[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

keerama <k'eera[ma keera[ta k'eera[b keera[tud 29 v>
1. (ümber telje, keskpunkti) forgat, megforgat, elfordít, teker, csavar, sodor, felfordít, megfordít; (kummuli, teist külge) fordul ♦ ratast keerama forgatja a kereket; võtit lukus keerama elfordítja a kulcsot a zárban; ust lukku keerama bezárja az ajtót; raadiot mängima keerama bekapcsolja a rdiót; kella üles keerama felhúzza az órát; laualampi tuleb uus pirn keerata új izzót kell tekerni az asztali lámpába; keerasin pudelil korgi pealt letekertem az üvegről a kupakot; keerasin pannkookidel teise külje megfordítottam a palacsintákat; keerasin ämbri kummuli felfordítottam a vödröt; keera nägu akna poole fordítsd az arcod az ablak felé; ta keeras näo kõrvale elfordította az arcát; keerasin talle selja hátat fordítottam neki; keeras end kõhuli hasra fordult; haige keerati teisele küljele a beteget a másik oldalára fordították; magaja keerab end voodis küljelt küljele az alvó egyik oldaláról a másikra fordul az ágyban, az alvó forgolódik az ágyban; lapsed keerasid toa segamini v pahupidi kõnek a gyerekek felfordították a szobát; kellelegi käkki keerama borsot tör vkinek az orra alá, kellemetlenkedik; ümber sõrme keerama az ujja köré csavarja; kedagi ümber sõrme keerama vkit az ujja köré csavar/teker; vinti üle keerama túlfeszíti a húrt
2. (kokku rullima, rõngasse painutama) felteker, felcsavar; (millegi sisse mähkima v pakkima) begöngyöl, bugyolál, beteker ♦ paberit rulli keerama feltekeri a papírt; vaipa rulli keerama felcsavarja a szőnyeget; salli ümber kaela keerama nyaka köré tekeri a sálat; juukseid krunni keerama kontyba tűzi a haját; rulle pähe keerama felcsavarja a haját; ostu paberisse keerama papírba csomagolja a megvásárolt dolgokat; pläru keerama cigarettát sodor; keerasin endale pleedi ümber keha v keha ümber magam köré tekertem a takarót; ema keeras lapse teki sisse az anya takaróba bugyolálta a gyereket; müüja keeras lilled paberisse az eladó papírba csomagolta/tekerte a virágokat; kapsas hakkab pead keerama fejesedik a káposzta; traadist keeratud käevõru drótból tekert karperec; kikki keeratud vuntsid hegyesre pödört bajusz
3. (kahekorra painutama) tűr ♦ leheserva kahekorra keerama betűri a lap sarkát; teki äärt madratsi alla keerama a matrac alá tűri a takaró szélét; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát
4. (teist suunda andma) fordít, kanyarodik ♦ keeras auto suurelt teelt külavaheteele lefordult a főútról; öösel keeras tuule lõunasse éjszaka délnek fordult a szél; hommikuks oli ilma teiseks keeranud reggelre megváltozott az idő; keerasin jutu teisale másra fordítottam a szót
5. (oma suunda muutma) fordul, kanyarodik ♦ minge otse, ärge teelt kuhugi kõrvale keerake! menjenek egyenesen, ne forduljanak le az útról!; keerake vasakule! forduljon6forduljanak balra!; keerasin ümber nurga befordultam a sarkon; teekäijad keerasid maanteeäärsesse majja jooma az utazók betértek az országút melletti házba inni; keerasime tuldud teed tagasi visszafordultam; auto keeras metsateele az autó az erdei útra kanyarodott; tee keeras paremale az út jobbra kanyarodott; ilm keeras vihmale esőre fordult az idő
6. kõnek (virutama, äigama, lööma) üt, behúz, odavág ♦ vaat kui keeran sulle ribide vahele! mindjárt behúzok neked egyet!, ej, ha oldalba váglak!
7. kõnek (iiveldustunde kohta) felfordul ♦ mul hakkas sees keerama felfordult a gyomrom

