[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

hardus <h'ardus h'arduse h'ardus[t h'ardus[se, h'ardus[te h'ardus/i_&_h'arduse[id 11_&_09 s> áhítat, buzgóság ♦ harduses kuulama áhítattal hallgat

jälgima <j'älgi[ma j'älgi[da j'älgi[b j'älgi[tud 27 v> (vaatlema, seirama) felügyel, vigyáz, figyel, odafigyel, megles, megfigyel, követ, idefigyel, fülel, pásztáz; (täies ulatuses, algusest lõpuni) végigkövet, megfigyel; (valvama, järele vaatama) felügyel, vigyáz; (järgima) követ; (jälitama) követ; (kaasa elades kuulama) figyel

kikkiskõrvu <+kõrvu adv>, ka kikkis kõrvu hegyezett füllel ♦ kikkiskõrvu v kikkis kõrvu kuulama hegyezett füllel hallgat

kuri1 <kuri kurja k'urja k'urja, k'urja[de k'urja[sid_&_k'urj/e 24 adj>
1. (õel, tige, vihane) gonosz, rosszlelkű ♦ kuri nõid vasorrú bába; kuri võõrasema gonosz mostohaanyja; kuri kavatsus v plaan gonosz szándék; kuri koer harapos kutya, hamis kutya; kuri silm gonosz szem; ma pean sõna kuulama, muidu ema saab kurjaks szót kell fogadnom, különben anya dühös lesz; kurjad keeled a rossz nyelvek; kurjad keeled räägivad, et a csintalan nyelvek azt beszélik, hogy; kurjaks saama megharagszik; me ei soovi teile kurja teha nem akarunk ártani nektek; päästa meid ära kurjast szabadíts meg a gonosztól
2. (halb, paha, kehv, hull) rossz
3. (ränk, raske) gonosz ♦ kuri tõbi gonosz betegség; kuri saatus gonosz balsors; kõige kurjem külm on möödas a legrosszabb hidegnek vége

kuulama <k'uula[ma kuula[ta k'uula[b kuula[tud 29 v>
1. hallgat, meghallgat, figyel ♦ muusikat kuulama zenét hallgat; poole kõrvaga kuulama fél füllel hallgat; tähelepanelikult kuulama figyelmesen hallgat; kuula mind! figyelj rám!; kellegi telefoni pealt kuulama lehallgatja vkinek a telefonját; kedagi salaja pealt kuulama titokban kihallgat vkit
2. med (kuulatlema, auskulteerima) meghallgat ♦ kellegi kopse kuulama meghallgatja vkinek tüdejét
3. (kuulda võtma, kuuletuma) hallgat ♦ ta ei kuula kedagi nem hallgat senkire; kellegi sõna kuulama szót fogad vkinek, engedelmeskedik

kuulatama <kuulata[ma kuulata[da kuulata[b kuulata[tud 27 v> (lühikest aega teraselt kuulama) fülel, hallgató(d)zik ♦ ta kuulatas, aga ei saanud aru, mis see on hallgatódzott, de nem tudta, mi lehet

muinasjutt <+j'utt jutu j'uttu j'uttu, j'uttu[de j'uttu[sid_&_j'utt/e 22 s>
1. (rahvajutu liik) mese ♦ loomamuinasjutt folkl állatmese; muinasjutte jutustama mesét mond; muinasjuttu kuulama meset hallgat; kõik oli justkui muinasjutt v muinasjutus olyan volt minden, mint a mesében
2. kõnek (väljamõeldud lugu, luiskelugu) mese ♦ ära jutusta mulle siin oma muinasjutte! ne mesélj itt nrekem!
■LS: muinas+jutu+ ♦ muinasjutukangelane mesehős; muinasjutukogu mesegyűjtemény; muinasjutumaa álomország, meseország, tündérország; muinasjutumaailm mesevilág; muinasjuturaamat mesekönyv; muinasjututegelane mesehős, mesefigura; muinasjutuvestja mesemondó

