[EHU] Eesti-ungari sõnaraamat

aitama <'aita[ma aida[ta 'aita[b aida[tud 29 v>
1. (abistama) segít ♦ ema aitama segít az édesanyának; {keda} õppimises aitama segít vkinek a tanulásban; aitab lapsel riietuda segít a gyereknek felöltözni; vaeseid aitama segíti a szegényeket; millega saan teid aidata? miben segíthetek?; see rohi aitab peavalu korral ez a gyógyszer segít a fejfájáson; ei aita midagi, pean minema nincs mit tenni, mennem kell; kedagi järje peale aitama nyeregbe segít vkit; kedagi jalule/püsti tõstma/aitama talpra állít vkit
2. (impersonaalselt) (piisama) elég! ♦ aitab! punktum

ajama <aja[ma aja[da aja[b 'ae[tud 27 v>
1. (mingis suunas liikuma panema, midagi tegema sundima) hajt, űz ♦ taga ajama üldöz; välja ajama kihajt, kikerget; laiali ajama szétkerget; segi ajama összezavar; niiti nõela taha ajama befűzi a cérnát a tűbe
2. (riietuseset selga panema v seljast võtma) felvesz, levesz
3. (end v oma kehaosa mingisse asendisse viima) ♦ end istuli v istukile ajama felül; püsti ajama felállít; end püsti ajama feláll; selga sirgu ajama kiegyenesíti a derekát
4. (füsioloogilist protsessi, psüühilist seisundit, tundmust esile kutsuma) ♦ vihale ajama dühít, mérgesít, haragít, felhergel, feldühít, dühösít; nina püsti ajama fenn/magasan hordja az orrát; kellelegi puru silma ajama port hint vkinek a szemébe
5. (mingisse seisundisse viima, mingisuguseks tegema) ♦ rauda tuliseks ajama izzítja a vasat; plaane nurja v segi ajama elrontja a terveket
6. (kätte saada püüdes järgnema) űz
7. (rääkima, kõnelema) ♦ juttu ajama beszélget, elbeszélget, dumál
8. (kiiresti sõitma v minema) hajt
9. (korraldama, õiendama) intéz ♦ asju ajama ügyet intéz
10. (mingit käitumisliini järgima, midagi taotlema) ♦ midagi kellegi teise kraesse ajama más nyakába varr/sóz vmit
11. (sihti v käiku rajama) ♦ vagusid ajama barázdát húz
12. (destilleerima, utma) főz ♦ puskarit ajama pálinkát főz
13. (habeme v juuste kohta) ♦ habet ajama borotvál, borotválkozik

alla <'alla postp, prep, adv> vt ka all1, alt2
1. adv; postp [gen] (millest-kellest allapoole, madalamale, maha, sisse) alá, le ♦ laua alla az asztal alá; ülalt alla felülről lefelé; trepist alla minema lemegy a lépcsőn; neelasin tableti alla lenyeltem a tablettát; auto alla jääma autó alá kerül
2. postp [gen] (mille juurde, lähedale, vahetult enne, mille eel) -hoz/-hez/-höz, alá ♦ akna alla istuma az ablakhoz ül; miski saab katuse alla tető alá kerül vmi
3. postp [gen]; prep [part] (tegevus- v mõjupiirkonda, mingisse seisundisse) alá ♦ {kelle} mõju alla sattuma vki hatása alá kerül
4. adv; prep [gen] (alla määrapiiri, vähem kui, vähemaks) alá, alatti/aluli ♦ alla neljakümnesed mehed a negyven év alatti férfiák; alla nulli temperatuur nulla fok alatti hőmérséklet; alla oma võimete indiszponált; seelik on alla põlve térd alá érő szoknya; hinnad läksid alla lementek az árak

alla minema
1. (allapoole liikuma) lemegy ♦ läks trepist alla lement a lépcsőn
2. (langema, alanema) csökken ♦ palavik läks alla csökkent a láz

alt minema kõnek (petta saama, sisse kukkuma) kudarcot vall, baklövést követ el

arst <'arst arsti 'arsti 'arsti, 'arsti[de 'arsti[sid_&_'arst/e 22 s> orvos ♦ eriarst szakorvos; hambaarst fogorvos; jaoskonnaarst körorvos, körzeti orvos; kiirabiarst mentőorvos; kohtuarst törvényszéki orvos; kurguarst gégész; kõrvaarst fülész; lastearst gyermekgyógyász, gyermekorvos; naistearst nőgyógyász; peaarst főorvos; perearst háziorvos; raviarst kezelőorvos; silmaarst szemész, szemorvos; sõjaväearst felcser; sünnitusabiarst szülész; valvearst ügyeletes orvos, szolgálatos orvos; veterinaararst állatorvos; nurgaarst van botcsinálta doktor; arsti juurde minema orvoshoz megy; arsti poole pöörduma orvoshoz fordul
■LS: arsti+ ♦ arstiabi orvosi segítség; arstipraksis, arstipraktika orvosi gyakorlat; arstiteaduskond orvostudományi kar, orvosi kar; arstitõend orvosi igazolás

asuma <asu[ma asu[da asu[b asu[tud 27 v>
1. (olema, asetsema) fekszik, elterül, elhelyezkedik ♦ linn asub jõekaldal a város a folyó partján fekszik; kus sellel joonisel asub Ungari? hol helyezkedik el ezen az ábrán Magyarország?; maja asub ühes väikses orus a ház egy apró völgyben terül el
2. (aset võtma, end sisse seadma) berendezkedik; (kuhu elama minema) letelepedik ♦ positsioonile asuma felfejlődik; ta asus kaitsele védelemre rendezkedett be; asusime järjekorda sorba álltunk; elama asuma letelepedik
3. (tegema hakkama, tegevust alustama) nekifog, lát ♦ tööle asuma elszerződik, leszerződik; asugem asja juurde! lássuk a medvét!; nad asusid teele útra indultak; minekule asuma indul

aurama <'aura[ma aura[ta 'aura[b aura[tud 29 v> gőzölög ♦ supp aurab gőzölög a leves; aurake siit minema! kõnek húzzatok el innen!

dekreet <dekr'eet dekreedi dekr'eeti dekr'eeti, dekr'eeti[de dekr'eeti[sid_&_dekr'eet/e 22 s>
1. jur (valitsusvõimu käskakt) (törvényerejű) rendelet ♦ maadekreet földrendelet; dekreeti välja andma rendeletet kiad
2. kõnek (dekreetpuhkus) gyes ♦ dekreeti minema gyesre megy

edasi minema
1. (samas suunas kaugemale minema) előremegy, továbbmegy; (jätkuma) folytatódik ♦ väike vaheaeg, ja töö läheb edasi egy kis szünet, és a munka folytatódik
2. (arenema, edenema) fejlődik ♦ ta väljendusoskus on edasi läinud kifejezőkészsége fejlődött; elu läheb edasi, elu jätkub az élet megy tovább

ekstaas <ekst'aas ekstaasi ekst'aasi ekst'aasi, ekst'aasi[de ekst'aasi[sid_&_ekst'aas/e 22 s> (joovastus, vaimustus) eksztázis, önkívület, révület ♦ ekstaasi sattuma eksztázisba kerül; ekstaasi minema révületbe esik
■LS: ekstaasi+ ♦ ekstaasiseisund eksztatikus állapot

elektriseeruma <elektris'eeru[ma elektris'eeru[da elektris'eeru[b elektris'eeru[tud 27 v> el (elektriliseks muutuma); piltl (erutuma, elevile minema) felvillanyozódik

elevile <elevile adv> vt ka elevil izgatott ♦ elevile minema izgatott lesz; ta läks selle uudise peale elevile erre a hírre izgatott lett

enese sg gen <- enese ennas[t -, enes[te 'end[id 00 pron>; enda sg gen <- 'enda 'end -, 'end/i 'end[id 00 pron> vt ka ise2
1. maga, ön- ♦ enda kinnitusel ta saját bevallása szerint; mis see naine endast kujutab? mit képzel magáról ez a nő?; endasse sulgunud magába zárkozott; ennast ületama felülmúlja önmagát; ennast teostama megvalósítja önmagát; tüdruk kammib ennast a lány fésülködik; kedagi endast välja viima kihoz vkit a sodrából; endast välja minema kijön a sodrából
2. (rõhutab kuuluvust) saját ♦ endale ise hauda kaevama a saját sírját ássa
■LS: enese+ ♦ enesealandus önmegalázás; eneseanalüüs önelemzés, önvizsgálat; eneseaustus önbecsülés; enesedistsipliin önfegyelem; enesehaletsus önsajnálat; enesehinnang önértékelés; enesehävitus önpusztítás; eneseimetlus önimádat, öncsodálat; enesekindel magabiztos; eneseiroonia öngúny, önirónia; enesekaitse önvédelem; enesekasvatus önnevelés; enesekeskne önös; enesekiitus öndicséret; enesekontroll önuralom, önmérséklet; enesekriitika önbírálat, önkritika; enesekriitiline önkritikus; eneseohverdus önfeláldozás; enesepaljastus önleleplezés, önvallomás; enesepete, enesepettus önáltatás, öncsalás, önámítás; enesepiinamine önkínzás; enesekehtestamine asszertivitás; enesereklaam önreklám; enesesüüdistus önvád; eneseteadvus öntudat; eneseteostus önmegvalósítás, kiteljesedés; eneseusaldus önbizalom; enesevaatlus psühh önmegfigyelés, (lelki) önvizsgálat; enesevalitsus önuralom, önmérséklet; eneseväärikus önbecsülés, önérzet; eneseõigustus önigazolás

eralduma <eraldu[ma eraldu[da eraldu[b eraldu[tud 27 v>
1. (lahti minema, ära tulema, lahku minema) elkülönül, elszakad, leszakad, különválik, kiválik, elválik, elzárkózik ♦ ta eraldub alati seltskonnast a társaságban mindig elkülönül; karjast eralduma kiválik a tömegből
2. (eristatav olema) kitűnik ♦ maal eraldub tumedast taustast a festmény kitűnik a sötét háttérből
3. (erituma, vabanema) felszabadul, elkülönül ♦ soojendamisel eralduvad mürgised gaasid a melegítés során szabadulnak fel a mérgező gázok

eru <eru eru eru 'erru, eru[de eru[sid 17 s (hrl sisekohakäänetes)> leszerelés ♦ erru minema leszerel, visszavonul; erru arvama leszerel
■LS: eru+ ♦ eruohvitser leszerelt tiszt; erusõjaväelane katonaviselt

hakkama <h'akka[ma haka[ta h'akka[b haka[tud 29 v>
1. (ka impersonaalselt) (alustama) belekezd, szegődik, megy, lesz, lát, kezd, kel, felcsapható, felcsap, eredendő, ered, elmegy ♦ hakkas laulma énekelni kezdett; hakkab kahutama fagyni kezd; hakkab valgeks minema virrad, világosodik; on aeg tööle hakata ideje munkához látni; ma hakkan nüüd minema indulok; hakkas vihma sadama esni kezdett; kõik hakkab sellest, et ... minden ott kezdődik, hogy...; koosolek hakkab kell kolm az értekezlet háromkor kezdődik; tal hakkas halb rosszul lett; pea hakkas valutama elkezdett fájni a feje; meil hakkas häbi szégyelltük magunkat; mul hakkas hirm félni kezdtem; haigel hakkab parem a beteg jobban lett; vend hakkab autojuhiks a bátyám / az öcsém gépkocsivezető lesz
2. (mõjuma) ♦ hea sõna tema peale ei hakka nem fog rajta a jó szó; hele valgus hakkab silmadele az erős fény bántja a szemem; külm hakkas sõrmedesse megcsípte a hideg az ujjaimat; suits hakkas ninna megcsapott a füst; vein hakkas pähe a bor a fejembe szállt
3. (teistele kanduma) átragad, megfertőz ♦ ema ärevus hakkas lastessegi az anya idegessége átragadt a gyerekekre is; tema elurõõm hakkas minussegi megfertőzött életörömével
4. (kinni võtma v haarama) belekap, odakap, bekap ♦ koer hakkas hammastega püksisäärde a kutya belekapott a nadrág szárába; leek hakkas kuiva puusse a láng belekapott a száraz fába; kala hakkas õnge a hal bekapta a csalit; puder on põhja hakanud odakapott a kása
5. kõnek (sobima) jól áll ♦ roosa värv hakkab sulle jól áll neked a rózsaszín; see soeng mulle ei hakka nem áll jól nekem ez a frizura

hanerida <+rida r'ea rida r'itta, rida[de rida[sid_&_rid/u 18 s> libasor ♦ võtke haneritta álljatok libasorba; hanereas minema libasorban megy; hanereas liikuma libasorban halad

harduma <h'ardu[ma h'ardu[da h'ardu[b h'ardu[tud 27 v> (hardaks minema) meghatódik ♦ hardusin looduse ilust meghatódtam a természet szépségétől; pisarateni harduma könnyekig meghatódik

