[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ette <'ette adv, postp> vt ka ees, eest
1. postp (ettepoole) elé, előre ♦ istuda peegli ette leül a tükör elé; udus ei näe enda ette a ködben az orráig sem lát; kardinaid ette tõmbama behúzza a függönyt; kohtu ette sattuma bíróság elé kerül
2. adv előre, elébe, elő ♦ ette sirutama előretart, előrenyújt; ette valmistama előkészít; ette kuulutama megjósol; ette tänama előre megköszön; ette heitma szemre hány; ette kujutama elképzel; ette lugema felolvas; ette nägema előre lát; ette tulema előfordul; bussis ette istuma előre ül a buszon; vaatas ette ja taha előre és hátra nézett; tuleb tuttav ette ismerősnek tűnik; hobuseid ette panema befogja a lovakat

ette lugema felolvas, elmond

hoopis <h'oopis adv>
1. (täiesti, päris) egészen, teljesen ♦ ta on veel hoopis poisike gyerek még; kõik läks hoopis teisiti minden egészen másképp történt; see on hoopis iseasi ez egészen más dolog, ez más lapra tartozik; unustasin selle hoopis ära ezt teljesen elfelejtettem
2. (märksa, tunduvalt) sokkal ♦ ilm on täna hoopis soojem ma sokkal melegebb van; kõik see juhtus hoopis hiljem ez mind sokkal később történt; tegi oma töö hoopis paremini kui teised sokkal jobban végezte a munkáját, mint mások
3. (esiletõstu v vastandi rõhutamise puhul) inkább ♦ olen väsinud ja lähen hoopis koju féradt vagyok, inkább haza megyek; selgus, et nad on hoopis õde ja vend kiderült, hogy testvérek; selle asemel et magama heita, hakkas ta hoopis lugema alvás helyett inkább olvasott

häälima <h'ääli[ma h'ääli[da hääli[b hääli[tud 28 v> ped (sõna häälikute kaupa lugema) betűz

iseseisvalt <+s'eisvalt adv> önállóan, egyedül ♦ elab iseseisvalt egyedül él; õppis iseseisvalt lugema ja kirjutama egyedül/önállóan tanult meg olvasni és írni; iseseisvalt tegutsema önállóan cselekszik

jõmin <jõmin jõmina jõmina[t -, jõmina[te jõmina[id 02 s> dörgés, mormogás, dörmög ♦ kahurite kauge jõmin az ágyúk távoli dörgése; kõue tume jõmin menydörgés mély zúgása; jutujõmin beszédzaj; poolvaljul jõminal lugema mormogva olvas; karu ajas jõminat dörmög a medve

kassa <kassa kassa kassa[t -, kassa[de kassa[sid 16 s> pénztár, kassza ♦ eelmüügikassa elővételi pénztár; piletikassa jegypénztár; riigikassa államkassza; teatrikassa színházi pénztár; raudteejaama kassad vasúti pénztárak; kassat üle lugema kasszát csinál; kassa ees oli suur järjekord a pénztár előtt hosszú sor állt; kassasse maksma a pénztárnál fizet
■LS: kassa+ ♦ kassaaken pénztárablak; kassaaparaat pénztárgép; kassafilm kõnek kasszafilm; kassakapp páncélszekrény, széf; kassaorder maj pénztári elismervény; kassapuudujääk maj pénztárhiány; kassaraamat maj pénzkönyv; kassatšekk pénztári blokk; kassaseis maj tõlge; kassatükk kõnek sikerdarab, kasszasiker, kasszadarab

klassika <klassika klassika klassika[t -, klassika[te klassika[id 01 s> (klassikute loodud teosed) klasszikus ♦ eesti kirjanduse klassika klasszikus észt irodalom; muusikaklassika a zene klasszikusai; klassikat lugema klasszikus irodalmat olvas

kohtuotsus <+otsus otsuse otsus[t -, otsus[te otsuse[id 09 s> jur (kriminaalasjas) ítélet, bírósági végzés ♦ kohtuotsuse tegemine ítélethozatal; kohtuotsuse täitmine ítélet végrehajtása; kohtuotsust ette lugema kihirdeti az ítéletet; kohtuotsuse peale edasi kaebama fellebbez az ítélet ellen

