[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ilmaasjata <+asjata adv> feleslegesen, potyára, hiába, hasztalan; (tarbetult) hasztalan; (mitte asjatult) nem hiába ♦ nad otsisid kaua, kuid ilmaasjata sokái kerestek, de hiába; ega ta ilmaasjata helistanud nem hiába telefonált; mis sa ilmaasjata kulutad! miárt költessz feleslegesen

koitma <k'oit[ma k'oit[a koida[b koide[tud, k'oit[is k'oit[ke 34 v>
1. (hahetama) virrad, pitymallik, pirkad, hajnalodik, felvirrad, dereng, hajnallik ♦ [väljas] koidab hajnalodik
2. piltl (saabuma, kätte jõudma) virrad ♦ koitsid uued ajad jobb idő virrad; talle koidavad ilusad päevad szép napok virradnak rá
3. piltl (mõistetavaks, arusaadavaks muutuma) virrad, dereng ♦ veel polnud asi selge, kuid midagi juba koidab nem érti még, de már dereng neki

kuid <k'uid konj> (aga, ent) de, azonban ♦ ootasin, kuid asjata vártam, de hiába; kuid sa ju lubasid! de megígérted!; sina lähed ära, kuid mina jään siia te elmész, én azonban itt maradok; tuba oli väike, kuid valgusküllane a szoba kicsi, de világos

kuine2 <k'uine k'uise k'uis[t -, k'uis[te k'uise[id 10 adj (hrl liitsõna järelosa)>
1. (teatud kuul esinev v toimuv) hónapos ♦ igakuine programm minden hónapos program; jaanuarikuine januári
2. (teatud arv kuid vana) hónapos ♦ kahekuine két hónapos; kolmekuine három hónapos

küüt1 <k'üüt küüdi k'üüti k'üüti, k'üüti[de k'üüti[sid_&_k'üüt/e 22 s> (sõidutamine, küütimine) fuvar ♦ ma ütlesin, et võtan ta peale kuid tal pidi olema juba küüt mondtam neki, hogy elhozom, de volt neki egy fuvarja; lennujaama küüt egy reptéri fuvar

nirisema <nirise[ma nirise[da nirise[b nirise[tud 27 v> (nirena, nirinal voolama, nõrguma) csordogál, szivárog, folydogál; (alla, kokku) lefolyik ♦ kraanist ainult niriseb vett a csapból csak csordogál a víz; kasest niriseb mahla a nyírfából szivárog a nedv; räästast niriseb vihmavett, räästad nirisevad csorog az eresz; silmavesi niriseb üle põskede folyik a könny az arcán; suust niriseb sülge folyik a nyál a szájából; higi niriseb mööda selga folyik az izzadtság a hátán; haavast niriseb verd vér szivárog/folyik a sebből; orus niriseb oja a völgyben patak csordogál; mesi niriseb purki a méz az üvegbe csorog; see oli saladus, kuid üht-teist nirises läbi piltl ez titok volt, de egy-két dolog kiszivárgott

nooruk <nooruk nooruki nooruki[t -, nooruki[te nooruke[id 02 s>
1. (noormees) legény, ifjú
2. (alaealine) kiskorú; ped (16--18-aastane noor) kamasz; (kuni 17-aastaseni) serdülő ♦ noorukite kuritegevus fiatalkori bűnözés; nooruk pole enam laps, kuid ka mitte täiskasvanu a kamasz már nem gyerek, de nem is felnőtt

pusima <pusi[ma pusi[da pusi[b pusi[tud 27 v> (midagi vaevaga, kuid visalt tegema) piszmog, szöszmötöl ♦ poiss pusib kodutöö kallal a fiú piszmog a leckével

seadis <seadis seadise seadis[t -, seadis[te seadise[id 09 s> (tarinduselt terviklik, kuid iseseisvalt mittekasutatav seadme, aparaadi v masina osa) műszer

teenima <t'eeni[ma t'eeni[da teeni[b teeni[tud 28 v>
1. (elatist hankima, palka vm sissetulekut saama) keres ♦ endale leiba teenima kenyeret keres; elatist teenima megélhetést keres; teenin hästi, kuid tunnen end vaesena jól keresek, de szegénynek érzem magam
2. (ametis v teenistuses olema, jumalateenistust pidama, aega teenima) szolgál ♦ poeg teenib kalalaeval madrusena a fia matrózként szolgál egy halászhajón; aega teenima hadseregben szolgál; missal teenis diakon a misén diakónus teljesítette a szolgálatot; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni
3. (kelleks-milleks kasulik olema, [kultuslikult] austama, mille funktsiooni täitma) (ki)szolgál ♦ õilsat eesmärki teenima jó szolgálatot tesz; see maja on juba mitut põlvkonda teeninud ez a ház már több nemzedéket kiszolgált
4. (midagi pälvima) kiérdemel, megérdemel ♦ ta on rahva usalduse välja teeninud kiérdemelte a nép bizalmát; kurjategija sai teenitud karistuse az elkövető megérdemelt büntetést kapott

tegija <tegija tegija tegija[t -, tegija[te tegija[id 01 s, adj>
1. készítő; (ametinimetustes) mester ♦ ahjutegija kályhamester; kaevutegija kútmester; vaimse töö tegija értelmiségi/szellemi dolgozó; füüsilise töö tegija fizikai dolgozó; töö kiidab tegijat gyümölcséről ismerjük meg a fát; a munka dicséri mestert
2. kõnek (mingil alal tulemuslikult tegutsev, oma ala meister) játékos ♦ kodukülas oli ta kõva tegija, kuid päris maailmas on ta null tahófalván császár volt, de a valódi világban egy nulla; väike tegija kis pont
3. kõnek (tegus, toimekas) menő

tibi <tibi tibi tibi -, tibi[de tibi[sid 17 s> kõnek (ilus, kuid rumalavõitu tütarlaps) csaj, csajszi, pipi, csinibaba

uuesti <uuesti adv> (veel kord, jälle) ismét, újra; (algusest peale, kuid teisiti) újból ♦ üha uuesti ja uuesti újra meg újra; kirjutab kogu artikli uuesti újraírja az egész cikket; ta on justkui uuesti sündinud mintha kicserélték volna