hasart <has'art hasardi has'arti has'arti, has'arti[de has'arti[sid_&_has'art/e 22 s> hazárd ♦ meeletu hasart mámoros hazárdság; võistlushasart versenyhév; hasarti minema belehevül
■LS: hasart+ ♦ hasartmäng hazárdjáték, szerencsejáték; hasartmängija szerencsejátékos, hazárdjátékos; hasartmänguasutus szerencsejáték létesítmény

hauduma1 <h'audu[ma h'audu[da h'audu[b h'audu[tud 27 v>
1. (loote arenemiseks hautav olema) kikel ♦ munad hauduvad kana all a tojások kikelnek a kotlós alatt; hauduma pandud munad keltetett tojások
2. (kuumuse mõju all olema) párolódik; (kuumutamisel pehmeks minema) gőzölődik, párolódik ♦ puder haudub ahjus kása a kemencében puhul; juurvili on pehmeks haudunud a zöldég puhára párolódott; viht haudub kuumas vees puhul a szaunavirgács a forró vízben
3. (põletikuliseks minema) kipállik ♦ mu jalad läksid kummikutes hauduma kipállott a gumicsizmában a lábam; haudunud nahk kipállott bőrfelület

heast peast <adv> (asjata, põhjuseta) csak úgy ♦ abielu ei saa niisama heast peast minema visata a házasságot nem lehet csak úgy eldobni

hein <h'ein heina h'eina h'eina, hein[te_&_h'eina[de h'eina[sid_&_h'ein/u 23_&_22? s> (kasvav) fű; (kuivatatud) széna ♦ hõre hein gyér fű; kidur hein satnya fű; paks hein vastag fű; kuiv hein száraz széna; värske hein friss széna; aasahein réti széna; kultuurhein termesztett fű; luhahein ártéri fű; metsahein erdei széna; presshein préselt széna; segahein vegyes széna; kaks hangutäit heinu két villa széna; sületäis heinu egy nyaláb széna; heina kaarutama megforgatja a szénát; heina niitma szénát kaszál; heina kokku panema szénát gyűjt; heina kuhja panema kazalba rakja a szénát; heina saadu panema boglyába rakja a szémát; heina tegema szénát kaszál; heinale minema kaszálni megy; heinal olema szénát gyűjt, szénázik
■LS: heina+ ♦ heinaaeg szénagyűjtés, szénakaszálás ideje; heinahoidla szénaraktár; heinakaaruti põll szénaforgató; heinakoorem egy szekér széna; heinakoristus szénabetakarítás; heinakuivati põll szénaszárító; heinakõrs szénaszál; heinaküün csűr, szénapajta; heinalõhn szénaillat; heinapalavik med szénaláz; heinapall egy köteg szalma; heinapebred szénamurva; heinapõld kaszáló; heinasaad boglya; heinategemine, heinategu szénagyűjtés

hiilima <h'iili[ma h'iili[da hiili[b hiili[tud 28 v>
1. (vargsi liikuma) lopakodik, surran, sompolyog, somfordál, settenkedik, oson, oldalog, lopódzik; (sisse) beoson ♦ kikivarvul hiilima lábujjhegyen lopódzik; hiilisin majja belopakodtam a házba; poiss hiilib ukse juurde a fiú az ajtóhoz lopakodik; mul õnnestus vaikselt minema hiilida sikerült csendben kiosonnom; hinge hiilib nukrus szomorúság lopakodik lelkembe; hiilivad sammud lopakodó léptek
2. (varitsema, salamisi piiluma) les, leselkedik, leskelődik ♦ kass hiilib hiirt a macska lesi az egeret

hull <h'ull hullu h'ullu h'ullu, h'ullu[de h'ullu[sid_&_h'ull/e 22 adj, s>
1. adj (mõistuse kaotanud, nõdrameelne) bolond, őrült, kerge, fejetlen, dilis, dili; (marutõbine, pöörane) fékezhetetlen, veszett, vad, őrült; (meeletu, jabur) esztelen ♦ hull koer veszett kutya, hamis kutya; hulluks ajama megbolondít, az őrületbe kerget, őrjít, megőrjít; hulluks minema belebolondul, megtébolyodik, megőrül, megbolondul; ma lähen kohe hulluks kõnek megüt a guta; ta on vihast hull elvette az eszét a harag; sa oled päris hull, et sellise ilmaga sõidad teljesen megőrültél, hogy ilyen időben vezetsz; teda haaras mingi hull rõõm valami őrült boldogság kerítette hatalmába; ta on hull kasside järele megőrül a macskákért; ta on hull kellegi/millegi järele töri a nyavalya vkiért/vmiért, megőrül vkiért/vmiért; mis sa hull loom ometi teed! mit csinálsz, te balga állat!
2. adj (hirmus, jube) szörnyű, rettenetes; (halb, paha) rossz ♦ hullud ajad szörnyű idők; hull ilm szörnyű idő; hull olukord szörnyű helyzet; hull on see, et kõik teda siin tunnevad az a szörnyű/rossz, hogy itt mindenki ismeri; mind piinab hull köha rettenetes köhögés gyötör; haav jookseb verd mis hull szörnyen vérzik a seb; tema kohta liikusid hullud jutud szörnyűségeket beszéltek róla; asi on hullemast hullem rosszabb, mint gondoltam; hullul kombel szörnyen
3. s (nõdrameelne inimene) balga, bolond ♦ vaikne hull csendes bolond; tormab nagu hull rohan, mint az őrült
4. s (miski hirmus, ebameeldiv, halb) kellemetlen, rossz ♦ hullem on alles ees hátra van még a feketeleves; juhtub hullematki volt már rosszabb is
5. s kõnek (kirumissõna) idióta ♦ ärge, hullud, katusele ronige ne másszatok a tetőre, idióták

hõre <hõre hõreda hõreda[t -, hõreda[te hõreda[id 02 adj>
1. gyér, ritka, ritkás ♦ hõre habe gyér szakáll; hõredad juuksed ritka haj; hõre kamm bontófésű; hõre külv ritka vetés; hõre mets ritka erdő; hõre riie ritka szövet; hõre sõel ritka rosta; hõre taimkate gyér nyövényzet; kõrgmäestiku hõre õhk a magaslati ritka levegő; hõreda võraga puu ritka lombkoronájú fa; hõreda liiklusega tänav alacsony forgalmú utca; hõredamaks minema ritkul; hõredamaks tegema ritkít, megritkít; saalist kostis hõredat plaksutamist gyenge taps hallatszott a teremből; meie read jäävad iga aastaga hõredamaks soraink minden évvel egyre ritkábbak
2. piltl (vähepakkuv, pinnapealne) felszínes ♦ hõre kirjutis felszínes iromány
■LS: hõreda+ ♦ hõredahambuline ritkafogú; hõredajuukseline ritkahajú; hõredakoeline riie ritkaszövésű anyag

häbematu <häbematu häbematu häbematu[t -, häbematu[te häbematu[id 01 adj>
1. (häbitu) arcátlan, szemtelen, szemérmetlen, szégyentelen, pofátlan, pimasz, ebadta, becstelen; (viisakuseta) udvariatlan; (jultunud) pimasz, arcátlan ♦ häbematu inimene szégyentelen ember; häbematu julgus pimasz merészség; häbematu käitumine arcátlan viselkedés; häbematu laim aljas rágalom; häbematu pettus szégyentelen csalás; häbematu vale arcátlan hazugság; häbematu vemp arcátlan csíny; häbematuks minema elkanászosodik; valetab kõige häbematumal kombel szégyentelenül hazudik
2. kõnek (tohutu) rettentő ♦ maksin raamatu eest häbematu hinna rettentő sokat fizettem a könyvért

härmatama <härmata[ma härmata[da härmata[b härmata[tud 27 v>
1. (härma minema, härmaga kattuma) bederesedik ♦ härmatanud mets dérlepte erdő; härmatanud kulmud bederesedett szemöldökök
2. (härmaga katma) bederesedik ♦ külm härmatas puud dérrel vonta be a fákat a fagy
3. piltl (halliks minema) deres ♦ ta meelekohad on juba härmatama löönud halántéka már deresedik

hästi <h'ästi adv>
1. jó, szép, rendjén, jól ♦ väga hästi nagyon jó; üsna hästi elég jól; hästi töötama jól dolgozik; õunad maitsevad hästi jóízű az alma; hästi sisustatud korter szépen berendezett lakás; kõik lõppes hästi minden jól végződött; tegid hästi, et siia tulid jól tetted, hogy ide jöttél; täitsin ülesande nii hästi-halvasti kui sain a legjobb tudásom szerint végeztem ezt a feladatot; ta saab kõigiga hästi läbi mindenkivel jól kijön; ela[ge] hästi! minden jót; mu käsi käib hästi jól megy
2. (eitusega) (kuigivõrd, päriselt, eriti) különösen, igazán ♦ ma ei tahtnud seda hästi uskuda nem akrtam hinni a fülemnek; ma ei saa teist hästi aru nem értem jól; seal talle hästi ei meeldinud nem igazán tetszett neki ott; sa pole teda ilmaski hästi sallinud sohasem kedvelted
3. (väga, õige, kangesti) nagyon ♦ hästi ilusad asjad nagyon szép dolgok; hästi odav riie nagyon olcsó szövet; hästi palju lilli nagyon sok virág; tulin koju hästi hilja nagyon későn jöttem haza; hästi vähese jutuga inimene nem túl beszédes ember; olen oma ametiga hästi rahul nagyon elégedett vagyok a szakmámmal
4. (tubli!, hea küll!, olgu!) rendben ♦ hästi, hakkame siis minema! rendben, akkor induljunk!; hästi, olgu nii! rendben, legyen így

hüva <hüva hüva hüva -, hüva[de hüva[sid 17 adj, s; hüva adv>
1. adj (hea) jó ♦ hüva sõna jó szó; hüva roog jó étel; hüva pärituult! jó szelet!
2. adj murd (parem, parempoolne) jobb ♦ läks hüva kätt jobbra ment
3. s (midagi head) jó ♦ igasugust hüva oli külluses bőségesen volt minden jóból
4. adv (hea küll) jó ♦ hüva, hakkame minema jó, menjünk

irooniline <irooniline iroonilise iroonilis[t iroonilis[se, iroonilis[te iroonilis/i 12 adj> ironikus, gúnyos ♦ irooniline hääletoon ironikus hang; irooniline naeratus gűnyos nevetés; irooniline pilk gúnyos nevetés; irooniliseks minema ironikussá válik

isiklik <isikl'ik isikliku isikl'ikku isikl'ikku, isiklik/e_&_isikl'ikku[de isikl'ikk/e_&_isikl'ikku[sid 25 adj>
1. (isikule kuuluv v omane, isikusse puutuv) személyes, individuális, egyéni ♦ isiklikud asjad személyes dolgok; isiklik omand személyi tulajdon; isiklik majapidamine személyes háztartás; isiklik raha személyes pénz; isiklik sõiduauto személygépkocsi; isiklik arvamus magánvélemény, egyéni vélemény; isiklikud muljed személyes benyomások; isiklik veendumus személyes meggyőződés; tema isiklik võlu személyes varázsa; isiklikud dokumendid személyes dokumentumok; isiklik julgeolek személyes biztonság; isiklik heaolu személyes jólét; isiklik huvi magánérdek; isiklik rahulolu személyes elégedettség; isiklik toimik személyi akta; isiklik õnn személyes boldogság; isiklikel põhjustel személyes okokból; isiklikuks minema személyeskedik; see on minu isiklik asi ez az én személyes dolgom; ärge võtke seda isikliku solvamisena ne vegye ezt személyes sértésnek
2. (isikust lähtuv) személyes ♦ isiklik algatus személyes kezdeményezés; isiklik allkiri személyes aláírás; isiklik kohalolek személyes jelenlét; isiklik vastutus személyes felelősség; isiklik tarbimine személyes figyasztás; sportlase isiklik rekord a sportoló személyes erkordja; oma isikliku eeskujuga innustama a saját személyes példéjáva ösztönöz

jaanik <jaanik jaaniku jaaniku[t -, jaaniku[te jaaniku[id 02 s> (jaanituli) szentivánéji tűz, szentivánéji ünnepség ♦ jaanikule minema szentivánéji ünnepségre megy; jaanikut süütama szentivánéji tüzet gyújt

