[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aset leidma (meg)történik, megvan, végbemegy

diferentseerima <diferents'eeri[ma diferents'eeri[da diferentseeri[b diferentseeri[tud 28 v> (eristama, vahet tegema, sisemiselt jaotama, liigendama); mat (funktsiooni tuletist v diferentsiaali leidma) differenciál, különböztet

ettekääne <+kääne k'äände kääne[t -, kääne[te k'äände[id 06 s> ürügy, kifogás ♦ ettekäänet leidma ürügyet talál ki; ettekäändeks olema kifogásul szolgál, ürügyül szolgál; {mis} ettekäändel valamilyen ürüggyel

integreerima <integr'eeri[ma integr'eeri[da integreeri[b integreeri[tud 28 v> (ühendama, tervikut moodustama); mat (integraali leidma) beolvaszt, integrál, beilleszt ♦ võrrandit integreerima integrálja az egyenletet; integreeritud teadused összevont tudományok

juhatus <juhatus juhatuse juhatus[t juhatus[se, juhatus[te juhatus/i 11 s>
1. (suunamine, juhendamine, õpetus) útmutatás; (juhtimine) vezetés; (koosoleku juhatajaks olemine) értekezlet vezető; (nõuanne) tanács, útmutatás, javallat, javaslat ♦ {kelle} juhatusel (1) (näpunäidete järgi) vki utasításai szerint; (2) (juhtimisel) vki irányítása alatt; suulise juhatuse järgi leidma megtalálni szóbeli útmutatás alapján; juhatust saama útmutatást kap; tee ema juhatuse järgi cselekedj anyád utasításainak megfelelően; {kelle} juhatusel töötama vki irányítása alatt; koosolek möödus direktori juhatusel az őlés/értekezlet az igazgató irányítása alatt folyt
2. (juhtkond) elnökség, vezetőség, igazgatótanács; (väejuhatus) katonai parancsnokság; (juhtkonna asukoht v ruumid) igazgatói iroda ♦ kirjandusringi juhatus az irodalmi kör vezetősége; kooperatiivi juhatus szövetkezeti vezetés; ülemjuhatus sõj vezérkar; juhatuse liige elnökségi tag; astusin möödaminnes juhatusest läbi útközben beugrottam az irodába
3. (koosoleku puhul) elnökség, vezetőségét ♦ valiti koosoleku juhatus megválasztották az ülés elnökségét/vezetőségét

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

juurima <j'uuri[ma j'uuri[da juuri[b juuri[tud 28 v>
1. (koos juurtega välja võtma) gyökerestől kihúz; (puid, kände) tuskókiszedés ♦ kände juurima kiássa a fatuskót; puid juurima gyökerestől kiszedi/kiszakítja a fát; juurisime raiestiku põllumaaks a gyökerektől megtisztított irtást szántófölddé tettük; juurtega/juurteni välja juurima tövestül kiirt
2. mat (juurt leidma) gyököt von

kajastus <kajastus kajastuse kajastus[t kajastus[se, kajastus[te kajastus/i 11 s> (peegeldus) tükröződés; (vastukaja) visszhang ♦ kajastust leidma visszhangra talál; ajastu vaimu kajastus draamas a korszellem tükröződése a drámában

kesktee <+t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s> piltl középút ♦ keskteed leidma középutat megtalálni; kuldne kesktee az arany középút

kontakteeruma <kontakt'eeru[ma kontakt'eeru[da kontakt'eeru[b kontakt'eeru[tud 27 v> (kontakti sattuma, kontakti leidma v võtma) kapcsolatba lép, kapcsolatot vesz fel

kätte leidma megtalál

kätte saama
1. (valdusse, kasutusse) megkap, elkap, elfog ♦ sai palli õhust kätte elkapta a labdát a levegőben
2. (kinni püüdma) utolér; (tabama) elér ♦ hurt sai jänese kätte az agár utolérte a nyulat
3. (üles leidma) elfog ♦ sai sõbra pargist kätte barátját a parkban fogta el

