[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

arusaamatu <+saamatu saamatu saamatu[t -, saamatu[te saamatu[id 01 adj> (mittemõistetav, ebaselge) felfoghatatlan, érthetetlen, értetlen ♦ arusaamatu keel halandzsa; arusaamatu käitumine érthetetlen viselkedés; arusaamatu lugu felfoghatatlan eset; arusaamatu, kuidas nii sai juhtuda felfoghatatlan, hogyan történhetett

elama <ela[ma ela[da ela[b ela[tud 27 v>
1. él; (elunema) lakik ♦ pealinnas elama fővárosban lakik; maal elama falun lakik, vidéken lakik; jõukalt elama bőségben él, jómódban él; pensionist elama a nyugdíjából él; teiste kulul elama élősködik; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; minu vanemad elavad veel a szüleim még élnek; kuidas sa elad? hogy vagy?; elame, näeme majd meglátjuk; elagu juubilar! éljen az ünnepelt!; ela ise ja lase teistel elada élni és élni hagyni; elab nagu kuninga kass (úgy) él, mint Marci Hevesen; laialt elama nagy lábon él; õhust ja armastusest elama a levegőből él; kes kannatab, see kaua elab türelem rózsát terem
2. (elumärke avaldama, elavana tunduma) él

elu <elu elu elu 'ellu, elu[de elu[sid 17 s> élet ♦ pikk elu hosszú élet; lühike elu rövid élet; vilets elu hitvány élet; muretu elu gondtalan élet; igapäevane elu mindennapi élet; argielu mindennapok; eraelu magánélet; hingeelu lelki élet; perekonnaelu családiélet; elu maal on odav vidéken olcsó az élet; elu mõte az élet értelme; elu loojang piltl az élet hajnala; eluks ajaks életfogytig(lan); ellu ärkama éledezik, életre kel; {keda-mida} ellu äratama életre kelt; ellu jääma életben marad; tal on kogu elu ees előtte az egész élet; eluga riskima, elu kaalule panema életét kockáztatja; {mille eest} eluga maksma életével fizet; ellu viima megvalósít, végrehajt; lugusid elust enesest megtörtént esetek; kuidas elu läheb? hogy vagy?; oma elu elama éli a saját életét; ta on elu parimas vormis élete legjobb formajában van; elu pole meelakkumine az élet nem habos torta; elu eest jooksma menti az irháját; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább
■LS: elu+ ♦ eluavaldus életmegnyilvánulás; elueliksiir piltl életelixír; elujanu életszomj, életvágy; elujärk életszakasz; elukaar életpálya, életút; eluiha, eluihk életkedv; elumaja lakóház; elukorraldus életrend; elurütm életritmus; elukvaliteet életminőség; elustiil életstílus; elutase életszínvonal; elutingimused életviszonyok, életkörülmények; elusäde élet szikrája; elutsükkel életciklus

ette kujutama képzel, elképzel, gondol ♦ kas sa suudad seda ette kujutada? el tudod ezt képzelni?; sa oled visam, kui ma ette kujutasin kitartóbb vagy, mint gondoltam; püüan ette kujutada, kuidas kõik oli el tudom képzelni hogy történt mindez; kujuta ette, ta jättis tulemata! képzeld el, nem is jött

fantastiline <fant`astiline fant`astilise fant`astilis[t fant`astilis[se, fant`astilis[te fant`astilis/i 12 adj> (fantaasial põhinev, kummaline) fantasztikus; (uskumatu, enneolematu) hihetetlen ♦ fantastiline jutustus fantasztikus elbeszélés; fantastiline olend fantasztikus lény; fantastiline projekt fantasztikus projekt, fantasztikus terv; fantastiline kiirus fantasztikus sebesség; fantastiline rahasumma fantasztikus összeg; fantastiline, kuidas ta tantsib fantasztikusan táncol

fui <f'ui interj>, ka fuih (väljendab põlastust, nördimust) pfuj, fuj ♦ fui, kuidas sa räägid! fuj, hogy beszélsz!; fuih, kui inetu! fuj, de ronda!

hoomama <h'ooma[ma hooma[ta h'ooma[b hooma[tud 29 v> (märkama, tähele panema) észrevenni; (tajuma) érzékelni, érezni ♦ hoomasin, kuidas poisi käsi värahtas észre vettem, hogy a fiú keze megremegett; mees hoomas hädaohtu a férfi veszélyt érzett

hüvitama <hüvita[ma hüvita[da hüvita[b hüvita[tud 27 v> kárpótol, elégtételt ad, térít, pótol, kipótol, kielégít, kártalanít, bepótol; (heaks tegema) jóvátesz; (tasuma) megtérít ♦ kahju hüvitama kárt megtérít; rahas hüvitama pénzbeli térítés; kulutused hüvitatakse megtérítik a költségeket; püüdsin halba tegu tubli tööga hüvitada szorgos munkával próbáltam jóvátenni egy rossz tettet; kuidas saan teie heateo hüvitada? hogy tudom meghálálnia jótettét

hüüdma <h'üüd[ma h'üüd[a hüüa[b h'üü[tud, h'üüd[is h'üüd[ke 34 v>
1. (hõikama) kiált, odakiált ♦ hurraa hüüdma hurrákiáltás; ta hüüdis midagi kõva häälega hangosan kiabált valamit; keegi hüüab appi valaki segítségért kiált; tule juba, sind hüütakse gyere már, hívnak; keegi hüüdis mu nime valaki a nevemet kiáltotta; perenaine hüüdis kanu a gazdasszony hívja a tyúkokat; jahisarved hüüavad szólnak a vadászkürtök
2. (nimetama, kutsuma) nevez, hív ♦ teda hüüti enamasti eesnimepidi általában a keresztnevén nevezték; kuidas sind hüütakse? hogy hívnak?

