[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

amet <amet ameti ameti[t -, ameti[te amete[id 02 s>
1. (teenistus-, töökoht) foglalkozás, hivatás, tiszt; (elukutse) szakma ♦ presidendiamet elnöki tiszt; ameti poolest v ametilt rätsep szakmája (szerint) szabó; ameti tõttu hivatalból; ametit õppima vmilyen szakmát tanul; mingit ametit pidama vmilyen foglalkozást/hivatást űz; ametisse astuma v asuma hivatalba lép; ameti poolest hivatalból; kedagi mingisse ametisse määrama vkit kinevez vminek/vmivé; ametist vabastama elbocsát a szolgálatból; ametist vallandama hivatalból elbocsát; ametist lahkuma megválik a munkájától
2. (tegevus, töö) munka
3. (asutus) hivatal ♦ maksuamet adóhivatal; patendiamet szabadalmi hivatal; perekonnaseisuamet anyakönyvi hivatal; politseiamet rendőrségi hivatal; tolliamet vámhivatal
■LS: ameti+ ♦ ametialandus visszaminősítés; ametiaste rang, hivatali pozíció; ametiasutus közintézmény, hatóság; ametiauto szolgálati jármű, cégautó; ametiisik hivatalos személy, hatósági közeg; ametikandja tisztségviselő; ametikohustus hivatali kötelesség; ametikorter szolgálati lakás; ametikäik elintéznivaló, hivatali bejárat, színészbejáró; ametinimetus hivatali rang, hivatali cím; ametioskus szaktudás, szakképzettség; ametipost poszt; ametiredel ranglétra; ametireis szolgálati út, kiküldetés; ametiriietus egyenruha; ametiruum szolgálati helyiség; ametisaladus szakmai titok, hivatali titok; ametiseisund jogállás; ametivõimud hatóságok; ametivanne hivatali eskü, szolgálati eskü

deserteerima <desert'eeri[ma desert'eeri[da deserteeri[b deserteeri[tud 28 v> (väeosast omavoliliselt lahkuma); piltl (alt ära hüppama) szökik, dezertál

jäädavalt <j'äädavalt adv> örökre; (tagasipöördumatult) visszavonhatatlanul, visszafordíthatatlanul ♦ jäädavalt lahku minema v lahkuma örökre elválni; lahkus jäädavalt kodunt örökre elment hazulról; lahkus jäädavalt meie keskelt piltl örökre eltávozott

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

laev <l'aev laeva l'aeva l'aeva, l'aeva[de l'aeva[sid_&_l'aev/u 22 s> hajó ♦ allveelaev tengeralattjáró; aurulaev gőzhajó, gőzös; jõelaev folyami hajó; kalalaev halászhajó; kaubalaev teherhajó, kereskedelmi hajó; kosmoselaev űrhajó; kõrbelaev piltl a sivatag hajója; lahingulaev sõj sorhajó, csatahajó; lipulaev sõj parancsnoki hajó, vezérhajó, zászlóshajó; ookeanilaev óceánjáró; parvlaev komp, komphajó; puksiirlaev uszályvontató, vontató; purjelaev vitorlás hajó; reisilaev utasszállító hajó; saatelaev kísérő hajó; sõjalaev hadihajó; viikingilaev aj viking hajó; laeva kere a hajó teste; laeva pardal a hajó fedélzetén; laeva tekil a hajó fedélzetén; uppuvalt laevalt lahkuma elhagyja a süllyedő hajót
■LS: laeva+ ♦ laevaehitus hajóépítés; laevakapten hajóskapitány, parancsnok; laevakokk hajószakács; laevakruvi mer hajócsavar; laevaliiklus hajóközlekedés, hajóforgalom; laevaliin hajójárat; laevamast árboc; laevanina hajóorr; laevapilet hajójegy, kompjegy; laevapäevik hajónapló; laevareis hajóút; laevasuurtükk sõj hajóágyú; laevatee hajóút; laevatehas hajógyár; laevavrakk hajóroncs, roncs; laevaõnnetus hajótörés; laevaühendus hajóösszeköttetés

