[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

ainuüksi <+üksi adv>
1. (ainult) csupán, csak, kizárólag ♦ seda tean ainuüksi mina csak én tudom azt
2. (päris üksinda) egyedül ♦ olin metsas ainuüksi egyedül voltam az erdőben

ei <'ei adv; 'ei 'ei 'ei[d -, 'ei[de 'ei[sid 26 s>
1. (eitussõna, annab lausele eitava sisu) nem, sem, nincs(en) ♦ ma ei tea nem tudom; ei sobi nem illik; isa ei ole kodus (az) apa nincs otthon; see ei ole tõsi ez/az nem igaz; sellest ei tule midagi head ebből semmi jó nem származik; kui ei, siis ei ha nem, hát nem; kas tuled või ei? jössz vagy nem?; ei sina ega mina se te, se én; kas sa ei kuule? nem hallod?
2. (eitab järgnevat sõna) se(m) ♦ ei iialgi semmikor, sose(m), sohasem, soha; ei midagi erilist semmi különös
3. (jaatavas lauses soovi v küsimuse esitamisel) ne ♦ kas me ei läheks täna õhtu kinno? ne menjünk moziba ma este?
4. (koos sidesõnaga ega) se(m) ♦ ei see ega teine se(m) ez, se(m) az

erutatud <erutatud erutatu erutatu[t -, erutatu[te erutatu[id 02 adj (eestäiendina indekl)> izgatott ♦ te kõik olete sama erutatud kui mina ti is vagytok annyira izgatottak, mint én

hoolitsema <hoolitse[ma hoolitse[da hoolitse[b hoolitse[tud 27 v> gondoskodik, ügyel, kezel, istápol, gondoz, ápol, ellát, dajkál; (korras hoidma) rendben tart ♦ {kelle} heaolu eest hoolitsema gondoskodik a jólétéről; perekonna eest hoolitsema gondoskodik a családjáról; oma tervise eest hoolitsema vigyáz az egészségére; oma välimuse eest hoolitsema vigyáz a külsejére; hoolitseb kui oma lapse eest úgy gondoskodik róla, mint saját gyermekéről; haige eest ei hoolitse keegi senki sem gondozza a beteget; mina hoolitsen piletite eest gondoskodom a jegyekről; hoolitsev abikaasa figyelmes házastárs; hoolitsevad käed gondoskodó kezek; hoolitsetud käed ápolt kezek; hoolitsetud välimus ápolt külső

hulka <h'ulka adv, postp> vt ka hulgas, hulgast
1. postp [gen] (sekka, seltsi) közé ♦ kadus rahva hulka eltünt a tömegben; poiss läks teiste laste hulka a fiú csatlakozott a többi gyerekhez; istuge meie hulka üljetek le közénk; mina ei sobi teie hulka nem illek közétek; poetas ka mõne sõna meie jutu hulka pár szót ehjtett beszédünkbe; kartulite hulka on sattunud kive kövek is kerültek a burgonya közé; ilves kuulub kaslaste hulka a hiúz a macskafélék családjába tartozik; ta kuulub kooli parimate õpilaste hulka az iskola legjobb tanulói közé tartozik; sportlane ei pääsenud esimese kümne hulka a sportoló nem jutott be az első tízbe
2. adv (kampa, sekka, lisaks) közé, hozzá, bele ♦ kakelge, mis te mind sinna hulka kisute dulakodjatok, de engem ne keverjetek bele; mahlale on vett hulka valatud vizet töltöttek a gyümölcsléhez
3. adv kõnek (tunduvalt, palju) sok ♦ ta on hulka noorem ő sokkal fiatalabb; ta saabus hulka hiljem sokkal később érkezett; sa oled hulka kasvanud sokat nőttél

ja <ja konj>
1. (ühendav) és, valamint, s, pedig, meg, hát ♦ sina ja mina te és én; isa ja ema apa és anya; armas ja lõbus poiss aranyos és vidám fiú; eesti ja vene keel ész és orosz nyelv; kirjaniku elu ja looming az író élete és alkotása; ikka ja jälle minduntalan; ei ja veel kord ei nem és még egyszer nem!; vihma sajab ja sajab az eső csak esik és esik; vahetund oli läbi ja õpilased läksid klassi a szünetnek vége volt és a diákok a tanterembe mentek; sadu lakkas ja ümberkaudu lõi kõik särama megállt az eső, és körben minden felragyogott; kaks ja pool tonni két és fél tonna; kell kaks ja kümme minutit két óra tíz perc
2. (vastandav) és, de ♦ süüdi on tema ja mitte sina ő a vétkes, (és) nem én; olukord oli raske, ja ometi mitte lootusetu a helyzet nehéz volt, de nem reménytelen