iganes <iganes adv>
1. (rõhutava sõnana: vähegi, üldse, eales, iialgi) bármi, akármi, bárki, akárki, bárhogy, akárhogy, bárhol, bárhova, ami, ahogy ♦ võta, mis sa iganes soovid! vegyél, amit csak akarsz; aitas mind, kuidas iganes sai úgy segített, ahogy csak tudott; otsin su üles, kus sa iganes oled v [ei] oleks megkereslek, bárhol is légy; kuhu iganes ma lähen bárhova is megyek; kes iganes akárki
2. (eitavas lauses) (iialgi, kunagi, mingil juhul) sohasem, sosem ♦ mitte iganes ei saa seda unustada sosem feledhető; ta ei teeks iganes seda sohasem tenné ezt

interpreteerima <interpret'eeri[ma interpret'eeri[da interpreteeri[b interpreteeri[tud 28 v> (tõlgendama, loovalt esitama) interpretál, értelmez, előad, tolmácsol ♦ kuidas seda nähtust tuleb interpreteerida? hogyan kell értelmezni ezt a jelenséget?; mõningaid fakte võib interpreteerida mitmeti egyes tények sokféleképpen értelmezhetők

isanimi <+nimi nime nime -, nime[de nime[sid 20 s> apja neve ♦ kuidas on teie isanimi? mi az apja neve

isekeskis <+k'eskis adv> egymás közt ♦ arutame seda isekeskis megbeszéljük egymás közt; lapsed sosistasid isekeskis a gyerekek sugdolóznak egymás közt; kuidas nad isekeskis sobivad? hogy jönnek ki egymással?

isver <'isver interj> atyaég, atyaisten, atyaúristen, istenem ♦ isver, missugune kokkusattumus! atyaég, micsoda egybeesés; isver, kui mustad te olete! istenem, de koszosak vagytok!; isver, kuidas ma ehmatasin! atyaúristen, de megijedtem!

jaotuma <j'aotu[ma j'aotu[da j'aotu[b j'aotu[tud 27 v> (jagunema) eloszlik, tagolódik, megoszlik ♦ surve jaotub pinnale ühtlaselt a nyomás egyenletesen oszlik meg a felületen; on oluline, kuidas õpilase nädalakoormus jaotub fontos, hogy hogyan oszlik meg a diák heti munkaterhelése

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

jubedus <jubedus jubeduse jubedus[t jubedus[se, jubedus[te jubedus/i 11 s> iszony, utálat, szörnyűség, iszonyat; (jubedustunne) rémület, félelem ♦ jubedust tundma elszörnyed; jubedust tekitama v peale ajama megrémít, megijeszt; jubedus tuleb peale elfogja a rémület; teda haaras jubedus elfogta a rémület; kuidas sa talud neid jubedusi? hogy bírod elviselni ezeket a szörnyűségeket?

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

julgema <j'ulge[ma j'ulge[da j'ulge[b j'ulge[tud_&_jule[tud 27 v> bátorkodik, vetemedik, merészkedik, merészel, mer; (julgust ilmutama) bátorságot mutat; (mitte kartma) rettenthetetlen; (söandama) merészel ♦ julgen üles tunnistada be merem vallani; julgen selles kahelda kételkedni merek benne; kuidas sa julged minust niimoodi mõelda? hogy merészelsz ilyet gondolni rólam?; vaevalt ta julgeb seda teha nem igen meri megtenni; tule, kui julged gyere, ha mersz; ei julge soovitada nem merem ajánlani; kas julgeme sisse minna? be merünk menni?

järelemõtlematu <+m'õtlematu m'õtlematu m'õtlematu[t -, m'õtlematu[te m'õtlematu[id 01 adj> meggondolatlan ♦ järelemõtlematu samm meggondolatlan lépés; järelemõtlematu tegu meggondolatlan tett; kuidas sa võisid nii järelemõtlematu olla! hogy lehettél ilyen meggondolatlan!

kah <k'ah adv> kõnek
1. (ka, samuti) is ♦ sina kah kodus te is otthon vagy
2. (eelneva rõhutamisel) is ♦ kuidas sa elad kah? hogy is vagy?; käib kah, kui paremat pole ha nincs jobb, az is jó

kanapea <+p'ea p'ea p'ea[d -, p'ea[de p'ä[id 26 s> kõnek (vilets pea, halb mälu v taip) tyúkeszű ♦ kuidas sa saad selline kanapea olla? hogy lehetsz ilyen tyúkeszű?

