[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

heitma <h'eit[ma h'eit[a heida[b heide[tud, h'eit[is h'eit[ke 34 v>
1. (viskama, paiskama) belefekszik, vet, rávet, megdob, levág, lehajít, hány, hajít, hajigál, elvet, dob, bevet; (hooga viskama) dob, hajít; (sisse, taha) bedob, behajít, hátradob; (välja) kidob, kihajít; (peale) rádob; (pealt) ledob; (laiali) széjjeldob, szétdob; (üles) feldob ♦ ketast heitma sport diszkoszt vet; vasarat heitma sport kalapácsot vet; ankrut heitma horgonyt vet, horgonyt vet ki; pilku heitma {kellele-millele} pillantást vet; kellelegi/millelegi pilku/silma heitma szemet vet vkire/vmire; ta heitis rätiku õlgadele vállára dobta a kendőt; heitsin portfelli lauale az asztalra dobtam az akatatáskát; heida see mõte peast verd ki ezt a gondolatot a fejedből; heitis ühe jala üle teise keresztbe tette a lábát; heitis pea kuklasse v selga hátravetette a fejét; küünal heidab nõrka valgust gyenge fényt vet a gyertya; puud heitsid pikki varje a fák hosszú árnyékot vetettek; heitsin mantli seljast ledobtam magamról a kabátot; heitis endalt teki ledobtam magamról a takarót; puud heitsid endalt lehed a fák lehullatták leveleiket; armastab nalja heita szeret viccelődni; kellelegi kinnast heitma kesztyűt dob vkinek (az arcába / a lába elé); hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja; liisk on langenud/heidetud a kocka el van vetve
2. (mingisse asendisse laskuma) ♦ pikali heitma lefekszik, lepihen, leheveredik; magama heitma elpihen, elteszi magát holnapra/másnapra, lenyugszik, lefekszik; heida pikali ja puhka feküdj le és pihenj
3. (kellegagi liituma, seltsima) ♦ abiellu heitma házasságot köt

hoopis <h'oopis adv>
1. (täiesti, päris) egészen, teljesen ♦ ta on veel hoopis poisike gyerek még; kõik läks hoopis teisiti minden egészen másképp történt; see on hoopis iseasi ez egészen más dolog, ez más lapra tartozik; unustasin selle hoopis ära ezt teljesen elfelejtettem
2. (märksa, tunduvalt) sokkal ♦ ilm on täna hoopis soojem ma sokkal melegebb van; kõik see juhtus hoopis hiljem ez mind sokkal később történt; tegi oma töö hoopis paremini kui teised sokkal jobban végezte a munkáját, mint mások
3. (esiletõstu v vastandi rõhutamise puhul) inkább ♦ olen väsinud ja lähen hoopis koju féradt vagyok, inkább haza megyek; selgus, et nad on hoopis õde ja vend kiderült, hogy testvérek; selle asemel et magama heita, hakkas ta hoopis lugema alvás helyett inkább olvasott

istukil <istukil adv>, ka istuli, vt ka istukile ültő helyzetben ♦ poolistukil félig ülve; olin istukil magama jäänud ülve elaludtam; jõudsin end vaevu istukil hoida alig bírtam ülni

just <j'ust adv, interj>
1. (nüüdsama, äsja) az előbb, most, imént, éppen ♦ jõudsin just koju most értem haza; päike oli just tõusnud éppen felkelt a nap; tahtsin just välja minna éppen ki akartam menni; olin just magama jäämas éppen kezdtem elaludni; keetsin just endale kohvi éppen most főztem magamnak kávét
2. (nimelt) csak, pláne; (täpselt) pont, pontosan ♦ just praegu éppen most; just niisugune pont ilyen; ootasime just sind pont téged vártunk; just täna on mul aega pont ma van időm; just nii éppígy, pont így/úgy, csak úgy, pontosan, persze, igenis, éppúgy; et siin palav oleks, seda just ei saa öelda azt éppen nem mondhatnánk, hogy itt meleg van; just nii palju kui vaja pontosan annyi, amennyi kell, pont/éppen annyi, amennyi szükséges; käed on külmad just nagu jäätükid éppen olyan hidegek a kezei, mint a jég; just nagu oleks tema mintha ő lenne; just nagu peast pühitud mintha kitörölték volna a fejemből
3. (juhtumisi, tingimusel) véletlenül, feltéve, hacsak, ha ♦ teen, kui just aega on megcsinálom, ha lesz időm; eks ma tule, kui just kutsutakse jövök, ha hívnak
4. (eriti, päris) különösen, éppen ♦ pole just kerge töö nem éppen könnyű munka; tööd pole just palju, aga ... nincsen különösebben sok munka, de