muusika <muusika muusika muusika[t -, muusika[te muusika[id 01 s> zene ♦ klassikaline muusika klasszikus zene; tõsine muusika komolyzene; eesti muusika észt zene; ajaviitemuusika könnyűzene, szórakoztató zene; filmimuusika filmzene; instrumentaalmuusika, instrumentaalne muusika hangszeres zene; kammermuusika kamarazene; kirikumuusika egyházi zene; koorimuusika kóruszene; leinamuusika gyászzene; operetimuusika operettzene; puhkpillimuusika fúvószene, rézfúvós zene; rokkmuusika rockzene; salongimuusika szalonzene; tantsumuusika talpalávaló, tánczene; see on alles tulevikumuusika ez még a jövő zenéje; viiulimuusika hegedűszó; vokaalmuusika, vokaalne muusika vokális zene; muusikat looma zenét szerez; muusikat kirjutama zenét szerez; muusikat kuulama zenét hallgat
■LS: muusika+ ♦ muusikaajaloolane zenetörténész; muusikaajalugu zenetörténet; muusikaakadeemia zeneakadémia, zeneművészeti főiskola; muusikaarmastaja zeneszerető; muusikaarvustaja zenebíráló; muusikaarvustus zenebírálat; muusikaaustaja zenepártoló; muusikaelu zenei élet; muusikakeskus hifitorony; muusikakool zeneiskola; muusikakriitik zenekritikus; muusikakultuur zenei kultúra; muusikapala zeneszám, zenedarab; muusikapedagoogika zenepedagógia; muusikariist hangszer, zeneszerszám; muusikasõber zenebarát, zenekedvelő; muusikateadlane zenetudós; muusikateadus zenetudomány; muusikateater zenés színház; muusikateooria muus zeneelmélet; muusikateos zenemű; muusikatund zeneóra; muusikaõpetaja énektanár, zenetanár; muusikaõpetus (1) zeneoktatás; (2) (õppeainena) énekóra; muusikaõpingud zenetanulás

pealt kuulama (kellegi juttu kõrvalt kuulama) hallgató(d)zik, kihallgat; (salaja) lehallgat titokban

pärima <päri[ma päri[da päri[b päri[tud 27 v>
1. (pärandiks saama, pärilikkuse teel omandama) örököl, örökül kap vmit ♦ tütar on pärinud ema iseloomu a lány az anyja természetét örökölte; paganlusest päritud uskumus a pogány korból szármázó babona
2. (küsides [järele] uurima, järele kuulama) érdeklődik, tudakol, kérdezősködik; ([tungivalt] küsima) megkérdez ♦ ära praegu päri, hiljem kuuled! most ne kérdezz, később hallod!; kas keegi on vahepeal minu järele pärinud? kérdezett-e közben valaki utánam?
■LS: pärimis+ ♦ pärimisõigus jur (õigusnormide kogum) öröklési jog

sõna <sõna sõna sõna s'õnna, sõna[de sõna[sid_&_sõn/u 17 s>
1. szó ♦ kõnekeelne sõna köznyelvi szó; erialasõna terminus; sõna päritolu szó származása; sõna tähendus szó jelentése; sõna tõsises mõttes a szó szoros értelmében; mida see sõna tähendab? mit jelent ez a szó?; ma ei oska sõnagi hispaania keelt egy szót sem tudok spanyolul; ühe sõnaga egy szóval, röviden; teiste sõnadega más szóval; oma sõnadega saját szavaival; sõna sõnalt szóról szóra; kellegi sõna kuulata szót fogad vkinek
2. (rääkimise, kõneluse kohta, koos väljenduslaadi osutava iseloomustamisega) szó ♦ lahked sõnad kedves szavak; tänusõnad köszönet, köszönő sorok; ei lausu sõnakestki egy árva szót sem szól; sõna võtma felszólal; sõna andma szavat adja; sõna kuulama szót fogad; sõna pidama megtartja a szavát; sõnad jäid kurku kinni torkán akadt a szó; oma sõnu sööma megszegi a szavát; oma sõnadele kindlaks jääma állja a szavát; oma sõnu tagasi võtma visszavonja a szavát; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas; võtsid mul sõnad suust a számból vetted ki a szót
3. (suuline teadaanne, teade, sõnum) üzenet, hír ♦ saadab kodustele sõna, et... üzenetet küld a családnak, hogy...; jätab sõna kellelegi üzenetet hagy vkinek
4. relig ige ♦ alguses oli sõna kezdetben valá az Ige
■LS: sõna+ ♦ sõnahaaval szóról szóra; sõnajärg (1) szórend; (2) felszólalás; sõnakasutus szóhasználat; sõnakehv szűkszavú; sõnakuulelik engedelmes, szófogadó; sõnakõlks cikornya, üres szólamok, szóvirág; sõnalahing szópárbaj, vita; sõnalavastus drámai mű; sõnaloend szójegyzék, szószedet; sõnamoodustus keel szóalkotás; sõnamulin szócséplés; sõnamurdja szószegő; sõnamäng szójáték; sõnarõhk szóhangsúly; sõnasõda szócsata; sõnatuletus szóképzés; sõnatulv szóáradat; sõnatüvi gyök, szótő; sõnauputus szóáradat; sõnavabadus szólásszabadság; sõnavahetus csetepaté, szóváltás; sõnavaling szóáradat, szóözön; sõnavool szóáradat; sõnavorm szóalak; sõnaõigus beleszólás; sõnaühend szókapcsolat

