[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aitama <'aita[ma aida[ta 'aita[b aida[tud 29 v>
1. (abistama) segít ♦ ema aitama segít az édesanyának; {keda} õppimises aitama segít vkinek a tanulásban; aitab lapsel riietuda segít a gyereknek felöltözni; vaeseid aitama segíti a szegényeket; millega saan teid aidata? miben segíthetek?; see rohi aitab peavalu korral ez a gyógyszer segít a fejfájáson; ei aita midagi, pean minema nincs mit tenni, mennem kell; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit
2. (impersonaalselt) (piisama) elég! ♦ aitab! punktum

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

arutama <aruta[ma aruta[da aruta[b aruta[tud 27 v> megtárgyal, megvitat, megbeszél ♦ tööplaani arutama megvitatja a munkatervet; arutama kellegagi midagi megtárgyal vkivel vmit

arve <arve 'arve arve[t -, arve[te 'arve[id 06 s>
1. számla ♦ tasutud arve kifizetett/kiegyenlített számla; tasumata arve kifizetetlen számla; elektriarve villanyszámla; gaasiarve gázszámla; arvega ostma számlára vásárol vmit; arvet tasuma v maksma kifizeti a számlát; palun arve! kérem a számlát!; külma arvet tegema angolosan távozik
2. (konto) számla, kontó ♦ jooksev arve folyószámla; arveldusarve maj bankszámla; lõpparve végelszámolás; pangas arvet avama számlát nyit a bankban; midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
3. (arvestus) elszámolás ♦ arvet pidama tulude ja kulude üle elszámolást vezet a bevételekről és a kiadásokról; see ei tule arvesse ez nem jön számításba
4. (pl) kõnek (vahekord) számla ♦ arveid klaarima v õiendama {kellega} rendezi a számláját vkivel

asemele <asemele adv, postp> vt ka asemel
1. postp [gen] helyett, helyére ♦ midagi asemele panema helyére tesz vmit; vana maja asemele tuleb uus régi épület helyére kerül az új
2. adv helyette ♦ vana auto müüsime ära, ostsime uue asemele a régi autót eladtuk, újat vettünk helyette

ehtima <'ehti[ma 'ehti[da ehi[b ehi[tud 28 v> (kedagi v midagi kaunistama) díszít, ékesít, feldíszít; (ennast) kicsinosítja magát ♦ jõulukuuske ehtima feldíszíti a karácsonyfát; pulmaauto ehitakse õhupallidega léggömbökkel díszítik a lakodalmas kocsit; saal ehitakse peoks a termet az ünnepségre feldíszítik

ei <'ei adv; 'ei 'ei 'ei[d -, 'ei[de 'ei[sid 26 s>
1. (eitussõna, annab lausele eitava sisu) nem, sem, nincs(en) ♦ ma ei tea nem tudom; ei sobi nem illik; isa ei ole kodus (az) apa nincs otthon; see ei ole tõsi ez/az nem igaz; sellest ei tule midagi head ebből semmi jó nem származik; kui ei, siis ei ha nem, hát nem; kas tuled või ei? jössz vagy nem?; ei sina ega mina se te, se én; kas sa ei kuule? nem hallod?
2. (eitab järgnevat sõna) se(m) ♦ ei iialgi semmikor, sose(m), sohasem, soha; ei midagi erilist semmi különös
3. (jaatavas lauses soovi v küsimuse esitamisel) ne ♦ kas me ei läheks täna õhtu kinno? ne menjünk moziba ma este?
4. (koos sidesõnaga ega) se(m) ♦ ei see ega teine se(m) ez, se(m) az

ellu viima megvalósít, végrehajt ♦ midagi teoks tegema / ellu viima nyélbe üt vmit

eriline <eriline erilise erilis[t erilis[se, erilis[te erilis/i 12 adj, s>
1. adj (iseäralik, ebatavaline) különös, különleges, rendkívüli ♦ eriline taim különleges növény; erilist tähelepanu pöörama különös figyelmet fordít; mitte erilise innuga nem túl nagy lelkesedéssel; mis uudist? - ei midagi erilist mi újság? - semmi különös; eriiste asjaolude tõttu rendkívüli körülmények következtében
2. adj (spetsiaalne, eraldi, omaette) speciális, külön
3. adj (tunnuslik) különös, sajátos ♦ eriline lõhn sajátos szag

esitama <esita[ma esita[da esita[b esita[tud 27 v>
1. (väljendama) kifejez, kinyilvánít ♦ protesti esitama megóv, ellenvéleményt jelent be, bejelenti tiltakozását; küsimust esitama kérdést feltesz
2. (otsustamiseks v kontrollimiseks ette näitama) bemutat, megmutat; (midagi kirjalikku üle v sisse andma) benyújt ♦ isikutunnistust esitama bemutatja a személyi igazolványát; süüdistust esitama vádat emel; kaebust esitama reklamál, panaszt emel/tesz, előadja a panaszát; avaldust esitama kérvényt bead
3. (edutamiseks vms ette panema) javasol, állít ♦ kedagi esimeheks esitama elnöknek javasol vkit; kandidaate esitama jelölteket állít
4. (kuulajas-, vaatajaskonnale esinema) előad ♦ tantsu esitama táncot eljár; luuletust esitama verset előad

ette heitma szemrehány, szemére vet, kifogásol ♦ kellelegi midagi ette heitma vkinek szemére vet vmit

fantastika <fant`astika fant`astika fant`astika[t -, fant`astika[te fant`astika[id 01 s> (midagi fantastilist, ulme, ulmeteos) fantasztika, fantasztikum ♦ teaduslik fantastika sci-fi, tudományos fantasztikum; fantastika piiril v piirimail fantasztikum határain

hankima <h'anki[ma h'anki[da hangi[b hangi[tud 28 v> (midagi muretsema) beszerez, szerez, megszerez ♦ kogemusi hankima tapasztalatot szerez; kingitust hankima beszerzi az ajándékot; hankisin endale uue koti beszereztem magamnak egy új táskát; hankisin neile teatripiletid szereztem nekik színházjegyeket

heaks <h'eaks postp [gen]> érdekében ♦ rahva heaks a nép érdekében; ühiskonna heaks a társadalom érdekében; midagi kellegi heaks tegema tesz vmit vkinek az érdekében; sinu heaks olen valmis kõigeks érted mindere képes vagyok

hilinema <hiline[ma hiline[da hiline[b hiline[tud 27 v> elkésik, megkésik, lekésik, késik; (liiga hilja toimuma v midagi tegema) túl későn ♦ koosolekule hilinema elkésik az értekezletről; lõunasöögile hilinema elkésik az ebédről; tundi hilinema elkésik az órárúl; väljasõit hilines viis minutit az indulás öt percet késett; etenduse algus hilineb késik az előadás; hilinesime näituse avamisele késve érkeztünk a kiállítás megnyitójára; kevad hilineb tulekuga késik a tavasz; hilinenud kahetsus megkésett bűnbánat, késő bánat; hilinenud tunnustus megkésett elismerés; hilinenud abi késő segítség

hing1 <h'ing hinge h'inge h'inge, h'inge[de h'inge[sid_&_h'ing/i 22 s>
1. (hingamine, hingetõmme) légzés, lélegzet, szufla ♦ tõmbasin kergendatult hinge megkönnyebbülten fellélegeztem; pidasin vee all hinge kinni visszatartottam a lélegzetem a víz alatt; peatusin, et hinge tagasi tõmmata megálltam, hogy kifújjam magam; tal on hing vaevalt sees már csak hálni jár belé a lélek
2. (sisemaailm, elu, eluvõime, õhin, innustaja, põhiolemus) lélek, lelkesedés ♦ õilsa hingega inimene jólelkű ember; seltskonna hing a társaság lelke; hing sai rahu megnyugodott a lelkem; hing on ärevil izgatott; hirm poeb hinge a félelem befészkeli magát a lelkembe; kadedus närib hinge eszi az irigység; hinges keeb viha lelkében a harag dúl; hinge jälge jätma nyomot hagyott a lelkén; {kelle} hinge kallale kippuma lelkére tör; tal on vaevalt hing sees alig él; jookse, kui sul hing armas fuss, ha kedves az életed; kedagi ei jäetud hinge senkit sem hagytak életben; olen hinges teiega lélekben veletek vagyok; hinge heitma kiadja a lelkét/páráját; kileheli a lelkét; see on tema hingel lelke rajta; tal on palju hingel/arvel sok van a rovásán; miski on kellegi süü/hingel vmi a lelkén szárad vkinek; see on tema hinge peal az ő lelkén szárad; midagi oma hingele võtma lelkére vesz vmit; kogu hingest/südamest teljes lélekkel; (kellelgi) saab hing täis méregbe gurul/jön / elfutja a méreg; ihust ja hingest testestül-lelkestül; silmad on hinge peegel a szem a lélek tükre; (kedagi) hingepõhjani solvama vérig sért vkit
3. (mittemateriaalne alge, elusolend) lélek ♦ hing ja keha lélek és test; hinge surematus a lélek halhatatlansága; hingede rändamine lélekvándorlás; ära räägi sellest ühelegi hingele ne beszélj róla egy léleknek sem; (keegi) heidab hinge, (keegi) on hinge heitmas az utolsókat rúgja
■LS: hinge+ ♦ hingeelu lelki élet; hingehaav lelki seb; hingejõud lelkierő; hingelaad habitus, lelkialkat; hingesugulus lelki rokonság; hingesuurus lelki nagyság; hingevalu fájdalom, lelki gyötrelem

hoidma <h'oid[ma h'oid[a hoia[b h'oi[tud, h'oid[is h'oid[ke 34 v>
1. (millest-kellest kinni pidama, haardes pidama) dajkál, tart, tárol, őrizkedik, őriz, megtart, megőriz, kitart, kímél, fog, fenntart ♦ raamatut käes hoidma kezében tartja a könyvet
2. (ülal hoidma) megőriz, fenntart ♦ tervist hoidma vigyáz az egészségére; saladust hoidma titkot tart; distantsi hoidma távolságot tart; oma asju hoidma vigyáz a dolgaira; oma väärikust hoidma megőrzi méltóságát; küpsised hoiame õhtuks elteszi a kekszet estére; toas oli pime, sest hoiti küünlaid a szobában sötét volt, spóroltak a gyertyával; oma nahka hoidma félti az irháját, félti a bőrét
3. (tõkestama, pidurdama, ebasoovitavat vältima) visszatart ♦ naeru hoidma visszatartja a nevetést; ma ei suutnud pisaraid hoida nem tudtam visszatartani a könnyeimet; sool hoiab toiduaineid riknemast a só nem engedi megromlani az ételt
4. (hoolitsema, järele valvama) ♦ last hoidma vigyáz a gyerekre; karja hoidma nyájat őriz; kedagi/midagi hoidma nagu silmatera úgy vigyáz vkire/vmire, mint a szeme fényére/világára; hoiab teda nagu oma silmatera úgy félti, mint a szeme világát
5. (seisundi, asendi puhul) ♦ hoidke vasakule tartson balra

hõljuma <h'õlju[ma h'õlju[da hõlju[b hõlju[tud 28 v> lebeg, lebben, száll; (liuglema) siklik; (lendlema) repked; (hällima) ring; (millegi kohal kergelt liikuma) lebeg; (kergelt lehvima) libben ♦ jõe kohal hõljub udu köd lebeg a folyó fölött; liblikad hõljuvad akna taga pillanók repkednek az abalk mögött; tuules hõljus lumehelbeid hópelyhek lebegtek a szélben; tolm hõljub õhus száll a por a levegőben; vees hõljub midagi valami lebeg a vízben; õhus hõljus lillelõhna virágillat szállt a levegőben; rukkiväli hõljub tuules ring a rozs a szélben; tuul pani kardina hõljuma a szél meglibbentette a függönyöket; paat hõljus lainetel csónak ringatózott a hullámokon; juuksed hõljusid tuules lebegett a haj a szélben; unistustes hõljuma álmokban ringatózik; hõljuvad setted v uhtmed lebegő üledék

hõõruma <h'õõru[ma h'õõru[da hõõru[b hõõru[tud 28 v>
1. dörzsöl, súrol, súrlódik, sikál, megdörzsöl, horzsol, bedörzsöl, dörgöl; (veidi, mõnda aega) megdörzsöl; (aeg-ajalt, kergelt) dörzsölget; (peeneks, katki) szétdörzsöl; (peale, läikima) kisikál; (läbi, puhtaks) kidörzsöl; (sisse) beledörzsöl; (üle) átdörzsöl; (katki, puruks, ära) szétdörzsöl, eldörzsöl ♦ pulbriks hõõruma porrá dörzsöl; põrandat läikima hõõruma fényesre sikálta a padlót; hõõrusin heameele pärast käsi elégedetten dörzsölgettem a kezem; hõõrub uniseid silmi megdörzsölti álmos szemeit; hõõrub haiget kohta dörzsölgeti a fájós helyet; hõõruge ennast kareda rätikuga dörgöljétek magatokat durva kendővel; saapad hõõruvad dörzsöl a csizma; kingad on jalad rakku hõõrunud a cipő sebesre dörzsölte a lábam; rangid on hobuse kaela verele hõõrunud véresre dörzsölte a ló nyakát az kumet; selga tuleb salviga hõõruda kenőccsel kell kenni a hátát; hõõrub kreemi näole krémet ken az arcára; hõõrusin munavalge vahule habosra dörzsöltem a tojásfehérjét; kass hõõrub end vastu jalgu a macska a lábamhoz dörgölődzik; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. piltl (nägelema) súrlódás ♦ nad ei saa omavahel läbi, hõõruvad kogu aja nem jönnek ki egymással, folyton súrlódás van közöttük

häbenema <häbene[ma häbene[da häbene[b häbene[tud 27 v> (häbelik olema) átall, szégyenkezik, szégyell, restell, restelkedik; (häbi tundma) szégyenkezni ♦ söö, ära häbene egyél, ne szégyenlősködj; mul ei ole midagi häbeneda nincs szégyellni valóm; oma päritolu häbenema szégyelli a múltját; häbeneb silmad peast majd kisül a szeme (szégyenében); häda ei anna häbeneda szükség törvényt bont

häda <häda häda häda h'ätta, häda[de häda[sid 17 s>
1. (raske olukord, õnnetus) baj, szükség, szorultság, slamasztika, pác, jaj, csáva; (kimbatus, raskused) nehézség, baj, bonyodalom ♦ oma häda kaebama panaszkodik; {keda} hädas aitama vkit kisegíteni a bajban; {keda} hädast välja aitama kisegít a bajból; {keda} hätta jätma bajban hagy, pácban hagy; häda kaela tõmbama bajt hoz vkire; ta on hätta sattunud bajba jutott/esett; üks häda ajab teist taga egyik baj a másik után, baj, baj hátán, csőstől jön a baj; olen hädas, mida vastata ajban vagyok a válasszal; olen hädas peavaluga fejfájással bajlódom; küll nägi ema temaga häda ja vaeva megszenvedett vele az anyja, meggyült vele az anyja baja; nende poistega on igavene häda ezekkel a fiúkkal csak a baj van; jäin hätta keemiaülesannetega gondban vagyok a kémialeckével; häda ei anna häbeneda, häda ajab härja kaevu szükség törvényt bont; häda ajab härja kaevu nagy úr a muszáj
2. (kitsikus, viletsus, puudus) szükség, hiány ♦ ajahäda időhiány; näljahäda éhínség; rahahäda pénzhiány; hädas ja viletsuses elama ínségben él
3. (haigus, tõbi) betegség, baj, kór; (valu) fájdalom ♦ hingehäda lelki baj; ihuhäda testi baj; tal on kuri häda kallal szörnyű kór gyötri; käsi teeb häda fáj a kezem; kas sa said kukkudes häda? megsérültél esés közben?
4. (vajadus, tarvidus) szükség ♦ häda korral szükség esetén; mis häda pärast ma peaksin valetama mi szükségem hazugságra; mis häda tal õppida, kui ilma saab mi szüksége lenne a tanulásra, ha anélkül is lehet; ilm on soe, kasukast pole häda meleg van, nincs szükség bundára
5. (viga, puudus) baj ♦ häda on selles, et ... a baj ott van, hogy; mehel pole häda midagi semmi baja a férfinak; supil pole häda midagi semmi baja a levesnek
6. kõnek (loomulik vajadus) szükség, dolog ♦ kakahäda nagy szükség, nagydolog; pissihäda kis szükség, kisdolog; on sul suur või väike häda? kis- vagy nagydolgod lesz?
■LS: häda+ (raske olukord) ♦ hädamaandumine kényszerleszállás; hädaolukord kényszerhelyzet, vészhelyzet, szükséghelyzet; hädapidur vészfék, biztonsági fék; hädaside med ideigenes kötés; hädasignaal vészjel; hädatapmine põll kényszervágás; hädavale füllentés, kegyes hazugság; hädaväljapääs vészkijárat
häda+ (vilets)

hüva <hüva hüva hüva -, hüva[de hüva[sid 17 adj, s; hüva adv>
1. adj (hea) jó ♦ hüva sõna jó szó; hüva roog jó étel; hüva pärituult! jó szelet!
2. adj murd (parem, parempoolne) jobb ♦ läks hüva kätt jobbra ment
3. s (midagi head) jó ♦ igasugust hüva oli külluses bőségesen volt minden jóból
4. adv (hea küll) jó ♦ hüva, hakkame minema jó, menjünk

hüüdma <h'üüd[ma h'üüd[a hüüa[b h'üü[tud, h'üüd[is h'üüd[ke 34 v>
1. (hõikama) kiált, odakiált ♦ hurraa hüüdma hurrákiáltás; ta hüüdis midagi kõva häälega hangosan kiabált valamit; keegi hüüab appi valaki segítségért kiált; tule juba, sind hüütakse gyere már, hívnak; keegi hüüdis mu nime valaki a nevemet kiáltotta; perenaine hüüdis kanu a gazdasszony hívja a tyúkokat; jahisarved hüüavad szólnak a vadászkürtök
2. (nimetama, kutsuma) nevez, hív ♦ teda hüüti enamasti eesnimepidi általában a keresztnevén nevezték; kuidas sind hüütakse? hogy hívnak?