keelitama <keelita[ma keelita[da keelita[b keelita[tud 27 v> győzköd, rábír, rávesz, rábeszél; (tegemata jätmise puhul) lebeszél ♦ põgenema keelitama rávesz a szökésre/menekülésre; sõbrad keelitasid teda kohale jääma a barátai rábeszélték, hogy maradjon, a barátai maradásra bírták; kuidas ka vanemad ei keelitanud, poeg jättis õppimise ikkagi pooleli bárhogyan is győzködték szülei, a fiúk mégis félbehagyta a tanulást

kuidas <kuidas adv> hogy, hogyan, ahogy ♦ kuidas elate? hogy vagytok?; kuidas läheb? mi újság?; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; tee, kuidas tahad tégy, ahogy akarsz; kuidas su nimi on? hogy hívnak?; kuidas palun? tessék?; kuidas sa julged nii öelda? hogy mondhatsz ilyet?; kuidas võtta ahogy vesszük

kutsuma <k'utsu[ma k'utsu[da kutsu[b kutsu[tud 28 v>
1. (kuhugi, millestki osa võtma v midagi tegema) meghív, elhív, kihív; (tuppa/sisse) behív; (õhutama, agiteerima) felhív, buzdít ♦ appi kutsuma segítségül hív; külla kutsuma vendégségbe hív; kiirabi kutsuma kihívja a mentőket; kinno kutsuma elhív moziba; töötajaid kokku kutsuma összehívja a dolgozókat; kohustused kutsuvad hív a kötelesség; tantsule kutsuma táncba hív; kutsu ta tagasi hívd vissza!; duellile kutsuma párbajra hív vkit; kohtusse tunnistajaks kutsuma beidéz vkit tanúnak; ajateenistusse kutsuma katonai szolgálatra behív; kutsumata külaline hívatlan vendég, kéretlen vendég
2. piltl (ahvatlema, ligi tõmbama) hív ♦ meri kutsub mind hív a tenger
3. (nimetama, hüüdma) szólít, hív, nevez ♦ teda kutsutakse Robiks Robinak hívják; kuidas teda kutsutakse? hogy hívják?

käima <k'äi[ma k'äi[a k'äi[b k'äi[dud, k'äi[s käi[ge käi[akse 38 v>
1. (kõndima) jár; (kindlas suunas) megy ♦ jala v jalgsi käima gyalog jár; kikivarvul käima lábujjhegyen jár/megy; laps õpib käima járni tanul a gyerek; kuidas käsi käib? hogy vagy/van?
2. (kuhugi minema ja tagasi tulema) jár ♦ arsti juures käima orvoshoz jár; poes käima elmegy a boltba; jahil käima vadászik; jalutamas käima sétáltat; ujumas käima úszni jár; kinos käima moziba jár; koolis käima iskolába jár; tööl käima munkába jár; kirikus käima templomba jár; loengutel käima előadásokra jár, előadásokat látogat; vannis käima fürdik, fürdőt vesz, megfürdik; ta käis mul külas meglátogatott
3. (hrl imperatiivis) kõnek (kao, kasi) megy ♦ käi minema! húzz el innen!, tűnés!; käi minema! takarodj innen!
4. (liikuma, kurseerima) jár ♦ öösel trammid ei käi éjjel a villamosok nem járnak; mul käib kaks ajalehte nekem két újság jár
5. (kukkuma) leesik
6. (masinate, seadmete kohta: töötama, talitlema) működik, megy ♦ kell käib täpselt az óra pontosan jár; mootor käib megy a motor
7. (toimuma, ajaliselt edenema) megy ♦ töö käib hommikust õhtuni reggeltől estig megy a munka; asi on käimas a dolog folyamatban van
8. (males, kabes, kaardimängus) lép ♦ etturiga käima a gyaloggal lép; lipuga käima a futóval lép; Käi, sinu kord on! Lépj, te vagy soron!
9. (kurameerima, sõbrustama) jár ♦ tüdruk käib juba poistega a lány már fiúkkal jár
10. (kulgema, suunduma, ulatuma) megy
11. (kõlbama, sobima) elmegy, megteszi ♦ esialgu käib küll egyelőre megteszi
12. (kahjustavalt mõjuma) megy ♦ närvidele käima az idegeire megy; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi
13. (kedagi-midagi puudutama) vonatkozik ♦ kogunemisalade kohta käivad nõuded a gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények; see käib tema kohustuste hulka kötelességei közé tartozik; see käib teise asja kohta ez más dologra vonatkozik
14. (käärima) erjed ♦ õlu käib erjed a sör; vein käib forr a bor
15. kõnek (toimima, talitama) jár ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

käänduma <k'äändu[ma k'äändu[da k'äändu[b k'äändu[tud 27 v>
1. (end käänama, pöörduma) fordul; (kummuli) felborul ♦ paat käändus kummuli a csónak felborult
2. (painduma, koolduma) meghajlik, meggörbül ♦ nael käändus löömisel kõveraks a szög meghajlott ütéskor
3. (suunda muutma, pöörduma) fordul ♦ rada käändub itta az ösvény kelet felé fordul
4. keel (deklineeruma) ragozódik ♦ kuidas see sõna käändub? hogy ragozódik ez a szó?

lahustuma <lahustu[ma lahustu[da lahustu[b lahustu[tud 27 v> (fel)oldódik ♦ kuidas sool lahustub vees? hogyan oldódik a só a vízben?; lahustuv kohv neszkávé, instant kávé; lahustuv želatiin oldható zselatin

lustima <l'usti[ma l'usti[da lusti[b lusti[tud 28 v>
1. (tahtmist olema) akar, kíván ♦ tee nii, kuidas [süda v meel] lustib csinálj, amit akarsz!
2. (lõbutsema) szórakozik

maanduma <m'aandu[ma m'aandu[da m'aandu[b m'aandu[tud 27 v>
1. ([maa]pinnale laskuma) leszáll, landol ♦ lennuk maandub Tallinna lennuväljale a repülőgép leszáll a tallinni repülőtérre; kassid maanduvad alati käppadele a macskák mindig a talpukon landolnak; vares maandub maja katusele a varjú leszáll a háztetőre
2. (maabuma, randuma) kiköt, landol
3. piltl (sattuma, jõudma) kerül ♦ kuidas ta siiakanti maandus, pole selge hogyan került ide, nem világos
■LS: maandumis+ ♦ maandumisplats leszállópálya; maandumisrada lenn kifutópálya

mekkima <m'ekki[ma m'ekki[da meki[b meki[tud 28 v> kõnek
1. (süües v juues maitsma) ízlel, kóstolgat ♦ head elu mekkima piltl kóstolgatja az élet örömeit
2. (maitse kohta) ízlik ♦ kuidas kook mekib? hogy ízlik a süti?