joru <joru joru joru -, joru[de joru[sid 17 s>
1. (jäme põrisev hääl) brungás, búgás, dúdolás, gagyog; (kõmin) dörgés ♦ ühetooniline joru egyhangú brungás; lõõtspilli joru búg a harmonika; mina laulan sõnu, teie ajage joru én éneklem a szavakat, ti dúdoljatok; laps ajas enesega rahulolevat joru a gyerek elégedetten gagyogott magában
2. kõnek (tüütu jutt, pidev ühesama korrutamine) duma, rizsa, locsogás ♦ ikka vana joru ugyanaz a régi duma; ajavad pealegi oma joru ugyanazt hajtogatják; kes joobnu joru tõsiselt võtab ki veszi komolyan egy részeg dumáját; meil pole aega kuulata pikka joru nincs időnk hosszú locsogáts hallgatni
3. kõnek (rida, rodu) sor ♦ pikk autode joru hosszú autósor; kõik läheb vana joru minden a szokásos módon megy; mitu nädalat jorus több héten át

kui <k'ui konj, adv; k'ui k'ui k'ui[d -, k'ui[de k'ui[sid 26 s>
1. konj (võrdlev) mint ♦ vanem kui mina idősebb, mint én
2. konj (väljendab aega, tingimust) ha ♦ kui homme ei saja, siis lähme matkale holnap, ha nem esik, túrázni megyünk; kui mitte, siis mitte ha nem, akkor nem
3. konj (samastav) mint ♦ tema kui matemaatik armastab täpsust ő mint matematikus szereti a pontosságot
4. konj (ühendav) is...is ♦ nii see kui [ka] teine ez is, az is
5. adv (küsi-, hüüdlauses) milyen ♦ kui vana sa oled? hány éves vagy?, mennyi/milyen idős vagy?; kui palju see maksab? mennyibe kerül ez?, mibe kerül ez?; kui ilus maja! milyen szép ház!; kui kahju! milyen kár!; kui kiiresti lendab aeg! milyen gyorsan repül az idő!; kui kaua? mennyi ideig?; kui suur? mekkora?

kuid <k'uid konj> (aga, ent) de, azonban ♦ ootasin, kuid asjata vártam, de hiába; kuid sa ju lubasid! de megígérted!; sina lähed ära, kuid mina jään siia te elmész, én azonban itt maradok; tuba oli väike, kuid valgusküllane a szoba kicsi, de világos

küll <k'üll adv; k'üll külla k'ülla k'ülla, k'ülla[de k'ülla[sid_&_k'üll/i 22 s>
1. adv (väidet rõhutav) majd ♦ istu rahulikult, küll mina lähen ülj nyugodtan, majd én megyek; küll ta tuleb majd jönni fog; täna tuleb küll vihma ma bizonyára esni fog
2. adv (vastust kinnitav, igatahes, tõepoolest) igen ♦ hea küll igen, jó, rendben
3. adv (vastanduse puhul) aztán ♦ ma küll ei tule! én aztán nem jövök!
4. adv (tundetooni rõhutamisel) bizony ♦ küll sina alles oskad kõike! te bizony sok mindent tudsz!
5. adv (küllalt, piisavalt) eléggé, elegendően ♦ muresid on rohkem kui küll rengeteg gondja van; tööjõudu on saada küll elegendő munkaerő áll rendelkezésre

liikuma <l'iiku[ma l'iiku[da liigu[b liigu[tud 28 v>
1. (asendit muutma, paigast teise siirduma) mozog, mozdul; (kergelt edasi-tagasi) mozgolódik ♦ puulehed liiguvad väiksemagi tuulega levelei a legkisebb szélben is mozognak; huuled liiguvad az ajkak mozognak; jää hakkas liikuma megtört a jég
2. (käima, kõndima, minema) megy, jár ♦ liiguvad kuulujutud, et... járnak a pletykák, hogy...; mina ei liigu siit kuhugi én nem megyek innét sehova; siin liikuvat öösiti hunte állítólag farkasok járnak itt éjszaka
3. (teisenema, arenema) halad ♦ tervis liigub paremuse poole már javulófélben van az egészsége

meie pl <meie meie m'ei[d, meie[ks meie[ni meie[na meie[ta meie[ga; sg mina 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; me pl <m'e_&_me m'e_&_me m'e[id, m'e[isse m'e[is m'e[ist m'e[ile m'e[il m'e[ilt m'e[iks; sg ma 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)>
1. (osutab vähemalt kahesele rühmale, kuhu kõneleja v kirjutaja kuulub) mi ♦ meie ja teie mi és ti; meie -- sina ja mina mi - te meg én; meid on kokku viis öten vagyunk
2. (kelle oma) a mi ...-(u)nk/-(ü)nk ♦ meie maa az országunk; meie rahvas a népünk; meie vanaema a nagymamánk; meie ajal a mi időnkben
3. (väliskohakäänetes) (märgib kõneleja peret, kodu, töö-, elupaika vms) ♦ tule meie poole v meile gyere el hozzánk; naabrid olid eile õhtul meil a szomszédaink tegnap nálunk voltak; ei meil ega mujal maailmas se nálunk, se a világon

