[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

Eessõna • Lühendid • @arvamused.ja.ettepanekud


Päring: osas

Sama päring ungari-eesti sõnaraamatus

?! Küsitud kujul või valitud artikli osast otsitut ei leitud, kasutan laiendatud otsingut.
Leitud 23 artiklit

kaebekiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> panaszos levél

kaenal <kaenal k'aenla kaenal[t -, kaenal[de k'aenla[id 08 s>
1. (kehal) hón(alj) ♦ mantel oli kaenlast kitsas a kabát hónaljban szűk volt; kaenla alt mõõdetud temperatuur hónaljban mért testhőmérséklet; ta toetas teda kaenla alt a hóna alatt fogva támogatta; kott kaenla all táskával a hóna alatt; võttis raamatu kaenlasse a hóna alá vette a könyvet
2. bot (nurk leherootsu ja varre vahel) a levél hónalja

kahjuteatis <+t'eatis t'eatise t'eatis[t t'eatis[se, t'eatis[te t'eatis/i_&_t'eatise[id 11_&_09 s> kárértesítő levél

kasvatama <kasvata[ma kasvata[da kasvata[b kasvata[tud 27 v>
1. termel, tenyészt, nevel; (taimi viljelema) termel, termeszt; (loomi pidama) tenyészt; (pikaks, suureks kasvada laskma) növeszt; (kasvatust andma, õpetama, suunama) nevel ♦ kartulit v kartuleid kasvatama burgonyát termeszt; hobuseid kasvatama lovakat tenyészt; kõhtu kasvatama pocakot ereszt; vaid oma kõhtu kasvatama csak a hasát /háját növeszti; lapsi kasvatama gyermekeket nevel; juukseid kasvatama növeszti a haját
2. (rohkendama, suurendama) növeszt

kiri <kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s>
1. keel (graafiliste märkide süsteem) írás ♦ foiniikia kiri főniciai írás; gooti kiri gót írás; ladina kiri latin(betűs) írás; slaavi kiri cirill(betűs) írás; poolpaks kiri trük félkövér írás; kapitaalkiri trük verzál(is); kapiteelkiri trük kiskapitális; kursiivkiri trük dőlt írás; mõistekiri fogalomírás; noodikiri muus kottaírás; piltkiri képírás; ruunikiri rovásírás; silpkiri szótagírás; salakiri titkos írás; trükikiri nyomtatott írás
2. (käsitsi kirjutamise viis) írás; (käekiri) kézírás ♦ tal on ilus kiri szép írása van
3. (kirjamärkidest koosnev tekst) írás ♦ kiri on tuhmiks muutunud az írás elfakul; kull või kiri? fej vagy írás?; széna vagy szalma?
4. (postisaadetis) levél ♦ ametikiri hatosági átirat; avalik kiri nyílt levél; anonüümkiri névtelen levél; tähitud kiri ajánlott levél; armastuskiri szerelmes levél; kaaskiri kísérőlevél; seletuskiri jelentés, indokolás, magyarázó megjegyzések; soovituskiri ajánlólevél; tähtkiri ajánlott levél; vabanduskiri bocsánatkérő levél; vastuskiri válaszlevél; kirja teel levélben; kirja kirjutama levelet ír; kirja saama levelet kap; kirjale vastama válaszol a levélre; kirja posti panema postázza a levelet; avalikku kirja kirjutama kellelegi nyílt levelet intéz vkihez; kirja lahti tegema felbontja a levelet; ootan sinult kirja várok a leveledre
5. (dokument, ametlik paber) levél, írás ♦ garantiikiri jur garancialevél; tagatiskiri jur garancialevél; turbekiri aj menlevél; võlakiri kötvény
6. kõnek (nimekiri) lista ♦ teda ei ole meie kooli õpilaste kirjas ő nem szerepel az iskolánk diákjainak a listáján
7. (muster) minta ♦ kindakiri kesztyű minta; lillkiri virágminta; puidukiri mets erezet
■LS: kiri+ (postisaadetise vahendusel toimuv) ♦ kirimale levelezési sakk, távsakk
kiri+ (mustriga) ♦ kirikinnas hímzett kesztyű
kirja+ (postisaadetisse puutuv) ♦ kirjakandja postás, levélkézbesítő; kirjakast levélszekrény; kirjaklamber gemkapocs, kapocs; kirjamark levélbélyeg; kirjaplokk blokk, jegyzetfüzet, írótömb; kirjapress levélnehezék; kirjatuvi postagalamb; kirjasõber levelezőpartner, levelezőtárs; kirjatäht írott betű; kirjatükk cikk
kirja+ (õigekirjutustavasse puutuv) ♦ kirjaviga elírás, sajtóhiba, íráshiba