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

mismoodi <+m'oodi adv> (kuidas, mil viisil, mil moel, mis kombel) hogyan ♦ mismoodi sina siia sattusid? hogyan kerültél ide?

mõte <mõte m'õtte mõte[t -, mõte[te m'õtte[id 06 s>
1. (mõtlemise üksikakt v tulemus) gondolat ♦ absurdne mõte képtelen ötlet; sünged mõtted sötét gondolatok; mõtteid vahetama véleményt cserél; mõtteid koguma összeszedi a gondolatait; kuidas ta sellisele mõttele tuli? hogyan jutott arra a gondolatra?; mõttesse v mõtetesse v mõtteisse vajuma gondolataiba merül
2. (kavatsus, plaan, nõu, idee) ötlet, szándék ♦ mul tekkis hea mõte támadt egy jó ötletem; mõtet teoks tegema megvalósítja szándékát; mul pole mõtteski eszem ág ában sincs
3. (tähendus, sisu) értelem ♦ lause mõte a mondat jelentése; mitmes mõttes sok szempontból; laiemas mõttes tágabb értelemben; mõnes/teatud mõttes bizonyos értelemben
4. (otstarve, eesmärk, olulisus, tähtsus) értelem ♦ elumõte az élet értelme; vahelduse mõttes a változatosság kedvéért; mis mõte sellel on? mi értelme van ennek?; sel pole mõtet ennek nincs értelme
■LS: mõtte+ ♦ mõtteavaldus véleménynyilvánítás; mõttejooks észjárás; mõttekoda szellemi műhely, agytröszt; mõttekujutus képzelet; mõttekäik gondolatmenet; mõttelend elmefuttatás, eszmefuttatás; mõttepaus gondolatkihagyás, rövidzárlat; mõtteseos logikai kapcsolat; mõttesähvatus sziporka; mõttetera aforizma; mõttevabadus a gondolat szabadsága, a gondolkodás szabadsága, gondolatszabadság; mõttevaegus gondolathiány; mõttevahetus eszmecsere; mõtteviis gondolkodásmód, szemlélet

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

nimetama <nimeta[ma nimeta[da nimeta[b nimeta[tud 27 v>
1. (kellegi v millegi kohta teatavat nime kasutama) nevez, titulál, szólít, csúfol, mond, hív, elnevez, elmond, elkeresztel ♦ mõned kutsuvad teda Aleksiks, mõned nimetavad Sassiks néhányan Aleksznek hívják, mások Szassznak nevezik; armastab end peremeheks nimetada szereti magát (házi)gazdának nevezni; nimetas mind lihtsameelseks együgyűnek nevezett; nimetage seda kuidas soovite! nevezzétek, ahogy akarjátok!
2. (ametisse määrama) kinevez ♦ ametisse nimetama {keda} vkit kinevez; nimetati riigi esindajad välisriikidesse kinevezték a külföldi képviselőket
3. (mainima, märkima, loetlema) megnevez, említ; (informeerima, teatama) tudat, mond, említ, megemlít ♦ kui sul abi vaja, nimeta ainult ha segítségre van szükséged csak mond; Jaan hommikul nagu nimetas jah, et täna tulevad külalised János reggel mintha megemlítette volna, hogy ma vendégek jönnek; tühine asi, seda ei maksa nimetadagi semmiség, említést sem érdemel; nimetage tuntumaid läti kirjanikke nevezzétek meg az ismertebb lett írókat; kõiki nimetatud soove saab täita minden megnevezett kérés teljesíthető; eespool nimetatud teosed a fent említett művek

nimetus <nimetus nimetuse nimetus[t nimetus[se, nimetus[te nimetus/i 11 s>
1. (üldnimi, hrv pärisnimi) megnevezés, név; (arvestusüksuste, kauba- ja toodanguartiklite kohta) tétel; (tiitlite, aunimetuste kohta Eestis nõukogude ajal, ka nüüdis-Venemaal) cím ♦ ainenimetus anyagnév; ametinimetus rang; üldnimetus elnevezés, közhasználatú név; lillede ladinakeelsed nimetused a virágok latin neve; tänavate nimetused az utcák nevei; kuidas on teie asutuse ametlik nimetus? mi az intézményük hivatalos neve?
2. (ametisse, ametikohale nimetamine) kinevez ♦ ootan nimetust kõrgemale ametikohale várom a kinevezést

ninaots <+'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s> orrhegy ♦ ninaots sügeleb viszket az orra hegye; rohi tärkab, taimed torkavad ninaotsad mullast välja piltl sarjad a fű, a növények kidugják fejüket a földből; ta on nii tähtsust täis, et ei näe oma ninaotsagi piltl olyan nagyra van, hogy nem lát tovább az orránál; kuidas sa küll oma ninaotsast kaugemale ei näe piltl hogy hogy nem látsz tovább az orrod hegyénél; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál

no <no adv, interj> (aitab väljendada tundetooni v teatavat suhtumist: meelepaha, möönmist, nõustumist, imestust, palvet, kehutust vm) hát, ugyan, nahát, na; (mõttepööret) de ♦ no kes siis nii teeb! hát ki csinál ilyet!; no pagan võtaks! na, az ördög vigye el!; no ütle nüüd! na mond hát!; no oota sa! na megállj csak!; no katsu sa ainult! na azt próbáld meg!; no kuulge, mis liig, see liig! nahát, ami sok, az sok!; no olgu pealegi, ma tulen! hát legyen, jövök!; no nüüd sa oled mul käes v peos na most megvagy; no siis on hästi na akkor jó; Kas ma tohin ka tulla? -- No muidugi. Én is jöhetek? - Hát persze.; no kuidas sul siis elu läheb? hát hog yvagy?; no lähme! na menjünk/induljunk!; no jumalaga siis akkor hát isten veled; lähete lahku -- no aga mis saab lastest? elváltok, de mi lesz a gyerekekkel?

noh <n'oh interj, adv>
1. interj (tugevdab tundetooni, rõhutab teatavat suhtumist) hát, nos, no, na ♦ noh, kuidas elad? na, hogy vagy?; noh, kas saite asjad korda? na, elrendeztétek a dolgot?; noh, ja mis sellest? na, és akkor mi van?; noh räägi ometi, mis siis juhtus beszélj hát, mi történt
2. adv (annab öeldavale kõhkleva, ebaleva varjundi) no, na, hát ♦ laena, noh ütleme, paarsada krooni adj kölcsön, mondjuk úgy száz koronát; noh, kes seda enam täpselt mäletab hát ki emlékszi arra már; käis see, noh, mis ta nimi nüüd oligi itt járt az a hogy is hívják, na

nõnda <nõnda adv>
1. (nii, sedamoodi, selliselt) így, úgy; (kinnitavalt, möönvalt) ezért, így ♦ seda tehakse nõnda ezt úgy csinálják; rääkis nõnda, et jäin uskuma úgy beszélt, hogy hittem neki; seleta nõnda, kuidas asi oli úgy magyarázd, ahogy volt; nõnda olen ma alati teinud mindig így csináltam; kas nõnda tohib? hát szabad így?; või nõnda on lood! hát így álla dolog!; ja nõnda edasi és így tovább, s a többi, stb.
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) olyan ♦ tuul on nõnda tugev, et ... olyan erős a szél, hogy...; võta nõnda palju, kui tahad annyit vegyél, amennyit akarsz; nõnda kaugele ma ei näe nem megyek olyan messzire; elavad nõnda hästi, et rõõm näha olyan jól élnek, hogy öröm nézni
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ ta võis kaaluda nõnda paarkümmend naela olyan húsz font körül lehet a súlya; sinna on nõnda kaks kilomeetrit úgy két kilométerre lehet
4. (selle tulemusel, seetõttu) így ♦ raha polnud ja nõnda tulingi jala nem volt pénzem, így gyalog jöttem
5. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) azonnal ♦ nagu jääle astusin, nõnda libisesin ahogy a jégre léptem, azonnal elcsúsztam

nõu2 <n'õu n'õu n'õu -, n'õu[de n'õu[sid 26 s>
1. (juhatus, näpunäide, nõuanne) tanács ♦ tulin sinult nõu küsima v otsima v saama tanácsot jöttem kérni tőled; anna nõu, mis teha adj tanácsot, mit csináljak; võta minu nõu kuulda hallgasd meg a tanácsom
2. (lahendust pakkuv abinõu) kiút, eszköz, módszer; kõnek (abi) segítség ♦ see on ainuke vastuvõetav nõu ez az egyetlen elfogadható módszer; pole muud nõu kui andeks paluda nincs más kiút, mint bocsánatot kérni; tean nõu, kuidas unetusest lahti saada tudok egy módszert, arra, hogy szabadulj meg az álmatlanságtól; vahel käib mul naabrinaine nõuks v nõus kraamimas kõnek néha jön a szomszédasszony, segít a takarításban
3. (mõte, kavatsus, plaan) terv, gondolat, szándék; (halb) szándék ♦ mis sul nõuks on? mi a terved/szándékod?; tal on nõu ära sõita el szándékozik utazni; võttis nõuks maja ehitama hakata házat szándékozik építeni
4. (kohakäänetes) (seisukoht, arvamus, seisukoha, arvamuse jagamine) álláspont, vélemény ♦ olime alati ühes nõus v ühel nõul mindig egy véleményen voltunk; selles asjas ma ei ole sinuga nõus v ühel nõul nem értek egyet veled ebben a dologban; veenge, kuni ta nõusse jääb győzködjétek, míg beleegyezik; olen ettepanekuga täiesti nõus teljesen egyetértek a javaslattal
5. (tarkus, taip, aru) ész, elme, tudás ♦ minu nõu on otsas, olen nõust lahti kimerült a tudásom; see asi tuleb sul omast nõust v omal nõul v oma nõuga korda saada ezt a dolgot saját eszeddel ell megoldanod