mina1 <mina minu m'in[d -, minu[sse minu[s minu[st minu[le minu[l minu[lt minu[ks minu[ni minu[na minu[ta minu[ga; pl meie 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; ma <m'a_&_ma m'u_&_mu m'in[d -, m'u[sse m'u[s m'u[st m'u[lle m'u[l m'u[lt mu[ga; pl me 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> én ♦ mina ja tema én és ő; aita mind! segíts nekem!; mul on kakas tütart két lányom van; see raamat on minu oma ez a könyv az enyém; mind ei olnud kodus nem voltam otthon; minu meelest oled sa nutikas szerintem okos vagy; anna mulle! add (ide) nekem!; kas sa helistad mulle? felhívsz engem?; mu daamid ja härrad! hölgyeim és uraim!

mina2 <mina mina mina -, mina[de mina[sid 17 s> s (inimese olemuse kohta) én ♦ minu parem mina a jobbik énem; kirjaniku teine mina az író másik énje

misjaoks <+j'aoks adv> kõnek (mille jaoks, mille pärast, mis põhjusel) minek ♦ misjaoks sulle seda raha vaja on? minek neked ez a pénz?; misjaoks jälle mina? minek megint én?

mispoolest <+poolest adv> kõnek (mille poolest) mitől ♦ mispoolest tema parem on kui mina? mitől ő jobb mint én?

nii <n'ii adv>
1. (sedamoodi, selliselt) így, úgy, olyan, ilyen, ily, amúgy, ennyire, ekképp(en), annyira ♦ ah nii! vagy úgy!; nii ja naa így meg amúgy, így is, úgy is; las olla nii hadd legyen így; nii räägitakse azt beszélik; kas tõesti oli nii? valóban így volt?; või nii [on lugu]! vagy úgy!; ja nii edasi satöbbi, (é)s a többi, s a többi, és így tovább, stb.; jooksime nii, kuidas jalad võtsid futottunk, ahogy a lábunk bírta; hästi, olgu nii! rendben, legyen így!
2. (sel määral, sedavõrd, väga, eriti) ilyen, olyan, ennyi, annyi ♦ kuhu sa nii vara lähed? hová mész ilyen korán?; miks tädi nii vana on? miért olyan idős/öreg a néni?; mul pole nii palju raha nincs ennyi pénzem, nincs ilyen sok pénzem; igaüks sai nii mitu õuna, kui tahtis mindenki annyi almát kapott, amennyit akart; ta on nii üksik ja nii õnnetu (ő) olyan magányos, és olyan boldogtalan; ega ma seda tõsiselt mõelnud, rohkem nii nalja pärast [ütlesin] nem gondoltam én ezt komolyan, csak úgy, viccből mondtam; kus sa olid nii kaua? hol voltál ilyen sokáig?
3. (umbes, millegi ringis) olyan, úgy ♦ kaks poissi, nii üksteist-kaksteist aastat vanad két fiú, olyan tíz-tizenkét éves forma; jään veel nii paariks nädalaks maale még úgy pár hétig vidéken maradok; saame kokku nii kella viie paiku találkozzunk, úgy öt óta tájt
4. (väljendab vahetut ajalist järgnevust) már ♦ nagu ta tuli, nii mina läksin amint megérkezett, már mentem is; nagu Paul pikali heitis, nii ta ka magas ahogy Pál lefeküdt, már aludt is; nii kui koitis, asuti teele amint megvirradt, már útnak is indultak
5. (ühendsidesõnade osana) olyan, ilyen, addig ♦ tee kõik nii hästi kui võimalik csinálj mindent olyan jól, ahogy lehet; ootame siin, nii kaua kui vihm üle jääb addig várunk itt, míg eláll az eső; kuhu ta nii kauaks jääb? hol késik ilyen sokáig?; ta polnud nii palju vihane, kui palju nördinud nem volt olyan mérges, mint amilyen sértődött; püüan aidata, nii palju kui võimalik megpróbálok segíteni, amennyit csak lehet; peab nii mitu korda ütlema, kui mitu korda vaja annyiszor kell mondani, ahányszor szükséges

