[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aksessuaar <aksessu'aar aksessuaari aksessu'aari aksessu'aari, aksessu'aari[de aksessu'aari[sid_&_aksessu'aar/e 22 s> (lisand, manus) kiegészítő, kellék, hozzávaló

asend <asend asendi asendi[t -, asendi[te asende[id 02 s>
1. (asetsemisviis, seis) helyzet, testhelyzet, pozíció, póz ♦ võtta sisse mõnus v mugav asend kényelembe helyezi magát; ebamugav asend kényelmetlen testhelyzet; horisontaalasend, horisontaalne asend vízszint helyzet; isteasend ülő helyzet; lamaasend, lamamisasend fekvő helyzet; lähteasend alapállás, alaphelyzet; püstasend, püstiasend álló helyzet; seliliasend a hanyatt fekvő helyzet; vertikaalasend, vertikaalne asend függőleges helyzet; keha asend testhelyzet; asendit muutma testhelyzetet változtat
2. (asukoht, positsioon) fekvés ♦ geograafiline asend földrajzi fekvés, földrajzi helyzet

ennem <ennem adv>
1. (varem) előbb, mielőtt ♦ ennem kui uinusin, meenus mulle Margiti kiri mielőtt elaludtam, eszembe jött Margit levele; ma küsisin ennem én kérdeztem előbb
2. (pigem) inkább ♦ tuleksin ennem täna kui homme inkább ma jönnék, mint holnap

hubane <hubane hubase hubas[t -, hubas[te hubase[id 10 adj> barátságos, otthonos, meghitt, lakályos, hangulatos; (mugav) kényelmes; (mõnus) élvezetes ♦ hubane kohvik hangulatos kávézó; hubane valgus hangulatos világítás; hubane olemine kényelem

ilus <ilus ilusa ilusa[t -, ilusa[te ilusa[id 02 adj>
1. (kaunis) szép, gyönyörű, fess, dalia, csinos ♦ ilus laps szép gyerek; ilusad juuksed szép haj; ilus loodus gyönyörű természet; ilus vaade szép kilátás; ilus figuur csinos alak; ilus kõnnak szép járás; üsna ilus hääl elég szép hang; kui ilus ta on! milyen szép!
2. (kauniks peetav, muljet avaldav) lenyűgöző; (ilmastiku kohta) szép ♦ ilus ilm szép idő; ilus sügis szép ősz; ilus päev szép nap; nad said ilusa suure korteri szép nagy lakást kaptak
3. (kiiduväärt, tubli, mõnus, tore) dícséretes, szép, kellemes ♦ ilus tegu dícséretes tett; ilusad unenäod szép álmok; ilus puhkus kellemes pihenés; pole ilus valetada hazudni csúnya dolog; elu on ilus szép az élet; oleksid nad ühegi ilusa sõna öelnud! legalább egy szép szót mondtak volna; ilus sõber, pole midagi ütelda! iroon mondhatom, szép kis batát!
4. kõnek (kopsakas, kenake) szép ♦ ilus sissetulek szép jövedelem; palk oli ilus szép fizetés volt; ilus summa szép összeg

jälkus <j'älkus j'älkuse j'älkus[t j'älkus[se, j'älkus[te j'älkus/i_&_j'älkuse[id 11_&_09 s> utálat, undor ♦ jälkust tundma utálatot érez; jälkusi rääkima undorító dolgokat mond; pööras jälkusega pea kõrvale undorodva elfordította a fejét; see roog tekitab minus jälkust ez az étel utálatot kelt bennem; jälkus tuleb peale elfogja az utálat

manus <manus manuse manus[t -, manus[te manuse[id 09 s (hrl pl)> (juurdekuuluv v lisatav ese, osis, aine, lisand) csatolmány, tartozék, melléklet; info (koos elektronposti sõnumiga saadetav kinnistunud fail) csatolmány

meenuma <m'eenu[ma m'eenu[da m'eenu[b m'eenu[tud 27 v> (meelde, mõttesse tulema) megemlékezik, eszébe jut ♦ mulle meenus lapsepõlv eszébe jutott a gyerekkorom

miinus <miinus miinuse miinus[t -, miinus[te miinuse[id 09 s>
1. (matemaatiline märk, mõnevõrra madaldatud hinnet tähistav märk) mínusz
2. (külmakraadi v lahutustehte tähistamiseks) mínusz ♦ miinus kümme kraadi mínusz tíz fok; viis miinus neli öt mínusz négy egyenlő eggyel
3. kõnek (puudujääk normaalsega võrreldes) mínusz ♦ tulu jäi miinusesse a bevétel mínuszbsan maradt
4. piltl (negatiivne külg, väärtust vähendav tegur) negatívum ♦ plaani plussid ja miinused a terv pozitívumai és negatívumai
■LS: miinus+ ♦ miinuskraad mínuszfok; miinuslaeng el negatív töltés; miinusmärk mínuszjel; miinuspool hátrány; miinusprillid távollátó szemüveg

mugav <mugav mugava mugava[t -, mugava[te mugava[id 02 adj>
1. (mõnus) kényelmes; (hubane, õdus, kodune) otthonos; (käepärane) könnyen kezelhető
2. (laisavõitu, pingutamist vältiv) lustálkodó

muhe <muhe muheda muheda[t -, muheda[te muheda[id 02 adj> (mõnus, lahe) rokonszenves; (sõbralik) barátsaágos

