[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

alandama <alanda[ma alanda[da alanda[b alanda[tud 27 v>
1. (mille taset) csökkent ♦ järve veetaset alandama csökkenti a tó vízszintjét; hindu alandama csökkenti az árakat; palavikku alandav ravim lázcsillapító orvosság
2. (moraalselt) megaláz ♦ alandav kohtlemine megalázó bánásmód
3. (ametialal) lefokoz ♦ ta alandati ohvitserist reameheks lefokozták tisztből közlegénnyé

all1 <'all postp, adv> vt ka alla, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allpool, madalamal, millegi sees, küljes) alatt, lent, lenn ♦ laua all az asztal alatt; puu all a fa alatt; kaenla all a hóna alatt; all elas skulptor lent egy szobrász lakott; tuli on pliidi all a tűzhelyen ég a tűz; metsa all on pime az erdőben sötét van; mantel oli peal ja kampsun all kabát volt rajta és alatta egy pulóver
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél ♦ akna all az ablaknál; minu silme all szemem láttára; kellegi nina all vkinek az orra előtt
3. postp [gen] (millegi tegevus- v mõjupiirkonnas, mingis seisundis) ♦ rahvusvahelise kaitse all olevad pagulased nemzetközi védelmet élvező menekültek; keelu all (be)tiltás alatt; haiguse all kannatama betegségben/betegségtől szenved

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

alt2 <'alt postp, prep, adv> vt ka all1, alla
1. postp [gen] (millest-kellest altpoolt, madalamalt, kaetud, varjatud olekust välja, hõivatud, hõlmatud olekust ära) alól ♦ laua alt az asztal alól; südame alt valutab fáj a szíve alatti rész; kuu tuli pilve alt välja kibújt a hold a felhő mögül, előbújt a hold a felhő alól
2. postp [gen] (mille juurest, lähedalt) -tól/-től ♦ poiss tuli akna alt ära a fiú eljött az ablaktól
3. postp [gen] (tegevus- v mõjupiirkonnast ära) alól ♦ {kelle} mõju alt vabanema felszabadul vkinek a hatása alól
4. postp [gen] (rubriigile, kategooriale osutamisel) -nál/-nél
5. prep [gen] murd (alla) alatti ♦ alt neljakümne mehed negyven alatti férfiak
6. adv (altpoolt, madalamalt) lentről, alulról ♦ alt üles vaatama felnéz; soe õhk tõuseb alt üles a meleg levegő felfelé száll; ta tuli alt lentről jött; alt ära! félre az útról!; hoia alt! figyelem!, vigyázz!; tüdruk võttis uisud alt a lány levette a korcsolyát

astuma <'astu[ma 'astu[da astu[b astu[tud 28 v>
1. (mõne sammu võrra liikuma, sammuma, kõndima) ballag, rálép, rááll, lépked, lépdel, lép, hág, bocsátkozik, belép ♦ rongi astuma vontara száll; {kelle} jala peale astuma vkinek a lábára lép; naela otsa astuma belelép egy szögbe; avalikkuse ette astuma a nyilvánosság elé lép; kodu poole astuma hazafelé sétál; palun astuge edasi! tessék befáradni!; pori sisse astuma sárba lép; astu üks samm vasakule, kaks paremale! egyet lépj balra, kettőt jobbra!; pika sammuga astuma hosszúkat lép; altari ette astuma oltár elé lép; kellelegi konnasilma peale astuma vkinek a tyúkszemére lép
2. (tegevust alustama, mille juurde asuma, organisatsiooni liikmeks hakkama) lép ♦ võitlusse astuma harcra kel; ametisse astuma hivatalba lép; kirjavahetusse astuma levelezésbe lép; jõusse astuma életbe/érvénybe lép; abiellu v abielusse astuma házasságra lép; seltsi liikmeks astuma az egyesület tagjai közé lép; ülikooli astuma egyetemre beiratkozik, egyetemre jelentkezik; tegevusse astuma akcióba lép
3. piltl (saabuma, tulema, jõudma) lép ♦ uude aastasse astuma átlép/átlépked az új évbe

direktoorium <direkt'oorium direkt'ooriumi direkt'ooriumi direkt'ooriumi, direkt'ooriumi[de direkt'oorium/e 19 s; direkt'oorium direkt'ooriumi direkt'ooriumi[t -, direkt'ooriumi[te direkt'ooriume[id 02 s> aj (valitsus, mille liikmeid nimetatakse direktoriteks) direktórium

eest <'eest adv, postp> vt ka ees, ette
1. adv (eestpoolt, esiküljelt) elöl; elől, elülről, -ért
2. adv (ära, küljest ära, eemale) ♦ eest ära! félre az útból!, utat!
3. postp [gen] (eestpoolt, esiküljelt) ♦ eest lahtikäiv särk elöl nyitott ing
4. postp [gen] (ära, küljest ära, eemale) vmi elől, -ból/-ből ♦ tule akna eest ära gyere el az ablak elől / ablakból
5. postp [gen] (kelle-mille asemel, kellega-millega võrdselt) helyett ♦ mine minu eest menjél helyettem; toode räägib ise enda eest a termék magáért beszél; töötab kahe eest kettő helyett dolgozik
6. postp [gen] (varem, teatud aeg tagasi) vmennyi idővel ezelőtt ♦ viie aasta eest öt évvel ezelőtt
7. postp [gen] (mille väärtuses, mille vastu, mille tasuks, vastutasuks) -ért ♦ viie euro eest öt euróért; miljonite eest raamatuid könyvek milliókért; aitäh sulle abi eest köszönöm a segítségedet
8. postp [gen] (kelle-mille kasuks, poolt, kelle-mille suhtes vastutav, kelle-mille suhtes hoolitsev) vmiért/vkiért ♦ palvetama kellegi eest imádkozik vkiért; arst võitleb haige elu eest az orvos harcol a beteg életéért; tema vastutab tekitatud kahju eest ő felel az okozott kárért

elektrolüüt <elektrol'üüt elektrolüüdi elektrol'üüti elektrol'üüti, elektrol'üüti[de elektrol'üüti[sid_&_elektrol'üüt/e 22 s> keem (aine, mille vesilahus juhib elektrivoolu) elektrolit

geopoliitika <+poliitika poliitika poliitika[t -, poliitika[te poliitika[id 01 s> (õpetus, mille järgi ühiskonna arenemise määrab geograafiline keskkond) geopolitika

hõiskama <h'õiska[ma hõisa[ta h'õiska[b hõisa[tud 29 v>
1. (hüüdma) kiált, elkurjantja magát ♦ rõõmu pärast hõiskama örömében felkiált; hõiskas vaimustatult lelkendezve felkiált; lapsed jooksid hõisates õue a gyerekek kiáltozva kifutottak az udvarra; keegi hõiskas mulle vastu valaki visszakiáltott nekem
2. piltl (rõõmustama, juubeldama) ujjong; (kiitlema) dicsekszik ♦ süda hõiskab rõõmust repes a szívem az örömtől; mille üle sa nii hõiskad? mire vagy olyan büszke?; viljaga pole hõisata a gabona nem ad okot a dicsekvésre; ära hõiska enne õhtut! nyugtával dicsérd a napot!

