[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

alt2 <'alt postp, prep, adv> vt ka all1, alla
1. postp [gen] (millest-kellest altpoolt, madalamalt, kaetud, varjatud olekust välja, hõivatud, hõlmatud olekust ära) alól ♦ laua alt az asztal alól; südame alt valutab fáj a szíve alatti rész; kuu tuli pilve alt välja kibújt a hold a felhő mögül, előbújt a hold a felhő alól
2. postp [gen] (mille juurest, lähedalt) -tól/-től ♦ poiss tuli akna alt ära a fiú eljött az ablaktól
3. postp [gen] (tegevus- v mõjupiirkonnast ära) alól ♦ {kelle} mõju alt vabanema felszabadul vkinek a hatása alól
4. postp [gen] (rubriigile, kategooriale osutamisel) -nál/-nél
5. prep [gen] murd (alla) alatti ♦ alt neljakümne mehed negyven alatti férfiak
6. adv (altpoolt, madalamalt) lentről, alulról ♦ alt üles vaatama felnéz; soe õhk tõuseb alt üles a meleg levegő felfelé száll; ta tuli alt lentről jött; alt ära! félre az útról!; hoia alt! figyelem!, vigyázz!; tüdruk võttis uisud alt a lány levette a korcsolyát

drakooniline <drakooniline drakoonilise drakoonilis[t drakoonilis[se, drakoonilis[te drakoonilis/i 12 adj>
1. (karm, ülirange) drákói ♦ drakoonilised seadused drákói törvények; drakoonilised vahendid v abinõud drákói eszközök
2. sárkány ♦ drakooniline aasta astr sárkány éve; drakooniline kuu astr sárkány hónap

eemal <'eemal adv> vt ka eemale, eemalt távol, távolabb ♦ eemal kodumaast távol a hazájától; elukohast eemal viibima a lakóhelyétől távol tartózkodik; eemal hoidma kedagi millestki távol tart vkit vmitől; eemal asuma távol van; eemal seisma millestki távol áll vmitől; olen arvutist eemal nem vagyok a gépnél; eemal on hobusetall ja oja távolabb az istállóépület és a patak; siit mitu kilomeetrit eemal több kilométerre innen; ta oli üle kuu tööst eemal olnud több, mint egy hónapja maradt ki a munkából

esmaspäev <+p'äev päeva p'äeva p'äeva, p'äeva[de p'äeva[sid_&_p'äev/i 22 s> hétfő ♦ esmaspäeva hommikul hétfő(n) reggel; esmaspäeval hétfőn; iga kuu esimesel pühapäeval minden hónap első vasárnapján; esmaspäeviti hétfőnként

faas1 <f'aas faasi f'aasi f'aasi, f'aasi[de f'aasi[sid_&_f'aas/e 22 s> (arenemisaste, esinemisjärk) fázis ♦ algfaas el kezdőfázis; arenemisfaas fejlődési fázis; tõusufaas geogr dagály; vedelfaas füüs folyadékfázis; Kuu faas astr Hold fázisa
faasi+ ♦ faasijuhe el fázisvezető; faasikiirus el fázissebesség; faasimuundur el fázisátalakító; faasinurk füüs fázisszög; faasipinge el fázisfeszültség; faasiregulaator el fázisszabályozó; faasisiire füüs fázisátmenet

hahkjas <h'ahkjas h'ahkja h'ahkja[t -, h'ahkja[te h'ahkja[id 02 adj>
1. (tuhakarva hallikas) szürkés ♦ hahkjad pilved szürkés felhők
2. (hämar) félhomályos; (vaevalt helenduv) dereng ♦ hahkjas valgus derengő fény; kuu hahkjas kuma a hold derengő fénye