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

leht <l'eht lehe l'ehte l'ehte, l'ehte[de l'ehte[sid_&_l'eht/i 22 s>
1. bot levél ♦ esileht előlap; kaseleht nyírfalevél; viigileht fügefalevél; puud lähevad lehte kizöldülnek a fák; väriseb nagu haavaleht remeg, mint a kocsonya/nyárfalevél; reszket, mint a nyárfalevél
2. (paberi-, metalli- vms) lap ♦ puhtad lehed tiszta lapok; graafiline leht kunst grafika; lehte välja rebima kuskilt kitép egy lapot vmiből; infoleht értesítő, ismertető, hírlevél; küsitlusleht kérdőív; paberileht papírlap; registreerimisleht jelentkezési lap; sõiduleht, teekonnaleht menetlevél
3. kõnek (ajaleht) újság, lap ♦ bulvarileht bulvárlap; naisteleht női lap; päevaleht napilap; reklaamleht reklámújság; seinaleht faliújság; lehest lugema az újságban olvas
4. kõnek (mängukaart) kártya
■LS: lehe+ bot ♦ lehekroon lombkorona, lombozat; leheroots bot kocsány; lehesadu lombhullás, lombhullató
lehe+ (ajalehe kohta) ♦ lehepoiss újságos fiú; leheputka kõnek újságosbódé
leht+ aiand ♦ lehtkapsas põll, aiand leveles káposzta; lehtköögivili aiand leveles zöldség; lehtmets lombos erdő; lehtpeet aiand mángold; lehtpuit keményfa; lehtsalat aiand tépősaláta; lehttubakas leveles dohány
leht+ tehn ♦ lehtkuld tehn aranyfüst, aranylap; lehtmetall tehn fémlemez; lehtsaag tehn lombfűrész; lehtteras tehn acéllemez; lehtvineer puidut furnér

loetlema <l'oetle[ma l'oetle[da l'oetle[b l'oetle[tud 27 v> (üles lugema) (fel)sorol

lugema <luge[ma luge[da l'oe[b l'oe[tud 28 v>
1. (teksti) (el)olvas; (aeg-ajalt, vähehaaval) olvasgat ♦ raamatut lugema könyvet olvas, elolvassa a könyvet; palvet lugema áldást mond, elmond egy imát, elmondja az imát; lapsed õpivad lugema a gyerekek megtanulnak olvasni; loeb valjusti v kõvasti kellelegi ette felolvas vkinek; ridade vahelt lugema a sorok között olvas; raskelt loetav nehezen olvasható; kellegi mõtteid lugema olvas vkinek a gondolataiban; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas
2. (märke, märgisüsteeme lahti mõtestama) olvas ♦ nooti lugema kottát olvas
3. (loendama) (meg)számol, (meg)számlál ♦ loe kolmeni ja tegutse! számolj háromig, és vágj bele!; loeb raha pénzt számol; tibusid loetakse sügisel ne igyunk előre a medve bőrére; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
4. (arvesse minema, arvestamisele kuuluma) számít ♦ hüpe loeb az ugrás számít; mida see luges? miért számított ez?
5. (arvel olema) ♦ see ei loe se nem oszt, se nem szoroz; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai

läbi lugema elolvas, végigolvas, átolvas

moraal <mor'aal moraali mor'aali mor'aali, mor'aali[de mor'aali[sid_&_mor'aal/e 22 s>
1. (inimese käitumist reguleeriv põhimõtete, normide ja tavade kogum, kõlblus) erkölcs, morál ♦ kristlik moraal a keresztény erkölcs; seksuaalmoraal nemi erkölcs; avalik moraal közerkölcs; ta moraal on lõtv laza erkölcsei vannak
2. kõnek (järeldus, õpetus) tanulság ♦ kellelegi moraali lugema megmossa a fejét vkinek, erkölcsöt prédikál vkinek
■LS: moraali+ ♦ moraalijünger erkölcscsősz; moraalilugemine erkölcsprédikálás; moraalireeglid erkölcsi szabályok; moraaliõpetus (õpetus moraalist) erkölcstan

moraliseerima <moralis'eeri[ma moralis'eeri[da moraliseeri[b moraliseeri[tud 28 v> (moraali lugema, manitsema, moraalitsema) moralizál

niisugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj> (selline, seesugune) ilyen, olyanféle, olyan; (sisaldab viidet eelnenud tekstis mainitud tunnusele) mint ♦ niisugust asja näen küll esimest korda először látok ilyet; ta on niisugune tugev mees ő olyan erős férfi; ta polnud niisugust tööd varem teinud nem végzett korábban ilyen munkát; ta on just niisugune inimene, keda meil vaja pontosan olyan ember, amilyenre szükségünk van; see on niisugune raamat, mida peab kindlasti lugema ez olyan könyv, amit biztosan el kell olvasni; midagi niisugust olen kuulnud valami ilyesmit hallottam; armastan mahla, limonaadi ja muid niisuguseid jooke szeretem a gyümölcslét, limonádét és más hasonló italokat; linnainimene, mis niisugune põllutööst teab! városi ember, mit tud az a földművelésről!; kes sa niisugune oled? ki vagy te?; inimesi on niisuguseid ja naasuguseid emberek vannak ilyenek is és olyanok is; kunst kui niisugune a művészet mint olyan; loodus kui niisugune a természet mint olyan

palvetama <palveta[ma palveta[da palveta[b palveta[tud 27 v> (jumalat paluma, palvet lugema) imádkozik, könyörög, fohászkodik ♦ palveta minu eest! imádkozz értem!

rida <rida r'ea rida r'itta, rida[de rida[sid_&_rid/u 18 s>
1. sor ♦ aknarida ablakok sora; teine rida, viies koht második sor, ötös hely; talle meeldib kinos viimastes ridades istuda a moziban a hátulsó sorokban szeret ülni; raamatuid ritta seadma sorba rakja a könyveket
2. (sõnajärgnevus, teksti rida) sor ♦ algusrida kezdősor; luulerida verssor; lõpprida, lõpurida végző sor; ridade vahelt lugema a sorok között olvas
3. (mitu, palju) sor ♦ [terve] rida dokumente egy sor irat
4. (kogum) sor ♦ vaenlase ridades az ellenség soraiban
5. kõnek (kohustus, ülesanne, ala) reszort ♦ see pole minu rida ez nem az én reszortom
■LS: rea+ (ridadega seotud)
rea+ (liht-, tavaline) ♦ reakoosseis sorállomány

sada <sada saja sada_&_sada[t -, sada[de sada[sid_&_sad/u 18 num>
1. (põhiarv, vastava hulga, koguse kohta, arvulise järjekorra kohta) száz ♦ kaks korda sada on kakssada kétszer száz az kétszáz; nelikümmend pluss kuuskümmend on sada negyven meg hatvan az száz; sajani lugema százig olvas; viissada ötszáz; sada viisteist száz tizenöt; sada tuhat százezer; sada viiskümmend százötven; sada eurot száz euró; palun sada grammi konjakit egy deci konyakot kérek; jooksis sadat (meetrit), võistles sajas meetris százon indult; leheküljel sada a századik oldalon
2. (märgib rohkust) száz ♦ sadade kaupa százszámra, százával; ma olen sulle sada korda öelnud, et ... százszor megmondtam neked, hogy ...; sada protsenti usaldatav száz százalékig megbízható; sajad inimesed emberek százai; ma pole sind sada aastat näinud ezer éve/esztendeje, hogy nem láttalak
3. (liitsõna järelosana) század ♦ aastasada évszázad
■LS: saja+ ♦ sajaforinti(li)ne százforintos; sajakilomeetrine százkilométeres; sajakilone százkilós; sajakraadine százfokos; sajaliitrine százlíteres; sajameetrine százméteres; sajaprotsendiline százszázalékos; sajaruutmeetrine száz négyzetméteres

salm2 <s'alm salmi s'almi s'almi, s'almi[de s'almi[sid_&_s'alm/e 22 s>
1. (stroof) versszak, szakasz, strófa ♦ luuletuse esimene salm a vers első szakasza; kirjutab v teeb salme verseket ír; salmi lugema verset mond
2. (piiblisalm) bibliavers

skandeerima <skand'eeri[ma skand'eeri[da skandeeri[b skandeeri[tud 28 v> (silphaaval rütmis hüüdma, värsimõõdu rõhke arvestades lugema v laulma) skandál, ütemez