lahkuma <l'ahku[ma l'ahku[da l'ahku[b l'ahku[tud 27 v> (ära minema) (el)távozik, elmegy, elválik; (väljuma) kimegy ♦ maalt lahkuma távozik az országból; õpetaja lahkus klassist tanár kiment az osztályból; elust lahkuma elhuny; ametist lahkuma lemond/leköszön állásáról
■LS: lahkumis+ ♦ lahkumisavaldus lemondás; lahkumiskõne búcsúbeszéd; lahkumispidu búcsúünnepség, búcsúztató; lahkumistoetus végkielégítés; lahkumisvalu szeparációs szorongás

lahku minema
1. (üksteisest lahkuma, eri suundades eemalduma) különválik, elválik ♦ siin läksid meie teed lahku itt különvált az utunk
2. (abielu [lahutusega] lõpetama) elválik ♦ läks mehest lahku elvált a férjétől
3. (erinema, teistsugune olema) eltér ♦ meie vaated lähevad lahku eltérnek a nézeteink

seadma <s'ead[ma s'ead[a s'ea[b s'ea[tud, s'ead[is s'ead[ke 34 v>
1. (kuhugi v mingisse asendisse panema, asetama) helyez, tesz ♦ seadis toolid seina äärde ritta sorba helyezte a székeket a fal mellé; seadis kõik asjad oma kohale mindent a helyére tett; perenaine seab taldrikuid lauale a háziasszony a tányérokat az asztalra teszi; ritta seadma sorba állít; ta seati fakti ette a tények elé állították; latti kõrgele asetama/seadma magasra teszi a mércét
2. feldolgoz, átír; hangszerel ♦ näidendit lavale seadma a színdarabot színpadra viszi; helilooja seadis paar rahvalaulu orkestrile a zeneszerző népdalokat dolgozott fel zenekarra
3. (millekski valmistuma) (el)készül, készülődik ♦ külalised seavad lahkuma a vendégek távozni készülnek; sea end valmis, tulen sulle kümne minuti pärast järele! készülj el, tíz perc múlva jövök érted; seab pilli häälde felhangolja a hangszert; seab sajule v vihmale v sadama esőre áll az idő

tagasi sõitma (lähtekohta lahkuma, ära sõitma) visszautazik; (sõites samasse kohta naasma, tagasi pöörduma, tagasi tulema) visszatér, visszamegy, visszajön