iha <iha iha iha -, iha[de iha[sid 17 s> (tung, kiindumus) vágy, sóvárgás; (kirglik soov, meeleline himu) szenvedélyes/érzéki vágy; (kirg) szenvedély; (janu) szomjazás ♦ kättemaksuiha bosszúvágy; seiklusiha kalandvágy; suguiha kéjvágy; vabadusiha szabadságvágy; iha õnne järele boldogság utáni vágy; ta põles ihast korda saata midagi suurt égett a vágytól, hogy valami nagy dolgot vigyen véghez; iha tundma {kelle vastu} vágyik vki után; iha alla suruma elnyomja vágyait

ilma <ilma adv, prep [abess]>
1. prep [abess] anélkül, nélkül, kívül ♦ ilma mütsita sapka nélkül; ilma rahata pénz nélkül; ilma tööta munka nélkül; ilma nähtava põhjuseta látha okok nélkül; minge ilma minuta menjetek nélkülem; lahkus ilma sõna lausumata elment egy szó nélkül
2. adv (tasuta, muidu) ingyen ♦ ilma ei taha ta midagi nem akar semmit ingyen; kas ostsid või anti ilma? vetted, vagy ingyen adták?
3. adv (puudu, ära jäänud) nélkül ♦ mees jäi käest ilma a férfi elvesztette a kezét; mõni joob kohvi suhkruga, teine ilma egyk cukorral iszza a kávét a másik cukor nélkül; rahast ilma olema pénz nélkül van

ilmaime <+ime ime ime[t -, ime[de ime[sid 16 s> (midagi haruldast) a világ csodája ♦ kõik vahivad teda kui ilmaimet mindenki bámulja, mint valami világ csodáját

ilmaski <'ilmaski adv> sohasem, sosem ♦ pole ilmaski midagi seesugust kuulnud sosem hallottam még ilyet; ma ei unusta seda ilmaski sohasem feledem; parem hilja kui mitte ilmaski jobb később, mint soha; mitte mingi hinna eest, ei ilmaski a világért sem // a világ minden kincséért sem

ilmnema <'ilmne[ma 'ilmne[da 'ilmne[b 'ilmne[tud 27 v>
1. (ilmsiks tulema, märgatavaks saama) kiderül, nyilvánosságra kerül, fény derül rá, napvilágra kerül, nyilvánosságra jut ♦ ta anded ilmnesid varakult tehetsége korán kiderült; ilmnevad üha uued vastuolud újabb és újjab ellentétek kerülnek napvilágra; ilmnesid uued üksikasjad új részletek derültek ki
2. (selguma, osutuma) kiderül, világossá válik ♦ ilmnes, et ta ei teadnud asjast midagi kiderült, hogy semmit sem tudott a dologról; ilmnes pettus kiderült a csalás; ilmnes, et asi pole kiita világossá vált, hogy nem állnak rózsásan a dolgok; ilmnes tõsiseid lahkhelisid komoly ellentmondásokra derült fény

ilmutama <ilmuta[ma ilmuta[da ilmuta[b ilmuta[tud 27 v>
1. (tegude v olekuga midagi avaldama, üles v välja näitama) mutat, kiad, előhív ♦ huvi ilmutama érdeklődést mutat; heatahtlikkust ilmutama jóakaratot mutat; hiilgavaid teadmisi ilmutama ragyogó tudást mutat; mehisust ilmutama férfiasságot mutat; rahutust ilmutama nyugtalanságot mutat; elumärki ilmutama életjeleket mutat; leidlikkust ilmutama leleményességet/találékoníságot mutat; ilmutas raskes olukorras meelekindlust határozottságot mutatott a nehéz helyzetben; ilmutasin oma kahtlused sõbrale kifejeztem kétségeimet a barátomnak
2. (üleloomulikul teel teatavaks v nähtavaks tegema) megjelenik
3. (trükis avaldama) kiad ♦ artiklit ajakirjas ilmutama cikket folyóiratban kiadni; uurimistöö tulemused ilmutati ajakirjades a kutatás eredményeit kiadták egy folyóiratban
4. fot (nähtavaks muutma) előhív ♦ filmi ilmutama előhívja a filmet

ilus <ilus ilusa ilusa[t -, ilusa[te ilusa[id 02 adj>
1. (kaunis) szép, gyönyörű, fess, dalia, csinos ♦ ilus laps szép gyerek; ilusad juuksed szép haj; ilus loodus gyönyörű természet; ilus vaade szép kilátás; ilus figuur csinos alak; ilus kõnnak szép járás; üsna ilus hääl elég szép hang; kui ilus ta on! milyen szép!
2. (kauniks peetav, muljet avaldav) lenyűgöző; (ilmastiku kohta) szép ♦ ilus ilm szép idő; ilus sügis szép ősz; ilus päev szép nap; nad said ilusa suure korteri szép nagy lakást kaptak
3. (kiiduväärt, tubli, mõnus, tore) dícséretes, szép, kellemes ♦ ilus tegu dícséretes tett; ilusad unenäod szép álmok; ilus puhkus kellemes pihenés; pole ilus valetada hazudni csúnya dolog; elu on ilus szép az élet; oleksid nad ühegi ilusa sõna öelnud! legalább egy szép szót mondtak volna; ilus sõber, pole midagi ütelda! iroon mondhatom, szép kis batát!
4. kõnek (kopsakas, kenake) szép ♦ ilus sissetulek szép jövedelem; palk oli ilus szép fizetés volt; ilus summa szép összeg

imekspandav <+p'andav p'andava p'andava[t -, p'andava[te p'andava[id 02 adj> meglepő ♦ imekspandav ükskõiksus meglepő közömbösség; imekspandav õrnus meglepő gyengédség; pole sugugi imekspandav nem meglepő; käitumises pole midagi imekspandavat a viselkedésében nincs semmi meglepő

imema <ime[ma ime[da ime[b ime[tud 27 v>
1. (suhu tõmbama, lutsima) beiszik, szopogat, szop(ik), szív, megzív, iszik, felszív; (välja) kiszív; (aeg-ajalt, veidi) szopogat, szivogat; (lutsutama) szopogat ♦ laps imeb rinda a gyerek szopik; kompvekki imema cukorkát szopogat; piipu imema pipázik; mahla kõrrega imema gyümölcslevet szívószállal inni; pump imeb vett vizet szív a pompa
2. (midagi endasse v kuskilt välja tõmbama) beszív, kiszív ♦ taimed imevad pinnasest niiskust a növények nedvességet szívnak a talajból; kaan imes end jala külge kinni a pióca a lábra tapadt; sääsk on enda verd täis imenud a szúnyog teleszívta magát vérrel; maa imes endasse kogu niiskuse a föld beszívta az egész nedvességet; endasse teadmisi imema tudást szív magába; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta
■LS: imemis+ ♦ imemisliigutused szopómozgás; imemisrefleks füsiol szopóreflex

imestama <imesta[ma imesta[da imesta[b imesta[tud 27 v> csodálkozik, csodál, elcsodálkozik, álmélkodik, furcsáll, bámul, ámul ♦ imestama panema bámulatba ejt; imestan su kannatlikkust csodálom a türelmed; siin pole midagi imestada nincs itt min csodálkozni; ta ei jõudnud poisi osavust ära imestada nem győzött csodálkozni a fiú ügyességén

isepärane <+pärane pärase päras[t -, päras[te pärase[id 10 adj> (eripärane, omapärane) sajátos, különös ♦ isepärane loomus sajátos természet; isepärane nähtus sajátos jelenség; temas on midagi isepärast van benne valami különös

iseäralik <+äral'ik äraliku äral'ikku äral'ikku, äralik/e_&_äral'ikku[de äral'ikk/e_&_äral'ikku[sid 25 adj>
1. (imelik, kummaline, omapärane) furcsa, sajátos ♦ iseäralik ilu sajátos szépség; iseäralik pilk furcsa pillantás; iseäralik vaikus furcsa csend; iseäralik lõhn furcsa szag/illat; iseäralik temp furcsa csíny; see oli iseäralik taat ez egy furcsa öregember volt; vanas eas läks ta veidi iseäralikuks idős korára egy kissé furcsává vált
2. (eriline) különös ♦ ei midagi iseäralikku semmi különös

isu <isu isu isu -, isu[de isu[sid 17 s>
1. (tahtmine süüa) étvágy ♦ hundiisu piltl farkasétvágy; söögiisu étvágy; isu äratama étvágykeltő; isu ära ajama elveszi az étvágyát; isu täis sööma tele van, betelt; mul on hea isu jó étvágyam van; suure isuga sööma jó étvággyal eszik; isu heeringa järele heringet ennék; süües kasvab isu evés közben jön meg az étvágy; head isu! jó étvágyat!; tal tuli koogi isu gusztust kapott a süteményre
2. (himu, soov, lust) vágy, kedv ♦ tööisu munkakedv; isu ära võtma elveszi a kedvét; pole isu õppida nincs kedve tanulni; mul pole isu seda teha nincs kedvem ezt csinálni; mul pole vähimatki isu külla minna semmi kedvem sincs vendégségbe menni; niiviisi kaob igasugune isu midagi teha így elmegy minden tettvágyam; tegi tööd isuga kedvvel dolgozott; rääkis isu täis kibeszélte magát; magasin oma isu täis kialudtam magam; poisil kadus isu pingutada a fiúnak elment a kedve a próbálkozástól
■LS: isu+ ♦ isukaotus étvágyvesztés; isupuudus étvágyhiány

jaa <j'aa adv; j'aa j'aa j'aa[d -, j'aa[de j'aa[sid 26 s>
1. adv (möönduse, nõusoleku v meenutuse puhul) igen, hogyne, persze ♦ jaa, see juba on midagi igen, ez már valami; jaa, tulen meeleldi persze, szívesen jövök; jaa, aga ole hästi ettevaatlik igen, de légy nagyon óvatos
2. s (jaasõna positiivse otsuse puhul) igen ♦ kas ei või jaa nem vagy igen; jää nõusse, ütle ometi jaa egyezz bele, mondd, hogy igen; ta ütles oma kindla jaa határozottan igent mondott

jagama <jaga[ma jaga[da jaga[b jaga[tud 27 v>
1. osztogat, oszt, megosztozik, megoszt, feloszt, ért; (osadena kellegi vahel) eloszt ♦ jagasime õuna neljaks négyfelé osztottuk az almát; tort jagati võrdseteks lõikudeks a tortát egyenlő szeletekre osztották; saak jagati pooleks megfelezték a zsákmányt; õpilased jagati rühmadesse a diákokat csoportokba osztották; eesriie jagab toa pooleks a függöny megfelezi a szobát; romaan on jagatud peatükkideks a regény fejezetekre oszlik; tabel on lahtriteks jagatud a táblázat cellákra oszlik; joonte abil ruutudeks jagatud paber vonalakkal négyzetekre osztott papír; häälikud jagatakse vokaalideks ja konsonantideks a hangzókat magánhangzókra és mássalhangzókra osztják
2. (jao- v tükikaupa kätte andma) kioszt; (osaks saada laskma) megoszt; (jaotama) eloszt; (kinkimise puhul) szétoszt ♦ toitu jagama ételt oszt; ema jagas kompvekid lastele az anya csokit osztott a gyerekeknek; kingitusi jagama ajándékokat osztani; võitjatele medaleid jagama kiosztja az érmeket a győzteseknek; näitlejaile osi jagama kiosztja a szerepekt a szíészeknek; direktor jagas kõigile ülesanded az igazgató mindenkinek feladatot osztott; oma teadmisi õpilastele jagama megosztja ismereteit a diákokkal; oma kogemusi jagama megosztja tapasztalatait; muljeid jagama megosztja benyomásait; {kellele} kiitust jagama megdícsér vkit; {kellele} laitust jagama megdorgál vkit; tunnustust jagama elismerést oszt; isa jagas pojale tulusaid õpetusi ja nõuandeid az apa hasznos tanácsokat és tanításokat osztott meg fiával; jagab hoope paremale ja vasakule jobbra-balra osztogatta az ütéseket; ihunuhtlust jagama testi fenyítést mér ki; kaardid jagati mängijatele kiosztották a lapokat a játékosoknak
3. (millestki teistel osa saada laskma, kellelegi enda omast osa loovutama) megoszt ♦ {kellega} peavarju jagama megosztja vkivel a menedékét; {kellega} viimast leivapalukest jagama vkivel megosztja utolsó falat kenyerét; esikohta jagama vkivel megosztja első helyét; {kellega} muresid ja rõõme jagama megosztja bánatát és örömét; ma ei jaga sinu vaateid nem osztom a véleményed; neil tuli kahekesi väikest tuba jagada meg kellet osztozniuk a kis szobán; {kelle} seisukohta jagama osztom a véleményét; ma ei jaganud tema vaimustust nem osztom a lelkesedését; ära jaga laskmata karu nahka ne igyál előre a medve bőrére
4. mat oszt ♦ kaheksat neljaga jagama nyolcat néggyel osztani; jagage kümme kahega osszatok el tizet kettővel
5. kõnek (taipama) ért ♦ vend ei jaga põllumajandusest midagi a testvérem nem ért semmit a mezőgazdasághoz; seda asja ta jagab ezt érti
6. kõnek (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, osztozik ♦ mul pole aega sinuga jagada nincs időm veled vitatkozni; mis te jagate siin ja tülitsete? mit osztoztok és veszekedtek itt

jalatald <+t'ald talla t'alda t'alda, t'alda[de t'alda[sid_&_t'ald/u 22 s> talp ♦ kõndimisest on jalatallad hellad fáj a talpa a gyolglástól; jalatalla all a talpa alatt; midagi pealaest jalatallani mõõtma tetőtől talpig végigmér

jalutama <jaluta[ma jaluta[da jaluta[b jaluta[tud 27 v>
1. (kõndima, käima) sétál, jár egyet, andalog, korzózik, kisétál, elsétál, elgyalogol, besétál; (teatud aeg) sétálgat; (ringi, jalutuskäiku tegema) körbesétál; (pisut) sétálgat ♦ vanaema jalutab lastega pargis a nagymama sétál a parkban a gyerekekkel; jalutati paarikaupa párban sétáltak; tüdrukud jalutasid käe alt kinni [hoides] a lányok karöltve sétáltak; lähen jalutan veidi megyek sétálok egy kicsit, járok egyet; tulin jalutamast sétálásból jövök; jalutasin linnast välja kisétáltam a városból; õuel jalutasid kanad az udvaron tyúkok járkáltak/sétáltak; ta jalutas minema, nagu poleks midagi juhtunud elsétált, mintha misem történt volna
2. (kõnnitama) járat ♦ hobust jalutama járatja a lovat, lovat járat; tüdruk jalutab koera a lány kutyát sétáltat

jorisema <jorise[ma jorise[da jorise[b jorise[tud 27 v>
1. (madalat põrisevat häält tegema) brummog, zúg, recseg; (bassihäälega laulma) basszus; (kehvasti laulma) kornyikál, óbégat, gajdol ♦ pasun joriseb recseg a trombita; poisid jorisesid laulda a fiúk kornyikálni kezdtek; joriseb pillile kaasa dúdolással kíséri a hangszert
2. (torisema, pahuralt kõnelema) morog, dohog, dünnyög; (tüütult) dünnyög ♦ ta jorises midagi telefonitorusse morgott valamit a telefonba; ära jorise mulle vastu ne dünnyögj nekem; poiss joriseb tüütult a fiú idegesítően dünnyög

ju <ju adv>
1. (öeldu rõhutamisel) biz, hiszen, hisz, csak, bizony, is, ugye ♦ ma ju armastan teda hiszen én szeretem őt; ma võin ju ka lahkuda én is távozhatok; mees ei teadnud ju midagi hiszen a férfi semmit sem tudott; me ei ela ju kuigi kaugel hiszen nem élünk túl messze; sa oled ju poiss hisz fiú vagy; sa ju aitad mind ugye segítessz; ma ju ei kirjutanud maha hiszen én nem puskáztam; iga päev ju loeb hisz minden nap számít; sa ei lase mul ju rääkida hiszen szóhoz sem hagysz jutni
2. (kahtluse puhul, küllap, tõenäoliselt, arvatavasti) valószínűleg, feltehetőleg, bizonyára, alkalmasint, minden bizonnyal ♦ ju see lugu nõnda juhtus valószínűleg így történt a dolog; ju tal olid omad plaanid bizonyára saját tervei voltak; ju see siis nii on minden bizonnyal így van; ju ta midagi kurja ikka tegi bizonyára valami rosszat csinált; ju ta kodus istus bizonyára otthon ült; ju ma kunagi tulen valószínűleg valamikor eljövök
3. luulek (juba) már, ugyebár, nemde ♦ kas on rukis ju küps? nemde megérett már a rozs?