hädaldama <hädalda[ma hädalda[da hädalda[b hädalda[tud 27 v> jajgat, sopánkodik, siránkozik, sír, sápítozik, nyűgösködik, nyavalyog, jajveszékel ♦ mille üle sa hädaldad? miért siránkozol?; mis sa hädaldad iga tühja asja pärast miért sírsz minden apróság miatt

istuma <'istu[ma 'istu[da istu[b istu[tud 28 v>
1. ül, odaül, leül, beül, leteszi magát; (mõnda aega) üldögél, ücsörög; (teatud aeg v ajani) leül; (lõpuni, teatud ajani) leül; (pikemat aega) ücsörög; (samas kohas, pikemat aega) elüldögél; (istet võtma) helyet foglal; (korraks, veidikeseks) leül egy pillanatra; (kõrvale, juurde) odaül; (mille kallale v taha) nekiül, odaül; (ringina ümber) körülül; (istuma panema) leültet; (lahku, oma kohale istuma panema) átültet, szétültet; (mujale, teisale istuma panema) átül; (juurde, kõrvale istuma panema) mellé ül ♦ tugitoolis istuma a fotelben ül; sadulas istuma nyeregben ül; toolil istuma széken ül; vagunis istuma vasúti kocsiban ül; rõdul istuma az erkélyen ül; laua ääres istuma az asztalnál ül; laua taga istuma asztal mellett ül, az asztalnál ül; ahju juures istuma a kályhánál ül; lõkke ääres istuma a tábortűznél ül; nurgas istuma a sarokban ül; perenaise kõrval istuma a háziasszony mellett ül; süles istuma ölben ül; ülesande kallal istuma ül a feladaton; raamatute taga istuma könyvek mögött ül; istun esimeses pingis az első padban ülök; tugitooli istuma beül a fotelbe; toolile istuma leül a székre; istus rooli taha a volán mögé ült; istusime lõkke äärde a tábortűz mellé ültünk; nad istusid rõdule kiültek az erkélyre; istu minu kõrvale ülj mellém; istuge akna juurde üljön/üljetek az ablak mellé; istusime lõunalauda asztalhoz ültünk; istusin kaks tundi koosolekul két órát ültem az ülésen; istuge koomale üljön/üljenek közelebb, húzódjatok/húzódjanak összébb; istusime seal terve tunni egy óra hosszat ültünk ott; istume veel üljünk még; istuge meie juurde üljenek/üljetek ide hozzánk; lapsed istusid oma kohtadele a gyerekek a helyükre ültek; nad istusid tulele lähemale küzelebb ültek a tűzhöz; palun istuge! foglaljon helyet!, üljön le!; koosoleku lõpuni kohal istuma végigülni az ülést; meid pandi esiritta istuma az első sorba ültettek minket; lauda istuma panema asztalhoz ültet; poiss pandi eraldi pinki istuma külön padba ültették a fiút; istusime õpetaja ümber a tanár körül ülünk; istub tähtsal ametikohal fontos poszton ül; muudkui istu ja oota csak ülj és várj; tüdruk jäeti istuma osztályt ismétel a lány; vangis istuma börtönben ül, rács mögött van, dutyiban ül, lakat alatt van, zacskót ragaszt; mees istus neli aastat vangis a férfi négy évig ült börtönben; selle teo eest võidakse ta mitmeks aastaks istuma panna ezért a tettéért több évre leültethetik; laev istus madalikul megült a zátonyon a hajó; jaht istus sügaval vees a jacht mélyen ült a vízben; kaabu istus viltu peas félre volt csapva a kalap a fején; südamesopis istub hirm piltl félelem ül a szívem csücskében; kaotusvalu istus hinges piltl a veszteség fájdalma ült a lelkemben; kahe tooli vahele istuma két szék között a pad alá esik; nagu nõeltel istuma, nagu tulistel sütel istuma tűkön ül; saeb oksa, millel istub maga alatt vágja a fát
2. (sobiv v meeldiv olema) jól áll, illik, neki való, megy, tetszik ♦ see amet ei istu talle nem neki való ez a munka; mossitamine sulle ei istu nem áll jól neked a duzzogás; mantel istus laitmatult tökéletesen állt a kabát; istub sulle nagu valatult mintha rád öntötték volna; mantel istub talle nagu valatud úgy áll rajta a kabát, mintha ráöntötték volna; kitsad vuntsid talle ei istunud nem illet neki a vékony bajusz; töö ei istu täna nem megy ma a munka; mõne inimesega ei taha jutt kuidagi istuda néhány emberrel sehogysem megy a beszélgetés; mulle see jook ei istu nekem nem tetszik/ízlik ez az ital; see mulle ei istu az nem az én zsánerem

juurde <j'uurde postp, adv>
1. postp [gen] (vahetusse lähedusse) mellé, hozzá, -hoz, -hez, -höz ♦ akna juurde astuma az ablakhoz lép; tule minu juurde! gyere hozzám!; rada viib järve juurde az ösvény a tóhoz vezet
2. postp [gen] (kelle asukohta, kelle jutule, vastuvõtule) -hoz, -hez, -höz ♦ viisin lapse tuttavate juurde az ismerősökhöz vittem a gyereket; lähen arsti juurde megyek az orvoshoz
3. postp [gen] (osutab käsitletavale, otsusele) hozzá, mellett, -nál, -nél ♦ asusin kohe asja juurde azonnal hozzá fogtam a dologhoz; kas jääd oma arvamuse juurde? maradsz a véleményednél?, kitartassz a véleményed mellett?; ta jäi oma sõnade juurde kindlaks kitartott a szavainál
4. postp [gen] (mille alluvusse v koosseisu) -nál, -nél ♦ linnavalitsuse juurde moodustati komisjon a városi önkormányzatnál alakítottak egy bizottságot; jäin tööle ülikooli juurde az egyetemnél maradtam, az egyetemnél álltam munkába
5. postp [gen] (millele lisaks, mille kõrvale) -hoz, -hez, -höz ♦ kohvi juurde pakuti konjakit a kávéhoz konyakot kínáltak; ostis mantli juurde uue kübara új kalapott vett a kabáthoz; halva mängu juurde head nägu tegema jó képet vág a dologhoz
6. adv (vahetusse lähedusse) hozzá, a közelébe ♦ astus mulle juurde ja küsis teed hozzám lépett, és útbaigazítást kért; siia ei pääse autoga juurde ezt nem lehet autóval megközelíteni
7. adv (lisaks)- ♦ sain palka juurde fizetésemelést kaptam; sa oled kaalus juurde võtnud meghíztál, felszedtél pár kilót; ta on palju juurde õppinud sokat fejlődött; hoogu juurde! gyerünk, gyerünk!