kõrv <k'õrv kõrva k'õrva k'õrva, k'õrva[de k'õrva[sid_&_k'õrv/u 22 s>
1. (kuulmiselund) fül ♦ peast eemale hoidvad kõrvad elálló fül; keskkõrv anat középfül; sisekõrv anat belsőfül; väliskõrv anat külsőfül; kõrv valutab féj a füle; kõrv jookseb mäda, kõrvast tuleb mäda folyik a füle; ta on ühest kõrvast kurt fél fülére süket, egyik fülére megsüketült; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle; kõrvu teritama hegyezi a fülét; kellelegi kõrva sosistama vkinek a fülébe súg; andma kellelegi mööda kõrvu ad vkinek egy fülest; ta ei usu oma kõrvu nem hisz a fülének; olen üks suur kõrv csupa fül vagyok; kõrvust mööda laskma elengedi a füle mellett; poole kõrvaga kuulma fél füllel hallgat; kõrva taha panema eszébe vés; kõrvus kohiseb zúg a füle; ka seintel on kõrvad piltl a falnak is füle van; kõrvu pea alla panema kõnek fűbe harap, leteszi a kanalat; ühest kõrvast sisse, teisest välja az egyik fülén be(megy), a másikon ki; kellessegi kõrvuni armunud (olema) fülig szerelmes vkibe; kõrvuni punastama füle tövéig elpirul; kurtidele kõrvadele rääkima (hiába) koptatja a száját/nyelvét, süket fülekre talál; miski riivas ta kõrva megüti vmi a fülét; kellelegi kärbest kõrva panema bolhát ültet vkinek a fülébe; kõrvuni võlgadesse sattuma fülig eladósodik
2. (kuulmine) fül ♦ tal on hea[d] terav[ad] kõrv[ad] jó füle van
3. (sang, käepide) fül ♦ kruusi kõrv a bögre füle
4. (peakatte osa) fül, fülvédő ♦ mütsi kõrvad a sapka füle
■LS: kõrva+ ♦ kõrvaarst fülorvos; kõrvahaigus fülbetegség; kõrvalest anat fülkagyló; kõrvamärk põll füljelző; kõrvanibu anat fülcimpa; kõrvapõletik med fülgyulladás; kõrvatilgad fülcsepp; kõrvat[r]opp füldugó; kõrvavaik füsiol fülzsír

käänama <k'ääna[ma kääna[ta k'ääna[b kääna[tud 29 v>
1. (asendi puhul: keerama, pöörama) fordít; (end) fordul ♦ käänab pea kõrvale félre fordítja a fejét
2. (kokku, rulli keerama) felteker ♦ käänasin vaiba rulli feltekertem a szőnyeget
3. (teist suunda, sisu andma) fordít ♦ käänas auto maanteelt kõrvale lefordította az autót az útról; käänas jutu teisele teemale más témára terelte a beszélgetést
4. (oma suunda muutma) fordul ♦ nad käänasid paremale jobbra fordultak; auto käänas kraavi az autó az árokba fordult
5. kõnek (keskpunkti v telje ümber keerama) fordít ♦ käänas ukse lukku bezárta az ajtót; autojuht käänas rooli vasakule a sofőr balra fordította a kormányt
6. keel (deklineerima) ragoz
■LS: käänamis+ ♦ käänamisreegel keel ragozási szabály; käänamistabel keel ragozási táblázat

lukk2 <l'ukk luku l'ukku l'ukku, l'ukku[de l'ukku[sid_&_l'ukk/e 22 s>
1. zár ♦ tabalukk lakat; uks käib lukku az ajtó zárra jár; lukku keerama kulcsra zár; lukku avama kinyitja a zárat; torkas v pistis võtme lukku betette a kulcsot a zárba; ust lukku panema bezárja az ajtót; uks on lukus az ajtó be van zárva; kõrvad lähevad lukku bedugul a füle
2. (tõmb-) zippzár
■LS: luku+ ♦ lukuauk kulcslyuk; lukukeel zárnyelv

lukku <l'ukku adv> vt ka lukus, lukkus ♦ kellegi suud lukku panema lakatot tesz a szájára

lukus <lukus adv, adj>, ka lukkus, vt ka lukku zárva van ♦ uks on lukus v lukkus zárva van az ajtó; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját

lukustama <lukusta[ma lukusta[da lukusta[b lukusta[tud 27 v> (lukku v luku taha panema) lelakatol, kulcsra zár vmit

muukima <m'uuki[ma m'uuki[da muugi[b muugi[tud 28 v> (muukrauaga vms lukku avama) álkulccsal/tolvajkulccsal kinyit