sõna kuulama engedelmeskedik ♦ kellegi sõna kuulama szót fogad vkinek

tähelepanelikult <+panelikult adv> figyelmesen ♦ tähelepanelikult kuulama fülel

töö <t'öö t'öö t'öö[d tö[he, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s>
1. munka ♦ füüsiline v kehaline töö fizikai munka; vaimne töö szellemi munka; erialane töö szakmai munka; kodused tööd házi teendők; teaduslik töö tudományos munka; vabatahtlik töö önkéntes munka; aiatöö kerti munka; elutöö életmű, élet munkája; majapidamistööd házimunka, háztartási munka; naistetöö női munka; õppetöö oktatás; ületunnitöö túlmunka, túlórázás; tööd tegema dolgozik; töösse süvenema elmélyül a munkában; tööd lõhkuma v murdma v rügama v rühmama v rassima v vehkima v vihtuma gürcöl; tööle pihta v takka v valu andma melózik; tööle hakkama v alustama tööd nekilát a munkának; on iga töö peale meister ezermester; töö kiidab tegijat gyümölcséről ismerjük meg a fát; a munka dicséri mestert
2. (teenistus, amet, töökoht) munka, állás ♦ kindel töö stabil állás; tööd otsima v kuulama munkát keres; tööle asuma munkába áll; tööl käima munkába jár, dolgozik; töölt lahkuma felmond; läks teise kohta tööle másik munkahelyre ment dolgozni; mis tööd ta teeb? mivel foglalkozik?; mind võeti tööle engem felvettek munkába, állást kaptam; mul ei ole tööd nincs munkám; ta vallandati töölt, ta lasti töölt lahti kirúgták
3. (töö tulemus) mű ♦ helitöö zenemű; magistritöö mesterképzési szakdolgozat, mesterdolgozat; võistlustöö pályamű
4. (tegevus, talitlus, ülesanne) dolog, feladat, működés ♦ nõudepesu on laste töö a mosogatás a gyerekek feladata; mul on palju tööd sok dolgom van; tema töö on arvete kirjutamine az ő dolga megírni a számlákat; mootor hakkas tööle beindult a motor; südame töö a szív működése, szívműködés
■LS: töö+ ♦ tööaasta munkaév; tööala munkaterület; tööandja munkaadó, munkáltató; tööarmastus munkaszeretet; tööbüroo állásbörze, állásközvetítő iroda; töödistsipliin munkafegyelem; tööealine munkasképes korú; tööeesrindlane nõuk élmunkás; tööelu munka (világa); töögraafik munkabeosztás; töögrupp munkacsoport; tööharjumus a munkához való hozzáállás, munkaszokás; tööhobune igásló; tööhull a munka megszállottja, munkabolond; tööhõive maj foglalkoztatottság, foglalkoztatás; tööhügieen munkahigiénia; tööhüpotees munkahipotézis; tööinimene dolgozó ember; tööintervjuu munkainterjú; tööjaotus munkamegosztás; tööjoonised tehn műhelyrajzok; töödejuhataja munkavezető; tööjõud munkaerő; tööjõupuudus munkaerőhiány; tööjõuturg munkaerőpiac; töökaaslane munkatárs; töökabinet dolgozószoba; töökaitse munkavédelem; töökaitseseadus munkavédelmi törvény; töökaotus a munkahely elvesztése; töökatkestus munkabeszüntetés; töökava munkaterv; töökeel munkanyelv; töökeskkond munkakörnyezet; töökindel üzembiztos; töökindlus üzembiztonság; töökoht munkahely; töökohustus munkakötelezettség; töökollektiiv munkaközösség, kollektíva; töökonflikt munkaügyi konfliktus; töökoormus munkaterhelés; töökord munkarend; töökorraldus munkaszervezés; töökultuur munkakultúra; töökäed munkaerő; töölaud dolgozóasztal, munkapad, asztal (info); tööloom (1) igásjószág; (2) piltl ([tuima] töötegija kohta) igásló; tööluba munkavállalási engedély; töölähetus szolgálati út, kiküldetés; töömaa (1) (paik, kus keegi töötab) építési terület; (2) (kellegi tööala kohta) munkakör; töömaht munkamennyiség; töömahukas munkaigényes; töömaniakk munkamániás; töömeetod munkamódszer; töömesilane dolgozó méh; töönarkomaan munkamániás, munkafüggő, munkaalkoholista; töönädal munkahét; tööohutus munkabiztonság; tööoskus szakértelem; tööots alkalmi munka; tööotsija munkakereső; tööotsing álláskeresés; tööpakkumine állásajánlat; tööpakkumiskuulutus álláshirdetés; tööplaan munkaterv; tööpuudus munkanélküliség; tööpõlgur munkakerülő; tööraamat (1) (töötamist tõendav dokument) munkakönyv; (2) ped (õpikut ja töövihikut ühendav õppevahend) munkafüzet; töörahu nyugodt munkakörülmények; töörahvas munkásság, a dolgozó nép; tööreis szolgálati út; tööriietus munkaruházat; tööriided munkaruha; tööruum szolgálati helység; töörühm munkacsoport, gárda; töörütm munkaritmus; tööseadus jur munkajog; tööseisak munkabeszüntetés, üzemszünet; töösipelgas hangyaszorgalmú dolgozó; tööstaaž szolgálati idő; töösuhe (tööandja ja töövõtja vahel) munkaviszony; töötahe munkakedv; töötelefon munkahelyi telefonszám; tööteraapia med munkaterápia; töötervishoid üzemorvosi ellátás; töötingimused munkafeltételek, munkaviszonyok; töötasu munkabér; töötund munkaóra; tööturg munkaerőpiac; töötüli munkaügyi vita, munkaviszály; töövahend munkaeszköz; töövahendus munkaközvetítés; töövahenduskontor munkaközvetítő iroda; töövahetus műszak; töövaidlus munkaügyi vita, munkaviszály; tööveteran nyugdíjas; töövihik munkafüzet; tööviljakus maj munkatermelékenység; töövõime munkaképesség; töövõimeline munkaképes; töövõimetu munkaképtelen, rokkant; töövõimetus munkaképtelenség, rokkantság; töövõimetuspension rokkantsági nyugdíj; töövõtja munkavállaló; tööõhkkond munkahelyi légkör; tööõigus jur munkajog; tööõnnetus munkahelyi baleset, üzemi baleset
tööde+ ♦ töödejuhataja művezető, üzemvezető

