[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

alt minema kõnek (petta saama, sisse kukkuma) kudarcot vall, baklövést követ el

haledasti <haledasti adv>, ka haledalt
1. (härdalt, kurbust tekitavalt) siralmasan ♦ supiports oli haledalt väike a leves adag siralmasan kevés volt
2. (armetult, haletsusväärselt) szánalmasan ♦ vastane sai haledasti v haledalt lüüa az ellenfél szánalmas vereséget szenvedett; haledalt läbi kukkuma szánalmasan kudarcot vall

kukkuma1 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v> (käo häälitsemise kohta) kakukkol ♦ kägu kukub a kakukk kakukkol, szól a kakukk

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

kõlksatama <kõlksata[ma kõlksata[da kõlksata[b kõlksata[tud 27 v> (kõlksti vastu puutuma v kukkuma) koccan ♦ kirves kõlksatas vastu kivi a fejsze a kőhöz koccant

kõrbema <k'õrbe[ma k'õrbe[da k'õrbe[b k'õrbe[tud 27 v>
1. (mustaks tõmbuma, söestuma) odaég; (küpsedes) megég; (külge, põhja) leég ♦ rasv kõrbeb odaég a zsír; liha läks pisut kõrbema a hús egy kicsit odaégett
2. (tugevasti päevituma) sül, leég ♦ pruuniks kõrbenud ihu barnára sült bőr
3. (põuaga ära kuivama) (meg)perzselődik ♦ muru kõrbeb päikese käes perzselődik a fű a napon
4. kõnek (tugeva janu puhul) (ki)szárad ♦ kurk kõrbeb kiszárad a torok; keel kõrbeb janust suulakke v kurku ínyéhez szárad a nyelve a szomjúságtól
5. kõnek (ebaõnnestuma, luhtuma) lebukik; (sisse kukkuma) tetten érik

kõrgelt <k'õrgelt adv> vt ka kõrgel, kõrgele magasról ♦ päike käib juba kõrgemalt a nap már magasan jár; kõrgelt alla hüppama magasról ugrik le; kõrgelt kukkuma nagyot bukik

käima <k'äi[ma k'äi[a k'äi[b k'äi[dud, k'äi[s käi[ge käi[akse 38 v>
1. (kõndima) jár; (kindlas suunas) megy ♦ jala v jalgsi käima gyalog jár; kikivarvul käima lábujjhegyen jár/megy; laps õpib käima járni tanul a gyerek; kuidas käsi käib? hogy vagy/van?
2. (kuhugi minema ja tagasi tulema) jár ♦ arsti juures käima orvoshoz jár; poes käima elmegy a boltba; jahil käima vadászik; jalutamas käima sétáltat; ujumas käima úszni jár; kinos käima moziba jár; koolis käima iskolába jár; tööl käima munkába jár; kirikus käima templomba jár; loengutel käima előadásokra jár, előadásokat látogat; vannis käima fürdik, fürdőt vesz, megfürdik; ta käis mul külas meglátogatott
3. (hrl imperatiivis) kõnek (kao, kasi) megy ♦ käi minema! húzz el innen!, tűnés!; käi minema! takarodj innen!
4. (liikuma, kurseerima) jár ♦ öösel trammid ei käi éjjel a villamosok nem járnak; mul käib kaks ajalehte nekem két újság jár
5. (kukkuma) leesik
6. (masinate, seadmete kohta: töötama, talitlema) működik, megy ♦ kell käib täpselt az óra pontosan jár; mootor käib megy a motor
7. (toimuma, ajaliselt edenema) megy ♦ töö käib hommikust õhtuni reggeltől estig megy a munka; asi on käimas a dolog folyamatban van
8. (males, kabes, kaardimängus) lép ♦ etturiga käima a gyaloggal lép; lipuga käima a futóval lép; Käi, sinu kord on! Lépj, te vagy soron!
9. (kurameerima, sõbrustama) jár ♦ tüdruk käib juba poistega a lány már fiúkkal jár
10. (kulgema, suunduma, ulatuma) megy
11. (kõlbama, sobima) elmegy, megteszi ♦ esialgu käib küll egyelőre megteszi
12. (kahjustavalt mõjuma) megy ♦ närvidele käima az idegeire megy; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi
13. (kedagi-midagi puudutama) vonatkozik ♦ kogunemisalade kohta käivad nõuded a gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények; see käib tema kohustuste hulka kötelességei közé tartozik; see käib teise asja kohta ez más dologra vonatkozik
14. (käärima) erjed ♦ õlu käib erjed a sör; vein käib forr a bor
15. kõnek (toimima, talitama) jár ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