niipalju <+palju adv> (niivõrd, nii palju) ennyi, annyi ♦ ta polnud niipalju vihane kui õnnetu ne volt annyira dühös mint boldogtalan; püüan aidata, niipalju kui võimalik megpróbálok annyit segíteni, amennyit lehet; niipalju kui mina tean ... amennyire én tudom

niisamuti <+samuti adv>
1. (samuti) akárcsak, is, ugyanúgy, ugyanígy ♦ täna niisamuti nagu eilegi tegnap éppúgy, mint ma; kõik lähevad ära, mina niisamuti mindeki elmegy, én is
2. kõnek (niisama, muidu) csak úgy ♦ ei midagi, ma niisamuti küsisin semmi, csak úgy kérdeztem; kas jätan nägemist või teen niisamuti sääred? elköszönjek, vagy lépjek le csak úgy

ning <n'ing konj> (ja) és, valamint, meg, aztán ♦ külalisi oli Tallinnast ja Tartust ning Võrust a vendégek Tallinnból, Tartuból valamint/és Võruból voltak; aina ta salgas ning valetas egyre csak titkolózott és hazudott; rändurid süütasid lõkke ning heitsid selle ümber pikali a vándorok tüzet raktak, aztán köré feküdtek; ta kordas üht ning sedasama ikka ja jälle egyre csak ugyanazt ismételgette; vihma aga sadas ning sadas az eső csak esett és esett; süüdi on tema ning mitte mina ő a hibás, és nem én

nõndasamuti <+samuti adv> ([nii]samuti) ugyanúgy, úgyszintén ♦ teised käituvad nõndasamuti [kui mina] a többiek ugyanúgy viselkednek [mint én]; supp on jahtunud, praad nõndasamuti a leves kihűlt, úgyszintén a sült

näide <näide n'äite näide[t -, näide[te n'äite[id 06 s> példa ♦ hoiatav näide intő példa; ilmekas näide szemléletes példa; tüüpiline näide tipikus példa, jellegzetes példa; kasutusnäide, kasutuse näide felhasználási példa; näiteid tooma példát hoz; mina näiteks ei kavatse sinna minna én például nem készülök oda menni
■LS: näite+ ♦ näitekirjanik drámaíró, színpadi szerző, színműíró; näitekunst színészet, színjátszó, színjátszás; näitelause példamondat; näitering színész klub; näitetrupp színházi társulat

näpp <n'äpp näpu n'äppu n'äppu, n'äppu[de n'äppu[sid_&_n'äpp/e 22 s> (sõrm) ujj ♦ näppu märjaks tegema v niisutama (1) megvizezi az ujját; (2) (süljega) megnyálazza az ujját; pind läks näppu szálka ment az ujjába; mu näpp jäi ukse vahele odazárta az ujját az ajtóval; ära näita näpuga ne mutogass ujjal; lõi näpuga nipsu fricskáz; näpud on värviga koos festékesek az ujjai; vähki süüakse näpu v näppude vahel a rákot kézzel eszik; muna kukkus mul näppude vahelt [maha] kiesett a tojás a kezemből; raamat sattus v puutus v juhtus v jäi mulle [juhuslikult] näppu véletlenül akadt a kezembe ez a könyv; mina pole teda näpugagi puutunud egy ujjal sem értem hozzá; kellegi peale näpuga näitama ujjal mut(og)at vkire; tarkust on talle näpuga antud piltl nem áldották meg sok ésszel, nem sok ész szorult bele; näppe kõrvetama/põletama megégeti a kezét (vmivel), megégeti a körmét; kellelegi vastu näppe andma körmére/orrára koppant vkinek; ma ei ole seda näpust välja imenud nem az ujjamból szop(ik)tam; näpust imetud az ujjából szopta