leidma <l'eid[ma l'eid[a leia[b l'ei[tud, l'eid[is l'eid[ke 34 v> (üles, kätte) (meg)talál; (avastama) felfedez ♦ ta leidis oma võtme üles megtalálta a kulcsát; viga leidma hibát talál; nad leidsid teineteist egymásra találtak; ma ei leidnud tervest majast mitte kedagi az egész házban senkit sem találtam; üles leidma megtalál, rátalál; ma ei leia sõnu nem találok szavakat; tema eeskuju leidis järgimist példája követésre talált; tema vaev leidis tunnustust fáradozása elismerésre talál; kes otsib, see leiab aki keres, (az) talál; soodsat vastukaja leidma kedvező talajra talál; pime kana leiab ka tera vak tyúk is talál szemet

ostja <'ostja 'ostja 'ostja[t -, 'ostja[te 'ostja[id 01 s> vevő, vásárló, bevásárló ♦ ostja huvides a vásárló érdekében; ostja petmine a vásárló megtévesztése; ostjate teenindamine a vásárlók kiszolgálása; iga kaup peaks leidma oma ostja minden terméknek vásárlóra kellene találnia

soodne <s'oodne s'oodsa s'oodsa[t -, s'oodsa[te s'oodsa[id 02 adj> (sobiv, hea) kedvező, előnyös ♦ soodne ilm kedvező időjárás; soodsad tingimused előnyös feltételek, kedvező viszonyok; soodne hind előnyös ár; soodne maksusüsteem kedvező adórendszer; soodsat vastukaja leidma kedvező talajra talál

stiil <st'iil stiili st'iili st'iili, st'iili[de st'iili[sid_&_st'iil/e 22 s>
1. (iseloomulik väljendus- v soorituslaad) stílus ♦ rahvuslik stiil nemzeti stílus; arhailine stiil archaikus stílus; ametlik stiil hivatalos stílus; kõrgstiil magas stílus; realistlik stiil realista stílus; telegrammistiil távirati stílus; ujumisstiil úszásnem; dooria stiil dór stílus; uusklassitsistlikus stiilis hoone neoklasszicista stílusban épület; oma stiili leidma rátalál a saját stílusára
2. (stiilsus, stiilikus) stílus, elegancia ♦ temas on stiili van stílusa
■LS: stiili+ ♦ stiilipunkt sport stíluspont; stiilitaju stílusérzék; stiilitunne stílusérzék; stiilivõte stíluseszköz; stiiliõpetus stilisztika

sündima <s'ündi[ma s'ündi[da sünni[b sünni[tud 28 v>
1. (inimese ja loomade kohta: ilmale tulema) (meg)születik ♦ luuletajaks peab sündima költőnek születni kell; väljaspool abielu sündinud laps házasságon kívül született gyermek; ta on õnnetähe all sündinud szerencsés csillag/csillagzat alatt született; õnnesärgis sündinud burokban született; ma pole eile sündinud nem ettem bolond gombát; nem most jöttem/léptem/másztam le a falvédőről; ta on justkui uuesti sündinud mintha kicserélték volna
2. (tekkima, arenema, kujunema) születik ♦ sündis uus traditsioon új hagyomány született; võrdsuse idee sündis koos Prantsuse revolutsiooniga az egyenlőség eszméje a francia forradalomban született; meeste odaviskes sündis uus rekord a férfi gerelyhajításban új rekord született
3. (toimuma, aset leidma, juhtuma) történik ♦ mis teil siin sünnib? mi folyik itt nálatok?; ta ei märka, mis tema ümber sünnib nem veszi észre, hogy mi történik körülötte; sündigu sinu tahtmine! legyen meg a te akaratod!
4. (kõlbama, [kokku] sobima) illik; (sünnis olema) illik ♦ see toit ei sünni süüa ez az étel nem ehető; sellest ei sünni teiste kuuldes rääkida erről nem illik mások előtt beszélni