juhtuma <j'uhtu[ma j'uhtu[da j'uhtu[b j'uhtu[tud 27 v>
1. (aset leidma, toimuma) adódik, végbemegy, történik, talál, megtörténik, megesik, jár, esik, előfordul, előadódik, akad ♦ juhtus õnnetus baleset történt; see lugu juhtus juba ammu régen történt ez az eset; see juhtus kogemata ez véletlenül történt; mis siin juhtus? mi történt itt?; nagu poleks midagi juhtunud mintha semmi sem történt volna; juhtus eksitus tévedés történt; isaga on midagi juhtunud történt valami apával; sellist asja pole enne juhtunud ilyesmi még sohasem történt; kõik võib juhtuda bármi megtörténhet, bármi megeshet
2. (juhuslikult midagi tegema) megtörténik ♦ kui juhtud kuulma või nägema ha netán hallod vagy látod; kui ta juhtub sinu käest küsima ha megkérdezné tőled; juhtusin nende juttu pealt kuulma véletlenül hallottuk a beszélgetésüket
3. (juhuslikult olema) véletlenül ott van; (juhuslikult kellelegi saama v kellegi kätte sattuma) véletlenül elkap, véletlenül találkozik, úgy adódik ♦ ta juhtus kodus olema véletlenül éppen otthon volt; kui teil juhtub aega olema ha lesz időtök; kas teil juhtub tikku olema? nincs véletlenül gyufája?; silma alla juhtuma a szemem elé került, véletlenül megláttam; ta juhtus petise küüsi csalók áldozatául esett; talle juhtus vilets tuba rossz szoba jutott neki; juhtusin võõrasse kohta idegen helyre keveredtem; raamat juhtus mulle kätte sattumisi véletlenül került kezembe a könyv; jahimees juhtus karu jälgedele a vadász medvenyomokra bukkant; juhtus ilus päev történetesen szép nap volt; täna juhtus [olema] raske päev ma nehéz nap volt; viskad riided kuhu juhtub ledobod a ruhád, ahova sikerül; töö on tehtud lohakalt, kuidas juhtub hanyagul végzett munka, ahogy éppen sikerült; sööb millal juhtub eszik, amikor sikerül

jupp <j'upp jupi j'uppi j'uppi, j'uppi[de j'uppi[sid_&_j'upp/e 22 s>
1. (tükk) darab, vég; (rebitud) letépett darab; (raiutud) levágott darab; (murtud) töredék; (saetud) lefűrészelt darab; (näritud) megrágott darab; (põlenud) csonk, vég; (lõigatud) levágott darab ♦ jupp nööri egy darab madzag; käbijupp toboz darab; köiejupp kötéldarab; küünlajupp gyertyacsonk; lauajupp deszkadarab; mõttejupp gondolattöredék; palgijupp rönkdarab; pliiatsijupp ceruzavég; sabajupp farkinca; sigarijupp szivarcsonk; teejupp útrész; torujupp csődarab; vorstijupp kolbászdarab; juppideks lõikama darabokra vág; puud saeti poolemeetristeks juppideks a fát félméteres darabokra fűrészelték; jupp riiet jäi üle megmaradt egy darab szövet; juppidest kokkusõlmitud lõng darabokból összekötözött fonal; jupp maad on juba käidud jókora utat megtettünk már, hosszú utat megtettünk már; mul läheb veel jupp aega még sok időre van szükségem
2. kõnek (masinaosa, jublakas) alkatrész, darab ♦ mõned jupid on puudu néhány darab hiányzik
3. kõnek (midagi väikest, lühikest, alamõõdulist) kurta, pöttöm, tökmag ♦ kasukajupp rövid/kurta bunda; mehejupp tökmag ember; selliseid juppe korvpallimeeskonda ei võeta ilyen tökmagokat nem vesznek be a kosárlabda csapatba

justkui <+k'ui konj, adv>, ka just kui
1. konj (nagu, otsekui) mintegy, mintha, szinte ♦ isu justkui hundil farkasétvágy, étvágya mint a farkasé; elu justkui v just kui filmis olyan az élet, mint a filmekeb; libedasti justkui õlitatult olajozottan; tormab ringi justkui arust ära rohangál, mint az őrült; vastasid justkui ühest suust egyhangúlag válaszoltak; on selleks justkui loodud mintha csak erre teremtették volna; see tuli justkui iseenesest szinte magától jött
2. adv kõnek (erinevate suhtumiste väljendamiseks) mintha, szinte ♦ sadu on justkui hõredamaks jäänud mintha csendesedne az eső; sa justkui varjad midagi mintha titkolnál valamit; sa justkui ei rõõmustagi mintha nem is örülnél; justkui raske uskuda szinte nehéz elhinni; justkui sa ise ei teaks mintha te nem tudnád; pole justkui tahtmist minna mintha nem lenne kedve menni

jõmakas <jõmakas jõmaka jõmaka[t -, jõmaka[te jõmaka[id 02 adj, s>, ka jõmmakas
1. adj (turske, jäme, tüse) vaskos, dundi, pufók, kövér; (kehakas, kogukas) testes; (suur) nagy ♦ jõmakas v jõmmakas mees kövér ember; jõmakas kivi nagy kő
2. s (midagi suurt, jämedat) hatalmas, óriási ♦ kivijõmakas hatalmas kő; mehejõmakas hatalmas férfi
3. s (hoop, võmm, pauk) ütés, csattanás, durranás; (rusikaga) ökölcsapás; (kuklasse) nyakleves ♦ kapoti all käis kõva jõmakas nagy durranás volt a motorháztető alatt

järelt <järelt postp [gen]>
1. (osutab isikule, kelle tagant midagi koristatakse) után ♦ enda järelt koristama takarít maga után
2. (osutab isikule, kellelt salaja midagi omastatakse) valakitől ♦ {kelle} järelt näppama {mida} meglop vkit

järgi <j'ärgi postp, adv>
1. postp [gen] (mille kohaselt, millele toetudes) utána, után, szerint, nyomán ♦ moe järgi riietuma a divat szerint öltözködik; toimisin sinu nõuande järgi a te tanácsaid szerint cselekedtem; poisile pandi vanaisa järgi nimeks Rein a fiút a nagyapja után Reinnek nevezték; kohaliku aja järgi helyi idő szerint
2. adv; postp [gen] (alles, midagi meenutades) marad ♦ põlevast küünlast on ainult jupp järgi csak egy darab maradt az égő gyertyából; ta haises küüslaugu järgi fokhagymától bázlött
3. adv (osutab vastupanu lakkamisele) felad ♦ lõpuks ta andis järgi végül feladta

järjekord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (järgnemise, reastumise kord) rend, sorrend, sor ♦ harjumuspärane järjekord a szokásos sorrend; kronoloogiline järjekord időrendi sorrend; tähestikuline järjekord ábécérend, betűrend; pöördjärjekord, vastupidine järjekord fordított sorrend; järjekorras sorjában; järjekorrast kinni pidama betartja a sorrendet
2. (kelle v mille koht mingis reastuses v järjestuses, inimeste rida, kes ootavad midagi) sor ♦ pikk järjekord hosszú sor; väljaspool järjekorda soron kívül; järjekorras sorban; järjekorda asuma v võtma beáll a sorba; järjekorras seisma sorban áll; varsti jõuab järjekord minuni hamarosan rám kerül a sor, hamarosan sorra kerülök

jäädav <j'äädav j'äädava j'äädava[t -, j'äädava[te j'äädava[id 02 adj> (igavene) örök; (püsiv, jääv) maradandó ♦ jäädavast õnnest unistama az örök boldogságról álmodni; ei ole midagi jäädavat emmi sem örök; jäädav väärtus maradandó érték

kadestama <kadesta[ma kadesta[da kadesta[b kadesta[tud 27 v> irigyel ♦ kõik kadestasid teda mindenki irigyelte; selles pole midagi kadestatavat nincs benne semmi irigyelnivaló

kael <k'ael kaela k'aela k'aela, kael[te_&_k'aela[de k'aela[sid_&_k'ael/u 23_&_22? s>
1. (inimesel, loomal) nyak ♦ pikk kael hossú nyak; peenike kael vékony nyak; jäme kael vastag nyak; pane sall kaela tedd a sálat a nyakadra; ta on kaelani võlgades piltl nyakig úszik az adósságban; nagu veskikivi kellelgi kaelas kõnek kolonc vki nyakán; ta saab supi kaela megissza a levét vminek; end kellelegi kaela määrima vkinek a nyakába varrja magát; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; miski jääb kellegi kaela/õlule vkinek a nyakán marad vmi; kellegi kaelas/kulul elama nyakán van/lóg vkinek; kellelgi kaela kahekorra keerama kitekeri/kitöri vkinek a nyakát; kedagi/midagi kaelast ära saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. piltl (kitsas osa v koht) nyak ♦ emakakael anat méhnyak; hambakael anat fognyak; juurekael bot gyökérnyak; kitarri kael gitárnyak; pika kaelaga pudel hosszú nyakú üveg; kitsa kaelaga vaas keskeny nyakú váza
■LS: kaela+ ♦ kaelaarter anat nyakartéria; kaelaehe nyakék; kaelahaav nyakseb; kaelahaigus nyakbetegség; kaelalihased nyakizom; kaelaluu kõnek nyakcsont; kaelalüli anat nyakcsigolya; kaelanärv anat nyakideg; kaelanääre nyakmirigy; kaelarõngas nyakörv; kaelaveen anat nyaki ér

kahetsema <kahetse[ma kahetse[da kahetse[b kahetse[tud 27 v>
1. (midagi tegematuks soovima) megbán ♦ oma patte kahetsema megbánja a bűnjeit; ma kahetsen seda, et ... bánom, hogy …; küll sa veel kahetsed! Jó, de ezt még megbánod!; ta kahetses, et võttis kutse vastu megbánta, hogy elfogadta a meghívást; parem karta, kui kahetseda késő bánat ebgondolat, jobb félni, mint megijedni
2. (haletsema) sajnál ♦ ära kahetse mind ne sajnálj engem

kalev2 <kalev kalevi kalevi[t -, kalevi[te kaleve[id 02 s> tekst (riidesort) posztó ♦ ta mantel on tugevast kalevist kabátja erős posztóból készült; kalevist ülikond posztóruha; midagi kalevi alla panema vmit a szőnyeg alá seper/söpör
■LS: kalevi+ ♦ kalevimanufaktuur aj posztómanufaktúra; kalevivabrik posztógyár; kalevivanutus tekst a posztó kallózása

kandma <k'and[ma k'and[a kanna[b k'an[tud, k'and[is k'and[ke 34 v>
1. (üles tõstetuna edasi toimetama, korduvalt v eri suundades) cipel, hordoz, hord; (kindlas suunas) visz; (edasi, laiali) elhord ♦ käe otsas kandma kézben visz; kohvrit kandma bőröndöt cipel; sõelaga vett kandma rostával meríti a vizet; rostával meri a vizet; Dunába vizet hord; ta kannab marssalikeppi paunas tarsolyában hordja a marsallbotot; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit
2. (millegi seljas-, jalas- v küljesoleku kohta) visel, hord; (ära v vanaks kandma) lehord ♦ kübarat kandma kalapot hord; kaasas kandma magával hord; prille kandma szemüveget hord, szemüveget visel, szemüveget visel/hord; relva kandma fegyvert hord; habet kandma szakállt visel; kandis mantli ribadeks rongyokra hordta le a kabátját; leinariideid kandma gyászt visel
3. (toeks olema, ülal hoidma) elbír, hordoz ♦ jalad ei kanna nem bírja el a lába; ei saa lennata kõrgemale, kui tiivad kannavad sokat akar a szarka, de nem bírja a farka
4. (peal lasuvat raskust välja kannatama) megbír, megtart ♦ jää juba kannab megbír már a jég, megtart már a jég
5. (taluma, välja kannatama) visel ♦ igaüks kannab oma risti mindenkinek megvan a maga keresztje, mindenki viseli a keresztjét
6. (vilja kandma) terem, hoz ♦ vilja kandma termést hoz, beérik
7. (rase v tiine olema) hord ♦ ta kannab oma esimest last südame all az első gyermekét hordja a szíve alatt; mära kannab üksteist kuud varssa a kanca tizenegy hónapig hordja csikaját
8. (omama) hord ♦ endas kandma midagi magában hord vmit
9. (mingis olukorras olema) visel ♦ karistust kandma jur kitölti a büntetést; kahju kandma kárt szenved; kellegi eest hoolt kandma gondot visel vkire, vigyáz vkire; vastutust kandma millegi eest vállalja vmiért a felelősséget; kulusid kandma viseli a költségeket
10. (kirja panema, arvele võtma) felvesz ♦ protokolli kandma jegyzőkönyvben rögzít; nimekirja kandma felvesz a listára
11. (mida millele märkima, peale tõmbama vms) ♦ midagi kaardile kandma feltüntet vmit a térképen; kreemi nahale kandma alkalmazza a krémet

kartma <k'art[ma k'art[a karda[b karde[tud, k'art[is k'art[ke 34 v>
1. (hirmu tundma, pelgama, mitte julgema) fél <{vmitől/vkitől}> ♦ kõrgust kartma fél a magasságtól; pimedust kartma fél a sötétségtől; surma kartma fél a haláltól; ära karda! ne félj!; ärge kartke! ne féljetek!; vihma pole karta eső nem várható; pole midagi karta nincs mitől félni; laps kardab kõdi a gyerek fél a csiklandozástól; parem karta, kui kahetseda késő bánat ebgondolat; jobb félni, mint megijedni; ta ei karda keda kuraditki az ördögtől sem fél; kardab nagu vanapagan välku fél, mint az ördög a tömjéntől, fél tőle mint a tűztől
2. (rahutust tundma, muretsema) félt <{vmit/vkit}> ♦ kardab kõige halvemat a legrosszabbtól tart

kartus <k'artus k'artuse k'artus[t k'artus[se, k'artus[te k'artus/i_&_k'artuse[id 11_&_09 s> (kerge hirm) félelem; (mure, et midagi võib juhtuda) aggály, aggodalom ♦ asjatu kartus alaptalan félelem; surmakartus halálfélelem; kartus poeb südamesse vkit elfog az aggály

kasulik <kasul'ik kasuliku kasul'ikku kasul'ikku, kasulik/e_&_kasul'ikku[de kasul'ikk/e_&_kasul'ikku[sid 25 adj> hasznos ♦ kasulik investeering hasznos befektetés; kasulik taim hasznos növény; kasulik koormus tehn hasznos teher/terhelés; tervisele kasulik hasznos az egészségnek; midagi kasulikuks pidama hasznosnak talál vmit; kasulikuks osutuma hasznosnak bizonyul; meeldivat kasulikuga ühendama összeköti a kellemest a hasznossal

katsuma <k'atsu[ma k'atsu[da katsu[b katsu[tud 28 v>
1. (puudutama) megtapogat, megtapint ♦ pulssi katsuma tapogatja a pulzusát; käega katsuma megtapogat a kezével; ta katsus oma valutavat jalga megtapogatta fájós lábát; ta katsub ahju, kas see on juba soe megtapintja a kályhát, hogy átmelegedett-e már
2. (üritama, proovima) megpróbál ♦ katsub mitte suitsetada megpróbál nem dohányozni; katsu neist mitte välja teha próbálj meg nem foglalkozni velük
3. (järele proovima) kipróbál; (selga, jalga proovima) felpróbál ♦ jõudu katsuma kipróbálja az erejét; õnne katsuma piltl szerencsét próbál; jõudu katsuma összemérik a kardjukat
4. kõnek (viivitamatult midagi tegema) megpróbál ♦ katsu sa oma jalga siia tõsta! Meg ne próbálja ide betenni a lábát!