jääma <j'ää[ma j'ää[da j'ää[b j'ää[dud, j'ä[i jää[ge j'ää[dakse 37 v>
1. (olema, püsima) esik, rámarad, megmarad, marad, késlekedik, késik, kap, időzik ♦ ööseks koju jääma éjszakára otthon marad; õhtuni suvilasse jääma estig a nyaralóban marad; ellu jääma életben marad; sõpradeks jääma barátok maradnak; kõik jääb vanaviisi minden marad a régiben; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; iga kingsepp jäägu oma liistude juurde aki nem tud arabusulul, ne beszéljen arabusulul; varga/suszter maradj(on) a kaptafánál!; a suszter maradjon a kaptafánál; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi
2. (mingis suunas asuma v olema) van ♦ köök jääb vasakut kätt a konyha balra van
3. (säilima, alles, üle v järel olema) marad ♦ klaasile jäi kriim egy karcolás maradt az üvegen; ei jäänud muud kui käsku täita nem maradt más hátra, mint teljesíteni a parancsot; temast on jäänud hea mulje jó benyomást tett; maa peale jääma a valóság talaján marad
4. (muutuma, saama kelleks, milleks, missuguseks, mingisse seisundisse siirduma) lesz ♦ ta jäi vanatüdrukuks pártában maradt; vanaks jääma elöregedik, benne van a korban, megöregedik; haigeks jääma megbetegszik, ágynak esik, beteg lesz; rasedaks jääma megesik, másállapotba kerül, teherbe esik, bekapja a legyet; mõttesse jääma elgondolkodik, gondolkodóba esik; purju jääma berúg, megrészegül, megittasodik, lerészegedik, elázik; ihuüksi jääma úgy marad, mint az ujjam; magama jääma behuny, elalszik, beragad

kana <kana kana kana -, kana[de kana[sid_&_kan/u 17 s>
1. (kodulind, mitme muu kanalise emaslind) tyúk ♦ must kana fekete tyúk; kirju kana tarka tyúk; hauduja kana kotlóstyúk; hea muneja kana jól/sokat tojó tyúk; poegadega kana tyúkanyó; faasanikana fácántyúk; kodukana (1) házityúk; (2) piltl tyúk; lihakana hústyúk; metsisekana, mõtusekana a fajd tyúkja; kanu kasvatama v pidama tyúkot nevel/tart/tenyészt; kanad kaagutavad v kõõrutavad a tyúkok kotkodácsolnak; kana muneb a tyúk tojik; kana haub [mune] a tyúk kotlik; kanadele meeldib õrrel istuda a tyúkok szeretnek rudakon ülni; kanadega tõusma a tyúkokkal kel; läheb koos kanadega magama piltl a tyúkokkal fekszik (le); tormab nagu peata kana futkos, mint a kerge birka; meil on veel üks kana kitkuda még elintézetlen dolgaink vannak egymással; pime kana leiab ka tera vak tyúk is talál szemet
2. (toiduna) csirke ♦ praetud kana rántott csirke, sült csirke
■LS: kana+ ♦ kanaaed tyúkudvar; kanafarm tyúkfarm; kanafilee kok csirkefilé; kanakarri kok currys csirkeragú; kanasulg tyúktoll; kanakasvatus tyúktenyésztés; kanarinnafilee kok csirkemellfilé; kanamuna tyúktojás; kanapraad sült csirke; kanapuljong tyúkhúsleves; kanarind med tyúkmell; kanakoib csirkecomb; kanasupp tyúkhúsleves; kanasõnnik tyúkszar

kiigutama <kiiguta[ma kiiguta[da kiiguta[b kiiguta[tud 27 v> himbál, hintáztat; (aeg-ajalt, kergelt) ringat; (õõtsutama, kõigutama) himbál, lenget ♦ hälli kiigutama bölcsőt ringat; last põlvel/süles kiigutama gyereket ringatja a térdén / az ölében; kiigutab lapse magama álomba ringatja a gyermeket; tuul kiigutab puude oksi szél lengeti a fák ágait; lained kiigutavad paati a hullámok hintáztatják/himbálják a csónakot

kobima <kobi[ma kobi[da kobi[b kobi[tud 27 v> kõnek
1. (kuhugi sisse, peale ronima) felszáll; (alla, maha) leszáll, kiszáll ♦ kobisime vara magama korán feküdtünk le; poiss kobis voodist välja a fiú kiszállt az ágyból; koer kobis laua alla a kutya az asztal alá búvott
2. hlv (minema kasima v kerima) eltűnik ♦ kobi siit minema! tűnj el innen!