sõna <sõna sõna sõna s'õnna, sõna[de sõna[sid_&_sõn/u 17 s>
1. szó ♦ kõnekeelne sõna köznyelvi szó; erialasõna terminus; sõna päritolu szó származása; sõna tähendus szó jelentése; sõna tõsises mõttes a szó szoros értelmében; mida see sõna tähendab? mit jelent ez a szó?; ma ei oska sõnagi hispaania keelt egy szót sem tudok spanyolul; ühe sõnaga egy szóval, röviden; teiste sõnadega más szóval; oma sõnadega saját szavaival; sõna sõnalt szóról szóra; kellegi sõna kuulata szót fogad vkinek
2. (rääkimise, kõneluse kohta, koos väljenduslaadi osutava iseloomustamisega) szó ♦ lahked sõnad kedves szavak; tänusõnad köszönet, köszönő sorok; ei lausu sõnakestki egy árva szót sem szól; sõna võtma felszólal; sõna andma szavat adja; sõna kuulama szót fogad; sõna pidama megtartja a szavát; sõnad jäid kurku kinni torkán akadt a szó; oma sõnu sööma megszegi a szavát; oma sõnadele kindlaks jääma állja a szavát; oma sõnu tagasi võtma visszavonja a szavát; tühje sõnu tegema üres frázisokat pufogtat; üres szalmát csépel; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas; võtsid mul sõnad suust a számból vetted ki a szót
3. (suuline teadaanne, teade, sõnum) üzenet, hír ♦ saadab kodustele sõna, et... üzenetet küld a családnak, hogy...; jätab sõna kellelegi üzenetet hagy vkinek
4. relig ige ♦ alguses oli sõna kezdetben valá az Ige
■LS: sõna+ ♦ sõnahaaval szóról szóra; sõnajärg (1) szórend; (2) felszólalás; sõnakasutus szóhasználat; sõnakehv szűkszavú; sõnakuulelik engedelmes, szófogadó; sõnakõlks cikornya, üres szólamok, szóvirág; sõnalahing szópárbaj, vita; sõnalavastus drámai mű; sõnaloend szójegyzék, szószedet; sõnamoodustus keel szóalkotás; sõnamulin szócséplés; sõnamurdja szószegő; sõnamäng szójáték; sõnarõhk szóhangsúly; sõnasõda szócsata; sõnatuletus szóképzés; sõnatulv szóáradat; sõnatüvi gyök, szótő; sõnauputus szóáradat; sõnavabadus szólásszabadság; sõnavahetus csetepaté, szóváltás; sõnavaling szóáradat, szóözön; sõnavool szóáradat; sõnavorm szóalak; sõnaõigus beleszólás; sõnaühend szókapcsolat

sõrm <s'õrm sõrme s'õrme s'õrme, s'õrme[de s'õrme[sid_&_s'õrm/i 22 s> ujj ♦ nimetu v neljas sõrm nevetlen ujj; nimetissõrm mutatóujj; keskmine sõrm középső ujj; sõrmusesõrm, neljas sõrm gyűrűsujj; väikesõrm, väike sõrm, viies sõrm kisujj; sõrme küüs ujj körme; tal on pianisti sõrmed neki zongoraművész ujjai vannak; saatuse sõrm a sors keze; sõrme lutsima az ujját szopja; sõrmede peal arvutama az ujjain számol; sõrmega näitama ujjal mutat; sõrmus on sõrmes gyűrű van az ujján; vaatab millelegi läbi sõrmede szemet huny valami fölött; tunneb kedagi/midagi nagu oma viit sõrme ismeri, mint a tenyerét; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; ta ei liiguta väikest sõrmegi a kisujját sem mozdítja; vastu sõrmi lööma kellelegi az ujjára koppint vkinek
■LS: sõrme+ ♦ sõrmeharjutus ujjgyakorlat; sõrmejälg ujjlenyomat; sõrmejämedune ujjnyi vastag, ujj vastagságú; sõrmelaiune ujjnyi széles; sõrmeliiges ujjízület; sõrmelüli ujjperc; sõrmeots ujjhegy; sõrmepaksune ujjnyi vastag; sõrmepikkune ujjnyi hosszú

vahelt <vahelt postp; vahelt adv>
1. postp [gen] (osutab millegi eraldumisele, väljapaistmisele millegi vahemikust) közül, között ♦ piilus kardina vahelt välja kikukucskált a függönyok közül; puude vahelt paistab meri a fákon túl látható a tenger; ridade vahelt lugema piltl a sorok között olvas
2. adv (osutab järgnevusele katke(sta)misele) ♦ pane uks vahelt kinni! tedd be a közbülső ajtót
3. adv (vaheltkasuna) ♦ vahelt lõikama nyereséget besöpör, nyereséget vág zsebre

veerima <v'eeri[ma v'eeri[da veeri[b veeri[tud 28 v> (tähthaaval lugema) silabizál; (vaevaliselt lugema) (ki)betűz ♦ loeb veerides betűzve/szótagolva olvas

üle lugema átolvas, leszámol, átszámol

üles lugema elősorol, felsorol, elsorol