helk2 <h'elk helgi h'elki h'elki, h'elki[de h'elki[sid_&_h'elk/e 22 s> (läige, sära) csillám, fényesség ♦ kuu kahvatu helk a hold sápadt fénye; kalliskivide helk drágakövek csillogása; hõbedase helgiga siid ezüstös fényű selyem; seinal väreles küünlatule helk gyertyafény remegett a falon; silmades süttis kuri helk a szemében gonosz fény gyúlt

hõbetama <hõbeta[ma hõbeta[da hõbeta[b hõbeta[tud 27 v>
1. (hõbedaga katma, hõbedaseks tegema) ezüstöz, ezüsttel futtat ♦ metalli hõbetama ezüstöz; kuu hõbetab järvepinda a holdfény beezüstözi a tó felszínét; hõbetatud lusikas ezüstözött kanalak
2. (hõbedaselt läikima) ezüstös ♦ meelekohad hõbetavad ezüstös a halántéka

iga2 <iga iga iga_&_iga[t -, - - 17 pron, s>
1. pron (üks omataoliste hulgast) minden ♦ iga inimene minden ember; igal aastal minden évben; iga aastaga minden évvel; iga kuu, igas kuus minden hónapban; iga minut percenként; iga nädal, igal nädalal hetente, minden héten; iga jumala päev minden istenadta nap; iga tund óránként; iga kahe tunni järel v tagant kétóránként; igal pool mindenfelé, úton-útfélen, széltében-hosszában, mindenütt, mindenhol; igalt poolt mindenfelől, mindenhonnan
2. pron (üks erinevate hulgast) minden ♦ iga vastutulija minden szembejövő; igal ajal mindenkor, mindig; igal asjal on piir mindennek van határa; igal juhul mindenesetre, ha törik, ha szakad, ha a fene fenét eszik is, bárhogy(an) álljon is a dolog, okvetlen(ül); igal viisil minden módon; igaks juhuks a biztonság kedvéért; igat moodi mindenhogyan, mindenképp(en); igas suunas minden irányban; igast küljest minden oldalról
3. s (igaüks) minden, mindegyik

juhatama <juhata[ma juhata[da juhata[b juhata[tud 27 v>
1. (teed näitama) vezet, vezérel, vezényel, utasít, térít, terel, kalauzol, irányít, igazgat, elvezet; (suunama) irányít, terel, vezérel; (ise kaasas v ees käies) vezet, elvezet ♦ poiss juhatas meile kõige otsema tee jaama a fiú megmutatta nekünk a legrövidebb utatt a pályaudvarra; mees läks juhatatud suunas a férfi a megadott irányba ment; kuu ja tähed juhatasid talle teed a hold és a csillagok mutattak neki utat; naine juhatas nad läbi õue a nő átvezette őket az udvaron; meile juhatati, kus teemeister elab megmutatták nekünk merre lakik az útmester; kes teid siia juhatas? ki irányított ide titeket?; peremees juhatas külalise tuppa a házigazda bevezette a vendégeket a szobába; juhata mulle üks korralik võõrastemaja ajánlj nekem egy tisszetéges szállodát; juhata meile hea lapsehoidja ajálnj nekem egy jó dadát; õigele v tõe teele juhatama piltl helyes útra terel
2. kõnek (õpetama) okít, oktat ♦ kõik aina juhatavad ja õpetavad mindenki csak okít meg tanít
3. (õiget kulgu tagama) vezet; (juhtima) vezet ♦ koosolekut juhatama értekezletet vezet; kateedrit juhatama tanszéket vezet; ehitustööd juhatama az építkezési munkát irányítja, építkezést vezet; orkestrit juhatama zenekart vezet; vägesid juhatama (had)sereget vezérel

juuli <juuli juuli juuli[t -, juuli[de juuli[sid 16 s> július, júl. ♦ kuum juuli forró július; möödunud aasta juulis tavaly júliusban; 25. juulil július 25-én; juuli on aasta kõige soojem kuu július az év legmelegebb hónapja; juulis tehakse heina július a szénagyűjtés ideje
■LS: juuli+ ♦ juulihommik júliusi reggel; juulikuu július; juulipäike a júliusi nap

