[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

bass <b'ass bassi b'assi b'assi, b'assi[de b'assi[sid_&_b'ass/e 22 s> muus (hääleliik, laulja, madala registriga keel- v puhkpill, helitöö madalaim häälepartii, instrumendi madal register) basszus ♦ madal bass mély basszus; bassi laulma basszust énekel
■LS: bass+ ♦ bassbariton muus basszusbariton; bassklarnet muus basszusklarinét
bassi+ ♦ bassilaulja basszista; bassivõti muus basszuskulcs

haridus <haridus hariduse haridus[t haridus[se, haridus[te haridus/i 11 s> (iskolai) végzettség, képzettség, műveltség, képzés, oktatás ♦ tal on hea haridus jó végzettsége van; mitmekülgne haridus sokszínű oktatás; madal haridus alacsony képzettség; tasuline haridus fizetős oktatás; tasuta haridus ingyenes oktatás; algharidus elemi végzettség; eriharidus szakmai képzettség; humanitaarharidus bölcsészképzés; keskharidus középfokú végzettség; keskeriharidus középfokú szakirányú végzettség; kooliharidus iskolai végzettség; kunstiharidus művészeti képzettség; kutseharidus szakképzés; kõrgharidus felsőoktatás; muusikaharidus zenei képzettség; üldharidus közoktatás, általános műveltség; haridust tõendav dokument végzettséget igazoló okirat; hariduseta inimene műveletlen ember; tal on hariduses suured lüngad hiányos a képzettsége, hiányos a műveltsége; missugune v mis haridus teil on? milyen képzettséggel rendelkezik?; mul on põhiharidus alapfokú végzettségem van; kes te hariduselt olete? mi a végzettsége?; ta sai hiilgava hariduse kitűnő képzést kapott
■LS: haridus+ ♦ haridusasutus oktatási intézmény; hariduselu oktatási élet; haridusjanu művelődésszomj; hariduskeskus oktatási központ; hariduskulud oktatási kiadások, oktatási költség; haridusministeerium oktatásügyi minisztérium; haridusminister oktatásügyi miniszter; hariduspoliitika oktatáspolitika; haridusreform oktatási reform; haridussüsteem oktatási rendszer; haridustase képzettségi szint, műveltségi szint; haridustee iskolai pályafutás; haridustöö oktatói munka

hääl <h'ääl hääle h'ääl[t h'ääl[de, hääl[te h'ääl[i 13 s>
1. hang, voks, szólam, szavazat, orgánum ♦ hele hääl csengő hang; kile hääl éles hang; kiunuv hääl nyafogó/nyávogó hang; kõrge hääl magas hang; madal hääl mély hang; mahe hääl szelíd hang; nõrk hääl gyenge hang; koolitatud hääl muus iskolázott hang; inimhääl emberi hang; kurguhääl torokhang; lapsehääl gyerek hang; lauluhääl énekhang; mehehääl férfihang; naishääl támogató szavazat; naisehääl női hang; ninahääl orrhang; protestihääl tiltakozó hang; rinnahääl mellhang; sisehääl belső hang; südamehääl a szív hangja; vastuhääl ellenszavazat; verehääl a vér szava; rahva hääl a nép hangja; hääle ulatus hangtartomány; häälte lugemine szavazatszámlálás; valju häälega, valjul häälel hangosan; väriseval häälel, värisevi hääli remegő hangon; häält kaotama elveszti a hangját; häält kõrgendama emeli a hangját; häält tegema hangot ad; pill on häälest ära lehangolódott a hangszer; tundsin ta hääle järgi v häälest ära megismerte a hangjáról; mul on hääl ära elment a hangom; karjus oma hääle ära elkiabálta a hangját; enne esinemist tuleb hääl lahti laulda fellépés előtt be kell énekelni; dirigent andis koorile hääle[d] kätte a karmester megadta a kórusnak a hangot; matkib lindude hääli utánozza a madarak hangját; võta kuulda mõistuse häält halgass az eszedre; südametunnistuse hääl lelkiismeret szava
2. (heli) hang ♦ öise metsa hääled az éjszakai erdő hangjai; flöödi hääled a fuvola hangjai; aisakellade hääl száncsengők hangja; poiss ei saanud pasunast häält kätte a fiúnak nem sikerült hangot csikarnia a trombitából; kohviveski tegi imelikku häält a kávédaráló furcsa hangot adott ki magából
■LS: hääle+ (häälekurdude võnkumine) ♦ häälekadu med hangvesztés; häälekurrud anat hangszalag; häälemurre füsiol mutálás, hangváltozás; häälepaelad rhvk hangszalag, hangszál; häälepilu anat hangrés; hääletoon hangnem, hangvétel; häälevarjund hangárnyalat
hääle+ (heli) ♦ häälelaine füüs hanghullám

