[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

abielluma <+'ellu[ma 'ellu[da 'ellu[b 'ellu[tud 27 v> megházasodik; (omavahel) összeházasodik; (naise kohta) férjez megy; (mehe kohta) megnősül ♦ sellest on nüüd kakas aastat, kui ta abiellus két éve, hogy megnősült

ebaõnnestuma <+õnnestu[ma õnnestu[da õnnestu[b õnnestu[tud 27 v> pórul jár, füstbe megy, fuccsba megy, pofára esik, csütörtököt mond, csődöt mond, beletörik a bicskája vmibe, balul sikerül / üt ki, megbukik, félresikerül, elcsúszik, elbukik ♦ esimene katse ebaõnnestus az első kísérlet sikertelen; läbirääkimised ebaõnnestusid a tárgyalások kudarcot valltak; ebaõnnestunud foto sikertelen fénykép

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

hääletama <hääleta[ma hääleta[da hääleta[b hääleta[tud 27 v>
1. stoppol, stoppal utazik, autóstoppal megy/utazik; (parlamendis) voksol, szavaz ♦ hääletati kätt tõstes kézfelemeléssel szavaztak; hääletasin otsuse poolt a döntés mellett szavaztam
2. kõnek (sõidusoovist käega märku andma) stoppol ♦ maantee ääres hääletama az országúton stoppol

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

jooksma <j'ooks[ma j'oos[ta jookse[b j'oos[tud, j'ooks[is j'ooks[ke 32 v>
1. (inimeste, loomade kohta, üldse, edasi-tagasi) fut, szalad, pereg; (ühes suunas) fut; (kindlas suunas jooksma hakkama) odafut; (kohale) helyrefut; (läbides) átfut, átszalad; (sisse) befut, beszalad; (välja) kifut, kiszalad; (eemale, ära) elfut, elszalad; (peale, otsa) belefut; (alla, ära) aláfut; (üle) átfut; (laiali) szétfut; (palju, väsinuks) kifutja magát; (joostes ära käima) elszalad ♦ lapsed jooksevad õues a gyerekek az udvaron futkároznak; ta pistis v pani jooksma elfutott; jooksin nagu tuul koju szélsebesen futottam haza; võidu jooksma versenyt fut; maratoni jooksma maratont fut; hobune jookseb nelja vágtat a ló; jooksime jõe poole a folyó felé futottunk; õde jooksis tuppa a nővér befutott a szobába; ta jooksis [toast] aeda kifutott (a szobából) a kertbe; poiss jooksis tänavale a fiú kifutott az útra; ta jooksis metsa az erdőbe futott; kõik jooksid rüsinal õue nyomakodva futottak az udvarra; ta jooksis kilomeetri kahe ja poole minutiga két és fél perc alatt futott le egy kilómétert; jooksime hirmunult laiali ijedten szétfutottunk; jooksin trepist alla lefutottam a lépcsőn; vend jooksis poodi leiba tooma a bátyám/öcsém elfutott a boltba kenyérért; tüdruk jooksis emale vastu a lány az anyja elé futott; ema jooksis toa ja köögi vahet az anya ide-oda rohangált a szoba és a konyha között; jookseb arstide vahet egyik orvostól a másikhoz fut; miks sa töölt ära jooksid? miért szaladtál el a munkából; jooksis kõigist ette az élre került; koer jookseb üle tee a kutya átfut az utcán; elu eest jooksma (el)viszi az irháját; millegi pärast kingi kulutama /jalgu rakku jooksma (majd) lejárja a lábát/lábait (vmiért); iga seeliku järele jooksma minden szoknya után megfordul
2. (voolama, valguma) folyik, ömlik; (välja) árad; (läbi) átfolyik, áramlik ♦ jõed jooksevad merre a folyók a tengerbe ömlenek; läbi heinamaa jookseb oja egy patak fut át a réten; vesi jookseb kraanist folyik a víz a csapból; pisarad jooksid üle põskede folytak a könnyek az arcán; higi jookseb mööda nägu folyik az izzadság az arcomon; ninast jookseb verd vérzik az orra; vili jookseb kotist salve a gabona a zsákból a hombárba ömlik; kask jookseb mahla könnyezik a nyírfa; katuseräästad jooksevad csorog az eresz; maa seest jooksis allikas forrás tört elő a földből; vann on veest tühjaks jooksnud lefolyt a víz a kádból; lasin kraanist vee jooksma nyitva hagytam a csapot; silmad jooksevad vett könnyezik a szemem; kõrv jookseb mäda folyik a genny a fülemből; paise on hakanud jooksma kifakadt a tályog; suu jookseb vett millegi järele csurog a nyála vmi után; kellelgi jookseb suu vett összefut/összeszalad vkinek a szájában a nyál
3. (lekkima) szivárog, folyik ♦ ämber jookseb folyik a vödör
4. (kiiresti v ühetasaselt liikuma, libisema, liuglema) fut, suhan ♦ sulg jooksis nobedasti paberil a toll gyorsan fut a papíron; pilved jooksevad üle taeva felhők futnak át az égen; lained jooksevad randa a hullámok a partra futnak; külmajudinad jooksevad üle selja végig fut a hideg a hátamon; üle näo jooksis vari árnyék futott át az arcán; tuulehoog jooksis üle vee szél suhant át a víz fölött; pilk jooksis üle toa tekintetem végigfutott a szobán; hulk mõtteid jooksis läbi pea egy csomó gondolat futott át a fejemen; elu on ummikusse jooksnud zátonyra futott az életem; kerge võbin jooksis südamest läbi enyhe remegés futott át a szívemen; regi jookseb hästi jól fut a szán; lõng jookseb poolile az orsóra fut a fonal; sukasilmad jooksevad fut a harisnya; kleidi saba jooksis mööda maad a ruha szegélye a földön csúszik; laev jooksis madalikule zátonyra futott a hajó; rong jooksis rööbastelt kisiklott a vonat; suusanina jooksis mättasse a síléc orra belefutott a zsombékba; paat jooksis randa a csónak partra futott
5. (suunduma, kulgema) fut ♦ vaod jooksevad sirgelt üle põllu a barázdák egyenesen futnak át a mezőn; koridor jookseb läbi mõlema majatiiva a folyosó a ház mindkét szárnyán áthalad; pargiga rööbiti jooksis lai tänav a parkkal párhuzamosan széles út futott; maantee jooksis piki rannaäärt az országút a part mentén fut; pikk maanina jookseb kaugele merre a hosszú földnyelv messze benyúlik a tengerbe
6. (aja kulgemise kohta) megy, fut ♦ aeg jookseb, lähme juba megy az idő, mostmár induljunk; minutid jooksevad futnak a percek; päevad jooksevad jälle ühetooniliselt a napok ismét monotonon futnak
7. kõnek (edenema, etenduma, linastuma) fut, megy ♦ töö jookseb megy a munka; praegu jookseb tal kõik libedasti most minden simán megy neki; kuidas kaup jookseb? hogy megy az áru?; raha jookseb megy a pénz; tal jutt jookseb jól forog a nyelve; film jookseb mitmes kinos korraga egyszerre több moziban is fut a film