kussutama <kussuta[ma kussuta[da kussuta[b kussuta[tud 27 v> (äiutama) ringat ♦ last süles kussutama az ölében ringatja a gyereket; magama kussutama álomba ringat

magama <maga[ma maga[da maga[b maga[tud 27 v>
1. alszik; (jääma, uinuma) elalszik; (liiga kaua) sokáig alszik ♦ magama heitma lefekszik; magama minema aludni megy; kanadega magama minema tyúkokkal fekszik; maga hästi! aludj jól!; sisse magama elalszik; magab õiglase und az igazak álmát alussza; magab lahtise aknaga nyitott ablaknál alszik; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; igavest und magama örök álmát alussza; magab nagu kott alszik, mint a bunda/mormota
2. kõnek (seksuaalvahekorras olema) lefekszik vkivel
■LS: magamis+ ♦ magamisaeg lefekvés ideje, lefekvési idő; magamisase fekhely; magamiskoht alvóhely, fekvőhely; magamisriided hálóing, pizsama; magamisvagun hálókocsi

maha magama (teatud aega) elalszik

minek <minek mineku mineku[t -, mineku[te mineku[id 02 s>
1. (eemalduv liikumine, minemine) menet, (el)menetel, (el)menés ♦ arsti juurde minek orvoshoz menés; magama minek lefekvés; välismaale minek külföldre menetel; tee minekut! oldj kereket!
2. (lahkumine, äraminek) (el)távozás; (ärasõit) indulás ♦ rongi minekuni on veel aega még van idő a vonatindulásig
3. (surm) eltávozás
4. (siirdumine teise olukorda, seisundisse) ♦ pensionile minek nyugdíjba vonulás, nyugdíjazás
5. (nõutavus, ostetavus) kereslet, kelendőség ♦ tootel on hea minek a termék nagyon kelendő
6. (hoog) tempó, iram; (edu) siker

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

nagunii <+n'ii adv> (päris kindlasti, igal juhul, ikkagi, niikuinii) úgyis, úgysem ♦ ei maksa joosta, nagunii me ei jõua enam bussile nem érdemes futni, már úgysem érjük el a buszt; seletamisest pole kasu, nagunii ta ei saa millestki aru semmi haszna a magyarázatnak, úgysem ért semmit; heitis magama, nagunii polnud pimedas midagi teha lefeküdt, a sötétben úgysem volt mit csinálni

pidžaama <pidžaama pidžaama pidžaama[t -, pidžaama[de pidžaama[sid 16 s> pizsama ♦ pidžaamaga/pidžaamas magama pizsamában alszik; tal oli seljas ainult pidžaama csak a pizsamáját viselte

põõnama <p'õõna[ma põõna[ta p'õõna[b põõna[tud 29 v> (raskelt magama) mélyen alszik

püsti <p'üsti adv> fel, állva ♦ püsti seisma áll; püsti tõusma feláll; püsti kargama felpattan; püsti hüppama felugrik; tõuse püsti! állj fel!; paneb telgi püsti felállítja a sátrat; jääb püsti magama állva elalszik; pea püsti! fel a fejjel!; paneb peo püsti bulit szervez; juuksed tõusid peas püsti égnek állt a haja; püsti asendis tulistama álló helyzetből lő; vana ait seisab veel püsti a régi kamra még áll; purjus mees püsib vaevu püsti a részeg alig áll a lábán; püsti tõusta, kohus tuleb! felkelni, jön a bíróság!; käib ringi, nina püsti magasan/fenn hordja az orrát; viskab sussid püsti földobja a talpát
■LS: püsti+ (täiesti) ♦ püstihädas nagy bajban van; püstihull teljesen őrült; püstiloll sült/tökéletes bolond; püstirikas dúsgazdag
püsti+ (jalgadel seistes) ♦ püstiasend álló helyzet; püstijalu állva; püstipäi emelt fejjel/fővel; püstilähe, püstistart sport állórajt