keelatu <keelatu keelatu keelatu[t -, keelatu[te keelatu[id 01 s> (keelatud tegevus) tiltott ♦ ma ei ole midagi keelatut söönud semmi tiltottat nem ettem

kell <k'ell kella k'ella k'ella, k'ella[de k'ella[sid_&_k'ell/i 22 s>
1. (kõlisti) harang ♦ jalgrattakell bicikli/kerékpár csengő; kirikukell harang; koolikell iskola harangja; tuukrikell mer búvárharang; kella lööma kongatja a harangot; kirikute kellad helisevad v löövad szólnak a harangok
2. (kellahelin) csengő ♦ alarmikell, hädakell, häirekell vészcsengő; tormikell viharcsengő; uksekell (ajtó)csengő; kell heliseb szól a csengő; keegi annab ukse taga kella valaki becsenget; midagi (suure) kella külge panema dobra üt/ver vmit; nagydobra ver vmit; suure kella külge sattuma a világ szájára kerül
3. (ajanäitaja) óra ♦ elektrikell villanyóra; käokell kakukkos óra; kuldkell aranyóra; kvartskell kvarcóra; käekell karóra; lauakell asztali óra; liivakell homokóra; malekell sakkóra; pendelkell ingaóra; taskukell zsebóra; tornikell toronyóra; seinakell falióra; äratuskell ébresztőóra; kella vedru az óra rugója; kella osuti az óra mutatója; kella pendel az óra ingája; kell käib jár az óra; kell tiksub ketyeg az óra; kell seisab v ei käi áll az óra; kell käib ette az óra siet; kell jääb taha, kell on järel késik az óra; kell lõi kaheksa az óra nyolcat ütött; kell on maha käinud az óra lejár; kella üles keerama felhúzza az órát
4. (kellaaeg) óra, idő ♦ mis v [kui]palju kell on? hány óra van?, mennyi az idő?; mis kellani? meddig?; kell on täpselt 3 pontosan három óra van; kell on veerand viis negyed öt van; kell on kolmveerand viis háromnegyed öt van; kell on pool viis fél öt van; kell on viis minutit üle nelja v viie peal négy óra elmúlt öt perccel; kell on viie [minuti] pärast viis öt perc múlva lesz öt; kell üks päeval délután egy órakor; kell neli öösel éjjel négy órakor; kell viis hommikul hajnalban öt órakor; kell läheneb kuuele nemsokára hat lesz; pärast kella kaheksat nyolc óra után; kella seitsme paiku hét óra tájt; kella ühest kaheni egytől kettőig; mis kellast mis kellani on kauplus avatud? mettől meddig van nyitva a bolt?; mis kell see juhtus? hánykor történt az?; kella kolme ja nelja vahel három és négy között; kell on juba palju már késő van; ootan sind juba kella kuuest peale már hat óta várlak
5. (pl) muus (löökpill) harang
■LS: kella+ ♦ kellahelin harangszó, harangzúgás; kellalöök óraütés; kellanupp csengőgomb; kellakapsel óratok; kellaklaas óraüveg; kellamehhanism óraszerkezet; kellaosuti óramutató; kellaparandus órajavítás; kellarihm óraszíj; kellatasku órazseb; kellavedru órarugó

kihelema <kihele[ma kihel[da kihele[b kihel[dud 31 v; kihele[ma kihele[da kihele[b kihele[tud 27 v>
1. (sügelema) bizsereg, viszket ♦ mu terve selg kiheleb viszket az egész hátam
2. piltl (midagi väga teha tahtma, kibelema) bizsereg ♦ {kellel} mul käed kihelevad töö järele tétlenség bizsereg a tagjaimban; poisil kihelevad käed kakluse järele a fiúnak viszket a tenyere

kindlus <k'indlus k'indluse k'indlus[t k'indlus[se, k'indlus[te k'indlus/i_&_k'indluse[id 11_&_09 s>
1. (vastupidavus, tugevus) szilárdság, erősség ♦ müüride kindlus a falak szilárdsága
2. (kõhklematus, vankumatus) biztonság, bizonyosság ♦ ma tahan selles asjas kindlust bizonyosságot akarok ebben a kérdésben; mul ei ole täit kindlust nem vagyok teljesen biztos (abban); täie kindlusega väitma midagi teljes bizonyossággal állít vmit
3. (kants) vár, bástya, erőd ♦ kivikindlus kővár, kőbástya; merekindlus tengeri erőd; kindluse müürid a vár falai; kindluse tornid a vár bástyái; kindluse varemed a vár romjai; kindlust kaitsma a várat védi; kindlust ründama a várat ostromolja; kindlust sisse piirama bekeríti az erődöt; kindlust vallutama a várat megszállja; mu kodu on mu kindlus az én házam az én váram
■LS: kindluse+ ♦ kindlusekraav a vár árka; kindlusemüür várfal; kindlusetorn vártorony

kinkima <k'inki[ma k'inki[da kingi[b kingi[tud 28 v> ajándékoz ♦ tahaksin sulle midagi kinkida szeretnék neked ajándékozni valamit; kingitud hobuse suhu ei vaadata ajándék lónak ne nézd a fogát

kinni pidama
1. (peatuma) megáll; (peatama) megállít, leállít ♦ auto pidas maja ees kinni a kocsi megállt a ház előtt; pea kinni! megállj!; pidas takso kinni leállított egy taxit
2. (kinni, paigal, alal hoidma) feltart, visszatart ♦ ära pea mind praegu kinni, mul on palju tegemist! ne tarts most fel, mert sok a dolgom!
3. (kinni võtma, vahistama) feltart, tartóztat ♦ pidas põgeneva varga kinni feltartotta a menekülő tolvajt
4. (möödapääsemist takistama) feltartóztat ♦ katus ei pea vihma kinni beázik; ta peeti piiril kinni a határon feltartóztatták
5. (midagi järgima) betart ♦ reeglitest kinni pidama betartja a szabályokat
6. (raha kohta) levon ♦ palgast peeti kinni tulumaks a fizetéséből levonták az adót

kipitama <kipita[ma kipita[da kipita[b kipita[tud 27 v> (kergelt, torkivalt valutama, kibe olema) csíp, bizsereg, sajog; (kurgus) fáj ♦ kurk kipitab fáj/kapar a torkom; tolm pani kõri kipitama a por súrolja a gégét; suits paneb silmad kipitama csípi a szemét a füst; paprika pani keele kipitama ég a szája a paprikától, a paprika csípi a száját; südame peal kipitab midagi piltl sajgó szívvel

kirjutama <kirjuta[ma kirjuta[da kirjuta[b kirjuta[tud 27 v>
1. (kirja panema, kirjas teatama) ír, megír ♦ tähti kirjutama betűket ír; kriidiga tahvlile kirjutama krétával ír a táblára; dokument tuleb täita trükitähtedega az okmányt nyomtatott nagybetűvel kell kitölteni; vasaku käega kirjutama bal kézzel ír; laps õpib kirjutama írni tanul a gyermek; mu pastakas ei kirjuta nem ír a töltőtollam; miski on talle näkku kirjutatud vmi van írva az arcára; poeg kirjutab, et elab hästi a fia azt írja, hogy jól van; ajalehed kirjutavad palju sellest, et az újságok sokat írnak arról, hogy; kirjutamata seadus íratlan törvény
2. (mingit teost looma) ír ♦ ta kirjutab luuletusi verseket ír; helilooja on kirjutanud kaks ooperit a zeneszerző két operát írt; ta ei kirjuta juba aastaid már évek óta nem ír
3. (kuhugi registreerima) ír ♦ midagi kellegi nimele kirjutama vkinek a nevére ír vmit
4. piltl (kellegi-millegi arvele panema) ír ♦ midagi kellegi arvele kirjutama vkinek a számlájára ír vmit
5. (määrama, välja kirjutama) felír ♦ mulle kirjutati uued prillid új szemüveget írtak fel nekem

kitsi <kitsi kitsi kitsi[t -, kitsi[de kitsi[sid 16 adj>
1. (ihnus) fukar, zsugori, kapzsi, fösvény ♦ kitsi perenaine kapzsi háziasszony; ära ole nii kitsi! ne légy olyan fösvény!
2. piltl (midagi napilt andev) fukar ♦ kitsi pinnas fukar talaj; karm ja kitsi loodus vad és fukar természet
3. (midagi napilt väljendav) szűkmarkú ♦ eestlane on tavaliselt kiidusõnadega kitsi az észt ember általában igen szűkmarkúan bán a dicsérettel

kohmitsema <kohmitse[ma kohmitse[da kohmitse[b kohmitse[tud 27 v> kõnek (tasapisi midagi tegema v toimetama) kotlik, piszmog, pepecsel, szuszog, babrál ♦ mis sa kohmitsed selle kallal nii kaua? mit kotlasz rajta olyan sokáig?

koitma <k'oit[ma k'oit[a koida[b koide[tud, k'oit[is k'oit[ke 34 v>
1. (hahetama) virrad, pitymallik, pirkad, hajnalodik, felvirrad, dereng, hajnallik ♦ [väljas] koidab hajnalodik
2. piltl (saabuma, kätte jõudma) virrad ♦ koitsid uued ajad jobb idő virrad; talle koidavad ilusad päevad szép napok virradnak rá
3. piltl (mõistetavaks, arusaadavaks muutuma) virrad, dereng ♦ veel polnud asi selge, kuid midagi juba koidab nem érti még, de már dereng neki

koorem <k'oorem k'oorma k'oorma[t -, k'oorma[te k'oorma[id 02 s>
1. (veos) teher, súly, rakomány; (laadung) teherszállítmány ♦ heinakoorem egy szekér széna; autokoorem autórakomány; puukoorem farakomány; koorem puid egy rakomány fa; koormat peale laadima felrakodik; koormat maha laadima lerakodik; puukoorem läks maanteel ümber farakomány borult az úttestre
2. piltl (raskuste, murede kohta) teher, súly ♦ elukoorem az élet keresztje; häbikoorem a szégyen súlya; maksukoorem adóteher; murekoorem a bánat súlya, a gondok terhe; aastate koorem az évek (esztendők) terhe; {kellele} koormaks [kaelas] olema a terhére van vkinek; kedagi/midagi endale koormaks kaela võtma a nyakába vesz vkit/vmit; raske koorem langes südamelt nagy teher esett le a szívéről; kellegi õlult koormat võtma levet vkiről/ vkinek a válláról vmit
■LS: koorma+ ♦ koormaeesel málhás szamár

kostma <k'ost[ma k'ost[a kosta[b koste[tud, k'ost[is k'ost[ke 34 v>
1. (vastuseks ütlema, vastama) válaszol, szól; (lausuma, sõnama) mond ♦ küsimustele kostma a kérdésekre válaszol; mõtle oma isa peale, mida tema selle peale kostaks? gondolj az apádra, ő mit mondana?
2. (kellegi heaks, kasuks midagi ütlema) vki mellett felszólal
3. (kuulduma) hallatszik; (kõlama) elhangzik; (hääletoonist aimatav olema) megszólal ♦ väljast kostab lärmi kintről zaj hallatszik; saalist kostab muusikat a teremből hallatszik a zene; kaugele kostma messzire hallatszik; neiu hääles kostab mure a lány hangjában aggodalom hallatszott

krae <kr'ae kr'ae kr'ae[d -, kr'ae[de kr'ae[sid 26 s> (riietusesemel) gallér ♦ karusnahkne krae prémgallér, szőrmegallér; särgikrae inggallér; ümar krae bubigallér; kõvakrae kemény gallér; madrusekrae matróznyak, matrózgallér; rullkrae pöndörödő nyak; pitskrae csipkegallér; püstkrae álló gallér; sallkrae sálgallér; sinikrae kõnek (tööline või teenindaja) kékgalléros; nööbitav krae gombolódó gallér; mantli krae a kabát gallérja; midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit

kutsuma <k'utsu[ma k'utsu[da kutsu[b kutsu[tud 28 v>
1. (kuhugi, millestki osa võtma v midagi tegema) meghív, elhív, kihív; (tuppa/sisse) behív; (õhutama, agiteerima) felhív, buzdít ♦ appi kutsuma segítségül hív; külla kutsuma vendégségbe hív; kiirabi kutsuma kihívja a mentőket; kinno kutsuma elhív moziba; töötajaid kokku kutsuma összehívja a dolgozókat; kohustused kutsuvad hív a kötelesség; tantsule kutsuma táncba hív; kutsu ta tagasi hívd vissza!; duellile kutsuma párbajra hív vkit; kohtusse tunnistajaks kutsuma beidéz vkit tanúnak; ajateenistusse kutsuma katonai szolgálatra behív; kutsumata külaline hívatlan vendég, kéretlen vendég
2. piltl (ahvatlema, ligi tõmbama) hív ♦ meri kutsub mind hív a tenger
3. (nimetama, hüüdma) szólít, hív, nevez ♦ teda kutsutakse Robiks Robinak hívják; kuidas teda kutsutakse? hogy hívják?

kuulma <k'uul[ma k'uul[da kuule[b k'uul[dud, k'uul[is k'uul[ge 33 v>
1. (helisid tajuma ja eristama) hall, meghall; (hästi, selgelt) tisztán hall; (halvasti) nagyot hall, rosszul hall; (valesti) félrehall ♦ tegi, nagu ta ei kuulekski úgy tett, mintha nem hallaná; kas ma kuulsin valesti? félrehallottam-e?; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani
2. (teada saama) hall ♦ kuulsin seda raadiost hallottam a rádióban; ma pole temast midagi kuulnud nem hallottam róla semmit; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kuule imet! kõnek miket nem hall az ember!
3. (kellegi õpetust, nõuannet, käsku arvestama) meghallgat, hallgat vmire, figyelembe vesz
4. kõnek (kõnetlussõnana: kuule v kuulge) figyel ♦ kuule! figyelj!; kuule ometi! halgass ide!

