ämma raha järele piltl a vő az anyósa pénzére feni a fogát
5. (neelav, imev veekeeris, neelukoht) örvény
6. bot (õie krooniputke suue, õieneel) virágkehely
7. ehit (katuse murrukoht, kuhu vihmavesi kokku voolab) vápa

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

põrutama <põruta[ma põruta[da põruta[b põruta[tud 27 v>
1. (põruma panema, põrumist esile kutsuma) döccen ♦ küll vanker põrutab nagyot döccen a szekér
2. (tugevasti lööma, virutama) üt, csap; (jalaga) dobbant; (mida hooga kuskile lööma v paiskama) (be)csap, bevág ♦ mees põrutas vihaselt rusikaga lauale v vastu lauda a férfi dühösen az asztalra ütött az öklével; jalaga v jalga vastu maad põrutama lábával dobbant; põrutas ukse paukudes v pauguga kinni bevágta az ajtót
3. (kehavigastusena) ráz ♦ ta sai autoõnnetuses põrutada autóbalesetben agyrázkódást szenvedett; põrutasin oma pea kukkudes ära csak beütöttem a fejem esés közben
4. piltl (rabama, jahmatama panema v üllatama, vapustama, [tugevasti] puudutama) meghökkent ♦ põrutav uudis meghökkentő hír
5. kõnek (laskma, tulistama) lő ♦ põrutas põgenikule kuuli jalga eltalálta a golyóval a szökevény lábát
6. kõnek (kihutama, kuhugi kiiresti minema) siet, rohan, vágódik ♦ kuhu sa nüüd põrutad? most hova rohansz?; istus autosse ja põrutas vastu tugiseina beült a kocsijába és nekihajtott egy támfalnak

raam <r'aam raami r'aami r'aami, r'aami[de r'aami[sid_&_r'aam/e 22 s>
1. (ümbritsev dekoratiivliist, ääris) keret, ráma, váz, korlát ♦ nikerdatud raam faragott keret; ovaalne raam ovális keret; hõbedases raamis foto ezüstkeretes fénykép; pilti raami panema képet bekeretez
2. (ümbritsev äärispuu v tugi, kuhu miski kinnitatakse) ♦ aknaraam ablakkeret; tikkimisraam hímzőkeret
3. (ristkülikukujuline alus) ♦ alusraam alváz
4. (sõiduki kere toes) ♦ jalgrattaraam kerékpárváz
5. piltl (kindlaks määratud ulatus, piirid) ♦ konverentsi raames korraldati näitus a konferencia keretében kiállítást rendeztek
■LS: raam+ ♦ raamleping keretszerződés

sihtima <s'ihti[ma s'ihti[da sihi[b sihi[tud 28 v>
1. (tabamise, pihtasaamise eesmärgil) céloz, szegez, irányul, irányoz ♦ kütt sihib jänest a vadász megcélozza a nyulat; sihib teist kiviga megcélozza kővel a másikat; rünnak oli minu vastu sihitud a támadás ellenem irányult; artikkel on sihitud korruptsiooni vastu a cikk a korrupció ellen irányul; kellele su sõnad on sihitud? kinek célzod a szavaidat?; tema küsimus oli minule sihitud nekem szegezte a kérdést
2. (mingisse suunda näitama, osutama) irányul, törekszik ♦ autolaternad sihivad otse aknasse az autólámpák egyenesen az ablakba világítanak; teletorn sihib kõrgusse a tévétorony a magasba törekszik
3. (mingit sihti, eesmärki taotlema, millegi poole püüdlema) igyekszik, törekszik ♦ ta sihib kapteniks kapitány akar lenni; sihib esimest auhinda igyekszik az első díjat elérni; ta sihib sinu tütart a lányodat nézegeti (magának); ma ei mõista, kuhu sa oma jutuga sihid nem értem, hogy mire célzol
4. (silmitsema, takseerima) szemlél, fürkész, szegeződik ♦ pilk sihib kaugusse a távolba néz; tema pilk oli sihitud ootamatule külalisele a tekintete a váratlan vendégre szegeződött; poiss sihtis üksisilmi õngekorki a fiú fürkészte az úszót; miks sa mind niimoodi sihid? miért bámulsz így engem?; tüdruk sihib poissi väljakutsuvalt a lány kihívóan nézegeti a fiút
5. (millegi sihis minema, kuhugi suunduma) irányul, tart vmerre ♦ hunt sihib üle põllu metsa poole a farkas a mezőn keresztül az erdő felé tart