langema <l'ange[ma l'ange[da l'ange[b l'ange[tud 27 v>
1. (kukkuma, vajuma) esik, omlik, (le)hull ♦ kõhuli langema hasal; põlvili langema térdre rogy; täht langeb lefut/lehull egy csillag; lehed langevad puudelt levelek hullanak a fákról; eesriie langeb legördül a függöny; kaunilt langev kardin szép esésű függöny; pattu langema relig bűnbe esik; juuksed langevad õlgadele a haja a vállára omlik; kivi langes südamelt nagy teher esett le a szívéről; kae langes ta silmilt lehullott a szeméről a hályog; mask on langenud lehullott az álarc
2. (alanema, laskuma) csökken ♦ baromeeter langeb a barométer esik; elatustase langeb csökken az életszínvonal; hinnad langevad csökkennek az árak, zuhannak az árak, esnek az árak
3. (sattuma) esik ♦ minestusse langema elájul; vangi langema fogságba kerül; ohvriks langema áldozatul esik; ülesanne langes kellegi õlgadele ráhárul vkire a feladat; vastutus langeb temale övé a felelősség; kiusatusse langema kísértésbe esik; liisk on langenud/heidetud a kocka el van vetve; lõksu langema kelepcébe esik/kerül; tőrbe esik; teise äärmusse langema átesik a ló másik/túlsó oldalára; viljakasse pinda langema kedvező talajra talál

lapiti1 <lapiti adv> lapjával, lappal lefelé ♦ lapiti kukkuma lapjával lefelé esik

lendama <l'enda[ma lenna[ta l'enda[b lenna[tud 29 v>
1. (korduvalt v edasi-tagasi) repül; (üle, teisale) átrepül; (alla, maha) lerepül ♦ linnud lendavad lõunasse a madarak délre repülnek; kuulid lendavad repülnek a golyók; lennukiga lendama repülővel utazik; sädemed lendavad röpködnek a szikrák; pesast välja lendama kirepül a fészekből; õhku lendama levegőbe repül; õielt õiele lendama virágról virágra száll; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
2. piltl (kihutama, tormama) száll, repül ♦ fantaasia lendab szárnyal a képzelet; päevad lendavad repülnek a napok; aeg lendab elszáll az idő, repül az idő
3. kõnek (kukkuma); piltl (töö- v õpingukohta kaotama) (le)esik, elesik ♦ hobuse seljast alla lendama leesik a lóról

läbi <läbi prep, postp, adv>
1. adv; prep [gen]; postp [gen] (millegi kaudu, vahelt, keskel[t]) át, keresztül ♦ vaatab läbi akna välja kinéz az ablakon; läbi pargi a parkon keresztül; läbi ajama boldogul; läbi elama átél; läbi arutama fontolgat; läbi astuma beugrik, benéz; läbi paistma átlátszik; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül
2. adv (algusest lõpuni, kogu ulatuses) el-, meg- ♦ luges raamatu läbi elolvasta a könyvet; läbi vaatama megnéz(eget), átnéz; läbi rääkima megbeszél; läbi kukkuma megbukik; tunneb asja läbi ja lõhki ismeri a dolog csínját-bínját; midagi läbi ja lõhki tundma töviről hegyére/hegyire ismer vmit
3. postp [nom], postp [gen]; prep [nom], prep [gen] (kogu ajavahemiku kestel) ♦ eile sadas päev läbi tegnap egész esett az eső; lapsed olid suvi v suve läbi maal a gyerekek egész nyáron vidéken voltak; siin saab aasta läbi v läbi aasta suusatada itt egész évben síelhetsz; ööd ja päevad läbi éjjel-nappal; kell on kaks läbi két óra múlt