jaht1 <j'aht jahi j'ahti j'ahti, j'ahti[de j'ahti[sid_&_j'aht/e 22 s>
1. (jahipidamine, küttimine) vadászat, vitorlás, hajsza ♦ ajujaht hajtóvadászat; hundijaht farkasvadászat; hülgejaht fókavadászat; jänesejaht nyúlvadászat; karujaht medvevadászat; lõvijaht oroszlánvadászat; pardijaht kacsavadászat; peibutusjaht csalogatós vadászat; pistrikujaht solymászat; rebasejaht rókavadászat; jahil käima vadászik; jahile minema vadászatra indul/megy, vadászni megy; jahil olema vadászik; jahilt saabuma v koju tulema megjön/haza ér a vadászatból; karule jahti pidama medvére vadászik; kass peab hiirtele jahti a macska egerekre vadászik; kurjategijale jahti pidama piltl gonoszetvőre vadászik
2. piltl (tegutsemine millegi kättevõitmiseks) vadászat, hajhászat ♦ kasumijaht nyereségvadászat; kullajaht arany hajhászás; kuulsusejaht hírnév-hajhászás; medalijaht éremhajhászás; uudisejaht hír-hajhászás; õnnejaht boldogság-hajhászat; uudistele jahti pidama vadászik a hírekre; seelikukandjatele jahti pidama szoknyvadászat
3. kõnek (jändamine, sekeldamine) bajlódás, baj ♦ küll on selle asjaga jahti van baj ezzel a dologgal; oli mul kogu seda jahti tarvis! kellett nekem ez a sok baj!
■LS: jahi+ ♦ jahiaeg vadászati idő, vadászidény; jahiala vadászterület; jahieeskirjad vadászati szabályzat; jahifauna vadászati fauna; jahiharuldus vadászritkaság; jahihooaeg vadászidény, vadászévad; jahijutt vadásztörténet; jahijärelevalve vadászati felügyelet; jahikaaslane vadásztárs, vadászcimbora; jahikalender vadászati naptár; jahikeeld vadászati tilalom; jahikirg vadászszenvedély; jahikoer vadászkutya, vadászkopó; jahikott vadásztáska; jahilind szárnyasvad; jahiloom vad; jahiloss vadászkastély; jahiluba vadászengedély, vadászati engedély; jahilugu vadászhistória; jahimaja vadászház; jahimajand vadészfarm; jahinuga vadászkés, vadásztőr; jahipasun vadászkürt; jahipaun vadásztarisznya; jahipiirkond vadászkerület; jahipilet vadászbérlet; jahipüss vadászpuska; jahiretk vadászkirándulás; jahisaapad vadászcsizma; jahisaak zsákmány, vadászzsákmány; jahisarv vadászkürt; jahiseadus vadásztörvény; jahiselts vadásztársaság; jahiseltskond vadásztársaság; jahisport sportvadászat; jahitarbed vadászkellék; jahitrofeed vadásztrófea; jahiuluk vad; jahivarustus vadászfelszerelés; jahiõnn vadászszerencse; jahiülikond vadászöltözet

jala <jala adv> gyalog, gyalogosan ♦ jala käima gyalogol; hakkasin jaamast jala minema gyalog indultam útnak az állomásról; kümme kilomeetrit jala minna tíz kilométert gyalogol
■LS: jala+ ♦ jalamatk, jalarännak túra

jalutama <jaluta[ma jaluta[da jaluta[b jaluta[tud 27 v>
1. (kõndima, käima) sétál, jár egyet, andalog, korzózik, kisétál, elsétál, elgyalogol, besétál; (teatud aeg) sétálgat; (ringi, jalutuskäiku tegema) körbesétál; (pisut) sétálgat ♦ vanaema jalutab lastega pargis a nagymama sétál a parkban a gyerekekkel; jalutati paarikaupa párban sétáltak; tüdrukud jalutasid käe alt kinni [hoides] a lányok karöltve sétáltak; lähen jalutan veidi megyek sétálok egy kicsit, járok egyet; tulin jalutamast sétálásból jövök; jalutasin linnast välja kisétáltam a városból; õuel jalutasid kanad az udvaron tyúkok járkáltak/sétáltak; ta jalutas minema, nagu poleks midagi juhtunud elsétált, mintha misem történt volna
2. (kõnnitama) járat ♦ hobust jalutama járatja a lovat, lovat járat; tüdruk jalutab koera a lány kutyát sétáltat

jorutama <joruta[ma joruta[da joruta[b joruta[tud 27 v>
1. (jorisedes laulma) kornyikál ♦ jorutas mingit lauluviisi valami dalt kornyikált; teisele laulule jorutab ta juba kaasa a második dalt már megpróbálja együtt énekli
2. (pikalt-laialt kõnelema) locsog, fecseg; (porinal) motyog; (arusaamatult) hadar ♦ jorutab pikalt-laialt maailma asjadest hosszasan fecseg a világ dolgairól
3. (aega viitma v raiskama) fecseg, locsog, hablatyol ♦ pole mõtet kauem jorutada, tuleb tegutseda nincs értelme tovább fecsegi, cselekedni kell; jorutas pool päeva poe juures fél napot hablatyolt a boltnál; hakkame minema, ära joruta! menjünk, ne fecsegj!

jutti <j'utti adv> kõnek vt ka juttis
1. (joonde, korda) rendbe ♦ ajan ise oma asjad jutti elrendezem a dolgaimat magam; elu hakkab jutti minema kezd rendeződni az élet; dokumendid said õigeks ajaks jutti az okmányok időben rendben voltak
2. (ühtejärge) egyfolytában ♦ kolm päeva jutti három napig egyfolytában

juurest <juurest postp, adv>
1. postp [gen] (kelle-mille vahetust lähedusest) mellől ♦ tule akna juurest ära gyere el az ablaktól, gyere el az ablak mellől; koer jooksis karjase juurest ära a kutya elfutott a pásztor mellől; võtsin pudeli suu juurest elvettem az üveget a számtól; juuksed hakkavad kõrvade juurest halliks minema őszül a haja a fülénél
2. postp [gen] (kelle asu- v tegutsemiskohast) -tól, -től ♦ ta kolis vanemate juurest ära elköltözött a szüleitől; astun sõbra juurest läbi beugrom a barátomhoz; tulen juuksuri juurest a fodrásztól jövök; see mees on ajalehe juurest ez a férfi az újságtól van
3. adv (vahetust lähedusest) közvetlen közelről, közelről ♦ juurest vaadatuna ei ole see nii ilus, kui eemalt paistab közelről nézve nem is olyan szép ez, mint amilyennek távolról tűnik; harjuta see mood endal juurest [ära]! szokj le erről!

jõgi <jõgi j'õe jõge j'õkke, jõge[de jõge[sid 21 s> folyó ♦ kitsas jõgi keskeny folyó; lai jõgi széles folyó; madal jõgi sekély folyó; sügav jõgi mély folyó; veerikas jõgi bővízű folyó; vaikne jõgi csendes folyó; kiirevooluline jõgi gyors sodrású folyó; kärestikuline jõgi zúgókkal teli folyó; kalarikas jõgi halban bő folyó; laevatatav jõgi hajózható folyó; harujõgi elágazás, folyóelágazás; hiiglajõgi folyó óriás; inimjõgi piltl emberáradat; laavajõgi lávafolyam; lisajõgi mellékfolyó; mäestikujõgi hegyi folyó; parvetusjõgi tutajozható folyó; tasandikujõgi geogr síksági folyó; jõe algus a folyó forrása; jõe alamjooks a folyó alsó folyás; jõe keskjooks a folyó középső szakasza; jõe ülemjooks a folyó eredete, a folyó felső szakasza; jõe parem kallas a folyó jobb partja; jõe vasak kallas a folyó bal partja; jõe ääres a folyó mentén/mentében; jõe äärde minema a folyóhoz megy, a folyópartra megy; jõest üle minema, jõge ületama átkel a folyón; jõest kala püüdma halat fog a folyóból; jões suplema a folyóban fürdik; üle jõe ujuma átúszik a folyón; jõge tõkestama gátat emel; jõele silda ehitama hidat épít a folyón; jõele tammi ehitama gátat épít a folyóra; jõge paisutama felduzzasztja a folyót; jõgi voolab a folyó folyik; jõgi voolab järve a folyó a tóba ömlik; jõgi jookseb folyik a folyó; jõgi lookleb kanyarog a folyó; jõgi vahutab tajtékzik a folyó; jõgi kobrutab tajtékzik a folyó; jõgi kohiseb zúg a folyó; jõgi suubub merre a folyó a tengerbe folyik, a folyó a tengerbe ömlik; see jõgi algab soodest ez a folyó a mocsaraknál ered; jõgi tõusis üle kallaste kiöntött a folyó, a folyó kilépett a medréből; jõgi on kinni külmunud befagyott a folyó; jõgi vabanes jääst zajlik a jég a follyón; jõgi kuivas ära a folyó kiszáradt; jõgi ujutas luha üle a folyó elöntötte az árteret; üle jõe v jõest üle viib sild a folyón át híd vezet; jõgi on madalaks jäänud leapadt a folyó; käisime jões suplemas voltunk a folyónál fürödni; jõelt tõuseb udu köd száll a folyó felől; jõelt tuleb niiskust nedves levegő száll a folyó felől
■LS: jõe+ ♦ jõehaud hullámsír; jõekala folyami hal; jõekallas folyópart; jõekruus folyami kavics; jõekäänak, jõekäänd folyókanyar; jõelaev folyami hajó; jõelaevandus folyami hajózás; jõelaevastik folyami flotta; jõeluht folyami ártér; jõelähe eredet; jõemadalik sekély folyószakasz; jõemuda folyami iszap; jõeorg folyóvölgy; jõepõhi folyófenék; jõepüük folyami halászat; jõesaar folyami sziget; jõesadam folyami kikötő; jõesild folyami híd; jõesuu[e] geogr eredet, forrásterület; jõesäng folyómeder; jõetramm folyami utasszállító; jõetransport folyami szállítás; jõevaksal személyhajó-állomás; jõevedu folyami szállítás; jõevesi folyami víz; jõevool a folyó árja

jäigastuma <jäigastu[ma jäigastu[da jäigastu[b jäigastu[tud 27 v> (jäigaks minema) megmerevedik, merevedik, gémberedik; (kangestuma) erevedik; (tarduma) dermed ♦ reumast jäigastunud liigesed a reumától megmerevedett ízületek; pilk jäigastus tekintete megdermedt

järele andma
1. (lõdvemale, lahti tulema v minema, varisema) alábbhagy, beadja a derekát, tágul, tágít, ráhagy, oldódik, mérséklődik, megenyhül, feloldódik, felenged, enyhül, engedelmeskedik, enged, behódol
2. (mööndusi tegema, oma otsustest loobuma) ♦ targem annab järele okos enged, szamár szenved
3. (nõrgenema, vaibuma) ♦ valu andis järele tompult a fájdalom

järgnema <j'ärgne[ma j'ärgne[da j'ärgne[b j'ärgne[tud 27 v>
1. (kelle-mille järel liikuma) bekövetkezik, bekövetkezik, követ, kerget; (järele minema v sõitma) utána megy; (ajaliselt mille järel toimuma) után ♦ koer järgneb peremehele igale poole a kutya mindenhová követi a gazdáját; esimesele plahvatusele järgnes teine az első robbanást követte a második; liivakihile järgneb savi a homokréteg után agyag jön; järgne mulle kövess; üks sündmus järgnes teisele egyik esemény követte a másikat
2. (mille järgi toimima, mida arvesse võttes) követ ♦ {kelle} eeskujule järgnema követi a példaképét
3. (järelduma, tulenema) következik ♦ sellest järgneb, et ... ebből következik, hogy...