kuulutama <kuuluta[ma kuuluta[da kuuluta[b kuuluta[tud 27 v>
1. (avalikult, ametlikult teatama) (ki)hirdet, üzen, (ki)nyilvánít, hírül ad; (pidulikult) kikiált ♦ kohtuotsust kuulutama kihirdeti az ítéletet; sõda kuulutama megüzeni a háborút, hadat üzen; ametikohta välja kuulutama meghirdeti az állast; riigi iseseisvust välja kuulutama kikiáltja az ország függetlenégét; surnuks kuulutama holtnak nyilvánít; ajalehes kuulutama újságban hirdet; kirik kuulutas ta pühakuks az egyház szentté avatta
2. (rääkima, ütlema, teada andma) kihirdet; (edasi rääkima, kõigile teatama) kikiabál ♦ midagi kogu maailmale kuulutama kikiabál vmit az egész világnak; lõokesed kuulutavad kevade saabumist a pacsirták a tavasz beköszöntét hirdetik
3. (jutlustama) hirdet ♦ ristiusku kuulutama a kereszténységet hirdetni
4. (ennustama) hirdet ♦ kõik märgid kuulutavad vihma a jelek szerint esni fog

kõik <k'õik kõige k'õike k'õike, k'õiki[de_&_kõig/i k'õik/i 00 pron>
1. (mitmuslikus vormis) (igaüks, viimane kui üks) mindenki, mindannyi, valamennyi, mindnyája, mindegyik, összes ♦ kõik tulid kohale mindenki eljött; meie kõik mi mindannyian; kõigi kuuldes mindenki hallatára; kõik ei saa sellest aru nem mindenki érti azt; üks kõigi eest, kõik ühe eest egy mindenkiért, mindenki egyért; õnnetus võib puudutada meid kõiki mindnyájunkat érhet baleset; kõigi mugavustega korter összkomfortos lakás; kõik tahavad sinuga kohtuda mindenki veled akar találkozni; kõigi teadaolevate andmete põhjal az összes rendelkezésre álló adat alapján; ettevõtte kõik töötajad olid koosolekul kohal az üzem összes dolgozója megjelent a gyűlésen; kõik piletid on välja müüdud minden jegy elkelt
2. (ainsuslikus vormis) (miski tervikuna, kogu) minden, mind ♦ kõik on korras minden rendben!; kõike head! minden jót!; tegi kõik, mida suutis mindent megtette; kõik naised minden nő; olen kõigeks valmis mindenre hajlandó vagyok; kõigest hingest teljes szívből; kõigest jõust teljes erőből; kõik muutub minden változik; kõik või ei midagi mindent vagy semmit; teeb kõik mis võimalik mindent megtesz; kõige tipuks mindennek tetejébe; kõigega harjub mindent meg lehet szokni; ja ongi kõik és ennyi az egész; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
■LS: kõike+ ♦ kõikehaarav, kõikehõlmav átfogó; kõiketeadev mindentudó

kõmistama <kõmista[ma kõmista[da kõmista[b kõmista[tud 27 v> (müristama) dönget, dörren; (kõminaga midagi tegema) dörög ♦ äike kõmistas korra kaugelt az ég távolból dörrent egyet

kõrvalt vaatama
1. (midagi tegevusetult pealt vaatama) tétlenül ül, kívülről szemlél
2. piltl (abielu rikkuma) félrelép

kõva <kõva kõva kõva -, kõva[de kõva[sid_&_kõv/u 17 adj>
1. (mitte pehme, kindel, vankumatu) kemény, szilárd ♦ kõva kivim kemény kőzet; kõva metall kemény fém; kõva leib kemény kenyér; kõva puit keményfa; kõva suulagi anat kemény íny; kõva valuuta kemény valuta; kõvade kaantega raamat kemény kötésű könyv; kõvaks keedetud munad keményre főzött tojások; kõva pähkel piltl kemény dió; kõva kui kivi kemény, mint a kő/csont; kaks kõva kivi ei jahvata head jahu két dudás nem fér meg egy csárdában; ta on teisest/kõvast puust tehtud más/kemény fából faragták / van faragva; tal on kõva pea nehéz feje van, nehézfejű; ta on kõva peaga nincs sok sütnivalója
2. (jäik) kemény ♦ kõva ase kemény ágy
3. (jõuline, kehalt tugev) erős
4. (range, karm) kemény ♦ kõva käega kemény kézzel; kõva käsk kemény parancs; kõva kriitika kemény bírálat
5. kõnek (koguselt, hulgalt suur, tubli) kemény ♦ kõva „p“ kemény „p“; kõva sissetulek kemény kereset
6. kõnek (mingil alal tubli, äge midagi tegema) kemény, nagy ♦ kõva suitsumees kemény dohányos; kõva kommunist kemény kommunista
7. (kange, äge, tugev) kemény, erős ♦ tal on kõva nälg nagyon éhes; kõva köha kemény köhögés; kõva külm kemény fagy; kõva peavalu erős fejfájás; kõva tuul erős szél; kõva puskar erős pálinka; kõva töö kemény munka
8. (vali, tugev, kaugele kostev) erős ♦ kõva hääl erős hang
9. (kuulmise, mälu kohta: vilets, halb) kemény ♦ poisil on kõva pea keményfejű fiú
■LS: kõva+ ♦ kõvaistmeline fapados; kõvakaaneline kemény kötésű, kemény táblás, kemény fedelű; kõvaketas info winchester, merevlemez; kõvanisu durumbúza

käis <k'äis k'äise k'äis[t -, k'äis[te k'äise[id 09 s> (varrukas) (ruha)ujj ♦ pikad käised hosszú ujj; käiseid üles käärima feltűri az inge ujjat; võttis mul mantlikäisest kinni elkapta a kabátom ujját; midagi käisest puistama kiráz vmit az ujjából

käsi <käsi k'äe k'ä[tt k'ä[tte, kä[te käsi 15 s> kéz ♦ parem käsi jobb, jobb kéz; vasak käsi bal kéz; paljad käed puszta/meztelen kéz; osavad käed ügyes kéz; virgad käed fürge kéz; kunstkäsi műkéz; kätt andma kezet ad; kätt ulatama kezet nyújt vkinek; kätt suruma [tervitamisel] kezet fog; kätt rusikasse suruma v pigistama ökölbe szorul a keze; kindaid kätte panema kesztyűt (fel)húz; käe alt kinni, käevangus kart karba öltve; käsi raudu panema megbilincsel; käed risti rinnal karba tett kézzel; pead kätele toetama fejét kezébe támasztja; käed eemale! el a kezekkel!; poiss on nüüd heades kätes a fiú most jó kézben van; jätab kellelegi vabad käed szabad kezet ad vkinek; kuidas käsi käib? hogy vág a bajusz?; kedagi kättpidi juhtima kézen/kezénél fogva vezet vkit; kedagi käsist-jalust siduma gúzsba köt vkit; millestki kahe käega kinni haarama két kézzel kap vmin / vmi után; käed rüpes ölbe tett kézzel; käsi laiutama széttárja a kezét; (kellegi) käe all kéz alatt; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; käsi peseb kätt kéz kezet mos; käsi pikal tasu ootama marokra fog // tartja a markát; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek; pesen oma käed puhtaks mosom kezeimet; tühjade kätega jääma se pénz, se posztó; tühjade kätega lahkuma üres kézzel távozik; kedagi kätel kandma a tenyerén hord(oz) vkit; tejbe(n)-vajba(n) füröszt vkit; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
■LS: käe+ ♦ käeliigutus kézmozdulat; käelint karszalag; käepuudutus a kéz érintése; käeselg kézfej, a kéz háta; käeside karszalag; käesurumine [tervitamisel] kézfogás; käesuudlus kézcsók; käeviibe kézmozdulat, taglejtés
käsi+ ♦ käsigranaat kézigránát; käsikivi etn kézimalom; käsiladu trük kézi szedés; käsimüügiravim (apteegis) nem vényköteles gyógyszer; käsipagas kézipoggyász; käsipidur kézifék, rögzítőfék; käsiprits kézifecskendő; käsipuur amerikáner, kézi fúrógép; käsirelv kézifegyver; käsisaag kézifűrész, rókafarkú fűrész
käte+ ♦ kätekreem kézkrém; käteosavus kézügyesség
kätel+ ♦ kätelkõnd sport kézenjárás; kätelseis sport tótágas, kézenállás

käsitama <käsita[ma käsita[da käsita[b käsita[tud 27 v> (aru saama, mõistma) tekint, értelmez ♦ midagi ülesandena käsitama feladatának tekint vmit; käsitan juhtumit nii, nagu én az esetet úgy értelmezem, hogy

käsutama <käsuta[ma käsuta[da käsuta[b käsuta[tud 27 v>
1. (käske jagama) rendelkezik, parancsolgat, parancsnol; (kamandama) dirigál ♦ käsutab töölisi a munkásokkal ő rendelkezik; lapsed käsutatakse voodisse ágyba parancsolják a gyerekeket; ainult käsutab, aga ise tööd ei tee csak parancsolgat, de maga nem dolgozik
2. (millegi üle valitsema, midagi juhtima) rendelkezik, irányít, vezényel; (kasutamisõigust omama) sáfárkodik ♦ seda summat võib ta vabalt kasutada ezzel az összeggel szabadon rendelkezhet

laskma <l'ask[ma l'as[ta lase[b l'as[tud, l'ask[is_&_las[i l'as[ke 34 v>
1. (lubama) (el)enged, kienged, hagy ♦ vabaks laskma szabadon enged; koera õue laskma kiengedi a kutyát az udvarra; ma ei lase teistel sulle halba teha nem hagyom, hogy a többiek bántsanak; ta lasti haiglast koju hazaengedték a kórházból; kedagi eksamilt läbi laskma átenged vkit a vizsgán; midagi turule laskma piacra bocsát vmit
2. (voolama panema, jooksetama) ereszt ♦ kraanist vett laskma vizet ereszt a csapból; auru välja laskma kiereszti a gőzt
3. (tegema, sooritama) ♦ kukerpalli laskma bukfencet hány, bukfencet vet
4. (kiiresti liikuma v toimetama) ♦ jalga laskma elemenekül; lase jalga! hordd el az irhádat!; oldj kereket!
5. (midagi teha paluma v käskima) ♦ teha laskma megcsináltat; õmmelda laskma megvarrat
6. (tulistama) lő ♦ maha laskma lelő, agyonlő; kedagi/midagi sõelapõhjaks laskma szitává lő vkit/vmit

lisama <lisa[ma lisa[da lisa[b lisa[tud 27 v> hozzátesz, hozzáfűz, hozzáad, csatol; (täiendama) kiegészít ♦ lisa supile soola sót ad a leveshez; mul pole öeldule midagi lisada nincs semmi hozzáfűznivalóm; kiirust lisama sebességet fokoz; lisasin avaldusele dokumendid az iratokat csatoltam a kérvényemhez

lugema <luge[ma luge[da l'oe[b l'oe[tud 28 v>
1. (teksti) (el)olvas; (aeg-ajalt, vähehaaval) olvasgat ♦ raamatut lugema könyvet olvas, elolvassa a könyvet; palvet lugema áldást mond, elmond egy imát, elmondja az imát; lapsed õpivad lugema a gyerekek megtanulnak olvasni; loeb valjusti v kõvasti kellelegi ette felolvas vkinek; ridade vahelt lugema a sorok között olvas; raskelt loetav nehezen olvasható; kellegi mõtteid lugema olvas vkinek a gondolataiban; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas
2. (märke, märgisüsteeme lahti mõtestama) olvas ♦ nooti lugema kottát olvas
3. (loendama) (meg)számol, (meg)számlál ♦ loe kolmeni ja tegutse! számolj háromig, és vágj bele!; loeb raha pénzt számol; tibusid loetakse sügisel ne igyunk előre a medve bőrére; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
4. (arvesse minema, arvestamisele kuuluma) számít ♦ hüpe loeb az ugrás számít; mida see luges? miért számított ez?
5. (arvel olema) ♦ see ei loe se nem oszt, se nem szoroz; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai

luup1 <l'uup luubi l'uupi l'uupi, l'uupi[de l'uupi[sid_&_l'uup/e 22 s> (suurendusklaas) nagyító, nagyítóüveg ♦ midagi luubi alla võtma górcső alá vesz vmit

lõhki <l'õhki adv> (pikuti pooleks, kaheks) ketté, szét ♦ nende abielu läks lõhki házasságuk felbomlott; pall läheb lõhki kilyukadt a labda; õhupall läheb lõhki szétpukkad a léggömb; lõhki minema szétmegy; ära end lõhki söö! ne edd túl magad!; ta oli kadedusest lõhki minemas majd megpukkadt az irigységtől; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; midagi läbi ja lõhki tundma töviről hegyére/hegyire ismer vmit

läbi <läbi prep, postp, adv>
1. adv; prep [gen]; postp [gen] (millegi kaudu, vahelt, keskel[t]) át, keresztül ♦ vaatab läbi akna välja kinéz az ablakon; läbi pargi a parkon keresztül; läbi ajama boldogul; läbi elama átél; läbi arutama fontolgat; läbi astuma beugrik, benéz; läbi paistma átlátszik; läbi tule ja vee tűzön-vízen át/keresztül
2. adv (algusest lõpuni, kogu ulatuses) el-, meg- ♦ luges raamatu läbi elolvasta a könyvet; läbi vaatama megnéz(eget), átnéz; läbi rääkima megbeszél; läbi kukkuma megbukik; tunneb asja läbi ja lõhki ismeri a dolog csínját-bínját; midagi läbi ja lõhki tundma töviről hegyére/hegyire ismer vmit
3. postp [nom], postp [gen]; prep [nom], prep [gen] (kogu ajavahemiku kestel) ♦ eile sadas päev läbi tegnap egész esett az eső; lapsed olid suvi v suve läbi maal a gyerekek egész nyáron vidéken voltak; siin saab aasta läbi v läbi aasta suusatada itt egész évben síelhetsz; ööd ja päevad läbi éjjel-nappal; kell on kaks läbi két óra múlt

läbi imbuma
1. (vähehaaval läbi tungima) átszivárog, kiszivárog ♦ mõningad andmed on läbi imbunud kiszivárgott néhány adat
2. (midagi täis imbuma) átitatódik ♦ maa on niiskusest läbi imbunud a talaj átitatódott vízzel; särk on higist läbi imbunud az ing verejtékkel itatódott át

lööma <l'öö[ma l'üü[a l'öö[b l'öö[dud, l'õ[i löö[ge lüü[akse 38 v>
1. (lööki andma, löökidega mingisse seisundisse viima, kuhugi suunama) (meg)üt, (meg)ver, ráüt, ráver, rácsap, (oda)csap, odavág ♦ rusikaga lööma öklöz, ököllel üt; haamriga lööma kalapácsol, kalapál; näkku lööma pofon/arcul üt; klaase kokku lööma koccint; pead ära lööma millegi vastu beveri a fejét vmibe; lõi palli väravasse bevágta a labdát a kapuba, kapura szúrta a labdát; kedagi pähe lööma fejbe vág vkit; kõhtu lööma kedagi gyomorszájon vág vkit; naela seina lööma beveri a szöget a falba; välku lööma villámlik; välk lõi puusse belecsapott a villám a fába; katki lööma eltör; lõi hambad leiva sisse beleharapott a kenyérbe; noaga lööma kedagi megszúr vkit késsel; pitsatit paberile lööma ráüti a pecsétet a papírra; käsi kokku lööma összecsapja a kezét; risti lööma keresztre feszít; vastu lööma visszaüt; rüütliks lööma lovaggá üt; süda lööb dobog a szív; akent sisse lööma beveri az ablakot; kellegagi kätt lööma markába csap vkinek
2. (heli tekitades) üt ♦ trummi lööma dobol, veri a dobot; kella lööma harangoz, meghúzza a harangot; kell lõi kuus hatot ütött az óra
3. (paiskuma) ♦ lained löövad randa a hullámok a partot csapkodják
4. piltl (purustavat hoopi andma, purustama) megdönt; (võitma, võitu saavutama) legyőz, megdönt ♦ vaenlast lööma legyőzi az ellenfelét; lüüa saama vereséget szenved; rekordit lööma megdönti a rekordot
5. (otsustavalt, energiliselt midagi tegema, keha v kehaosa asendi järsu muutmise kohta) csap ♦ ust kinni lööma becsapja/bevágja az ajtót; läikima lööma kifényesít; rusikaga vastu lauda lööma az asztalra csap
6. (midagi hoogsalt tegema) ♦ aega surnuks lööma agyon üti az időt; suuri laineid lööma nagy hullámokat ver; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
7. (mingisse seisundisse viima, hakkama) ♦ kartma lööma megrémül; araks lööma fél/tart vmitől; kampa lööma kõnek bekapcsolódik vmibe; tal lööb silmist tuld välja az eget is bőgőnek nézi; lained löövad üle pea kokku összecsapnak a feje fölött a hullámok

maailmaime <+ime ime ime[t -, ime[de ime[sid 16 s> (midagi haruldast maailmas) világcsoda ♦ seitse maailmaimet a világ hét csodája

maatasa <+tasa adv> (maaga ühetasa) ♦ midagi maatasa tegema vmit a földdel tesz egyenlővé

