[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

kiire <kiire k'iire kiire[t -, kiire[te k'iire[id 06 adj, s; k'iire k'iire k'iire[t -, k'iire[te k'iire[id 01 adj, s>
1. adj (ruttu, hoogsalt kulgev) gyors ♦ kiire jooks gyors futás; kiire areng gyors fejlődés; kiire löök gyors ütés; kiire rütm gyors ritmus; kiire kasv gyors növés
2. adj (kärmas, nobe) sebes, fürge ♦ kiire perenaine szorgos háziasszony; kiire hobune sebes paripa; kiire taibuga poiss fürge észjárású fiú; poisil on kiired jalad a fiúnak gyors lába van; kiire nagu püssikuul/kahurikuul mintha puskából lőtték volna ki
3. adj (pakiline) sürgős ♦ kiire töö sürgős munka; kiire ärasõit sürgős elutazás; kiire asi sürgős dolog; asjaga on kiire körmére ég a dolog, sürgős a dolog; mul on väga kiire nagyon sietek
4. s (rutt) sürgős ♦ sellega pole kiiret ez nem sürgős, nem sietős a dolog; mul ei ole kuskile kiiret nem sietek sehova

kraamima <kr'aami[ma kr'aami[da kraami[b kraami[tud 28 v>
1. (koristama) kitakarít ♦ tuba kraamima kitakarítja a szobát
2. kõnek (kuskile paigutama, panema) eltesz
3. kõnek (kuskilt võtma, välja otsima) elővesz

kuskil <k'uskil adv> vt ka kuskile, kuskilt (teadmata kus) valahol, valamerre; (ükskõik kus) bárhol; (eitusega) sehol ♦ kuskil lähedal valahol közelben; kuskil haukus koer valahol egy kutya ugatott; teda pole [mitte] kuskil sehol nincs

kuskile <k'uskile adv> vt ka kuskil, kuskilt (teadmata kuhu) valahova, valamerre; (ükskõik kuhu) bárhova; (eitusega) sehova ♦ istu ometi kuskile! ülj le valahova!; ta ei lähe siit kuskile nem megy innen sehova

kuskilt <k'uskilt adv> vt ka kuskile, kuskil (teadmata kust) valahonnan, valamerről; (ükskõik kust) bárhonnan; (eitusega) sehonnan ♦ lugesin seda kuskilt valahol olvastam; mul ei valuta kuskilt nekem nem faj sehol

põrutama <põruta[ma põruta[da põruta[b põruta[tud 27 v>
1. (põruma panema, põrumist esile kutsuma) döccen ♦ küll vanker põrutab nagyot döccen a szekér
2. (tugevasti lööma, virutama) üt, csap; (jalaga) dobbant; (mida hooga kuskile lööma v paiskama) (be)csap, bevág ♦ mees põrutas vihaselt rusikaga lauale v vastu lauda a férfi dühösen az asztalra ütött az öklével; jalaga v jalga vastu maad põrutama lábával dobbant; põrutas ukse paukudes v pauguga kinni bevágta az ajtót
3. (kehavigastusena) ráz ♦ ta sai autoõnnetuses põrutada autóbalesetben agyrázkódást szenvedett; põrutasin oma pea kukkudes ära csak beütöttem a fejem esés közben
4. piltl (rabama, jahmatama panema v üllatama, vapustama, [tugevasti] puudutama) meghökkent ♦ põrutav uudis meghökkentő hír
5. kõnek (laskma, tulistama) lő ♦ põrutas põgenikule kuuli jalga eltalálta a golyóval a szökevény lábát
6. kõnek (kihutama, kuhugi kiiresti minema) siet, rohan, vágódik ♦ kuhu sa nüüd põrutad? most hova rohansz?; istus autosse ja põrutas vastu tugiseina beült a kocsijába és nekihajtott egy támfalnak