kaaslane <k'aaslane k'aaslase k'aaslas[t k'aaslas[se, k'aaslas[te k'aaslas/i_&_k'aaslase[id 12_&_10? s> társ, partner, pajtás, kísérő ♦ klassikaaslane osztálytárs; kursusekaaslane évfolyamtárs; reisikaaslane útitárs; teekaaslane útitárs; raamat on ta parim kaaslane a könyv a legjobb barát; Maa kaaslane on Kuu A Föld társa a Hold

kahanema <kahane[ma kahane[da kahane[b kahane[tud 27 v> apad, zsugorodik, csökken, fogy; (kuu kohta) megfogyatkozik a hold ♦ toidutagavarad kahanevad päevadega a készletek napról napra jobban zsugorodnak; kahanev kuu (a) fogyó hold; kahanev funktsioon mat csökkenő funkció

kestel <k'estel postp [gen]> alatt, során ♦ kuu kestel egy hónap alatt; paljude aastate kestel sok év alatt; menetluse kestel az eljárás során

kihutama <kihuta[ma kihuta[da kihuta[b kihuta[tud 27 v>
1. (kiiresti sõitma, tormama) száguld; (kohale) robog ♦ maanteel kihutavad autod autók száguldnak az országúton; kiirabi kihutas sündmuskohale a mentők a helyszínre robogtak; nafta- ja toorainehinnad kihutavad ülespoole az olaj- és nyersanyagárak vágtában növekednek; pilved kihutasid Kuu ees felhők száguldoztak a hold előtt
2. (kuskilt ära ajama, kupatama) kiűz, kiszorít ♦ välisajakirjanikud kihutati riigist välja a külföldi újságírókat kiűzték az országból
3. (tagant sundima, ajendama) sürget; (ässitama, õhutama) bujtogat, felbujt ♦ ma ei kihutaks sind tagant, kui tähtaeg ei läheneks nem sürgetnélek, ha a határidő nem közelednék; kuriteole kihutama bűncselekményekre felbujt
4. kõnek (virutama, lööma) repít ♦ kellelegi kuuli pähe kihutama golyót repít/röpít vkinek a fejébe

kirema <kire[ma kire[da kire[b kire[tud 27 v> kukorékol ♦ noored kuked kirevad juba nelja kuu vanuselt a fiatal kakasok már négy hónapos koruktól kukorékolnak

kuhjuma <k'uhju[ma k'uhju[da k'uhju[b k'uhju[tud 27 v>
1. (hunnikusse kogunema) halmozódik, tornyosul, tornyosodik, (fel)torlódik, rárakódik, felgyűlik ♦ tuppa oli kuhjunud suur hunnik prügi ja kola szobában nagy halom szemét és limlom gyűlt fel; raha kuhjub kaardimängijate ette tornyosodik a pénz a kártyázók előtt; mu lauale on kuhjunud lugemata raamatuid olvasatlan könyvek tornyosodnak az asztalomon
2. (suurel hulgal kogunema) összejön ♦ kuu lõpuks kuhjus mitmeid võlgu a hónap végére sok adósság jött össze

kuldne <k'uldne k'uldse k'uldse[t -, k'uldse[te k'uldse[id 02 adj>
1. (kuldkollane) aranyszínű, aranysárga ♦ kuldne nisupõld aranysárga búzatábla; kuldsed kiharad aranyhaj; kuldne kuu aranysárga hold; kuldne sügis aranysárga ősz; punakuldne aranyszínű vörös; kuldne kaelaehe aranyszínű nyakék; kuldne retriiver arany retriever
2. piltl (kuldaväärt) aranyos ♦ kuldne inimene aranyos ember; kuldne ajastu aranykor; tal on kuldne süda arany szíve van; tal on kuldsed käed ügyes keze van; kuldsete kätega mees ezermester; kuldne kesktee az arany középút