mõnu <mõnu mõnu mõnu -, mõnu[de mõnu[sid 17 s> (rahuldus-, heaolu-, lõbutunne, nauding) élvezet ♦ mõnuga sööma élvezi az evést; tunneb elust mõnu élvezi az életet; kas pole mõnus? hát nem nagyzszerű

mõnus <mõnus mõnusa mõnusa[t -, mõnusa[te mõnusa[id 02 adj> (meeldiv) kellemes, jóleső; (mugav) kényelmes; (hubane) otthonos; (lahe, muhe, sõbralik) kedves ♦ mõnus voodi kényelmes ágy; mõnus restoran otthonos vendéglő; mõnus muusika kellemes zene; mõnus reisikaaslane kevdes útitárs

nurr <n'urr interj; n'urr nurri n'urri n'urri, n'urri[de n'urri[sid_&_n'urr/e 22 s; n'urr nurru n'urru n'urru, n'urru[de n'urru[sid_&_n'urr/e 22 s>
1. interj (kassi häälitsuse kohta) dorombolás ♦ nurr-nurr ketras kass mõnuledes a macska dorombot örömében
2. s lastek (kass) cica ♦ tee nurrile pai simogasd meg a cicát
3. s (nurrumine, nurrulöömine) dorombolás ♦ kass ajab v laseb v lööb nurru dorombol a macska; pärast sööki on mõnus natuke nurru lasta v väikest nurru teha piltl evés után jól esik egy kicsit szunyókálni

pakane <pakane pakase pakas[t -, pakas[te pakase[id 10 s, adj>
1. s fagy ♦ miinus kolmkümmend kraadi pakast mínusz harminc fok; pakane kõveneb erősödik a fagy; pakane annab järele enyhül a fagy
2. adj ([väga] külm) nagyon hideg
■LS: pakase+ ♦ pakaseilm fagyos idő

ports <p'orts portsu p'ortsu p'ortsu, p'ortsu[de p'ortsu[sid_&_p'orts/e 22 s>
1. (mingi hulk, kogus) adag ♦ minus on paras ports karjeristi van bennem egy kis karrierista; suur ports raha sok pénz; portsu otsa sattuma piltl kihúzza a gyufát; oleme alles portsu otsa sattunud! piltl most aztán jól nézünk ki!
2. kõnek ([toidu]portsjon) adag, porció ♦ päevaports napi adag

suupärane <+pärane pärase päras[t -, päras[te pärase[id 10 adj>
1. (maitsev, isuäratav) jóízű, ízletes ♦ suupärased suupisted jóízű harapnivaló; mulle on liharoad kõige suupärasemad a húsételeket szeretem a legjobban
2. piltl (sobiv, vastuvõetav, meelepärane) ízletes ♦ suupärane ülesanne ízletes feladat
3. (suhu sobiv, kerge v mõnus hääldada, laulda) fülbemászó ♦ suupärane meloodia fülbemászó dallam

tärkama <t'ärka[ma tärga[ta t'ärka[b tärga[tud 29 v>
1. (taimede kohta) (ki)csírázik, (ki)sarjad, kinő, kihajt ♦ nisu tärkab csírázik a búza; muru on tärkamas sarjad a fű
2. piltl (tekkima, sündima, esile tulema) (fel)ébred ♦ mul tärkas hiilgav mõte egy ragyogó ötletem támadt; minus tärkas uudishimu felébredt bennem a kíváncsiság; meis tärkas õrn lootus halvány remény ébredt bennük; tärkav armastus bimbódzó szerelem

tülgastus <tülgastus tülgastuse tülgastus[t tülgastus[se, tülgastus[te tülgastus/i 11 s> (vastikus, jälkus) undor ♦ sa tekitad minus tülgastust undorodom tőled; tülgastust tekitama undort kelt; tülgastust tundma undorodik, viszolyog

õdus <õdus õdusa õdusa[t -, õdusa[te õdusa[id 02 adj> (kodune, hubane, mõnus) hangulatos, meghitt, lakályos ♦ rohelise lambi õdus valgus a zöld lámpa barátságos fénye; ahi andis õdusat soojust a káhyha kellemes meleget adott

äkki <'äkki adv>
1. (järsku, korraga, ootamatult) hirtelen, egyik pillanatról a másikra, egyszeri(ben), egyszer csak, ukmukfukk, hirtelenében, hirtelen, hamarjában, egyszerre ♦ kust sa nii äkki välja ilmusid? honnan bukkantál fel ilyen váratlanul/hirtelen?; tuul tõusis äkki a szél hirtelen feltámadt; mulle meenus äkki kõik hirtelen minden eszembe jutott; kõik tuli äkki nagu välk selgest taevast minden olyan hirtelen történt, mint derült égből a villámcsapás
2. (vahest, ehk, võib-olla) talán, netán, netalántán, esetleg; (oletades halba) lehet ♦ äkki on ta haigeks jäänud? lehet, hogy megbetegedett?; äkki juhtusid kuulma, mis seal eile juhtus? netán hallottad, mi történt ott tegnap?; äkki oled nii kena mees ja viskad meid [autoga] koju? esetleg vagy olyan jó (emebr), hogy eldobsz minket (autóval) haza?

äraolek <+olek oleku oleku[t -, oleku[te oleku[id 02 s> távollét; (puhkeoleku kohta) időtöltés, lazítás ♦ kauane äraolek hosszas távollét; minu äraoleku ajal v äraolekul távollétem alatt; mõnus äraolek heas seltskonnas kellemes időtöltés jó társaságban