[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

allapoole <+p'oole adv, prep> vt ka allpool, altpoolt
1. adv (madalamale) lefelé, lejjebb, alább ♦ allapoole veerema legurul
2. prep [part] (millestki vähem, kuni milleni) ♦ allapoole merepinda tengerszint alatt; seelik allapoole põlve térd alá érő szoknya; löök allapoole vööd övön aluli ütés

faktoriaal <faktori'aal faktoriaali faktori'aali faktori'aali, faktori'aali[de faktori'aali[sid_&_faktori'aal/e 22 s> mat (naturaalarvude korrutis ühest kuni arvuni n) faktoriális

hetk <h'etk hetke h'etke h'etke, h'etke[de h'etke[sid_&_h'etk/i 22 s> mozzanat, pillantás, pillanat, perc ♦ kauaoodatud hetk régvárt pillanat; käesolev hetk jelen pillanat; saatuslik hetk sorsdöntő pillanat; sobiv hetk soha jobbkor!; soodus hetk kedvező pillanat; pidulikud hetked ünnepélyes pillanatok; lahkumishetk a távozás pillanata; nõrkushetk a gyengeség pillanatában; praegushetk ebben a pillnatban; puhkehetk pillanatnyi pihenés; rõõmuhetk a pillanat öröme; õnnehetk boldog pillanat; hetk tagasi egy pillanattal korábban; hetkeks nyúlfarknyi; hetk hiljem egy pillanattal később; ühe hetkega egy pillanat alatt, egy szempillantás alatt; hetkegi viivitamata egy pillanatot sem várva; sel hetkel ebben a percben, abban a szempillantásban, ebben a pillanatban; samal hetkel ugyanabban a pillanatban; esimesest hetkest az első pillanattól fogva; kuni viimase hetkeni az utoló pillanatig; koosolek on iga hetk algamas az értekezlet minden pillanatban megkezdődhet; oota üks hetk! várj egy pillanatig!
■LS: hetk+ ♦ hetkkiirus meh pillanatnyi sebesség; hetkotsus azonnali döntés; hetktoime pillanatnyi hatás; hetkvõte fot pillanatfelvétel
hetke+ ♦ hetkemulje pillanatnyi benyomás; hetkemured a pillanatnyi gondok; hetkevajadused pillanatnyi igények; hetkeülesanne a pillanatnyi feladat

jalavaev <+v'aev vaeva v'aeva v'aeva, v'aeva[de v'aeva[sid_&_v'aev/u 22 s> gyaloglás ♦ asjatu jalavaev hiábavaló gyaloglás; jalavaev väheneb kuni kolm korda háromszor kevesebbet kell gyalogolni; matkaja ei kartnud pikka teed ega jalavaeva a túrázó nem félt a hosszú úttól, sem a gyaloglástól

kaheksas <kaheksas kaheksanda kaheksanda[t -, kaheksanda[te kaheksanda[id 02 num> nyolcadik, nyolcas ♦ vasakult kaheksas uks balra a nyolcadik ajtó; kaheksas jaanuar január nyolcadika; kaheksandal jaanuaril január nyolcadikán; kaheksandaks jaanuariks január nyolcadikára; kaheksandast juunist kuni kaheksanda septembrini június nyolcadikáról szeptember nyolcadikáig; kaheksas osa nyolcad

kuni <kuni konj, adv, prep>
1. konj (aega väljendav) amíg, mire, mígnem, míg ♦ oota, kuni ma tagasi tulen várj, amíg vissza (nem) jövök; sa vaid oota, kuni päike jälle tõuseb te csak várj, míg felkel majd a nap
2. konj (ühendav)- ♦ kuue- kuni kaheksa-aastased lapsed hat-nyolc éves gyerekek
3. adv; prep [term] (rõhutab piiri, milleni miski toimub v esineb) -ig ♦ see võib maksta kuni tuhat forinti ez akár ezer forintba is kerülhet; saadan sind kuni nurgani elkísérlek a sarokig; lugesin kuni keskööni éjfélig olvastam

