[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

all1 <'all postp, adv> vt ka alla, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allpool, madalamal, millegi sees, küljes) alatt, lent, lenn ♦ laua all az asztal alatt; puu all a fa alatt; kaenla all a hóna alatt; all elas skulptor lent egy szobrász lakott; tuli on pliidi all a tűzhelyen ég a tűz; metsa all on pime az erdőben sötét van; mantel oli peal ja kampsun all kabát volt rajta és alatta egy pulóver
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél ♦ akna all az ablaknál; minu silme all szemem láttára; kellegi nina all vkinek az orra előtt
3. postp [gen] (millegi tegevus- v mõjupiirkonnas, mingis seisundis) ♦ rahvusvahelise kaitse all olevad pagulased nemzetközi védelmet élvező menekültek; keelu all (be)tiltás alatt; haiguse all kannatama betegségben/betegségtől szenved

huikama <h'uika[ma huiga[ta h'uika[b huiga[tud 29 v> (hüüdma, hõikama) kiált; (sireenide, vilede kohta) fütyöl, sípol; (öökulli kohta) huhog ♦ seenelised huikasid üksteist a gombászók kiáltottak egymásnak; aurik huikas kumedalt zengőn szólt a gőzhajó kürtje; lähedal huikas öökull a közelben bagoly huhogott

kohal <kohal postp, adv> vt ka kohale, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülalpool, kõrgemal) fölött, felett ♦ linna kohal a város fölött
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél
3. adv (ettenähtud paigas) jelen, a helyén ♦ kohal olema jelen van; kõik on kohal mindenki jelen van; sind polnud kohal nem voltál jelen

kuskil <k'uskil adv> vt ka kuskile, kuskilt (teadmata kus) valahol, valamerre; (ükskõik kus) bárhol; (eitusega) sehol ♦ kuskil lähedal valahol közelben; kuskil haukus koer valahol egy kutya ugatott; teda pole [mitte] kuskil sehol nincs

ligi <ligi adv, postp, prep>
1. adv; postp [gen] (lähedal(e), juurde, juures, kaasa(s)) -hoz/-hez/-höz, vmihez közel ♦ mul pole täna rahakotti ligi nincs nálam pénztárcám ma
2. adv (peaaegu, umbes) majdnem, szinte ♦ ligi kaks tundi majdnem két óra; minust ligi kümme kilo raskem nálam majdnem tíz kilóval nehezebb
3. prep [part]; postp [part], postp [gen] (lähedal(e), peaaegu vastu v vastas) vmi közelében, vmi mellett ♦ suvila on ligi merd a nyaraló tenger közelében van

ligidal <ligidal adv, postp> vt ka ligidale, ligidalt adv; postp [gen] (lähedal) közel, vmihez közel ♦ ta elab siinsamas ligidal itt közel lakik; küla ligidal on mets a faluhoz közel van az erdő; neljakümne ligidal naine negyven körüli nő

lähedal <lähedal adv, postp> vt ka lähedale, lähedalt
1. adv (ruumiliselt ligidal) közel ♦ ta elab siinsamas lähedal közel lakik; saared on üksteisele väga lähedal a szigetek nagyon közel vannak egymáshoz; siin lähedal on üks kohvik ide közel van egy kávézó
2. adv (ajaliselt ligidal) közel ♦ kevad on juba lähedal a tavasz már közel van; tähtaeg on lähedal közeledik a határidő; ta on juba kolmekümne lähedal nemsokára harminc éves lesz
3. postp [gen] közelében ♦ Saksamaa piiri lähedal a német határ közelében

lähedale <lähedale adv, postp> vt ka lähedal, lähedalt
1. adv (ruumiliselt ligidale) közel ♦ ära liiga lähedale mine ne menjél túl közel
2. adv (ajaliselt ligidale) közel ♦ olen jõudnud juba kuuekümne lähedale már közel járok/vagyok a hatvanhoz
3. postp [gen] közelébe ♦ kesklinna lähedale kolima a belváros közelébe költözik; kodu lähedale az otthon közelébe

lähedalt <lähedalt adv, postp> vt ka lähedale, lähedal
1. adv (ruumiliselt ligidalt) közelről ♦ lähedalt vaatama közelről néz; külalisi saabus lähedalt ja kaugelt közelről és távolról jöttek vendégek
2. postp közeléből ♦ buss väljub kooli lähedalt a busz az iskola közeléből indul; ta on Tartu lähedalt pärit Tartu közeléből származik

madalal <madalal adv> vt ka madalale, madalalt
1. (mingile pinnale suhteliselt lähedal) alacsonyan ♦ päike on juba üsna madalal már egészen alacsonyan jár a nap
2. (komparatiivis: millegi kõrgemal asuva suhtes allpool, tasemelt v määralt kellest-millest all- v tagapool) lejjebb ♦ paar korrust madalamal pár emelettel lejjebb

ninapidi <+pidi adv>, ka nina pidi
1. (ninast kinni hoides, nina ees, ninaga millegi sees v vastu, nina pidi) orránál fogva, orrával ♦ pistsin v surusin kassipoja ninapidi piima sisse belenyomtam a kismacska orrát a tejbe; kedagi ninapidi vedama orránál fogva vezet vkit
2. (ninaga, näoga millele-kellele õige lähedal[e]) ♦ lapsed on igal pool ninapidi juures a gyerekek mindenbe beleütik az orrukat

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

paiknema <p'aikne[ma p'aikne[da p'aikne[b p'aikne[tud 27 v>
1. (asetsema) fekszik, elterül, elhelyezkedik ♦ linn paikneb jõe paremal kaldal a város a folyó jobb partján fekszik
2. (dislotseeruma) állomásozik ♦ väeosa paiknes küla lähedal A katonaság a falu közelében állomásozott.

päris <päris adv, adj>
1. adv (täiesti, lausa) egészen, teljesen ♦ päris täpselt ma seda ei tea nem tudom egész pontosan; päris tõesti való igaz; päris alguses egészen az elején; oleme juba päris lähedal már egészen közel vagyunk
2. adj (tõeline, tegelik, ehtne) valódi, igazi ♦ see ei ole päris hõbe ez nem igazi ezüst; ta ei ole mu päris isa, vaid kasuisa ő nem az igazi apám, hanem a mostohaapám