järgnema <j'ärgne[ma j'ärgne[da j'ärgne[b j'ärgne[tud 27 v>
1. (kelle-mille järel liikuma) bekövetkezik, bekövetkezik, követ, kerget; (järele minema v sõitma) utána megy; (ajaliselt mille järel toimuma) után ♦ koer järgneb peremehele igale poole a kutya mindenhová követi a gazdáját; esimesele plahvatusele järgnes teine az első robbanást követte a második; liivakihile järgneb savi a homokréteg után agyag jön; järgne mulle kövess; üks sündmus järgnes teisele egyik esemény követte a másikat
2. (mille järgi toimima, mida arvesse võttes) követ ♦ {kelle} eeskujule järgnema követi a példaképét
3. (järelduma, tulenema) következik ♦ sellest järgneb, et ... ebből következik, hogy...

kaasa minema (kellega koos, ühes) követ, megy ♦ ta ootab, et sa temaga kaasa läheksid arra vár, hogy kövessél; mänguga kaasa minema veszi a lapot; vooluga kaasa minema sodródik az árral

kebima <kebi[ma kebi[da kebi[b kebi[tud 27 v> kõnek (kergesti ja kiiresti ronima v käima) megy

klappima <kl'appi[ma kl'appi[da klapi[b klapi[tud 28 v> kõnek
1. (kokku sobima) klappol, stimmel; (millegagi kooskõlas olema) egyez, stimmel ♦ me ei klapi omavahel nem jövünk ki egymással; andmed klapivad az adatok stimmelnek; me klapime omavahel hästi minden klappol közöttünk; miski ei klapi siin itt valami nem stimmel
2. (laabuma, sujuma) megy, sikerül, klappol ♦ töö ei klapi täna kuidagi nem megy ma a munka; kui kõik klapib, siis oleme homme juba kodus ha minden klappol, holnapra már otthon leszünk

kosja minema háztűznézőbe megy, leánynézőbe megy, leánykérőbe megy

kõndima <k'õndi[ma k'õndi[da kõnni[b kõnni[tud 28 v> (käima) jár, megy, gyalogol; (minema) megy; (jalutama) sétál ♦ kõnnib aeglaselt lassan jár; kõnnib päevas 10 kilomeetrit naponta 10 kilométert gyalogol; kõnnib kikivarvul lábujjhegyen jár; tüdrukud õpivad varem kõndima kui poisid a lányok korábban tanulnak meg járni, mint a fiúk; kõnni ettevaatlikult, sest sa kõnnid minu unistustel lépkedj óvatosan... mert az álmaimon lépkedsz; munadel kõndima tojástáncot jár

