[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

eralduma <eraldu[ma eraldu[da eraldu[b eraldu[tud 27 v>
1. (lahti minema, ära tulema, lahku minema) elkülönül, elszakad, leszakad, különválik, kiválik, elválik, elzárkózik ♦ ta eraldub alati seltskonnast a társaságban mindig elkülönül; karjast eralduma kiválik a tömegből
2. (eristatav olema) kitűnik ♦ maal eraldub tumedast taustast a festmény kitűnik a sötét háttérből
3. (erituma, vabanema) felszabadul, elkülönül ♦ soojendamisel eralduvad mürgised gaasid a melegítés során szabadulnak fel a mérgező gázok

igaveseks <igaveseks adv> (alatiseks, jäädavalt) örökre, mindörökre, örökké ♦ igaveseks meeldejäänud sõnad örökre emlékezetébe vésődött szavak; nad läksid igaveseks lahku örökre szétmentek; ta lahkus [meie hulgast] igaveseks örökre eltávozott

irduma <'irdu[ma 'irdu[da 'irdu[b 'irdu[tud 27 v>
1. (lahti tulema) elszakad, leválik ♦ koor on tüve küljest irdunud a kéreg levált törzsről
2. (lahku lööma) eltavolodik, elszakad ♦ tegelikkusest irduma eltávolodik a valóságtól; elust irdunud inimene az élettől eltávolodott ember

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

istutama <istuta[ma istuta[da istuta[b istuta[tud 27 v>
1. ültet, telepít, palántáz, palántál; (palju) beültet; (eraldi, lahku) szétültet; (täis) teleültet; (välja, maha) elültet ♦ kapsaid istutama káposztát ültet; taimi avamaale istutama kiülteti a növényeket; istutasin peenra lilli täis beültettem az ágyást virágokkal; metsa istutama erdősít; istutasin kõikjale lilli mindenhováavirágot ültettem; tänavate äärde on istutatud paplid az utak mentét beültették nyárfákkal
2. (istuma panema) leültet; (end) leül ♦ istutas noormehe enda kõrvale maga mellé ültette a fiatalembert; istutas sõbra toolile székre ültette barátját; mehed istutasid end trepile a férfiak leültek a lépcsőre
3. piltl (sisendama) ültet, plántál ♦ mõtet istutama gondolatot ültet; ausust istutama {kellesse} becsületességet plántál vkibe; see istutas meisse ärevust aggodlommal töltötte be lekünket
4. med (siirdama) átültet ♦ nahka istutama bőrátültetés

jäädavalt <j'äädavalt adv> örökre; (tagasipöördumatult) visszavonhatatlanul, visszafordíthatatlanul ♦ jäädavalt lahku minema v lahkuma örökre elválni; lahkus jäädavalt kodunt örökre elment hazulról; lahkus jäädavalt meie keskelt piltl örökre eltávozott

kammima <k'ammi[ma k'ammi[da kammi[b kammi[tud 28 v>
1. (kammiga siluma, sugema) fésül, megfésül ♦ juukseid lahku kammima elválasztja a haját; juukseid kammima megfésüli a haját; hobust kammima ló sörényét fésülik; juukseid siledaks kammima simára fésüli a haját; taha kammima / üle pea juukseid kammima hátra fésüli a haját; kammi oma juuksed ära fésülködj; kammimata juuksed fésületlen haj
2. piltl (põhjalikult läbi otsima) átfésül ♦ kogu territooriumi läbi kammima átfésüli az egész területet

kaunikesti <k'aunikesti adv> (üsna suurel määral) elég, eléggé ♦ kaunikesti laisk poiss eléggé lusta fiú; kaunikesti ebameeldiv uudis elég kellemetlen hír; me arvamused läksid kaunikesti lahku a véleményeink teljesen össze nem találkoznak

lahknema <l'ahkne[ma l'ahkne[da l'ahkne[b l'ahkne[tud 27 v> (lahku minema, hargnema) elágazik, szétválik, megoszlik, elválik, eltér ♦ arvamused lahknesid a vélemények eltértek

lahku <l'ahku adv> vt ka lahus2 (eraldi, laiali, eri suunda) széjjel, szét, külön ♦ need sõnad kirjutatakse lahku ezeket a szavakat külön írják; lahku minema elválik, elkülönül; lahku lööma leválik, elválik, elszakad

lahku lööma (kellest-millest eralduma) elszakad, leválik

lahku minema
1. (üksteisest lahkuma, eri suundades eemalduma) különválik, elválik ♦ siin läksid meie teed lahku itt különvált az utunk
2. (abielu [lahutusega] lõpetama) elválik ♦ läks mehest lahku elvált a férjétől
3. (erinema, teistsugune olema) eltér ♦ meie vaated lähevad lahku eltérnek a nézeteink

lahus2 <lahus adv> vt ka lahku (eraldi) külön ♦ lahus elama különváltan él
■LS: lahus+ ♦ lahuselu különélés