läbi kukkuma
1. (millestki läbi) átesik
2. (nurjuma, ebaõnnestuma) megbukik, belebukik, kudarcot vall ♦ kukkusin füüsikast läbi megbuktam fizikából; sinust targemadki on selles varem läbi kukkunud náladnál okosabbak is belebuktak már!; kardan eksamil läbi kukkuda félek, hogy megbukok a vizsgán; seaduseelnõu kukkus parlamendis läbi törvényjavaslat megbukott a parlamentben; läbi kukkuma (näit katsetel) kihull/átesik a rostán

maha <maha adv>
1. (maapinnale v muule aluspinnale) le-, el-, meg-; (maa peale) földre ♦ maha kukkuma a földre esik; maha istuma leül; maha jätma elhagy; maha jääma (sõidukist) lekésik; ajast maha jääma elmarad a kortól; maha kirjutama puskázik; maha müüma elad; maha suruma elnyom; (kaalust) maha võtma lefogy; maha raiuma levág; astusime bussist maha leszálltunk a buszról; lumi tuli maha leesett a hó; maha salgama letagad; istusime põrandale maha leültünk a padlóra; suitsetamist maha jätma abbahagyja a dohányzást; maha laskma (sõiduki pealt) leenged; maha laskma (surmama) lelő; maha tegema kritizál; maha tulema lejön
2. (mullasse, maa sisse) ♦ kartuleid maha panema burgonyát ültet; (surnut) maha matma eltemet
3. (küljest, otsast v pealt ära, riiete, jalanõude äravõtmise kohta) ♦ võta mantel [seljast] maha vedd le a kabátod

mütsatama <mütsata[ma mütsata[da mütsata[b mütsata[tud 27 v> (korraks mütsuma, mütsuga kukkuma v põrkama) huppan, koppan

niitma <n'iit[ma n'iit[a niida[b niide[tud, n'iit[is n'iit[ke 34 v>
1. kaszál, nyír, nyes, levág; (vilja lõikama) kivág; piltl (nagu niidetult kukkuma panema, maha tapma) leüt ♦ heina niitma szénát kaszál; niitis viljapõllu maha learatta a gabonaföldet; niida lauda tagant nõgesed maha kaszáld le az istálló mögött a csalánt; tugev hoop niitis ta pikali az erős ütés leütötte a lábáról
2. (villa, karva pügama) nyír ♦ lambaid niitma bárányt nyír

paiskuma <p'aisku[ma p'aisku[da p'aisku[b p'aisku[tud 27 v> (hooga viskuma, langema, kukkuma) vágódik, csapódik ♦ uks paiskus kinni az bevágódott; maha paiskuma a földhöz csapódik

pikali <pikali adv>
1. (maha, lamama) le (a földre) ♦ pikali heitma ledől, leheveredik; pikali kukkuma hanyatt vágódik; pikali paiskama földre vet; pikali viskama lefekszik; pikali! feküdj!, földre!
2. (maas, lamamas) hosszában, elnyújtozva, fekvő helyzetben ♦ lesib pikali voodis az ágyban fekszik

potsatama <potsata[ma potsata[da potsata[b potsata[tud 27 v> (potsu kuuldavale laskma, potsuga kukkuma) huppan, pottyan, potyog ♦ õun potsatas maha az alma a földre pottyant

prantsatama <prantsata[ma prantsata[da prantsata[b prantsata[tud 27 v> (prantsti kukkuma, langema v viskuma) nyekken

pudenema <pudene[ma pudene[da pudene[b pudene[tud 27 v>
1. (langema, varisema, [maha] kukkuma) lehull, leesik ♦ marjad pudenevad põõsalt lehullanak a bogyók a bokorról; taevast hakkab pudenema vihmapiisku esőcseppek kezdenek hullani az égből
2. (koost lagunema, murenema) morzsolódik ♦ kivi pudeneb liivaks a kő homokká morzsolódik
3. (hajuma, ükshaaval minema) szétmegy, lemorzsolódik