hüpotoonia <hüpot'oonia hüpot'oonia hüpot'oonia[t -, hüpot'oonia[te hüpot'oonia[id 01 s> füsiol (vaegpingus); med (madal vererõhk) alacsony vérnyomás

jora <jora jora jora -, jora[de jora[sid 17 s>
1. (joru, jorin, madal põrisev hääl) búgás, duruzsol ♦ torupilli jora a duda búgása; tema hääl ei ole mingi madal jora a hangja nem valami csendes duruzsolás
2. kõnek (lora, loba) badarság, ostobaság, sületlenség, fecsegés ♦ ära aja jora ne beszélj ostobaságokat; purjus meeste jora részeg férfiak fecsegése
3. kõnek (irin, torin) zsörötlődés, morgás, dörnögés ♦ teen, nagu heaks arvan, nende jora ei lähe mulle korda úgy csinálom, ahogy jónak látom, nem érdekel a dörmögésük

jorin <jorin jorina jorina[t -, jorina[te jorina[id 02 s>
1. (madal põrisev heli) búgás, zúgás ♦ torupilli jäme jorin a duda mély búgása; laevavilede valjenev jorin a hajókürt geyre hangosodó búgása
2. (torisev, pahur jutt) zsörtölődés ♦ su alatine jorin ärritab idegesít az állandó zsörtölődésed

jõgi <jõgi j'õe jõge j'õkke, jõge[de jõge[sid 21 s> folyó ♦ kitsas jõgi keskeny folyó; lai jõgi széles folyó; madal jõgi sekély folyó; sügav jõgi mély folyó; veerikas jõgi bővízű folyó; vaikne jõgi csendes folyó; kiirevooluline jõgi gyors sodrású folyó; kärestikuline jõgi zúgókkal teli folyó; kalarikas jõgi halban bő folyó; laevatatav jõgi hajózható folyó; harujõgi elágazás, folyóelágazás; hiiglajõgi folyó óriás; inimjõgi piltl emberáradat; laavajõgi lávafolyam; lisajõgi mellékfolyó; mäestikujõgi hegyi folyó; parvetusjõgi tutajozható folyó; tasandikujõgi geogr síksági folyó; jõe algus a folyó forrása; jõe alamjooks a folyó alsó folyás; jõe keskjooks a folyó középső szakasza; jõe ülemjooks a folyó eredete, a folyó felső szakasza; jõe parem kallas a folyó jobb partja; jõe vasak kallas a folyó bal partja; jõe ääres a folyó mentén/mentében; jõe äärde minema a folyóhoz megy, a folyópartra megy; jõest üle minema, jõge ületama átkel a folyón; jõest kala püüdma halat fog a folyóból; jões suplema a folyóban fürdik; üle jõe ujuma átúszik a folyón; jõge tõkestama gátat emel; jõele silda ehitama hidat épít a folyón; jõele tammi ehitama gátat épít a folyóra; jõge paisutama felduzzasztja a folyót; jõgi voolab a folyó folyik; jõgi voolab järve a folyó a tóba ömlik; jõgi jookseb folyik a folyó; jõgi lookleb kanyarog a folyó; jõgi vahutab tajtékzik a folyó; jõgi kobrutab tajtékzik a folyó; jõgi kohiseb zúg a folyó; jõgi suubub merre a folyó a tengerbe folyik, a folyó a tengerbe ömlik; see jõgi algab soodest ez a folyó a mocsaraknál ered; jõgi tõusis üle kallaste kiöntött a folyó, a folyó kilépett a medréből; jõgi on kinni külmunud befagyott a folyó; jõgi vabanes jääst zajlik a jég a follyón; jõgi kuivas ära a folyó kiszáradt; jõgi ujutas luha üle a folyó elöntötte az árteret; üle jõe v jõest üle viib sild a folyón át híd vezet; jõgi on madalaks jäänud leapadt a folyó; käisime jões suplemas voltunk a folyónál fürödni; jõelt tõuseb udu köd száll a folyó felől; jõelt tuleb niiskust nedves levegő száll a folyó felől
■LS: jõe+ ♦ jõehaud hullámsír; jõekala folyami hal; jõekallas folyópart; jõekruus folyami kavics; jõekäänak, jõekäänd folyókanyar; jõelaev folyami hajó; jõelaevandus folyami hajózás; jõelaevastik folyami flotta; jõeluht folyami ártér; jõelähe eredet; jõemadalik sekély folyószakasz; jõemuda folyami iszap; jõeorg folyóvölgy; jõepõhi folyófenék; jõepüük folyami halászat; jõesaar folyami sziget; jõesadam folyami kikötő; jõesild folyami híd; jõesuu[e] geogr eredet, forrásterület; jõesäng folyómeder; jõetramm folyami utasszállító; jõetransport folyami szállítás; jõevaksal személyhajó-állomás; jõevedu folyami szállítás; jõevesi folyami víz; jõevool a folyó árja