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

näitama <n'äita[ma näida[ta n'äita[b näida[tud 29 v>
1. mutat, vetít, rámutat, pergetett, perget, példáz, mutogat, vall, megmutat, kimutat, jelez, feltüntet, érzékeltet; (kontrollimiseks esitama, ette näitama) bemutat ♦ näitab sõbrale fotosid fényképeket mutat a barátjának; näitab oma oste megmutatja amit vásárolt; näita ennast! mutasd magad!; näitasin kontrolörile sõidukaarti megmutattam az ellenőrnek a bérletem; giid näitab turistidele linna az idegenvezető megmutatja a várost a turistáknak; telerist näidati filmi filmet mutattak a televízióban; näita, kuidas seda sõlme tehakse mutasd meg, hogy kell ezt a csomót kötni; nagu kogemused näitavad, ei saa teda usaldada a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lehet benne megbízni; näitas mulle trääsa fügét mutatott; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; hambaid näitama kimutatja a foga fehér(j)ét; küüsi näitama mutogatja/megmutatja (az) oroszlánkörmeit
2. (asukohta, suunda osutama) mutat ♦ näitas käega kagu suunas v kagusse délkelet felé mutatott a kezével; näita kaardilt Gröönimaad mutasd mega térképen Grönlandot; läksin näidatud suunas a mutatott irányba mentem
3. (näitu näitama) mutat ♦ kell näitab aega az óra mutatja az időt; kellaosutid näitasid südaööd az óramutatók éjfélt mutattak; mis v kui palju sinu kell näitab? mennyit mutat az órád?; kui palju elektriarvesti näitab? mennyit mutat a villanyóra?
4. (välja paista laskma, ilmutama) mutat ♦ näita, mis sa suudad v võid mutasd, mit tudsz/mire vagy képes; näitas ennast heast küljest jó oldaláról mutatta magát; (oma) häid külgi näitama a jó oldalát mutatja; talle meeldib teistele oma jõudu näidata szereti fitogtatni az erejét mások előtt
5. ([dokumendis] fikseerima) feltüntet ♦ igal toimikul näidatakse selle alustamise ja lõpetamise aeg minden dosszién feltüntetik megnyitásának és lezárásának idejét; tehtud oli vähem kui aruannetes näidatud kevesebbet végeztek, mint a jelentésben feltüntettek
6. kõnek ([ähvardades] õpetust andma) mutat ♦ [küll] ma sulle näitan majd én megmutatom neked

oi <'oi interj>
1. (rõõmu, vaimustuse, imestuse väljendamisel) ó ♦ oi kui tore! ó, de jó!; oi kui palju rahvast! ó, mennyi ember!; oi aeg, mis juhtus? ó jaj, mi történt?
2. (igatsuse, soovi väljendamisel) ó ♦ oi, jõuaksime kord koju! ó, bárcsak hazaérnénk már!
3. (kurtmise, ehmatuse, kohkumise väljendamisel) ó, jaj ♦ oi häda! ó,a mindenit!; oi, keegi tuleb! ó, valaki jön!; oi teid vaesekesi! ó, ti szegények!; oi kuidas pea valutab! jaj, hogy fáj a fejem!
4. (pahameele, viha, kahjurõõmu väljendamisel) ej; (kirumisel) ej, ejnye ♦ oi sa pagan! ejnye, az ördögbe!
5. (nõustumise, möönmise väljendamisel) ó ♦ oi, miks mitte ó, miért is ne; oi, muidugi ó hogyne, persze!

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

ometi <ometi adv>
1. (ikkagi, sellegi poolest) azért, vajon, mégis, csakhogy, csak, biz ♦ proovida võiksime ometi mégis megpróbálhatnánk; võib süüa ja ometi näljane olla lehet enni, és mégis éhesen maradni; kui ka ei osta, vaadata võib ometi ha nem is vesz semmit, de azért szétnézhet
2. (rõhutab tundetooni) már, végül ♦ ütle ometi, mis sul on! mond el végre, mi van veled!; rääkige siis ometi! beszéljen végre!; mine ometi ära! menj már el!; vaata ometi, kuidas ta tantsib! nézd már, hogy táncol!; saa ometi aru! értsd már meg!; viimaks ometi! na végre!

oo <'oo interj>
1. (väljendab imestust, üllatust, jahmatust, kohkumist, meeleheidet, pahameelt) ó, óh, oh, nini ♦ oo, tere, vana sõber! ó, szia, régi barátom!; oo, keda ma näen! nini, kit látok!; oo, see on hirmus! ó, ez ijesztő!; oo, püha lihtsameelsus! ó, szent együgyűség!
2. (väljendab väite, möönduse, pöördumise vms tugevdatud emotsionaalsust) ó ♦ oo, kallis sõber! ó, kedves barátom!; oo, kuidas ta koju igatseb! ó, hogy vágyik haza!; oo ei, sugugi mitte! ó nem, egyáltalán nem!

p3 <’p (rõhutav partikkel)> kõnek
1. (ep, ei) nem ♦ seda sa’p teagi, kuidas lood tegelikult on nem is tudod, hogyan voltak a dolgok valójában; ma’p enam lootnudki már nem is reméltem
2. (just, nimelt) éppen, ez az, pontosan ♦ see’p see on ez az; tema’p see oli, kes need puud istutas éppen ő volt az, aki ezeket a fákat ültette

paluma <palu[ma palu[da palu[b palu[tud 27 v>
1. (soovi, palvet esitama) kér; (anuvalt) kérelmez; (soovides pääseda kuhugi) kikéredzkedik; (viisakussõnana palun) kérem ♦ tungivalt paluma unszol, nógat, kérlel; abi paluma folyamodik, segítséget kér; andeks paluma elnézést kér; vabandust paluma bocsánatot kér; raha paluma pénzt kér; kass palub õue a macska kikéredzkedik; kellegi kätt paluma piltl megkéri a kezét; palun tähelepanu! figyelmet kérek!; [ma] palun pakk võid egy csomag vajat kérek; tervita teda, palun! légy szíves, üdvözöld őt!; paremat kätt, palun! jobbra, tessék!; kuidas, palun? tessék?
2. (kutsuma) meghív ♦ ta palub mind külla meghív engem vendégségbe
3. (palvetama) imadkozik, könyörög, esedezik ♦ paluge ka minu eest! imádkozzanak értem is!