kuu <k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s>
1. (taevakeha) hold ♦ kahvatu kuu a sápadt hold; kahanev kuu (a) fogyó hold; täiskuu holdtölte, telihold; kuu esimene veerand az első hold negyede; Kuu faas astr holdfázis; Kuu kraatrid astr holdkráterek; kuu tõuseb feljön/felkel a hold; kuu loojub lemegy/lenyugszik a hold; kuu piilub pilve vahelt kikukucskál a hold a felhők közül; käi v keri v mine v sõida kuu peale! kõnek eredj a pokolba!
2. (ajavahemik) hónap, hó ♦ kalendrikuu hó, hónap; kuu algul v alguses hónap elején; kuu keskel hónap közepén; sel kuul ebben a hónapban; tuleval kuul jövő hónap; kuust kuusse hónapról hónapra; kuu aja jooksul egy hónap alatt; kaks korda kuus kétszer havonta; kuu aja eest, kuu aega tagasi egy hónapja
■LS: kuu+ (taevakehaga seotud) ♦ kuuaasta astr holdév, holdesztendő; kuukalender astr holdnaptár, lunáris naptár; kuuketas holdtányér; kuukiir holdsugár; kuukivi geol holdkő; kuurakett holdrakéta; kuusirp holdsarló, a hold sarlója; kuuvalgus holdfény, holdvilág; kuuvarjutus holdfogyatkozás; kuuveerand a hold negyede
kuu+ (ajaga seotud) ♦ kuuaruanne havi zárás; kuupalk havibér, havi fizetés; kuupilet havibérlet; kuusissetulek havi kereset; kuuteenistus havi kereset; kuu[töö]tasu havi jövedelem; kuuüür havi bérleti díj, havibér

kuune1 <k'uune k'uuse k'uus[t -, k'uus[te k'uuse[id 10 adj>
1. (kuuvanune) egyhónapos ♦ kuune imik egyhónapos csecsemő
2. (kuupikkune, üks kuu kestev, kuu jooksul toimunud) havi ♦ kuused kursused egyhónapos tanfolyam; kuune teenistus havi kereset

looma <l'oo[ma l'uu[a l'oo[b l'oo[dud, l'õ[i loo[ge luu[akse 38 v>
1. (meg)alkot, (meg)teremt; (asutama) létrehoz; (moodustama) létesít; (kujundama) megalakít ♦ laule looma dalokat alkot; pretsedenti looma precedenst teremt; korda looma rendet csinál, rendet teremt; sidemeid looma kapcsolatokat teremt; perekonda looma családot alapít; soodsaid tingimusi looma kedvező feltételeket teremt
2. (impersonaalselt) (uue Kuu-tsükli algamise kohta) létre jön ♦ mis päeval uus kuu luuakse? melyik napon jön létre az újhold?
3. (õisikut vm taimeosi moodustama) kalászba szökik/szökken
■LS: loomis+ ♦ loomismüüt teremtésmítosz

noor <n'oor noore n'oor[t n'oor[de, noor[te n'oor[i 13 adj, s>
1. adj fiatal, zsenge, süldő, ifjú; (noorem) fiatalabb, ifjabb ♦ noor inimene fiatal, ifjú ember; noor abielumees fiatal házas; noor põlvkond ifjú nemzedék; noored viljapuud fiatal gyümölcsfák; noor vein újbor; noor kuu újhold; noores eas, noores põlves fiatalon, fiatal korában; tal on noored vanemad fiatal szülei vannak; sa oled minust aasta noorem egy évvel fiatalabb vagy nálam; Karl Burman noorem ifjabb Burman Károly
2. s (hrl pl) (noor inimene, nooruk) ifjú, fiatal ♦ koolinoored tanulóifjúság; linnanoored városi ifjúság; maanoored vidéki fiatalság; noored ja vanad apraja-nagyja; ta on veel noor ja roheline hátán/fenkén van még a tojáshéj
3. sõj (ajateenija madalaim auaste) újonc
■LS: noor+ ♦ noorperenaine fiatal háziasszony; noorrahvas iatalság; noorsõdur sõj újonc, közkatona, kiskedd, kiskatona; noorveised põll borjú
noorte+ ♦ noorteklubi ifjúsági klub; noortekoondis sport ifjúsági válogatott; noortemeister sport ifjúsági bajnok; noortesaade ifjúsági program