oma1 <oma pron; oma oma oma -, oma[de oma[sid_&_om/i 17 pron, adj, s>
1. pron (ei käändu) maga, önnön, ön-, tulajdon, saját ♦ isa oma pojaga apa a fiával; talitse oma suud! fékezd a nyelved!; ta on oma tööga rahul elégedett a saját munkájával; igaüks on oma õnne sepp ki-ki a maga szerencséjének (a) kovácsa
2. pron (käänduvana) (ise, enese v enda asemel) maga ♦ ostis omale kingad cipőt keresett magának; tean seda omast käest saját tapasztalatomból tudom; mine sina, mul omal pole aega menj te, nekem nincs időm; mees omal kohal legény a talpán/gáton
3. pron (viitab kellegi v. millegi kuuluvusele v. liigile) én ♦ minu lapsed on sinu omadega tülis a gyermekeim haragban vannak a tieiddel; raamat on poisi oma a könyv a fiúé
4. adj saját; (omane, lähedane) közeli; (isiklik) személyes, magán ♦ sünnipäeval olid ainult omad inimesed a születésnapon csak közeli rokonok voltak jelen; iga asi tuleb omal ajal mindent a maga iedjében; elu läheb oma rada az élet megy a maga útján; oma ala meister mestere a szakmájának; seened omas mahlas gomba saját levében; see on su oma asi ez a te dolgod; omast arust szerintem; omalt poolt a magam részéről; omas rasvas praadima saját zsírjában süt
5. s kõnek (keegi v miski kellelegi kuuluv) maga ♦ mina räägin oma, nemad oma én mondom a magamét, ők is a magukét
6. s (pl) (sama kollektiivi liikmed) övé ♦ luuraja jõudis omade juurde a felderítő az övéihez ért; naabri omad läksid linna a szomszédok elmentek a városba; meie omad on kõik pulmas a mieink mind az eskövőn vannak
7. s (pl komit) (toimingud, tööd, asjad) saját, maga ♦ ta on omadega sees v pigis pácban van; ta on omadega läbi kimerült; ta läks omadega sassi összezavarodott
■LS: oma+ ♦ omakaal önsúly; omakapital maj törzstőke; omatoodang maj saját termék, saját készítmény

omakorda <+k'orda adv>
1. ([ise] samuti, [ise] ka) szintén, viszont ♦ vastas küsimustele ja küsis omakorda válaszolt a kérdésre, és visszakérdezett
2. (uuesti, järgnevalt taas, omalt poolt) újra, aztán (ismét) ♦ liigid jagunevad omakorda alaliikideks a fajok aztán alfajokra oszlanak
3. (seevastu, jällegi) de, viszont, azonban, másrészről ♦ mina omakorda mõtlen hoopis nii én azonban úgy gondolom; teised käisid mööda poode, tema omakorda otsis muuseume míg a többiek a boltokat járták, ő viszont a múzeumokat kereste

orjus <'orjus 'orjuse 'orjus[t 'orjus[se, 'orjus[te 'orjus/i_&_'orjuse[id 11_&_09 s>
1. (orja seisund) rabiga, szolgaság, rabszolgaság, rabság; (iseseisvusetus) függőség; (orjapidamine) rabszolgaság ♦ teoorjus robot, úrdolga; orjuse kaotamine a rabszolgaság eltörlése; orjuses hoidma rabságban tart; {kelle} orjuses olema rabságban van; orjusesse sattuma v langema rabságba esik/kerül; {keda} orjusesse heitma leigáz
2. piltl (raske töökohustus) teher; (kohustus, vaev) kötelezettség, teher ♦ kooliorjus iskolakötelezettség; tööorjus munkakötelezettség; mina niisugust orjust küll enda peale ei võta én már nem veszek a nyakamba ilyen terhet

paari <p'aari adv> vt ka paaris párba ♦ pani sokid paari párba rendezte a zoknikat; lapsed, võtke paari! gyerekek, álljatok párba!; ei ole mina selle taluga paari pandud piltl nem vagyok én ezzel a tanyával megesketve

põrgu <p'õrgu p'õrgu p'õrgu[t p'õrgu, p'õrgu[te p'õrgu[id 01 s>
1. s (surnute ja pahade vaimude asupaik, allmaailm, ristiusus patuste surmajärgne karistuspaik) pokol ♦ pärapõrgu isten háta mögött; mis põrgu siin lahti on? mi a fene folyik itt?; varsti läheb põrgu lahti a pokol összes tüze el fog szabadulni; nüüd on põrgu lahti kezdődik a haddelhadd; kellegi/kellelgi elu põrguks tegema pokollá teszi vkinek az életét; põrgu päralt, kus sa oled olnud? hol a pokolban voltál?; keri põrgu[sse]! eredj a pokolba!; käi põrgu! menj a pokolba!, menj a francba!; kust põrgu[st] mina selle raha nüüd võtan? honnan a pokolból vegyek most pénzt?
2. adj kõnek (pöörane, metsik, põrgulik) pokoli ♦ mu õlg valutab põrgu moodi pokoli módon fáj a vállam
3. s (mingi paheline koht v asutus) ♦ mängupõrgu játékbarlang, kártyabarlang
■LS: põrgu+ ♦ põrgukivi kõnek (tahke hõbenitraat) pokolkő; põrgulärm bábeli zűrzavar, pokoli zaj/lárma; põrgupiin a pokol kínja, pokoli kín/gyötrelem; põrgutuli relig pokoltűz; põrguväravad a pokol kapui