töö <t'öö t'öö t'öö[d tö[he, t'öö[de_&_töö[de t'öö[sid_&_t'ö[id 26 s>
1. munka ♦ füüsiline v kehaline töö fizikai munka; vaimne töö szellemi munka; erialane töö szakmai munka; kodused tööd házi teendők; teaduslik töö tudományos munka; vabatahtlik töö önkéntes munka; aiatöö kerti munka; elutöö életmű, élet munkája; majapidamistööd házimunka, háztartási munka; naistetöö női munka; õppetöö oktatás; ületunnitöö túlmunka, túlórázás; tööd tegema dolgozik; töösse süvenema elmélyül a munkában; tööd lõhkuma v murdma v rügama v rühmama v rassima v vehkima v vihtuma gürcöl; tööle pihta v takka v valu andma melózik; tööle hakkama v alustama tööd nekilát a munkának; on iga töö peale meister ezermester; töö kiidab tegijat gyümölcséről ismerjük meg a fát; a munka dicséri mestert
2. (teenistus, amet, töökoht) munka, állás ♦ kindel töö stabil állás; tööd otsima v kuulama munkát keres; tööle asuma munkába áll; tööl käima munkába jár, dolgozik; töölt lahkuma felmond; läks teise kohta tööle másik munkahelyre ment dolgozni; mis tööd ta teeb? mivel foglalkozik?; mind võeti tööle engem felvettek munkába, állást kaptam; mul ei ole tööd nincs munkám; ta vallandati töölt, ta lasti töölt lahti kirúgták
3. (töö tulemus) mű ♦ helitöö zenemű; magistritöö mesterképzési szakdolgozat, mesterdolgozat; võistlustöö pályamű
4. (tegevus, talitlus, ülesanne) dolog, feladat, működés ♦ nõudepesu on laste töö a mosogatás a gyerekek feladata; mul on palju tööd sok dolgom van; tema töö on arvete kirjutamine az ő dolga megírni a számlákat; mootor hakkas tööle beindult a motor; südame töö a szív működése, szívműködés
■LS: töö+ ♦ tööaasta munkaév; tööala munkaterület; tööandja munkaadó, munkáltató; tööarmastus munkaszeretet; tööbüroo állásbörze, állásközvetítő iroda; töödistsipliin munkafegyelem; tööealine munkasképes korú; tööeesrindlane nõuk élmunkás; tööelu munka (világa); töögraafik munkabeosztás; töögrupp munkacsoport; tööharjumus a munkához való hozzáállás, munkaszokás; tööhobune igásló; tööhull a munka megszállottja, munkabolond; tööhõive maj foglalkoztatottság, foglalkoztatás; tööhügieen munkahigiénia; tööhüpotees munkahipotézis; tööinimene dolgozó ember; tööintervjuu munkainterjú; tööjaotus munkamegosztás; tööjoonised tehn műhelyrajzok; töödejuhataja munkavezető; tööjõud munkaerő; tööjõupuudus munkaerőhiány; tööjõuturg munkaerőpiac; töökaaslane munkatárs; töökabinet dolgozószoba; töökaitse munkavédelem; töökaitseseadus munkavédelmi törvény; töökaotus a munkahely elvesztése; töökatkestus munkabeszüntetés; töökava munkaterv; töökeel munkanyelv; töökeskkond munkakörnyezet; töökindel üzembiztos; töökindlus üzembiztonság; töökoht munkahely; töökohustus munkakötelezettség; töökollektiiv munkaközösség, kollektíva; töökonflikt munkaügyi konfliktus; töökoormus munkaterhelés; töökord munkarend; töökorraldus munkaszervezés; töökultuur munkakultúra; töökäed munkaerő; töölaud dolgozóasztal, munkapad, asztal (info); tööloom (1) igásjószág; (2) piltl ([tuima] töötegija kohta) igásló; tööluba munkavállalási engedély; töölähetus szolgálati út, kiküldetés; töömaa (1) (paik, kus keegi töötab) építési terület; (2) (kellegi tööala kohta) munkakör; töömaht munkamennyiség; töömahukas munkaigényes; töömaniakk munkamániás; töömeetod munkamódszer; töömesilane dolgozó méh; töönarkomaan munkamániás, munkafüggő, munkaalkoholista; töönädal munkahét; tööohutus munkabiztonság; tööoskus szakértelem; tööots alkalmi munka; tööotsija munkakereső; tööotsing álláskeresés; tööpakkumine állásajánlat; tööpakkumiskuulutus álláshirdetés; tööplaan munkaterv; tööpuudus munkanélküliség; tööpõlgur munkakerülő; tööraamat (1) (töötamist tõendav dokument) munkakönyv; (2) ped (õpikut ja töövihikut ühendav õppevahend) munkafüzet; töörahu nyugodt munkakörülmények; töörahvas munkásság, a dolgozó nép; tööreis szolgálati út; tööriietus munkaruházat; tööriided munkaruha; tööruum szolgálati helység; töörühm munkacsoport, gárda; töörütm munkaritmus; tööseadus jur munkajog; tööseisak munkabeszüntetés, üzemszünet; töösipelgas hangyaszorgalmú dolgozó; tööstaaž szolgálati idő; töösuhe (tööandja ja töövõtja vahel) munkaviszony; töötahe munkakedv; töötelefon munkahelyi telefonszám; tööteraapia med munkaterápia; töötervishoid üzemorvosi ellátás; töötingimused munkafeltételek, munkaviszonyok; töötasu munkabér; töötund munkaóra; tööturg munkaerőpiac; töötüli munkaügyi vita, munkaviszály; töövahend munkaeszköz; töövahendus munkaközvetítés; töövahenduskontor munkaközvetítő iroda; töövahetus műszak; töövaidlus munkaügyi vita, munkaviszály; tööveteran nyugdíjas; töövihik munkafüzet; tööviljakus maj munkatermelékenység; töövõime munkaképesség; töövõimeline munkaképes; töövõimetu munkaképtelen, rokkant; töövõimetus munkaképtelenség, rokkantság; töövõimetuspension rokkantsági nyugdíj; töövõtja munkavállaló; tööõhkkond munkahelyi légkör; tööõigus jur munkajog; tööõnnetus munkahelyi baleset, üzemi baleset
tööde+ ♦ töödejuhataja művezető, üzemvezető