jäme <jäme jämeda jämeda[t -, jämeda[te jämeda[id 02 adj>
1. (esemete, kehaosade kohta) darabos, vastag, vaskos, pallérozatlan, otromba, nyers, közönséges, goromba, gyalulatlan, faragatlan, durva, drasztikus ♦ jäme niit vastag cérna; jäme nöör vastag zsinór; jämedad jalad vastag lábak; jämedad sõrmed vastag ujjak
2. (ühesuguste suurte osiste v nendest koosnevate ainete kohta) durva, darabos, nagy szemű ♦ jäme rahe nagy szemű jég; jäme vihm nagy szemű eső; jäme jahu dara; jäme sool durva só
3. (lihtlabane, rohmakas, ebaviisakas, ränk, lubamatu, üldjooneline, pealiskaudne) közönséges, goromba; (tahumatu, rohmakas) faragatlan; (hääle kohta: madal, sügav) durva, mély, öblös ♦ jäme inimene faragatlan/közönséges ember; jäme kohtlemine durva bánásmód; jäme nali vaskos tréfa; jäme toon durva hangnem; liikluseeskirjade jäme rikkumine a közlekedési szabályok súlyos megszegése; jäme hääl vastag hang
■LS: jäme+ ♦ jämejahvatus tehn durva őrlés; jämesool anat vastagbél

järi <järi järi järi -, järi[de järi[sid 17 s> (väike madal pingike) sámli, ülőke, zsámoly, gyalogszék

külm <k'ülm külma k'ülma k'ülma, k'ülma[de k'ülma[sid_&_k'ülm/i 22 adj, s>
1. adj (madala temperatuuriga); piltl (tundetu, ükskõikne, mõistuspärane) hideg ♦ külm tuul hideg szél; külm vesi hideg víz; külm naeratus fagyos mosoly; külm vastuvõtt hideg fogadtatás; ilm läheb külmaks hidegszik az idő; mul on külm fázom; ei sooja ega külma se hideg, se meleg; tal pole sellest sooja ega külma meg se kottyan neki; külm kui hundilaudas farkasordító hideg van; külma arvet tegema angolosan távozik; miski tabab kedagi külma dušina vmi hideg zuhanyként ér(int) vkit
2. adj (külmalt söödav v joodav) hideg ♦ külmad joogid hideg italok; külm laud hideg konyha; külmad suupisted hidegtál; külm tee hideg tea
3. s (madal temperatuur) hideg; (pakane) fagy; (pikem külmaperiood) fagyás ♦ talvekülm téli fagy; öökülm éjszakai fagy; mitu kraadi külma täna on? hány fok hideg van ma?; ilm läheb külmale hidegre fordul az idő; ma ei tunne külma nem fázom
■LS: külm+ ♦ külmkuivatamine kok fagyasztva szárítás, liofilizálás; külmlaud kok svédasztal, hidegkonyha; külmrelv sõj vágó‐ és szúrófegyver; külmroog kok hidegtál
külma+ ♦ külmakahjustus fagykár; külmakartlik (1) (taim) fagyot nem tűrő; (2) (inimene) fázékony, fagyos; külmakindel fagyálló, fagytűrő; külmakraadid mínuszfokok; külmakühm pingó; külmalaine meteor hideghullám; külmaoht fagyveszély; külmatundlik fagyérzékeny, hidegérzékeny; külmatunne hidegérzet; külmaõrn fagyos

künnis <künnis künnise künnis[t -, künnis[te künnise[id 09 s>
1. (lävepakk, lävi) küszöb ♦ madal künnis alacsony küszöbérték; peatus künnisel megállt a küszöbön
2. piltl (millegi vahetu lähenemisaeg v algus) küszöb ♦ kahekümne esimese sajandi künnisel a XXI. század köszöbén

