[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aasta <'aasta 'aasta 'aasta[t -, 'aasta[te 'aasta[id 01 s> esztendő, év, évi ♦ jooksev aasta folyó év; käesolev v praegune v tänavune aasta az idei év; möödunud v läinud aasta a múlt év; eelnev v eelnenud aasta az előző év; tulev aasta a jövő év; kalendriaasta naptári év; liigaasta, lisapäeva-aasta szökőév; noorusaastad ifjúkor; valgusaasta astr fényév; õppeaasta tanév; õpiaastad, õpinguaastad tanulóévek; aasta algus évkezdet; aasta lõpp az év vége; kolm aastat három év; pool aastat fél év, fél évig; tuleval aastal jövőre, a jövő évben; igal aastal minden évben; 1987-ndal aastal 1987-ben; 5. mail 1987-ndal aastal 1987. május 5-én; möödunud sajandi 60-ndail aastail a múlt (év)század hatvanas éveiben; aasta eest egy évvel ezelőtt; aastate eest, aastaid tagasi évekkel ezelőtt; aastaga egy év alatt; kahe aasta pärast két év múlva; aasta-paari pärast egy-két év múlva; aasta jooksul v kestel az év során; aastate jooksul éveken át; aasta ringi, aasta läbi egész éven át; aastast aastasse évről évre; aasta aasta järel évről évre; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; tüdruk on kaheksa aastat vana a kislány nyolcéves; mis aastal sa oled sündinud? melyik évben születtél?; ta näeb oma aastate kohta hea välja korához képest jól néz ki; me pole aasta [aega] teineteist näinud egy éve nem láttuk egymást; saladust hoiti v peeti aastaid v üle aastate évekig őrizték a titkot
■LS: aasta+ ♦ aastaaruanne évi/éves kimutatás, évi/éves zárlat; aastakoosolek éves/évi közgyűlés; aastalaat országos vásár; aastaleping éves szerződés; aastapalk egyévi fizetés; aastapilet éves bérlet; aastasissetulek éves jövedelem; aastatoodang éves hozam; aastatulu évi termés; aastavanune egyéves; aastaülevaade éves áttekintés

abessiiv <abess'iiv abessiivi abess'iivi abess'iivi, abess'iivi[de abess'iivi[sid_&_abess'iiv/e 22 s> keel (ilmaütlev kääne) abesszívusz ♦ eesti abessiivi lõpp on -ta az észt nyelvben az abesszívusz esetragja -ta

ablatiiv <ablat'iiv ablatiivi ablat'iivi ablat'iivi, ablat'iivi[de ablat'iivi[sid_&_ablat'iiv/e 22 s> keel (alaltütlev kääne) ablatívusz ♦ eesti ablatiivi lõpp on -lt az észt ablatívusz végződése az -lt

adessiiv <adess'iiv adessiivi adess'iivi adess'iivi, adess'iivi[de adess'iivi[sid_&_adess'iiv/e 22 s> keel (alalütlev kääne) adesszívusz ♦ eesti adessiivi lõpp on -l az adesszívusz végződése az észtben az -l

allatiiv <allat'iiv allatiivi allat'iivi allat'iivi, allat'iivi[de allat'iivi[sid_&_allat'iiv/e 22 s> keel (alaleütlev kääne) allativus ♦ eesti allatiivi lõpp on -le az észt allativus esetrag -le

elatiiv <elat'iiv elatiivi elat'iivi elat'iivi, elat'iivi[de elat'iivi[sid_&_elat'iiv/e 22 s> keel (seestütlev kääne) elativus ♦ eesti elatiivi lõpp on -st az észt elativus végződése -st

essiiv <'ess'iiv 'essiivi 'ess'iivi 'ess'iivi, 'ess'iivi[de 'ess'iivi[sid_&_'ess'iiv/e 22 s> keel (olev kääne) essivus ♦ eesti essiivi lõpp on -na az észt essivus végződése -na