järv <j'ärv järve j'ärve j'ärve, j'ärve[de j'ärve[sid_&_j'ärv/i 22 s> tó ♦ maa-alune järv földalatti tó; tektooniline järv geol tektonikus eredetű tó; vulkaaniline järv geol vulkanikus eredetű tó; tehisjärv mesterséges tó; järvele minema a tóra megy
■LS: järve+ ♦ järvekala tavi hal; järvekonn zool (Rana ridibunda) tavi béka; järvepõhi tófenék

jäädavalt <j'äädavalt adv> örökre; (tagasipöördumatult) visszavonhatatlanul, visszafordíthatatlanul ♦ jäädavalt lahku minema v lahkuma örökre elválni; lahkus jäädavalt kodunt örökre elment hazulról; lahkus jäädavalt meie keskelt piltl örökre eltávozott

kaaduma <k'aadu[ma k'aadu[da k'aadu[b k'aadu[tud 27 v> (ümber, kummuli minema) felborul ♦ paat kaadus felborult a csónak

kaapima <k'aapi[ma k'aapi[da kaabi[b kaabi[tud 28 v>
1. (kraapides puhastama, pealmist kihti eemaldama) kapar; (maha) lekapar ♦ värskeid kartuleid kaapima megkaparja az új krumplit
2. (kraapides tõmbama) kapar ♦ koer kaabib ust a kutya kapar az ajtón
3. (kraapides uuristama) kapál ♦ hakkame minema, hobune kaabib juba nagyon kapál már a ló, induljunk
4. kõnek (kiiresti, tormates minema) elrohan

kaarduma <k'aardu[ma k'aardu[da k'aardu[b k'aardu[tud 27 v>
1. (kaart moodustama, kaarena kulgema) ível, vetemedik, megvetemedik, ívelődik
2. (kaardu minema) hajlik, görbül ♦ oks on viljade raskuse all maani kaardunud a gyümölcs terhe alatt földig hajlik az ág

kaasa minema (kellega koos, ühes) követ, megy ♦ ta ootab, et sa temaga kaasa läheksid arra vár, hogy kövessél; mänguga kaasa minema veszi a lapot; vooluga kaasa minema sodródik az árral

kaduma <kadu[ma kadu[da k'ao[b k'ao[tud 28 v>
1. (kaotsi minema) elvész, eltűnik ♦ mul on kindad kadunud elveszett a kesztyűm; jäljetult kadunud híre-hamva sincs, szőrén-szálán eltűnt; teadmata kadunud nyomtalanul eltűnt; ta on kadunud nagu tina tuhka mintha a föld nyelte volna el; (keegi/miski on kadunud) nagu tina tuhka se híre, se hamva (vkinek/vminek); kadus kui tina tuhka eltűnt, mint szürke szamár a ködben; nagu vits vette kaduma köddé válik; on kadunud nagu mullune lumi eltűnt, mint a tavalyi hó
2. (silmist, silmapiirilt haihtuma) elvész ♦ linn kadus me silmist eltűnt a város a szemünk elől; kuhu sa kadusid? hova tűntél?; kao minema! kõnek tűnj el!; et keegi/miski kaoks minema a pokolba kíván vkit/vmit
3. (olemast lakkama) eltűnik ♦ kadunud traditsioonid elveszett hagyományok; {kellel} tal on söögiisu kadunud elment az étvágya; plekk on kadunud eltűnt a folt; aeg kaob elmúlik az idő; kõik on kadunud minden el van veszve; kadunud lammas elveszett bárány

kaitse1 <kaitse k'aitse kaitse[t -, kaitse[te k'aitse[id 06 s> védelem, védekezés ♦ kodumaa kaitse a haza védelme, honvédelem; omandiõiguse kaitse tulajdonjog védelme; autorikaitse szerzői jogi védelem; keskkonnakaitse környezetvédelem; kodanikukaitse polgári védelem; maastikukaitse tájvédelem; lastekaitse gyermekvédelem; looduskaitse természetvédelem; metsakaitse erdővédelem; muinsuskaitse műemlékvédelem; piksekaitse el villámhárító; poolkaitse sport középpályás; rannakaitse sõj parti őrség; releekaitse el relévédelem; tsiviilkaitse polgári védelem; töökaitse munkavédelem; õiguskaitse jogvédelem; seaduse kaitse all a törvény védelmében; kaitset pakkuma védelmet nyújt; {kelle} kaitse all olema védettséget élvez; parim kaitse on rünnak legjobb védekezés a támadás; kaitsest v kaitselt pealetungile v rünnakule minema védekezésből támadásba megy át
■LS: kaitse+ ♦ kaitserajatis védőszerkezet; kaitseekraan képernyővédő; kaitsefunktsioon védelmi funkció; kaitsehekk védősövény; kaitseistandik mets, põll védőültetvény; kaitseingel őrangyal; kaitsekulutused védelmi kiadások; kaitseklaas védőüveg; kaitsekest védőburok; kaitsekiht védőréteg; kaitsekiiver védősisak; kaitsekile védőfólia; kaitsekilp védőpajzs; kaitsekindad védőkesztyű; kaitseklapp tehn biztonsági szelep; kaitsepresent védőponyva; kaitsekreem védő krém; kaitseliin (1) sõj védelmi vonal, védővonal; (2) sport védővonal; kaitsemaandus el földelés; kaitsemets mets véderdő; kaitsemängija sport védekező, védőjátékos; kaitsemüür védőfal; kaitsepolitsei védelmi szolgálat, alkotmányvédelmi hivatal, nemzetbiztonsági szolgálat; kaitsepoliitika védelmi politika; kaitsepositsioon sõj védőállás; kaitseprillid védőszemüveg; kaitseriietus védőruha; kaitsesalk őrizet; kaitseseade védőeszköz; kaitsepühak védőszent; kaitseseisukord statárium; kaitsesõda sõj védelmi háború; kaitsetamm védőgát; kaitsetoll maj védővám; kaitsevahendid védőfelszerelés; kaitsetööstus sõj védelmi ipar; kaitsevõrk védőháló; kaitsevahendid védőfelszerelés; kaitsevöönd sõj védősáv; kaitseõigus jur védelemhez való jog; kaitseülikond védőöltözet

kala <kala kala kala -, kala[de kala[sid_&_kal/u 17 s> hal ♦ kalad zool (Pisces) halak; alamõõduline kala méretenaluli hal; püügimõõduline kala kifogható méretű hal; luine kala szálkás hal; keedetud kala főtt hal; kuivatatud kala szárított hal; külmutatud kala fagyasztott hal; praetud kala sült hal; värske kala friss hal; akvaariumikala díszhal; eluskala élőhal; jõekala folyami hal; kuumsuitsukala melegen füstölt hal; külmsuitsukala hidegen füstölt hal; mageveekala édesvízi hal; marjakala ikrás hal; merekala tengeri hal; niisakala tejes hal; siirdekala vándorló hal; soolakala besózott hal; suitsukala füstölt hal; kala v kalu püüdma halat fog; kala v kalu suitsutama halat füstöl; vinnutatud kala besózott, szárított hal; kalal käima halászni jár; kalale minema horgászni megy; kalal olema horgászik; kalalt tulema horgaszásból jön; kala näkkab harap a hal; nagu kala kuival mint a partra vetett hal; sogases vees kalu püüdma a zavarosban halászik; tumm kui kala néma, mint a hal; ei liha ega kala se hús, se hal; vana kala öreg motoros; elab nagu kala vees (úgy) él, mint hal a vízben
■LS: kala+ ♦ kalaahi halsütő; kalafilee kok halfilé; kalahais halszag; kalajahu põll halliszt; kalakahvel halvilla; kalakaitse halvédelem; kalakast haldoboz; kalakasvandus haltenyésztő telep, halgazdaság; kalakasvatus haltenyésztés; kalakaubandus halkereskedelem; kalakauplus halbolt; kalakaupmees halkereskedő; kalakonserv halkonzerv; kalakotlet kok halfasírt; kalakudu ivadék; kalalaev halászhajó; kalaleem hallé; kalaliha halhús; kalaliim halenyv; kalaluu halszálka, szálka; kalalõhn halszag; kalamaim halivadék; kalamajand halgazdaság; kalamajandus halgazdálkodás; kalamürgi[s]tus med halmérgezés; kalalett halaspult; kalafileerimisnuga halkés; kalanahk halbőr; kalapaat halászcsónak, halászbárka, halászladik; kalapallid kok halfasírt; kalaparv halraj; kalapirukas halbatyú; kalapood halbolt; kalapulgad panírozott halrúd; kalapuljong hallé; kalapõis halhólyag; kalapüünis halfogó eszköz; kalarasv halzsír; kalaretk halászati út; kalariik halász nép; kalarood szálka; kalaroog halétel; kalasaak (hal)fogás; kalasadam halászkikötő; kalasoomus halpikkely; kalasupp halászlé, halleves; kalasült halkocsonya; kalatiik halastó; kalatrepp hallépcső; kalaturg halpiac; kalatööstus halászati ágazat; kalavaru[d] halállomány(ok); kalaõli halolaj; kalavõrk halászháló

kallalt <kallalt postp [gen]>
1. (osutab objektile, mille-kelle juurest tegevusest eemaldutakse) -tól/-től, -ról/-ről ♦ ajab kärbsed leiva kallalt ära elhajtja a kenyérről a legyeket
2. (ahistamast, ründamast ära) ♦ minge lapse kallalt minema hagyjátok békén a gyereket

kallis <kallis k'alli kallis[t -, kallis[te_&_k'alli[te k'alle[id 07_&_05 adj, s>
1. adj (hinnaline, väärtuslik) drága, költséges ♦ kallid kingitused drága ajándékok; kallid ehted drága ékszerek; kallimaks minema drágul; ostsin kingad kalli raha eest jó drágán vettem meg a cipőt; see on kallis lõbu! ez drága mulatság!
2. adj (armas, südamelähedane) kedves, édes, drága ♦ kallis ema drága édesanyám; kallis sõber drága barátom, kedves barátom!; kallid külalised kedves vendégek
3. adj (vaikne, õnnis, püha) áldott ♦ kallis jõululaupäeva õhtu áldott szenteste; kallist rahu áldott békét
4. s (armastatu, kallim) drágám, kedvesem, kicsim, kincsem
5. adj (hea, lahke, vastutulelik) szíves ♦ olge nii kallis ja öelge, kui palju on kell? legyen szíves és mondja meg, mennyi az idő?

kanduma <k'andu[ma k'andu[da k'andu[b k'andu[tud 27 v>
1. (ühest paigast teise üle minema, ühelt objektilt teisele siirduma) terjed, (el)jut ♦ uudis kandus suust suhu szájról szájra terjedt a hír
2. (hääle kohta) (el)hallatszik ♦ kõrvu kanduma a fülébe jut; hääl kandub kaugele a hang messzire elhallatszik

kaotsi <k'aotsi adv> vt ka kaotsis ♦ kaotsi minema v jääma eltűnik

kapsastuma <kapsastu[ma kapsastu[da kapsastu[b kapsastu[tud 27 v> kõnek (raamatute, vihikute kohta: kuluma v katki minema) ♦ raamat on kapsastunud a könyv tele van szamárfülekkel

karvupidi <+pidi adv>, ka karvu pidi (karvadest kinni haarates) hajba kap; (juustest kinni hoides) hajánál fogva ♦ kellegagi karvupidi kokku minema hajba kap vkivel

katkema <k'atke[ma k'atke[da k'atke[b k'atke[tud 27 v> (katki minema) elszakad, megszakad; (pooleli jääma, seiskuma) félbeszakad ♦ lõng katkeb elszakad a fonal; pillikeel katkes elpattant a húr; jutt katkes megszakadt a beszélgetés; õpingud katkevad megszakadnak a tanulmányok; tal katkeb kannatus nem győzi cérnával (türelemmel); rasedus katkeb megszakad a terhesség

katki <k'atki adv>
1. (kaheks osaks, puruks, tükkideks, lõhki, rikki) széttört, kettétört, törött, rossz ♦ auto on katki tönkre ment a kocsi; lift on katki rossz a lift; kaamera läks saatmisel katki a kamera megsérült a szállítás során; mõned asjad on katki pár dolog elromlott; niit on katki elszakadt a cérna; katki minema eltörik, tönkre megy; katki rebima összetép; katki tegema összetör; teil on ribi katki eltört egy bordája; mu pahkluu on katki el van törve a bokám; aken on katki az ablak be van törve; lift läks katki bedöglött a lift; sukad läksid katki lyukas a harisnya
2. (pooleli, sinnapaika) félbe ♦ töö jäi katki félbemaradt a munka

katki minema összetörik, széttörik, szétmegy, lerobban, felmond, eltörik, elszakad, elromlik

katsik <katsik katsiku katsiku[t -, katsiku[te katsiku[id 02 s (hrl väliskohakäänetes)> etn (komme külastada vastsündinu ema) babaünnep, babalátogató ♦ katsikule minema babalátogatóba megy

kaugele <k'augele adv> vt ka kaugel, kaugelt messzire, távolra ♦ kaugele ära minema messzire elmegy; ärge väga kaugele minge ne menjetek nagyon messze; silmakirjalikkusega kaugele ei jõua piltl csalárdsággal nem mégy messze; tasa sõuad, kaugele jõuad! lassan járj, tovább érsz!; tasa sõuad, kauge(ma)le jõuad nem sok vizet zavar

keerdu <k'eerdu adv> vt ka keerdus spirális alakra ♦ keerdu minema v tõmbuma v kiskuma megcsavarodik, összekuszálódik

kerima <keri[ma keri[da keri[b keri[tud 27 v>
1. (kerasse, rulli keerama) gombolyít, teker, csévél ♦ lõnga [kerasse] kerima feltekeri a fonalat; niiti poolile kerima cérnát teker az orsóra; kerib käised üles feltűri az ingujját
2. (kerra, kõverasse tõmbama) összetekeredik, összegömbölyödik ♦ jalgu enda v istumise alla kerima maga alá húzta a lábát; koer keris end kerra a kutya összegömbölyödött; uss keris end rõngasse a kígyó összetekeredett
3. kõnek (kärmesti minema v jooksma) elmegy
4. vulg (hrl järsu käsuna: mine ära, kasi!) elmegy, eltűnik ♦ keri siit minema! tűnj el innen!; keri kuradile! menj a fenébe!