järeldama <järelda[ma järelda[da järelda[b järelda[tud 27 v> kihámoz, leszűr, következtet, kivesz, kikövetkeztet, kihoz ♦ millest v mille põhjal sa seda järeldad? mi alapján jutottál erre a következtetésre?

järgi <j'ärgi postp, adv>
1. postp [gen] (mille kohaselt, millele toetudes) utána, után, szerint, nyomán ♦ moe järgi riietuma a divat szerint öltözködik; toimisin sinu nõuande järgi a te tanácsaid szerint cselekedtem; poisile pandi vanaisa järgi nimeks Rein a fiút a nagyapja után Reinnek nevezték; kohaliku aja järgi helyi idő szerint
2. adv; postp [gen] (alles, midagi meenutades) marad ♦ põlevast küünlast on ainult jupp järgi csak egy darab maradt az égő gyertyából; ta haises küüslaugu järgi fokhagymától bázlött
3. adv (osutab vastupanu lakkamisele) felad ♦ lõpuks ta andis järgi végül feladta

järgne <j'ärgne j'ärgse j'ärgse[t -, j'ärgse[te j'ärgse[id 02 adj (hrl liitsõna järelosa)>
1. (mille järel olev, esinev v toimuv) után ♦ koristusjärgne betakarítás utáni; külvijärgne vetés utáni; operatsioonijärgne a műtét utáni; surmajärgne halál utáni; Teise maailmasõja järgsed aastad a második világháború utáni évek
2. (mille järgi toimuv, millele vastav) szerint ♦ elukohajärgne lakóhely szerinti; programmijärgne a program szerint

järgnema <j'ärgne[ma j'ärgne[da j'ärgne[b j'ärgne[tud 27 v>
1. (kelle-mille järel liikuma) bekövetkezik, bekövetkezik, követ, kerget; (järele minema v sõitma) utána megy; (ajaliselt mille järel toimuma) után ♦ koer järgneb peremehele igale poole a kutya mindenhová követi a gazdáját; esimesele plahvatusele järgnes teine az első robbanást követte a második; liivakihile järgneb savi a homokréteg után agyag jön; järgne mulle kövess; üks sündmus järgnes teisele egyik esemény követte a másikat
2. (mille järgi toimima, mida arvesse võttes) követ ♦ {kelle} eeskujule järgnema követi a példaképét
3. (järelduma, tulenema) következik ♦ sellest järgneb, et ... ebből következik, hogy...

järjekord <+k'ord korra k'orda k'orda, k'orda[de k'orda[sid_&_k'ord/i 22 s>
1. (järgnemise, reastumise kord) rend, sorrend, sor ♦ harjumuspärane järjekord a szokásos sorrend; kronoloogiline järjekord időrendi sorrend; tähestikuline järjekord ábécérend, betűrend; pöördjärjekord, vastupidine järjekord fordított sorrend; järjekorras sorjában; järjekorrast kinni pidama betartja a sorrendet
2. (kelle v mille koht mingis reastuses v järjestuses, inimeste rida, kes ootavad midagi) sor ♦ pikk järjekord hosszú sor; väljaspool järjekorda soron kívül; järjekorras sorban; järjekorda asuma v võtma beáll a sorba; järjekorras seisma sorban áll; varsti jõuab järjekord minuni hamarosan rám kerül a sor, hamarosan sorra kerülök

kallal <kallal postp, adv> vt ka kallale
1. postp [gen] (mille juures tegevuses, ametis) -on/-en/-ön ♦ käsikirja kallal töötama a kéziraton dolgozik
2. postp [gen] (osutab ründava tegevuse objektile) ♦ hulga laste kallal on nende endi vanemad füüsilist vägivalda tarvitanud sok gyermeket ütlegelnek hevesen saját szüleik
3. adv (ahistamas, kimbutamas) ♦ mul on mingisugune tõbi v haigus kallal valami betegségem van

kallale <kallale postp, adv> vt ka kallal
1. postp [gen] (mille juurde tegevusse, ametisse) -ra/-re, -nak/-nek ♦ asus töö kallale nekilátott a munkának; poiss kargas toidu kallale a fiú nekilátott az evésnek
2. postp [gen] (osutab ründava tegevuse objektile) ♦ nad läksid poisile kallale nekitámadtak a fiúnak, rátámadtak a fiúra
3. adv (ründama, ahistama, kimbutama) ♦ kallale tungima megtámad, nekilát; sääsed tükivad (meile) kallale megtámadnak minket a szúnyogok; nälg tikub kallale éhezni kezdek

kohal <kohal postp, adv> vt ka kohale, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülalpool, kõrgemal) fölött, felett ♦ linna kohal a város fölött
2. postp [gen] (mille juures, lähedal) -nál/-nél
3. adv (ettenähtud paigas) jelen, a helyén ♦ kohal olema jelen van; kõik on kohal mindenki jelen van; sind polnud kohal nem voltál jelen

kohale <kohale postp, adv> vt ka kohal, kohalt
1. postp [gen] (millest-kellest ülespoole, kõrgemale) fölé ♦ riputas pildi voodi kohale az ágy fölé akasztotta a képet
2. postp [gen] (mille juurde, lähedusse) -hoz/-hez/-höz
3. adv (ettenähtud paika, sihtkohta, pärale) helyére ♦ pakk ei ole veel kohale jõudnud a csomag még nem érkezett meg; ta tõi mind autoga kohale kocsival elhozott

kohaselt <kohaselt adv> (millele vastavalt, millega kooskõlas, mille järgi) szerint ♦ kõigi eelduste kohaselt minden valószínűség szerint; artikli 5 kohaselt a rendelet 5. cikke szerint

kohta <k'ohta postp [gen]>
1. (osutab sellele, kellesse-millesse miski asi puutub, kellega-millega miski seostub) -ról/-ről ♦ andmed keskkonna seisundi kohta adatok a környezet állapotáról; seadus bensiini pliisisalduse kohta benzin ólomtartalom törvény
2. (mingeid tingimusi, asjaolusid, olukordi silmas pidades, neist lähtudes) képest ♦ laps on oma ea v vanuse kohta hästi arenenud a korához képest a gyermek nagyon fejlett
3. (osutab mingile alale v hulgale, milles esineb v mille suhtes arvestatakse mingi teine hulk) vminként ♦ toetus hektari kohta hektáronkénti támogatás; kümnekas mehe kohta tizes fejenként; raha on 10 eurot päeva kohta van tíz euró egy napra
4. (kelle-mille suhtes) -ra/-re ♦ seadus kehtib kõigi kohta a törvény mindenkire vonatkozik

leppima <l'eppi[ma l'eppi[da lepi[b lepi[tud 28 v>
1. (rahul olema) belenyugszik, megnyugszik, megbékül, megbékél, megállapodik, megegyezik ♦ olukorraga leppima belenyugszik a körülményekbe, megbékél a körülményekkel
2. (kokku) megállapodik ♦ tasu suhtes kokku leppima megállapodik a fizetésről
3. kõnek (kihla vedama) fogad ♦ mille peale lepime? mibe fogadunk?

