[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

eitav <'eitav 'eitava 'eitava[t -, 'eitava[te 'eitava[id 02 adj> nemleges, tagadó ♦ eitav vastus tagadó/nemleges válasz; eitav lause keel tagadó mondat

elliptiline2 <ell`iptiline ell`iptilise ell`iptilis[t ell`iptilis[se, ell`iptilis[te ell`iptilis/i 12 adj> (väljajätteline) elliptikus, kihagyásos ♦ elliptiline lause keel kihagyásos mondat; elliptiline tarind keel kihagyásos szerkezet

impersonaalne <imperson'aalne imperson'aalse imperson'aalse[t -, imperson'aalse[te imperson'aalse[id 02 adj>
1. (umbisikuline) személytelen ♦ impersonaalne lause keel személytelen mondat; impersonaalne verbivorm keel személytelen igealak
2. (ebaisikuline) személytelen

jaatav <j'aatav j'aatava j'aatava[t -, j'aatava[te j'aatava[id 02 adj> (kinnitav) állító, igenlő; (positiivne) pozitív; (nõustuv) egyetértő ♦ jaatav vastus igenlő válasz; jaatav suhtumine pozitív hozzáállás; jaatav otsustus pozitív döntés; jaatav lause keel állító mondat

kohmakalt <kohmakalt adv>
1. (nurgeliselt, puiselt) nehézkesen, lomhán ♦ kohmakalt kõndima nehézkesen jár
2. (oskamatult, saamatult) esetlenül, ügyetlenül ♦ kohmakalt sõnastatud lause ügyetlenül fogalmazott mondat

laiend <laiend laiendi laiendi[t -, laiendi[te laiende[id 02 s>
1. (laiem koht esemel, elundil) bővítmény ♦ veenilaiend med visszértágulat
2. keel (lause kõrvalliige) jelző

laiendama <laienda[ma laienda[da laienda[b laienda[tud 27 v> (avardama) bővít, tágít, szélesít, kiterjeszt, kitágít, kiszélesít, kibővít ♦ laiendatud lause keel bővített mondat

lause <lause l'ause lause[t -, lause[te l'ause[id 06 s>
1. mondat ♦ aluslause keel alanyi mellékmondat; kõrvallause keel mellékmondat; käsklause keel felszólító mondat; küsilause keel kérdő mondat; lihtlause keel egyszerű mondat; liitlause keel összetett mondat; pealause keel főmondat; tingimuslause keel feltételes mellékmondat
2. mat tétel ♦ Pythagorase lause Pitagorasz-tétel
3. muus (2-3 fraasist koosnev helitöö lõik) mondat
■LS: lause+ ♦ lauseanalüüs keel mondatelemzés; lauseehitus keel mondatszerkezet; lausekonstruktsioon keel mondatszerkezet; lauseliige keel mondatrész; lauserõhk keel mondathangsúly

lööklause <+lause l'ause lause[t -, lause[te l'ause[id 06 s> (üldtuntud lööv lause) jelmondat, szlogen

mis <m'is mille mi[da -, mille[l_&_m'i[l mille[lt_&_m'i[lt; pl m'is, mille_&_mille[de, mi[da 00 pron>
1. (substantiivselt otsese küsimuse algul) mi ♦ mis [on] lahti? mi a helyzet?; mis uut v uudist? mi újság?; mis v mida teha? mit kell tenni?; mis need seal laual on? mik ezek ott az asztalon?; milleks sa raha vajad? mire kell pénz neked?
2. (adjektiivselt täpsustusküsimuses) (missugune samalaadsete seast?, missugune?, milline?) milyen ♦ mis keeli te räägite? milyen nyelven beszél?; mis kell rong saabub? mikor érkezik a vonat?; mis ajast mis ajani kiirteekleebis kehtib? mettől meddig érvényes az autópálya matrica?
3. (põhjusküsimuses: miks?, mispärast?) miért ♦ mis sa nutad? miért sírsz?
4. (määraküsimuses: kui palju?, kui vana?) mennyi ♦ mis see raamat maksab? mennyibe kerül ez a könyv?; mis kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis ta vanus võib olla? hány éves lehet?
5. (lause lõpus küsimusena: kas on nii?, eks ole [nii]?) ugye
6. (adjektiivselt retoorilistes hüüd- ja küsilausetes) micsoda ♦ oi, mis üllatus! micsoda meglepetés!