kiiva <k'iiva adv> vt ka kiivas1 (viltu, kaardu) félre, csáléra ♦ kiiva kiskuma v vajuma v tõmbuma v minema félresikerül, rosszul/balul sül el; uks on kiiva vajunud csáléra áll az ajtó; asi kisub kiiva csáléra megy a dolog

klooster <kl'ooster kl'oostri kl'oostri[t -, kl'oostri[te kl'oostre[id 02 s> relig kolostor, monostor; (katoliku) rendház ♦ benediktlaste klooster bencés kolostor, apátság; dominiiklaste klooster domonkos kolostor; õigeusu klooster ortodox kolostor; mungaklooster kolostor; nunnaklooster apácakolostor; kloostrisse minema kolostorba vonul, zárdába vonul
■LS: kloostri+ ♦ kloostrielu zárdai élet; kloostrikirik kolostortemplom; kloostriõu kolostorudvar

kobima <kobi[ma kobi[da kobi[b kobi[tud 27 v> kõnek
1. (kuhugi sisse, peale ronima) felszáll; (alla, maha) leszáll, kiszáll ♦ kobisime vara magama korán feküdtünk le; poiss kobis voodist välja a fiú kiszállt az ágyból; koer kobis laua alla a kutya az asztal alá búvott
2. hlv (minema kasima v kerima) eltűnik ♦ kobi siit minema! tűnj el innen!

kokku <k'okku adv>
1. (ühtekokku, koguhulgana) összesen ♦ meid oli kokku kümme inimest összesen tízen voltunk
2. (ühte kohta, üheks rühmaks, teineteise vastu v lähedale, üheks tervikuks) egybe, össze ♦ kokku koguma egybegyújt; kokku kirjutama egybeír; kokku kutsuma összehív; kokku põrkama millegagi összeütközik vmivel; arve kokku arvutama mat összeadja a számokat; kokku sattuma/juhtuma kellegagi összetalálkozik vkivel; kaks autot põrkasid kokku két autó összeütközött; kokku panema összerak; klaase kokku lööma koccint
3. (koomale) össze ♦ kokku pakkima összepakol; kokku hoidma (omavahel) összetart; pesus kokku minema összemegy
4. (hukkumise, hävimise, kahanemise puhul) össze ♦ kokku langema egybeesik
5. (ühisele otsusele jõudmist märkivates ühendites) meg- ♦ kokku leppima megegyezik
6. (kooskõla, sobivust väljendavais ühendeis) össze ♦ nad sobivad kokku összeillenek

kokku puutuma
1. (üksteise vastu minema) érintkezik, összeér ♦ nende käed puutusid kokku a kezük összeért; silmapiir on koht, kus taevas ja maa puutuvad kokku ahol ég és föld összeér, az a láthatár
2. (kellegagi kohtuma, suhtlema) találkozik ♦ puutume harva kokku ritkán találkozunk

kolksatama <kolksata[ma kolksata[da kolksata[b kolksata[tud 27 v> csapódik, ütődik; (kolksti vastu minema v langema) koppan ♦ uks kolksatab kinni becsapódik az ajtó; pea kolksatab vastu põrandat a feje a földhöz koppan; paat kolksatab vastu kivi a csónak kőnek ütődik

kollane <kollane kollase kollas[t -, kollas[te kollase[id 10 adj, s>
1. adj sárga ♦ kollane liblikas sárga pillangó; kollane kaart sport sárga lap; kollased roosid sárga rózsák; vahakarva kollane viaszsárga; kollane mesikas bot (Melilotus officinalis) orvosi somkóró; kollane ülane bot (Anemone ranunculoides) bogláros szellőrózsa; kollane rass sárga faj; kollane kirjandus piltl ponyvairodalom; helekollane világossárga; õrnkollane halvány sárga; kollaseks minema megsárgul
2. s (värvus) sárga; (värvaine) sárga (festék); (munarebu) tojássárga ♦ kaadmiumkollane keem kádmiumsárga
■LS: kollase+ ♦ kollaselaiguline sárgafoltos

kolletama <kolleta[ma kolleta[da kolleta[b kolleta[tud 27 v> (kollaseks minema) sárgul

kolletuma <kolletu[ma kolletu[da kolletu[b kolletu[tud 27 v> (kollaseks minema) elsárgul, sárgul, megsárgul

kompromiss <komprom'iss kompromissi komprom'issi komprom'issi, komprom'issi[de komprom'issi[sid_&_komprom'iss/e 22 s> (vastastikuse järeleandmisega saavutatud kokkulepe) kompromisszum, megegyezés ♦ kompromissile minema kompromisszumot köt; kompromissile jõudma, kompromissi saavutama kompromisszumra jut
■LS: kompromiss+ ♦ kompromissettepanek kompromisszumos javaslat; kompromisslahendus kompromisszumos megoldás

korda minema elrendeződik, sikerül

kosja minema háztűznézőbe megy, leánynézőbe megy, leánykérőbe megy

kuhugipoole <+p'oole adv> (kuhugi, mingis suunas) valamerre; (eitusega: mitte mingis suunas) semerre ♦ hakkame kuhugipoole minema menjünk már valamerre; ma ei oska kuhugipoole minna nem tudok semerre menni

kukkuma2 <k'ukku[ma k'ukku[da kuku[b kuku[tud 28 v>
1. esik, leesik, elesik ♦ komistas kivi otsa ja kukkus megbotlott a kőben, és elesett; kõhuli kukkuma hasra esik; ninuli kukkuma orra bukik; täies pikkuses maha kukkuma teljes hosszában elvágódik; katuselt alla kukkuma leesik a tetőről; kraavi kukkuma beleesik az árokba; pastakas kukub käest kiesik a toll a kezéből; trepist alla kukkuma leesik a lépcsőn; kui sinu ümber kõik kokku kukub, oled selles ise süüdi ha körülötted minden összedől, akkor te vagy az oka; lennuk kukub alla a repülőgép lezuhan; vana ait kukkus kokku a régi pajta szétesett; kõik, mida üritan, kukub läbi minden elbukik, amit próbálok; voodisse kukkuma kõnek ágynak esik; valitsus kukub kõnek megbukik a kormány; ta ei ole pea peale kukkunud nem esett a feje lágyára; nagu isa suust kukkunud apja fia; kiköpött az apja; ega minagi pole taevast kukkunud engem se a gólya költött; isegi nõela kukkumist võinuks kuulda még a légy zúgását is meg lehetett hallani; (kes teisele auku kaevab,) ise sisse kukub a saját csapdájába esik; miski kukub kellelegi sülle vkinek az ölébe hull/pottyan vmi; kukub alati jalgadele mindig talpra esik; käbi ei kuku kännust kaugele nem esik messze az alma a fájától
2. (vabalt rippuma) esik, omlik ♦ see riie ei kuku hästi az anyag nem esik szépen; (tema) õlgadele kukkuvad tumedad juuksed a vállára omló fekete haja
3. kõnek (järsku mingisuguseks muutuma, teise seisundisse minema) lesz ♦ see poleks saanud paremini välja kukkuda jobb nem is lehetett volna
4. kõnek (sattuma) kerül ♦ vanglasse kukkuma börtönbe kerül

kulgema <k'ulge[ma k'ulge[da k'ulge[b k'ulge[tud 27 v>
1. (liikuma, minema) zajlik, halad ♦ inimvool kulgeb tänavatel az utcákon zajlik a nép
2. (suunduma, ulatuma) vezet ♦ tee kulgeb põhjasuunas az út észak felé vezet; juhe kulgeb läbi seina a vezeték átvezet a falon
3. (tegevuse, sündmuse kohta: arenema, toimuma) halad, zajlik, lefolyik ♦ haigus kulges raskemate tüsistusteta a betegség súlyosabb következmények nélkül folyt le; koosolek kulges tormiliselt a gyűlés viharosan zajlott le; elu kulgeb oma harilikku rada az élet a régi kerékvágásában halad

kuluma <kulu[ma kulu[da kulu[b kulu[tud 27 v>
1. (läbi, katki hõõrduma) kopik, (el)kopik, elhasználódik ♦ kleit on kulunud a ruha kopott; rehvi sisemine osa kulub a gumiabroncs belső része kopik; kulunud šlaager megkopott sláger; kulunud fraasid elcsépelt szavak, elcsépelt szólamok
2. (millekski ära kasutatud saama) elmegy ♦ suurem osa mu palgast kulub söögi peale a fizetésem nagy része az étkezésre megy el
3. (aja kohta: mööduma, minema) múlik, eltelik ♦ aeg kulub märkamatult az idő észrevétlenül telik
4. kõnek (tulema, pidama) szükség vmire; (vaja olema) vkinek kell vmi ♦ väike puhkus kuluks ära jót tenne egy kis pihenés; mulle kuluks paarsada krooni ära szükségem lenne kétszáz euróra
■LS: kulumis+ ♦ kulumisaste a kopás mértéke; kulumiskindel kopásálló; kulumiskindlus kopásállóság

kupatama2 <kupata[ma kupata[da kupata[b kupata[tud 27 v> kõnek
1. (kuhugi ajama, liikuma v tegema sundima) leküld, elküld ♦ jalakäijad kupatasid jalgratturi kõnniteelt minema a járókelők a kerékpárost leküldték a járdáról; kupatas kerjuse minema elküldte a kéregetőt
2. (kiiresti sõitma, kihutama, tormama, jooksma) száguldozik

kuumenema <kuumene[ma kuumene[da kuumene[b kuumene[tud 27 v> (kuumaks minema) felhevül, hevül; (kuumemaks minema) (fel)forrósodik, (fel)melegszik ♦ tunded kuumenevad felforrósodnak az érzelmek

kõndima <k'õndi[ma k'õndi[da kõnni[b kõnni[tud 28 v> (käima) jár, megy, gyalogol; (minema) megy; (jalutama) sétál ♦ kõnnib aeglaselt lassan jár; kõnnib päevas 10 kilomeetrit naponta 10 kilométert gyalogol; kõnnib kikivarvul lábujjhegyen jár; tüdrukud õpivad varem kõndima kui poisid a lányok korábban tanulnak meg járni, mint a fiúk; kõnni ettevaatlikult, sest sa kõnnid minu unistustel lépkedj óvatosan... mert az álmaimon lépkedsz; munadel kõndima tojástáncot jár

kõvastuma <kõvastu[ma kõvastu[da kõvastu[b kõvastu[tud 27 v> (kõvaks minema) megkeményedik, megszilárdul, keményedik ♦ kips kõvastub megkeményedik a gipsz; riistvõimlemisest kõvastuvad lihased a szertornától keményednek az izmai

kõvenema <kõvene[ma kõvene[da kõvene[b kõvene[tud 27 v> (kõvemaks minema) keményedik; (tugevnema) erősödik ♦ külm kõveneb keményedik az idő

käharduma <kähardu[ma kähardu[da kähardu[b kähardu[tud 27 v> (lokki minema, krussis olema) felkunkorodik

käima <k'äi[ma k'äi[a k'äi[b k'äi[dud, k'äi[s käi[ge käi[akse 38 v>
1. (kõndima) jár; (kindlas suunas) megy ♦ jala v jalgsi käima gyalog jár; kikivarvul käima lábujjhegyen jár/megy; laps õpib käima járni tanul a gyerek; kuidas käsi käib? hogy vagy/van?
2. (kuhugi minema ja tagasi tulema) jár ♦ arsti juures käima orvoshoz jár; poes käima elmegy a boltba; jahil käima vadászik; jalutamas käima sétáltat; ujumas käima úszni jár; kinos käima moziba jár; koolis käima iskolába jár; tööl käima munkába jár; kirikus käima templomba jár; loengutel käima előadásokra jár, előadásokat látogat; vannis käima fürdik, fürdőt vesz, megfürdik; ta käis mul külas meglátogatott
3. (hrl imperatiivis) kõnek (kao, kasi) megy ♦ käi minema! húzz el innen!, tűnés!; käi minema! takarodj innen!
4. (liikuma, kurseerima) jár ♦ öösel trammid ei käi éjjel a villamosok nem járnak; mul käib kaks ajalehte nekem két újság jár
5. (kukkuma) leesik
6. (masinate, seadmete kohta: töötama, talitlema) működik, megy ♦ kell käib täpselt az óra pontosan jár; mootor käib megy a motor
7. (toimuma, ajaliselt edenema) megy ♦ töö käib hommikust õhtuni reggeltől estig megy a munka; asi on käimas a dolog folyamatban van
8. (males, kabes, kaardimängus) lép ♦ etturiga käima a gyaloggal lép; lipuga käima a futóval lép; Käi, sinu kord on! Lépj, te vagy soron!
9. (kurameerima, sõbrustama) jár ♦ tüdruk käib juba poistega a lány már fiúkkal jár
10. (kulgema, suunduma, ulatuma) megy
11. (kõlbama, sobima) elmegy, megteszi ♦ esialgu käib küll egyelőre megteszi
12. (kahjustavalt mõjuma) megy ♦ närvidele käima az idegeire megy; miski käib kellelegi närvidele az agyára megy vkinek vmivel, idegeire megy vkinek vki/vmi
13. (kedagi-midagi puudutama) vonatkozik ♦ kogunemisalade kohta käivad nõuded a gyülekezési helyekre vonatkozó követelmények; see käib tema kohustuste hulka kötelességei közé tartozik; see käib teise asja kohta ez más dologra vonatkozik
14. (käärima) erjed ♦ õlu käib erjed a sör; vein käib forr a bor
15. kõnek (toimima, talitama) jár ♦ sissetallatud teed käima kitaposott ősvényen jár