laup <l'aup lauba l'aupa l'aupa, l'aupa[de l'aupa[sid_&_l'aup/u 22 s> (otsmik, otsaesine) homlok ♦ kõrge laup magas homlok; madal laup alacsony homlok; kumer laup boltozatos homlok; laupa kortsutama v kibrutama homlokát ráncolja
■LS: lauba+ ♦ laubapael fejdísz

lausk <l'ausk lausa l'auska l'auska, l'auska[de l'auska[sid_&_l'ausk/u 22 adj>
1. (lauge) sík
2. (tasane, madal) róna
■LS: lausk+ ♦ lauskmaa geogr róna, alföld

lodu2 <lodu lodu lodu -, lodu[de lodu[sid 17 s> (madal vesine maa) berek

lõugas2 <lõugas l'õuka lõugas[t -, lõugas[te l'õuka[id 07 s> (väike madal merelaht) öblöcske

madal <madal madala madala[t -, madala[te madala[id 02 adj, s>
1. adj (väikese kõrgusega, hinnalt, koguselt, määralt väike, arenguastmelt, tasemelt alla normaalse) alacsony; (maadjas, maadligi) földhözragadt ♦ madal maja alacsony ház; madal haridustase alacsony műveltségi szint; madala kontsaga v madalad kingad alacsony sarkú cipő; madalad põõsad alacsony bokrok; madal laup csapott homlok; madala kasvuga viljapuud alacsony növésű gyümölcsfák; madalad intressid alacsony kamat; madal palk alacsony fizetés; madal õhutemperatuur alacsony hőmérséklet; madal vererõhk alacsony vérnyomás; maast madalast gyermekkora óta
2. adj (väikese sügavusega) sekély ♦ madal vesi sekély víz, sekély(es); madal taldrik lapos tányér
3. adj (moraalselt alaväärtuslik) alantas, aljas, hitvány ♦ madalad instinktid alantas ösztönök
4. adj (heli, hääle kohta) mély ♦ madal bariton mély bariton
■LS: madal+ ♦ madallend alacsony repülés; madalmets mets sarjerdő; madalreljeef kunst lapos dombormű; madalrõhkkond ciklon; madalsoo síklapok
madala+ ♦ madalahääl[eli]ne mély hangú; madalakasvuline alacsony növekedésű/növésű; madalakontsaline alacsony sarkú; madalapalgaline kispénzű, alacsony bérezésű; madalalaubaline alacsony homlokú, primitív; madalatasemeline nívótlan, alacsony szintű

madalrõhk <+r'õhk rõhu r'õhku r'õhku, r'õhku[de r'õhku[sid_&_r'õhk/e 22 s>
1. tehn alacsony nyomás
2. meteor alacsony légnyomás
■LS: madal+rõhu+ tehn
madal+rõhu+ meteor

madalseis <+s'eis seisu s'eisu s'eisu, s'eisu[de s'eisu[sid_&_s'eis/e 22 s>
1. (veetaseme kohta) hullámvölgy
2. (madal tase, mõõnaseis) pangás, mélypont, depresszió ♦ hingeline madalseis levertség; majandustsükli madalseis a konjunktúra mélypontja

maja <maja maja maja m'ajja, maja[de maja[sid_&_maj/u 17 s> (hoone, pere koos oma hoonete v ruumide ja majapidamisega, asutus) ház ♦ kõrge maja magas ház; madal maja alacsony ház; mitmekorruseline v paljukorruseline maja emeletes ház; aiamaja kerti ház; elumaja lakóház; eramaja családi ház; kivimaja kőház; koolimaja iskolaépület; kultuurimaja kultúrház, művelődési ház; moemaja modellház; naabermaja szomszédház; nurgamaja sarokház; palkmaja, palkidest maja rönkház; puumaja faház; ridamaja sorház; talumaja parasztház; sünnimaja szülőház; sünnitusmaja szülészeti és nőgyógyászati klinika; palvemaja imaház; täismaja telt ház; üürimaja bérház; vangimaja fogház; korda majja lööma rendet csinál/tesz; majast majja käima házról házra jár
■LS: maja+ ♦ majaase házhely; majaehitus házépítés; majanaaber házbeli; majanumber házszám; majaomanik háztulajdonos; majaperemees (1) háziúr; (2) házigazda; majaperenaine (1) háziasszony; (2) gazdasszony; majapidamine háztartás; majarahvas háziak, háznép; majaseen korhadás; majasikk zool (puidukahjur Hylotrupes bajulus) házicincér; majatarbed háztartási cikkek; majateenija mindenes; majavein a ház bora; majavamm bot (majaseene liik Serpula lacrymans) házigomba; majavanem házfelügyelő, házmester; majaämblik zool (Tegenaria domestica) házi zugpók