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

meisterdama <meisterda[ma meisterda[da meisterda[b meisterda[tud 27 v> ([kätetööna] midagi tegema, valmistama) barkácsol, fabrikál, eszkábál ♦ ta meisterdas pojale väikse tooli egy kis széket eszkábált a fiának

minetama <mineta[ma mineta[da mineta[b mineta[tud 27 v> (midagi abstraktset kaotama) elveszt

miski <m'iski millegi midagi -, - - 00 pron; m'iski m'iski m'iski[t -, m'iski[te m'iske[id 01 pron>
1. (substantiivselt jaatavas lauses) (märgib teadmata v lähemalt määratlemata eset, nähtust, asjaolu ehk teadmata v ebamäärase suurusega osa) valami ♦ sööksin midagi ennék valamit; miski teeb talle muret valami aggasztja őt; midagi ta ju teadis valamit tudott
2. (substantiivselt eitavas lauses) (mitte ükski asi v asjaolu) semmi ♦ miski ei aita semmi sem segít; sellest ei tule midagi välja semmi sem lesz belőle; kõik või mitte midagi mindent vagy semmit
3. (adjektiivselt jaatavas lauses) kõnek (mingi, mingisugune) valami

mitte1 <m'itte adv>
1. (rõhutab, intensiivistab eitust) nem, sem ♦ hoopis mitte egyáltalán nem; mitte midagi semmi(t); mitte keegi senki; mitte mingil juhul semmi esetre sem; mitte üks põrm semennyire sem; mitte ainult ..., vaid ka ... nemcsak ..., hanem ... is
2. (jaatavas kontekstis väljendab eitust) nem ♦ miks mitte miért ne; mitte eriti nem nagyon; muidugi mitte dehogy, persze hogy nem; vist mitte talán nem; mitte ilmaski soha; mitte suitsetada! tilos a dohányzás!

moodustama <moodusta[ma moodusta[da moodusta[b moodusta[tud 27 v>
1. (mingil kujul esinema, millenagi olemas olema, endast midagi kujutama) képez, formál, alkot ♦ rühm moodustas ringi a csoport kört alkotott
2. (tekitama, põhjustama) alkot ♦ moodustage küsisõnaga lause kérdőszóval alkosson egy mondatot
3. (asutama, organiseerima, looma) alakít ♦ valitsust moodustama kormányt (meg)alakít

murdma <m'urd[ma m'urd[a murra[b m'ur[tud, m'urd[is m'urd[ke 34 v>
1. (katki tegema, lõhkuma) (meg)tör; (katki, puruks, tükkideks) eltör, széttör; (küljest ära) letör; (lahti) eltör; (pooleks, katki) összetör; (kokku) összehajt ♦ murrab tüki leiba tör egy darabot a kenyérből; streiki murdma letöri a sztrájkot
2. (painutades) hajlít ♦ murtud joon megtört vonal; piike murdma millegi nimel lándzsát tör vmi mellett
3. (jõuga kuhugi tungima) betör; (millestki läbi) áttör ♦ uksest sisse murdma betöri az ajtót; tammist läbi murdma áttöri a gátat
4. füüs (laine murdumist esile kutsuma) tör ♦ prisma murrab valguskiiri a prizma töri a fényt
5. (saaklooma tapma) ♦ hunt hunti ei murra holló a hollónak nem vájja ki a szemét; ega hunt hunti murra varjú a varjúnak nem vájja ki a szemét
6. piltl (midagi rikkuma, mitte arvestama) megszeg ♦ lepingut murdma megszegi a szerződést; sõna murdma megszegi a szavát
7. piltl (hävitama, olematuks muutma) megtör ♦ kellegi tahet murdma megtöri vkinek az akaratát; mure murdis ta megtörte a bánat
8. (intensiivse töötamise kohta) tör ♦ murrab tööd [teha] nagyon sokat dolgozik; millegi kallal/üle pead murdma töri a fejét vmin
9. kõnek (kangelt võõrkeelt kõnelema) tör ♦ ta murrab saksa keelt törve beszéli a németet

murendama <murenda[ma murenda[da murenda[b murenda[tud 27 v> (mureda[ma]ks muutma, midagi muredat peenestama, pudendama) elmállaszt, szétmorzsol, (el)porlaszt

muretsema <muretse[ma muretse[da muretse[b muretse[tud 27 v>
1. (muret tundma, mures olema) aggályoskodik, szorong, szerez, reszket, nyugtalankodik, izgul, gondol, félt, fájdít, fáj, elővarázsol, előteremt, beszerez, aggódik, aggodalmaskodik
2. (hankima, soetama) ♦ midagi muretsema szert tesz vmi

muu2 <m'uu m'uu m'uu[d -, m'uu[de_&_muu[de m'uu[sid_&_m'u[id 26 pron, adj> pron; adj (teistsugune, teine, ülejäänud) más, egyéb ♦ on sul veel muud öelda? van még egyéb mondanivalód?; ei midagi muud semmi mást; muul viisil másképpen; muu seas többek között

mõistatama <mõistata[ma mõistata[da mõistata[b mõistata[tud 27 v> (mõistatus[t]ele vastust otsima, midagi ära arvama v arvata püüdma) találgat, kitalál

mõjutama <mõjuta[ma mõjuta[da mõjuta[b mõjuta[tud 27 v> (mõju avaldama, oma mõjuga muutust esile kutsuma, midagi tingima, põhjustama) befolyásol, hat, hatással van ♦ otsust mõjutama befolyásolja a döntést; liikumine mõjutab tervist a mozgás hat az egészségre

mõõtma <m'õõt[ma m'õõt[a mõõda[b mõõde[tud, m'õõt[is m'õõt[ke 34 v>
1. mér, összemér, felmér, megmér, lemér ♦ maad mõõtma földet felmér; palavikku mõõtma lázat mér; kõike ühe mõõdupuuga mõõtma egy kaptafára húz mindent; erineva mõõdupuuga mõõtma kettős mércével mér; midagi pealaest jalatallani mõõtma tetőtől talpig végigmér
2. (arvustavalt, hindavalt silmitsema) mér

mäng <m'äng mängu m'ängu m'ängu, m'ängu[de m'ängu[sid_&_m'äng/e 22 s>
1. (tegevus meelelahutuseks, lõbustuseks, võistluslik tegevus, mängimiseks vajalikud vahendid) játék ♦ hasartmäng hazárdjáték, szerencsejáték; kaardimäng kártyajáték; paarismäng sport páros; pallimäng labdajáték; pandimäng zálogosdi; peitusemäng ipi(cs)apacs; pimesikumäng szembekötősdi; rollimäng szerepjáték; treeningmäng edzőmérkőzés; täringumäng kockajáték; õnnemäng szerencsejáték; üksikmäng sport szingli, egyes; mäng lõppes viigiga a mérkőzés döntetlenül végződött / döntetlennel ért véget / zárult a játék; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; miski on mängus/kaalul kockán forog vmi; mänguga kaasa minema veszi a lapot; midagi mängu panema latba vet vmit; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti
2. (pl) (spordipidustused, suured võistlused) játékok ♦ olümpiamängud olimpiai játékok
3. piltl (naljategemine, vigurdamine, mitmesuguste vahelduste, liikumiste, muutumiste, varieerumiste kohta) játék ♦ poliitiline mäng politikai játék
4. (osatäitmine lavastuses, pillimäng) ♦ publik tänas aplausiga näitlejate mängu a közönség tapssal köszönte meg a művészek játékát; orelimäng orgonajáték
5. zool (loomade käitumisviis paarimisajal) játék
■LS: mängu+ (lõbustuse, mängimise ja võistlemisega seotud) ♦ mänguautomaat flipper, pénznyerő automata, nyerőgép, játékautomata; mängufilm játékfilm, művészfilm; mänguhimuline játékos; mängujuht játékmester, játékvezető; mängukaart játékkártya, kártyalap; mängukirg játékszenvedély; mängupõrgu játékbarlang, kártyabarlang; mängureegel játékszabály; mänguseis a játék állása; mänguseltsiline játszótárs; mänguväljak játéktér, mezőny, játszótér
mängu+ (mänguasjade kohta) ♦ mängukaru maci, játék mackó, mackó

määrima <m'ääri[ma m'ääri[da määri[b määri[tud 28 v> (pinnale kandma ja laiali ajama v sisse hõõruma, määret seadmete liikuvate osade vahele viima) bemaszatol, összepiszkol, összejár, zsíroz, rámázol, piszkít, odaken, mocskol, megveszteget, megken, maszatol, lekenyerez, kizsíroz, keneget, ken, besároz, bemázol ♦ võid leivale määrima vajat ken a kenyérre, megkeni a kenyeret vajjal; midagi kellelegi pähe määrima nyakába akaszt vkinek vmit; end kellelegi kaela määrima vkinek a nyakába varrja magát

müüja <m'üüja m'üüja m'üüja[t -, m'üüja[te m'üüja[id 01 s> (kes midagi müüb, ametinimetus) eladó, árus ♦ poemüüja bolti eladó; ajalehemüüja újságárus, újságos; piletimüüja kalauz, jegyárús; korteri müüja a lakás eladója

nabima <nabi[ma nabi[da nabi[b nabi[tud 27 v>
1. (korduvalt napsama, haarama) elkap; (ära) megragad ♦ lambad nabivad noort rohtu a bárányok kapkodják a friss füvet; nabis lapse sülle ölbe kapta a gyereket; varas nabib sul rahakoti taskust a tolvaj elcseni a pénztárcádat a zsebedből
2. (sõrmede, käte nobedasti liikudes midagi tegema) fürgén jár ♦ kuduja sõrmed nabivad sukavarraste ümber gyorsan járnak a tűk a kötő ujjai között

nagu <nagu konj, adv>
1. konj (võrdlustes: kui, justkui, otsekui) ahogy, mint, így, akárcsak, akár ♦ vait nagu sukk hallagat, mint a sír; kerge nagu sulg könnyá, mint a pihe; isu nagu hundil étvágya akár a farkasé; magab nagu nott alszik, mint a tej, alszik, mint a bunda; vihma kallab nagu oavarrest úgy ömlik az eső, mintha dézsából öntenék; tegi nõnda, nagu poleks midagi kuulnud úgy tett, mintha semmit sem hallott volna
2. konj (alustab ajalauset: niipea kui) amint ♦ nagu mind nägi, lippas minema amint meglátott, elfutott; nagu teada saad, ütle teistele ka amint megtudod, mondd el a többieknek is
3. adv (tagasihoidliku ettepaneku, möönduse, ebakindluse puhul) mintha; (kerge põlastuse, pahameele väljendamiseks) mintha, de ♦ oleks nagu põhjust rääkida lenne ok a beszélgetésre; aga eile sa nagu lubasid tulla de tegnap megígérted, hogy jössz; keegi nagu kobistab ukse taga mintha valaki motozna az ajtó mögött; oli nagu kuskilt kuulnud, et ... mintha hallotta voln avalahonnan, hogy ...; nagu ta mu nõu kuulda võtaks! mintha megfogadná a tanácsom!; nagu ta seda ise ei teaks! mintha nem tudná!

nagunii <+n'ii adv> (päris kindlasti, igal juhul, ikkagi, niikuinii) úgyis, úgysem ♦ ei maksa joosta, nagunii me ei jõua enam bussile nem érdemes futni, már úgysem érjük el a buszt; seletamisest pole kasu, nagunii ta ei saa millestki aru semmi haszna a magyarázatnak, úgysem ért semmit; heitis magama, nagunii polnud pimedas midagi teha lefeküdt, a sötétben úgysem volt mit csinálni

naljakas <naljakas naljaka naljaka[t -, naljaka[te naljaka[id 02 adj> (naerma ajav, lõbus, humoorikas) vicces, tréfás, muris, mulatságos, mókás; (veider, kentsakas) furcsa ♦ kurbnaljakas tragikomikus; naljakas nimi vicces név; naljakas lugu mulatságos történet, tréfás történet; sul on naljakas komme kõike käega katsuda furcsa szokásod van, mindent kézzel megtapogatsz; mis selles siis naljakat on? mi olyan vicces ebben?; supp on naljaka maitsega a levesnek furcsa íze van; oled sa ka naljakas, räägid naisele kõik täpselt ära furcsa/vicces vagy, mindent pontosan elmesélsz a afeleségednek; naljakas [mõelda], et keegi midagi ei märganud furcsa, hogy senki semmit nem vett észre; mängiti mingit naljakat janti valami furcsa/tréfás komédiát játszottak

narrima <n'arri[ma n'arri[da narri[b narri[tud 28 v>
1. (pilkama, tögama) csúfol, ugrat, piszkálódik, piszkál, ingerel, húz, gúnyol, csúfolódik; (naljatades kiusama) gúnyolódik, heccel, kötekedik; (vihale õrritama) kötekedik ♦ poissi narriti memmepojaks a fiút anyámasszony katonájának csúfolták; ära lase end narrida ne hagyd magad ugratni/gúnyolni; narrib sind ilusate lubadustega szép ígéretekkel bolondít; ära narri koera ne kötekedj a kutyával
2. (midagi ära rikkuma) elront

niisama <+sama adv>
1. (ilma erilise põhjuse, tagamõtte v eesmärgita, muidu) csak úgy, éppúgy, éppígy ♦ ma niisama [jutujätkuks] mainisin csak úgy mondtam; tee midagi, ära istu niisama csinálj valamit, ne ülj csak úgy; seda asja ma niisama ei jäta! nem hagyom annyiban ezt a dolgot!; ära pane lampi põlema, näeb niisamagi ne kapcsold fel a lámpát, úgyis látni
2. (võrdluses: sama) ugyanolyan, ugyanilyen, ugyanannyi, éppolyan ♦ poeg on niisama pikk kui isa a fiú ugyanolyan magas, mint az apaja; olen niisama tark kui ennegi éppolyan okos vagyok, mint eddig; vihm lakkas niisama järsku, nagu oli alanud az eső éppolyan gyorsan elállt, mint amilyen gyorsan eleredt; tean sellest niisama vähe kui teisedki éppolyan keveset tudok erről, mint mások; neil on kolm hobust ja niisama palju lehmi három lovuk van, és ugyanannyi tehenük
3. (nii) ilyen, olyan ♦ sellest loost sa niisama lihtsalt välja ei rabele ebből az ügyből nem mászol ki olyan egyszerűen
4. ([nii]samuti) is, csakúgy, éppúgy ♦ käed on väsinud, jalad niisama fáradtka a kezei, meg a lábai is; sajab niisama nagu eile esik, csakúgy, mint tegnap; ta õpetused ajavad naerma niisama kui anekdoodid a tanításai éppúgy megnevettetnek, mint a viccei

niisamuti <+samuti adv>
1. (samuti) akárcsak, is, ugyanúgy, ugyanígy ♦ täna niisamuti nagu eilegi tegnap éppúgy, mint ma; kõik lähevad ära, mina niisamuti mindeki elmegy, én is
2. kõnek (niisama, muidu) csak úgy ♦ ei midagi, ma niisamuti küsisin semmi, csak úgy kérdeztem; kas jätan nägemist või teen niisamuti sääred? elköszönjek, vagy lépjek le csak úgy

niisugune <+sugune suguse sugus[t -, sugus[te suguse[id 10 adj> (selline, seesugune) ilyen, olyanféle, olyan; (sisaldab viidet eelnenud tekstis mainitud tunnusele) mint ♦ niisugust asja näen küll esimest korda először látok ilyet; ta on niisugune tugev mees ő olyan erős férfi; ta polnud niisugust tööd varem teinud nem végzett korábban ilyen munkát; ta on just niisugune inimene, keda meil vaja pontosan olyan ember, amilyenre szükségünk van; see on niisugune raamat, mida peab kindlasti lugema ez olyan könyv, amit biztosan el kell olvasni; midagi niisugust olen kuulnud valami ilyesmit hallottam; armastan mahla, limonaadi ja muid niisuguseid jooke szeretem a gyümölcslét, limonádét és más hasonló italokat; linnainimene, mis niisugune põllutööst teab! városi ember, mit tud az a földművelésről!; kes sa niisugune oled? ki vagy te?; inimesi on niisuguseid ja naasuguseid emberek vannak ilyenek is és olyanok is; kunst kui niisugune a művészet mint olyan; loodus kui niisugune a természet mint olyan

niisutama <niisuta[ma niisuta[da niisuta[b niisuta[tud 27 v>
1. (niiske[ma]ks tegema, kastma) benedvesít, öntöz; (piserdama) bespriccel; põll (kastma, vihmutama, irrigatsiooni tegema) öntözni ♦ niisutab keelega huuli nyelvével megnedvesíti ajkait; pisarad niisutavad ta palgeid könnyei áztatják az arcát; hommikune kaste niisutab rohtu a reggeli harmat öntözi a gyepet; enne triikimist tuleb pesu niisutada vasalás előtt be kell spriccelni a ruhát; mulda tuleb niisutada ja taimi piserdada a földet meg kell locsolni és a növényt bespriccelni
2. piltl (alkoholi pruukides midagi tähistama) koccint, iszik, poharat emel ♦ uut korterit niisutama koccintottak az új lakásra; niisutasime kordaläinud tehingut ittunk a sikeres üzletre