liibuma <l'iibu[ma l'iibu[da l'iibu[b l'iibu[tud 27 v> (end mille v kelle vastu suruma) hozzásimul, simul, odasimul; (rõivaste kohta) testhez tapad, testhez simul ♦ sisalik liibub vastu kaljut a gyík a sziklához simul; teineteise vastu liibuma egymáshoz simulnak; liibuv kleit testhezálló ruha

lõhnama <l'õhna[ma lõhna[ta l'õhna[b lõhna[tud 29 v> illatozik, szaglik; (mille järele) vmilyen illata/szaga van ♦ halvasti lõhnama szaglik, rossz szaga van; roosid lõhnavad a rózsák illatoznak

lüüs2 <l'üüs lüüsi l'üüsi l'üüsi, l'üüsi[de l'üüsi[sid_&_l'üüs/e 22 s> tehn (rajatis, mille kaudu laev sõidab ühelt veetasemelt teisele, seadeldis, mille kaudu saab ühest keskkonnast teise) zsilip
■LS: lüüsi+ ♦ lüüsikamber hüdr zsilipkamra; lüüsivärav hüdr zsilipkapu

maamärk <+m'ärk märgi m'ärki m'ärki, m'ärki[de m'ärki[sid_&_m'ärk/e 22 s> (objekt rannal, mille järgi orienteerutakse) tereptárgy

maksma <m'aks[ma m'aks[ta maksa[b m'aks[tud, m'aks[is m'aks[ke 32 v>
1. (mille eest mida tasuma) fizet, megfizet, fizet ♦ sularahas maksma készpénzzel fizet; kaardiga maksma kártyával fizet; ette maksma előre fizet; tagasi maksma visszafizet; üüri maksma lakbért fizet; võlga maksma megfizeti a tartozást; kilost kaks eurot maksma kilónként két eurót fizet; töö eest maksma fizet a munkáért; kätte maksma megbosszul; võlg on maksmata az adósság nincs kifizetve; maksmata arve kifizetetlen/kiegyenlítetlen számla; millegi eest oma eluga maksma az életével fizet vmiért; selle eest sa veel maksad! ezért még megfizetsz!; maksku mis maksab ha addig élek is, kerül, amibe kerül; millelegi peale maksma megadja vminek az árát; millegi eest kallist kooliraha maksma megfizeti a drága tandíjat vmiért
2. (ostmisel, müümisel mingit hinda omama, mida väärt olema) kerül ♦ raamat maksab kaksteist eurot a könyv tizenkét euróba kerül; mis tomatid maksavad? mennyibe kerül a paradicsom?; kallist hinda maksma sokba kerül; see ei maksa midagi nem kerül semmibe; (see) maksab terve varanduse egy vagyonba kerül; see läheb sulle kalliks maksma ez még sokba fog kerülni neked
3. (mõtet olema, tasuma, pruukima) megéri, érdemes ♦ ei maksa rutata nem éri meg sietni; seda filmi maksab vaadata ezt a filmet érdemes megnézni
4. (kehtima, jõus olema) érvényes; (hakkama) életbe lép; (panema) életbe léptet ♦ millal uus seadus maksma hakkab? mikor lép életbe az új törvény?

mattuma <m'attu[ma m'attu[da m'attu[b m'attu[tud 27 v> (mille alla v sisse maetud saama) beletemetődik, eltemetkezik, elmerül; (uppuma) belefullad; (vajuma, sukelduma) elmerül ♦ auto mattus lumme az autót betemette a hó

melodraama <+draama draama draama[t -, draama[de draama[sid 16 s> muus (lavateos, mille tekst esitatakse muusika saatel); (pingelise intriigiga ja liialdatud tundelisusega näidend v film) melódráma

mille <s> minek

misjaoks <+j'aoks adv> kõnek (mille jaoks, mille pärast, mis põhjusel) minek ♦ misjaoks sulle seda raha vaja on? minek neked ez a pénz?; misjaoks jälle mina? minek megint én?

misjärel <+järel adv> (mille järel) miután

mispeale <+p'eale adv>
1. (millest põhjustatuna, mille tõttu, mis põhjusel, mille peale) mire
2. (kõrvallause algul: millele vastuseks) amire

mispoolest <+poolest adv> kõnek (mille poolest) mitől ♦ mispoolest tema parem on kui mina? mitől ő jobb mint én?

mispuhul <+puhul adv> (miks, mille puhul, mis põhjusel) milyen alkalomból

mistõttu <+t'õttu adv>
1. (mille pärast, mille tõttu) miért ♦ mistõttu ta tulemata jäi? miért nem jött?
2. (kõrvallause alguses) ezért

mugulsibul <+sibul sibula sibula[t -, sibula[te sibula[id 02 s> bot (sibul, mille säilitusained kogunevad sibulakanda) gumó; (üldkeeles hariliku sibula maa all kasvav osa) hagymafej

mässima <m'ässi[ma m'ässi[da mässi[b mässi[tud 28 v>
1. (mida mille v kelle ümber keerama, mähkima) (be)bugyolál, beburkol ♦ mässis lapse sooja teki sisse meleg takaróba bugyolálta gyermekét
2. piltl (millessegi segama, millegagi koormama) belekever ♦ ta on ka teised asjasse mässinud másokat is belekevert az ügybe

nagistama <nagista[ma nagista[da nagista[b nagista[tud 27 v>
1. nyikorgat, nyikorogtat, cincog, ropogtat ♦ ärge nagistage toole v toolidega ne nyikorgtassátok a székeket; tuul nagistab ukse kallal v uksega nyikorgatja a szél az ajtót; hiired nagistavad põranda all cincognak az egerek a padló alatt; orav nagistab käbi kallal v käbi närida a mókus ropogtatja a tobozt; nagistavad päevalilleseemneid süüa napraforgómagot ropogtatnak
2. (sõnelema, tülitsema) vitatkozik, veszekszik, veszekedik ♦ mille pärast v mille üle te nagistasite? min vitatkoztok?; me ei ole kunagi [omavahel] nagistanud sosem veszekedtünk

najal <najal postp [gen]>
1. (najatavas olekus) támaszkodva, segítségével ♦ seisab tooli najal a székre támaszkodva áll; haige on patjade najal poolistuli a beteg párnákra támaszkodva félig ülőhelyzetben van; vanake komberdab kepi najal az öreg a botra támaszkodva cammog
2. (mille alusel, põhjal, varal, millele v kellele tuginedes) alapján ♦ tean seda oma kogemuste najal ta apasztalatom alapján tudom; teooria luuakse eksperimentide najal az elméletet kísérlet alapján jön létre; hea piimasaak saadi jõusöötade najal a jó tejhozamon takarmányon segítségével érték el; leiba meil ei ole, tuleb kartuli najal läbi ajada kenyerünk nincs, burgonyával kell kihúzni; kinnitas öeldut näidete najal példákkal erősítette meg a mondottakat