rahulik <rahul'ik rahuliku rahul'ikku rahul'ikku, rahulik/e_&_rahul'ikku[de rahul'ikk/e_&_rahul'ikku[sid 25 adj>
1. (mittesõjaline, rahuaegne) békés ♦ rahulik elanikkond békés lakók; rahvusvaheliste tüliküsimuste rahulik lahendamine a nemzetközi vitakérdések békés megoldása; rahulikele aegadele järgnesid sõja-aastad a békés időket háborús évek követték
2. (tasakaalukas, mitteerutuv v -ägestuv, tasane) nyugodt, higgadt ♦ rahulik iseloom nyugodt természet/jellem; rahulik laps nyugodt gyerek; rääkis üsna rahulikul toonil elég higgadt hangnemben beszélt; jää rahulikuks, ära satu paanikasse! maradj nyugodt, ne ess pánikba; vend on rahulikum kui mina a fivérem higgadtabb nálam; töö on tehtud, võime rahuliku südamega puhata a munkával végeztünk, pihenhetünk nyugodt szívvel
3. (hrl looduse kohta: vaikne, rahus olev) nyugalmas, nyugodt, csendes ♦ mets on nii rahulik ja vaikne az erdő olyan nyugodt és csendes
4. (suurte sündmuste v ebameeldivate juhtumisteta toimuv) nyugalmas, nyugodt ♦ rahulik elu nyugalmas élet; ümbrus on rahulik, linnakärast eemal a környék csendes, messze a város zajától
5. (vormidelt, värvustelt vms vaos hoitud ja harmooniline) ♦ maali rahulikud värvid a festék nyugodt színei; rahulikes toonides põrandavaip nyugodt színárnyalatú padlószőnyeg

saama <s'aa[ma s'aa[da s'aa[b saa[vad s'aa[dud, s'a[i saa[ge s'aa[dakse 37 v>
1. (väljendab objekti siirdumist kellegi omandusse, kasutusse) (meg)kap ♦ sai kirja levelet kapott; laps saab rinda a gyerek szopik; emalt on ta saanud tumedad juuksed a gyerek az anyja sötét haját örökölte; sai koosolekul esimesena sõna az értekezleten elsőnek kapta meg a szót; sai kirjandi eest viie az esszére ötöst kapott; sain esmaabi elsősegélyt kaptam; kust võiks selle kohta infot saada? hol lehet erről információt kapni?; kui aega saan, räägin pikemalt ha lesz időm, bővebben beszélek; maja on odavalt saada a házat olcsón lehet megkapni; seda raamatut ei ole enam ühes[t]ki poes[t] saada ez a könyv egyik boltban se kapható; sain nohu náthás lettem; olen külma saanud megfáztam; terve öö ei saanud ta und egész éjjel nem tudott aludni; sain temalt kuulda, et kõik on hästi läinud hallottam tőle, hogy minden jól sikerült; saime hulga aega oodata, enne kui teised tulid sokat kellett várnunk, mielőtt jöttek a többiek; linn sai sõja ajal kõvasti kannatada a város a háború alatt sokat szenvedett; vanaisa sai sõjas jalast haavata a nagyapa a háborúban megsebesült a lábán; kedagi/midagi kaelast ära saama, kellestki/millestki lahti saama leráz a nyakáról vkit/vmit
2. (hankima, muretsema) szerez ♦ kust saaks abilisi? honnan szerezhetnék/szerezzek segédeket?; nad said teise lapse nekik a második gyerekük született; jahimehed olid saanud kaks metssiga a vadászok két vaddisznót lőttek; meie võistkond sai esikoha a csapatunk első helyezést nyert
3. (väljendab tegevust, millega õnnestub objekt panna, suunata, viia mingisse kohta, olukorda, seisundisse) tud, képes, sikerül ♦ vaevaga sain ülikooli lõpetatud alig tudtam befejezni az egyetemet; ma ei saanud toitu suust alla nem tudtam lenyelni az ételt; sain talle aru pähe panna sikerült észhez térítenem; sügiseks saame majale katuse peale őszre meglesz a ház teteje; selle asja saame joonde ezt a dolgot rendbehozzuk; ei saanud pilli häälde a hangszert nem sikerült felhangolnia; haigus sai mehe pikali a betegség a férfit ágyba döntötte; poiss ei saanud mootorratast käima a fiúnak nem sikerült a motorkerékpárt beindítania; tanu alla saama bekötik a fejét; küll ta veel omad vitsad saab (még) megüti a bokáját; peavõitu saama megüti a főnyereményt; ta sai tünga! ezt jól megszívta!; millestki haisu ninna saama szelét veszi vminek; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
4. (muutuma) lesz, válik ♦ ta sai kurjaks dühös lett; märkamatult on lapsed suureks saanud a gyerekek észrevétlenül felnőttek; vihm tuleb, saate märjaks! jön az eső, megáztok!; tahaksin temaga tuttavaks saada szeretnék vele megismerkedni; poiss sai viis aastat vanaks v viieseks a fiú öt éves lett; kelleks sa tahad saada? mi akarsz lenni?; sain temaga sõbraks összebarátkoztam vele; Mari saab varsti emaks Mari nemsokára anya lesz; sa võid teiste naerualuseks saada mások előtt nevetségessé válhatsz
5. ([välja] tulema) lesz ♦ temast oleks võinud kunstnik saada művész lehetett volna; neist palkidest saab saun ezekből a gerendákból szauna lesz; talvest sai kevad a tél tavaszra fordult; mis siis minust saab? mi lesz belőlem?; remont sai korralik felújítás jól sikerült; kevadel saab meie abiellumisest juba neli aastat tavasszal már négy éve leszünk házasok; kell hakkab kaks saama nemsokára két óra lesz
6. (suutma, võima) tud, képes lesz ♦ ma ei saanud öösel magada nem tudtam éjjel aludni; ära aita, ma saan isegi ne segíts, én is meg tudom csinálni; ta ei saanud tulla nem tudott eljönni; ööbis, kus sai ott éjszakázott, ahol tudott; nii ei saa enam edasi elada így nem lehet tovább élni; ma ei saa sinu eest alla kirjutada nem írhatom alá helyetted
7. (jõudma, pääsema kohta v kohast, teat asendisse, seisundisse, tegevusse vms) ♦ saa siis ilusasti koju! menj szépen haza!; kuidas sa nii äkki siia said? hogy kerültél ilyen hirtelen ide?; ma pole ammu kodukanti saanud régóta nem voltam a szülőhelyemen; isa sai just äsja seitsekümmend täis az apa épp betöltötte a hetvenet; kõigest saab lõpuks himu täis az embernek a végén mindenből elege lesz; buss sai lõpuks liikuma a busz végül el tudott indulni; tehke silmapilk, et minema saate! azonnal tűnjetek el innen!; sain kartulid kooritud meghámoztam a krumplit
8. kõnek (sisult 1. isikut esindavates passiivilausetes) ♦ kõik saab tehtud minden meglesz; suvel sai palju reisitud a nyáron sokat utaztunk; külas sai kõvasti söödud a vendégségben sokat ettünk
9. (püsiühendites, mis väljendavad kinnitust, möönmist) ♦ saagu mis saab, mina lähen lesz ami lesz, én elmegyek; ta pole targemaks saanud ega saa saamagi nem lett okosabb és nem is lesz
■LS: saamis+ ♦ saamislugu vmi keletkezésének a története, eredet