vaatama <v'aata[ma vaada[ta v'aata[b vaada[tud 29 v>
1. (oma pilku kellele v millele suunama, silmadega jälgima) (meg)néz ♦ telekat vaatama televiziót néz; filmi vaatama megnézi a filmet; vaatasin kella megnéztem az órát; vaatab ennast peeglist tükörben nézi magát; peeglisse vaatama tükörbe néz; paremale vaat! sõj jobbra nézz!; kellegi peale kõõrdi vaatama ferde szemmel néz vkire; vaata kui ilus! nézd, milyen szép!; vaatan, et kevad on kohe käes úgy nézem, már nemsokára itt a tavasz; korteri aknad vaatavad aeda a lakás ablakai a kertre néznek; tulevikku vaatama a jövőbe néz; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz
2. (kedagi külastama) meglátogat ♦ läks haiglasse ema vaatama elment a kórházba meglátogatni az anyját; tulge meid vaatama! gyertek el hozzánk!, látogassatok meg bennünket!
3. (kellegi järele valvama, millegi eest hoolt kandma) figyel, vigyáz ♦ vaata lapse järele! vigyázz a gyerekre!; ta vaatab, et siin kõik korras oleks ügyel arra, hogy minden rendben legyen; vaata ette! vigyázz magadra!
4. (otsima, leidma, hankima) néz, keres ♦ vaatab [endale] sobivat korterit megfelelő lakást keres; vaatab [endale] uut töökohta új állás után néz
5. (tulevikus toimuvaga ühenduses: aru pidama, järele kuulama, kaaluma, otsustama) (meg)lát ♦ vaatame, mis teha annab majd meglátjuk, mit lehet tenni
6. kõnek (imperatiivi vormid adverbi- v interjektsioonilaadselt: tähelepanu juhtides, seletades, kinnitades) néz ♦ vaadake, armas proua, mul on oma põhimõtted nézze, kedves hölgyem, nekem elveim annak; vaata, ära praegu tema juurde mine nézd, most ne menj el hozzá; vaata, kui häbematu! no nézd, milyen szemtelen!
7. (koos sidesõnaga „et“: vaat et, peaaegu, äärepealt) majdnem ♦ sadas vaata et õhtuni välja majdnem estig esett az eső

üle kuulama kihallgat, vallat