muru <muru muru muru -, muru[de muru[sid 17 s> (maad kattev madal tihe rohi) fű, pázsit, gyep ♦ muru pügama füvet nyír
■LS: muru+ ♦ murulapp gyep; murumätas gyeptégla; muruplats (looduslik) pázsit; muruseeme fűmag; muruvaip piltl gyepszőnyeg; muruväljak füves pálya, gyeptér

mustjuur <+j'uur juure j'uur[t j'uur[de, juur[te j'uur[i 13 s>
1. bot (rohttaim Scorzonera) pozdor ♦ madal mustjuur bot (Scorzonera humilis) alacsony pozdor; aed-mustjuur bot (Scorzonera hispanica) spanyol pozdor, feketegyökér
2. (aed-mustjuure juur köögiviljana) feketegyökér

mõmin <mõmin mõmina mõmina[t -, mõmina[te mõmina[id 02 s> (madal ebaselge häälitsus v kõne) dörmögés

nagin <nagin nagina nagina[t -, nagina[te nagina[id 02 s>
1. (madal tuhm heli) nyikorgás, ropogás ♦ aerude nagin az evezők nyíkorgása; uks avanes kerge naginaga v kergel naginal az ajtó enyhe nyikorgással nyílt ki; orav närib naginal käbi a mókus ropogtatva rágja a tobozt
2. (sõnelus, nääklus) szóváltás, veszekedés, vita ♦ läksid omavahel naginasse összevesztek

nõgu <nõgu n'õo nõgu n'õkku, nõgu[de nõgu[sid 18 s> geol, geogr (negatiivne pinnavorm) gödör, vizenyős lapály, mélyedés; geogr (häil) katlan; (madal ja väike süvend, lohk) mélyedés, gödör, horpadás ♦ erosioonilised nõod eróziós üregek; tektoonilised nõod tektonikus mélyedés; järvenõgu tómeder; karstinõgu karsztmedence; järv asub nõos a tó egy katlanban van; katus on nõkku vajunud meghajlott a tető; vanamehel on rind nõos az idős ember mellkasa horpadt

onn <'onn onni 'onni 'onni, 'onni[de 'onni[sid_&_'onn/e 22 s> viskó, kunyhó, góré; (hurtsik) viskó; (hagudest, õlgedest) kunyhó ♦ jahimeeste onn vadászkunyhó; madal onn alacsony viskó; okstest onn kaliba; metsaonn erdei kunyhó; muldonn földkunyhó; savionn sárkunyhó

otsmik <'otsm'ik 'otsmiku 'otsm'ikku 'otsm'ikku, 'otsmik/e_&_'otsm'ikku[de 'otsm'ikk/e_&_'otsm'ikku[sid 25 s> (laup) homlok ♦ järsk otsmik meredek homlok; kõrge otsmik magas homlok; madal otsmik alacsony homlok; otsmikku kortsutama ráncolja a homlokát; kibrutas mõtlikult otsmikku elgondolkodva ráncolta a homlokát
■LS: otsmiku+ ♦ otsmikunärv anat homlokideg; otsmikusagar anat homloklebeny

pall1 <p'all palli p'alli p'alli, p'alli[de p'alli[sid_&_p'all/e 22 s>
1. (mänguasi, mänguvahend pallimängudes) labda ♦ madal pall lapos labda; vindiga pall csavart labda; hüppepall füles labda; kummipall, kummist pall gumilabda; nahkpall bőrlabda; tennisepall teniszlabda; käsipall sport kézilabda; õhupall léggömb, lufi; palli viskama dobja a labdát; palli mängima labdázik; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát
2. (pallitaoline moodustis) gombóc ♦ kalapall kok halgombóc; lumepall hógombóc; lihapallid húsgombócok
■LS: palli+ ♦ pallimeri labdamedence, labdatenger; pallimäng labdajáték; pallimängija labdázó; palliplats labdapálya

peiulill <+l'ill lille l'ille l'ille, l'ille[de l'ille[sid_&_l'ill/i 22 s> bot (Tagetes) bársonyvirág, büdöske ♦ kõrge peiulill bot (Tagetes erecta) nagy büdöske, kassairózsa; madal peiulill bot (Tagetes patula) kis büdöske, alacsony büdöske