kuum <k'uum kuuma k'uuma k'uuma, k'uuma[de k'uuma[sid_&_k'uum/i 22 adj, s>
1. adj (palav) forró; (tuline) tüzes; (tunde, loomuse kohta) heves ♦ kuumad ilmad hőség; kuum suvi forró nyár; kuum suudlus forró csók; tass kuuma jooki egy csésze forró ital; kuum triikraud forró vasaló; kui kuum liiv! milyen forró ez a homok!; kuum tee forró tea; kuum ahi forró kályha; kuum kliima forró éghajlat; kuuma kaup kelendő árucikk; kuum kartul piltl kényes kérdés; kellegi püksitagumikku kuumaks kütma kiporolja vkinek a nadrágját; tao rauda, kuni raud on kuum addig üsd a vasat, amíg meleg
2. s (kuumus) forróság; (palavus) hőség ♦ suvise kuumaga a nyári hőségben
■LS: kuum+ ♦ kuumsuitsutamine, kuumsuitsutus forrón füstölés; kuumtöötlemine, kuumtöötlus hőkezelés

kõlblik <k'õlbl'ik k'õlbliku k'õlbl'ikku k'õlbl'ikku, k'õlblik/e_&_k'õlbl'ikku[de k'õlbl'ikk/e_&_k'õlbl'ikku[sid 25 adj> (sobiv, kohane) alkalmas, megfelelő ♦ põlluks kõlblik maa alkalmas termőterület; inimtoiduks kõlblik jahu emberi fogyasztásra alkalmas liszt; kõlblik kuni fogyasztható -ig; kõlblikud riided megfelelő ruha; elamiskõlblik lakható; kasutuskõlblik használható; söömiskõlblik ehető

lunima <luni[ma luni[da luni[b luni[tud 27 v> (nuruma, manguma) kunyerál, kuncsorog, rimánkodik ♦ raha lunima pénzt kunyerál; nii kaua lunis, kuni saigi sajase addig rimánkodott, míg megdobták egy százassal

meeter <m'eeter m'eetri m'eetri[t -, m'eetri[te m'eetre[id 02 s> (pikkusühik, meetripikkune mõõtmisvahend) méter ♦ kuupmeeter köbméter; ruutmeeter négyzetméter; kuni 24 meetri pikkused väikelaevad legfeljebb 24 méter hosszúságú kishajók
■LS: meetri+ ♦ meetrikõrgune egy méter magas(ságú); meetrilaiune egy méter szélességű; meetripaksune egy méter vastag(ságú); meetripikkune egy méter hosszú(ságú)

naaksuma <n'aaksu[ma n'aaksu[da naaksu[b naaksu[tud 28 v> kõnek, ka naakuma
1. (peale käima, norima, nuruma) kunyorál, kunyerál, koldul, kérlel ♦ poiss naaksub kommiraha a fiú pénzt kunyorál édességre; seni naaksub, kuni saab oma tahtmise addig kunyerál, míg eléri, amit akar; tule juba, kaua ma pean sind naaksuma! gyere már, meddig kérleljelek!
2. (tüütavalt korrutades ette heitma) zsörtölődik ♦ naine muudkui naaksub mehe kallal mahajoodud raha pärast az asszony egyre csak zsörtölődik a férjével az elivott pénz miatt

niikaua <+kaua adv>, ka nii kaua (seni, nii kaua) addig ♦ lehvitas niikaua v nii kaua, kuni auto kadus metsatuka taha addig integetett, míg az autó eltűnt a liget mögött; tee tuli pliidi alla, ma koorin niikaua kartulid ära gyújts be a kályhába, addig én meghámozom a burgonyát

nooruk <nooruk nooruki nooruki[t -, nooruki[te nooruke[id 02 s>
1. (noormees) legény, ifjú
2. (alaealine) kiskorú; ped (16--18-aastane noor) kamasz; (kuni 17-aastaseni) serdülő ♦ noorukite kuritegevus fiatalkori bűnözés; nooruk pole enam laps, kuid ka mitte täiskasvanu a kamasz már nem gyerek, de nem is felnőtt

noorukiiga <+iga 'ea iga 'ikka, iga[de iga[sid 18 s> kamaszkor, serdülőkor; (alaealisus) kiskorúság; (kuni 17 aasta vanuseni) ifjúkor