see <s'ee selle se[da -, selle[sse_&_s'e[sse selle[s_&_s'e[s selle[st_&_s'e[st selle[le selle[l_&_s'e[l selle[lt_&_s'e[lt selle[ks_&_s'e[ks selle[ni selle[na selle[ta selle[ga; pl n'ee[d, nen[de, n'e[id, nen[desse_&_n'e[isse 00 pron> (substantiivselt viitab ümbritsevale reaalsusele) ez, az, e ♦ see on minu poeg ez az én fiam; kes need on? kik ezek?; mina töötan selle laua taga e mögött az asztal mögött dolgozom; kas sa tead midagi sellest? tudsz valamit róla?; seda ja teist ezt is, azt is; võidab see, kes jõuab esimesena finišisse az nyer, aki elsőként ér a célba; kiirustasin, aga sellest hoolimata jäin bussist maha siettem, de annak ellenére lekéstem a buszt; sel aastal (az) idén, abban az évben; sel juhul abban az esetben; sel päeval azon a napon; mis selle tüdruku nimi on? mi annak a lánynak a neve?; too on see kuulus laulja az az a híres énekes; selle asemel ahelyett; peale selle azonkívül; mida varem, seda parem piltl minél előbb, annál jobb

sina1 <sina sinu s'in[d -, sinu[sse sinu[s sinu[st sinu[le sinu[l sinu[lt sinu[ks sinu[ni sinu[na sinu[ta sinu[ga; pl teie 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; sa <s'a_&_sa s'u_&_su s'in[d -, s'u[sse s'u[s s'u[st s'u[lle s'u[l s'u[lt su[ga; pl te 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> te ♦ sina ja mina te és én; mida sa siin teed? mit csinálsz itt?; ma armastan sind szeretlek; ma otsin just sind éppen téged kereslek; ma mäletan sind emlékszem rád; see raha on sinu [oma] ez a te pénzed; kus su vend on? hol van a testvéred?; õnnitleme sind gratulálunk; annan selle sulle neked adom; sinuga veled; ilma sinuta on igav unatkozom nélküled; sinu asemel ma sinna ei läheks a helyedben nem mennék oda; ma vajan sinu abi a segítségedre van szükségem; olen temaga sina peal tegező viszonyban vagyok vele; oota sa! (na) várj csak!