rabelema <rabele[ma rabel[da rabele[b rabel[dud 31 v; rabele[ma rabele[da rabele[b rabele[tud 27 v>
1. (ägedasti ennast liigutama) kapálózik, vergődik, ficánkol, rúgkapál, izeg-mozog, fészkelődik; (lahti) kiszakítja magát, elszabadul; (tunglema, sebima) törekszik, sürög-forog ♦ rabeleb nagu kala võrgus vergődik mint hal a hálóban; mõtted rabelevad siia-sinna a gondolatok ide-oda csaponganak; laps rabeleb voodis, ei jää magama a gyerek fészkelődik az ágyban, nem tud elaludni; hobune oli ennast rakkest lahti rabelnud a ló kiszabadította magát a hámból; seisa ometi paigal, mis sa rabeled! állj egy helyben, mit izegsz-mozogsz!
2. (rüseldes rammu katsuma) összeméri erejét vkivel, birkózik ♦ poisid rabelesid pisut a fiúk birkóztak egy kicsit; pulmas läksid mehed rabelema a lakodalomban a férfiak kimentek összemérni erejüket
3. (rabama, rühmama) küszködik, vesződik, gürcöl ♦ ema rabeles meeleheitlikult, et peret toita az anya kétségbeesetten küszködött, hogy a családot etetni tudja; rabeleb nagu hull, et kuidagi ära elada őrült módra gürcől, hogy valahogy megéljen
4. (sekeldama, õiendama, askeldama) kapkod ♦ rabeleb ajapuuduses kapkod időhiány miatt; kõike tehti rabeleva rutuga mindent kapkodó sietséggel csináltak; ei maksa nii hirmsasti rabelda, tehke korralikult nem érdemes borzasztóan kapkodni, csinálják meg rendesen

silmapilk1 <+p'ilk adv> (otsekohe, jalamaid) azonnal, rögtön, mindjárt ♦ lapsed jäid silmapilk magama a gyerekek azonnal elaludtak

sisse <s'isse adv, postp> vt ka sees, seest
1. (sisemusse, sissepoole) -ba/-be; (mille sisemusse, sissepoole) befelé, be ♦ võõras astus majja sisse az idegen belépett a házba; tõmba kõht sisse! húzd be a hasad!; palun astuge sisse! tessék befáradni!, kegyeskedjék befáradni!
2. (ühendverbide koostisosana, piltlikes ja fraseoloogilistes väljendites) be- ♦ sisse magama elalszik; sisse piirama körülvesz, bekerít; sisse tegema eltesz, befőz; sisse võtma (rohtu) bevesz (orvosságot); sisse andma bead, benyújt; sisse juhatama bevezet; sisse kirjutama beír, beiratkozik; sisse-välja käima ki-bejár; sisse laskma beenged; sisse kolima beköltözik; sisse langema bedől, beomlik, beszakad; sisse lülitama bekapcsol; sisse murdma betör; sisse pühitsema felavat; sisse rändama bevándorol; sisse seadma berendezkedik; sisse tungima behatol, lerohan; sisse vedama behoz, importál; sisse viskama bedob; ühest kõrvast sisse, teisest välja egyik fülén be, a másikon ki, az egyik fülén be(megy), a másikon ki

sisse magama elalszik

sättima <s'ätti[ma s'ätti[da säti[b säti[tud 28 v>
1. (vajalikku korda seadma, korrastama, korraldama, kohendama) helyez, rendezget, állít, igazgat ♦ kombaini töökorda sättima a kombájnt üzemkész állapotba helyezi; kaabut sättima igazgatja a kalapját; sätib oma juukseid [soengusse v soenguks] rendezgeti a haját
2. (kohaseks tegema, kohandama, sobitama) helyez, állít; (ajaliselt) tervez ♦ noored sättisid pulmad sügisele a fiatalok őszre tervezték az esküvőjüket
3. (midagi tegema asuma) készül, készülődik ♦ lennuk sätib maanduma a repülőgép leszállásra készül; ma pole veel sättimagi hakanud még készülődni sem kezdtem; meil on aeg end magama sättida itt az idő, hogy lefeküdjünk; hakati minekut sättima útra készülődtek; paistab, nagu ilm sätiks vihmale úgy látszik, mintha esőre állna az idő

tuduma <tudu[ma tudu[da tudu[b tudu[tud 27 v> lastek (magama, tudima) alszik

tukkuma <t'ukku[ma t'ukku[da tuku[b tuku[tud 28 v> (pooleldi, hetketi magama) bóbiskol, szundikál, szendereg, el-elbóbiskol