pääs <p'ääs pääsu p'ääsu p'ääsu, p'ääsu[de p'ääsu[sid_&_p'ääs/e 22 s>
1. (pääsemine ohtlikust v ebameeldivast olukorrast) menekvés; (väljapääs) kiút ♦ saatuse eest v saatusest pole pääsu sors elől nincs menekvés
2. (kuskile sissepääs, vastav koht) bejutás; (juurde-, ligi-) hozzáférés

pöörduma <p'öördu[ma p'öördu[da p'öördu[b p'öördu[tud 27 v>
1. (ümber keskpunkti v telje liikuma) (meg)fordul ♦ võti pöördus lukus a kulcs megfordult a zárban
2. (end pöörama) fordul, megfordul, odafordul ♦ lamaja pöördus selili a fekvő a hátára fordult; asjaolud pöördusid tema vastu a körülmények ellene fordultak
3. (kellegi juurde abi vms saamiseks) fordul ♦ arsti poole pöörduma orvoshoz fordul; {kelle poole} palvega pöörduma kéréssel fordul vkihez; võid alati minu poole pöörduda mindig fodulhatsz hozzám
4. (endisest suunast kõrvale v tagasi pöörama, oma suunda muutma) fordul ♦ tuul pöördus itta a szél keletre fordult
5. (kuskile [tagasi] minema v tulema, millegagi [taas] tegelema hakkama) visszatér ♦ elu lõpul pöördus kirjanik uuesti proosa juurde az élete végén az író újból visszatért a prózához; pöördugem tagasi endise teema juurde piltl törjünk vissza az előző témához
6. (usku vahetama) áttér (vallásra) ♦ pöördus katoliku usku katolikus vallásra tért
7. keel (konjugeeruma) ragozódik ♦ kuidas see verb pöördub? hogy ragozzák azt az igét?

rändama <r'ända[ma ränna[ta r'ända[b ränna[tud 29 v>
1. (reisima, matkama) vándorol, utazgat, kóborol ♦ ringi rändama körbeutazik; rändab laias ilmas ringi körbeutazza a világot
2. (uuele asualale siirduma, kuskile levima, ameti tõttu ühest kohast teise liikuma) vándorol, költözik, letelepedik ♦ andekad noored rändavad linna a tehetséges fiatalok a városba vándorolnak; elevandid peavad rändama pikki vahemaid elefántoknak nagyobb távolságokat kell megtenniük; linnud rändavad sügisel lõunasse a madarak ősszel délre költöznek; rändavad mustlased vándorló cigányok
3. piltl (levima, [edasi] kanduma, ringi liikuma) kering ♦ kuulujutud rändavad ringi pletykák keringenek; meie mõtted rändasid kallile isale visszagondoltunk drága édesapánkra

torkama <t'orka[ma torga[ta t'orka[b torga[tud 29 v>
1. (millegi teravat otsa kuskile sisse suruma, teravaotsalise esemega pistma) (meg)szúr, döf, bök ♦ keppi maasse torkama beleszúrja a botot a földbe
2. (midagi teravalt v järsult ütlema, salvama, nähvama) szúr, bök ♦ iga ta sõna torkab minden szava szúr

tungima <t'ungi[ma t'ungi[da tungi[b tungi[tud 28 v> (trügides, teed rajades kuskile liikuma) tolakodik, tódul, hatol; (ilma loata, vastu kellegi tahtmist v vägivallaga kuhugi minema) behatol, betör; (millegi terava kohta) fúródik; (vedelike, lõhna, valguse kohta) (be)nyomul ♦ rahvas tungib kinno tódul a nép a moziba; vaenlane tungib maale az ellenség betör az országba; varas tungib majja a tolvaj behatol a házba; üksikasjadesse tungima részletekbe bocsátkozik; a tű az ujjába fúródik nõel tungib sõrme; keldrisse tungiv vesi a pincébe benyomuló víz; kuul tungis kopsu a golyó a tüdőbe hatolt; solvang tungis südamesse a sértés a szívéig hatolt