nikerdama <nikerda[ma nikerda[da nikerda[b nikerda[tud 27 v>
1. (puusse kujutisi, mustrit lõikama, puust midagi välja lõikama v voolima) vés, lefarag, farigcsál, farag; (treima) esztergál ♦ nikerdasin oma nimetähed puukoorde a fa kérgébe véstem a nevem kezdőbetűit; isa nikerdas lapsele puuhobust az apa egy kis falovat faragott a gyereknek; elevandiluust nikerdatud krutsifiks elefántcsontból faragott feszület; nikerdatud kaanega laegas faragott fedelű ládikó
2. piltl (nokitsedes, kõpitsedes tegema) fúr-farag, barkácsol; (hoolega viimistlema) csiszol ♦ nikerdab iga fraasi ja lause kallal csiszolgat minden kifejezést és mondatot
3. kõnek (enda kasuks kombineerima) ügyeskedik ♦ nikerdasin endale ühe vaba päeva kiügyeskedtem magamnak egy szabdnapot

nimbus <n'imbus n'imbuse n'imbus[t n'imbus[se, n'imbus[te n'imbus/i_&_n'imbuse[id 11_&_09 s> kunst (pead ümbritsev särapärg); (midagi ümbritsev helendus, aupaiste) dicsfény, nimbusz, glória, fénykoszorú ♦ märtrinimbus mártír dicsfény; pühakunimbus a szent glóriája; nimbused tänavalaternate ümber fénykoszorúk az utcai lámpák körül

nimel <nimel postp [gen]>
1. (kellegi volitusel, kedagi esindades) nevében ♦ õnnitlesin sõpra kolleegide nimel a munkatársai nevében felköszöntöttem a barátom; seaduse nimel -- avage! a törvény nevében, kinyitni!
2. (kellegi v millegi poole apelleerides) nevére ♦ tõotan jumala nimel Isten nevére esküszöm!; võin oma au nimel vanduda a becsületemre esküszöm
3. (midagi silmas pidades) -ért, nevében ♦ töötati parema tuleviku nimel egy jobb jövőért dolgozott

nimeline1 <nimeline nimelise nimelis[t nimelis[se, nimelis[te nimelis/i 12 adj>
1. (nime, nimetust omav, teatud nime kandev) c., nevű, című ♦ Reinu-nimeline noormees Rein nevű fiatalember; rahvalauludel puudub harilikult nimeline autor a népdaloknak általában nincs megnevezett/konkrét szerőjük
2. (kellegi nimele välja antud) névre szóló; (selline, kus midagi tehakse oma nime avaldades) név szerinti ♦ nimeline hääletamine név szerinti szavazás; nimeline kingitus névre szóló ajndék; nimeline kutse esietendusele névre szóló meghívó a premmierre
3. (ainult nime poolest eksisteeriv, formaalne) névleges, formális ♦ kuningavõim on vaid nimeline a királyi hatalom csak névleges

nina <nina nina nina n'inna, nina[de nina[sid_&_nin/u 17 s>
1. (inimesel, loomal) orr ♦ sirge nina egyenes orr; kreeka nina görög orr; kongnina, kongus nina sasorr, hajlott orr; kotkanina, kullinina karvalyorrú, sasorr; nosunina, nösunina tömpe orrú; nöbinina, nöpsnina pisze orr; sadulnina nyerges orr; suure ninaga mees nagy orrú férfi; nina[ga] löristama szortyog; nina[ga] tõmbama v vedama v nuuskima orrot fúj; läbi nina rääkima az orrán beszél, az orrán keresztül beszél; läbi nina hingama az orrán keresztül lélegzik; nina nokitsema v nokkima v urgitsema piszkálja az orrát; nuuska nina fújd ki az orrod; pühi nina puhtaks töröld meg az orrod; nina tilgub csepeg az orra; nina on kinni bedugult az orra; nina hakkas verd jooksma megeredt az orra vére; kellegi nina all vkinek az orra előtt; topib oma nina igale poole mindenbe beleüti az orrát; oma nina igale poole toppima minden lében kanál; oma nina kuhugi toppima beleüti az orrát vmibe; oma nina igale poole toppima minden szarban kanál; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra; pika ninaga jääma fügét kap; hosszú orral távozik; kellelegi pikka nina tegema, kedagi pika ninaga jätma szamárfület mutat vkinek; nina püsti ajama magasan hordja az orrát; nina kirtsutama húzza a száját; millegi pärast nina kirtsutama felhúzza az orrát vmiért; kellelegi nina pihta andma orrára koppint vkinek; tal on nina norgus lóg az orra; kellelegi midagi nina alla hõõruma az orra alá dörgöl/dörzsöl vkinek vmit
2. (eesots sõidukil, jalatsil vm, maanina) ♦ laevanina, laeva nina hajóorr
3. kõnek (taip, vaist) ♦ tal on selliste asjade peale hea nina jó orra van az ilyesmihez; kellelgi on hea nina vkinek jó orra van; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek
■LS: nina+ ♦ ninahääl orrhang; ninahäälik keel orrhang, nazális; ninakarbik anat orrkagyló; ninakoobas orrüreg; ninakäik anat orrjárat; ninapolüüp med orrpolip; ninarätik, ninarätt zsebkendő; ninatilgad farm orrcsepp; ninavahesein anat orrsövény; ninaverejooks med orrvérzés; ninaõõs anat orrüreg

nokitsema <nokitse[ma nokitse[da nokitse[b nokitse[tud 27 v>
1. (nokaga toitu võtma, näkitsema) csipeget, szemelget, majszol; (mõnda aega, veidi) csipeget; (aeg-ajalt, tasapisi) szemelget; (looma kohta: raashaaval sööma) csipeget; (aeg-ajalt, mõnda aega) szemelget ♦ lind nokitseb teri a madár szemelgeti/csipegeti a magokat; kitsed nokitsevad kaselehti a kecskék a nyírfa leveleit majszolják; haigel polnud isu, nokitses ainult veidi süüa a betegnek nem volt étvágya, csak csipegetett; laps nokitseb isutult toidu kallal a gyerek étvágytalanul csipegeti az ételt
2. (midagi raashaaval eemaldama v eraldama) piszkál ♦ nokitseb küüsi puhastada kipiszkálta a körme alól a koszt; ära nokitse nina ne piszkáld az orrod; nokitses noaotsaga haavleid seinast välja a kés hegyével kipiszkálta a söréteket a falból
3. (kiirustamata, vähehaaval töötama, tasapisi toimetama, kõpitsema) bütyköl, pepecsel, barkácsol, foglalkozik ♦ õhtuti nokitseti käsitööd teha esténként kézimunkázással foglalkoztak; nokitseb mootori kallal a motort bütyköli; tööl ei käi, nokitseb niisama kodus nem dolgozik, otthon barkácsol; majas on ikka üht-teist nokitseda egy háznál mindig van mit bütykölni

noogutama <nooguta[ma nooguta[da nooguta[b nooguta[tud 27 v> (pead üles-alla liigutama näit. nõusoleku, heakskiidu, tervituse märgiks) biccent, rábolint, bólint, bólingat; (korraks) bólint ♦ heaks kiites noogutama jóváhagyóan bólogat; noogutab vastuseks válaszként bólogt; noogutab nõus olles pead v peaga beleegyezően bólogat; ei vastanud midagi, noogutas ainult sõnatult nem válaszolt semmit, csak némán bólogatott; noogutas mulle tervituseks biccentett üdvözlésül; noogutas mõistvalt v taipavalt [pead] megértően bólogatott

nosima <nosi[ma nosi[da nosi[b nosi[tud 27 v>
1. (omaette vaikselt sööma) eszeget, eszik, rágcsál, rág ♦ nosib midagi süüa valamit eszeget; supp jäi keetmata, nosime kuiva toitu nem készült leves, száraz ételt eszünk; võta piima peale, mis sa kuivalt nosid igyál hozzá tejet, ne rágd szárazon; nosib kogu aeg maiustusi folyton édességet rágcsál; hobune nosib kaeru zabot rágcsál a ló
2. (nokitsema, kohmitsema, pusima) piszmog, bíbelődik; (kobamisi otsima) tapogatva keres, tapogat; (mõnda aega) keresgél ♦ nosib saapapaelte kallal a csizma fűzőivel piszmog; natuke aega nosis ja saigi kella käima egy kis ideig elbíbelődött vele és megjavította az órát; koer nosib oma karvades kirpe otsida a kutya bolhákat keresgél a bundájában; nosis taskud läbi -- rahakotti pole végigtapogatta a zsebeit - nincs a pénztárca

nui <n'ui nuia n'uia n'uia, n'uia[de n'uia[sid_&_n'ui/e 22 s> aj (sõjanui, kärp) furkósbot, bunkósbot, fütykös; (nuiad) furkósbotok, fütykösök; (malakas) bot; (rammi[mis]-) verőbak, verőkos; (pesu-) mángorló; (pudru-) krumplitörő, burgonyatörő; (puu-, trummi-) dobverő, ütő; (uhmri-) mozsártörő; (väike) bot, pálca ♦ savi tambiti nuiaga tihedaks az agyagot döngölővel tömörítették; perenaine tampis kartulid nuiaga pudruks a gazdasszony összetörte a burgonyát a burgonyatörővel; trummi ja gongi lüüakse nuiaga a dobot dobverővel a gongot gongütővel verik/ütik; pipart peenestatakse väikeses uhmris erilise nuiaga a borsot különleges mozsártörővel, kis mozsárban törik; midagi ei taipa, oleks nagu nuiaga pähe saanud semmit sem ért, mint akit fejbe vertek; kasvõi nui neljaks ha törik, ha szakad

nuputama <nuputa[ma nuputa[da nuputa[b nuputa[tud 27 v> (millegi kallal juurdlema) gondolkodik, töpreng, töri a fejét; (välja mõtlema) kitalál ♦ mille kallal sa nuputad? min töröd a fejed?; selle mustri on kuduja ise [välja] nuputanud ezt a mintát a kötő maga gondolta ki; küll me midagi välja nuputame majd kitalálunk valamit; kas te midagi targemat ei osanud välja nuputada? valami okosabbat nem tudtatok kitalálni?

nuripidi <+pidi adv> (pahupidi, vastupidi) fordítva, rosszul ♦ sai mu sõnadest nuripidi aru fordítva értette a szavaimat; kardan, et teen midagi nuripidi félek, hogy rosszul csinálok valamit

nutikas <nutikas nutika nutika[t -, nutika[te nutika[id 02 adj> (nupukas, taibukas) agyafúrt, ötletes, talpraesett, leleményes, furfangos, fifikus, elmés, dörzsölt, csalafinta; (arukas) eszes; (leidlik) leleményes ♦ nutikas v nutika peaga poiss eszes fiú; nutikas ärimees fifikus kereskedő; nutikas idee agyafúrt ötlet; midagi nutikat välja ei mõeldud nem talált ki semmi okosat

nõelama <n'õela[ma nõela[ta n'õela[b nõela[tud 29 v>
1. (näit mesilase, ussi kohta) csíp, megmar, mar ♦ sain mesilase käest nõelata megcsípett a héh; uss oli lehma nõelanud megmarta a tehenet a kígyó; hüppas nagu [ussist v herilasest] nõelatud püsti úgy ugrott fel, mintha a darázs csípte volna meg
2. piltl (midagi teravalt ning pilkavalt ütlema) szúr ♦ nõelas minu kõige hellemat kohta oda szúrt, ahol a legjobban fáj

nõeluma <n'õelu[ma n'õelu[da nõelu[b nõelu[tud 28 v>
1. megstoppol, stoppol; (mõnest kohast) stoppol; (salapistes) rejtett öltés, vakvarrás ♦ nõelub sokke zoknit stoppol
2. piltl (väledasti siia-sinna liikuma) sürög-forog, jön-megy ♦ perenaine nõelub toa ja lauda vahet a gazdasszony jön-megy a ház és az istálló között
3. piltl (torkima) csíp, szúr ♦ tuisk nõelub nägu a hóvihar csípi az arcom; nõeluv tuul csípős szél; tema nõeluvate pilkude eest ei saa midagi varjata szúrós tekintete elől semmit sem lehet elrejteni
■LS: nõelumis+ ♦ nõelumisnõel varrótű

nõretama <nõreta[ma nõreta[da nõreta[b nõreta[tud 27 v> (tilkuvalt v niredena voolamiseni märg olema) csurog; (midagi eritama) levedzik, folyik ♦ puud ja põõsad nõretavad vihmaveest a fákról és bokrokról csurog az sővíz; märg nii et nõretab csurom víz; niitjad nõretavad higist a kaszálókról csurog a verejték; haavatud loom nõretab verest a megsebzett állat vérzik; haav nõretab, haavast nõretab levedzik a seb; kuusk nõretab vaiku a fenyőből folyik a gyanta

nõrkema <n'õrke[ma n'õrke[da n'õrke[b n'õrke[tud 27 v> (kehaliselt) gyengül, tikkad, eped, eltikkad; (raugema, vaibuma) alábbhagy, enyhül ♦ olime janust nõrkemas alig álltunk a lábunkon a szomjúságtól; oleme näljast nõrkemas támolygunk az éhségtől; komberdas nõrkevail jalul v nõrkevi jalu elgyengült lábakkal botorkált; pakane on nõrkenud enyhül a fagy; tuul hakkab nõrkema alábbhagy a szél; surija püüdis nõrkeval häälel veel midagi öelda a haldokló elhaló hangon még megpróbált mondani valamit

nägema <näge[ma näh[a n'äe[b näe[vad n'äh[tud, näg[i n'äh[ke näh[akse näi[nud 28 v>
1. (silmadega tajuma) lát, megél, átlát, észrevesz, ellát, belát; (keda, mida) meglát; (näha olema) látszik; ([tähelepanuga, süvenenult] vaatama) vizsgál; (märkama, tähele panema) észrevesz; (kellegagi kohtuma) lát ♦ näeb hästi jól lát; ta näeb ainult vasaku silmaga csak a bal szemével lát; nende prillidega ma ei näe nem látok ezzel a szemüveggel; kas sa näed seda maja seal? látod ott azt a házat?; seda võib näha palja silmaga ez szabad szemmel is látható; kedagi pole näha senkit se látni; siit ei näe kaugele innen nem látni messzire; vaata terasemalt, siis näed nézd meg jobban, akkor látod; saab näha v eks [me] näe meglátjuk; haige vist järgmist hommikut ei näe a beteg talán nem éri meg a holnapi napot; mida sa unes nägid? mit láttál álmodban?; olen seda filmi juba näinud már láttam ezt a filmet; kas saaksin seda raamatut näha? láthatnám ezt a könyvet?; ilus näha, kuidas noored tantsivad jó nézni, ahogy a fiatalok támcolnak; ma ei jõudnud näha, kes see oli nem láttam, ki volt; nägin teda juba kaugelt már messziről láttam (őt); kõigi nähes mindenki láttára; teda nähes őt látva; ei näe puude tagant/taga metsa nem látja a fától az erdőt; ta ei näe järgmist kevadet nem ér több kakukkszót; ei näe oma ninaotsast kaugemale csak az orráig lát // nem lát messzebb az orránál; ma pole tema varjugi näinud színét sem láttam; kedagi/midagi läbi nägema átlát a szitán; vkinek a veséjébe lát; kellegi hingepõhja nägema vkinek a veséjébe lát
2. (kellega kohtuma) lát, találkozik ♦ homme näeme holnap találkozunk; tere, rõõm näha üle hulga aja! szia, jó/öröm látni ilyen hosszú idő után!; pean sind kohe nägema azonnal látnom kell téged
3. (aru saama, mõistma) lát ♦ nüüd ma näen, mis mees sa oled látom már, milyen ember vagy; ta ei näe oma vigu nem látja a saját hibáit; näen, et sa pole millestki õppust võtnud látom, semmiből sem tanulsz; näed ju, et mul on kiire látod, hogy elfoglalt vagyok
4. (tajuma, tunnetama, [ette] aimama) lát ♦ ma ei näe selles midagi halba nem látok ebben semmi rosszat; ta näeb igas inimeses ainult halba minden emberben csak rosszat lát; muud väljapääsu olukorrast ma ei näe nem látok más kiutat ebből a helyzetből; näen temas konkurenti vetélytársat látok benne; mida küll poisid selles tüdrukus näevad? mit látnak a fiúk ebben a lányban?; tonte nägema rémeket lát
5. (kogema, tunda saama) lát ♦ nägi kurja vaeva, et ärkvel püsida nagy erőfeszítésébe került, hogy ébren maradjon; nägi õppimisega kurja vaeva megszenvedtem a tanulással; oled tikandi kallal palju vaeva näinud sokat dolgoztál a hímzésen; sellist tormi pole enam ammu nähtud rég nem láttak ekkora vihart; see põrand pole ammu luuda näinud piltl rég nem látott seprűt ez a padló; keegi/miski on näinud (ka) paremaid päevi vki/vmi jobb napokat látott
6. ([tulevikus] teada saama) meglát ♦ saab näha, kas jõuame õhtuks valmis meglátjuk, elkészülünk-e estére; eks me näe, mis sest välja tuleb meglátjuk mi lesz ebből; sellest tuleb suur pahandus, küll te näete meglátjátok, nagy baj lesz még ebből
7. (soovima, tahtma) lát ♦ keda sa näed oma järglasena? kit látsz utódodként?; näeksin hea meelega, et lapsed oleksid edukad nagyon szeretném, ha a gyerekek sikeresek lennének
8. kõnek (tähelepanu juhtides, seletades, nentides) lát; (imestust, halvakspanu väljendades) néz ♦ näe[d], oledki tagasi látod, itt is vagy; tema, näete, otsustas teisiti ő, látjátok, másképpen döntött; näe aga näe, kui uhkeks läinud nézd csak, milyen büszke lett