suu1 <s'uu s'uu s'uu[d su[hu, s'uu[de_&_suu[de s'uu[sid_&_s'u[id 26 s>
1. (huuled v kogu vastav ala näost, suuava, -õõs) száj; (loomadel) pofa ♦ suule suudlema kedagi szájon csókol vkit; piip suus pipával a szájában; suust suhu v suult suule hingamine szájból szájba lélegeztetés; suu- ja sõrataud száj- és körömfájás; täis suuga ei räägita tele szájjal nem illik beszélni; tal on nutuvõru suu ümber félreáll a szája; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ootab, et magavale kassile jookseks hiir suhu várja, hogy a sült galamb a szájába repüljön; millegi maitset suhu saama érez vminek az ízére; elab peost suhu máról holnapra él; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; suu jääb (imestusest) lahti tátva marad a szája; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát
2. (kõnetrakti osa, kõnelemist vm võimaldav elund) száj ♦ kellegi suu ei seisa kinni be nem áll vkinek a szája; tal tuleb tangidega sõna suust kiskuda harapófogóval kell kihúzni/kiszedni belőle a szót; {kelle} suust ei tulnud enam sõnagi egy szót sem tudott kiejteni a száján; lapse suu läbi v lapse suust pead sa tõde kuulma gyerek szájából hallod az igazságot; valetab nii, et suu suitseb v vahutab hazudik, mintha könyvből olvasná; (úgy) hazudik, mint a vízfolyás; kellegi suud sulgema torkára forrasztja a szót; kellegi suud lukku panema lakatot tesz a szájára; suud lukus hoidma befogja/tartja a száját; pea suu!, suu kinni! fogd be a szád!; suud lahti tegema kinyitja a száját; suust suhu levima szájról szájra száll
3. kõnek (kõne, kõneosavus, kõnepruuk, suuvärk, rääkija) száj ♦ keegi on kasimata/ropu suuga vkinek mocskos/csúnya szája van; tema teenib endale suuga leiba, meie aga kätega ő a szájával keresi a kenyerét, mi pedig a kezünkkel; talitse v taltsuta oma suud! fogd vissza a szádat!; ilmaaegu suud kulutama (hiába) koptatja a száját/nyelvét; ilmaasjata suud kulutama rojtosra beszéli a száját; (kellelgi) sõnad suust võtma a szájából veszi ki a szót; suud pruukima száját járatja
4. (millegi ava) száj ♦ ahjusuu a kemence szája; koopasuu a barlang szája; püssisuu, püssi suu a puska torkolata; pudelisuu az üveg szája; kitsa suuga kann keskeny szájú kancsó
5. (voolava vee v veekogu kuhugi avanemise v suubumise piirkond, sissepääs mere poolt) torkolat ♦ jõesuu folyótorkolat
■LS: suu+ (seoses suuga) ♦ suupill szájharmonika; suutropp szájpecek; suuvalge szájpenész; suuvesi szájvíz; suuõõs szájüreg
suu+ keel ♦ suuhäälik szájhang

uks <'uks ukse 'us[t -, us[te 'uks[i 14 s> ajtó; (mööbliesemel, autol, ahjul vm) ajtó ♦ korteriuks lakásajtó; keldriuks a pincébe vezető ajtó; kapiuks szekrényajtó; keldriuks pinceajtó; klaasuks, klaasist uks üvegajtó, üveges ajtó; köögiuks konyhaajtó; külguks, küljeuks oldalajtó; lükanduks, lükatav uks tolóajtó, összetolható ajtó; paraaduks, peauks utcaajtó; pöörduks, pööratav uks forgóajtó; salauks rejtekajtó, titkos ajtó, rejtett ajtó; tagauks kiskapu, hátsó ajtó, hátsó bejárat; voldikuks harmonikaajtó; kahe poolega uks szárnyas ajtó; lahtiste uste päev nyílt nap; ust avama kinyitja az ajtót; paneb/keerab ukse lukku bezárja az ajtót; pane uks kinni! csukd be az ajtót!; uks on kinni az ajtó zárva van; uks on lahti az ajtó nyitva van; uks on praokil/irvakil az ajtó résnyire van nyitva; uksele koputama kopog az ajtón; uks käis kinyílt, majd becsukódott az ajtó; keegi seisab uksel valaki az ajtóban áll; uks avaneb sissepoole az ajtó befelé nyílik; kinniste uste taga zárt ajtók mögött; avatud/lahtiste uste päev nyílt nap; kool avab uksed septembris az iskola szeptemberben megnyitja kapuit; kellelegi ust näitama ajtót mutat vkinek; lahkub ukse paukudes nagy dérrel-dúrral megy el; jõulud on ukse ees küszöbön a karácsony; lahtisest uksest sisse murdma nyitott/tárt kapukat dönget
■LS: ukse+ ♦ uksehing sarokpánt, zsanér, sarokvas; uksekell (ajtó)csengő; uksekoputi ajtókopogtató; uksekäepide kilincs; ukselink kilincs; ukselävi küszöb; uksematt lábtörlő; uksenišš, ukseorv ajtónyílás; uksepiit (ajtó)félfa; uksepragu ajtó rése, ajtórés; ukseraam ajtókeret; ukseriiv ajtóretesz; uksesilm kitekintő, kukucskáló (ajtón); uksesilt névtábla; uksetelefon kaputelefon