profiil <prof'iil profiili prof'iili prof'iili, prof'iili[de prof'iili[sid_&_prof'iil/e 22 s> (külgvaade, läbilõige, ristlõige, põhijoonte kogum) profil, arcél ♦ kedagi profiilis kujutama profilban ábrázol vkit; madal profiil piltl visszafogottabb magatartás; tehase profiil a gyár profilja
■LS: profiil+ ♦ profiiltellis ehit profiltégla; profiilteras tehn idomacél

puhmastik <puhmast'ik puhmastiku puhmast'ikku puhmast'ikku, puhmastik/e_&_puhmast'ikku[de puhmast'ikk/e_&_puhmast'ikku[sid 25 s> (puhmaste kogum, madal võsa) bozót

puhvet <puhvet puhveti puhveti[t -, puhveti[te puhvete[id 02 s>
1. (einela, joogi v kerge söögi müügilett) büfé, falatozó
2. (puhvetkapp) ebédlőszekrény, kredenc; (madal) tálaló
■LS: puhveti+ ♦ puhvetilett büfétálca

puhvetkapp <+k'app kapi k'appi k'appi, k'appi[de k'appi[sid_&_k'app/e 22 s> ebédlőszekrény, kredenc; (madal) tálaló

register <reg'ister reg'istri reg'istri[t -, reg'istri[te reg'istre[id 02 s> regiszter, nyilvántartás ♦ kõrge register felső regiszter; madal register alsó regiszter; aineregister tárgymutató, index; autoregister gépjármű-nyilvántartás; kinnisvararegister ingatlan-nyilvántartás; nimeregister névmutató; äriregister cégnyilvántartás; registrit pidama millegi kohta nyilvántartást vezet vmiről; oreli alumised registrid az orgona alsó regisztere

rõhk <r'õhk rõhu r'õhku r'õhku, r'õhku[de r'õhku[sid_&_r'õhk/e 22 s>
1. füüs nyomás ♦ madal rõhk alacsony nyomás; õhurõhk légnyomás; vererõhk vérnyomás; rõhku mõõtma nyomást mér; rõhk langeb csökken a nyomás
2. keel hangsúly ♦ lauserõhk, loogiline rõhk logikai hangsúly; pearõhk főhangsúly; sõnarõhk szóhangsúly; ungari keeles on rõhk alati esimesel silbil a magyarban a hangsúly rendszerint az első szótagra esik
3. (millegi esiletõstmine, ilmestav detail) hangsúly ♦ paneb oma välimusele [palju] rõhku külsejére helyezi a hangsúlyt
■LS: rõhu+ füüs ♦ rõhumõõtur nyomásmérő
rõhu+ (esiletõstmise kohta) ♦ rõhuasetus hangsúly, nyomaték; rõhumärk ékezet

sündimus <s'ündimus s'ündimuse s'ündimus[t s'ündimus[se, s'ündimus[te s'ündimus/i 11 s> születési ráta, születések aránya ♦ madal sündimus alacsony születési ráta; kõrge sündimus magas születési arány

taldrik <taldrik taldriku taldriku[t -, taldriku[te taldriku[id 02 s>
1. tányér ♦ madal taldrik lapos tányér; sügav taldrik mély tányér; ehistaldrik dísztányér; praetaldrik nagytányér; supitaldrik levesestányér, mélytányér
2. (taldrikut meenutav ese) tányér ♦ lendav taldrik repülő csészealj; päevalillede kollased taldrikud a napraforgók sárga tányérjai
3. (hrl pl) muus (löökpill) cintányér, réztányér

tume <tume tumeda tumeda[t -, tumeda[te tumeda[id 02 adj>
1. (mittehele) sötét ♦ tal on tumedad silmad sötét szeme van; tume õlu barna sör
2. (helide, häälte kohta: pehme ja madal, sügav) mély ♦ tal on tume hääl mély hangja van
3. (moraalses mõttes kahtlane, ebaaus, ebaseaduslik) homályos ♦ tal on tume minevik homályos múltja van
■LS: tume+ ♦ tumehall sötétszürke; tumekollane sötétsárga; tumelilla sötétlila; tumepruun sötétbarna; tumepunane sötétpiros; tumeroheline sötétzöld; tumesinine sötétkék
tumeda+ ♦ tumedajuukseline barna hajú; tumedanahaline sötét bőrű; tumedapäine sötét hajú; tumedasilmaline, tumedasilmne fekete szemű