moodustama <moodusta[ma moodusta[da moodusta[b moodusta[tud 27 v>
1. (mingil kujul esinema, millenagi olemas olema, endast midagi kujutama) képez, formál, alkot ♦ rühm moodustas ringi a csoport kört alkotott
2. (tekitama, põhjustama) alkot ♦ moodustage küsisõnaga lause kérdőszóval alkosson egy mondatot
3. (asutama, organiseerima, looma) alakít ♦ valitsust moodustama kormányt (meg)alakít

mõte <mõte m'õtte mõte[t -, mõte[te m'õtte[id 06 s>
1. (mõtlemise üksikakt v tulemus) gondolat ♦ absurdne mõte képtelen ötlet; sünged mõtted sötét gondolatok; mõtteid vahetama véleményt cserél; mõtteid koguma összeszedi a gondolatait; kuidas ta sellisele mõttele tuli? hogyan jutott arra a gondolatra?; mõttesse v mõtetesse v mõtteisse vajuma gondolataiba merül
2. (kavatsus, plaan, nõu, idee) ötlet, szándék ♦ mul tekkis hea mõte támadt egy jó ötletem; mõtet teoks tegema megvalósítja szándékát; mul pole mõtteski eszem ág ában sincs
3. (tähendus, sisu) értelem ♦ lause mõte a mondat jelentése; mitmes mõttes sok szempontból; laiemas mõttes tágabb értelemben; mõnes/teatud mõttes bizonyos értelemben
4. (otstarve, eesmärk, olulisus, tähtsus) értelem ♦ elumõte az élet értelme; vahelduse mõttes a változatosság kedvéért; mis mõte sellel on? mi értelme van ennek?; sel pole mõtet ennek nincs értelme
■LS: mõtte+ ♦ mõtteavaldus véleménynyilvánítás; mõttejooks észjárás; mõttekoda szellemi műhely, agytröszt; mõttekujutus képzelet; mõttekäik gondolatmenet; mõttelend elmefuttatás, eszmefuttatás; mõttepaus gondolatkihagyás, rövidzárlat; mõtteseos logikai kapcsolat; mõttesähvatus sziporka; mõttetera aforizma; mõttevabadus a gondolat szabadsága, a gondolkodás szabadsága, gondolatszabadság; mõttevaegus gondolathiány; mõttevahetus eszmecsere; mõtteviis gondolkodásmód, szemlélet

nikerdama <nikerda[ma nikerda[da nikerda[b nikerda[tud 27 v>
1. (puusse kujutisi, mustrit lõikama, puust midagi välja lõikama v voolima) vés, lefarag, farigcsál, farag; (treima) esztergál ♦ nikerdasin oma nimetähed puukoorde a fa kérgébe véstem a nevem kezdőbetűit; isa nikerdas lapsele puuhobust az apa egy kis falovat faragott a gyereknek; elevandiluust nikerdatud krutsifiks elefántcsontból faragott feszület; nikerdatud kaanega laegas faragott fedelű ládikó
2. piltl (nokitsedes, kõpitsedes tegema) fúr-farag, barkácsol; (hoolega viimistlema) csiszol ♦ nikerdab iga fraasi ja lause kallal csiszolgat minden kifejezést és mondatot
3. kõnek (enda kasuks kombineerima) ügyeskedik ♦ nikerdasin endale ühe vaba päeva kiügyeskedtem magamnak egy szabdnapot

soo1 <s'oo interj>
1. (lause alguses esinedes kinnitab nendingut millegi lõpetatuse kohta) na ♦ soo, tänaseks aitab na, mára elég
2. (väljendab millegi teatavaksvõttu, taipamist) vagy úgy
3. (väljendab kahtlust, üllatust) tényleg?
4. (koos sõnaga „jah“ osutab millegi meenumisele) ja igen

struktuur <strukt'uur struktuuri strukt'uuri strukt'uuri, strukt'uuri[de strukt'uuri[sid_&_strukt'uur/e 22 s> ([sise]ehitus) szerkezet, struktúra, felépítés ♦ ungari keele struktuur a magyar nyelv struktúrája; riigi majandusstruktuur az ország gazdasági struktúrája; ettevõtte struktuur vállalati felépítés; lause struktuur a mondat szerkezete
■LS: struktuuri+ ♦ struktuurimuutus struktúraváltás, szerkezetváltás

valesti <valesti adv> (ebaõigesti, vääralt) rosszul, hibásan, tévesen ♦ midagi on siin valesti valami itt nem stimmel; lause on valesti tõlgitud a mondatot rosszul fordították le; ära saa minust valesti aru ne érts félre