pilgutama <pilguta[ma pilguta[da pilguta[b pilguta[tud 27 v> (silmalauge sulgema ja avama) pislog, pislant; (märguandeks) kacsint ♦ nägin, kuidas ta pilgutas láttam hogy pislogott; silma[gi] pilgutamata szemrebbenés nélkül

pöörduma <p'öördu[ma p'öördu[da p'öördu[b p'öördu[tud 27 v>
1. (ümber keskpunkti v telje liikuma) (meg)fordul ♦ võti pöördus lukus a kulcs megfordult a zárban
2. (end pöörama) fordul, megfordul, odafordul ♦ lamaja pöördus selili a fekvő a hátára fordult; asjaolud pöördusid tema vastu a körülmények ellene fordultak
3. (kellegi juurde abi vms saamiseks) fordul ♦ arsti poole pöörduma orvoshoz fordul; {kelle poole} palvega pöörduma kéréssel fordul vkihez; võid alati minu poole pöörduda mindig fodulhatsz hozzám
4. (endisest suunast kõrvale v tagasi pöörama, oma suunda muutma) fordul ♦ tuul pöördus itta a szél keletre fordult
5. (kuskile [tagasi] minema v tulema, millegagi [taas] tegelema hakkama) visszatér ♦ elu lõpul pöördus kirjanik uuesti proosa juurde az élete végén az író újból visszatért a prózához; pöördugem tagasi endise teema juurde piltl törjünk vissza az előző témához
6. (usku vahetama) áttér (vallásra) ♦ pöördus katoliku usku katolikus vallásra tért
7. keel (konjugeeruma) ragozódik ♦ kuidas see verb pöördub? hogy ragozzák azt az igét?

raatsima <r'aatsi[ma r'aatsi[da raatsi[b raatsi[tud 28 v> (hrl koos eitusega: näit kahjutundest, peenetundelisusest v kitsidusest tingituna valmis midagi tegema) van szíve, van lelke, ráviszi a lélek, bír vmit csinálni, meg tud tenni vmit ♦ öö on nii ilus, et ei raatsi magada olyan szép az éjszaka, hogy nem lehet aludni; nad ei raatsinud teineteisest päevakski lahku minna nem bírtak egymástól egy napra sem elválni; kuidas ta raatsis? hogy volt szíve hozzá?, hogy tudta megtenni?; ei raatsi midagi ära visata nem képes semmit eldobni

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

sattuma <s'attu[ma s'attu[da satu[b satu[tud 28 v; s'attu[ma s'attu[da s'attu[b s'attu[tud 27 v> (juhuslikult kuhugi tulema v mingisse olukorda jõudma) kerül ♦ kuidas te siia sattusite? hogy kerültetek ide?; haiglasse sattuma kórházba kerül; kokku sattuma egybeesik; piinlikku olukorda sattuma kínos helyzetbe kerül; hätta sattuma bajba kerül; ära rohkem minu silma alla satu! többé ne kerülj a szemem elé!; kellegi mõju alla sattuma vkinek a befolyása alá kerül; ta sattus võlgadesse adósságba került, adósságokba keveredett; kuidas see raamat sinu kätte sattus? hogyan került hozzád ez a könyv?; poiss sattus segadusse a fiú összezavarodott; haamri alla sattuma piltl dobra kerül, kalapács alá kerül; oleme alles portsu otsa sattunud! piltl most aztán jól nézünk ki!; sattus supi sisse piltl (bele)került, mint Pilátus a krédóba

seletama <seleta[ma seleta[da seleta[b seleta[tud 27 v>
1. (ära) (meg)magyaráz; (selgeks) tisztáz ♦ seda olukorda on raske talle seletada nehéz megmagyarázni ezt a helyzetet neki; kui Jumal oleks olemas, kuidas sa siis nälga, kannatust ja sõda seletad? ha létezik Isten, mivel magyarázod az éhséget, a fájdalmat és a háborút?; seda olukorda on raske talle seletada nehéz megmagyarázni neki ezt a helyzetet; seletav sõnaraamat értelmező szótár
2. (tõlgendama) megmagyaráz ♦ ka sa oskad unenägusid seletada? meg tudod magyarázni az álmokat?
3. (rääkima, jutustama, õiendama) dumál ♦ üks tegutseb, teine ainult seletab az egyik cselekszik, a másik csak dumál; ära ühtelugu seleta! ne dumálj annyit!
4. (silmadega, nägemisega, kuulmisega eraldama) érzékel; (silmadega) tisztán lát ♦ silmaga seletame asjade kuju ja värvi szemünkkel érzékeljük a dolgok alakját, színét; jämedat kirja seletab taat ilma prillita a nagybetűs írást az öreg szemüveg nélkül is tisztán látja

soovima <s'oovi[ma s'oovi[da soovi[b soovi[tud 28 v>
1. (tahtma) parancsol, kér, óhajt, (meg)kíván ♦ keda te soovite? kit keres?, kit tetszik keresni?; mida te soovite? mit óhajt?, ön mit kér?, mit parancsol?; kuidas soovid! ahogy akarod!; nagu soovite! ahogy óhajtja!; kas sa soovid veel suppi? kérsz még levest?; soovitud tulemused kívánt eredmények
2. (heade soovide ütlemise kohta) kíván ♦ soovime edu! sok sikert kívánunk!; soovin õnne! gratulálok!; soovin sulle kõike head! minden jót kívánok!