tühi <tühi tühja t'ühja t'ühja, t'ühja[de t'ühja[sid_&_t'ühj/e 24 adj, s>
1. adj üres ♦ tühi pangaarve üres bankszámla; tühi rahakott üres pénztárca; tühi vihik üres füzet; tühjad lahtrid üres rovatok; tühi maja üres ház; tühi pilk piltl üres tekintet; tühjaks jääma megüresedik; joob klaasi tühjaks kiissza a poharat; tühjalt kohalt alustama piltl a nulláról kezdi; kõht on tühi {kellel} üres a hasa; seda rohtu ei tohi võtta tühja kõhuga ezt a gyógyszert nem szabad éhgyomorra bevenni; pea on tühi piltl üres a feje; nuttis end tühjaks jól kisírta magát; parem pool muna kui tühi koor ha ló nincs, a szamár is jó, jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok
2. adj (asjatu, tarbetu, mõttetu, ilmaaegne, sügavama sisuta, tähtsusetu) üres ♦ tühjad lubadused üres ígéretek; tühje lubadusi andma/jagama elhúzza a mézesmadzagot vkinek a szája előtt; tühjad lootused üres remények; tühi loba üres fecsegés/beszéd; tema jaoks on ta tühi õhk szóba sem áll vele; tühi töö kár a benzinért; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; ah, see on tühi asi! no, semmi az!; tühja juttu ajama levegőbe beszél; (see on) tühi-tähi! nem nagy cucc!; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik
3. s (vanapagan, vanatühi) fene, ördög ♦ tühja sest! kibírja!
■LS: tühi+ ♦ tühiasi apróság, semmiség, csekélység, piszlicsár ügy, bagatell (ügy), katonadolog; tühikaal holtsúly; tühikargaja kõnek semmirekellő, szélhámos; tühikäik tehn üresjárat

uppuma <'uppu[ma 'uppu[da upu[b upu[tud 28 v>
1. (vee alla vajudes hukkuma, [veekogu] põhja minema) elsüllyed, elmerül, vízbe fullad ♦ laev upub a hajó elsüllyed; mees uppus merre a férfi elmerült a tengerben; uppunud laeva vrakk elsüllyedt hajóroncs; uppuvalt laevalt lahkuma elhagyja a süllyedő hajót
2. piltl (millegi rohkusse mattuma) belesüpped, belefullad, elmerül ♦ ta jalad upuvad porri a lába belesüpped a sárba; ta nägu uppus pisaratesse az arca könnyekben úszott; ta upub töösse belefullad a munkába; maastik uppus tihedasse uttu a táj elmerült a sűrű ködben; ta uppus oma valedesse belefulladt a saját hazugságaiba; upub raha sisse piltl megfullad a saját zsírjában
■LS: uppumis+ ♦ uppumisoht elsüllyedés veszélye; uppumissurm vízbe fulás