laialehine <+lehine lehise lehis[t -, lehis[te lehise[id 10 adj> széles levelű

leht <l'eht lehe l'ehte l'ehte, l'ehte[de l'ehte[sid_&_l'eht/i 22 s>
1. bot levél ♦ esileht előlap; kaseleht nyírfalevél; viigileht fügefalevél; puud lähevad lehte kizöldülnek a fák; väriseb nagu haavaleht remeg, mint a kocsonya/nyárfalevél; reszket, mint a nyárfalevél
2. (paberi-, metalli- vms) lap ♦ puhtad lehed tiszta lapok; graafiline leht kunst grafika; lehte välja rebima kuskilt kitép egy lapot vmiből; infoleht értesítő, ismertető, hírlevél; küsitlusleht kérdőív; paberileht papírlap; registreerimisleht jelentkezési lap; sõiduleht, teekonnaleht menetlevél
3. kõnek (ajaleht) újság, lap ♦ bulvarileht bulvárlap; naisteleht női lap; päevaleht napilap; reklaamleht reklámújság; seinaleht faliújság; lehest lugema az újságban olvas
4. kõnek (mängukaart) kártya
■LS: lehe+ bot ♦ lehekroon lombkorona, lombozat; leheroots bot kocsány; lehesadu lombhullás, lombhullató
lehe+ (ajalehe kohta) ♦ lehepoiss újságos fiú; leheputka kõnek újságosbódé
leht+ aiand ♦ lehtkapsas põll, aiand leveles káposzta; lehtköögivili aiand leveles zöldség; lehtmets lombos erdő; lehtpeet aiand mángold; lehtpuit keményfa; lehtsalat aiand tépősaláta; lehttubakas leveles dohány
leht+ tehn ♦ lehtkuld tehn aranyfüst, aranylap; lehtmetall tehn fémlemez; lehtsaag tehn lombfűrész; lehtteras tehn acéllemez; lehtvineer puidut furnér

lihtkiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> standard levél

lugejakiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> olvasói levél

maha ajama (pikali v ümber tõukama, pillama, maha valama, puistama) lever

maha suruma (püstiasendist kedagi lamavasse [v istuvasse] asendisse viima) elfojt, teper, lever, letör, leszorít, eltipor, elnyom

masendama <masenda[ma masenda[da masenda[b masenda[tud 27 v> (rusuma, rõhuma) lever, lehangol; (kurvastama) elkeserít, elcsüggeszt ♦ ebaedu masendab a sikertelenség lehangol; masendavas meeleolus levert hangulatban

märgukiri <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> (kirjalik esildis) felszólító levél, feljegyzés

nuiama <n'uia[ma nuia[ta n'uia[b nuia[tud 29 v>
1. (nuiaga taguma) ver; (tampima) ver, üt; (pinnasesse taguma, rammima) lever; (kinni, tihedaks) döngöl ♦ pesu pesunuiaga nuiama mángorolja a mosott ruhát; nuiasime vaiad maasse a földbe vertük a cölöpöket; kapsaid hapnema pannes tuleb neid tünnis nuiata savanyításkor a káposztát ledöngölik a hordóban
2. (nuruma, manguma) koldul, kérlel, könyörög, kunyerál ♦ lapsed nuiavad emalt kinnomineku luba a gyerekek kérlelik anyjukat, hogy engedje őket moziba; küll nuias, et võetagu teda kaasa úgy könyörgött, hogy vigyék magukkal; vanamees nuiab viinaraha az öreg pénzt kunyerál a pálinkára; nuias endale suurema palga välja magasabb fizetést kunyerált ki magának