unilook <+l'ook looga l'ooka l'ooka, l'ooka[de l'ooka[sid_&_l'ook/i 22 s> bot (umbrohutaim, Sisymbrium) zsombor ♦ madal unilook bot (Sisymbrium supinum) heverő zsombor

vagu <vagu v'ao vagu v'akku, vagu[de vagu[sid 18 s> (künni-, üldisemalt: uure, piklik madal süvend) barázda, vájat ♦ helivagu a hanglemez barázdája; vagusid ajama barázdál, barázdát húz; (kedagi) ohjes/vaos hoidma piltl sakkban tart vkit, kordában tart vkit

vererõhk <+r'õhk rõhu r'õhku r'õhku, r'õhku[de r'õhku[sid_&_r'õhk/e 22 s> füsiol vérnyomás ♦ kõrge vererõhk magas vérnyomás; normaalne vererõhk normál vérnyomás; madal vererõhk alacsony vérnyomás; vererõhku mõõtma megméri a vérnyomást; vererõhk langeb leesik a vérnyomása; vererõhk tõuseb emelkedik a vérnyomás

vesi <vesi v'ee v'e[tt v'e[tte, ve[te vesi 15 s>
1. (tavalisim vedelik maakeral) víz ♦ puhas vesi tiszta víz; gaseeritud vesi szénsavas víz, szóda(víz); kare vesi kemény víz; pehme vesi lágy víz; allikavesi forrásvíz; heitvesi, reovesi szennyvíz; joogivesi ivóvíz; kaevuvesi kútvíz; kraanivesi csapvíz; pinnasevesi geol felszíni vizek; põhjavesi talajvíz; soojendab vett felmelegíti a vizet; vesi keeb forr a víz; veini lahjendati veega a bort vízzel hígították; see väide ei pea vett piltl ez az állítás nem áll meg; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; nagu hane selga vesi falra hányt borsó; koos pesuveega viskab ka lapse välja a fürdő vízzel együtt a gyereket is kiönti; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; sarnased nagu kaks tilka vett úgy hasonlítanak egymásra, mint egyik tojás a másikra; vee ja leiva peal elama kenyéren és vízen él; ka veetilk uuristab kivi sisse augu lassú víz partot mos; vaga vesi, sügav põhi lassú víz partot mos; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; (erinevad) nagu tuli ja vesi tűz és víz; selge kui seebivesi világos, mint a vakablak; veri on paksem kui vesi (a) vér nem válik vízzé; torm veeklaasis vihar egy pohár vízben; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben; enne voolab veel hulk vett merre sok víz lefolyik még addig a Dunán; see on vesi minu veskile az én malmomra hajtja a vizet
2. (veekogusid v looduslikke veemasse moodustavana) víz ♦ sügav vesi mély víz; madal vesi sekély víz; mõõnavesi apály; tulvavesi árvíz; tõusuvesi dagály; vesi on vaikne kui peegel a víz tükörsima; tüdruk sulistab vees a lány vízben pancsol; kadus nagu vits vette piltl eltűnt, mint szürke szamár a ködben
3. (pl) (mingile riigile v riikide liidule kuuluva mereosa kohta) vizek ♦ neutraalveed pol semleges vizek; territoriaalveed maj felségvizek
4. (mitmesuguste eritiste jms kohta: pisar[ad]) könny(ek); (higi kohta) verejték; (sülje kohta) nyál ♦ lootevesi füsiol magzatvíz; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál; viskab v laseb vett vizel; vesi tuleb suhu összefut a nyál a szájában
5. ([muude] vedelike ja [vesi]lahuste kohta) víz ♦ kölni vesi kölni(víz); näovesi arcvíz
■LS: vee+ ♦ veealune víz alatti; veearvesti tehn vízóra; veeaur vízgőz; veeavarii csőtörés; veeboiler vízmelegítő; veefilter vízszűrő; veehoidla víztározó; veejalgratas vizibicikli; veejuga vízsugár; veejuhe tápcsatorna; veejõujaam vízerőmű; veekahjustus vízkár; veekahur vízágyú; veekaitse vízvédelem; veekartus víziszony; veekasutus vízhasználat; veekeeris örvény; veekeetja vízforraló; veekeskus fürdő; veekiht vízréteg; veekindel (vett mitte läbilaskev) vízálló, vízhatlan; veeklosett vízöblítéses vécé; veekraan