noorus <n'oorus n'ooruse n'oorus[t n'oorus[se, n'oorus[te n'oorus/i_&_n'ooruse[id 11_&_09 s>
1. (noor-olemine) fiatalkor, ifjúság, ifjúkor, fiatalság ♦ püüab säilitada oma noorust megpróbálja megőrizni fiatalságát; ta on oma noorusele vaatamata juba tuntud teadusemees fiatal kora ellenére már ismert kutató
2. (lapsepõlvele järgnev eajärk, noorpõlv, noorusaeg) serdülőkor; (kuni 17-aastaseni) kamaszkor ♦ nooruses fiatal korában; ta lapsepõlv ja noorus möödusid maal gyermekkorát és ifjúságát vidéken töltötte; ta pole enam esimeses nooruses már nem mai csirke; nutab kadunud v möödunud noorust taga visszasírja fiatalságát
3. (noorsugu, noored) fiatalság, ifjúság ♦ õppiv noorus tanuló ifjúság; noorus armastab tantsida a fiatalok szeretnek táncolni, a fiatalság szeret táncolni
■LS: noorus+ ♦ noorusaastad ifjúkor; noorusarmastus (1) (noorpõlves kogetud armastus) ifjúkori szerelem; (2) (noorpõlve armastatu) fiatalkori szerelme; noorusmälestus fiatalkori emlék; noorusunistus fiatalkori álom

noorusaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s> ifjúkor, ifjúság; (kuni 17-aastaseni) kamaszkor ♦ vanaisa meenutab tihti oma noorusaega a nagyapa gyakran visszaemlékszik ifjúságára

nõu2 <n'õu n'õu n'õu -, n'õu[de n'õu[sid 26 s>
1. (juhatus, näpunäide, nõuanne) tanács ♦ tulin sinult nõu küsima v otsima v saama tanácsot jöttem kérni tőled; anna nõu, mis teha adj tanácsot, mit csináljak; võta minu nõu kuulda hallgasd meg a tanácsom
2. (lahendust pakkuv abinõu) kiút, eszköz, módszer; kõnek (abi) segítség ♦ see on ainuke vastuvõetav nõu ez az egyetlen elfogadható módszer; pole muud nõu kui andeks paluda nincs más kiút, mint bocsánatot kérni; tean nõu, kuidas unetusest lahti saada tudok egy módszert, arra, hogy szabadulj meg az álmatlanságtól; vahel käib mul naabrinaine nõuks v nõus kraamimas kõnek néha jön a szomszédasszony, segít a takarításban
3. (mõte, kavatsus, plaan) terv, gondolat, szándék; (halb) szándék ♦ mis sul nõuks on? mi a terved/szándékod?; tal on nõu ära sõita el szándékozik utazni; võttis nõuks maja ehitama hakata házat szándékozik építeni
4. (kohakäänetes) (seisukoht, arvamus, seisukoha, arvamuse jagamine) álláspont, vélemény ♦ olime alati ühes nõus v ühel nõul mindig egy véleményen voltunk; selles asjas ma ei ole sinuga nõus v ühel nõul nem értek egyet veled ebben a dologban; veenge, kuni ta nõusse jääb győzködjétek, míg beleegyezik; olen ettepanekuga täiesti nõus teljesen egyetértek a javaslattal
5. (tarkus, taip, aru) ész, elme, tudás ♦ minu nõu on otsas, olen nõust lahti kimerült a tudásom; see asi tuleb sul omast nõust v omal nõul v oma nõuga korda saada ezt a dolgot saját eszeddel ell megoldanod

raud <r'aud raua r'auda r'auda, r'auda[de r'auda[sid_&_r'aud/u 22 s>
1. vas ♦ puhas v ehe raud tiszta vas; vanaraud fémhulladék, ócskavas; rauda taguma v sepistama vasat kovácsol; maksas on palju rauda a májban sok vas van; raud kattub roostega v roostetab kiiresti a vas gyorsan rozsdásodik; tao rauda, kuni raud on kuum addig üsd a vasat, amíg meleg/tüzes; tal on rauast tervis makkegészséges; tal on mitu rauda korraga tules egyszerre több vasat tart a tűzben
2. (pl) (vangiraudade, ahelate kohta) bilincs ♦ {keda} kedagi raudu panema megbilincsel vkit
3. (hrl pl) (püünise kohta) tőr, csapda ♦ rebast raudadega püüdma rókát fog tőrrel
■LS: raua+ (metalliga seotud) ♦ rauaaeg vaskor; rauakaevandus vasbánya; rauapuru vasreszelék; rauasulatus vaskohászat
raua+ (esemetega seotud) ♦ rauakaup vasáru; rauakauplus vaskereskedés; rauapood vasbolt; rauatoode vastermék
raud+ ♦ raudahi vaskályha; raudeesriie vasfüggöny; raudkang emelővas, vasrúd; raudnael vasszeg, vasszög; raudrüü páncélzat; raudtraat vasdrót, vashuzal; rauduks vasajtó; raudvitriol zöldgálic; raudvits pántvas; raudvoodi vaságy