noorkuu <+k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s>
1. astr (Kuu faas, kus Kuu pole kogu ööpäeva jooksul Maal nähtav) újhold
2. (paremale pööratud kumerusega poolringina nähtav Kuu faas) fogyó hold ♦ see juhtus noorkuu ajal újhold idején történt; ainult noorkuu ajal istutati puid fákat csak újhold idején ültettek

orbiit <orb'iit orbiidi orb'iiti orb'iiti, orb'iiti[de orb'iiti[sid_&_orb'iit/e 22 s>
1. astr (taevakeha v tehiskaaslase liikumistee) pálya ♦ elliptiline orbiit ellipszis alakú pálya; ringorbiit kör alakú pálya; taevakeha orbiit az égitest pályája; kosmoselaev liigub orbiidil ümber Kuu az űrhajó a Hold körüli pályán halad
2. füüs (elektronide tiirlemistee ümber aatomi tuuma) pálya
3. anat (silmakoobas) orbitale, szemgödör
4. piltl ♦ tähelepanu orbiidis olema a figyelem központjában van; uued kuulsused kerkisid orbiidile új hírességek jelentek meg a láthatáron

paarikuune <+k'uune k'uuse k'uus[t -, k'uus[te k'uuse[id 10 adj>
1. (paari kuu vanune) pár hónapos ♦ paarikuune laps pár hónapos baba
2. (paar kuud kestev v kestnud) pár hónapos ♦ paarikuune lähetus pár hónapos üzleti út; vastus saabus paarikuuse hilinemisega a válasz pár hónapos késéssel érkezett

peegeldus <peegeldus peegelduse peegeldus[t peegeldus[se, peegeldus[te peegeldus/i 11 s>
1. füüs visszaverődés
2. (optiline kujutis siledal, läikival pinnal) tükröződés ♦ kuu peegeldus vees a hold tükröződése a vizen
3. piltl (kajastus) tükröződés
■LS: peegeldus+ ♦ peegeldusvõime fényvisszaverő képesség

rohkem <r'ohkem adv; r'ohkem r'ohkema r'ohkema[t -, r'ohkema[te r'ohkema[id 02 pron>
1. (enam) több, többet ♦ poisse on rohkem kui tüdrukuid, poisse on tüdrukutest rohkem több a fiú, mint a lány; rohkem kui sada kilomeetrit több mint 100 kilométer; kaks korda rohkem kétszer annyi; kõige rohkem legtöbb; sport on rohkemat kui turumajandus a sport több, mint piacgazdaság; ei rohkem ega vähem sem több, sem kevesebb; kõige rohkem kolme kuu jooksul legfeljebb három hónapon belül
2. (pigemini) jobban, inkább ♦ varem meeldisid mulle rohkem operetid régebben jobban szerettem az operettet; ütles seda rohkem viisakusest inkább udvariasságból mondta ezt

satelliit <satell'iit satelliidi satell'iiti satell'iiti, satell'iiti[de satell'iiti[sid_&_satell'iit/e 22 s> (planeedi kaaslane, tehiskaaslane) műhold ♦ luuresatelliit kémhold; sidesatelliit távközlési műhold; Kuu on Maa satelliit a Hold a Föld holdja
■LS: satelliit+ ♦ satelliitlinn szatellitváros; satelliitriik csatlós állam; satelliitside műholdas távközlés