teisendama <teisenda[ma teisenda[da teisenda[b teisenda[tud 27 v> (teistsuguseks, teiseks tegema, varieerima) (meg)változtat, módosít ♦ kuidas saab harilikku murdu teisendada kümnendmurruks? hogy kell tizedes törtet közönséges (sima) törtté alakítani?

tihkama <t'ihka[ma tiha[ta t'ihka[b tiha[tud 29 v> (söandama) merészel ♦ ma ei tihanud öelda nem merészeltem mondani; kuidas ta tihkas siia tulla? hogy merészelt idejönni?

tundma <t'und[ma t'und[a tunne[b t'un[tud, t'und[is t'und[ke 34 v>
1. (tajuma, tunnetama) érez ♦ valu tundma fájdalmat érez; tunnen nälga éhes vagyok; janu tundma szomjúságot érez; kuidas sa ennast tunned? hogy érzed magad?; tunneb end tervena egészségesnek érzi magát; midagi oma naha peal tubdma piltl saját bőrén érez vmit
2. (hingelist elamust kogema) érez; (koos enesekohase asesõnaga) érzi magát ♦ {millest} rõõmu tundma örül vminek, örömöt érez; {kelle-mille} vastu vastikust tundma undort érez vki/vmi iránt; kaasa tundma együttérez; kahetsust tundma sajnál, megbánást érez; kadedust tundma irigységet érez; muret tundma aggódik, aggodalmat érez; uhkust tundma büszkeséget érez; hirmu tundma félelmet érez; tunnen vanaemast väga puudust nagyon hiányzik a nagymamám; tunneb end üksildasena magányosnak érzi magát; tundke end nagu kodus érezzék magukat otthon; ta ei tunne millegi vastu huvi nem érdeklődik semmi iránt; tundsin huvi, kuidas tal läheb érdeklődtem,hogy hogy van
3. (mingit valdkonda teadma v valdama, millestki teadlik olema) ismer ♦ seadusi tundma ismeri a törvényeket; laps tunneb juba tähti a gyerek már ismeri a betűket; nooti tundma ismeri a kottát; ta tunneb seda kanti ismeri ezt a vidéket; tunneb kedagi/midagi nagu oma viit sõrme ismeri, mint a tenyerét; tunneb midagi läbi ja lõhki ismeri vminek minden csínját-bínját, töviről hegyére/hegyire ismer vmit
4. (kellegagi lähemalt tuttav olema, kedagi teadma) ismer ♦ kas sa Martat tunned? ismered Mártát?; nägupidi tundma kedagi látásból ismer vkit; mul pole au teda tunda nincs szerencsém őt ismerni
5. (ära tundma) megismer, felismer ♦ tundsin sind sammudest ära megismertem a lépteidet; kedagi häälest ära tundma felismer vkit a hangjáról

veel <v'eel adv> még ♦ ta on veel puhkusel még szabadságon van; ta ei ole veel tulnud még nem jött meg; olen ikka veel vihane még mindig mérges vagyok; soovid veel kohvi? kérsz még kávét?; ma ei oska veel ujuda még nem tudok úszni; ta pole veel päris terve még nem gyógyult meg teljesen; veel kord még egyszer; ja kuidas veel! hát persze!, és még mennyire!; see veel puuduks! még csak az hiányozna!; me veel näitame neile! még megmutatjuk nekik!

venima <veni[ma veni[da veni[b veni[tud 27 v>
1. (tõmbe, surve vms mõjul pikenema v laienema) kinyúlik, megnyúlik, belenyúlik ♦ aja jooksul kummipael venib idővel a gumiszalag megnyúlik; su kleit on pesus välja veninud a mosásban kinyúlt a ruhád; kingad venivad tágul a cipő; venib nagu härja ila piltl nyúlik, mint a rétestészta
2. piltl (esineb näoilme muutumist märkivates ütlustes) megnyúl ♦ nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra
3. (inimese, taimede kohta: kasvama) megnyúlik ♦ kuidas see tüdruk on aasta jooksul pikaks veninud! hogy megnyúlt ez a lány egy év alatt!
4. (ajaliselt: pikenema, liiga pikaks minema) elhúzódik, kinyúlik, megnyúlik ♦ koosolek venis hiliste õhtutundideni az értekezlet a késő esti órákig kinyúlt; väljasõit venis mitu tundi az indulás több órával elhúzódott; aeg venib az idő megnyúlik; vaidlus venis hilisöösse vita belenyúlt a késő éjszakába

viilutama <viiluta[ma viiluta[da viiluta[b viiluta[tud 27 v> (viiludeks lõikama) (fel)szeletel, felvág ♦ kuidas viilutada arbuusi? hogyan kell felvágni a dinnyét?; viilutatud leib szeletelt kenyér

ükskõik <+k'õik adv>
1. (märgib ükskõikset suhtumist) mégoly(an), mindegy
2. (märgib ebamäärasust) ♦ ükskõik kes akárki, bárki; ükskõik milline akármelyik, akármilyen; ükskõik kus akárhol, bárhol; ükskõik kuidas akárhogy(an)