toetuma <t'oetu[ma t'oetu[da t'oetu[b t'oetu[tud 27 v>
1. (end toetama, najatuma, nõjatuma, naalduma) támaszkodik, (neki)dől ♦ kellegi käsivarrele toetuma vkinek a karjára támaszkodik; seina najale toetuma, vastu seina toetuma nekidől a falnak
2. (kelleltki v millestki tuge leidma) támaszkodik; (midagi aluseks võtma, millestki lähtuma) támaszkodik ♦ oma vanematel toetuma a szüleire támaszkodik; faktidele toetuma tényekre támaszkodik

toimuma <t'oimu[ma t'oimu[da t'oimu[b t'oimu[tud 27 v> (teoks saama, aset leidma, sündima) (meg)történik, (le)zajlik ♦ mis siin toimub? mi folyik itt?, mi történik itt?

tunnustus <tunnustus tunnustuse tunnustus[t tunnustus[se, tunnustus[te tunnustus/i 11 s> (kiitev hinnang) elismerés; (heakskiit) jóváhagyás ♦ rahvusvahelist tunnustust saama nemetközi elismerésben részesül; tunnustust leidma elismerésre talál
■LS: tunnustus+ ♦ tunnustustarve, tunnustusvajadus elismerés iránti igény; tunnustusväärne elismerésre méltó

vaatama <v'aata[ma vaada[ta v'aata[b vaada[tud 29 v>
1. (oma pilku kellele v millele suunama, silmadega jälgima) (meg)néz ♦ telekat vaatama televiziót néz; filmi vaatama megnézi a filmet; vaatasin kella megnéztem az órát; vaatab ennast peeglist tükörben nézi magát; peeglisse vaatama tükörbe néz; paremale vaat! sõj jobbra nézz!; kellegi peale kõõrdi vaatama ferde szemmel néz vkire; vaata kui ilus! nézd, milyen szép!; vaatan, et kevad on kohe käes úgy nézem, már nemsokára itt a tavasz; korteri aknad vaatavad aeda a lakás ablakai a kertre néznek; tulevikku vaatama a jövőbe néz; sügavalt klaasi põhja vaatama (mélyen) a pohár fenekére néz
2. (kedagi külastama) meglátogat ♦ läks haiglasse ema vaatama elment a kórházba meglátogatni az anyját; tulge meid vaatama! gyertek el hozzánk!, látogassatok meg bennünket!
3. (kellegi järele valvama, millegi eest hoolt kandma) figyel, vigyáz ♦ vaata lapse järele! vigyázz a gyerekre!; ta vaatab, et siin kõik korras oleks ügyel arra, hogy minden rendben legyen; vaata ette! vigyázz magadra!
4. (otsima, leidma, hankima) néz, keres ♦ vaatab [endale] sobivat korterit megfelelő lakást keres; vaatab [endale] uut töökohta új állás után néz
5. (tulevikus toimuvaga ühenduses: aru pidama, järele kuulama, kaaluma, otsustama) (meg)lát ♦ vaatame, mis teha annab majd meglátjuk, mit lehet tenni
6. kõnek (imperatiivi vormid adverbi- v interjektsioonilaadselt: tähelepanu juhtides, seletades, kinnitades) néz ♦ vaadake, armas proua, mul on oma põhimõtted nézze, kedves hölgyem, nekem elveim annak; vaata, ära praegu tema juurde mine nézd, most ne menj el hozzá; vaata, kui häbematu! no nézd, milyen szemtelen!
7. (koos sidesõnaga „et“: vaat et, peaaegu, äärepealt) majdnem ♦ sadas vaata et õhtuni välja majdnem estig esett az eső

vastukaja <+kaja kaja kaja -, kaja[de kaja[sid 17 s> visszhang ♦ vastukaja tekitama visszhangot kelt; soodsat vastukaja leidma kedvező talajra talál

üles leidma fellel, rátalál, megtalál