norima <nori[ma nori[da nori[b nori[tud 27 v>
1. (väiklaselt, pahatahtlikult etteheiteid tegema) akadékoskodik, piszkálódik, okvetetlenkedik, kioktat, zsörtölődik, gáncsoskodik; (sõnadega torkima, pilkama) piszkálódik; (tüli norima) kötekedik ♦ alati leidub, mille kallal norida mindig van valami, amin; naine noris mehe kallal v mehega az asszony megint zsörtölődik a férjével; kellegagi tüli norima ujjat húz vkivel; jälle norid tüli megint kötekedik
2. (manguma, nuruma) kunyerál, kéreget ♦ norib isalt raha pézt kunyerál az apjától; lapsed norivad maiustusi a gyerekek édességet kunyerálnak; kass norib perenaiselt piima a macska tejet kunyerál a gazdasszonytól; norib brigadirilt suuremat palka magasabb fizetést kunyerál a brigadérostól
3. (välja korjama, valides otsima, endale meelepärast välja valima) válogat ♦ siga norib mollipõhjast paksemat a disznó válogatja a vályú aljáról a sűrűt; ta ei nori söögiga, sööb kõike, mis lauale toodud nem válogat az ételben, mindent megeszik, amit feltálalnak

number <n'umber n'umbri n'umbri[t -, n'umbri[te n'umbre[id 02 s>
1. (arvu tähistav sümbol, arvu kirjamärk) számjegy, szám, sz., sorszám, mutatványszám, mutatvány ♦ araabia numbrid arab számjegyek; rooma numbrid római számok, római számjegyek; laps tunneb juba numbreid a gyerek már ismeri a számokat; summa kirjutada nii sõnade kui numbritega az összeget szavakkal és számokkal is ki kell írni
2. (mille v kelle kohta märkiv arv ja selle kirjalik tähistus, kindla numbriga ese, objekt v isik, perioodika üksikväljaanne, etteaste eeskavas); sõj (teatud kindlat ülesannet täitev võitleja) műsorszám ♦ aastanumber évszám; ajalehenumber, ajalehe number lapszám; autonumber, auto number rendszám; registreerimisnumber iktatószám, iktatási szám, rendszám; riidehoiunumber biléta, ruhatári jegy/szám; sihtnumber irányítószám; telefoninumber, telefoni number telefonszám; tramm number neli négyes villamos; maja number on kuus a ház száma hat; kus on ajalehe laupäevane number? hol van az újság szombati száma?; ma lähen bussiga, minu number tulebki busszal megyek, már jön is számom; elasime hotellis kahetoalises numbris kétágyas szobában laktunk a szállodábn; see on probleem number üks piltl ez az első számú probléma
3. (märgib standardset suurust) méret ♦ kinganumber, kinga number cipőméret; niit number kümme tízes cérna; osta number suurem mantel vegyél egy mérettel nagyobb kabátot
numbri+ ♦ numbriketas side tárcsa

nuputama <nuputa[ma nuputa[da nuputa[b nuputa[tud 27 v> (millegi kallal juurdlema) gondolkodik, töpreng, töri a fejét; (välja mõtlema) kitalál ♦ mille kallal sa nuputad? min töröd a fejed?; selle mustri on kuduja ise [välja] nuputanud ezt a mintát a kötő maga gondolta ki; küll me midagi välja nuputame majd kitalálunk valamit; kas te midagi targemat ei osanud välja nuputada? valami okosabbat nem tudtatok kitalálni?

omastav <omastav omastava omastava[t -, omastava[te omastava[id 02 s, adj> keel
1. s (genitiiv) genitivus ♦ omastav vastab küsimustele kelle? mille? a genitivus a kié? mié? kérdésre felel
2. adj birtokos ♦ omastav kääne birtokos eset; omastav asesõna birtokos névmás

orientiir <orient'iir orientiiri orient'iiri orient'iiri, orient'iiri[de orient'iiri[sid_&_orient'iir/e 22 s> (märk v ese, mille järgi orienteerutakse) tájékozódási pont ♦ orientiiriks olema tájékozódási pontként szolgál

orjama <'orja[ma orja[ta 'orja[b orja[tud 29 v> (kelle v mille ori olema) szolga; (rasket tööd tegema) gürcöl ♦ mõisnikku orjama a földesurat szolgálja; oma firmat orjama keményen dolgozik a cégében; oma himusid orjama vágyainak rabja; orjab hommikust õhtuni reggeltől estig gürcöl; üle jõu ei maksa teil enam orjata nem kellene erődön felül dolgoznod

pilet <pilet pileti pileti[t -, pileti[te pilete[id 02 s>
1. (pääse) jegy, belépő(jegy) ♦ aastapilet éves bérlet; hooajapilet bérletjegy, szezonjegy; kuupilet havibérlet; laevapilet hajójegy; lennu[ki]pilet repülőjegy; edasi-tagasi pilet menettérti jegy, retúrjegy; poolpilet féljegy; rongipilet vonatjegy; sooduspilet kedvezményes jegy; sõidupilet menetjegy; teatripilet színházjegy; trammipilet villamosjegy; ümberistumispilet átszállójegy; piletit ostma jegyet vesz; piletit komposteerima kilyukasztja a jegyet; piletita sõitja bliccelő; piletit kinno ostma jegyet vált a moziba
2. (leheke eksamiküsimustega) feltétel
3. (väärtpaber, mille eest loosimisel võib midagi võita) jegy ♦ loosipilet kõnek sorsjegy; loteriipilet sorsjegy, tombolajegy
4. (kaart, tunnistus) könyv, igazolvány ♦ liikmepilet tagsági igazolvány/könyv, tagkönyv; õpilaspilet diákigazolvány
■LS: pileti+ ♦ piletiautomaat jegyautomata; piletikassa jegypénztár, jegyiroda; piletikontroll jegyellenőr; piletikonts ellenőrző szelvény; piletimüüja jegypénztáros; piletimüük jegyárusítás, jegyeladás; piletiraamat gyűjtőjegy, tömbjegy; piletiraha (ostuks) belépti díj

pookealus <+alus aluse alus[t -, alus[te aluse[id 09 s> aiand (taim, mille külge poogitakse) alany