teisiti <teisiti adv> (teistmoodi, teistviisi) másként, másképp ♦ ta hindab olukorda teisiti kui mina másként ítéli meg a dolgot, mint én; see töö tuleb nii või teisiti ära teha ezt a munkát mindenképpen el kell végezni

too <t'oo tolle to[da -, tolle[sse_&_t'o[sse tolle[s_&_t'o[s tolle[st_&_t'o[st tolle[le tolle[l_&_t'o[l tolle[lt_&_t'o[lt tolle[ks tolle[ni tolle[na tolle[ta tolle[ga; pl n'oo[d, non[de, n'o[id, non[desse_&_n'o[isse 00 pron> (substantiivselt viitab kaugemal asuvale v varemalt mainitud objektile v olukorrale) az ♦ sina võta see, mina võtan tolle te vedd ezt, én meg azt; mulle meeldis too tüdruk tetszett nekem az a lány; tol aastal abban az évben; tol ajal akkor, akkoriban, abban az időben; tolle ajani addig; tollest ajast peale attól fogva/kezdve; tol ööl azon az éjszakán; kes too tüüp oli? ki volt az a pasi?

tõmbama <t'õmba[ma tõmma[ta t'õmba[b tõmma[tud 29 v>
1. húz; (kuskilt välja, esile võtma v kiskuma) kihúz ♦ joont tõmbama vonalat húz; tõmbab teki üle pea a fülére húzza a takarót; tõmbab paadi kaldale partra húzza a csónakot; tõmbab ukse kinni behúzza az ajtót; tõmbab kõhu sisse behúzza a hasát; tõmbab hädapidurit meghúzza a vészféket; kedagi juustest tõmbama meghúzza vkinek a haját; tõmbab hamba välja kihúzza a fogat; tõmbab vetsus vett lehúzza a vécét; tõmbab kaardipakist kaardi kihúz egy kártyát a pakliból; kedagi käisest tõmbama meghúzza vkinek a ruhaujját; tõmbab suvilasse elektri sisse bevezeti az áramot a nyaralóba; tikku tõmbama gyúfát meggyújt
2. (rütmiliselt tõmmates midagi tegema) húz ♦ tõmbab aerudega húzza az evezőt; tõmbab tšaardašit mängida csárdást húz
3. (selga, kätte, jalga, pähe panema) felhúz, felvesz; (seljast, käest, jalast, peast võtma) lehúz ♦ tõmbab kindad kätte felhúzza a kesztyűt; tõmbab sokid jalga felhúzza a zoknit a lábára; tõmbab saapad jalast lehúzza a csizmát a lábáról
4. (märgib asendi v olukorra muutmist v muutumist) húz, húzódik ♦ ilm tõmbab pilve beborul; tõmba end koomale, ma istun sinu kõrvale! húzódj egy kicsit arrébb, leülök melléd!; tõmbab kulmu[d] kipra v kortsu összeráncolja a szemöldökét; kõuts tõmbas küüru selga macska felgörbítette a hátát; vana foto on kollaseks tõmmanud a régi fotó besárgult; taevas on selgemaks tõmmanud kiderült az ég; tõmbab paar õlut sisse felhajt két sört; tõmbas enda nina korralikult täis jól felöntött a garatra, leissza magát
5. (sissehingamise kohta) (be)szív, elszív ♦ tõmbab kopsud õhku täis teleszívja a tüdejét levegővel; hinge tõmbama lélegzik; tõmbab ühe suitsu elszív egy cigarettát; ta tõmbab piipu pipázik; mina ei tõmba nem dohányzom
6. (tuuletõmbuse v õhu liikumise kohta) huzata van ♦ ahi tõmbab halvasti rossz huzata van a kemencének; siin tõmbab itt huzat van
7. (mingisse kooslusse, tegevusse kaasa haarama, tähelepanu, huvi äratama) magához vonz ♦ magnet tõmbab rauda [külge] a mágnes magához vonzza a vasat; üritus tõmbab publikut az esemény vonzza a közönséget; mind tõmbab mere äärde engem vonz a tenger
8. (hoogsalt liikuma hakkama, põrutama, kihutama) elhúz ♦ tõmbame Ameerikasse! húzzunk el Amerikába!; tõmba uttu v lesta v minema! húzz el!
9. kõnek (varastama) ellop; (petma, tüssama, alt tõmbama) becsap, rászed ♦ bussis tõmmati mul rahakott ära ellopták a pénztárcámat a buszon; haneks tõmbama átdob, mint szart a palánkon