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

no <no adv, interj> (aitab väljendada tundetooni v teatavat suhtumist: meelepaha, möönmist, nõustumist, imestust, palvet, kehutust vm) hát, ugyan, nahát, na; (mõttepööret) de ♦ no kes siis nii teeb! hát ki csinál ilyet!; no pagan võtaks! na, az ördög vigye el!; no ütle nüüd! na mond hát!; no oota sa! na megállj csak!; no katsu sa ainult! na azt próbáld meg!; no kuulge, mis liig, see liig! nahát, ami sok, az sok!; no olgu pealegi, ma tulen! hát legyen, jövök!; no nüüd sa oled mul käes v peos na most megvagy; no siis on hästi na akkor jó; Kas ma tohin ka tulla? -- No muidugi. Én is jöhetek? - Hát persze.; no kuidas sul siis elu läheb? hát hog yvagy?; no lähme! na menjünk/induljunk!; no jumalaga siis akkor hát isten veled; lähete lahku -- no aga mis saab lastest? elváltok, de mi lesz a gyerekekkel?

raatsima <r'aatsi[ma r'aatsi[da raatsi[b raatsi[tud 28 v> (hrl koos eitusega: näit kahjutundest, peenetundelisusest v kitsidusest tingituna valmis midagi tegema) van szíve, van lelke, ráviszi a lélek, bír vmit csinálni, meg tud tenni vmit ♦ öö on nii ilus, et ei raatsi magada olyan szép az éjszaka, hogy nem lehet aludni; nad ei raatsinud teineteisest päevakski lahku minna nem bírtak egymástól egy napra sem elválni; kuidas ta raatsis? hogy volt szíve hozzá?, hogy tudta megtenni?; ei raatsi midagi ära visata nem képes semmit eldobni

tee1 <t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (käimiseks, sõitmiseks) út ♦ sirge tee egyenes út; üle tee a túloldalon; tee ääres az út mentén, az út szélén; juurdepääsutee bevezető út; kiirtee autópálya; maantee országút; sõidutee autóút; veetee vízi út; teede ristumiskoht közúti csomópont; teede korrashoid útkarbantartás; rong seisab teisel teel a vonat a másik vágányon áll
2. (liikumissuund, marsruut) út ♦ teed juhatama útba igazít vkit, utat mutat vkinek; teelt eksima eltéved; teelt kõrvale kalduma letér az útról; näita v juhata mulle teed mutasd meg az utat nekem; kellegi teel ees seisma/olema útban van vkinek; teed andma utat enged; (tee pealt) eest ära! el az útból!
3. (teekond, ka piltl) út ♦ pikk tee hosszú út; head teed! jó utat!; poolel teel félúton; teele asuma útra kel; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet; meie teed lähevad siin lahku itt elválnak útjaink; panin v saatsin kirja teele feladtam a levelemet; issanda teed on imelikud az Úr útjai különösek; legend saadeti viimsele teele utolsó útjára kísérték a legendát; kedagi libedale teele viima jégre visz vkit; sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
4. (teel, abil, vahendusel, kaudu) út ♦ läbirääkimiste teel tárgyalások útján; seaduslikul teel jogi úton; sel teel ily módon; telefoni teel telefonon; kohtu teel bíróság útján
5. (hrl pl; liitsõna järelosana) (elundite kohta, mille kaudu miski liigub) út ♦ hingamisteed légutak
■LS: tee+ ♦ teeehitus útépítés; teeharu útelágazás; teehöövel útgyalu; teekaaslane útitárs; teekate útburkolat; teekraav útszéli árok; teekäänak útkanyarulat, kanyar; teekäija vándor; teelõik útszakasz; teemaks autópályadíj; teemeister pályamester; teemoon útravaló, úti elemózsia; teeolud útviszonyok; teeparandus útjavítás; teepeenar útpadka, útszegély; teepind útfelület; teerada ösvény; teeröövel betyár; teerull úthenger; teeserv útszél; teesulg útlezárás; teetööd útjavítás; teeviit útjelző tábla
teede+ ♦ teedeatlas autótérkép; teedeehitus útépítés; teedevõrk úthálózat