[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

kand <k'and kanna k'anda k'anda, k'anda[de k'anda[sid_&_k'and/u 22 s> (inimesel, tagumine v alumine osa) sarok ♦ jalakand lábsarok; kingakand cipősarok; sokikand zoknisarok; sukk on kannast katki a harisnya lyukas a sarkán; kandu kokku lööma összeüti a sarkát; sokile uut kanda kuduma új sarkat köt zoknira; kanna pealt ümber pöörama sarkon fordul; kellegi kannul käima vkinek a sarkában jár; kuskil kanda kinnitama megveti a lábát vhol

kanda kinnitama ♦ kuskil kanda kinnitama megveti a lábát vhol

kaugus <k'augus k'auguse k'augus[t k'augus[se, k'augus[te k'augus/i_&_k'auguse[id 11_&_09 s>
1. (vahemaa, distants) messzeség, távolság ♦ kahe punkti vaheline kaugus két pont távolsága; kuuldekaugus hallótávolság; laskekaugus sõj lőtávolság; kahe sammu kaugusel két lépésnyi távolságban; nelja kilomeetri kaugusel asuv linn négy kilométer távolságra fekvő város; majadevaheline kaugus házak közötti távolság; kaugus suureneb nő a távolság; hoidus aupaklikku kaugusesse tiszteletteljes távolságban tartotta magát; kahe tunni kaugusel két órai távolságra van
2. (kauge paik) távol; (ääretu avarus) messzeség ♦ kuskil kauguses valahol a távolban; kaugusse vaatama nagy távolságba néz; kauguses paistavad mäed a messzeségben hegyek emelkednek
3. kõnek (kaugushüpe) távolugrás

kuskil <k'uskil adv> vt ka kuskile, kuskilt (teadmata kus) valahol, valamerre; (ükskõik kus) bárhol; (eitusega) sehol ♦ kuskil lähedal valahol közelben; kuskil haukus koer valahol egy kutya ugatott; teda pole [mitte] kuskil sehol nincs

kuskile <k'uskile adv> vt ka kuskil, kuskilt (teadmata kuhu) valahova, valamerre; (ükskõik kuhu) bárhova; (eitusega) sehova ♦ istu ometi kuskile! ülj le valahova!; ta ei lähe siit kuskile nem megy innen sehova

kuskilt <k'uskilt adv> vt ka kuskile, kuskil (teadmata kust) valahonnan, valamerről; (ükskõik kust) bárhonnan; (eitusega) sehonnan ♦ lugesin seda kuskilt valahol olvastam; mul ei valuta kuskilt nekem nem faj sehol

käik <k'äik käigu k'äiku k'äiku, k'äiku[de k'äiku[sid_&_k'äik/e 22 s>
1. (käimine, kõnd) menés; (astumine) lépés
2. (kõnnak) járás
3. (kuskil käimine) látogatás; (retk) túra, út ♦ ametikäik színészbejáró; kontrollkäik ellenőrző körút; poeskäik bevásárlás; teatriskäik színházlátogatás; õppekäik tanulmányút
4. (areng, kulg) menet, lefolyás ♦ mõttekäik gondolatmenet; sündmuskäik, sündmuste käik az események menete; teenistuskäik pálya, pályafutás; lahingu käik a harc lefolyása
5. (kulgemistee, läbikäik) köz, folyosó ♦ maaalune käik földalatti folyosó; kaevanduskäik tárna, vájat; väline kuulmekäik anat külső hallójárat
6. (males, kabes, kaardimängus) lépés ♦ avakäik nyitólépés; matt kolme käiguga matt három lépésben
7. tehn (jõuülekandeaste mehhanismides) járat ♦ edasikäik előremenet; tühikäik üresjárat
8. (võte, manööver) ♦ taganemiskäik visszavonulás
■LS: käigu+ ♦ käigukang auto sebességváltó kar, sebváltó; käigukast auto sebességváltó

nurkapidi <+pidi adv>
1. (nurgast kinni [hoides]) a sarkánál fogva ♦ tõmbas raamatu nurkapidi riiulist välja a sarkánál fogva kihúzta a könyvet a polcról
2. (nurgaga kuskil kinni, vastas v vastu, sees v sisse) sarok ♦ puukuur on ehitatud nurkapidi aida otsa a pajta végében sarokra van építve a fáskamra; nende krunt ulatub nurkapidi meie heinamaasse a telkük sarka a kaszálónkba ér; olen selle probleemiga nurkapidi kokku puutunud piltl már találkoztam ezzel a problémával

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

olemasolu <+olu olu olu 'ollu, olu[de olu[sid 17 s>
1. (üldse) egzisztencia, létezés, lét, meglét, fennállás ♦ kas ma õigustan oma olemasolu? indoklom a létezésem?; tema olemasolu mõte on töös létezésének értelme a munka
2. (kuskil) lét, létezés ♦ maavarade olemasolu az ásványi kincsek rendelkezésre állása; mul polnud selle dokumendi olemasolust aimugi fogalmam sem volt ennek a dokumentumnak a létezéséről

pool1 <p'ool postp, adv>
1. postp [gen], postp [adess] (suunas) oldal, felől, fél ♦ aknad on tänava pool az ablakok az utca felől vannak, az ablakok az utca oldalán vannak; maja on teisel pool jõge a ház a folyó túloldalán van, a ház a folyó másik felén/partján van
2. adv; postp [gen], postp [adess] (kandis, kohas, kellegi juures, kellegi poolel) mellett, -nál/-nél ♦ igal pool mindenütt, mindenhol; elab kuskil Pärnu pool valahol Pärnu táján lakik; ööbisin sugulaste pool a rokonaimnál éjszakáztam; õigus on sinu pool igazad van, az igazság a te oldaladon van
3. adv (liitsõna järelosana) ♦ allpool alatt, lent; eespool előtt, elől, előbb; sealpool ott, másik oldalon, arrafelé; seespool belül, bent
4. adv (pooleldi, osalt) félig ♦ mõnulesin pool tukkudes tugitoolis jól éreztem magam a karosszékben félig bóbiskolva; elas talus pool teenijana, pool kasulapsena félig szolgaként, félig fogadott gyerekként élt a birtokon

põlis+ (päritolult, esivanemate poolest, kaua kuskil elanud) ős ♦ põliselanikkond őslakosság; põlismets őserdő; põlisrahvas ősnép; põlistamm őstölgy; põlisvaenlane ősi ellenség

tilpnema <t'ilpne[ma t'ilpne[da t'ilpne[b t'ilpne[tud 27 v>
1. (ripnema, kõlkuma, tolknema) lóg ♦ fotoaparaat tilpneb kaelas a fényképezőgép a nyakában lóg
2. kõnek (kuskil ilma sihita liikuma v viibima, tolknema) lóg ♦ lapsed tilpnevad emal jalus a gyerekek folyton az anyjuk körül lógnak