rahustama <rahusta[ma rahusta[da rahusta[b rahusta[tud 27 v>
1. (kellegi erutust, ärevust, hirmu vms vaigistama) nyugtat, megnyugtat, békít, megbékít; (kärsitut, püsimatut) lecsillapít; (käratsejat maha) elcsendesít; (tundeid) lenyugtat ♦ ema püüdis nutvat last rahustada az anya próbálta megnyugtatni a síró gyermeket; tülitsejaid ei ole kerge rahustada a veszekedőket nem könnyű megbékíteni; nurisejaid rahustati lubadustega az elégedetlenkedőket igéretekkel csillapították le; oma südametunnistust ei ole kerge rahustada a lelkiismeretét nem könnyű megnyugtatni; rahustav hääl nyugtató/megnyugtató hang
2. kõnek (tõrkumist, vastuhakku äärmise julmusega maha suruma) elnyom, lever ♦ pärast ülestõusu rahustati Põhja-Eestit tule ja mõõgaga a felkelés után Észak-Észtországot tűzzel-vassal pusztították

seljast võtma levet (ruhát)

supp <s'upp supi s'uppi s'uppi, s'uppi[de s'uppi[sid_&_s'upp/e 22 s>
1. leves ♦ rammus supp tartalmas leves; lihasupp húsleves; seenesupp gombaleves; suppi keetma levest főz; suppi üle soolama elsózza a levest; tõstab suppi taldrikusse kiönti a levest; mitu kokka rikuvad supi sok bába közt elvész a gyermek; sok szakács elsózza a levest
2. kõnek (segane asi, täbar olukord) leves ♦ ühtki suppi ei sööda nii kuumalt, kui seda keedetakse nem eszik a levest olyan forrón, ahogy főzik; sattus supi sisse (bele)került, mint Pilátus a krédóba; supi sees olema benne van a kulimászban; nyakig ül a pácban; oleme vast supi sees benne vagyunk a lekvárban; söögu ise oma supp! egye meg, amit főzött!; tal tuleb oma supp ise süüa megissza vminek a levét; olen vast supi kokku keetnud most itt állok megfürödve; ta on endale kena supi kokku keetnud szép kis slamasztikába került
■LS: supi+ ♦ supijuur leveszöldség; supikatel kondér; supikulp levesmerő; supiköök ingyenkonyha; supilaga, supilake, supilirts, supilurr moslék; supipada üst; supipott lábás; supitaldrik levesestányér, mélytányér; supitirin levesestál

surilina <+lina lina lina -, lina[de lina[sid_&_lin/u 17 s> (riie, millesse surnu mähitakse) halotti lepel

tähtkiri1 <+kiri kirja k'irja k'irja, k'irja[de k'irja[sid_&_k'irj/u 24 s> (tähitud kiri) ajánlott levél