sinna <s'inna adv>
1. (osutab kaugemal, kõnelejast eemal olevale kohale, eelnevas tekstis märgitud kohale) oda, arra ♦ ära mine sinna! ne menj oda!; lähen sinna, kuhu tuul viib arra megyek, amerre a szél visz; sinna ja tagasi oda-vissza; sa jätsid mind lihtalt sinna maha te baszottul ott hagytál engem
2. (koos sõnadega „siia“ ja „tänna“) oda ♦ siia ja sinna ide-oda, erre-arra

teine <teine teise t'eis[t t'eise, teis[te t'eis/i 12 num, pron>
1. második, másod ♦ teine veebruar február másodika; augusti teisest poolest alates augusztus második felétől kezdve; teise klassi õpilane másodikos; teise kursuse üliõpilane másodéves; Teine maailmasõda a második világháború; paremalt teine aken jobbról a második ablak; ainsuse teine pööre az egyes szám második személy; Rootsi kuningas Gustav II Adolf II. [második] Gusztáv Adolf, Svédország királya; jõulu teine püha karácsony másnapja; saavutas võistlustel teise koha második lett a versenyen; teise astme põletus másodfokú égési sérülés; mängib orkestris teist viiulit második hegedűn játszik a zenekarban, másodhegedűs a zenekarban
2. (osutab, et tegemist on kellegagi v millegagi, kes v mis ei ole sama kui teada olev v mainitu) más; (järgmine) másik ♦ keegi teine valaki más; see on teine asi ez más dolog; teiste sõnadega másszóval; pane teine kleit selga vegyél fel másik ruhát; teisest küljest másrészt, másfelől; teisel pool tänavat az utca másik oldalán; ajad on nüüd teised most más idők járnak; medali teine külg piltl az érem másik oldala; teise ilma minema piltl megtér őseihez; midagi kellegi teise kraesse ajama piltl más nyakába varr/sóz vmit; ta on teisest puust piltl kilóg a sorból
3. (väljendab midagi ebamäärast) más; (tõstab mingist tervikust esile lähemalt täpsustamata üksikuid isikuid, asju, omadusi) másik ♦ räägiti ühest ja teisest beszéltek egyet s mást; üks vendadest on insener, teine arst az egyik fiútestvér mérnök, a másik orvos; ühest kohast teise kolima egyik helyről a másikra költözik; põhjusel või teisel valamiylen okból; ühes käes tort ja teises lilled egyik kezében torta, a másikban virág; ühel või teisel viisil így vagy úgy; üks tüdruk on ilusam kui teine egyik lány szebb, mint a másik; võta üks ja viska teist bordában szőtték őket; ei üks/see ega teine se kinn, se benn
4. (mitm) a többiek, mások ♦ kus teised on?, kuhu teised jäid? hol vannak a többiek?; ei ole vaja segada end teiste asjadesse nem szabad mások dolgába beleavatkozni

tormama <t'orma[ma torma[ta t'orma[b torma[tud 29 v>
1. (sööstma, väga kiiresti minema) rohan, száguld, vágtat; (ringi) rohangál; (kallale, peale) ront vkire ♦ tänavale tormama az utcára rohan; kuhu sa tormad, tule mõistusele! hová rohansz, térj eszedre!; politseinikud tormasid meeleavaldajate kallale a rendőrök rontottak a tüntetőkre; hobused tormavad galoppi a lovak vágtatnak
2. piltl (midagi tormakalt, kiirustades tegema, tormakalt toimima) rohangál ♦ tormab nagu peata kana rohangál/szaladgál, mint a fejetlen csirke

tõttama <t'õtta[ma tõta[ta t'õtta[b tõta[tud 29 v> (ruttama, kiirustama) siet, rohan ♦ kuhu sa tõttad? hova sietsz?; tõttan rongile rohanok a vonathoz; kõik tõttavad talle appi mindenki segítségére siet; aeg muudkui tõttab piltl az idő csak rohan

ähm2 <'ähm ähmi 'ähmi 'ähmi, 'ähmi[de 'ähmi[sid_&_'ähm/e 22 s> (ärevus, rahutus, kerge ehmatus) szorongás, nyugtalanság, izgatottság, zavartság ♦ kõik toasolijad olid ähmi täis a teremben/szobában mindenki izgatott volt; ei leidnud ähmiga kohta, kuhu peitu pugeda izgatottságában nem talált egy helyet, ahova elbújjon