küla <küla küla küla k'ülla, küla[de küla[sid 17 s>
1. (maa-asula) falu ♦ hajaküla szórványfalu; kolkaküla sárfészek, félreeső falu, eldugott falu
2. (selle elanikud) falu
3. (hrl sisekohakäänetes) (koht, kus võõrusel käiakse) vendégség, -nál/-nél ♦ ta käis mul eile külas nálam járt tegnap; tule mulle vahel külla! gyere el hozzám néha; külla minema látogatóba megy; külas olema (kellegi pool) látogatóban van (vkinél)
■LS: küla+ ♦ külaelanik falubeli, falusi; külaelu falusi élet; külakalmistu falusi temető; külakogukond aj faluközösség; külakool aj falusi iskola; külalaps falusi gyerek; külarahvas a falvak népe; külavanem falusi bíró

külmenema <külmene[ma külmene[da külmene[b külmene[tud 27 v> (külmemaks minema) hidegedik, hidegül; (ilma kohta) lehűl ♦ ilm külmeneb lehűl az idő; nende vahekord oli külmenenud elhidegültek egymástól

lahing <lahing lahingu lahingu[t -, lahingu[te lahingu[id 02 s> csata ♦ otsustav lahing döntő csata; Borodino lahing Borogyinói csata; sõnalahing szócsata; õhulahing sõj légi harc; lahingut kaotama elveszti a csatát; lahingut pidama csatáz, csatát vív; lahingusse minema csatába indul/megy/vonul; lahingut võitma csatát nyer; lahingus langema elesik a csatában
■LS: lahingu+ ♦ lahingukaaslane harcostárs; lahingukord sõj csatarend; lahingulaev sõj csatahajó; lahingulennuk sõj harci repülőgép; lahingulipp sõj lobogó; lahingumasin harcjármű; lahingumüra csatazaj; lahingutander harcmező; lahinguvalmidus harci készség; lahinguvalmis (1) (asend) harcra kész; (2) harcképes; lahinguväli csatatér, harctér, hadszíntér

lahknema <l'ahkne[ma l'ahkne[da l'ahkne[b l'ahkne[tud 27 v> (lahku minema, hargnema) elágazik, szétválik, megoszlik, elválik, eltér ♦ arvamused lahknesid a vélemények eltértek

lahku <l'ahku adv> vt ka lahus2 (eraldi, laiali, eri suunda) széjjel, szét, külön ♦ need sõnad kirjutatakse lahku ezeket a szavakat külön írják; lahku minema elválik, elkülönül; lahku lööma leválik, elválik, elszakad

lahkuma <l'ahku[ma l'ahku[da l'ahku[b l'ahku[tud 27 v> (ära minema) (el)távozik, elmegy, elválik; (väljuma) kimegy ♦ maalt lahkuma távozik az országból; õpetaja lahkus klassist tanár kiment az osztályból; elust lahkuma elhuny; ametist lahkuma lemond/leköszön állásáról
■LS: lahkumis+ ♦ lahkumisavaldus lemondás; lahkumiskõne búcsúbeszéd; lahkumispidu búcsúünnepség, búcsúztató; lahkumistoetus végkielégítés; lahkumisvalu szeparációs szorongás

lahku minema
1. (üksteisest lahkuma, eri suundades eemalduma) különválik, elválik ♦ siin läksid meie teed lahku itt különvált az utunk
2. (abielu [lahutusega] lõpetama) elválik ♦ läks mehest lahku elvált a férjétől
3. (erinema, teistsugune olema) eltér ♦ meie vaated lähevad lahku eltérnek a nézeteink

lahti minema
1. (suletud seisust avatud seisu minema, avanema) (ki)nyílik, kitárul, kifakad ♦ uks läks lahti kitárult az ajtó; pojengid on lahti minemas nyílnak a bazsarózsák; paise läks lahti kifakadt a kelés; püss läks lahti elsült a fegyver
2. (algama, hakkama, valla pääsema, puhkema) beindul, megkezdődik ♦ sõda läks lahti kitört a háború

lai <l'ai laia l'aia l'aia, l'aia[de l'aia[sid_&_l'ai/u 22 adj>
1. széles; (avar) tágas ♦ lai tänav széles utca; laias laastus nagyjából; kaks meetrit lai két méter széles; laiad õlad széles váll; laia äärega kübar széles karimájú kalap; lai naeratus széles mosoly; lai publik a lehető legszélesebb közönség; laia maailma minema világgá megy
2. kõnek (maneeride, käitumise kohta: suureline, tähtis, praaliv) ♦ laia jutuga mees bőbeszédű ember; laia elu elama habzsolja az életet, nagylábon él; raha laiaks lööma nyakára hág a pénznek
■LS: laia+ ♦ laiapõhjaline széleskörű; laiarööpaline, laiarööpmeline széles nyomtávú; laiaõlaline, laiaõlgne széles vállú, vállas; laiaääreline széles karimájú

laiali minema elmosódik, szétválik, szétszóródik, szétoszlik, szétmegy, szétesik, szétbomlik, oszlik, oszladozik, feloszlik, eloszlik

lehte <l'ehte adv> vt ka lehes ♦ lehte minema (lehtima) levelet hajt, kizöldül

lehtima <l'ehti[ma l'ehti[da lehi[b lehi[tud 28 v; l'ehti[ma l'ehti[da l'ehti[b l'ehti[tud 27 v> (lehte minema) lombosodik, levelet hajt

liikuma <l'iiku[ma l'iiku[da liigu[b liigu[tud 28 v>
1. (asendit muutma, paigast teise siirduma) mozog, mozdul; (kergelt edasi-tagasi) mozgolódik ♦ puulehed liiguvad väiksemagi tuulega levelei a legkisebb szélben is mozognak; huuled liiguvad az ajkak mozognak; jää hakkas liikuma megtört a jég
2. (käima, kõndima, minema) megy, jár ♦ liiguvad kuulujutud, et... járnak a pletykák, hogy...; mina ei liigu siit kuhugi én nem megyek innét sehova; siin liikuvat öösiti hunte állítólag farkasok járnak itt éjszaka
3. (teisenema, arenema) halad ♦ tervis liigub paremuse poole már javulófélben van az egészsége

lipsama <l'ipsa[ma lipsa[ta l'ipsa[b lipsa[tud 29 v> suhan, surran; (sisse, mööda, läbi) besurran; (minema, käest) elszökik; (välja) kicsúszik ♦ kes tahes oleks võinud välja lipsata bárki kisurranhatott; tal lipsas suust üks vandesõna a száján kicsúszott egy káromkodás

loojuma <l'ooju[ma l'ooju[da l'ooju[b l'ooju[tud 27 v> (looja minema) lenyugszik, lehanyatlik ♦ päike loojub hanyatlik a nap; päike on just loojumas lenyugvóban van a nap

lugema <luge[ma luge[da l'oe[b l'oe[tud 28 v>
1. (teksti) (el)olvas; (aeg-ajalt, vähehaaval) olvasgat ♦ raamatut lugema könyvet olvas, elolvassa a könyvet; palvet lugema áldást mond, elmond egy imát, elmondja az imát; lapsed õpivad lugema a gyerekek megtanulnak olvasni; loeb valjusti v kõvasti kellelegi ette felolvas vkinek; ridade vahelt lugema a sorok között olvas; raskelt loetav nehezen olvasható; kellegi mõtteid lugema olvas vkinek a gondolataiban; kellelegi sõnu peale lugema vkinek vmit a fejére olvas
2. (märke, märgisüsteeme lahti mõtestama) olvas ♦ nooti lugema kottát olvas
3. (loendama) (meg)számol, (meg)számlál ♦ loe kolmeni ja tegutse! számolj háromig, és vágj bele!; loeb raha pénzt számol; tibusid loetakse sügisel ne igyunk előre a medve bőrére; ühe/kahe käe sõrmedel midagi kokku lugema (az) öt / (a) tíz ujján is meg tud számolni vmit
4. (arvesse minema, arvestamisele kuuluma) számít ♦ hüpe loeb az ugrás számít; mida see luges? miért számított ez?
5. (arvel olema) ♦ see ei loe se nem oszt, se nem szoroz; tema päevad on loetud meg vannak számlálva a napjai

luhta <l'uhta adv> (nurja, untsu) ♦ luhta minema kudarcot vall, meghiúsul; kellegi plaane luhta ajama beleköp vkinek a levesébe; plaan läks luhta a terv kútba esett; läbirääkimised läksid luhta a tárgyalások meghiúsultak

lõhestuma <lõhestu[ma lõhestu[da lõhestu[b lõhestu[tud 27 v> (lõhki minema) (ketté)szakad; (pragunema, lõhenema) hasad ♦ maailm on lõhestunud kahte leeri két táborra szakadt a világ; lõhestunud hingega isik hasadt lelkű személyiség

lõhkema <l'õhke[ma l'õhke[da l'õhke[b l'õhke[tud 27 v> (lõhki minema) felrobban, szétrobban, elpukkan, szétpukkad, kipukkad ♦ õhupall lõhkes elpukkant a léggömb; ta süda lõhkeb megszakad a szíve; naerust lõhkema dől/gurul/ majd kipukkad a nevetéstől

lõhki <l'õhki adv> (pikuti pooleks, kaheks) ketté, szét ♦ nende abielu läks lõhki házasságuk felbomlott; pall läheb lõhki kilyukadt a labda; õhupall läheb lõhki szétpukkad a léggömb; lõhki minema szétmegy; ära end lõhki söö! ne edd túl magad!; ta oli kadedusest lõhki minemas majd megpukkadt az irigységtől; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; suur tükk ajab suu lõhki jóból is megárt a sok; midagi läbi ja lõhki tundma töviről hegyére/hegyire ismer vmit

lõks2 <l'õks lõksu l'õksu l'õksu, l'õksu[de l'õksu[sid_&_l'õks/e 22 s>
1. (püünis) csapda, kelepce, tőr ♦ hiirelõks egérfogó; rotilõks patkányfogó; lõksu üles seadma v panema csapdát állít; lõksu meelitama tőrbe csal; lõksu sattuma csapdába kerül; lõksu langema csapdába esik; lõksu minema belesétál a csapdába
2. (kinnitusvahend) csat ♦ juukselõks hajcsat; pesulõks ruhacsipesz

läbima <läbi[ma läbi[da läbi[b läbi[tud 27 v> (millestki läbi minema) átmegy, átjut, átjön, átjár; (joostes) fut ♦ tollikontrolli läbima átjut a vámvizsgálaton; raskesti läbitav maastik nehezen járható terep

läbi minema
1. (läbima) keresztülmegy ♦ läksime metsast läbi az erdőn keresztül mentünk
2. (teel kuhugi sisse põikama) beugrik
3. (tarvitamiskõlbmatuks muutuma, läbi kuluma: riiete, jalatsite kohta) ♦ raadiol hakkavad patareid läbi minema a rádióban lemerül az elem

maailm <+'ilm ilma 'ilma 'ilma, 'ilma[de 'ilma[sid_&_'ilm/u 22 s>
1. (kogu olemasolev mateeria, universum v selle osa) világ
2. (maakera koos kõige sellel eksisteerivaga, Maa piirkond) világ ♦ maailma rahvastik a világ népessége; reisib mööda maailma ringi bejárja a világot; see pole maailmalõpp ez nem a világ; maailm on väike kicsi a világ; ümbermaailmareis világkörüli út; maailma naba a világ közepe; ta arvab, et on maailma naba azt hiszi, hogy ő a világ közepe; laia maailma minema világgá megy
3. (keskkond, miljöö, maailma rahvas, üldsus, mingil ühisel alusel moodustuv ühiskond v [inimeste] rühm, vaimse elu ring) világ ♦ kadunud maailm letűnt világ; ingliskeelne maailm angol nyelvű világ; antiikmaailm antik világ, görög-római világ; filmimaailm filmvilág; rahamaailm pénzvilág; tundemaailm érzelemvilág, érzelmi világ, érzésvilág; vaimumaailm szellemvilág; ärimaailm üzleti világ; taimede maailm növényvilág; ta elab omas maailmas külön világban él; kogu maailmale rääkima világgá kürtöl; kellegi maailm variseb kokku egy világ dől/omlik össze vkiben
4. (ainult nominatiivis) kõnek (suur hulk, väga, ilmatu palju) bőven ♦ meil on neli tuba, ruumi maailm négy szobánk van, van bőven hely
■LS: maa+ilma+ ♦ maailmaajalugu világtörténelem, világtörténet; maailmaesietendus világpremier; maailmajagu világrész; maailmakaart világtérkép; maailmakaubandus világkereskedelem; maailmakeel világnyelv; maailmakirjandus világirodalom; maailmakodanik világpolgár; maailmakord világrend; maailmakuulus világhírű; maailmakõiksus világmindenség, világegyetem; maailmalinn világváros; maailmalõpp világvége; maailmamajandus világgazdaság; maailmameister világbajnok; maailmameistrivõistlused világbajnokság; maailmanurk világtáj; maailmanägemine világlátás; maailmanäitus expó, világkiállítás; maailmaparandaja világboldogító; maailmapilt világkép; maailmapoliitika világpolitika; maailmareligioon világvallás; maailmarekord világcsúcs, világrekord; maailmariik világbirodalom, világhatalom; maailmaruum űr, világűr, világmindenség; maailmarändur világjáró; maailmasõda világháború; maailmasündmus világesemény; maailmatase világszínvonal; maailmaturg maj világpiac; maailmaturuhind maj világpiaci ár; maailmavaade világnézet; maailmavalitsemine világuralom; maailmavalu világfájdalom