võtma <v'õt[ma v'õtt[a võta[b v'õe[tud, v'õtt[is v'õt[ke 35 v>
1. vesz, levesz, kivesz, felvesz, levet; (söömise, sissevõtmise ja joomise kohta) bevesz ♦ võtab riiulilt raamatu leveszi a könyvet a polcról; võtab ahjust koogi välja kiveszi a tortát a sütőből; võtab maast prügi üles felveszi a szemetet a földről; võta laps sülle! vedd ölbe a gyereket!; rohtu sisse võtma beveszi a gyógyszert; napsi võtma pálinkát iszik; võtab kingad jalast leveszi a cipőt; võtab mantli seljast leveti a kabátot; võtab pangast laenu hitelt vesz fel a banktól; võtab sõbralt võlgu köcsönkér a barátjától; võtab puhkust szabadságot vesz ki; kartuleid võtma krumplit szed; kedagi tööle võtma alkalmaz vkit, felvesz vkit munkába; kelleltki sõrmejälgi võtma ujjlenyomatot vesz vkitől; võtsime sõbraga paar õlut a barátommal ittunk pár sört; üldiselt võttes általában véve; võtab mugava asendi sisse kellemes testhelyzetet vesz fel; arvesse võtma figyelembe vesz; eeskuju võtma példát vesz; ta võttis kätte ja tegi minekut kõnek fogta magát és elment; kõne alla võtma, jutuks võtma szóba hoz; luubi alla võtma alaposan megvizsgál; tõsiselt võtma piltl komolyan vesz; seisukohta võtma millegi suhtes piltl állást foglal vmiben; võtab oma sõnad tagasi piltl visszavonja, amit mondott; võta üks ja viska teist piltl bordában szőtték őket; selle peale võid mürki võtta piltl arra mérget vehetsz; kedagi oma tiiva alla võtma piltl szárnya alá vesz vkit
2. (kätte saama, kinni võtma) (meg)fog, elkap ♦ võtab kellelgi käest kinni megfogja vkinek a kezét; võtab takso taxit fog; kedagi vangi võtma elfog vkit; varast kinni võtma elfogja a tolvajt
3. (vastu võtma) (el)fogad ♦ altkäemaksu võtma kenőpénzt fogad el; külalisi vastu võtma fogadja a vendégeket; näidend võeti vaimustusega vastu lelkesen fogadták a darabot; arst võtab vastu ainult teisipäeviti az orvos csak keddenként fogad
4. (kaasa võtma) (el)visz ♦ võtab vihmavarju kaasa esernyőt visz magával; võta mind kaasa! vigyél magaddal!
5. (vajama, tarvitama) ♦ see töö võtab paar kuud ez a munka pár hónapot visz el; kui kaua teil rasestumine aega võttis? mennyi időbe telt, mire sikerült teherbe esni?; väiksem auto võtab vähem kütust egy kisebb autó kevesebb üzemanyagot fogyaszt
6. (kellegi v millegi suhtes mingisugusel arvamusel olema, suhtuma) vesz ♦ ärge võtke ta juttu tõsiselt! ne vegyék komolyan, amit mond!; ära võta seda asja nii traagiliselt ne vedd olyan tragikusan a dolgot!; ma ei võta tõe pähe kõike, mida internetist loen nem veszek készpénznek mindent, amit az interneten olvasok; võtab elu liiga kergelt túl könnyen veszi az életet
7. (liikumise vm tegevuse kohta, sageli mõne teise verbi asemel) ♦ trepist ülesminek võtab hingeldama a lépcsőzés kifullaszt; poisid võtsid ritta a fiúk felsorakoztak; lennuk võtab kõrgust a repülőgép emelkedik; võttis sõbrale kõne felhívta a barátját; treener võtab stopperiga aega az edző stopperórával méri az időt
8. (kahjustama, hävitama) elvisz ♦ öökülm võttis õunapude õied az éjszakai fagy elvitte az almafák virágait; tuli võttis maja a tűz elpusztította a házat
9. (mõju avaldama, toimima) ♦ mu silm ei võta enam már nem lát a szemem; päike võtab hästi jól fog a nap; leili võtma szaunában vizet dob a forró kövekre; jookseb, nii nagu jalad võtavad fut, ahogy csak a lába bírja
10. (riidlema) ♦ tütar sai ema käest v emalt võtta a lány kikapott az anyjától; kurat võtaks, mis siin toimub? kõnek a francba, mi folyik itt?
11. vesz ♦ naist võtma megnősül; János võttis Eszteri endale naiseks János Esztert feleségül vette; midagi oma hingele võtma piltl lelkére vesz vmit; südant rindu võtma piltl összeszedi a bátorságát; midagi südamesse võtma piltl a szívére vesz valamit; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma piltl a nyakába vesz vkit/vmit; kelleltki leiba ära võtma piltl szájától elvonja a falatot; võta või jäta kell vagy nem kell; võtke heaks! kérem!, szóra sem érdemes!

väljapressimiskiri <s> zsaroló levél

ähvarduskiri <s> fenyegető levél, zsaroló levél

ära võtma
1. (enda kasutusse võtma) bevon, megvon, levet, levesz, letesz, kivesz, elvon, elvisz, elvesz, elszed, elsajátít, elragad, elkoboz; (vallutama) bevesz ♦ purjus juhilt võeti luba ära az ittas vezetőtől elvették a jogosítványát; loss võeti tormijooksuga ära a várat rohammal bevették; ega see sul tükki küljest ei võta nem esik le a gyűrű az ujjáról
2. kõnek (abielluma) elvesz ♦ professor oli ühe noore tudengi ära võtnud a professzor elvett egy fiatal diákot
3. (sisse võtma) bevesz; (ära jooma) lenyel, felhajt ♦ võttis tableti ära ja saigi peavalust lahti bevett egy tablettát és megszabault a fejfájástól; võttis pitsikese ära felhajtott egy kupicával


© Eesti Keele Instituut    a-ü sõnastike koondleht     veebiliides    @ veebihaldur