poolne <p'oolne p'oolse p'oolse[t -, p'oolse[te p'oolse[id 02 adj (hrl liitsõna järelosa)>
1. (mille pool küljes v suunas paiknev) felőli ♦ idapoolne keleti; jõepoolne folyó felőli; vasakpoolne baloldali; Valdeku tänava poolne aken Valdek utca felőli ablak
2. (teat omaduste poole kalduv) ♦ kuivapoolne kicsit/kissé száraz; tüsedapoolne kövérkés, kissé kövér; vanapoolne idősebb
3. (kellestki lähtuv, kelleltki pärinev) ♦ Imre on mu emapoolne vanaisa Imre anyai ágon nagyapám; kahepoolsed läbirääkimised kétoldalú tárgyalások; kahepoolne kopsupõletik med kétoldali tüdőgyulladás; Eesti-poolne initsiatiiv észt részről való kezdeményezés

poom <p'oom poomi p'oomi p'oomi, p'oomi[de p'oomi[sid_&_p'oom/e 22 s>
1. mer (puu, mille külge kinnitatakse purje alumine serv) alsó vitorlafa
2. sport (võimlemisriist) gerenda ♦ poomil võimlema gerendán tornázik

puutuma <p'uutu[ma p'uutu[da p'uutu[b p'uutu[tud 27 v>
1. ([põgusalt] puudutama) érint ♦ jalad puutusid vaevu maad alig éri a lába a földet
2. (võtma, kurja tegema, hingeliselt riivama) érint, hozzáér, hozzányúl ♦ ära puutu seda! ne nyúlj hozzá!; ära puutu mind, ma ei ole sulle midagi teinud ne érjél hozzám, nem csináltam neked semmit
3. (kelle v mille kohta käima, kellega v millega seoses olema) vonatkozik, érint, illet ♦ see ei puutu minusse nem az én dolgom, se ingem, se gallérom/gatyám; ei puutu teistesse, kellega ma elan senkinek semmi köze (nincs) hozzá, hogy kivel élek együtt

põhjus <p'õhjus p'õhjuse p'õhjus[t p'õhjus[se, p'õhjus[te p'õhjus/i_&_p'õhjuse[id 11_&_09 s> (asjaolu, mis kutsub esile mingi teise asjaolu, teo vms) ok; (seik, mille pärast midagi toimub v tehakse, ettekääne, ajend) indok, ürügy ♦ mõjuv põhjus nyomós ok; tulekahju põhjus oli hooletu suitsetamine a tüzet gondatlan dohányzás okozta; põhjuseta puudumine igazolatlan hiányzás; põhjus ja tagajärg ok és okozat; virisemiseks pole põhjust nincs ok a nyavalygásra; mis põhjusel? milyen okból?; põhjuste analüüs az okok elemzése; tervislikel põhjustel egészségi okokból; ilma põhjuseta ok nélkül; on põhjust pöörduda arsti poole tanácsos orvoshoz fordulni; millekski põhjust andma okot ad vmire

pärast <pärast postp, prep, adv>
1. postp [gen]; prep [part] (järel, möödudes, millest ajaliselt hiljem, peale mida) után, múlva ♦ aasta pärast egy év múlva; tule poole tunni pärast gyere fél óra múlva; pärast tööd munka után; viis minutit pärast kuut öt perccel hat után
2. postp [gen] (mille tõttu, mille eest, mis põhjusel) -ért, miatt ♦ võistlus esikoha pärast az első helyért folyó verseny; paljud lähevad puhtalt huvi pärast kursustele sokan csak érdeklődésből mennek el a kurzusokra; istub varguse pärast kinni lopásért ül börtönben; kunst kunsti pärast művészet a művészet kedvéért; kui mures me sinu pärast olime! mennyit aggódtunk érted!; sinu pärast läkski kõik nii halvasti! mindez miattad ment rosszul!; ütlesin seda ainult nalja pärast ezt csak viccből mondtam
3. adv (hiljem, edaspidi, seejärel) később ♦ pärast näeme! viszlát később!
4. postp [gen] (fraseoloogilist laadi hüüatustes ja kirumisvormelites) ♦ jumala pärast, ära kisa enam! az Isten szerelmére, ne kiabálj már!; mille pagana pärast sa sinna läksid? mi a fenéért mentél oda?

rada <rada raja rada -, rada[de rada[sid_&_rad/u 18 s>
1. (kitsas tee, teerada) út, ösvény, vágány, útvonal, pálya, sáv ♦ metsarada erdei ösvény; sõidurada sáv, forgalmi sáv; vöötrada zebra; ülekäigurada felüljáró; jalakäijate rada gyalogút
2. piltl (tee elus, tegevuses jne) út, meder ♦ rännurajad vándorutak; igaüks käib oma rada mindenki a maga útját járja; elu kulgeb oma harilikku rada az élet folyik a maga hétkőznapi medrében; asjad lähevad oma rada a dolgok mennek a maguk útján
3. (võistlusteks v treeninguteks) pálya ♦ matkarada turistaút; murdmaarada sífutópálya; slaalomirada szlalompálya; suusarada sípálya; võistlusrada versenypálya; kuue rajaga ujula hatpályás úszómedence; jooksjad asusid rajale a futók a pályára léptek
4. (lennuväljal stardiks ja maandumiseks) futópálya ♦ stardirada felszállópálya, kifutópálya; lennuk veeres rajale a repülőgép a kifutópályára gurult
5. (jäljerada, mille liikuja enda taha jätab) nyomvonal ♦ jäljerada nyomvonal; lumel oli näha loomajälgede radu a havon állatok nyomvonalát lehetett látni
■LS: raja+ ♦ rajakate pályaburkolat; rajaleidja nyomkereső; rajavahetus sávváltás

riiulifirma <+firma firma firma[t -, firma[de firma[sid 16 s> (registreeritud firma, mille majandustegevus ei ole alanud v piirdub paari tehinguga) fantomcég, fedőcég, üres cég

riiv2 <r'iiv riivi r'iivi r'iivi, r'iivi[de r'iivi[sid_&_r'iiv/e 22 s> (köögiriist, mille abil toiduained peeneks hõõrutakse) gyalu, reszelő ♦ kapsariiv káposztagyalu

rööptahukas <+tahukas tahuka tahuka[t -, tahuka[te tahuka[id 02 s> mat (prisma, mille põhjad on rööpkülikud) paralelepipedon

seas <s'eas postp, adv> (kelle-mille keskel, seltsis, kellegagi koos, osutab keskkonnale, kus midagi esineb, osutab rühmale, mille koosseisu kohta midagi mainitakse) között ♦ meie seas köztünk; muuseas egyebek között; seemnete seas oli ka kive a magok között kövek is voltak