maapagu <+pagu p'ao pagu p'akku, pagu[de pagu[sid 18 s> bujdosás, száműzetés ♦ maapakku minema bujdosik, bujdosásra adja a fejét, disszidál

madalduma <madaldu[ma madaldu[da madaldu[b madaldu[tud 27 v> (madala[ma]ks minema) alacsonyabbá válik, csökken ♦ hääl madaldub mélyül a hangja

magama <maga[ma maga[da maga[b maga[tud 27 v>
1. alszik; (jääma, uinuma) elalszik; (liiga kaua) sokáig alszik ♦ magama heitma lefekszik; magama minema aludni megy; kanadega magama minema tyúkokkal fekszik; maga hästi! aludj jól!; sisse magama elalszik; magab õiglase und az igazak álmát alussza; magab lahtise aknaga nyitott ablaknál alszik; ma ei maganud silmatäitki egy mákszemnyit sem aludtam; igavest und magama örök álmát alussza; magab nagu kott alszik, mint a bunda/mormota
2. kõnek (seksuaalvahekorras olema) lefekszik vkivel
■LS: magamis+ ♦ magamisaeg lefekvés ideje, lefekvési idő; magamisase fekhely; magamiskoht alvóhely, fekvőhely; magamisriided hálóing, pizsama; magamisvagun hálókocsi

maha minema
1. (sõidukist) leszáll ♦ ma lähen järgmises peatuses maha a következő megállóban leszállok
2. (maha valguma, loksuma) kilöttyen, kifolyik ♦ piima läks maha kifolyt a tej
3. (mahaarvestatud saama) lemegy

manala <manala manala manala[t -, manala[te manala[id 01 s> müt (surnute asupaik eesti rahvausundis) túlvilág, alvilág ♦ manalasse v manala teele minema a túlvilágra költözik

manitsema <manitse[ma manitse[da manitse[b manitse[tud 27 v> (veenma) int; (õpetama) leckéztet; (noomima) figyelmeztet ♦ manitseb rahvast rahulikuks jääma nyugalomra inti a népet; isa manitseb poissi mitte minema õhukesele jääle figyelmezteti a fiút, hogy ne menjen a vékony jégre

mari2 <mari marja m'arja m'arja, m'arja[de m'arja[sid_&_m'arj/u 24 s>
1. (taimede vili) bogyó, bogyós gyümölcs ♦ söödavad marjad ehető bogyók; mittesöödavad marjad nem ehető bogyók; magusad marjad édes bogyók; hapud marjad savanyú bogyók; valmis v küpsed marjad érett bogyók; aiamarjad kerti bogyók; kibuvitsamarjad csipkebogyó; metsamarjad erdei bogyók; pihlakamarjad berkenyebogyó; marju korjama bogyót szed/gyűjt; marjule minema bogyót szedni megy; käisime marjul bogyózni voltunk
2. zool (kalamari) halikra ♦ lõhemari lazacikra
■LS: marja+ (taimede vilja kohta) ♦ marjakasvatus bogyósgyümölcs-termesztés; marjakissell (híg) bogyósgyümölcs-kocsonya; marjakobar bogyófürt; marjakoht bogyótermő hely; marjamahl bogyósgyümölcslé; marjapõõsas bogyósgyümölcs-cserje; marjasaak bogyósgyümölcs-termés; marjavein bogyós gyümölcsből készült bor
marja+ zool

maru2 <maru maru maru m'arru, maru[de maru[sid 17 s>
1. s (torm, raju) vihar ♦ kohutav maru félelmetes vihar; maru vaibub elzúg a vihar
2. s (illatiivis ja inessiivis: pöörane viha, raev) düh ♦ marru minema dührohamot kap; ta on täitsa marus nagyon dühös, dühöng
■LS: maru+ (tormiga seotud) ♦ maruhoog, maruiil viharos széllökés; maruilm ítéletidő, fergeteges idő; marutuul szélvihar
maru+ (pöörase vihaga, raevus) ♦ maruhoog dühroham; marukoer, marupeni veszett kutya

meel <m'eel meele m'eel[t m'eel[de, meel[te m'eel[i 13 s>
1. (aistingute vastuvõtu- ja eristamisvõime, tajumisvõime) elme, érzék ♦ haistmismeel szaglás, szaglóérzék; ilumeel szépérzék; maitsmismeel ízérzék, ízlelés; inimese viis meelt az ember öt érzéke; kunstimeel művészi érzék; kuues meel hatodik érzék; mis meelel, see keelel ami a szívén, az a száján
2. (meeleolu, tunne, tuju) kedv, hangulat ♦ kurb meel szomorú kedv; heameel örömérzet; tusameel rosszkedv; mul on (selle üle) hea meel örülök (neki); kellegi meele järgi vkinek a szája íze szerint
3. kõnek (aru, mõistus, mälu) ész ♦ meelde tulema eszébe jut; meelt heitma kétségbe esik; meelde tuletama emlékeztet, eszébe juttat; meeles pidama emlékezik, fejben tart; meelest minema elfelejt, kimegy a fejéből
4. (mõte, arvamus, seisukoht) ♦ meelt avaldama tüntet; minu meelest szerintem, véleményem szerint; meelt muutma meggondol; meelt parandama vezekel; meelde jääma megmarad az emékezetben

meelest minema kirepül az eszéből / a fejéből, kimegy a fejéből

mees1 <m'ees mehe m'ees[t -, mees[te meh/i 13 s>
1. (meesterahvas) férfi, ember ♦ keskealine mees középkorú férfi; vallaline mees nőtlen; nagu mees mehega (rääkima) (úgy beszél vkivel,) mint férfi a férfivel; mees omal kohal legény a talpán/gáton; ember a talpán; lubaja kah hea mees az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó
2. (abielu-) férj ♦ nüüd kuulutan teid meheks ja naiseks most férjnek és feleségnek nyilvánítalak titeket; mehele minema férjhez megy
3. (inimene, isik, asjamees, tegelane) ember, férfi ♦ riigimees államférfi; riie ei riku/tee meest nem a ruha teszi az embert; nagu üks mees egy emberként
■LS: meeste+ ♦ meestejuuksur borbély, férfifodrász; meestemood úri divat; meesteriided, meesterõivad, meesterõivastus férfidivat; meesterätsep férfi/úri szabó, úri szabó; meestesokid férfi szokni
mehe+ ♦ mehehääl férfihang; mehenimi férfinév

mehele minema hozzámegy, férjhez megy

minema <mine[ma m'inn[a lähe[b lähe[me_&_läh[me m'in[dud, l'äk[s läks[in min[ge mine minn[akse läi[nud 36 v>
1. megy ♦ kuhu sa lähed? hová mész?; ma pean minema el kell mennem; koju minema hazamegy; magama minema aludni megy; välja minema kimegy; ära minema elmegy; kas lähme jala või bussiga? busszal vagy gyalog megyünk?; tuppa minema bemegy a szobába; koju minema hazamegy; rong on juba läinud a vonat már elment; üle tänava minema átmegy az utcán; pankrotti minema csődbe megy; luhta/nurja minema félresikerül; tal läheb halvasti rosszul megy neki; ettepanek läheb läbi átmegy a javaslat; eksam läks hästi jól ment a vizsga
2. (hakkama) (el)kezd ♦ läheb kuueaastasena kooli hatévesen megy iskolába; mehele minema férjhez megy; mis teed siin? mit művelsz itt?
3. (piltlik) (el)megy, odavész, (el)telik ♦ hing oli välja minemas majdnem odaveszett; korter läks kaubaks elkel a lakás; aeg läheb ruttu gyorsan megy az idő; suvi läks ruttu gyorsan eltelt a nyár; ta löödi töölt minema kidobták az állásából; näidend läheb suure menuga a darab nagy sikert arat
4. (seisundit, olekut, asendit muutma, senisest erinevaks muutuma) megváltozik, válik ♦ lahku minema elválik; maha minema leszáll; peale minema felszáll, beszáll; taevas läheb pilve beborul az ég; raha on läinud elfogyott a pénz; hulluks minema megbolondul; raisku minema tönkremegy; endast välja minema kikel magából; kijön a sodrából; ta läks õnge bevette a maszlagot; ma lähen kohe hulluks kõnek megüti a guta; ma pole lolliks läinud nem ettem meszet; vihast lõhki minema majd megpukkad/pukkadozik a méregtől; mis kergelt tulnud, see kergelt läinud amit nyer a réven, elveszti a vámon
5. (sujuma, edenema) megy ♦ kuidas sul läheb? hogy vagy?; kui kõik läheb hästi ha minden jól megy; kahju, et nõnda läks sajnálom, hogy így alakult; läheb nagu lepase reega úgy megy, mint a karikacsapás/parancsolat
6. (sobima, kõlbama, sünnis olema) áll, megy ♦ see kübar läheb sulle hästi jól áll rajtad ez a kalap; see pole viisakas, see lihtsalt ei lähe ez nem udvarias, ez csak nem megy
7. (mahtuma, mõõtmetelt sobima) rámegy, be(le)fér ♦ kleit ei lähe selga nem megy rá a ruha; katlasse läheb kümme liitrit vett a fazékba tíz liter víz fér
8. (ostetav, nõutav, menukas olema) megy ♦ see kaup ei lähe nem megy ez az árú

minema ajama elkerget, kiüldöz, elűz

mood2 <m'ood m'oe m'oodi m'oodi, m'oodi[de m'oodi[sid_&_m'ood/e 22 s>
1. (ajastu üldine maitselaad) divat ♦ meestemood úri divat; moega kaasas käima halad a divattal; moodi järgima halad a divattal; moes olema divatban van; moodi minema divatba jön; moest ära minema kimegy a divatból
2. (tava, harjumus, komme) szokás ♦ mis mood see on? hát ez meg micsoda dolog?
3. (hrl partitiivis, adessiivis, komitatiivis) (viis, komme) módon ♦ mehe moodi férfi módon
■LS: moe+ ♦ moeajakiri divatlap; moeartikkel divatcikk; moedaam divathölgy; moekunstnik divattervező; moeleht divatlap; moenarr divatbolond; moeröögatus piltl divatőrület; moesalong divatszalon; moesuund divatirányzat; moesõna divatszó; moevool (1) divathullám; (2) divatáramlat

mäng <m'äng mängu m'ängu m'ängu, m'ängu[de m'ängu[sid_&_m'äng/e 22 s>
1. (tegevus meelelahutuseks, lõbustuseks, võistluslik tegevus, mängimiseks vajalikud vahendid) játék ♦ hasartmäng hazárdjáték, szerencsejáték; kaardimäng kártyajáték; paarismäng sport páros; pallimäng labdajáték; pandimäng zálogosdi; peitusemäng ipi(cs)apacs; pimesikumäng szembekötősdi; rollimäng szerepjáték; treeningmäng edzőmérkőzés; täringumäng kockajáték; õnnemäng szerencsejáték; üksikmäng sport szingli, egyes; mäng lõppes viigiga a mérkőzés döntetlenül végződött / döntetlennel ért véget / zárult a játék; tema käsi on mängus benne van a keze a dologban; miski on mängus/kaalul kockán forog vmi; mänguga kaasa minema veszi a lapot; midagi mängu panema latba vet vmit; paneb kogu oma jõu mängu minden erejét latba veti
2. (pl) (spordipidustused, suured võistlused) játékok ♦ olümpiamängud olimpiai játékok
3. piltl (naljategemine, vigurdamine, mitmesuguste vahelduste, liikumiste, muutumiste, varieerumiste kohta) játék ♦ poliitiline mäng politikai játék
4. (osatäitmine lavastuses, pillimäng) ♦ publik tänas aplausiga näitlejate mängu a közönség tapssal köszönte meg a művészek játékát; orelimäng orgonajáték
5. zool (loomade käitumisviis paarimisajal) játék
■LS: mängu+ (lõbustuse, mängimise ja võistlemisega seotud) ♦ mänguautomaat flipper, pénznyerő automata, nyerőgép, játékautomata; mängufilm játékfilm, művészfilm; mänguhimuline játékos; mängujuht játékmester, játékvezető; mängukaart játékkártya, kártyalap; mängukirg játékszenvedély; mängupõrgu játékbarlang, kártyabarlang; mängureegel játékszabály; mänguseis a játék állása; mänguseltsiline játszótárs; mänguväljak játéktér, mezőny, játszótér
mängu+ (mänguasjade kohta) ♦ mängukaru maci, játék mackó, mackó