seni <seni adv>
1. (selle ajani, siiani) eddig, addig, mindaddig, mindezidáig; (tänini) máig, mostanáig
2. (nii kaua) mindaddig ♦ ...seni, kuni......mindaddig, amíg...
3. (sel ajal, vahepeal) eközben, aközben, ezalatt ♦ sa puhka, ma teen seni toidu valmis te pihenj, aközben én elkészítem a kaját

taguma <tagu[ma tagu[da t'ao[b t'ao[tud 28 v>
1. (lööma) ver; (nüpeldama) püföl ♦ taob rusikaga vastu lauda az öklével veri az asztalt; taob rusikaga vastu ust az öklével veri az ajtót; peaga v pead vastu maad taguma a padlóhoz üti a fejét; vihm taob vastu akent az eső veri az ablakot
2. (kuuma metalli vasaralöökidega töötlema, sepistama) kovácsol, kalapál, üt ♦ küünlajalga taguma gyertyatartót kovácsol; siis nad taovad oma mõõgad sahkadeks ja piigid sirpideks kardjaikból ezért kapákat kovacsolnak, lándzsáikból pedig metszőkéseket; vikatit taguma kaszát kalapál; tao rauda, kuni raud on kuum piltl addig üsd a vasat, amíg meleg
3. (hoogsalt, intensiivselt midagi tegema) ver; (mängima) ver; kõnek (meeldejätmist, õppimist tähistavates verbides) ver ♦ poisid tagusid vutti a fiúk fociztak; vanamehed taovad kaarte az öregek zsugáznak; trummi taguma veri a dobot; tao see endale pähe! verd ezt a fejedbe!; kellelegi midagi pähe taguma a fejébe ver vkinek vmit; endale vastu rindu taguma veri a mellét
4. (tugevasti tuksuma, pulseerima) kalapál, kalimpál, ver, dobban, zakatol ♦ (ta) süda taob kalapál a szíve; meelekohtades taob zakatol a feje; su süda taob nii kiiresti nagyon gyorsan ver a szíved

tuline <tuline tulise tulis[t -, tulis[te tulise[id 10 adj, s>
1. adj (leegitsev, tuld täis) lángoló, tüzes ♦ tulised söed tüzes parázs
2. adj (põletavalt, kõrvetavalt kuum) tüzes, tűzforró ♦ tuline triikraud tűzforró vasaló; tuline tee tűzforró tea; tuline otsmik tűzforró homlok; tao rauda, kuni raud tuline piltl addig verd/üsd a vasat, míg meleg/tüzes; nagu tulistel sütel istuma tűkön ül
3. adj piltl (tormakas, kirglik) heves, égető, szenvedélyes ♦ tuline soov égető vágy; tuline vaidlus heves vita; tuline patrioot szenvedélyes hazafi
4. adj (väljendab mingi omaduse v olukorra ülimat astet: väga, äärmiselt suur, kõva) tüzes, heves ♦ tuline valu tüzes fájdalom; tuline mäng tüzes játék; tuline taplus tüzes harc; tuline viha tüzes harag; mul on tuline kahju borzalmasan/szörnyen sajnálom; tuline hirm halálos félelem; sul on tuline õigus teljesen igazad van; tuhat ja tuline! a mindenit!

väikelaps <+l'aps lapse l'as[t -, las[te l'aps[i 14 s> (kuni kolmeaastane laps) apróság, kisgyer(m)ek, kisded, kicsiny, aprószentek
väike+laste+ ♦ väikelastekodu csecsemőotthon