sisse <s'isse adv, postp> vt ka sees, seest
1. (sisemusse, sissepoole) -ba/-be; (mille sisemusse, sissepoole) befelé, be ♦ võõras astus majja sisse az idegen belépett a házba; tõmba kõht sisse! húzd be a hasad!; palun astuge sisse! tessék befáradni!, kegyeskedjék befáradni!
2. (ühendverbide koostisosana, piltlikes ja fraseoloogilistes väljendites) be- ♦ sisse magama elalszik; sisse piirama körülvesz, bekerít; sisse tegema eltesz, befőz; sisse võtma (rohtu) bevesz (orvosságot); sisse andma bead, benyújt; sisse juhatama bevezet; sisse kirjutama beír, beiratkozik; sisse-välja käima ki-bejár; sisse laskma beenged; sisse kolima beköltözik; sisse langema bedől, beomlik, beszakad; sisse lülitama bekapcsol; sisse murdma betör; sisse pühitsema felavat; sisse rändama bevándorol; sisse seadma berendezkedik; sisse tungima behatol, lerohan; sisse vedama behoz, importál; sisse viskama bedob; ühest kõrvast sisse, teisest välja egyik fülén be, a másikon ki, az egyik fülén be(megy), a másikon ki

säilimisaeg <+'aeg aja 'aega 'aega, 'aega[de 'aega[sid_&_'aeg/u 22 s> (aeg, mille jooksul on garanteeritud toote säilimine, säilitusaeg, säilivusaeg) eltarthatóság, eltarthatósági idő

söerada <+rada raja rada -, rada[de rada[sid_&_rad/u 18 s> sport (jooksurada v sõidutee, mille kattes on söepuru) salakpálya

söögilaud <+l'aud laua l'auda l'auda, l'auda[de l'auda[sid_&_l'aud/u 22 s> (laud, mille pealt süüakse) étkezőasztal, ebédlőasztal

taga <taga adv; postp [gen]> vt ka taha, tagant
1. adv (tagapool, tagaosas) hátul, -n túl; (ajaliselt: seljataga, möödas) hátul ♦ sellel autol on mootor taga ennek az autónak hátul van a motorja
2. adv kõnek (järjest, üha) egyre ♦ taga külmemaks läheb kint egyre hidegebb
3. postp [gen] (tagapool) mögött ♦ ta istub minu taga mögöttem ül; maja taga a ház mögött; elab raja taga a határon túl lakik; ta istub trellide taga rács mögött van
4. postp [gen] (viitab esemele, mille kallal ollakse tegevuses, nähtusele, mille varjus miski v keegi on, takistavale põhjusele, osutab, et miski v keegi on kelle-mille poolt toetatud) mögött ♦ istusin päev läbi raamatute taga egész nap a könyvek fölött ültem; teadis, et tema taga on rahvas tudta, hogy mögötte áll a nép; arvude taga on inimesed a számok mögött emberek vannak; uue hoone ehitamine seisab raha taga az új épület építése pénzhiány miatt áll
■LS: taga+ ♦ tagaaju hátsó agy; tagaiste hátsó ülés; tagakülg hátoldal, hátlap; tagapink hátsó pad; tagaratas hátsó kerék; tagarida leghátulsó sor; tagatrepp hátsó lépcső; tagatuba hátsó szoba; tagatuli (1) farlámpa; (2) hátsó lámpa; tagauks hátsó ajtó; tagavokaal mély magánhangzó; tagavärav hátsó kapu

tagajärg <+j'ärg järje j'ärge j'ärge, j'ärge[de j'ärge[sid_&_j'ärg/i 22 s> (asjaolu v nähtus, mille on esile kutsunud mingi teine asjaolu v nähtus) következmény; (tulemus, resultaat) eredmény ♦ põhjus ja tagajärg ok és következmény; tagajärgedega arvestama számol a következményekkel; tankeriõnnetuse tagajärjel voolas toornafta merre a tartalyhajó baleset következtében nyersolaj ömlött a tengerbe

tagant <tagant adv; postp [gen]> vt ka taga, taha
1. adv (tagaküljelt, tagaotsast) hátulról ♦ keegi lähenes mulle selja tagant valaki hátulról közeledett hozzám; tuul puhus tagant hátulról fújt a szél; tema oli tagant esimene nlj ő volt hátulról az első
2. postp [gen] mögül ♦ piilub kardina tagant a függöny mögül kikandikál; mu selja tagant kostus hüüe a hátam mögül kiáltás hallatszott; kuu puges pilvede vahelt välja a hold előbújt a felhők mögül
3. postp [gen] (teatud vahemaa kauguselt) vmin túlról ♦ nad on tulnud ookeani tagant az oceánon túlról jöttek; kauge maa tagant messzi földről; haua tagant piltl a síron túlról
4. postp [gen] (viitab vahemikule, mille järel miski kordub) -nként, -nta/-nte ♦ olümpiamängud toimuvad iga nelja aasta tagant az olimpiai játékokat négyévente rendezik meg; iga kolme tunni tagant három óránként
5. postp [gen] (viitab isikutele, kellelt tema teadmata midagi omastatakse) -tól/-től ♦ kelle tagant sa selle pliiatsi näppasid? kitől loptad el azt a ceruzát?

teadmata <t'eadmata adj> (selline, kelle v mille kohta puuduvad andmed, tundmatu) ismeretlen ♦ teadmata kadunud nyomtalanul eltűnt, nyomaveszett; teadmata kadunuks tunnistama eltűntnek nyilvánít; auto lahkus teadmata suunas az autó ismeretlen irányba távozott; minu teadmata tudomásom nélkül; teadmata kus valahol

tee1 <t'ee t'ee t'ee[d -, t'ee[de_&_tee[de t'ee[sid_&_t'e[id 26 s>
1. (käimiseks, sõitmiseks) út ♦ sirge tee egyenes út; üle tee a túloldalon; tee ääres az út mentén, az út szélén; juurdepääsutee bevezető út; kiirtee autópálya; maantee országút; sõidutee autóút; veetee vízi út; teede ristumiskoht közúti csomópont; teede korrashoid útkarbantartás; rong seisab teisel teel a vonat a másik vágányon áll
2. (liikumissuund, marsruut) út ♦ teed juhatama útba igazít vkit, utat mutat vkinek; teelt eksima eltéved; teelt kõrvale kalduma letér az útról; näita v juhata mulle teed mutasd meg az utat nekem; kellegi teel ees seisma/olema útban van vkinek; teed andma utat enged; (tee pealt) eest ära! el az útból!
3. (teekond, ka piltl) út ♦ pikk tee hosszú út; head teed! jó utat!; poolel teel félúton; teele asuma útra kel; teel koju hazamenet, útban hazafelé, hazafelé jövet/menet; meie teed lähevad siin lahku itt elválnak útjaink; panin v saatsin kirja teele feladtam a levelemet; issanda teed on imelikud az Úr útjai különösek; legend saadeti viimsele teele utolsó útjára kísérték a legendát; kedagi libedale teele viima jégre visz vkit; sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár; kõik teed viivad Rooma minden út Rómába vezet
4. (teel, abil, vahendusel, kaudu) út ♦ läbirääkimiste teel tárgyalások útján; seaduslikul teel jogi úton; sel teel ily módon; telefoni teel telefonon; kohtu teel bíróság útján
5. (hrl pl; liitsõna järelosana) (elundite kohta, mille kaudu miski liigub) út ♦ hingamisteed légutak
■LS: tee+ ♦ teeehitus útépítés; teeharu útelágazás; teehöövel útgyalu; teekaaslane útitárs; teekate útburkolat; teekraav útszéli árok; teekäänak útkanyarulat, kanyar; teekäija vándor; teelõik útszakasz; teemaks autópályadíj; teemeister pályamester; teemoon útravaló, úti elemózsia; teeolud útviszonyok; teeparandus útjavítás; teepeenar útpadka, útszegély; teepind útfelület; teerada ösvény; teeröövel betyár; teerull úthenger; teeserv útszél; teesulg útlezárás; teetööd útjavítás; teeviit útjelző tábla
teede+ ♦ teedeatlas autótérkép; teedeehitus útépítés; teedevõrk úthálózat