sulgima <s'ulgi[ma s'ulgi[da suli[b suli[tud 28 v; s'ulgi[ma s'ulgi[da s'ulgi[b s'ulgi[tud 27 v> (sulgi ajama, sulil olema) (el)hullatja a tollát, vedlik ♦ kana sulgib esimest korda 18 kuu vanusena egy tyúk tizennyolc hónapos vedlik először

tagant <tagant adv; postp [gen]> vt ka taga, taha
1. adv (tagaküljelt, tagaotsast) hátulról ♦ keegi lähenes mulle selja tagant valaki hátulról közeledett hozzám; tuul puhus tagant hátulról fújt a szél; tema oli tagant esimene nlj ő volt hátulról az első
2. postp [gen] mögül ♦ piilub kardina tagant a függöny mögül kikandikál; mu selja tagant kostus hüüe a hátam mögül kiáltás hallatszott; kuu puges pilvede vahelt välja a hold előbújt a felhők mögül
3. postp [gen] (teatud vahemaa kauguselt) vmin túlról ♦ nad on tulnud ookeani tagant az oceánon túlról jöttek; kauge maa tagant messzi földről; haua tagant piltl a síron túlról
4. postp [gen] (viitab vahemikule, mille järel miski kordub) -nként, -nta/-nte ♦ olümpiamängud toimuvad iga nelja aasta tagant az olimpiai játékokat négyévente rendezik meg; iga kolme tunni tagant három óránként
5. postp [gen] (viitab isikutele, kellelt tema teadmata midagi omastatakse) -tól/-től ♦ kelle tagant sa selle pliiatsi näppasid? kitől loptad el azt a ceruzát?

tagumine <tagumine tagumise tagumis[t tagumis[se, tagumis[te tagumis/i 12 adj> (taga asetsev) hátsó, hátulsó; (viimane) utolsó ♦ tagumine külg hátoldal; maja tagumine sissekäik a ház hátsó bejárata; tagumine tuba hátulsó szoba; Kuu tagumine külg a Hold hátsó része; istub tagumises pingis a hátulsó padban ül

taha <taha adv, postp [gen]> vt ka taga, tagant
1. adv (tahapoole, tagaossa, tagaküljele) hátra, hátulra ♦ pimedas ei olnud ette ega taha midagi näha sötétben semmit sem lehetett látni, se előre, se hátra; kellelegi jalga taha panema gáncsot vet vkinek
2. postp [gen] (kelle-mille suhtes tahapoole) mögé ♦ ta istus minu taha mögém ült; mine maja taha ja too redel! menj a ház mögé, hozd a létrát!; noorus rivistub tema seljataha mögéje sorakozik az ifjúság; pani sigareti kõrva taha cigarettát a füle mögé dugta; laev kadus silmapiiri taha a hajó eltűnt a horizonton; kuu läks pilve taha felhő mögé bújt a hold

talvekuu <+k'uu k'uu k'uu[d -, k'uu[de_&_kuu[de k'uu[sid_&_k'u[id 26 s>
1. (talvine kuu) téli hónap ♦ talvekuud on detsember, jaanuar ja veebruar a téli hónapok december, január és február
2. rhvk (november) november

tervenisti <t'ervenisti adv>
1. (täies ulatuses, täielikult, üleni) teljesen ♦ kuu kadus tervenisti pilve varju a hold teljesen eltűnt a felhő mögött
2. (rõhutavalt, tugevdavalt hulka v kogust väljendava sõna ees: tervelt, kogunisti) összesen ♦ peres oli lapsi tervenisti seitse a családban összesen hét gyermek volt