redel <redel redeli redeli[t -, redeli[te redele[id 02 s> (ronimisvahend) létra ♦ kokkupandav redel hordozható létra; heliredel hanglétra; ametiredel ranglétra; nöörredel kötélhágcsó; treppredel hágcsó; tuletõrjeredel tűzoltólétra; redelit mööda üles ronima felmászik a létrán; redelilt kukkuma leesik a létráról; toetab redeli seina najale nekitámasztja a létrát a falnak
redeli+ ♦ redelipulk létrafok

selili <selili adv> (selja peal pikali, lamaasendis) hanyatt ♦ selili lamama hanyatt fekszik; selili ujuma háton úszik; selili kukkuma hanyatt esik
■LS: selili+ ♦ seliliasend hanyattfekvés; seliliujuja hátúszó; seliliujumine hátúszás

sisse kukkuma
1. (sisse vajuma v varisema) beleesik ♦ kes teisele auku kaevab, see ise sisse kukub piltl aki másnak vermet ás, maga esik bele
2. piltl (vahele jääma) lebukik ♦ salakaubavedajad kukkusid sisse csempészek buktak le
3. piltl (millegagi alt minema) rosszul jár vmivel, ráfázik vmivel ♦ kukkusin auto ostmisega sisse rossz üzletet csináltam az autóvásárlással, rosszul jártam az autóvásárlással, ráfáztam az autóvásárlással

vahele jääma
1. (sisse kukkuma) rajtaveszt, lebukik
2. (puudu olema) kimarad

varisema <varise[ma varise[da varise[b varise[tud 27 v>
1. (pudenema) beomlik, rogyadozik, omladozik ♦ lehed on puudelt varisenud a levelek lehullottak a fákról; varisenud lehed avar
2. (koost lagunema, purunema) összeomlik, összedől ♦ variseb kokku nagu kaardimajake összedől, mint a kártyavár; kellegi maailm variseb kokku egy világ dől/omlik össze vkiben
3. (elusolendite kohta: ümber kukkuma, maha langema) rogyadozik, rogy, roskad ♦ kokku varisema magába rogy/roskad; manalasse varisema búcsút mond az árnyékvilágnak, elhuny
■LS: varisemis+ ♦ varisemisoht omlásveszély

välja kukkuma kiesik, kihull, kipotyog

välja tulema
1. (millegi seest välja liikuma) kijön, kisüt, előjön, előkerül ♦ ilm läks ilusaks, päike tuli välja szép lett az idő, kisütött a nap; kadunud raamat tuli lõpuks välja az elveszett könyv végül előkerült
2. (keerulisest v raskest olukorrast tervelt pääsema) kijön ♦ sa tulid sellest loost veel hästi välja még szerencsésen jöttél ki ebből az ügyből
3. (õnnestuma, korda minema, teoks saama, kujunema, saama, välja kukkuma) sikerül, kisül ♦ katse tuli välja a kísérlet sikerült; kõik tuli välja hoopis teisiti, kui kavatsesime minden egészen másképp alakult, mint ahogy terveztük; sellest ei tule midagi head välja ebből semmi jó nem sül ki
4. ([materiaalselt] toime tulema, läbi tulema) kijön ♦ paljud ei tule oma palgaga välja sokan nem jönnek ki a fizetésükből
5. (selguma, ilmnema, osutuma) (ki)derül ♦ tuleb välja, et mul oli õigus kiderült, hogy igazam volt; pettus tuli välja fény derült a csalásra
6. (avalikkuse ette tulema) előáll ♦ ta tuli oma arvamusega välja előállt a véleményével

ära kukkuma leesik

äärepealt <+p'ealt adv>
1. (peaaegu) majdnem ♦ pidin äärepealt kukkuma majdnem elestem; äärepealt oleksin naerma pahvatanud majdnem kitört belőlem a nevetés
2. (hädavaevu) alig ♦ jõudsin äärepealt bussile alig értem el a buszt