käima <k'äi[ma k'äi[a k'äi[b k'äi[dud, k'äi[s käi[ge käi[akse 38 v>
1. (kõndima) jár; (kindlas suunas) megy ♦ jala v jalgsi käima gyalog jár; kikivarvul käima lábujjhegyen jár/megy; laps õpib käima járni tanul a gyerek; kuidas käsi käib? hogy vagy/van?
2. (kuhugi minema ja tagasi tulema) jár ♦ arsti juures käima orvoshoz jár; poes käima elmegy a boltba; jahil käima vadászik; jalutamas käima sétáltat; ujumas käima úszni jár; kinos käima moziba jár; koolis käima iskolába jár; tööl käima munkába jár; kirikus käima templomba jár; loengutel käima előadásokra jár, előadásokat látogat; vannis käima fürdik, fürdőt vesz, megfürdik; ta käis mul külas meglátogatott
3. (hrl imperatiivis) kõnek (kao, kasi) megy ♦ käi minema! húzz el innen!, tűnés!; käi minema! takarodj innen!
4. (liikuma, kurseerima) jár ♦ öösel trammid ei käi éjjel a villamosok nem járnak; mul käib kaks ajalehte nekem két újság jár
5. (kukkuma) leesik
6. (masinate, seadmete kohta: töötama, talitlema) működik, megy ♦ kell käib täpselt az óra pontosan jár; mootor käib megy a motor
7. (toimuma, ajaliselt edenema) megy ♦ töö käib hommikust õhtuni reggeltől estig megy a munka; asi on käimas a dolog folyamatban van
8. (males, kabes, kaardimängus) lép ♦ etturiga käima a gyaloggal lép; lipuga käima a futóval lép; Käi, sinu kord on! Lépj, te vagy soron!
9. (kurameerima, sõbrustama) jár ♦ tüdruk käib juba poistega a lány már fiúkkal jár
10. (kulgema, suunduma, ulatuma) megy
11. (kõlbama, sobima) elmegy, megteszi ♦ esialgu käib küll egyelőre megteszi
12. (kahjustavalt mõjuma) megy ♦ närvidele käima az idegeire megy; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi
13. (kedagi-midagi puudutama) vonatkozik ♦ kogunemisalade kohta käivad nõuded a gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények; see käib tema kohustuste hulka kötelességei közé tartozik; see käib teise asja kohta ez más dologra vonatkozik
14. (käärima) erjed ♦ õlu käib erjed a sör; vein käib forr a bor
15. kõnek (toimima, talitama) jár ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

liikuma <l'iiku[ma l'iiku[da liigu[b liigu[tud 28 v>
1. (asendit muutma, paigast teise siirduma) mozog, mozdul; (kergelt edasi-tagasi) mozgolódik ♦ puulehed liiguvad väiksemagi tuulega levelei a legkisebb szélben is mozognak; huuled liiguvad az ajkak mozognak; jää hakkas liikuma megtört a jég
2. (käima, kõndima, minema) megy, jár ♦ liiguvad kuulujutud, et... járnak a pletykák, hogy...; mina ei liigu siit kuhugi én nem megyek innét sehova; siin liikuvat öösiti hunte állítólag farkasok járnak itt éjszaka
3. (teisenema, arenema) halad ♦ tervis liigub paremuse poole már javulófélben van az egészsége

luhtuma <l'uhtu[ma l'uhtu[da l'uhtu[b l'uhtu[tud 27 v> (nurjuma, ebaõnnestuma) meghiúsul, füstbe megy, kudarcot vall ♦ plaanid luhtusid a tervek meghiúsultak; luhtunud lootused meghiúsult remények

läbi käima
1. (läbi kõndima) átmegy, átsétál, bejár ♦ käisime läbi kõik näitusesaalid meglátogattuk az összes kiállítótermet; ta on terve ilma läbi käinud bejárta az egész világot
2. (millegi kaudu kulgema) vmin keresztül megy; (kusagilt läbi) elmegy
3. (aistingu, tundmuse kohta: läbima) érződik, (meg)érez ♦ valu käis põlvest läbi fájdalmat érez a térdében; peast käis läbi üks mõte eszébe jutott egy gondolat
4. (suhtlema) érintkezik, barátkozik ♦ ta ei käi kellegagi läbi nem érintkezik senkivel

mehele minema hozzámegy, férjhez megy

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

nullima <n'ulli[ma n'ulli[da nulli[b nulli[tud 28 v>
1. el (nulljuhtmega ühendama) nulláz; (nulljuhi kaudu maandama) nullázás
2. (nullistama) meghiúsul, füstbe megy ♦ meie plaanid on nullitud füstbe mentek a terveink