tiir1 <t'iir tiiru t'iiru t'iiru, t'iiru[de t'iiru[sid_&_t'iir/e 22 s>
1. (ring) kör ♦ Kuu teeb umbes 28 päevaga tiiru ümber Maa a Hold körülbelül 28 nap alatt megkerüli a Földet; tegin tiiru ümber maja tettem egy kört a ház körül
2. ([ring]käik, niisama ringikõndimine, jalutuskäik, tuur) körút, kör ♦ teen linnas mõne tiiru teszek néhány kört a városban

ujuma <uju[ma uju[da uju[b uju[tud 27 v>
1. (inimese, kala, looma kohta) úszik ♦ rinnuli ujuma mellúszással úszik; selili ujuma háton úszik, hátúszással úszik; ujub koera kutyaúszással úszik; ujub konna békaúszással úszik; ujub liblikat pillangóúszással úszik; ujub lestadega békatalppal úszik; ujub üle jõe átússza a folyót; ujub sadat meetrit száz métert úszik; käime iga päev ujumas minden nap járunk úszni; ujub kaldale kiúszik a partra; ujub vene kirvest piltl úgy úszik, mint a nyeletlen fejsze/balta; pärivoolu ujuma úszik az árral; vastuvoolu ujuma az ár ellen úszik
2. (aeglase edasiliikumise kohta) úszik ♦ purjekad ujuvad mööda Balatoni vitorlások úsznak a Balatonon; Kuu ujub taevalaotuses a hold úszik az égbolton
3. (vee vm vedeliku pinnal/sees püsima) úszik ♦ palk ujub mööda jõge a fatörzs úszik a folyón; kartulid ujuvad rasvas a krumpli úszik a zsírban; kui tema duši all käib, siis vannituba ujub ha ő zuhanyzik, úszik a fürdőszoba
4. kõnek ([välja, nähtavale] ilmuma, esile kerkima) előkerül, felbukkan ♦ kust kohast sina välja ujusid? te honnan kerültél elő?

vaheline <vaheline vahelise vahelis[t vahelis[se, vahelis[te vahelis/i 12 adj (hrl liitsõna järelosa)> (millegi vahel olev v asuv, kelle-mille vahel valitsevates suhetes ja seostes esinev, vahepealne) közötti ♦ Maa ja Kuu vaheline kaugus A Föld és a Hold közötti távolság; kahe riigi vahelised suhted a két ország közötti kapcsolatok

vana <vana vana vana -, vana[de vana[sid_&_van/u 17 adj, s>
1. adj (kaua elanud, pika eaga) öreg, vén, idős ♦ vana inimene öreg ember; vana koer öreg kutya; vanem vend bátya; vanul päevil, vanas eas idős korában; vanaks jääma megöregszik; eks/ka vana hobune tahab/sööb kaeru vén kecske is megnyalja a sót; öreg ember nem vén ember
2. adj (ammu tekkinud v olemas, kaua kestnud) régi ♦ vana linn régi város; vana käsikiri régi kézirat; vana kirik régi templom; mu vana sõber a régi barátom; vana kombe kohaselt ősi szokás szerint; vanu haavu lahti rebima/kiskuma felszaggatja/feltépi a régi sebeket
3. adj (kulunud) ócska ♦ vanad kingad ócska cipő
4. adj (kunagine, endine, mitte praegune) öreg, ó ♦ vanad keeled ókori nyelvek; vanad kreeklased az ókori görögök; Vana Maailm Óvilág; Vana Testament relig Ószövetség; vana kartul öreg krumpli; vana kala öreg motoros; vana aasta óév; kõik kulgeb vanades rööbastes minden a régi kerékvágásban halad; vanadesse rööbastesse tagasi minema (vissza) a régi kerékvágásba zökken; ikka seesama vana lugu! mindig a régi nóta!
5. adj (kellegi kohta: kauaaegne, ammuaegne, ammune) régi ♦ oleme vanad sõbrad régi barátok vagyunk
6. adj hlv (inimese kohta: igavene, kuradi[ma]) vén ♦ sa vana rebane te vén róka; sa vana nõid te vén boszorkány
7. adj (kahaneva kuufaasi kirjeldamisel) régi ♦ vana kuu a régi hold
8. s (vana inimene, ülemus) az öreg
9. s (pl) (vanemad) az öregek
■LS: vana+ ♦ vanaaeg aj ókor; vanaeit öregasszony, anyóka; vanahärra öregúr; vanajumal Úristen; vanakreeka ógörög; vanakurat ördög; vanalell nagybácsi; vanametall fémhulladék; vanamutt vénasszony, öregasszony; vanaonu nagybácsi; vanapagan ördög; vanaperemees idős gazda; vanaperenaine idős gazdasszony; vanapoiss agglegény; vanarahvas a régiek; vanaraud fémhulladék, ócskavas; vanaslaavi ószláv; vanatüdruk vénlány; vanavanaema dédanya; vanavanaisa dédapa; vanavara régiségek; vanaätt vénember