tuli <tuli tule t'ul[d t'ulle, tule[de tule[sid 20 s>
1. tűz ♦ igavene tuli örökmécses; laagrituli tábortűz; tuld tegema tüzet rak; tuld võtma lángra kap; tuld kustutama tüzet olt; tuld otsa pistma meggyújt, felgyújt; tuld kohendama tüzet szít; tuli kustub kialszik a tűz; moosi keedetakse nõrgal tulel a lekvárt lassú tűzön főzik; (kas) sul tuld on? kõnek tudnál tüzet adni?; tulega mängima a tűzzel játszik; põrgutuli relig a pokol tüze; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; kahe tule vahel olema két tűz között van, elöl tűz, hátul víz; kahte/mitut rauda tules hoidma két vasat tart a tűzben; tuha all hõõguv tuli hamu alatt lappangó/szunnyadó tűz; kus suitsu, seal tuld nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja; (erinevad) nagu tuli ja vesi mint tűz és víz
2. (tulekahju, kahjutuli) tűz, tűzvész ♦ pinnatuli mets futótűz; tuli noolib katust a tűz a tetőt nyaldossa; maja on tules ég a ház; tuli levis kiiresti majalt majale a tűz gyorsan terjedt házról házra
3. (valgusallika tuli, selle valguslaik) fény ♦ hele tuli erős fény; ahtrituli mer farlámpa; kaugtuli auto távolsági fény(szóró); lähituli auto tompított fény(szóró); jõulukuusk särab tuledes a karácsonyfa fényben ragyog; pane tuli põlema kapcsold fel a villanyt; kustuta tuli ära ja heida magama kapcsold le a villanyt, és feküdj le, oltsd el a villanyt, és feküdj le
4. piltl (tugevate tunnete v tundepuhangu kohta) tűz ♦ armastustuli, armutuli, armastuse tuli a szerelem tüze; keegi on tulivihane vérben forog vkinek a szeme; õli tulle valama olajat önt a tűzre
5. sõj (tulirelvadest laskmine) tűz ♦ hõre tuli szórványos tűz; tuld! tűz!; tuld avama tüzet nyit; tuld juhtima tüzet vezényel
6. sport (males) sakk ♦ [kuningale] tuld andma sakkot ad a királynak; kuningas on tules v tule all a király sakkban áll
■LS: tuld+ ♦ tuldpurskav tűzokádó; tuldvõttev hevülékeny
tule+ ♦ tulejoon sõj (joon, millelt toimub laskmine) tűzvonal; tulejumal tűzisten; tulekeel lángnyelv; tulekindel éghetetlen, tűzálló; tulekustuti oltókészülék, tűzoltó készülék, poroltó; tuleleek láng; tulemeri lángtenger; tulemüür tűzfal; tuleneelaja tűznyelő; tuleohtlik éghető, tűzveszélyes, gyúlékony; tulepesa tűzfészek; tulesammas lángoszlop
tuli+ ♦ tulikuum tűzforró
tuli+ ♦ tulirelv tűzfegyver

uinuma <'uinu[ma 'uinu[da 'uinu[b 'uinu[tud 27 v>
1. (magama jääma) elalszik, elszunnyad ♦ igavesele unele v rahule v igaveseks uinuma elszunnyad, halálalvásba merül; uinus alles vastu hommikut csak hajnal felé tudott elszunnyadni
2. piltl (puhkeolekus olema, mitte toimima, peidus, varjul olema) szunnyad ♦ uinunud vulkaan szunnyadó vulkán

uinutama <uinuta[ma uinuta[da uinuta[b uinuta[tud 27 v>
1. (uinuma panema) (el)altat, bódít; (äiutades) álomba ringat ♦ unele v unne uinutama álomba szenderít; vanaema uinutas lapse lauldes magama a nagymama énekelve ringatta álomba a gyereket; lainete uinutav loksumine a hullámok álmosító csobogása
2. piltl (vaigistama) elaltat ♦ harjumus uinutab valvsuse a megszokás elaltatja az éberséget; rahvast uinutatakse valelike lubadustega hamis ígéretekkel kábítják a népet

unine <unine unise unis[t -, unis[te unise[id 10 adj>
1. álmos ♦ unised silmad álmos szem; olen unine álmos vagyok; jäin uniseks álmos lettem; teeb uniseks álmosít; miks muutub karu sügisel uniseks? miért álmosodik el ősszel a medve?; uniseks jääma elálmosodik; unine linn álmos város
2. ([halluse, ükskõiksuse tõttu] unele ajav, magama uinutav) álmosító ♦ unine ilm álmosító idő

välja magama kialszik

äiutama <äiuta[ma äiuta[da äiuta[b äiuta[tud 27 v> (lauldes uinuma kiigutama) ringat ♦ ema äiutab last süles az anya ölében ringatja a gyermeket; äiutas lapse magama elringatta a gyereket; merekohin äiutab piltl a tenger zúgása elringat