finaal <fin'aal finaali fin'aali fin'aali, fin'aali[de fin'aali[sid_&_fin'aal/e 22 s> (lõpp, lõpetus, lõppvoor) döntő, (muusikas) finálé ♦ poolfinaal sport elődöntő; veerandfinaal sport negyeddöntő; ooperi finaal az opera fináléja; sümfoonia finaal a szimfónia fináléja; finaali pääsema sport bejut a döntőbe, bekerül a döntőbe; finaalis kohtuma sport a döntőben találkozik
■LS: finaal+ ♦ finaalgrupp sport döntő csoport; finaaljooks sport döntőfutás; finaalkohtumine sport döntőtalálkozó; finaallause keel célhatározó mondat; finaalmatš sport döntőmeccs; finaalmäng sport döntőmérkőzés; finaalturniir sport döntő torna; finaalujumine sport döntő úszás; finaalvõistlused sport döntő verseny

hale <hale haleda haleda[t -, haleda[te haleda[id 02 adj> siralmas, sajnálatos; (kaeblik) mélabús; (haletsusväärne) szánalmas ♦ hale naeratus szánalmas mosoly; hale vaatepilt szánalmas látvány; hale viis szomorkás dallam; haledusest szánalomból; hale lõpp siralmas vég; hale lugu sajnálatos eset; ta näeb hale välja szánalmasan néz ki; olukord on hale a helyzet siralmas; hale näha v vaadata rossz nézni; mul on temast hale sajnálom őt; ruumid olid haledas seisukorras a szobák siralmas állapotban voltak; sain haledal kombel petta csúnyán becsaptak

hea <h'ea h'ea h'ea[d -, h'ea[de h'ä[id 26 adj, s>
1. adj jó ♦ hea arst jó orvos; hea enesetunne jó közérzet; hea idee jó ötlet; hea ilm jó idő; hea iseloom jó természet, jellem; head isu! jó étvágyat!; hea võimalus (millekski) jó alkalom vmire; hea kasvatus jólneveltség; head kavatsused jó szándék; head kombed móres; hea kuulmine jó hallás; hea käitumine jó viselkedés; hea leib jó kenyér; hea maa jó föld; kellelgi on hea maine jó híre van vkinek; hea mõte jó gondolat, jó ötlet; hea mängija jó játékos; hea nõu jó tanács; hea näide jó példa; head tulemused jó eredmények; head uudis jó hír; hea voodi jó ágy; hea õppeedukus jó btanulmányi eredmény; hea tuju jó kedv; heal tasemel színvonalas; vanal heal ajal a régi szép időkben; ühel heal päeval egy szép napon; head aega! viszontlátásra; häid pühi! kellemes ünnepeket!, kellemes ünnepeket (kívánunk)!; head reisi, head teed! jó utat!; head uut aastat! boldog új évet (kívánok)!; head õhtut! jó estét!; head ööd! jó éjt!, jó éjszakát!; kõike head! minden jót!; head kuulajad! kedves hallgatóság!; olge nii hea legyen szíves; olge hea, aidake mind! legyen szíves, segítsen (nekem)!; hea tervise juures olema jó egészségnek örvend, jó állapotban van; tal on hea maitse jó ízlése van; endast heal arvamusel olema túl sokat gondol magáról; heas tujus olema jó kedve van, jókedvű; tal on hea põli jó sora van; head muljet jätma jó benyomást tesz; meil oli hea läbisaamine jó viszonyban voltunk; kedagi hea ja paremaga kostitama tyúkkal, kaláccsal tart vkit; ole hea ja tule siia! légy szíves, gyere ide!; mul on hea meel nagyon örülök; teen seda hea meelega szívesen csinálom ezt; saime hea vastuvõtu osaliseks jó fogadtak, kedves fogadtatásban volt részünk; heal juhul tuleb ta alles homme a legjobb esetben csak holnap jön; sul hea rääkida neked könnyű beszélned; hea kui õhtuks jõuame kõik tehtud jó, ha estére mindennel elkészülünk; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha a vége jó; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van
2. adj (rohke, ohter, paras, tugev, suur) jó ♦ hea korvitäis seeni jó kosárnyi gomba; hea summa raha jó kis összeg, szép összeg; ootasin sind hea pool tundi egy jó fél órát vártalak
3. s (miski väärtuslik, hinnatav, kasulik, meeldiv) jó ♦ head mäletama a jóra emlékezni; miski teeb head vmi jólesik, jót tesz; soovin sulle ainult head csupa jót kívánok neked; temast räägitakse üksnes head csak jókat mondanak róla; mis hea pärast? mi a csodáért?; heakene küll! jól van!; see asi ei lõpe heaga semmi jót nem jelent; kellegi kõrval seisma nii heas kui halvas jóban-rosszban kitart vki mellett; pole head ilma halvata nincsen öröm üröm nélkül; liiga palju head pole hea jóból is megárt a sok; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
4. s (koolihinne) jó ♦ tunnistusel olid üksnes head ja väga head a bizonyítványában csak jó és jeles volt

hooaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s> évad, szezon, idény ♦ jahihooaeg vadászidény, vadászati idény; kevadhooaeg, kevadine hooaeg tavaszi idény; laevasõiduhooaeg, navigatsioonihooaeg hajózási szezon; supelhooaeg fürdőidény; teatrihooaeg színházi évad, színházi idény; hooaja avamine szezonnyitás; hooaja lõpp szezonzárás
■LS: hoo+aja+ ♦ hooajakaup idénycikk, szezonáru; hooajatöö idénymunka, szezonmunka; hooajatööline idénymunkás, időszaki munkás

jokk <j'okk adv> kõnek (läbi, otsas, punkt, lõpp) annyi, vége, kifújt ♦ sellega oli siis jokk ennek annyi

kadu <kadu k'ao kadu -, kadu[de kadu[sid 18 s>
1. (häving, hukk, lõpp) pusztulás
2. (raiskuminek, kaotsiminek) veszteség; (kadumine) eltűnés, elvesztés ♦ ajakadu időveszteség; kaalukadu súlyveszteség; tootmiskadu termeléskiesés

lõpetus <lõpetus lõpetuse lõpetus[t lõpetus[se, lõpetus[te lõpetus/i 11 s> (lõpetamine) megszüntetés, befejezés; (lõpp) végezet

lõpp <l'õpp lõpu l'õppu l'õppu, l'õppu[de l'õppu[sid_&_l'õpp/e 22 s>
1. (ots) vég; (lõpetamine) befejezés ♦ koridori lõpp a folyosó vége; aasta lõpp az év végén; talve lõpus a tél végén; õnnelik lõpp szerencsés vég; lõpu algus a vég kezdete; sajandi lõpus a század végén; 90-ndate aastate lõpus a '90-es évek végén; rongi lõpus a vonat végén; lõppu tegema véget vet; lõpule viima véghez visz; lõppude lõpuks végül is; algusest lõpuni elejétől végig; ja jutul lõpp! most már elég ebből!; täitsa jama/lõpp kész siralom; lõpp hea, kõik hea minden jó, ha jó a vége
2. keel (muutesufiks) végződés, rag ♦ käändelõpp esetrag; pöördelõpp igerag, igei személyrag
3. (otsasaamine) vég; (surm) halál ♦ raha on lõpul elfogyott a pénz; valutu lõpp szenvedés nélküli halál; see pole maailmalõpp ez nem a világ vége
■LS: lõpp+ ♦ lõppaasta utolsó év; lõpparve utolsó fizetés; lõppdokument zárdokumentum; lõppeesmärk végcél, végső cél, vége-hossza; lõppistung záróülés; lõppjaam végállomás; lõppjäreldus végkövetkeztetés; lõppkontsert záró hangverseny; lõppkuupäev lejárati dátum; lõppkulminatsioon csúcspont; lõpplahendus (1) (lõplik lahendus) végső megoldás; (2) kirj végkifejlet; lõppotsus zárójelentés, végítélet; lõpppeatus végállomás; lõpppunkt végpont; lõppraport zárójelentés, záró beszámoló; lõppriim kirj végrím; lõppsaadus végtermék; lõppsilp keel végszótag; lõppstseen zárójelenet; lõppsõna (1) (viimane sõnavõtt) végszó; (2) (järelsõna) zárszó; lõppsumma végösszeg; lõpptarbimine végső fogyasztás; lõpptoode késztermék, végtermék; lõpptulemus végeredmény; lõpptähtaeg végső határidő, lejárat; lõppvaatus utolsó felvonás; lõppviimistlus utolsó simítás, végső csiszolás; lõppvõistlus sport döntő (mérkőzés)
lõpu+ ♦ elu lõpuaastad az élet utolsó évei; lõpueksam záróvizsga, érettségi vizsga; lõpujoon sport célvonal; lõpuklass érettségiző osztály, végzős osztály; lõpumüük végkiárusítás; lõpuosa utolsó szakasz; lõpupidu (1) (koolis) érettségi buli; (2) (muul juhul) záróünnepség; lõpusirge sport célegyenes; lõpuspurt sport hajrá, finis; lõputseremoonia záróünnepség; lõputunnistus végbizonyítvány, érettségi bizonyítvány; lõputöö záródolgozat; lõpuvalss záró keringő; lõpuvile végső sípszó