teenima <t'eeni[ma t'eeni[da teeni[b teeni[tud 28 v>
1. (elatist hankima, palka vm sissetulekut saama) keres ♦ endale leiba teenima kenyeret keres; elatist teenima megélhetést keres; teenin hästi, kuid tunnen end vaesena jól keresek, de szegénynek érzem magam
2. (ametis v teenistuses olema, jumalateenistust pidama, aega teenima) szolgál ♦ poeg teenib kalalaeval madrusena a fia matrózként szolgál egy halászhajón; aega teenima hadseregben szolgál; missal teenis diakon a misén diakónus teljesítette a szolgálatot; kahte jumalat ei saa korraga teenida nem lehet egy seggel két nyerget megülni; kahte isandat ei saa korraga teenida nehéz két úrnak szolgálni
3. (kelleks-milleks kasulik olema, [kultuslikult] austama, mille funktsiooni täitma) (ki)szolgál ♦ õilsat eesmärki teenima jó szolgálatot tesz; see maja on juba mitut põlvkonda teeninud ez a ház már több nemzedéket kiszolgált
4. (midagi pälvima) kiérdemel, megérdemel ♦ ta on rahva usalduse välja teeninud kiérdemelte a nép bizalmát; kurjategija sai teenitud karistuse az elkövető megérdemelt büntetést kapott

trapets <trapets trapetsi trapetsi[t -, trapetsi[te trapetse[id 02 s> mat (nelinurk, mille kaks külge on paralleelsed ning kaks mitte); sport (rippkang); mer (paatide ja kergete jahtide tugisüsteem) trapéz ♦ võrdhaarne trapets mat rgyenlő szárú trapéz
■LS: trapets+ ♦ trapetslihas anat trapézizom, csuklyás izom

truup <tr'uup truubi tr'uupi tr'uupi, tr'uupi[de tr'uupi[sid_&_tr'uup/e 22 s>
1. (lõõr, ahju-) füstjárat, kályhacső, kályhacsatorna
2. (rajatis, mille abil juhitakse väike veekogu tee alt läbi) áteresz

tugi <tugi t'oe tuge -, tuge[de tuge[sid 21 s>
1. (see, mille najal miski püsib) támasz, támaszték ♦ metallist tugi fém támaszték; peatugi fejtámasz; käib ringi kepi toel bottal jár
2. piltl támasz ♦ tuge pakkuma támaszt nyújt; ta oli oma vanematele toeks ő volt szüleinek a támasza
■LS: tugi+ ♦ tugiisik támogató; tugikaar arhit támaszív; tugikeskus támogatóközpont, segélyszolgálat; tugimüür gyámfal, támfal; tugipiilar arhit támpillér, alappillér; tugipost tartóoszlop; tugipunkt támaszpont, támpont; tugisammas (1) támaszoszlop; (2) piltl alappillér; tugisein gyámfal

tuluõhtu <+'õhtu 'õhtu 'õhtu[t -, 'õhtu[te 'õhtu[id 01 s> (etendus v kontsert, mille tulu läheb ühele esinejale v esinejate rühmale) jótékonysági est

tänu1 <tänu prep [allat]> (osutab sellele, kelle v mille tõttu miski on võimalikuks saanud) köszönhetően ♦ tänu sellele, et... annak köszönhetően, hogy...

uhmrinui <+n'ui nuia n'uia n'uia, n'uia[de n'uia[sid_&_n'ui/e 22 s> (nui, mille abil uhmris midagi peenestatakse v segatakse) mozsártörő

vaieldamatu <vaieldamatu vaieldamatu vaieldamatu[t -, vaieldamatu[te vaieldamatu[id 01 adj> (mille üle pole põhjust vaielda) vitathatatlan, tagadhatatlan, kétségtelen, kétségbevonhatatlan ♦ vaieldamatu õigus vitathatatlan jog; vaieldamatu fakt vitathatatlan tény

valvelaud <+l'aud laua l'auda l'auda, l'auda[de l'auda[sid_&_l'aud/u 22 s> (laud, mille taga valvur istub, ka üldisemalt vastava ruumiosa kohta) recepció

varal <varal postp [gen]> (mille abil, jõul, toel) vmi segítségével, vmi alapján ♦ elab ainult rohtude varal csupán gyógyszerekből él; isikliku kogemuse varal saját tapasztalat alapján

vesikond <vesik'ond vesikonna vesik'onda vesik'onda, vesik'onda[de vesik'onda[sid_&_vesik'ond/i 22 s> geogr (maa-ala, mille jõed ja ojad voolavad samasse merre v järve) vízrendszer

õhuauk <+'auk augu 'auku 'auku, 'auku[de 'auku[sid_&_'auk/e 22 s> (auk, mille kaudu õhk liigub) légnyílás, szelelőlyuk, légzsák

äärde <'äärde postp, adv> vt ka ääres, äärest
1. postp [gen] (mille vahetusse lähedusse, kõrvale, juurde) mellé ♦ maja ehitati vee äärde a házat a víz mellé építették; reeturid pandi seina äärde piltl falhoz állították az árulókat
2. adv (ääre poole, ääre ligi) szélre ♦ keskele istutati punased lilled, äärde kollased középre piros virágokat ültettek, szélre sárgákat

ääres <ääres postp, adv> vt ka äärde, äärest
1. postp [gen] (mille v kelle juures, kõrval) mellett, mentén ♦ suvila asub järve ääres a nyaraló a tó mellett van; seisab akna ääres az ablaknál áll; istusime laua ääres az asztalnál ültünk
2. adv ([ääre] küljes) szélén ♦ rätil on narmad ääres a kendő széle rojtos

äärest <äärest postp, adv> vt ka äärde, ääres
1. postp [gen] (mille v kelle juurest, kõrvalt) mellől ♦ astus seina äärest eemale ellépett a fal mellől; lapsed tulid järve äärest a gyerekek visszajöttek a tópartról; jõgi on kinni külmunud ainult kalda äärest a folyó csak a part mentén van befagyva
2. adv (ääre poolt) szélén ♦ lõika äärest! a szélén vágd!