nägu <nägu n'äo nägu n'äkku, nägu[de nägu[sid 18 s>
1. arc, ábrázat, orca, kép, fizimiska, arculat; (looma pea esikülg) pofa ♦ meeldiv nägu kedves arc; kortsus v kipras v krimpsus nägu ráncos arc; näo poolest v näolt kena tüdruk szép arcú lány; läks v lahvatas näost v üle näo punaseks elpirult; ta punetab v õhetab v lõkendab näost pirul az arca; nägu läks laia naeru täis széles mosoly ült ki az arcára; nägu venis pettumusest pikaks megnyúlt az ábrazata / az arca / a képe / az orra; oled sellel fotol võõra näoga olyan idegen vagy ezen a képen; pööra nägu kõrvale v ära fordítsd el az arcod; tunnen v tean teda vaid näo järgi csak látásból ismerem; kõik nad on ühte nägu mind egyformák; ta on näost surmkahvatu olyan (az arca), mint a lárva; kellelegi näkku valetama vkinek a szemébe hazudik; kellelegi näkku naerma vkinek a szeme közé nevet
2. (näoilme) arckifejezés; (grimass) grimasz ♦ hapu nägu savanyú ábrázat; haput nägu tegema mosolyog, mint a vadalma, savanyú képet vág; pettunud nägu csalódott arc; ta nägu läks v tõmbus pilve elborult az arca, elkomorult; seletab midagi tähtsa näoga fontoskodó arccal magyaráz valamit; jäi mulle lolli näoga otsa vahtima bamba arccal rámbámult; näost näha, et ta valetab lerí az arcáról, hogy hazudik; näis, mis[suguse] näo ta teeb meglátjuk, milyen arcot vág; teeb näo, nagu poleks küsimust kuulnudki úgy tesz, mintha nem hallotta volna a kérdést
3. kõnek, hlv (inimene) arc ♦ igasuguseid kahtlasi nägusid liigub ringi mindenféle gyanús arcok mozognak erre; seal on uusi nägusid, keda ma veel ei tunne új arcok is voltak, akiket még nem ismerek; lunis igalt tuttavalt näolt raha minden ismerőstől pénzt kunyerált
4. piltl (ilme, pale) arculat, arc, kép ♦ ajalehe poliitiline nägu a lap politikai arculata; linna nägu on tundmatuseni muutunud a város arculata a felismerhetetlenségig megváltozott; need majad on ühte v sama nägu ezek a házak mind egyformák; asi paistab seda nägu, et oleme siin ülearused úgy tűnik, feleslegesek vagyunk itt; alatusel on palju nägusid az aljasságnak sok arca van; ta käis tundides ainult nägu näitamas piltl pofafürdőért járt az órákra; vaatab ohtudele näkku piltl nézz szembe a veszéllyel; ma ei salli sind, ära tule näolegi piltl ki nem állhatlak, ide ne told a képed
■LS: näo+ ♦ näojooned arcvonások; näojume arcszín; näokate álarc; näokreem arckrém; näokuju arc forma; näolihas anat arcizom; näomassaaž arcmasszázs; näonahk arcbőr; näonärv anat arcideg; näopiim arctej; näovesi arcvíz

nähvama <n'ähva[ma nähva[ta n'ähva[b nähva[tud 29 v>
1. (näuhti lööma) rácsap, meglegyint; (tagant ajades) hajt ♦ nähvas hobusele nuudiga meglegyintette a lovat az ostorral; nähvas poisile siraka vastu parajat paika meglegyintette a fiút a megfelelő helyen
2. (nähvakalt ütlema) visszavág ♦ nähvas mulle midagi vastuseks valamit visszavágott válaszul
3. (napsama) elragad; (käest) kiragad, kikap ♦ keegi oli talt käekoti [ära] nähvanud valaki kikapta a táskát a kezéből

nämmutama <nämmuta[ma nämmuta[da nämmuta[b nämmuta[tud 27 v>
1. ([aeglaselt] mäluma) csámcsog, nyámmog ♦ nämmutab hambutu suuga toitu fogatlan szájjal nyámmogja az ételt
2. (segaselt rääkima, pudrutama) motyog, mormog ♦ purjus mees nämmutas midagi [rääkida] a részeg ember motyogott valamit; räägi selgesti, ära nämmuta! beszélj értelmesen, ne motyogj!; ütles kohmetusest nämmutades zavarában mormogott valamit
3. (targutama, heietama) hajtogat ♦ nämmutab kogu aeg üht ja sama juttu folyton ugyanazt hajtogatja

näpistama <näpista[ma näpista[da näpista[b näpista[tud 27 v>
1. (sõrmedega pigistama) csíp, megcsíp, lecsíp, kicsíp, csipked, becsíp ♦ näpistas mu käsivart v mind käsivarrest megcsípte a karomat; näpistas nii, et sinised plekid jäid järele úgy megcsípett, hogy megkékült a helye; hani näpistas poissi nokaga a liba megcsípte a fiút
2. piltl (millegi pigistava, näriva kohta) csíp, mar; (teravat külmatunnet tekitama) csíp; (ära külmetama, ära võtma) lefagy ♦ nälg näpistab kõhtu mar az éhség; pakane näpistab nina csípi a hideg az orrát; külm näpistas kurgid ära lefagyott az uborka; hinge näpistav tusk marja lelkét a bánat
3. (pigistades tükki otsast eraldama) lecsíp ♦ küünla tahti näpistama lecsípi a gyertya kanócát; nelgil tuleb külgpungad ära näpistada a szegfűről le kell csípni a mellékbimbókat; näpistas traadi tangidega katki elcsípte a fogóval a drótot
4. piltl (millestki napist teatavat väikest osa eraldama) lecsíp ♦ toidurahast ei anna midagi näpistada a kosztpénzből nincs mit lecsípni; kõhu kõrvalt näpistatud kroonid a hasán megspórolt koronák

nätsutama <nätsuta[ma nätsuta[da nätsuta[b nätsuta[tud 27 v>
1. (nätsuvat heli tekitama) cuppogtat ♦ sööb nätsutades cuppogva eszik; nätsutab läbi pori tulla cuppogva jön a sárban; lapsed nätsutavad poris a gyerekek a sárban cuppognak
2. (aeglaselt mäluma) majszol, nyámmog, rágcsál ♦ nätsutab midagi süüa valamit majszol; nätsutab rohukõrt fűszálat majszol; nätsutab paberossiotsa a papírtölcsér végét rágcsálja
3. (nässutama) összegyűr ♦ nätsutas paberi kokku összegyűrte a papírt; nätsutad pintsaku lamades ära fekvés közben összegyűröd a zakód

nüüd <n'üüd adv>
1. (tähistab käes olevat ajahetke) ezúttal, mostan, most, mármost, jelenleg ♦ enne ja nüüd a múlt és a jelen; just nüüd on õige aeg most van az ideje; siis oli nii, aga nüüd on hoopis teisiti akkor így volt, most másképpen van; nüüd sa alles tuled! csak most jössz!; eile käis [siin] ja nüüd jälle tegnap volt itt, és már megint itt van; nüüd viimasel ajal ma pole seal käinud mostanában nem jártam ott; meil on nüüd rasked ajad nehéz idők járnak most felénk; nüüd on kõik selge most már minden világos; nüüd pole enam midagi parata már nincs mit tenni; mine nüüd, sind oodatakse mostmár menj, várnak rád; nüüd või iial most vagy soha
2. (väljendab modaalseid suhteid) azért, most, csak ♦ ära nüüd sellepärast meelt heida azért még ne keseredj el; mis sa nüüd nutad! most meg miért sírsz?; võta nüüd võta, kui pakutakse! vedd csak el, ha kínálják/adják!; sina nüüd ka midagi tead! tudsz is te valamit; tema nüüd küll süüdi ei ole ő aztán nem vétkes; mine nüüd most már menj; mis aastal see nüüd oligi? melyik évben is volt?; jäta nüüd! hagyd már!; no ütle nüüd! na, mond már!

ogar <ogar ogara ogara[t -, ogara[te ogara[id 02 adj, s>
1. adj (nõrgamõistuslik) lökött; (arutu, hull) őrült, eszement; (loll) bolond ♦ läks suurest murest ogaraks belebolondult/beleőrült a nagy aggodalomba; lapsed olid suurest õnnest ogarad a gyerekek eszüket vesztették a nagy örömtől; mis sa teed, läksid peast ogaraks või? mit csinálsz, megőrültél?; selle tüdruku järele on kõik poisid ogarad minden fiú bolondul ezután a lány után; kust sul see ogar mõte tuli? honnan jött ez az őrült ötleted?
2. s őrült, elmebeteg; (lollpea) ostoba, bolond, tökfilkó, dilis, bamba ♦ ega ogaralt saa midagi nõuda egy őrülttől semmit sem lehet megkövetelni; oleksin ogarate ogar, kui sellega nõustuksin futóbolond lennék, ha beleegyeznék

ohkima <'ohki[ma 'ohki[da ohi[b ohi[tud 28 v>
1. (korduvalt ohkama) fohászkodik, sóhajtozik, jajveszékel, jajgat, jajdul ♦ haige ohib asemel a beteg az ágyban jajgat; ohkides ja ähkides roniti kuuendale korrusele nyögve, lihegve másztak fel a hatodik emeletre; akna taga ohib sügistuul az őszi szél jajveszékel az ablak mögött
2. (kurtma, hädaldama) panaszkodik, sopánkodik ♦ taat ohib seljavalu apó hátfájásra panaszkodik; ohib oma kurba saatust elpanaszolja szomorú sorsát; ära ohi midagi, küll me toime tuleme ne sopánkodj, megleszünk valahogy

olema <ole[ma 'oll[a ole[n 'on 'ol[dud, ol[i ol[ge oll[akse 36 v>
1. (eksisteerima üldse, tegelikkuses) fennáll, van, tartózkodik, szolgál, szól, szerepel, lenni, leledzik; (olemas olema) létezik ♦ olla või mitte olla? lenni vagy nem lenni?; ma mõtlen, järelikult ma olen gondolkodom, tehát vagyok; oli kord üks kuningas volt egyszer egy király; on sündmusi, mis ei unune vannak olyan esemeények, amelyek sosem merülnek feledésbe; vanaisa ei ole enam nagyapa nincs már; on ainult üks võimalus csak egy lehetőség van; on põhjust arvata, et ... oka van azt hinni, hogy
2. (eksisteerima kuskil, millalgi, kellegi valduses, asuma, elama, viibima, defineerib v identifitseerib subjekti) van ♦ lapsed on toas a gyerekek a szobában vannak; lapsed olid toas a gyerekek a szobában voltak; toas polnud kedagi senki sem volt a szobában; praegu on talv tél van; tal ei ole pennigi hinge taga egy vasa sincs; mul ei ole kohta, kus elada nincs hol laknom; tal on kohver käes kezében van a bőrönd; tal on annet van adottsága, tehetséges; mul ei ole selleks tahtmist nincs hozzá kedvem; mul on hirm félek; mul on häbi restelkedem; mul ei olnud asjast aimugi fogalmam sem volt a dologról; mul ei ole midagi selle vastu nem ellenzem; mis sul viga on? mi bajod?, mid fáj?, mi lelt?; tema rõõmul ei olnud piiri öröme határtalan volt; mul ei ole sellega mingit pistmist semmi közöm hozzá; sul on õigus igazad van; tal on midagi südamel nyomja valami a szívét; kas sul silmi peas ei olegi? hát nincs szemed?; mul on sinu abi vaja szükségem van a segítségedre; kus ta on? hol van?; olen tööl munkában vagyok; ole vagusi v vait! hallgass!; olen mures aggódom; olin tujust ära rossz kedvem volt; uks on lahti az ajtó nyitva van; vihm on üle elállt az eső; õhtu on käes este van; ta on isevärki mees furcsa ember; ole üsna mureta ne aggódj; mul on kiire sietek; mul on hea meel örülök; aknad on lõunasse az ablakok délre néznek; kust kandist sa pärit oled? honnan való vagy?; ta on õpetaja ő tanár; olgu mis on! akárhogy is van; eks ole? nemde, nemdohányzó; olgu kuidas on bárhogy is legyen; olgu [pealegi]! legyen; olgu siis nii hát legyen így; ei ole ollagi nincs; mis jutt see olgu v on micsoda beszéd ez; ole hea! légy szíves; kellelgi kukil olema vkinek a nyakára jár
3. (esineb liitaegade koosseisus) van ♦ ma olen töö lõpetanud befejeztem a munkát; ema ei ole tulnud anya nem jött; siis oli ta juba surnud akkor már halott volt; töö oli tehtud kész van a munka; lehmad ei olnud lüpstud a tehenek nem voltak megfejve; me oleksime läinud mentünk volna

olesklema <oleskle[ma oleskle[da oleskle[b oleskle[tud 27 v> (tegevusetult olema) tétlenkedik, tengődik, van; (logelema, laisklema) lézeng, lustálkodik ♦ nad ei tee midagi, olesklevad niisama semmit sem csinálnak, csak úgy vannak; saadab päevi oleskledes õhtusse semmittevéssel tölti a napokat; oleskles mõnusalt diivanil a díványon lustálkodott

omapead <+p'ead adv>, ka omapäi
1. (omal volil, nõu v luba küsimata) saját szakállára; (iseseisvalt) függetlenül, önállóan, egyedül ♦ ega ta seda omapead teinud, teised soovitasid nem magától csinálta, hanem mások tanácsára; ei oska omapead midagi ette võtta önállóan/egyedül semmit sem tud csinálni; omapäi toimima a maga feje után megy/cselekszik
2. (järelevalveta, enda hooleks jäetuna) egyedül ♦ poiss kasvas omapead a fiú egyedül nőtt; lapsed jäid omapead koju a gyerekek egyedül maradtak otthon; sündmused lasti omapead areneda szabadjára engedték az eseményeket
3. (omaette, eraldatult) magában, egyedül ♦ ta on harjunud omapead olema hozzászokott az egyedülléthez; istub nukralt omapead bánatosan magában ül; noored asusid omapead elama a fiatalok önálló életet kezdtek

omateada <+t'eada adv> (enese arvates) szerintem, véleményem szerint, tudtommal, tudomásom szerint ♦ omateada pole ma midagi niisugust rääkinud tudtommal semmi ilyesmit nem mondtam; olin omateada hea suusataja tudomásom szerint jó síelő vagyok; ta on omateada kõigist targem véleménye szerint ő mindenkinél okosabb; olime end omateada hästi ära peitnud szerintünk jól elbújtunk/elrejtőztünk

omistama <omista[ma omista[da omista[b omista[tud 27 v>
1. (kellelegi midagi omaks pidama) betud, tulajdonít ♦ ta ei omistanud riietele mingit tähtsust nem tulajdonított jelentőséget a ruhákna
2. kõnek (omaks andma) oda ítél ♦ talle omistati teaduslik kraad tudományos fokozat ítéltek oda neki

opereerima <oper'eeri[ma oper'eeri[da opereeri[b opereeri[tud 28 v>
1. (midagi kasutades tegutsema) operál, ügyködik ♦ faktidega opereerima a tényekkel operál; arvudega opereerima számokkal operál; aktsiatega opereerima részvényekkel operál
2. med (operatsiooni tegema) műt ♦ haiget opereeris noor kirurg a beteget egy fiatal orvos műtötte; tal opereeriti pimesool kivették a vakbelét, vakbélre műtötték