matk <m'atk matka m'atka m'atka, m'atka[de m'atka[sid_&_m'atk/u 22 s> túra, kirándulás; piltl (inimese elutee kohta) földi pályafutás ♦ kolmepäevane matk háromnapos túra; jalgsimatk gyalogtúra, sétaút, gyalogút; jalgrattamatk biciklitúra, kerékpáros kirándulás; mägimatk hegyi túra; paadimatk csónaktúra; suusamatk sítúra; maise matka lõpp a földi pályafutás vége
■LS: matka+ ♦ matkajalgratas túrakerékpár; matkaseljakott túrahátizsák; matkamarsruut túraútvonal; matkasaapad túrabakancs, túracipő; matkarada túraút

nihkuma <n'ihku[ma n'ihku[da n'ihku[b n'ihku[tud 27 v> (aeglaselt, vähehaaval edasi liikuma) eltolódik, húzódik, csúszik, kúszik; (teise kohta) áttolódik; (kohalt) elmozdul; (lähemale) közeledik; (eemale) eltolódik, elcsúszik; (ajaliselt lähemale) közeledik ♦ lükkasime, ent kapp ei nihkunud tolligi paigast toltuk, de a szekrény egy centit sem mozdult; rätt oli laubale nihkunud a kendő a homlokára csúszott; püüdsin talle lähemale nihkuda próbáltam közelebb csúszni hozzá; ära nihku minust eemale ne húzódj el tőlem; nihkus kogu kehaga ettepoole folyton előrébb csúszott; linn nihkub mäekülgi mööda ülespoole a város kúszik fel a hegyoldalon; tunni lõpp nihkub lähemale közeledik az óra vége; tähtaeg nihkub lähemale közeledik a határidő; sügis nihkub lähemale közeledik az ősz

niikaugel <+k'augel adv> vt ka niikaugele (sealmaal, nii kaugel) odáig ♦ ta on õpingutega niikaugel, et teha on veel riigieksam odáig ért a tanulással, hoy már csak az államvizsga maradt hátra; tööga oldi niikaugel, et lõpp paistis odáig értek a munkával, hogy már sejteni lehetett a végét

olev <olev oleva oleva[t -, oleva[te oleva[id 02 adj, s>
1. (partits) levőlévő, tartózkodó ♦ tulekul olev seadus a közelgő törvény; närvis olev esineja az ideges előadó; olev ja tulev aeg jelen és jövő idő
2. s (see, kes v mis on olemas) létező ♦ kõige oleva looja minden létező teremtője; elab olevas, tulevale mõtlemata a mának él, nem gondolva a holnapra
3. s, adj keel (essiiv) essivus-formalis ♦ eesti oleva lõpp on -na az ész essivus-formalis végződése a -na; olev kääne essivus-formalis eset