vízcsap; veekulu vízfogyasztás; veelahe geogr vízválasztó; veeliiklus vízi közlekedés; veeliin mer vízvonal; veelind vízimadár; veelomp pocsolya, tócsa; veeloom víziállat; veemahuti víztartály; veemajandus vízgazdálkodás; veemootorisport motoros vízi sport; veenastik zool (Natrix tessellata) kockás sikló; veenõu vízedény; veepark élményfürdő; veepehmendi keem vízlágyító; veepelgus víziszony; veepump vízszivattyú; veepuudus vízhiány; veereostus vízszennyeződés; veeressursid vízkészletek; veerežiim geol, bot vízháztartás; veerohke bővízű, vízben gazdag; veeseis vízállás; veesilm piltl víztározó; veesoojendi vízmelegítő; veesoon (põhjavee kulgemise tee maapõues) vízér; veesport vízi sport; veesportlane vízi sportoló; veesurve víznyomás; veesuusatamine vízisí; veesõiduk vízi jármű; veetaim vízinövény; veetaimestik vízi növényzet; veetakistus (veeline takistus) vizesárok; veetarbija vízfogyasztó; veetarbimine maj vízfogyasztás; veetarve, veetarvidus vízszükséglet; veetase vízszint, a víz szintje; veetee vízi út; veetermomeeter vízhőmérő; veetilk vízcsepp; veetorn víztorony; veetoru vízcső; veetorustik vízvezeték; veetransport vízi közlekedés; veeturism vízi turizmus; veetünn vizesdézsa, vizeshordó; veevaene vízben szegény; veevajadus vízigény, vízszükséglet; veevarud vízkészletek; veevarustus vízellátás, vízszolgáltatás; veevool vízfolyás; veeväljasurve mer vízkiszorítás; veevärk vízellátás, vezetékes víz; veeõitsemine, veeõitseng biol vízvirágzás; veeämber vizes vödör; veeäärne vízparti
vesi+ ♦ vesiaeroobika vízi aerobik; vesiehitus vízépítés; vesihall vízszürke; vesihark zool (Nepa cinerea) közönséges víziskorpió; vesihein bot (Stellaria media) közönséges tyúkhúr; vesihirv zool (Hydropotes inermis) (kínai) víziőz; vesihunt zool (röövkala Hydrocyon v Hydrocynus) Hydrocynus; vesijahutus tehn vízhűtés; vesijalgratas vízibicikli; vesikakand zool (Asellus aquaticus) közönséges víziászka; vesikanep bot (Eupatorium) sédkender, kenderpakóca; vesikarikas bot (Stratiotes aloides) kolokán; vesikatk bot (Elodea) átokhínár; vesikelluke zool (Vorticella) harangállatka; vesikiil zool (Libellula quadrimaculata) négyfoltos acsa; vesi-kirburohi bot (Polygonum amphibium) vidrakeserűfű; vesiklaas keem vízüveg; vesiklosett angol vécé, vízöblítéses vécé; vesiviljelus aiand vízművelés, akvakultúra; vesiküte tehn vízfűtés; vesilahus vizes oldat; vesilained vízhullám; vesilennuk hidroplán; vesiliiv geol futóhomok; vesilood tehn vízszintező, vízmérték; vesilukk tehn vízzár; vesilääts bot (Spirodela) békalencse; vesimutt zool (Neomys fodiens) közönséges vízicickány; vesimärk vízjel; vesipapp zool (Cinclus cinclus) vízirigó; vesipaunikas bot (Hydrocotyle) gázló; vesipea med vízfej; vesipiip vízipipa; vesipilt matrica; vesipipar bot (Elatine) látonya; vesiputk bot (Oenanthe) hantmadár; vesipüks víztölcsér; vesiravi med vízgyógyászat; vesiravila gyógyfürdő; vesiriis bot (Zizania) vadrizs; vesirott zool (mügri Arvicola amphibius) közönséges kószapocok, vízipocok; vesitõbi med vízibetegség; vesitõmmis med gyógynövényfőzet; vesitäht bot (Callitriche) mocsárhúr; vesiveski vízimalom; vesivill vízhólyag; vesivoodi vízágy; vesivõimlemine vízitorna; vesivärvid (akvarell[värv]id) akvarellfesték; vesiämblik zool (Argyroneta aquatica) vízipók
vette+ ♦ vettehüpped műugrás és toronyugrás; vettehüppaja műugró; vettelaskmine vízre bocsátás

älves <älves 'älve älves[t -, älves[te 'älve[id 07 s> geogr (madal vesine lohk rabas) lápszem