varjuma <v'arju[ma v'arju[da v'arju[b v'arju[tud 27 v> (varjule minema, varjus olema) elrejtőzik, elbújik ♦ kuu varjus pilvede taha a hold elrejtőzött a felhők mögött

varjutama <varjuta[ma varjuta[da varjuta[b varjuta[tud 27 v> (be)árnyékol, eltakar ♦ pilved varjutasid kuu a felhők eltakarták a holdat; miski ei varjutanud nende suhteid semmi sem árnyékolta be a kapcsolatukat

veerand <veerand veerandi veerandi[t -, veerandi[te veerande[id 02 num, s>
1. num (üks neljandik) negyed ♦ veerand miljonit negyedmillió; kell on veerand viis negyed öt van; kella kolmest veerand kuueni három órától negyed hatig; veerand palgast a fizetés negyedrésze
2. s (üks mingi eseme, sündmuse vms neljast võrdsest osast, neljandik) negyed ♦ akadeemiline veerand akadémiai negyedóra; õppeveerand tanulmányi negyedév; veerand arbuusi egy negyed görögdinnye; Kuu esimene veerand a Hold első negyed
■LS: veerand+ ♦ veerandaasta negyedév; veerandfinaal sport negyeddöntő; veerandfinalist sport negyeddöntős; veerandnoot muus negyed hangjegy; veerandpaus muus negyed szünetjel; veerandsajand negyedszázad; veerandtund negyedóra; veerandtunni[li]ne negyedórás

veetma <v'eet[ma v'eet[a veeda[b veede[tud, v'eet[is v'eet[ke 34 v> ([aega] mööda saatma) tölt ♦ aega veetma időt tölt; veedab puhkuse Hispaanias Spanyolországban tölti a szabadságát; veedab unetu öö álmatlanul tölti az éjszakát; veedab aega lugemisega v lugedes olvasással tölti az idejét; veetis terve kuu haiglas egész hónapot a kórházban töltött

venitama <venita[ma venita[da venita[b venita[tud 27 v>
1. (midagi pikemaks v laiemaks muutma) nyújt, megnyújt, elnyújt ♦ tainast venitama tésztát nyújt; venitab kõneldes mõnda häälikut beszéd közben megnyújt egy-egy hangot; sõnu venitama elnyújtja a szavakat
2. ([keha, lihaseid] sirutama) kinyújt ♦ venitab kaela pikaks kinyújtja a nyakát
3. (viivitama) (el)nyújt, elhúz, késlekedik ♦ tarbetud kommentaarid ainult venitavad koosolekut a fölösleges hozzászólások csak nyújtják az értekezletet; kohtuprotsessiga venitama elhúzza a pert; vastusega venitati kuu aega egy hónapig késlekedtek a válasszal; venitab võla maksmisega késlekedik adossága megfizetésével

ühekuune <+k'uune k'uuse k'uus[t -, k'uus[te k'uuse[id 10 adj> (üks kuu vana, üks kuu kestev) egyhónapos