ots <'ots otsa 'otsa 'otsa, 'ots[te_&_'otsa[de 'otsa[sid_&_'ots/i 23_&_22? s>
1. (tipmine osa) vég, hegy; (otsak) vég; (terav ots) csúcs; (millegi pea) fej ♦ keeleots nyelvhegy; kepiots botvég; noaots késhegy; nooleots nyílhegy; mõõga terav ots a kard hegyes vége
2. (eseme lühem v väiksema pindalaga külg) csúcs, vég ♦ liniku otstes olid narmad a terítő sarkain rojtok voltak; istus pingi otsas a pad végére ült; peremehe koht on laua otsas a házigazda helye az asztalfőn van; sissekäik on maja otsas a bejárat a ház végében van
3. (algus) kezdet; (eesosa) eleje ♦ esimene ots az eleje; otsast lõpuni elejétől a végéig; otsast peale hakkama v alustama belekezd, elkezd
4. (algus ja/või lõpposa, ainult lõpp[osa]) vég ♦ tänavaots, tänava ots utcavég, az utca vége; järjekorra ots a sor vége; sõlmis lõnga katkenud otsad kokku összecsomózta az elszakadt fonalvégeket; naiste tööl ei ole otsa a nők munkájának se vége, se hossza; ülekohtule peab ots tulema az igazságtalanságnak véget kell vetni; tema järel läheksin kas või maailma otsa elmennék utána a világ végére is
5. (surm) halál, vég; (hukk) végzet; (elu lõpp) vég ♦ tahtis endale v oma elule otsa [peale] teha véget akart vetni az életének; tundis, et ots on lähedal éreztem, hogy közel a vég; viimasel otsal v viimases otsas oli ta halvatud élete vége felé lebénult; tema ots oli hirmus halála szörnyű volt; mu vana läpakas andis eile lõplikult otsad kõnek a régi laptopom tegnap végleg beadta a kulcsot
6. (teekond) út ♦ laev jõudis pikalt otsalt tagasi a hajó vissza ért a hosszú útról
7. mer (laeva kinnitusköis) hajókötél ♦ kinnitusots tartókötél
8. (otsmik, laup) homlok ♦ kõrge ots magas homlok; otsa ees a homlokán; higi tuli otsale a verejték kiült a homlokára
9. kõnek (teenistus, töö[võimalus]) alkalmi munka; (eraots) magánmunka, különmunka ♦ käib sadamas juhuslikke otsi tegemas alkalmi munkákat végez a kikötőben; juhata mulle üks tasuv ots adj egy jól fizető alkalmi munka tippet
10. kõnek (paljust, suurt hulka rõhutavates väljendites) ♦ kus nende õunte ots tänavu! rengeteg az alma az idén!; kus selle häbi ots! rettentő szégyen; ei otsa ega äärt se vége, se hossza; ei ole otsa ega äärt se szeri, se száma
■LS: otsa+ ♦ otsaviil orom, oromzat

surmatund <+t'und tunni t'undi t'undi, t'undi[de t'undi[sid_&_t'und/e 22 s> (elu lõpp, suremise aeg) halála órája ♦ surmatunnil halála órájában

täitsa <täitsa adv; täitsa täitsa täitsa[t -, täitsa[de täitsa[sid 16 adj>
1. adv kõnek (täiesti) teljesen, egészen ♦ oled sa täitsa segi läinud? elment az eszed?; täitsa ükskõik tök mindegy; olen täitsa läbi teljesen kidöglöttem; täitsa jama/lõpp kész siralom
2. adj kõnek (tore, tubli, vahva) tök(ös) ♦ täitsa kutt igazi tökös srác; ole täitsa, laena raha! légy szíves, adj kölcsön pénzt!
■LS: täitsa+ ♦ täitsamees fenegyerek