nurjuma <n'urju[ma n'urju[da n'urju[b n'urju[tud 27 v> (nurja minema, ebaõnnestuma) dugába dől, derékba törik vmi, tönkremegy, meghiúsul, füstbe megy ♦ katse nurjus a kísérlet meghiúsult; kavatsused nurjusid a terveink dugába dőltek; plaan nurjus füstbe ment a terv; rünnak nurjus a támadás meghiúsult; ta on hädavares, kelle käes v kellel kõik nurjub ő egy semmirekellő, aki mindent tönkretesz; nurjunud abielu tönkrement házasság

pankrotistuma <pankr`otistu[ma pankr`otistu[da pankr`otistu[b pankr`otistu[tud 27 v> (pankrotti jääma, minema) csődbe megy ♦ pankrotistunud ettevõtja csődbe ment vállalkozó

pikeerima1 <pik'eeri[ma pik'eeri[da pikeeri[b pikeeri[tud 28 v> (järsult alla lendama, nii ründama) zuhanórepülésbe megy át

purunema <purune[ma purune[da purune[b purune[tud 27 v>
1. (puruks, katki minema, lagunema) elromlik, összetörik, eltörik, megroppan, szétdurran; (tükkideks) szétesik, zúzódik ♦ vaas kukkus ja purunes kildudeks a váza leesett és darabokra tört; jää puruneb ta jalge all megroppan alatta a jég
2. piltl (hävima, olemast lakkama) elpusztul, tönkre megy, megsemmisül ♦ abielu purunes a házaság tönkrement

raiskuma <r'aisku[ma r'aisku[da r'aisku[b r'aisku[tud 27 v> (raisku minema, riknema) megromlik, elromlik, kárba megy, kárba vész ♦ raiskunud liha megromlott hús; sügisel raiskus umbes pool õunasaagist az ősszel kárba veszett a fél almatermés

raisku minema kárba megy/vész, tönkremegy

ruulima <r'uuli[ma r'uuli[da ruuli[b ruuli[tud 28 v> megy

sammuma <s'ammu[ma s'ammu[da sammu[b sammu[tud 28 v> lépked, megy ♦ sammub toas edasi-tagasi fel-alá járkál a szobában; hakkas kiiresti kodu poole sammuma gyorsan hazafelé indult; Hiina majandus sammub tõusuteed v ülesmäge a kínai gazdaság felemelkedőben van

seenele minema gombászni megy

sobima <sobi[ma sobi[da sobi[b sobi[tud 27 v>
1. (millekski kõlbama, kohane, paras, vastuvõetav olema) megfelel, való vminek/vmire, alkalmas vmire; (sünnis olema) illik ♦ see kreem sobib kuivale näonahale ez az arckrém száraz bőrre való; ta sobib õpetajaks ő tanárnak való; see ettepanek ei sobi meile ez a javaslat nem felel meg nekünk; võti ei sobinud lukuauku a kulcs nem illik a zárba; mul ei sobi keelduda nekem nem illik nemet mondanom
2. (omavahel kooskõlas olema, klappima, kokku sobima) illik, megy, passzol; (läbi saama) kijön ♦ müts sobib salliga a sapka megy/illik a sálhoz; see kleit sobib sulle ez a ruha illik neked; me sobime naabritega kijövünk a szomszédainkkal; talle sobivad pastelsed toonid neki a pasztell színek illenek; kala juurde v kalaga sobib majoneesikaste a halhoz megy a majonéz öntet, a halhoz jó a majonéz öntet; nende iseloomud ei sobi az ő természetük nem illik egymáshoz, a jellemük nem passzol egymáshoz

sujuma <suju[ma suju[da suju[b suju[tud 27 v> (ladusalt kulgema) halad, megy, folyik ♦ töö sujub hästi jól halad a munka

untsu minema pocsékba megy

vastas1 <vastas postp; vastas adv>
1. postp [gen]; adv (otse kelle-mille ees, otse teisel pool, millega kohakuti) szemben, szemközt ♦ istub minu vastas velem szemben ül; otse vastas olev maja egyenesen szemben lévő ház; peaaegu kohe meie maja vastas on mets majdnem a házunkkal szemben van az erdő
2. postp [gen] (millega v kellega vahetus kokkupuutes) mellett ♦ ahju vastas on hea seista jó ott állni a kályhának dőlve; nad istuvad külg külje vastas egymás mellett ülnek
3. postp [gen]; adv (seoses kellele-millele vastuminekuga) vár vkit, vár vkire, vki elé megy ♦ on lennujaamas abikaasal vastas a repülőtéren várja a feleségét; ta on mul vastas elém jön

viltu minema félresikerül, tönkremegy, rosszul megy

ükstapuha <s> egykutya az egész, egyre megy