mööda hiilima
1. (vargsi, salamisi mööduma) megkerül
2. (meelega märkamata jätma, vaikides mööda minema) megkerül ♦ küsimusest mööda hiilima megkerüli a kérdést

mööda minema (ruumiliselt v ajaliselt mööduma, lakkama) elkerül, végigmegy, múlik, mellémegy, elvonul, elmegy ♦ lask läks mööda a lövés mellément

mööduma <m'öödu[ma m'öödu[da m'öödu[b m'öödu[tud 27 v>
1. (ruumiliselt: mööda liikuma) elmegy, elhagy; (sõites) megelőz; (jooksus) lehagy ♦ riidepoest mööduma elmegy a ruhabolt mellett; teistest jooksjatest mööduma lehagyja a többi futót; bussist mööduma megrlőzi a buszt; möödub küsimusest figyelmen kívül hagyja a kérdést
2. (ajaliselt: kulgema, kuluma) elmúlik, (el)telik ♦ ta lapsepõlv möödus maal gyermekkorát vidéken töltötte; aastad mööduvad telnek az évek; 40 päeva möödudes 40 nap elteltével; möödunud aastal az elmúlt évben
3. (üle minema, lakkama) elmúlik ♦ torm möödus elmúlt a vihar

nagu <nagu konj, adv>
1. konj (võrdlustes: kui, justkui, otsekui) ahogy, mint, így, akárcsak, akár ♦ vait nagu sukk hallagat, mint a sír; kerge nagu sulg könnyá, mint a pihe; isu nagu hundil étvágya akár a farkasé; magab nagu nott alszik, mint a tej, alszik, mint a bunda; vihma kallab nagu oavarrest úgy ömlik az eső, mintha dézsából öntenék; tegi nõnda, nagu poleks midagi kuulnud úgy tett, mintha semmit sem hallott volna
2. konj (alustab ajalauset: niipea kui) amint ♦ nagu mind nägi, lippas minema amint meglátott, elfutott; nagu teada saad, ütle teistele ka amint megtudod, mondd el a többieknek is
3. adv (tagasihoidliku ettepaneku, möönduse, ebakindluse puhul) mintha; (kerge põlastuse, pahameele väljendamiseks) mintha, de ♦ oleks nagu põhjust rääkida lenne ok a beszélgetésre; aga eile sa nagu lubasid tulla de tegnap megígérted, hogy jössz; keegi nagu kobistab ukse taga mintha valaki motozna az ajtó mögött; oli nagu kuskilt kuulnud, et ... mintha hallotta voln avalahonnan, hogy ...; nagu ta mu nõu kuulda võtaks! mintha megfogadná a tanácsom!; nagu ta seda ise ei teaks! mintha nem tudná!

naituma <n'aitu[ma n'aitu[da n'aitu[b n'aitu[tud 27 v> (naist võtma) nősülni; (mehele minema) férjhez menni; (omavahel abielluma) összeházasodik ♦ pärast lühikest lesepõlve naitus isa uuesti rövid özvegység után apám újra megnősült; ta kavatseb naituda selle mehega össze akar házasodni ezzel a férfival; Jüri ja Mari naitusid Jüri és Mari összeházasodtak

nekrut <nekrut nekruti nekruti[t -, nekruti[te nekrute[id 02 s>
1. aj (äsja väeteenistusse võetud isik) újonc, kiskatona ♦ nekrutiks andma {keda} katonának adták; nekrutiks minema katonának áll
2. kõnek (noorsõdur) kopasz
■LS: nekruti+ ♦ nekrutilaul folkl katona nóta, katonadal; nekrutivõtmine aj toborzás

nemad pl <nema[d nen[de n'e[id, nen[desse nen[des nen[dest nen[dele nen[del nen[delt nen[deks nen[deni nen[dena nen[deta nen[dega; sg tema 00 pron (kasutatakse rõhulises asendis)>; nad pl <n'a[d nen[de n'e[id, n'e[isse n'e[is n'e[ist n'e[ile n'e[il n'e[ilt n'e[iks; sg ta 00 pron (kasutatakse rõhutus asendis)> ők ♦ nemad kolmekesi ők hárman; nad on kõik siin mind itt vannak; see pole nende asi nem az ő dolguk; ma pole nende peale pahane nem vagyok mérges rájuk; nende arvates szerintük; ma usaldan neid megbízom bennük; olen neis pettunud csalódtam bennük; tahtsin nendele v neile rõõmu valmistada örömet akartam szerezni nekik; neil tuleb minema hakata menniük kell; küsi neilt nõu kérj tőlük tanácsot; ilma nendeta ma ei lähe nélkülük nem megyek; töötan nendega koos együtt dolgozom velük

nokutama <nokuta[ma nokuta[da nokuta[b nokuta[tud 27 v> kõnek
1. (noogutama) bólogat ♦ nõusolevalt nokutama egyteértően bólogat; nokutab mulle vastuseks visszabólogat nekem; nokutas heakskiitvalt pead v peaga jóváhagyóan bólogat
2. (konutama, jorutama, jokutama) búsúl, lógatja a fejét, szomorkodik, piszmog, vacakol ♦ nokutab omaette nurgas istuda a sarokban ülve magában búsúl; hakkame ükskord minema, mis te nokutate! menjük már, mit piszmogtok!

noorenema <noorene[ma noorene[da noorene[b noorene[tud 27 v> (nooreks v nooremaks minema) fiatalodik, megfiatalodik ♦ kõik vananeme, keegi meist ei noorene mind megöregszünk, senkisem fiatalodik; ta näeb hea välja, on justkui noorenenud jól néz ki, mintha megfiatalodott volna; juhtkond on noorenenud megfiatalodott a vezetőség

nuga <nuga n'oa nuga -, nuga[de nuga[sid_&_nug/e 18 s>
1. (terariist käsitsi lõikamiseks) kés; (suur nuga) kés ♦ nüri nuga életlen kés, tompa kés; terav nuga éles kés; kingsepanuga dikics; kirurginuga szike; kokanuga konyhakés; puuviljanuga gyümöcskés; sulenuga tollkés; taskunuga (1) bicska, zsebkés, bugylibicska, bicskanyitogató; (2) (liigendnuga) zsebkés; võinuga vajkés; noa ots a kés hegye; noa pea a kés nyele; noa selg a kés foka; noa tera a kés éle; õhukese teraga nuga vékony pengéjű kés; nuga ihuma v teritama kést élez; noaga lõikama késsel vág; määris või noaga laiali elkente a vajat a késsel; laps õpib noa ja kahvliga sööma a gyerek tanul késsel-villával enni; lõikasin noaga sõrme elvágtam a késsel az ujjam; noa alla minema kés alá fekszik; lõi teisele noa[ga] selga hátába döfte a kést; õhk on nii paks, et lõika või noaga piltl olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); (õhk) on nii paks, et lõika või noaga olyan sűrű, hogy harapni lehet(ne); mõistus lõikab nagu vahe tera/nuga võid vág az esze, mint a borotva
2. (tööriista, seadme v masina lõikav osa) ♦ lõikenuga sniccer, szeletelőkés; hakklihamasina nuga daráló kés
■LS: noa+ ♦ noahaav késszúrta seb; noahoop késdöfés; noalöök késdöfés; noaots késhegy; noaselg késfok; noateritaja késes, köszörűs; noatorge késszúrás

nurja <n'urja adv> (tühja, luhta, untsu, lörri) füstbe, tönkre ♦ nurja ajama derékba törik vmit, tönkretesz, meghiúsít, megfúr, felrúg; nurja minema meghiúsul, füstbe megy, derékba törik vmi; meie lootused on nurja läinud füstbe mentek a reményeink; ajas pulmad nurja meghiusította az esküvőt; esimene katse võib nurja minna az első próbálkozás sikertelen lehet; sa ajasid mu plaanid nurja derékba törted a terveimet

nurjuma <n'urju[ma n'urju[da n'urju[b n'urju[tud 27 v> (nurja minema, ebaõnnestuma) dugába dől, derékba törik vmi, tönkremegy, meghiúsul, füstbe megy ♦ katse nurjus a kísérlet meghiúsult; kavatsused nurjusid a terveink dugába dőltek; plaan nurjus füstbe ment a terv; rünnak nurjus a támadás meghiúsult; ta on hädavares, kelle käes v kellel kõik nurjub ő egy semmirekellő, aki mindent tönkretesz; nurjunud abielu tönkrement házasság

nõustuma <n'õustu[ma n'õustu[da n'õustu[b n'õustu[tud 27 v> (nõusse jääma) beleegyezik, rááll, megenged, hozzájárul, elvállal, egyetért, belemegy ♦ selles asjas ei saa ma sinuga nõustuda ebben a dologban nem érthetek egyet veled; nõustus meid aitama beleegyezett abba, hogy segít nekünk; nõustus operatsioonile minema v operatsiooniga beleegyezett abba, hogy műtétre megy

nässakas <nässakas nässaka nässaka[t -, nässaka[te nässaka[id 02 adj, s>
1. adj (väike, [nagu] kängu jäänud, vilets, kidur) satnya, vakarcs; (pulstunud) loncsos, kócos, bozontos ♦ nässakas koer bozontos kutya; väike nässakas vanameheköbi egy kis loncsos vénember
2. s (selline olevus v ese) loncsos, ócska ♦ osta uus müts ja viska see vana nässakas minema dobd el ezt az ócska sapkát, és vegyél egy újat

ooper <'ooper 'ooperi 'ooperi[t -, 'ooperi[te 'oopere[id 02 s>
1. muus opera, dalmű ♦ klassikaline ooper klasszikus opera; koomiline ooper vígopera; rokkooper rockopera; seebiooper szappanopera; ooperi avamäng opera-nyitány
2. (ooperiteater v -trupp) operaház ♦ rahvusooper nemzeti operaház; ooperisse minema operába megy; ooperis käima operába jár
■LS: ooperi+ ♦ ooperiaaria operaária; ooperietendus operaelőadás; ooperihelilooja operaszerző; ooperikangelane operahős; ooperilaulja operaénekes; ooperilibreto operaszöveg; ooperiteater opera, operaház

otsapidi <+pidi adv>, ka otsa pidi
1. (otsaga) a végénél fogva ♦ lööb vaia otsapidi v otsa pidi maasse a végénél fogva a földbe veri a cölöpöt; heinaaeg on juba otsapidi käes már itt van a kaszálás ideje
2. (mingil määral) bizonyos mértékig, valamelyest, némiképp, valamennyire; (osaliselt) részben ♦ olen selle asjaga otsapidi tuttav valamelyest ismerem ezt a dolgot; ilmaennustus hakkab otsapidi täide minema az időjárás előrejelzés kezd részben valóra válni

otsast <otsast postp, adv>
1. postp [gen]; adv (pealt, küljest) -ról, -ről ♦ võttis mantli varna otsast levette a kabátot a fogasról; raamat kukkus kapi otsast a könyv leesett a szekrényről; lõi jääkamakal tüki otsast ära leütött egy darabot a jégtömbről
2. adv (osalt) részben, részint ♦ toitu oli nii palju, et kippus otsast halvaks minema annyi étel volt, hogy részben már kezdett megromlani; tütred on neil otsast juba mehel idősebb lányaik már házasok

paari minema megházasodik

pabin <pabin pabina pabina[t -, pabina[te pabina[id 02 s> (ärevus, ähm) izgulás ♦ pabinasse minema majd kitöri a frász; pabinas olema izgul, drukkol, szurkol

pahaks minema romlik

paistetama <paisteta[ma paisteta[da paisteta[b paisteta[tud 27 v> (paiste minema) (be)dagad, puffad, (meg)duzzad, dagad

pakatama <pakata[ma pakata[da pakata[b pakata[tud 27 v>
1. (lõhkemiseni paisuma, pungile minema, pungil olema) fakad
2. (lõhenema, pragunema) megreped
3. piltl (tunnetest vm tulvil olema v tulvile minema) tele van vmivel ♦ meie süda pakatab rõõmust a szívünk túlcsordul az örömtől